Nyelvtanulás | Magyar » Mássalhangzó törvények

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:106

Feltöltve:2010. március 12.

Méret:22 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Mássalhangzó törvények Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik. Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek 1) Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat  Zöngésség szerinti  Zöngéssé válás  népdal, versben  Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont  Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”- nek ejtjük. Pl: színpad, különben 2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.  Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá, -vé, -val, -vel)  Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen 3)

Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl: játszik, látszik, barátság, költség 4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem pl.: otthon, hallgat 5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az pl.: nézd meg, mondta ejtés során kiesik