Nyelvtanulás | Magyar » Nyelvművelés

Nyelvművelés 1) A nyelvművelés előzményei a) Nyelvművelés hiánya az ősi korszakban (magyar nyelv): b) Magyar nyelv fejlődésének befolyásolása a középkor végén: - kódexfordítások - új szavak megalkotása (latinról magyarra való fordítása) c) Nyelvművelők 16. sz második negyede (humanisták): - Sylvester János (magyar grammatikai szaknyelv kialakítása) (első magyar nyelvtan megírása) - Dévai Bíró Mátyás: Ortographia ungarica (Magyar helyesírás) d) Igazi nyelvművelés 17. sz első fele: - Szenczi Molnár Albert: Novae grammaticae ungaricae libri duo (Az új magyar nyelvtan két könyve) - Geleji Katona István: Magyar Grammatikatska - Medgyesi Pál - Apáczai Csere János: Magyar encyclopédia 2) A nyelvújítók mozgalma (1772-1867) a) Háttere: - francia felvilágosodás eszméinek elterjedése - Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája - Bécsben nemzeti testőrség - II. József német rendeletei b) Magyar nyelv védelme: - pozsonyi

országgyűlés rendeletei - Bessenyei György: Magyarság című röpirata c) A nyelvújítási mozgalom vezéregyénisége: - Kazinczy Ferenc d) Nyelvújítás szóalkotó mozgalma: - idegen szavak szó szerinti fordítása (matéria anyag) - tájszókat emeltek közhasználatú szavakká (róna, betyár, hullám) - kihalt szavakat újítottak fel (fegyelem, hős, lomb) - szóképzéssel (huzal, dereng, állítólag) - elvonás (árnyékárny, gyártgyár, percentperc) - szóösszetétel (pénztár, vérszegény) - szóösszerántás (elöl+ülnökelnök, levegő+églég) - erőltetett szóalakok, tövek és képzők (csáb, -onc/-önc, -da/-de) e) Nyelvújítók (neológusok) és nyelvújítást ellenzők (ortológusok) küzdelme: - 1813. Mondolat című röpirat (ortológusok) - 1815. Szemere Pál és Kölcsey Ferenc: Felelet a Mondolatra f) Eredménye: az egységes köznyelv és az irodalmi nyelv kialakulása 3) Az Akadémia hatása a nyelvművelésre a)

Feladata: magyar nyelv ápolása b) Helyesírás fontossága: - 1832. A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai - 1872: Szarvas Gábor: Magyar Nyelvőr első száma