Történelem | Középiskola » I. Nagy Lajos uralkodása

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:152
Feltöltve:2010. március 20
Méret:31 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

I. Nagy Lajos uralkodása (1342-1382) - Ő volt a legnagyobb lovagkirály, lovagi harcmodor jellemző rá. - Kálti Márk a Képes Krónikában, Arany János pedig a Toldi Trilógiában (főleg a Toldi szerelmében) dolgozta föl Lajos életét és nápolyi hadjáratait. Külpolitikája: - állandó harcban állt szinte az összes környező országgal Itáliai hadjáratai: Rokoni kapcsolatok fűzték Itáliába, elsődleges célja, hogy bosszút álljon öccse haláláért, ezért Nápoly elfoglalására törekszik. Több alkalommal vezet hadjáratot Nápoly ellen: l347-ben tengeren és l35O-ben szárazföldön. Végül sikerül elfoglalnia Nápolyt, de nem tudja megtartani Johanna, testvére gyilkosa elmenekül, de később Lajos megöleti. 1345-48-ig és 1356-58-ig Velence ellen vezet hadjáratot, melynek következményeként Velence lemond a dalmát tengerpartról Magyarország javára és elismeri a dalmát városok szabad kereskedelmét. Dalmácia /Horvátország/ elfoglalása: -

A horvátokat behódoltatja, és adófizetésre kényszeríti ezt a térséget. (1358-as zárai és 1381-es torinói béke) Balkán térsége: - Szerbiát, Moldvát és Havasalföldet Magyarországtól függő területté teszi. Nyugat-Európa: A status-quo (a fennálló, jelenlegi helyzet) fenntartására törekszik, Nyugat-Európán nem kíván változtatni. Lengyelország: 1370-ben, III. Kázmér halála után létrehozza a magyar-lengyel personal uniót, melynek központja Diósgyőr (mely egyben királyi székhely is volt, a vár ekkor élte fénykorát). Anyját Lokietek Erzsébetet bízta meg a lengyel területek kormányzásával. Belpolitikája: Alig van itthon, állandóan harcol, így a nemesség és főleg a köznemesség újra megerősödik. Kényszerítik az l35l-es ősiség törvényének kiadására, mely az l222-es Aranybullával együtt bekerült a magyar törvénytárba, a Corpus Juris Hungarici-be. Az ősiség törvénye (mely a nemesek jogait tartalmazza) az

Aranybulla pontjaira hivatkozik, elismeri és átveszi az Aranybulla eredeti szövegét, csak néhány pontot módosít. Az 1351. évi törvények: Az Ősiség törvénye (1351) Kimondja, hogy a nemesi birtokot csak a család (az örökös) örökölheti (a nemes nem adhatja el birtokát), ha pedig kihal a család, a birtok visszaszáll a királyra. Ez a legnagyobb különbség az Aranybulla és az ős. törvénye között (az Aranybullában a szabad végrendelkezés joga-ként szerepelt ennek a törvénynek az ellentéte.) E törvény hatására a nemesek többsége eladósodik, nem alakul ki a tőkés rendszer Magyarországon. Ez a törvény 1848-ig fönnmarad, majd az áprilisi törvények fogják eltörölni. A kilenced törvénye: A jobbágy által megtermelt termény kilenced része a nemest illeti (ez a törvény is a nemeseknek kedvez). Az ártatlanság védelmének törvénye: a bűn nem örökölhető, a fiú ne bűnhődjön apja bűnéért. (büntető jogi intézkedés)

A nemesi jogok rögzítése: Egy és ugyanazon nemesi szabadság joga: minden nemes ugyanazon (nemesi) jogokat élvezze Sarkalatos nemesi jogok: 1. adómentesség 2. törvényes ítélet nélkül nem lehet elfogatni a nemest 3. a nemes háza, lakóhelye sérthetetlen 4. hadra csak az ország védelmére kell kelnie 5. az ellenállás joga (1657-ig) Ezek a sarkalatos nemesi jogok; a nemesek a végtelenségig ragaszkodnak hozzájuk. Ezzel a magyar polgári fejlődés évszázadokig el van temetve.