Történelem | Középiskola » Egyiptom kora, ókori története

Egyiptom kora ókori története Elszigeteltebb és szárazabb, mint Mezopotámia. Vizet szinte csak folyókból lehet szerezni és öntözés nélkül semmiféle mezőgazdasági termelés nem folytatható. Kr.e3000 körül felmelegedés következett be és mivel a Szahara füves pusztaságai kiszáradásnak indultak, az ott élő népesség a folyók vidékére szorul és alapitott falvakat. Ezek állandóan harcoltak egymással. Két állam alakult ki: Alsó- és Felső-Egyiptom Kre 2900 körül FelsőEgyiptom uralkodója (a feltételezések szerint Ménész) meghóditotta Alsó-Egyiptomot és egységes országot teremtett. Igy megerősödött a központi hatalom és jobban tudták fejleszteni az öntözőrendszert, ami fellendítette a gazdaságot. Ebben a korszakban bontakozott ki az egyiptomi művész, vallás és írás jellemző vonásai. Az Óbirodalomban (Kr.e 2700-2200) a fáraók hatalma korlátlanná vált Istenként tisztelték őket, szinte az egész ország a tulajdonuk

volt, irányították a gazdaságot. Az uralkodó a papi és a hivatalnoki rétegre támaszkodott. A termelőmunkát közrendű szabadok végezték Az Óbirodalom első századaiban készültek a fáraók piramisai. Ezek a fáraók síremlékei voltak, melyek jelképezték a fáraó korlátlan hatalmát és hitük szerint a túlvilágon is hirdették a fáraó tekintélyét. Nagy összecsiszolt kőtömbökből álltak, melyek habarcs nélkül illeszkedtek egymáshoz. Kezdetben lépcsőzetes piramist emeltek (Dzsószer), majd gúla alakúakat (a legjelentősebb Kehopsz, Khefrén és Mükerinosz fáraóké). A halál utáni élet rendkívül fontos szerept jtátszott az egyiptomiak életében és ebben fontos szerepet tulajdonítottak a testnek is, ezért igyekeztek megóvni az azt enyészettől, így kialakították a mumifikálás technikáját. Az Óbirodalmat követően szétesett a központi hatalom, de az Amon-papságra támaszkodva ez a Középbirodalomban (Kr.e 2060-1780) újra

megerősödött Jelentős változások történtekA fáraók hatalma átmenetileg korlátlan maradt ám a papi és hivatalnoki réteget már nem tudták teljesen visszaszorítani és a vezető réteg nem csak szolgálati, hanem saját birtokkal is rendelkezett. Ezenkívül megnőtt a jelentősége a tartományok (nomoszok) kormányzóinak A gazdasági fejlődés kialakította a vagyonilag is független kereskedő és kézmúves réteget. Egyiptomnak így megnövekedett az ereje, ezért hóditásokban kezdett A második évezred közepén azonban a központi hatalom ismét lehanyatlott és Egyiptomot támadás érte Palesztina felől. Egy századra itt a hikszoszok vették át a hatalmat, de miután az egyiptomiak legyőzték őket, megalakították az Újbirodalmat (Kr.e 1550-1000) A hikszoszok révén Egyiptom kapcsolatba került a Közel-Kelttel és ez fellendülést eredményezett. Rátértek az ekés földművelésre. Az öntözést fejlesztette a saduf, egy vízkiemelő szerkezet

Új állatfajták honosodtak meg, pl. a teve vagy a juh A lovat ekkor még csak harci szekerek elé fogtákbe Az égetett tégla megjelenésével bővült az építőanyagok köre. Egyiptom támadásokba kezdett és a meghóditott területekről rengeteg rabszolgát hurcoltak el. Ezzel elterjedt a rabszolgatartás A harcokban a fő szerep a vezető rétegé lett. Oly mértékben előretört az Amon-papság, hogy veszélyeztette a fáraók hatalmát. Hogy IVAmenhotep visszaszorítsa őket, bevezette at Aton kultuszt, és nevét Ehnatonra (aki üdvös Aton számára) változtatta ám jelentős eredményt nem ért el, mert a következő fáraó utódjának, Tutanhatonnak Tutanhamonra kellett változtatni a nevét. Az Újbirdodalom az egyiptomi nagyhatalom köre, III.Thotmesz a KreXVsz-ban előretört Ázsia felé. AZ egyiptomiak elfoglalták Palesztinát és bevatkoztak Mezopotámia ügyeibe is A birodalom II.Ramszesz (Kre XIIIsz) uralkodása alatt érte el legnagyobb területét Az

Amon-papság azonban töretlen maradt és a Kr.eXIsz-ban egy Herihor nevű főpap fellázadt, elszakította Felső-Egyiptomot és egy theokretikus államot hozott létre (ahol a hatalom a főpapok kezében van). A Kr.eXIIIsz végétől a Közel-Kelet birodalmait kelet felől támadás érte A filiszteusok (tengeri népek) rázúdultak az országra és megszüntették Egyiptom nagyhatalmi helyzetét