Történelem | Középiskola » Mária Terézia és II. József

Mária Terézia és II. József Az osztrák örökösödési háborúk III. Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy a nőági örökösödést (Pragmatica Sanctio) az európai hatalmakkal elfogadtassa. Halála után az osztrák örökség megszerzéséért mégis azonnal kitört a háború (1740-48). Mária Terézia (1740-80) Magyarországtól kért segítséget A rendek életüket és vérüket ajánlották fel és 35 ezres haderőt állítottak föl. Előtte viszont alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét. A Habsburgok gazdaságpolitikája Merkantilista gazdaságpolitika. A kezdetleges állapotban lévő magyar ipar különösen rászorult volna az állam támogatására, de ez kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült. Magyarország hozzájárulása a birodalom bevételeihez a 35%-ot is meghaladta. Az 1754-es vámrendelet kettős vámhatárt teremtett. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket.

A belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat választotta el. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon kívül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. Még arra is mód nyílott, hogy az osztrák földbirtokosok érdekeit megvédjék az olcsóbb magyar gabonával vagy a jó minőségű borral szemben. Az 1850-ig fönnmaradt belső vámhatár súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. A jobbágyparasztság terhei Az állam felé: hadiadó, háziadó, katonáskodás. A beszállásolt katonát etetni (porció), a tovább vonulót szállítani (forspont) kellett. A földesúr felé a paraszt kilenceddel tartozott a föld minden terméséből és az állatok szaporulatából. Ajándék, robot (heti 3-4 alkalom) Szaporodott a kis földű, vagy teljesen nincstelen zsellérek száma. A parasztságnak egy vékony rétege gazdagodott, amely

megtehette hogy mást küld maga helyett a robotba. Úrbérrendezés 1765-66-ban a Dunántúlon jobbágymozgalom bontakozott ki az elviselhetetlen jobbágyi terhek ellen. Mária Terézia a jobbágy-földesúri viszony rendezését az országgyűléssel is el akarta fogadtatni, ami viszont hevesen ellenkezett. 1767-ben a szabályozást rendeletként adta ki és biztosaival végrehajtatta. Az urbárium az egyházi tized és az állami adók mellett fönntartotta a kilencedet, a pénztartozást pedig a jobbágyok és zsellérek számára egyaránt 1 forintban határozta meg. A munkakötelezettséget heti egy nap igás vagy két nap kézi robotban rögzítette Az úrbérrendezés jelentőssége, hogy törvényes helyzetet teremtett földesúr és jobbágy között. A telekhatárok pontos rögzítésével hozzájárult a parasztság rétegződéséhez. 1777-es Ratio Educationis-ban az állam előírta, hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek iskolába járjon. Jozefinizmus

Jozefinizmuson II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük. Ugyanakkor őt szokás a felvilágosult abszolutizmus legjellegzetesebb képviselőjének tekinteni. Felvilágosult abszolutizmus: a feudalizmusellenes korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszerben az uralkodó a tőle függő hivatalnokrendszerre, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével. II József (178090) negyvenévesen, hosszú várakozás után lett a birodalom ura Veleszületett makrancosságához fölhalmozódott türelmetlensége társult. II József eszményképe az egységállam volt Mérföldes léptekkel látott hozzá, hogy eltérő fejlettségű, nyelvű és alkotmányú országaiból szerves egészet, korszerű birodalmat gyúrjon. Csak abszolutisztikus eszközöket ismert Magyarországon meg sem koronázták (kalapos király), a koronát, országos

fölháborodást keltve a bécsi kincstárba vitette. Türelmi rendelete megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Intézkedéseivel a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a pápa Bécsbe (fordított Canossajárás), nem tudta elhatározásában megingatni Uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését, a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből. Eltökélt szándéka volt, hogy a nemesi és az egyházi birtokot megadóztatja, a rendelet kihirdetésével azonban várt. Az 1785-ös jobbágyrendelet megszűntette az örökös jobbágyi állapotot, a jobbágy névnek a használatát is megtiltotta. Csökkentette a megyék jelentősségét, s ezzel rendi érdekeket sértett Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Az úriszék pedig csak a jobbágyok egymás közötti pöreire szolgált ezután. A legnagyobb felháborodást Magyarországon a német nyelv hivatalossá tétele

keltette. II. József támogatói Trónra lépését még Magyarországon is jóindulatú várakozás előzte meg. De rendeleteivel, s főként hogy azokat az országgyűlés mellőzésével hozta, a papság mellett a nemességet is hamar elidegenítette. Hazánkban a polgárság gyönge volt, a parasztság bizakodása az állami adók, majd a török háború terheinek következtében kihunyt. A felvilágosodás magyar hívei, valamint nem kevés konzervatív abszolutista II. József mögött álltak II József egyik fő támasza a részben plebejus származású értelmiség. Az államigazgatás kulcspozícióiba is bejutottak, szerepük és súlyuk nagyobb volt, mint számarányuk. A rendszer mivel nem elégítette ki sem a haladás, sem a reakció híveit, zsákutcába jutott. II. József rendszerének bukása A belső bajokhoz külpolitikai bonyodalmak járultak. 1788-ban Oroszországgal szövetségben hadat indított Törökország ellen balkáni birtokokért. A háború nagy

emberveszteséggel járt, kudarcot, a parasztság számára nélkülözést hozott. A francia forradalom megfosztotta szövetségesétől, XVI Lajostól, aki húgának férje volt. Belgiumban felkelés tört ki és elszakadt a Birodalomtól A porosz hadsereg a határon állt. A magyar rendek képviselői a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház trónfosztásáról. II József halálos ágyán – a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével – valamennyi intézkedését visszavonta