Középiskola > Műelemzések > Juhász Gyula - Profán litánia c. versének elemzése

Juhász Gyula az egyik legtragikusabb sorsú magyar költő volt. Szinte minden gyötrelemből kijutott neki, ami embert és művészt érhet: gyógyíthatatlan betegsége mellé súlyos gátlásosság és depresszió társult. Az utóbbi kettőhöz a szerelemben való sikertelensége is hozzájárult. Költészetének nagy részét meghatározó színésznővel, Sárvári Annával való kapcsolata még csak plátóinak sem volt mondható. A középszerű művésznő jóformán észre sem vette Juhász Gyulát, ő pedig egyáltalán nem igyekezett ez ellen tenni. Az emlék, az elhibázott szerelem miatt érzett önvád azonban élete végéig kísérte.

Juhász Gyula zavart elméjében Anna képe az idő múlásával egyre távolabb került a valóságtól, egyre inkább idealizálódott, míg végül az eszményi nő szimbólumává, csaknem istenné vált a számára. Az 1912-ben született Profán litánia című vers már ezt az állapotot tükrözi. A cím két szava sajátos ellentétet alkotva utal a költemény kettős természetére: Anna személyéhez Juhász Gyula a katolikus liturgia magasztos képeit fűzi, a Mária-himnuszok áhítatával közeledik hozzá.

A vers elsősorban formájával ragadja magával az olvasót. Az első három versszak kezdő szavainak („Tűnt Anna”) anaforaszerű ismétlődései, a félrímes strófaszerkezet, valamint a különös, meg-megtörő, mégis lüktető ritmus egyfajta szakrális, ráolvasásszerű hangulatot adnak a versnek. Ezt erősíti a nominális ábrázolásmód: az öt versszakban összesen négy igei állítmány található, ami a tagmondatok nagy számát tekintve igen alacsony arány.

A vers emelkedő ívet követ, a teljesen általánosan megfogalmazott első versszak után egyre erősödik a mondanivaló érzelmi töltése, míg a negyedik versszakban eljut a személyes, egyes szám első személyben megfogalmazott tartalomig. A költő egy rabszolga képébe bújva mélyen alárendeli magát Annának. Anna itt azonban már csak emlék. Az eredeti alak teljesen elmosódott, átlényegült a költőben, az elérhetetlen, megközelíthetetlen boldogság jelképévé lett, akárcsak a kék virág Novalisnál.

A képrendszer is ehhez illeszkedik: Juhász Gyula egy, az egész versen átívelő fokozás segítségével ábrázolja Annához fűződő érzelmeinek fejlődését: aranyház, palota, kert, mennyország. A végén kilép a cím által meghatározott keresztény kultúrkörből, antik elemeket sző a költeménybe, érzékeltetvén, hogy érzései nem szoríthatók keretek közé, hogy Annához a vallásnál is erősebb kapcsok fűzik. Az antik dór oszlopfők képe végtelenséget, állandóságot sugall: Anna emléke soha nem fog kitörlődni Juhász Gyula emlékezetéből.

A vers kulcsszava tehát az utolsó versszakban található „örök” szó, amely megjelenik egy későbbi költemény címében is. Az „örök” Juhász Gyulánál szinte a „nincs” szinonimájaként szerepel. Anna halhatatlansága éppen abban rejlik, hogy csak a költő képzeletében létezik, az „eredeti” Annához már semmi köze. Ez a keserű életérzés, Anna léte és nemléte közti belső konfliktus inspirálja Juhász Gyulát az Anna-versek megírására, és talán ez is hozzájárul sorozatos öngyilkossági kísérleteihez, amelyek végül a halálához vezettek.

Kapcsolódó olvasnivalók

Karácsony ünnepének eredete

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Ivan Iljics halála

Szereplők: - Ivan Jegorovics Sebek, bíró - Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja - Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja - Schwarz, hivatalnok - Geraszim, felszolgáló inas - Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége - Szokolov, tálaló inas - Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya - Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese - Vaszilij Ivanovics Golovin...

Tündérkert, 1. rész

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Juhász Gyula - Testamentom c. versének elemzése

Juhász Gyula életidegen félszegsége és öngyilkossági kísérletei bizonyítják, hogy maga is érezte, nem való erre a világra. A szépség iránti vágyakozása és a művészet szeretete azonban úgy látszott, erőt adhat neki. Mégsem tarthatták ezek vissza. A búcsú versei közül valók a Fejfámra és a Testamentom. A cím témamegjelölő, a végrendelkezést vetíti előre. Francois Villon...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!