Történelem | Középiskola » Az athéni demokrácia intézményei, működése, tétel

Adatlap

Év, oldalszám:2021, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:37
Feltöltve:2021. március 13
Méret:896 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net 1., Athéni demokrácia kialakulása​: Athént a ionok alapították az Attika-félszigeten. Kezdetben királyok uralkodtak, de a földbirtokos arisztokrácia a démosz (=nép) segítségével elűzte őket. Új államforma jött létre: ​arisztokratikus köztársaság​. Az állam élén az arkhónok álltak A görög gyarmatosítás (​ Kr.e7sz)​ hatására megnőtt a démosz vezető rétegeinek ereje, akik támadást indítottak az arisztokrácia ellen, melynek során kialakult a ​demokrácia​ (népuralom) ​(Kr.e 6 század) 2., A demokrácia kialakulásának folyamata Kr.e 621​-ben ​Drakón​ írásba foglalta a törvényeket (​“drákói szigor”​) Ez születési előjog alapján társadalmi besorolást tett. pl arisztokrata + megtiltotta a vérbosszút Kr.e 594​-ben ​Szolón​ megszüntette az adósrabszolgaságot, amit​ teherlerázásnak ​nevezünk Timokratikus rendszer​t hozott létre vagyoni előjog alapján. A

jövedelem alapján 4 csoportra osztotta a polisz (=városállam) lakosságát: 500 mérősök: gazdag arisztokraták 300 mérő fölött ↑: nehézfegyverzetű lovagok 200 mérő fölött ↑: ökörfogatosok 200 mérő alatt ↓: szegények, vagyontalanok, napszámosok Kr.e 560​-ban ​Peiszisztratosz​: ​Türannisz államformát​ teremtett, ahol a türannosz (=zsarnok) uralma valósult meg. - Zsarnokság, mert a demokrácia ekkora nem fejlődött - Egyeduralmi rendszer alakult ki -Munkát ad óriási építkezésekkel. - Fiai: Hippiasz(510-ben elűzték), Hipparkhosz (megölték) Kr.e 508​-ban ​Kleiszthenész​ megalkotta a demokrácia alapjait: területi alapon osztotta fel a lakosságot ​10 phülére​ (kerületre). Ezek 3 részből álltak: ​városi​ (gazdag arisztokrata) tengerparti (kereskedő) vidéki ​(földműves), ezzel azt biztosította, hogy többféle társadalmi helyzetű, foglalkozású ember érdeke érvényesüljön egy egy döntésben. -Ha

valaki a demokráciát veszélyeztette, akkor az erre a célra összehívott népgyűlésen cserépszavazással​ (osztakiszmosz) száműzték ​10 év​re. 3., Kleiszthenész intézkedései: - ekklészia (=népgyűlés)​: minden polgárjoggal rendelkező személy tagja volt. Athénban polgárjoggal a 20 év feletti szabad, athéni születésű férfiak rendelkeztek. (14%) - héliaia (=esküdtbíróság)​: feladata az igazságszolgáltatás, 6000 fő sorsolással - bulé​: 500-ak tanácsa, ahova phülénként 50-50 képviselőt küldtek (sorsolás), ellenőrizte a törvények betartását és javaslatot tett a törvényekre. - areioszpagosz​: volt arkhónok, vének tanácsa - törvényhozó hatalom​: 10 hadvezért választottak phülénként (újraválaszthatók) Forrás: https://doksi.net 4., Athéni demokrácia fénykora: Kr.e 5 század​ a demokrácia fénykora Periklész​:- napidíjat fizetett a fórumokon való részvételért + nézőpénzt a népgyűlés

tagjainak és a színházba járóknak. Nagy építkezést rendelt el: Akropolisz (vallási, politikai és kulturális központnak szánta). A demokrácia végét a Peloponnészoszi háború jelentette, ami a városállamok között zajlott. (hadisarc fizetése, demokrácia felszámolása, Athén leszerelése, feloszlatták a déloszi szövetséget) 5., Összehasonlítás a mai demokráciával: régen: - közvetlen képviselet csak férfi: 20 év feletti népesség 11-12% nem vehetett részt: metoikosz (betelepült rabszolga) most: közvetett képviselet mindenki aki 18 év feletti, magyar állampolgár (arkhón: athén élén álló katonai, vallási, törvényhozói vezetők, a királyság után lettek. Szerepük a demokrácia kiterjedésével csökkent.)