Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » A gazdaságpolitikákról

A gazdaságpolitikákról -A gazdaságpolitika fogalma funkciói -Alkalmazott gazdaságpolitikák -Költségvetési politika lényege és feladatai -Monetáris politika -Gazdaságpolitikai transzformáció -Európai Uniós alkalmazott gazdaságpolitikák A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. -Központi kormányzat domináns szerepe -A kormányzati kiadások GDP-hez viszonyított részaránya az 1960-as években a gazdag ipari országok esetében 30%, 1980-ban 42%, a múlt évezred végén 46% volt Makrogazdasági Politika A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika egyaránt a makroökonómiához kötődő fogalmak    A makrogazdasági politika meghatározott célok és eszközök együttese. Magában foglalja: A kormánynak a gazdaság

egészére vonatkozó céljait A célokhoz szükséges irányítás és ellenőrzési eszköztárat Célok és eszközök A legfontosabbnak tartott makrogazdasági célok, közé tartozik:        Teljes vagy azt megközelítő foglalkoztatottság Infláció szigorú keretek között tartása Gazdasági növekedés Kiegyensúlyozott fizetési mérleg A legfontosabb eszközök: Fiskális (költségvetési) politika Monetáris politika A makrogazdasági politika eszközei   Fiskális politika: a gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására a kormányzati kiadások és az adózás irányításán keresztül kíván hatni a kinyilvánított cél elérése érdekében Monetáris politika: a gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására a pénzkínálat és /vagy a kamatláb szabályozásán keresztül kíván hatni a kinyilvánított célok érdekében A gazdaságpolitika jellemzői     Nem

fogalmazható meg olyan steril megközelítésben, mint a makrogazdasági politika Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági jellegű célok és eszközök összességét tartalmazza A gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa Beszélhetünk helyi, regionális, országos és nemzetközi szintjeiről (pl. egy integrációs forma gazdaságpolitikája) A gazdaságpolitika taktikai lépései    Nem követi feltétlenül a gazdaság és társadalom immanens céljait, politikai taktikák által erősen befolyásolt Folyamatosan számolni kell azokkal a kísérletekkel, erőfeszítésekkel, amelyeket a preferenciák megváltoztatása érdekében fejtenek ki A gazdaság és politika célszerűség nemegyszer szembe kerülhet egymással Az inflációs és a foglalkoztatási politika módosulásai két választási ciklus között Az inflációs és a foglalkoztatási politika módosulásai két választási ciklus között A

gazdaságpolitikát megkérdőjelező nézetekről          Alternatív közgazdaságtan A gazdaságpolitikát azért tekinti haszontalannak, mert az egész hagyományos közgazdaságtant támadja Az alternatívok szerint a hagyományos makroökonómia összekeveri a célt az eszközzel A gazdasági tevékenység végcélja az emberi jólét növelése, nem pedig a gazdaság növekedése, ráadásul figyelembe kell venni a természeti erőforrások szűkösségét Felhívják a figyelmet, a növekedést maximalizáló erőforrás-allokáció igen nagy haszonáldozat költségére Véleményük szerint a gazdasági fejlődés kritériumai Az emberi szükségletek növekvő mértékű kielégítése, a munkaalkalmak egyenlő elosztása A nagyobb gazdasági függetlenség biztosítása helyi, területi és regionális szinten A természeti környezet helyreállítása               Racionális várakozások

iskolája Képviselőik a gazdaságpolitika hatástalanságát hirdetik Szerintük a rugalmas árak, bérek és a racionális várakozások világában az előre látott kormányzati döntések semmiféle hatást nem gyakorolnak a kibocsátókra Ha az ilyen politika váratlan, annak csak destabilizáló hatása lehet George J. Stigler A gazdaságpolitikára szükség van, de fontos, hogy kellő tudományos megalapozottsággal és a keretek pontos kijelölésével fogjunk hozzá Ez a feladat még megoldatlan, ezért mielőbb egy tiszta, tudományosan indokolható képet szükséges kialakítani Monetaristák (Milton Fridman) Kategorikusan meghatározta azokat a szabályokat, amelyeket az állami beavatkozással, szerepvállalással kapcsolatban kell felállítani Az állami gazdaságpolitikára csak igen szűk körben van szükség és ott is nagyon szigorú korlátokat kell érvényesíteni Az állam költségvetési magatartására egyszerű és szigorú előírásokat fogalmaz

meg: Valamennyi kiadási tétel költség-haszon elemzése szükséges A kormányzati kiadások adott szintjéhez kell hozzáigazítani az adóhányadot, amit rögzítnei kell A pénzkínálat növekedését évről évre adott százalékban kell megszabni A gazdaságpolitika funkciói A kilencvenes években a közgazdászok és társadalomtudósok között egyetértés született arra vonatkozóan, hogy mit sorolnak a gazdaságpolitika funkciói közé. Öt ilyen funkciót különböztethetünk meg:      Jogi és társadalmi keretek biztosítása A verseny fenntartása A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) Stabilizáció Jogi és társadalmi keretek biztosítása (szabályok betartatása)   Intézményi és jogi háttér nélkül a gazdaság és a társadalom normális működése nem biztosítható Alapvető gazdaságpolitikai funkció az, hogy a szereplők ismerjék és betartsák azokat a

(többségükben parlamenti hatáskörbe tartozó) szabályokat, amelyek működésük kereteit jelentik A verseny fenntartása         Társadalmi érdek, állami feladat A verseny szerinti piaci formák közül a fogyasztó számára legkedvezőbb forma működését igyekszik előmozdítani (tökéletes verseny) Kereteit a versenytörvény adja meg A tisztességtelen verseny tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma A gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tilalma A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció)      Jóléti intézkedés, melynek során az állam az adózással elvont pénz felett rendelkezési jogot szerez, és jövedelem újraelosztást végez Célja: Enyhíteni a piac által kialakított igazságtalan jövedelemkülönbségeket Bevétel az állam számára, hogy

feladatait el tudja látni, közszolgáltatásokat tudjon biztosítani Kulcskérdése a hatékonyság és méltányosság A hatékonyság és a méltányosság (egyenlőség) közötti választás sémája Erőforrások átcsoportosítása (allokáció)    Az egyes termelési erőforrások piaci mechanizmusok által kialakított elosztásának korrekciójára irányuló tevékenység Az adózás és a költségvetési kiadások szabályozásán keresztül valósul meg Az allokáció megvalósulási formái a közjavak és vegyes javak szolgáltatása, megkülönböztetett javak szolgáltatása, gazdasági tevékenységek támogatása és a külső gazdasági hatások kezelése Stabilizáció    Rövidtávon a gazdaság túlzott kilengéseinek (kereslet túlzott növekedése illetve csökkenése) csillapítása = konjunktúra-szabályozás (fő eszközei a költségvetési és monetáris politika) Hosszú távon kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, magas

foglalkoztatottság és stabil árszínvonal biztosítása Súlyos gazdasági problémák esetén stabilizációs gazdaságpolitikára van szükség A funkciók szükségességének és mértékének megítélése    A különböző közgazdasági irányzatok eltérő nézeteket vallanak az egyes funkciók kapcsán: Abban mindenki egyetért, hogy az első kettőre feltétlenül szükség van A másik három funkció szükségességét illetően is egyetértés mutatkozik, igen éles vita folyik azonban ezek mértékéről Az állam tevékenységét gyengítő hibák (government failures)     Sok állami akció igen bonyolult és következményeit illetően nehezen előrelátható A kormányzatnak döntéseik konzekvenciáit illetően csak korlátozott ellenőrzési lehetőségei vannak A törvényhozásban nincs meg a megfelelő kontroll a program alkalmazását illetően A politikusok gyakran nem a köz-, hanem csak egy-egy speciális érdekcsoport

hasznára cselekednek Gazdaságpolitika, pénzügypolitika    A pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszony áll fenn A pénzügypolitika a gazdaságpolitika céljaiból származtatható döntési, intézkedési és cselekvési rendszer (a gazdaságpolitika eszközrendszere) A pénzügypolitika részeként definiálható a költségvetési, az adó-, pénz-, hitel-, deviza, vám-, kamat és az árfolyam-politika (a pénzügypolitika eszközrendszere) A pénzügypolitika fő megjelenési formái     Fiskális politika (fiscal policy) – kulcsszerepe az anticiklikusságban rejlik (ellensúlyozás!) Boom-jelenség (gazdasági túlfűtöttség) Depresszió Monetáris politika (monetary policy) – pénzkínálaton vagy kamatszabályozáson alapuló hatásmechanizmussal próbálja befolyásolni a gazdaság szereplőinek magatartását a célok (árstabilitás, csökkenő munkanélküliség, gazdasági növekedés) elérése

érdekében Gazdaságpolitikai irányzatok       Jóléti állam Az állam szerepének betöltése során hozzájárul a jólét növeléséhez Szerepe túlmutat a piaci hibák korrekcióján A piaci koordináció primátusát tudatosan korlátozza, de nem szűnteti meg A kormányzat és a vállalkozások partneri kapcsolatra törekszenek Jellemző példája Svédország Gazdaságpolitikai irányzatok       Neoliberalizmus Hegemón szerepet szán a piacnak Az állam szerepét nagymértékben korlátozza, csak olyan kormányzati – gazdasági – tevékenységet tart legitimnek, amelyet a piac nem tud ellátni Központjában a vállalkozók és a beruházók állnak A kínálati gazdaságtan elvén alapul Eklatáns példája a nyolcvanas évek Angliája Gazdaságpolitikai irányzatok     Szociális piacgazdaság Elméleti elkészítője a század harmincas-negyvenes éveiben kialakult német közgazdasági iskola, az

ordoliberalizmus Az erőforrás-allokáció leghatékonyabb módjának a piaci koordinációt tartja Az állam szerepét a piac intézményi keretfeltételeinek megteremtésére és stabilitásuk biztosítására, valamint a piaci mechanizmusok működése során fellépő negatív hatások semlegesítésére kívánták korlátozni A gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése A gazdaságpolitika kereteinek néhány alapvonása A gazdaságpolitikának sajátos determinációkkal kell szembesülnie:     Politikai meghatározottság Intézményi meghatározottság Nemzetközi meghatározottság Műszaki és gazdasági törvényszerűségek Elméleti irányok     Pozitív gazdaságpolitikai elmélet Leírja a gazdaság szereplőit, intézményeket, szól ezek cselekedeteiről, összefoglalja az eredményeket, lehetőségeket, megmagyarázza a döntéseket és azok következményeit. Leíró gazdaságpolitikának is nevezik Normatív

gazdaságpolitikai elmélet A gazdaságvezetés számára szolgáló tanácsadást is végez, javaslatokat tesz Szabályozási szempontok     Rendszerszabályozás Az alapértékek, a gazdasági célok megvalósítását elősegítő döntési, motivációs és információs intézmények létrehozását, hatáskörének kijelölését jelenti (kvalitatív döntések – első két funkció) Folyamatszabályozás Azokat a szabályozási módokat és döntési lehetőségeket fogalmazza meg, amelyek az adott rendszeren belül meghatározzák a gazdasági folyamatok céljait és elősegítik azok megvalósítását (kvantitatív döntések – 3-5 funkció Manapság minden gazdaság vegyes gazdaság. Ez két dolgot jelent:   vegyes a gazdaság szabályozása: vagyis nem csak a piac szabályoz, hanem az állam is vegyes a tulajdoni szerkezet: a magántulajdon mellett különböző tulajdoni formák léteznek. Az állam a gazdaság működését tekintve mindig

beleszólt legalább abba, hogy mennyi adót kell fizetni. 1960: kormányzati kiadások: a GDP 30 %-át képezték 1980: kormányzati kiadások: a GDP 42%-át képezték 1990: kormányzati kiadások: a GDP 45%-át képezték 1997: kormányzati kiadások : a GDP 46%-át képezték. Ebben az időszakban jellemzővé vált a:    dereguláció technológiai haladás erősödő integrációs folyamat és globalizálódás: ezek az állam szerepét visszaszorító tényezők. Ennek ellenére nőttek a kormányzati kiadások. Kormányzat és állam fogalma: mindkét kifejezés a legmagasabb közösségi szintre utal. Állam: kevésbé függ a napi kormányzati politikától, mint a kormányzat. Minél demokratikusabb egy társadalom működése, minél kevésbé megosztott, annál inkább szinonim fogalomnak tekinthető a 2 fogalom. Makrogazdasági politika: meghatározott célok és eszközök együttese, a közjó érdekében. A gazdaságpolitika erre épül. Közjó:   

 teljes foglalkoztatás infláció bizonyos keretek között tartása gazdasági növekedés elérése, fenntartása fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása. Eszközök: 2 csoport:   fiskális: költségvetéspolitikai eszközök: kormányzati kiadásokkal, ill. az adózással próbálnak szabályozni monetáris: a pénzmennyiség szabályozásával (kínálat), illetve a kamatláb szabályozásával próbálnak meg a gazdaságra hatást gyakorolni. A gazdaságpolitika nem steril, nem fogalmazható meg olyan általánosan, mint a makrogazdaság. Gazdaságpolitika fogalma: az állam nézetei, elhatározása, rendszeres döntéseinek és cselekedeteinek összessége. Kormányzati szintű kategória Ezt egy kollektiva, a kormányzat határozza meg. Gazdaság és politika összefonódása jellemzi, tehát a makrogazdasági politikával ellentétben nemcsak a gazdaságról szól. Gazdaságpolitika szintjei:   országon belüli: pl.: regionális: különböző

térségek, tartományok politikája nemzetközi szintű. Gazdaságpolitika jellemzői: A gazdaságpolitikát a politikai taktikák erősen befolyásolják. Általános közgazdasági preferenciák: ezek a valóságban időről-időre változnak, kisebb vagy nagyobb hangsúlyt kapnak a politika által. Bizonyos érdekcsoportok befolyásolják Bűvös szögek: Bűvös háromszög: 3 makroprobléma, amivel a kormányzatnak szembe kell néznie:    munkanélküliség infláció növekedés Bűvös négyszög: előző három +  belső egyensúly (költségvetés) Bűvös ötszög: előző 4 +  külső egyensúly: nemzetközi fizetési mérleg alakulása. Az 5 problémát egyszerre nem lehet megoldani, mindig lesz olyan, amit előtérbe lehet helyezni. II. Közgazdasági nézetek, amelyek megkérdőjelezik a gazdaságpolitika hatásosságát 1. Alternatív közgazdaságtan a. Képviselői szerint a hagyományos közgazdaságtan nem használható semmire, mert azok az

alapvető elvek és feltételezések, amit a hagyományos közgazdaságtan elfogad, a valóságban nem érvényesülnek. Hagyományos elvek: o o o a fogyasztók mindig racionálisan döntenek a fogyasztók mindig a legnagyobb hasznosságot akarják elérni minden gazdasági szereplő haszonmaximalizálásra törekszik, stb. b. Az alternatív közgazdaságtan képviselői szerint a pénz kiirtja a humán értékeket és a természeti értékeket. c. A hagyományos közgazdaságtan szerintük összekeveri a célt és az eszközt, összekeveri a jólétet és a növekedést, nem a növekedésre kellene koncentrálni, hanem a jólétet kellene megteremteni. d. Az alternatív sem tudott azonban jobbat kitalálni, nincs elméleti rendszere Szerintük a gazdasági fejlődés kritériumait kellene meghatározni. Valóban fontos a szükségletek magasabb szintű kielégítése, de: munkaalkalmak megfelelő elosztásával nagyobb függetlenséget kellene biztosítani a különböző

területi, helyi, regionális szinteknek o meg kellene valósítani a természeti környezet helyreállítását és védelmét. o o 2. Racionális várakozások elmélete Várakozás: a gazdaságra lehet hatni a keresleti és a kínálati oldalról. Amikor mindkét oldalon hatnak, az a várakozás. Pl: az emberek inflációra számítanak – emiatt a pénz forgási sebessége nő – kereslet nő – túlkereslet alakul ki a kínálathoz képest – az árak nőnek – tényleg infláció lesz, a várakozások beteljesülnek. Várakozások fajtái:    statikus adaptív racionális Statikus várakozás: a szereplők nem veszik észre, hogy a beavatkozásnak milyen következményei lesznek. Adaptív várakozás: a gazdasági szereplőknek van egy tanulási folyamata. Megtanulják, hogy milyen gazdasági intézkedésnek mi a hatása. Ehhez megpróbálnak valamilyen módon igazodni, ennek megint lesz egy következménye, újabb igazodás. Több szakaszon keresztül tartó

tanulási folyamat. Racionális várakozás: a gazdaság szereplői tisztában vannak azzal, hogy a kormányzati beavatkozásoknak milyen hatása lesz. Ugyanabban a pillanatban lép a kormányzat és a gazdasági szereplők. Emiatt hatástalanná válik a kormányzati intézkedés Akkor lehet hatásos, ha a kormányzat meglepetésszerűen lép: pl. Bokros-csomag Ugyanakkor a váratlan lépésnek destabilizáló hatása lehet. 3. Jozef Stigler elmélet Kellő tudományos megalapozottsággal kell gazdaságpolitikát folytatni. Nincs még kidolgozva az állam feladatvállalásainak kerete. Emiatt a gazdaságpolitika hatása mértékletes 4. Monetaristák: Milton Friedman: a. Nem jó a keynes-i beavatkozás elmélete fiskális eszközökkel, csak szűk körben van szükség állami beavatkozásra. b. Szigorú korlátokat kell szabni , csak a pénzkínálat szabályozásával kell beavatkozni a gazdaság működésébe. c. Végig kell gondolni a költségvetési beavatkozások hasznát,

és következményeiket d. A kiadásokhoz kell igazítani az adóhányadokat, és ha ezt meghatározták, nem kell módosítani, nem kell a gazdaság ciklusaihoz alkalmazkodni. e. Ha infláció van, az mindig a kormányzat bűne Meg kell határozni, hogy a pénzkínálat évről-évre hány %-kal bővül, és nem kell figyelembe venni a ciklikusságot. III. Gazdaságpolitika funkciói Adam Smith: XVIII. sz-ban élt angol polgári közgazdász, a klasszikus közgazdaságtan atyja Tőke, profit, stb. kategóriák meghatározása az ő nevéhez fűződik Láthatatlan kéz elmélete: az állam ne avatkozzon be, ha nem muszáj, hanem hagyja, hogy minden gazdasági szereplő a saját érdekeit érvényesítse, mert társadalmi szinten ez a leghatékonyabb. 1776: Nemzetek gazdasága című mű megírása. Állam feladatai szerinte: 3 db:    társadalom tagjainak megvédése a külső támadásokkal szemben az igazságtalanság, illetve elnyomási viszonyok megakadályozása, belső

rend megtartása olyan kiadások és intézmények működtetése, amely a társadalom többségének az érdekeit szolgálja Állam funkciói: A 90-s évekre kikristályosodott egy viszonylag általánosan elfogadott funkciórendszer, hogy mit tekinthetünk az állam funkcióinak. 5 terület alakult ki: 1. Jogi és társadalmi keretek biztosítása: az államnak feladata, hogy az árrendszer és a piaci koordináció minél szélesebb körben érvényesülhessen. 2. Verseny fenntartása: különös hangsúlyt kap az átmeneti gazdaságokban: pl szocialista tervgazdaságból piacgazdasággá történő átalakulás. Ahol lehet, verseny létrehozása, és a verseny tisztaságának felügyelete. 3. Jövedelmek újra elosztása: redisztribúció Azért van rá szükség, mert a piaci elosztás méltánytalanságokat okoz. Akik az eredeti jövedelmeket megtermelik, azoktól az állam ezt részben elvonja, és másokat származékos jövedelemhez juttat ebből. 4. Erőforrások

átcsoportosítása: allokáció Erőforrások optimális felhasználásának elősegítése. Közjavak megteremtése 5. Stabilizáció: 2 időtávon értelmezhető:  rövid távon: konjunktúra szabályozása: monetáris és költségvetéspolitikai eszközökkel  hosszabb távon: gazdasági növekedés, fejlődés érdekében használt eszközök. Az 1-2 funkciók tekintetében nincs vita a közgazdászok között, a 3-4-5 funkciók tekintetében igen: mennyire szabad beavatkoznia ezekbe az államnak. IV. Stiglitz könyvéből Piaci kudarcok, amelyek indokolják az állami beavatkozást: ahol a piac nem elégséges, ott az államnak közbe kell lépnie. 1. 2. 3. 4. közjavak kérdése: magánszféra nem akarja előállítani monopóliumok + oligopóliumok: erőfölényük piactorzító hatása ellen fel kell lépni extern hatások: külső gazdasági hatások ellen az államnak fel kell lépnie aszimmetrikus az informáltság: méltánytalanság a gazdasági szereplők

viszonyaiban. Ez a 4 szűkebb értelemben a piaci elégtelenségek. Ehhez hozzátesz egy 5 elemet 5. vannak olyan szituációk, amikor a piaci viszonyok okoznak méltánytalanságot, ezt is meg kell próbálnia orvosolnia az államnak. Kormányzati kudarcok: Stiglitz nemcsak piaci kudarcokról, hanem kormányzati kudarcokról is beszél. Ezek: 1. Az állami akciók nagyon bonyolultak, a következményei nehezen láthatóak előre 2. Korlátozottak a lehetőségei a kormányzatnak arra, hogy a döntései konzekvenciáit ellenőrizze. 3. A törvényhozók az alkalmazást illetően kevés kontrollal rendelkeznek (Jogalkotók és jogalkalmazók mások.) 4. A döntéshozók gyakran úgy érzik, hogy ők egy speciális érdekcsoport érdekeit kell, hogy képviseljék, és megpróbálják ezeket az érdekeket érvényesíteni. Ezzel befolyásolják a kormányzati célokat és eszközöket. V. Gazdaságpolitika szereplői Szereplők: aktorok. Szereplő: a gazdaság minden olyan alanya,

aki, vagy amely a megvalósítandó célok és a gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra vagy működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli a befolyás gyakorlást. Aktorok 2 nagy csoportja:   elsődleges, vagy közvetlen aktorok: tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson alapul. másodlagos aktorok: olyanok, akik törekednek arra, hogy az elsődleges aktorokra befolyást gyakoroljanak. Nincs törvényes felhatalmazásuk Elsődleges aktorok: 2 rész:   belföldi intézmények nemzetközi, vagy nemzetek feletti intézmények: ezek olyanok, amelyeknek a belföldi intézmények a jogaik egy részét átengedték. Belföldi aktorok:     parlament kormány közigazgatási szervek jegybank. Parlament:    Törvényhozó és alkotmányozó szerv. Megszabja a jogi és szervezeti kereteket, amelyeken belül a gazdaságpolitika mozoghat, illetve ellenőrző szerepe van. Gondoskodik a választói akaratnak és a

gazdaságpolitikai törekvéseknek az összhangjáról. Kormány:   Végrehajtó hatalom csúcsa. Tevékenységét köteles a törvényeknek és az alkotmánynak megfelelően végezni.      Egyszerre döntéshozó és egyszerre végrehajtó hatalom. Kezdeményezi a törvényeket. A parlament nem utasíthatja a kormányt. Tevékenységét, pozícióját meghatározza, hogy maga mögött tudhat egy intézményrendszert, széleskörű informáltságot és egy szakértői gárdát. A kormány delegálhatja jogait különböző bizottságoknak, a kabinetnek és a kormánybiztosoknak. Közigazgatás vagy központi bürokrácia: erősen tagolt intézményrendszer. Különböző minisztériumokból és köztestületekből áll, és ezek a kormánynak alárendelten dolgoznak. 3 funkció:    előkészít bizonyos jogszabályi tervezeteket kidolgozza őket gondoskodik a végrehajtásukról. Központi bürokrácia tagolása:   ágazati jellegűek

funkcionális jellegűek. Elméletileg nincs alá- fölérendeltségi viszony a két ágazat között, de a gyakorlatban a gazdaságpolitikai súlyuk eltérő. A csúcson a Pénzügyminisztérium, az Adóhivatal, a Bankfelügyelet és a költségvetési hivatalok állnak. Jegybank: MNB.     A pénz és hitelpolitika fő működtetője. A jegybank törvény határozza meg a működtetés kereteit. Tartalmazza a jegybank által követendő célokat, az alkalmazható eszközöket, illetve, hogy milyen viszony van a kormányzat és a jegybank között. Jegybank törvény: az EU-val összhangban bele kellett venni, hogy nem finanszírozhatja közvetlenül az állami költségvetést. Külföldi aktorok: 3 szereplő:    nemzetek feletti intézmények nemzetközi szervezetek nemzetközi szerződések. Mindhárom azt eredményezi, hogy az egyes országok, akik ezekhez tartoznak, vagy csatlakoznak, a szuverenitásuk egy részéről lemondanak, átadják bizonyos

jogaikat. Közvetett aktorok: elsősorban a gazdaságpolitikai célokra próbálnak hatást gyakorolni és a döntéshozó preferenciáit próbálják módosítani. Megpróbálnak hatást gyakorolni az eszközök kiválasztására és kialakítására. 2 nagy csoport:   szövetségek tanácsadók. Szövetségek: Megpróbálják a különböző egyéni törekvéseket és érdekeket homogén csoportokba gyűjteni, megpróbálnak hasonló érdekeltségű embereket összefogni, és megpróbálják ezek érdekeit koncepciókba foglalni, illetve programokba foglalni ezeket az elképzeléseket. Mert csak a jól megszervezett programok alkalmasak arra, hogy követőeket gyűjthessenek maguk mellé. Ezek lehetnek:   politikai pártok: arra törekednek, hogy a törvényhozó hatalom megszerzésével érvényesítsék érdekeiket szövetségek. Szövetségek:   ténylegesek: pl. kamarák: ahol az adott emberek jogait megpróbálják érvényesíteni ideiglenesek:

lobbyk. Szövetségeken belül:   piaci szövetségek gazdaságpolitikai érdekszövetségek. Közvetett aktor: Tanácsadók: alapvetően a döntések előkészítése és tudományos megalapozása a funkciója. Lehetnek intézményesült formában (tudományos tanácsadó intézmények), amelyek jogi vagy tulajdoni szempontból lehetnek:    államiak államilag támogatott intézmények magántulajdonban vannk. Lehetnek szakértői testületek, akik független szakértőkből állnak, és bizonyos kérdésekben kikérik a véleményüket.    célok kiválasztása eszközök kiválasztása eszközök működtetése. VI. Gazdasági szereplők érdekviszonya Ellentétek lehetnek:       Kormányzaton belüli viszonyok: miniszterekből áll, akiknek különbözőek az elképzeléseik. Ágazati és funkcionális minisztériumok között is érdekellentétek lehetnek. Kormányzat és központi bank között. A kormány megpróbálja

feloldani a viszályokat: mindenkinek kedvez, ami túlköltekezéshez vezet. A Jegybank viszont antiinflációs politikát folytat. Munkaadós és munkavállalók között. Környezetvédelem mindenkivel szemben áll. Munkavállalók között is lehet. Az, hogy adott szereplők súlyát adott rendszerben hogyan ítélik meg, ezt a politikai rendszer és a belső erőviszonyok határozzák meg. VII. Versenypolitika Azért kell versenypolitikát folytatni, mert a verseny előnyösebb a társadalom tagjai számára, mint a monopolhelyzet.     A versenynek társadalmi funkciója és gazdasági funkciója van, melyek összefonódnak. A verseny a kiválasztás módszere, ezáltal a szűkös erőforrások hatékonyabb felosztása válik lehetővé. A jólét növelésének, maximalizálásának feltétele és mechanizmusa. A teljesítmény ösztönzés eszköze és a hatékonyság növelés eszköze. A gazdaságban, a társadalomban vannak törekvések a verseny

korlátozására. Oka: a gazdasági szereplőket a verseny győztesekre és vesztesekre osztja. A győztesek igyekeznek az elért jó pozíciójukat megőrizni, és emiatt igyekeznek a versenyt korlátozni. Ez alapvetően az áruk és szolgáltatások piacára jellemző. Ez egy öngerjesztő folyamat, mert ha elérnek egy pozíciót, mások hátránya folytatódik. Szempontok: kinek az érdekeit sérti a versenykorlátozó törekvés   tisztességtelen vállalati magatartás: más vállalat érdekeit sérti: olyan előnyökhöz jut, ami mögött nincs ténylegese teljesítmény. Pl: más vállalatok hírnevének rontása fogyasztó érdekeinek sértése: fogyasztó megtévesztésére irányuló intézkedések  szerződő feleken megállapodások. kívüliek érdekének sértése: pl. versenykorlátozó kartell Kartell: több vállalat önkéntes megállapodása arra, hogy kizárják a versenyt, és így nagyobb profitra tegyenek szert. Instabilak, mert

előbb-utóbb valamelyik megsérti a megállapodást Pl.:      árkartell: nem mennek egymás árai alá bérkartell piacfelosztás: területi kartell mennyiségi kartell: általában az árkartellhez tartozik egy mennyiségi kartell kutatásra, vagy közös előállításra irányuló kartell megállapodások. Gazdasági előnnyel való visszaélés: üzleti partnerekkel szemben:      tisztességtelen árképzés áruvisszatartás árukapcsolás árdiszkrimináció piacra lépés korlátozása. A korlátozás káros: kevesebb termelés magasabb áron, és jóléti veszteség keletkezik a piaci versenyhez képest. Verseny mértéke szerint az alábbi formák léteznek:       Tiszta monopólium: 100 %-os részesedés Domináns cég: 50 % feletti részesedés, és mellette sok kis egymással versenyző vállalat, ők alkotják a kompetitív szegélyt Szigorú oligopólium: néhány nagy cég van a piacon. Itt a legnagyobb a

lehetőség a kartellbe tömörülésre. Laza oligopólium: a legnagyobb néhány cég részesedése együttesen 30-50 % között van. Monopolisztikus verseny: pl. autógyártás Minden vállalat úgy érzi, hogy egyedi terméket gyárt, de ugyanakkor versenyeznek is egymással. Sok szereplő van a piacon, egyenként 10-15 %-os részesedéssel. Versenyző piac: viszonylag nagy a piaci szereplő száma, és csekély a piaci szereplők részesedése. Állam szerepe: ha sérül a verseny, sérülnek a hatékonysági és jóléti követelmények is. Ezt kell orvosolnia az államnak ezért az állam feladata fellépni a versenykorlátozással szemben. 4 fő területe: 1. 2. 3. 4. hagyományos antitröszt-szabályozás: versenytörvény, versenyhivatal regulált piacok működtetése: reguláció egyéb szabályozás és intézmények közvetlen állami befolyás 1. Hagyományos antitröszt-szabályozás: a. versenyhivatal létrehozása b. versenytörvény megalkotása:  fellép a

tisztességtelen pici magatartással szemben   érvényesít egy ún. kartell szabályozást: kartellbe tömörülni tilos foglalkozik a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával Gazdasági erőfölény: egy gazdasági egység az erejét arra használja, hogy mások kárára előnyhöz jusson  fúzió kontroll: ha a vállalatok fúzionálnak, be kell jelenteniük a versenyhivatalnak az ilyen irányú szándékukat. Fúzió: a kartellel szemben szervezetileg egyesülnek a vállalatok, így megszűnik köztük a verseny. Ez lehet beolvadás és egyesülés Beolvadás: a fúzionáló vállalatok egyike megtartja a jogfolytonosságot, és beolvad a többi. Egyesülés: ha teljesen új cég jön létre. 2. Reguláció: Az állam bizonyos szabályokat állít fel, szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett a gazdasági egységek működhetnek, nem érvényesül a vállalatok szuverenitása. Megszabhatja:     a működési feltételeket az

engedélyek megadását feltételekhez köti milyen szerződéseket köthetnek a vállalatok a szolgáltatások árait is szabályozhatja. Példák a szabályozásra: a. Egyik területe a természetes monopóliumok Természetes monopólium esetén azért alakul ki monopol helyzet, mert a piac kicsi ahhoz, hogy több vállalat hatékonyan próbáljon működni. Ebben az esetben az állam szabályoz: árszabályozással, illetve a költségek ellenőrzésével. Pl: MÁV b. Szabályozhatja az állam a pénzpiaci szereplőket is Megszabhatja, hogy a pénzpiaci szereplők által összegyűjtött pénzeket milyen arányban lehet kockázatos, vagy kevésbé kockázatos értékpapírokba fektetni, megszabja tehát a portfólió összetételét. Sokszor a tevékenységet is szabályozza. 3. Egyéb szabályozás és intézmények alkalmazása: A piaci működés általános szabályozási rendszerét és a hozzá tartozó intézményeket jelenti.      kereskedelmi, műszaki

környezetvédelmi előírások ide tartozik az állam közvetett szabályozása is kül. Kedvezmények nyújtása állami adó kivetése büntetések. 4. Közvetlen állami befolyásolás: Az állam az állami szektoron keresztül szabályozza a versenyhelyzetet: milyen vállalatokat alapít és ezeket hogyan működteti. Egyéb társadalmi szervezetek: fogyasztóvédelem: amely a fogyasztók érdekeit képviseli. VIII. Kereskedelem politika Alapvetően a külkereskedelem politikát értjük alatta. Jellemzői:   a makroszabályozás eszköze: befolyása van a makrogazdasági folyamatok szabályozására másrészt a megtermelt jövedelem elosztását is befolyásolja. Kereskedelem politikai nézetek: I. Strukturalista elmélet: Ez a nézet a 40-es években jelent meg. Eszerint a kereskedelem nem biztos, hogy elősegíti a gazdasági növekedést, hanem a fejlődő országokra nézve inkább hátrányt jelent. Az elszegényítő hatás 4 területen éri a fejlődő

országokat: a. Cserearányok romlása: A cserearány mutatókkal érzékeltetik: = export árindex import árindex Import árindex: hogyan változott az általunk importált termékek árszínvonala. Akkor jó a mutató, ha 1-nél nagyobb, mert akkor jobban nő az exportált termékek ára, mint az általunk importált termékek ára. Ha 1-nél kisebb, akkor romlik: ugyanannyi behozatalért egyre többet kell kivinni, kiszivattyúzza a jövedelmet a romló cserearány a gazdaságból. Okai: a fejlődők elsősorban a primer ágazatokban és munkaerő intenzív ágazatokban termelnek elsősorban, így a piaci szerkezetük eltér a fejlett országokétól. A szekunder ágazatokban tartósan magasabb árak vannak, és a hozamok pedig magasabbak, míg a primerben alacsonyabbak. b. Az export kereslet ingadozása: A termékeik iránti kereslet ingadozik. A konjunkturális ciklusok a fejlett országokban befolyásolják, hogy a fejlődők termékei iránti kereslet milyen. c. A gyermek

iparágak védelme nem valósul meg Ha szabaddá teszik a külkereskedelmet a gyermek iparágak védelme nem valósul meg, mert ezek az iparágak ki vannak téve a fejlett országok iparának, bejön a versenyképesebb külföldi áru, emiatt a hazai termékek iránt nincs megfelelő kereslet. Így nem érvényesülhet a volumen gazdaságosság, magasabb költségekkel termelnek, és ez hátráltatja a fejlődésüket. II. Neoklasszikus elmélet: A külkereskedelemnek van növekedést gerjesztő hatása. Képviselői szerint nem igaz, hogy romlik a cserearány. Fő érveik: a. A külkereskedelemben nem csak termékek cserélődnek, hanem ezeken keresztül technológiák, ismeretei is, és ez a fejlődőkre pozitív hatást gyakorol. b. Nem törvényszerű, hogy nagyobb az áringadozás a primer ágazatokban c. Ha nagyon bezárkózik egy ország, akkor az nem tesz jót a hazai gazdaságnak, mert nem teszi ki versenynek, és fejlődési kényszernek a hazai ágazatokat. Így nem a

fejlődésükért harcolnak, hanem a támogatások további fenntartásáért, és így elkényelmesednek. A külkereskedelem előnyei: 2 nagy csoport:   dinamikus statikus. Dinamikus:      A külkereskedelem folytatásával lehetővé válik a skála- vagy volumenhatékonyság növelése. Hatékonyabbá teszi a termelést, ha nem csak egy kis piacra történik Technológiai hatás: közvetlen érvényesülés: amikor a javak cseréjével tudás is cserélődik közvetett érvényesülés: amikor a tőkeáramlás eredményez technológiai fejlődést Kialakul a piaci verseny, és ez hatékonyság növelő hatású. Statikus: Abból származik, hogy a csere során specializálódás jön létre. Így nagyobb választék alakulhat ki egy országban, és jobban ki lehet használni a komparatív előnyöket. Kereskedelempolitika jellege: 2 szempont: 1. Milyen mértékben avatkozik be a állam a külkereskedelembe Milyen mértékű a piaci és kormányzati

allokáció súlya a külkereskedelemben. Általában az állam aktivista. a. Aktivista, azaz beavatkozik Ennek két nagy területe van: o o megpróbálja korlátozni, vagy helyettesíteni a piacot megpróbálja a piaci tökéletlenségeket kiigazítani. b. Semleges, azaz nem avatkozik be Ilyenkor a piaci mechanizmus alakítja ki, hogy hogyan történik a termelési tényezők allokációja, a termelés specializációja, ill. a kereskedelemből származó jövedelmek elosztása. Ilyenkor csak a törvényi kereteket határozza meg az állam. 2. Ha beavatkozik az állam a külkereskedelembe, akkor milyen céllal teszi a. A belföldi termelés támogatása és védelme Ilyenkor az importot korlátozza, ill. az exportot szabályozza b. Az export ösztönzése Az export jövedelmezőségét próbálja meg az állam javítani Az export értékesítést támogatja, ezt úgy is tudja tenni, hogy a hozzá kapcsoldóó import korlátait feloldja, lehet továbbá kedvezményes hiteleket

adni, stb. Az állam a termelőket igyekszik a nemzetközi piacokra orientálni o Az állam egyszerre alkalmazza az export ösztönzést, és az import helyettesítést. o o IX. A kereskedelem politika eszközei Kétféle eszköz:   I. export ösztönző import szabályozó. Export ösztönző eszközök A. Input vonat szerint Úgy ösztönzi az exportot, hogy az erőforrások megszerzését teszi könnyebbé. Az inputok árát csökkentik, hogy kisebb legyen a költség, versenyképesebbek legyenek: a. hazai inputok b. import inputok a. Hazai inputok: elsődleges inputokra: o o munka: munkaerő költség egy részét az állam átvállalja tőke: pl.: gyorsított amortizációt engedélyeznek, kedvezményes kamatozású hiteleket biztosítanak b. Import inputok:    vámok részelges, vagy teljes visszatérítése infrastrukturális támogatások kedvezményes energiaárak B. Output vonzat szerint Úgy ösztönzi az exportot, hogy a késztermék

exportálást teszi valahogy könnyebbé. a. Közvetlen eszközökkel: o export hitelek: kedvezményes futamidő vagy kamattételek o exportgarancia vállalása: a termelőnek a kerskedelmi banktól felvehető hitelkerete kibővül o egyedi engedmények exportőröknek b. Közvetett eszközökkel infrastrukturális beruházások: az állam támogatja őket, vagy állami keretből finanszírozzák o K + F: kutatás-fejlesztés támogatása o ha több válallat képes együttesen az exportot növelni, akkor ezek közös beruházásainak támogatása o externália hatású támogatás: az állam monopoljogot biztosít egyes termelőknek, vagy a belföldi piacokat védi o Az ilyen jellegű támogatások általában piactorzító hatásúak, és a költségek valahol megjelennek. II. Import szabályozó A. Ár jellegű szabályozó eszközök Vám: az importra kivetett adó. Fajtái:    érték alapú volumenre kivetett különböző kedvezményes vagy egyezményes vámok

alkalmazása. Vám hatása: fajtától függetlenül makrohatásban azonosak: a. Import egy részét kiszorítja a hazai piacról, az import termék drágább lesz b. Növeli az árszínvonalat, hogy mennyire, az függ a hazai piac szerkezetétől  kompetitív: kevésbé  monopolisztikus: nagyobb mértékben, mert kevés a helyettesítő termék, és rugalmatlan a kereslet c. Inflációgerjesztő hatás: különösen akkor, ha egy hazai gazdaságban a termelés erősen behozatalra szorul. A fogyasztók jóléte csökken, a hazai termelők relatíve versenyképesebbek lesznek, az állam költségvetési bevétele nő. Viszont komoly hatékonyság veszteséget jelent: a versenyképes import termékek kiszorulnak. B. Mennyiségi szabályozó eszközök Nem vám jellegű akadályok. Teljesen kiszoríthatják az importot Ha pedig nincs import, a hazai termelők kevésbé vannak rákényszerülve az alkalmazkodásra, és ez a hatékonyságban is megmutatkozik. Ezeket az

akadályokat a közgazdaságtan sokkal rosszabbnak tartja, mint a vámokat, mert nehéz őket feloldani, és kivédeni. Pl:     speciálisan változó illetékek különböző behozatali kvóták önkéntes export korlátozás egészségügyi vagy szabvány előírások. Liberalizálódási tendencia: Az elmúlt időkben liberalizálódási tendencia jellemző, ez különösen igaz az átalakulós és a közepesen fejlett gazdaságokban. Okai: a. A korábbi import helyettesítés elég sok problémát okozott:  a költségvetésben    fizetési mérlegben kialakult a tényező piacok monopolizáltsága nem volt hatékony b. Ezekben az országokban kialakult egy komoly adósság válság, és ahhoz, hogy ebből ki lehessen jutni, az exportot kellett fokozni, viszont ha az exportot fokozzuk, akkor az importot is be kell engedni. Liberalizálódás 3 szakasza: 1. A mennyiség korlátokat, kvótákat alakítsuk át vámmá 2. A vámszínvonalat fokozatosan,

több szakaszban, előre meghirdetett módon, ütemben próbálják meg csökkenteni. 3. A vámkulcsokat harmonizálják A különböző szektorok és termékek eltérő kulcsait csökkentsék. A 2. és a 3 Lépés kevésbé valósul meg Az országok inkább a fokozatos liberalizálódást választják, de a tapasztalatok szerint a gyors liberalizálódás a jobb. X. Struktúrapolitika Struktúra: valamely egység vagy egész olyan felosztása, amelynek eredményeként a részegységek homogénebbé válnak, mint a tagolatlan egész. Szerkezetet jelent Struktúra politika: milyen eszközökkel, módszerekkel lehet a gazdaság szerkezetét átalakítani. A struktúra mérési módszerei: 1. Az egyes ágazatoknak milyen a súlya a GDP kialakulásában, termelésében Minél fejlettebb a gazdaság, annál nagyobb a szolgáltatások aránya. 2. Hogyan alakul a foglalkoztatás ágazati szerkezete, a munkavállalók hogyan oszlanak meg az egyes ágazatok között. Fejlett országokban

a foglalkoztatottak 80%-a a szolgáltatások terén dolgozik. 3. Hogyan részesednek az egyes ágazatok a beruházásokból 4. A kereslet hogyan oszlik meg 5. A termelés területi megoszlása: regionális gazdasági struktúra Struktúra vizsgálatok:   Statikus vizsgálatok: egy adott időpontban próbálják felmérni a struktúrát Dinamikus vizsgálatok: milyen a változás iránya és folyamata. Jellemzők:     A leginkább merev mérésmód a foglalkoztatás. A gépi beruházások alakulása reagál a leggyorsabban a strukturális változásokra. Ha a gazdaság struktúrája változik, akkor a termelési tényezők ágazatközi átrendeződése megy végbe. Ha visszaesés van a gazdaságban, akkor a szerkezeti változások is gyorsabban mennek végbe. Mi az oka a változásoknak? A piaci szereplők a gazdasági változásokra reagálnak. Szereplők:    vállalkozások fogyasztó állam. Mi idézi elő közvetlenül a struktúra

változását? 1. Intézményi változások Amelyek a kereteit adják meg a gazdasági folyamatoknak:          adórendszer egyes elemeinek változása: milyen adót alkalmaznak milyen az adó formája a fogyasztási adót milyen termékekre vetik ki adószerkezetben bekövetkező változások a nyugdíjbiztosítási rendszer milyen területek regulál, vagy deregulál az állam nemzetközi kereskedelmi intézményrendszerben bekövetkezett változások árfolyam-szabályozás: a termelő tevékenységek és szolgáltatások arányát ez jelentősen befolyásolja. 2. Piac kínálati oldalának változása Kínálati tényezők:   Termelés Vállalati szféra. A kínálat az erőforrásoktól függ. Ezen belül a munka és a tőke mennyisége alakítható, de a természeti tényezők adottak. A kínálatban a tényezők mennyiségének változását befolyásolja:    hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik egy ország hogyan alakul az

erőforrások közötti viszony az erőforrások ára. Helyettesítési törekvések: Helyettesítési törekvések vannak a tényezők között. Ami tendencia, hogy a munka egyre drágább lesz, és ez a tőkének az előretörésében fog megnyilvánulni. Tehát a munka helyett inkább a technikára költenek. A nyersanyagok, erőforrások ára változó, de nő, így kialakulnak olyan ágazatok, ahol a fajlagos nyersanyag és energia igény kisebb. 3. Piac keresleti oldalának változása Keresleti tényezők: a. Háztartások kereslete: fogyasztási javak iránti kereslet, befolyásolja: háztartások preferenciái változnak: csak a társadalmi méretekben is jelentős preferencia változások lesznek struktúra módosító hatásúak. A demográfiai folyamatok nagyon hatnak, mert más-más korcsoportnak más kereslettel rendelkezik. o háztartások jövedelmének alakulása o a termékek ára: az árrugalmasság nem annyira hat a kereslet alakulására, mint a jövedelem

változása o b. Vállalkozások kereslete A beruházási javak iránti kereslet: milyen ágazatokban nő vagy stagnál a beruházás. A szolgáltatások mennyisége egyre nagyobb, ezért a szolgáltatások beruházásai kerülnek egyre jobban előtérbe. A komplementer, kiegészítő szolgáltatások szerepe is egyre nő Beruházások fajtái: o o pótló bővítő: ez az építő- és a gépipar iránti keresletet is növeli, tehát a struktúra szempontjából ez a domináns. c. Állam kereslete Jellemzői: Magát a termelést és a foglalkoztatást is jelentősen befolyásolja a keresletével. Az állami kiadások a különböző országokban más-más arányúak, de a GDP 30-60 %-át teszik ki. o Az állami beruházás és a közösségi fogyasztás a GDP 20 %-át teszi ki. Ha ezeknek az aárnya változik, ez jelentős struktúra változtató hatású o Ma Magyarországon az infrastruktúra beruházások a jellemzőek, amelyek az építőipar iránti keresletet növelik. o o

Vannak komplementer elemek is az állam részéről, ha az egészségügyet fejlesztenék, akkor annak hatása lenne több dologra is, tehát ezzel is alakíthatnák a struktúrát. Stuktúra változás fajtái:   graduális: lépésről lépésre megy végbe a struktúra váltás paradigmikus: hirtelen, nagy változással megy végbe a struktúra váltás. A struktúra politika hagyományos tárgy a graduális. Struktúra politika fajtái:   Offenzív: a piac okozta változásokat gyorsítja. Az állam rásegít, hagyja a piaci mechanizmusokat érvényesülni, megerősödni. Deffenziv: az átrendeződést feltartóztatja, úgy látja, hogy érdemes még fenntartani bizonyos ágazatokat. Ilyenkor a piac intézményeit gyengíti Általában az állam rásegít a piaci változásokra. Struktúra politika eszközrendszere: 1. Rendszerpolitikai eszközök A gazdálkodás keretfeltételeit adják meg, és mindenki számára kötelező erejűek (jogszabályok, stb.)

Részei:   versenyszabályozás versenyt korlátozó eszközök: o o o o államosítás privatizáció reguláció dereguláció vállalkozói tevékenység előfeltéteinek kijelölése: iparűzési, környezetvédelmi szabályok. 2. Folyamatpolitikai eszközök A piaci szereplők döntéseinek befolyásolására törekednek. a. Direkt eszközök: ritkán alkalmazza az állam a termelés alsó- vagy felső szintjének előírása vagy közvetlenül részt vesz az ármegállapításban kontingenseket alkalmaz o o o b. Indirekt eszközök: sokkal elterjedtebbek o kereslet oldalról megnyilvánuló: az állam mint fogyasztó   o kínálati oldalról megnyilvánuló: a termelési és beruházási költségeket szelektíven, nem egyformán szabályozza az állam.    XI. fiskális eszközök alkalmazása: adóformák és mértékek külkereskedelem szabályozása: pl. behozatal korlátozása, stb infrastrukturális állami beruházások: ez a regionális

szerkezet változására is komoly hatással lehet különböző funkciókat, tevékenységeket támogat, pl.: kutatás-fejlesztés támogatása beruházások támogatása: pl.: adó, adókedvezmény, adó visszatérítés, hosszabb futamidő, alacsonyabb kamatteher A Széchenyi-terv Célja az volt, hogy a Magyarországon beinduló dinamikus fejlődési növekedést segítse, illetve fenntartsa. Probléma: Ezzel kapcsolatban az egyik problémát a magyar gazdaság duális szerkezete jelentette. A duális jelen esetben arra vonatkozik, hogy a magyar gazdaságban kettősség van, kettészakadt, és ez sor területen megmutatkozik:   vannak a multik: amelyek nagyok és tőkeerősek van a hazai közepes vagy kisvállalkozói szféra. A kettő közötti kapcsolat elég laza, és nagyok a különbségek. Döntően exportorientált nagyvállalati szektor:   az export 70 %-át adják a vállalkozói összvagyon több, mint felével rendelkeznek. Hazai tulajdonú, kevésbé

exportorientált kisvállalatok:   a GDP 40 %-át állítják elő foglalkoztatottak 60 %-a  többségükben belföldi piacra, és azon belül is inkább a szolgáltatásokra specializálódtak. Területi szétszakadás: Az ország területileg is szétszakadt, egy nyugati és keleti részre. GDP/fő Külföldi tőke/fő K-NY egyenlőtlenség É-Alföld Ny-Dunántúl 1 1,6 1 3,3 Centrum-periféria egyenlőtlenség Ny-Dunántúl Közép-Magyarország 1 1,3 1 2,4 A Széchenyi-terv egyik célkitűzése a dualitás csökkentése volt:   egyrészt program finanszírozásra, másrészt társ-finanszírozásra épült. Meghatározta a programokat:         XII. vállalkozás erősítő program lakás program turizmus fejlesztési program kutatás-fejlesztési és innovációs program információs társadalom és gazdaság fejlesztési program autópálya építési program kapcsolódó infrastrukturális alapprogramok regionális gazdaság

építési program. Nemzeti fejlesztési terv Jellemzői:    Ez lépett a Széchenyi terv helyére. 3 évre készült. Ez azt jelenti, hogy 3 évre előre meghatározták, hogy melyek azok a célkitűzések, amelyekkel kapcsolódni lehet az EU-s támogatásokhoz. Másrészt kiemeli a legfontosabb területeket, amelyeket fejlesztendőnek tart. Rendelkezésre álló keret: A terv keretében 280 milliárd forint áll rendelkezésre: ez hazai pénz, illetve hazai társfinanszírozás. Csak akkor juthatunk hozzá, ha az állam is társfinanszírozóként részt vesz. A társfinanszírozás 110 milliárd forintot biztosít:    ebből kell segíteni a sikeres pályázatok elkészítését az olyan önkormányzatok önrészét, akik az önrészt nem tudják előteremteni fel kell állítani belőle a működtető intézményi rendszert. A Nemzeti Fejlesztési Terv lehetővé teszi:   strukturális kohéziós alap igénybevételét. Az EU

társfinanszírozásával megoldhatónak tűnő terveket is tartalmazza. Ez egy tárgyalási alapdokumentum az EU-val kötendő pénzügyi megállapodáshoz. NFT hosszú távú célja: az életminőség javítása. NFT általánosabb célja: az EU átlagához viszonyított jövedelmi különbségek mérsékelése, csatlakozás az EU jövedelmi átlagához gazdasági szinten. NFT 5 nagy programja:      gazdasági versenyképesség javítása humán erőforrások jobb kihasználása jobb környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés agrár- és vidékfejlesztési program regionális fejlesztési programok. NFT prioritásai:      versenyképesebb termelő szektor növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése jobb infrastruktúra, tisztább környezet erősebb regionális és helyi potenciál technikai segítségnyújtás. Minden operatív programnak megvannak a saját hatóságai, ezeket minisztériumokhoz kapcsolták. A

pályázatokat magyar nyelven kell benyújtani Az NF Hivatal 20040101-jétől önálló hatóság