Tartalmi kivonat
Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária A makrogazdaság munkapiaca, makrogazdasági kínálat, makrogazdasági egyensúly Feleletválasztás 1. A munka kínálata függvénye a./ a kibocsátás b./ a nominálbér c./ az árszínvonal d./ a reálbér 2. Ha a gazdaság szereplői a reálbér növekedését feltételezik, akkor a./ csökken a munka iránti kereslet b./ növekszik a munka iránti kereslet c./ csökken a munka kínálata d./ csökken a fogyasztási kereslet 3. A modern gazdaságban a jövedelmek és a foglalkoztatás elsősorban függ a./ az aggregált kínálattól b./ az aggregált kereslettől c./ az export-import mennyiségétől d./ a kormányzati cselekményektől 4. Az emelkedő árszínvonal (minden egyéb tényező változatlansága esetén) a Keynes-i modellben: a./ csökkenti a nominálbéreket b./ növeli a nominálbéreket c./ csökkenti a reálbéreket d./ növeli a reálbéreket 5. Tökéletes munkapiacon az árszínvonal emelkedésének hatására:
a./ a nominálbér-színvonal változatlan marad b./ a nominálbér-színvonal jobban emelkedik, mint az árszínvonal c./ a reálbér-színvonal csökken d./ a reálbérszínvonal változatlan marad 6. A munkanélküliség eredhet: a./ konjunkturális okokból b./ a gazdaságban mutatkozó strukturális problémákból c./ a munkaerő túlkeresletéből d./ a/ és b/ válasz is igaz 7. A munkanélküliek számának növekedését eredményezi(k) a./ a csökkenő árupiaci kereslet b./ a csökkenő reálbérek c./ az új állami beruházások d./ a pénzbérek növekedését meghaladó árszínvonal emelkedés 8. A Keynes-i modellben, teljes foglalkoztatottság esetén a./ nincsen munkanélküliség b./ a létező munkanélküliség csak önkéntes lehet Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária c./ létezhet önkéntes és kényszerű munkanélküliség is d./ a létező munkanélküliség csak kényszerű lehet 9. Egy makrogazdaság munkapiacán az egyensúlyi reálbér
fölé emelkedő reálbér a./ csökkenti az önkéntes munkanélküliek számát b./ növeli az önkéntes munkanélküliek számát c./ csökkenti a kényszerű munkanélküliek számát d./ csökkenti az önkéntes- és megnöveli a kényszerű munkanélküliek számát 10. A neoklasszikus modellben a munkanélküliség jellemzően a./ csak szándékolt (önkéntes) munkanélküliség lehet b./ kényszerű munkanélküliséget jelent c./ strukturális munkanélküliséget jelent d./ Nem értelmezhető, mivel egyensúly van a munkapiacon 11. A munkanélküliség a./ a munkapiac túlkínálatos helyzetében alakul ki b./ a munkapiac túlkeresletes állapotában alakul ki c./ a munkapiacon nem jelenik meg d./ az aktív népesség és a munkakínálat különbsége 12. Az aktív népesség a./ a munkaképes korúak b./ a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége c./ a népesség és a nem munkaképes korúak különbsége d./ a munkaképes korúak csökkentve a
munkanélküliek számával 13. Egy nemzetgazdaság munkanélküliségének jellemzésére használt mérőszám: a./ munkanélküliek száma / aktív népesség b./ munkanélküliek száma / foglalkoztatottak száma c./ kényszerből munka nélkül maradottak / munkaképes népesség száma d./ önkéntes munkanélküliek / aktív népesség 14. Ha egy nemzetgazdaságban kényszerű munkanélküliség van, akkor ennek csökkentésében eredményes lehet: a./ a pénzkínálat csökkentése b./ a lakossági megtakarítások ösztönzése c./ a beruházási tevékenység ösztönzése d./ a nominálbérek növelése 15. Ha a reálbér nagysága eltér az egyensúlyi reálbértől, akkor hogyan alakul a foglalkoztatottak létszáma? a./ Magasabb reálbérnél nagyobb, alacsonyabb reálbérnél kisebb a foglalkoztatottak száma, mint az egyensúlyi reálbér esetén. b./ Alacsonyabb reálbérnél nagyobb, magasabbnál kisebb a foglalkoztatottak száma az egyensúlyi reálbér mellettihez
képest. c./ Mindkét irányú reálbér-eltérés esetén kisebb a foglalkoztatottak száma, mint az egyensúlyi reálbér esetében. d./ Mindkét irányú reálbér-eltérés esetén nagyobb a foglalkoztatottak száma mint az egyensúlyi reálbérnél. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 16. A jövedelem a Keynes-i modell szerint határozódik meg a./ az árupiacon b./ a pénzpiacon c./ a tőkepiacon d./ a munkapiacon 17. A kibocsátás, rövid távon függ a./ a munka- és tőkeráfordítástól b./ csak a tőkeráfordítástól c./ csak a munkaráfordítástól d./ Egyik válasz sem helyes 18. Makrogazdasági egyensúly esetén a Keynes-i modellben a./ minden részpiacon egyensúlynak kell lennie b./ az árupiacon egyensúly, a többi piacon egyensúlytalanság van c./ a pénzpiacon egyensúly, a többi piacon egyensúlytalanság van d./ lehetséges a munkapiacon egyensúlytalanság 19. Az aggregált termelési függvény: Y=√K 0 ,L a tőke rövid távon
állandó: K 0 =360000, a nominálbér rögzített: w 0 =30 egység, az árszínvonal: P=1,2. Mennyi a munkakereslet? a./ 30 b./ 36 c./ 120 d./ 169 20. Ha egy nemzetgazdaságban, rögzített nominálbérek mellett, a munkapiacon egyensúly áll fenn, akkor a./ az árszínvonal csökkenése növeli az összkínálatot b./ az árszínvonal növekedése növeli az összkínálatot c./ az árszínvonal bármilyen irányú változása esetén az összkínálat csökken d./ az árszínvonal megváltozása nincsen hatással az összkínálatra Megoldás: 1. d 11. a 2. a 12. b 3. b 13. a 4. c 14. c 5. d 15. c 6. d 16. a 7. a 17. c 8. b 18. d 9. d 19. d 10. a 20. c Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Igaz – hamis kérdések 1. Ha az árszínvonal és a nominálbér ugyanolyan arányban növekszik, akkor a reálbér is növekszik 2. A neoklasszikus modellben a bérek tökéletesen merevek, ezáltal a w/P bármilyen árszínvonal mellett konstans. 3. Kényszerű
munkanélküliség és változatlan nominálbér esetén az árszínvonal növekedése a foglalkoztatottságot növeli. 4. Okun törvénye az árszínvonal változása és a munkanélküliségi ráta közötti összefüggést fejezi ki 5. Egy nemzetgazdaságban a munkaerő-állományt, az adott időpontban lévő, munkaképes korú népesség száma adja meg. 6. Az inaktív népesség csoportjába tartoznak a munkanélküliek is 7. A munkakeresleti függvény az árszínvonal és a vállalati szféra munkakereslete között teremt kapcsolatot. 8. Előfordul, hogy a magasabb reálbér nem csökkenti a munka iránti keresletet 9. A reálbér növekedésével a szándékolt munkanélküliség tipikusan csökken 10. A munkanélküliségi ráta alakulását közvetve befolyásolja a teljes népesség alakulása is 11. Túlkínálatos munkapiac esetén a nominálbérek növekedésének hatására a munkanélküliség tipikusan növekszik. 12. A munkapiac akkor van egyensúlyban, ha a
reálbér egyenlő a munka határtermékével 13. A neoklasszikus modellben nem értelmezhető a munkanélküliség, mert egyensúly van a munkapiacon. 14. A keynesi modellben ugyanazon reálbér mellett kevesebb munkát alkalmaz a vállalati szektor, ha profitvárakozásai romlanak. 15. Ha egy országban a munkakínálat a külföldi munkaerő bevándorlásának hatására növekszik, akkor a potenciális kibocsátás is növekszik. 16. Merev nominálbérek esetében a növekvő árszínvonal tipikusan csökkenő kibocsátással jár 17. Az árszínvonal emelkedése (a tőle nem függő tényezők változatlansága esetén) az összkereslet csökkenését idézi elő. 18. A makrokereslet és a makrokínálat egyezősége csak a munkapiac egyensúlya esetén jöhet létre 19. Ha egy nemzetgazdaságban a munkakínálat a szabadidő felértékelődése következtében csökken, akkor a potenciális kibocsátás is csökken. 20. Tökéletes munkapiac esetén a makrogazdasági kínálat
konstans Megoldások 1. Hamis A reálbér változatlan marad 2. Hamis A neoklasszikus modellben (tökéletes munkapiac esetén) a nominálbér azonnal és ugyanolyan mértékben alkalmazkodik a megváltozott árszínvonalhoz. Így a reálbér változatlan marad. 3. Igaz, mert ebben az esetben csökken a reálbér (a munka költsége), a vállalkozói szektor megnöveli a munka iránti keresletet. A kényszerű munkanélküliek száma csökken(het) 4. Hamis, mert a GDP (Y, jövedelem) 2,2 százalékpontos növekedése szükséges a munkanélküliségi ráta egy százalékpontos csökkentéséhez. 5. Hamis, mert az inaktív népesség (a munkaképes lakosság egy részét adják) nem jelenik meg a munkapiacon. 6. Hamis Az inaktív népességbe tartozók nem jelennek meg a munkapiacon, az adott feltételek között nem szándékoznak munkát vállalni. 7. Hamis, mert a munkakereslet a reálbérszínvonal függvénye, a reálbérszínvonal és a vállalati szektor munkakereslete között
teremt kapcsolatot. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 8. Igaz A magasabb reálbér csak akkor csökkenti a munka iránti keresletet, ha a bérnövekedés meghaladja a munka termelékenységének növekedését. 9. Igaz Ha a reálbérek általános szintje emelkedik, akkor egyre több munkanélküli talál a maga számára megfelelő bért. A szándékolt munkanélküliség ekkor csökken 10. Igaz, mert u = (munkanélküliek száma / aktív népesség száma)*100. Az aktív népesség a teljes lakosság egy részét jelenti. 11. Igaz, mert a nominálbér-színvonal növekedése (cet par) következtében a reálbér-színvonal emelkedik, a munka iránti kereslet csökken. 12. Hamis Adott tőkeállomány mellett a profit akkor maximális, ha a reálbér = a munka határterméke (w/P = dY/dL). Az összefüggés a vállalati szektornak a maximális profit eléréséhez kapcsolódó munkakeresletét jelöli. 13. Hamis A munkapiac egyensúlya azt jelenti, hogy létezik olyan
reálbér amely mellett LD=LS , azaz megvalósul a teljes foglalkoztatás. Az aktív népesség (LA), amely a munkaerő állományi kínálatát jelenti, nem függ a reálbértől. Ha LA > LS, akkor a különbség csak szándékolt munkanélküliség lehet. 14 Igaz, mert a profitvárakozások romlása csökkenti a beruházási hajlandóságot és ezzel a kereslet elégtelenségét fokozza. 15. Igaz, mert a potenciális kibocsátás a munkapiaci egyensúly melletti kibocsátás A bevándorlás hatására megnő az egyensúlyi foglalkoztatás, amely a potenciális kibocsátás növekedését eredményezi. 16. Hamis A reálbér csökkenése a munka kínálatát csökkenti, a munka keresletét növeli Ha LD a rövidebb oldal, akkor a kibocsátás növekszik. Ha LS a rövidebb oldal, akkor a kibocsátás csökken. 17. Igaz, mert az árszínvonal növekedése, a kamatláb emelkedése miatt, fékezi beruházási keresletet. 18. Hamis Rögzített nominálbérek estén (a többi tényező
változatlansága mellett) csak egyetlen nominálbérszint létezik, amely a munkapiac és az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosítja. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a nominálbéreket az együttes egyensúlyhoz szükséges szinten rögzítik. A makrogazdaságban tehát az áru- és a pénzpiacon érvényesül az egyensúly, a munkapiacon ezzel egyidejűleg létezhet egyensúlytalanság. 19. Igaz A potenciális kibocsátás a munkapiac egyensúlyánál alakul ki Ha a munkakínálat a szabadidő értékesebbé válása következtében csökken, akkor az egyensúlyi foglalkoztatás szintje is lecsökken, amely a potenciális kibocsátás mérséklődését eredményezi. 20. Igaz A nominálbérek azonnal alkalmazkodnak az árszínvonal változásához, ezért nem változik meg a munkapiaci egyensúly és a kibocsátás is a korábbi szinten marad. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Számítási feladatok 1. Egy makrogazdaságban a reálbér 300
egység A munkakeresleti függvény LD=10000–20(w/P) , a munkakínálati függvény LS=1250+15(w/P). A munkapiaci függvényekben L egysége 1000 főt jelent.) a./ Hányan dolgoznak és hányan vállalnának, de nem kapnak munkát? b./ Mekkora reálbér mellett lenne maximális a foglalkoztatás? 2. Egy makrogazdaságban a munkaképes népesség 10 millió fő Ebből inaktív 2 millió fő A foglalkoztatottak száma 6,5 millió fő. a./ Számítsa ki a munkanélküliségi rátát! b./ Számítsa ki az aktivitási rátát! 3. Egy makrogazdaság termelési függvénye: Y= √K*L. Rövid távon a tőkeállomány nagysága: K 0 =1600. A munkakínálat állandó: LS=2000. Az aktuális munkakereslet: LD=2500 a./ Határozza meg a kibocsátást az adott feltételek mellett! b./ Számítsa ki, az adott feltételek mellett, a reálbér nagyságát! c./ Mekkora az egyensúlyi reálbér? 4. Tételezzük fel, hogy a vizsgált makrogazdaság munkapiaca tökéletesen működik A munkakínálat
állandó: LS=3600. A gazdaság termelési függvénye: Y=√K*L Rövid távon a tőkeállomány rögzített nagysága: K=400. a./ Határozza meg a makroszintű kibocsátást az adott feltételek mellett! b./ Határozza meg az egyensúlyi reálbér nagyságát! 5. Egy zárt makrogazdaság termelési függvénye: Y=(K*L)1/2 Rövid távon a tőkeállomány rögzített: K=256 Az átlagos nominálbér rögzített: w 0 =10. A munkakínálati függvény: LS=4(w/P)2 a./ Határozza meg az egyensúlyt biztosító reálbért és az egyensúlyi foglalkoztatást! b./ Írja fel és számítsa ki az összkínálati függvényt 6. Egy makrogazdaságról a következő adatok ismertek: Ha a jövedelem 1000 egység, akkor a fogyasztás 850 egység, ha pedig a jövedelem 1500 lenne, akkor a fogyasztás értéke 1225 egység lenne. Az autonóm beruházás értéke 200 egység, kamatérzékenysége 25. Az autonóm pénzkereslet 100, a pénzkereslet kamatérzékenysége 50, a pénztartási hányad 0,5. Az
IS–LM rendszer egyensúlya 4,5%-os kamatláb mellett valósul meg. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária a./ Határozza meg a pénzpiac és az árupiac közös egyensúlyát biztosító pénzmennyiséget P=0,5 árszínvonal mellett! b./ Írja fel és határozza meg az aggregált árupiaci kereslet egyenletét! 7. Egy nemzetgazdaságban az alábbi függvények érvényesülnek: Fogyasztási függvény: C(Y)=2760+0,6Y, beruházási függvény: I(i)=3320–50i Pénzkeresleti függvény: MD(Y, i)=0,4Y–150i, termelési függvény: Y=10L–(L2/600). A munkakínálat állandó: LS=2600, a forgalomban lévő pénzmennyiség: MS=9600. A nominálbér rögzített: w 0 =4. a./ Határozza meg a gazdaságnak a potenciális kibocsátási szinthez tartozó árszínvonal alatt érvényesülő YS=f(P) típusú makrokínálati függvényét! b./ Határozza meg a gazdaság YD=f(P) típusú makrokeresleti függvényét! Megoldások 1. a/ Munkakereslet: LD(300)=10000–20*300= 4000 ezer
fő Munkakínálat: LS(300)=1250+15*300 = 5750 ezer fő A vizsgált makrogazdaságban 300 egység reálbér mellett 5.750000 fő vállalna munkát, a foglalkoztatottak száma 4.000000 fő, kényszerű munkanélküli 1750000 fő b./ LD=LS 10000–20(w/P) = 1250+15(w/P) (w/P)e=250 egység L(250)=5.000000 fő A vizsgált makrogazdaságban 250 egység reálbér mellett lenne a foglalkoztatás maximális. 2. a/ munkanélküliségi ráta = munkanélküliek száma/aktív népesség)*100 aktív népesség = 10–2=8 millió fő munkanélküliek száma=8–6,5=1,5 millió fő u= (1,5/8)*100=18,75% b./ aktivitási ráta = (aktív népesség/munkaképes népesség)*100 aktivítási ráta = (8/10)*100=80% 3. a/ YS=? LD > LS YS=√K*LS Y=√1600*2000 =4010√20=400√20 YS=400√20 b./ Reálbér = a munka határterméke w/P = dY/dL w/P=(40√L)’ w/P=40/(2√L) w/P=20/√L √L=20/(w/P) D D 2 2 2 2 2 L =? L =20 /(w/P) 2500=20 /(w/P) (w/P) =4000/2500 w/P=2/5 c./ (w/P)=? LD(w/P) = LS 202/(w/P)2
= 2000 (w/P)2=4000/2000 (w/P)e=√2 4. a/ Tökéletes munkapiacon: LS=LD Yp=Y=√400*3600 = 2060 Yp=1200 b./ (w/P)e=? w/P = dY/dL w/P=(√400L)’ w/P=20/(2√L)=10/√L √L=10/(w/P) D 2 L =100/(w/P) Le LS=LD 3600=100/(w/P)2 (w/P)e =1/6 Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 5. a/ Le LD=LS LD w/P = dY/dL w/P =0,5*2560,5 L–0,5 w/P=8/√L √L=8/(w/P) LD=64/(w/P)2 LD=LS 64/(w/P)2 =4(w/P)2 64/4 = (w/P)4 (w/P)e = 2 2 Le=4*2 =16 b./ YS=? Ha Ha w 0 =10 10/P=2 Pe=5 P>5, akkor (w/P) < (w/P)e és LS < LD YS(P) = √256*4(10/P)2 = 16210/P YS(P) = (K*LS)0,5 YS(P) = 320/P YS(P) = (K*LD)0,5 P<5, akkor (w/P)e < (w/P) és LD < LS S 2 Y (P) = √256*64/(10/P) = (168) / (10/P) YS(P) =12,8P 6. a/ MS=? C(1000) 850=C 0 +1000ĉ C(1500) 1225=C 0 +1500ĉ C 0 =100 ĉ=0,75 IS I=S 200–25i = –100+0,25Y ha i=4,5, akkor 200–25*4,5 = –100+0,25Y Ye=750 LM MS/P=MD(Y,i) MS/0,5 = 100+0,5Y–50i MS/0,5 = 100+0,5*750–504,5 MS=125 b./ YD(P)=? YD=C+I
Y=100+0,75Y+200–25i LM: 125/P=100+0,5Y–50i –25i=125/2P–50–0,25Y Y=250+0,5Y+125/2P 0,5Y=250+125/2P Y=500+125/P D Y=Y =500+125/P 7. a/ YS(P)=? LD=? Pe=? w/P =dY/dL w/P = 10–2L/600 L/300=10–(w/P) LD=3000–300(w/P) D S Yp Le L =L 3000–300(w/P)=2600 400=300(4/P) P=3 Ha P>3, akkor LD >LS Ha P<3, akkor LS>LD YS=10*2600–26002/600=26000–11266,6=14.733,4 YS=10(3000–300*4/P) – (3000–3004/P)2/600 YS=30.000–12000/P – (9000000–7200000/P+1440000/P2)/600 YS=30.000–12000/P –15000+12000/P–2400/P2 YS=15.000–2400/P2 b./ YD=f(P) IS I=S ,vagy Y=C+I Y=2760+0,6Y+3320–50i =6080+0,6Y–50i LM MS/P = MD 9600/P = 0,4Y–150i i= (9600/P–0,4Y)/150 Y = 6080+0,6Y–50(9600/P–0,4Y)/150 = 6080+0,6Y–3200/P+0,4Y/3 Y=6080–3200/P+0,73Y YD=6080/0,27–3200/0,27P = 22.518,5 – 11851,8P YD=22.518,5 – 11851,8P Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Munkapiac: 1. Egy gazdaságban a munkapiac felírható a következő összefüggésekkel:
LS=2000+0,5(w/p) és LD=3800-(w/p). A vizsgált gazdaságban a munkakínálat maximum 2800 fő Az árszínvonal 1 és rögzített. A munkapiaci függvényekben L ezer főt jelöl a./ Határozza meg az egyensúlyi reálbér mellett a foglalkoztatottságot! b./ Jellemezze és ábrázolja a munkapiacot, ha a reálbér=1400 egység! Határozza az önkéntes és a kényszerű munkanélküliek számát! c./ Ha ezen munkanélküliek közül 50 ezer fő frikciós munkanélküli, akik általában 4 hónap alatt talál munkát, akkor hány ember változtat munkát egy évben? a.) 2000+0,5(w/p)=3800-(w/p) w/p=1200 egység LS=LD=2600 ezer fő b./ ha w/p=1400 LS=2700 ezer fő LD=2400 ezer fő LS>LD munkanélküliség van Kényszerű munkanélküliek száma: 2700-2400=100 ezer fő Önkéntes munkanélküliek száma: 2800-2600=200 ezer fő W/P 1400 1200 K. m Öm 2600 2800 L c./ 12/4*50=150 ezer fő 2. Egy gazdaságban a munkakínálati függvény: 300+(w/p), munkakeresleti függvény:
510-2(w/p). Az árszínvonal P=1 és rögzített a./ Elemezze a munkapiacot w=100 egységnyi nominálbér mellett! b./ A gazdaságban a potenciális GDP=800 egység, amitől 10%-kal marad el a jelenlegi jövedelem (GDP). Határozza meg Okun törvénye alapján, hogy milyen mértékben kell a jövedelmet megváltoztatni, ha munkanélküliség 1%-os csökkentése a cél! a./ munkakínálat: LS=400 fő > munkakereslet LD=310 fő munkanélküliség van egyensúlyi reálbér: 300+w/p=510-2w/p w/p=70 és L=370 b./ Y t =800*0,9=720 Okun alapján: 3*0,01=(Y t+1 -720):800 Y t+1 =744 ∆Y=744-720=24 egységgel kell növelni. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 3. Egy gazdaságban a munkaképes korú lakosság száma 7 millió fő, ebből 1,25 millió fő inaktív és 5,73 millió fő foglalkoztatott. Határozza meg a munkanélküliség rátáját! Munkaképeskorú lakosság: Inaktív népsség: Aktív népesség: Foglalkoztatottak száma: Munkaknélkülisek: 7 millió
fő 1,25 millió fő 5,75 millió fő 5,73 millió fő 0,02 millió fő A munkanélüliségi ráta: u(%)=(munkanélküliek száma/aktív népesség)*100= (0,02/5,75)*100=0,35% 4. Adott gazdaságban az inaktív népesség száma 700 ezer fő, a lakosság 2/3-a az aktív népesség tagja 1,180 ezer fő Ls=250+3(w/P) Ld=2000-4(w/P). Határozza meg a munkaképes korú lakosság és az összlakosság számát! Mekkora az egyensúlyi munkabér és egyensúly esetén a lakosság hány százaléka dolgozik? Mekkora reálbér mellett lenne teljes a foglalkoztatottak száma? Hány fő dolgozik ekkor? Milyen reálbér mellett lenne még ekkora a foglalkoztatottság? Munkaképes korú lakosság=Inaktív+aktív=70+1180=1250 ezer fő Összlakosság az aktív népesség*3/2=1250ezer3/2=1875 ezer fő Egyensúly esetén Ls=Ld 250+3(w/P)=2000-4(w/P) Le=1000 ezer fő 1000/1250=80%-a a lakosságnak dolgozik és w/Pe=250 Lsmax=aktív népesség 1180 ezer fő Ls=1180=250+3(w/P) Lsmax esetén w/P=310
Ekkor azonban munkanélküliség van, mert Ls=1180 ezer fő és > Ld(310)=2000-4*310=760 ezer fő 760 ezer fő dolgozik munkahiány esetén is: Ls=760=250+3(w/P) w/P=170 egység mellett W/P Ld Ls 310 250 170 760 1000 L Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Ábrázolási példák: 1.) Az alábbi ábrán egy makrogazdaság munkapiaci függvényeit és rövidtávú termelési függvényét látja. a.) Pótolja a hiányzó jelöléseket! b.) Határozza meg a potenciális kibocsátást és jövedelmet! Vezesse le a makrokínálati függvényt! c.) Jellemezze a gazdaságot P 1 árszínvonal mellett! P P1 Y LD Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária ha P1>Pe w/P csökken w/P1<w/Pe Ls csökken, Ls<Ld munkaerőhiány lesz foglalk. száma: Ls Kibocsátás csökken Q1<Qe, makrogazdi kínálat, jövedelem csökken Ys1<Yse 2.) P P1 Y w/P LD LS L Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 2.) Az alábbi ábrán egy
makrogazdaság munkapiaci függvényeit és rövidtávú termelési függvényét látja. a.) Pótolja a hiányzó jelöléseket! b.) Határozza meg a potenciális kibocsátást és jövedelmet! Vezesse le a makrokínálati függvényt! c.) Mutassa meg milyen változások következnek be, ha az árszínvonal az egyensúlyi árszínvonal alá süllyed! P Y LD Ha P<P e akkor W/P>w/P e LS>LD munkanélküliség, kibocsátás csökken, YS csökken P w/P Y LD LS L Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 3.) Az alábbi ábrán egy makrogazdaság munkapiaci függvényeit és rövidtávú termelési függvényét látja. a.) Pótolja a hiányzó jelöléseket! b.) Határozza meg a potenciális kibocsátást és jövedelmet! Vezesse le a makrokínálati függvényt! c.) Mutassa meg milyen változások következnek be, ha a lakosság preferenciái megváltoznak és szabadidőt jobban előnyben részesítik! Az adott gazdaságot egyensúly jellemzi. P Y LD
Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária P Y w/P LSúj LD LS L Ha a szabadidőt részesítik előnyben L csökken, hatására kevesebb munkaerő miatt L <L munkaerőhiány ki bocsátás csökken, hosszútávon a makrogazdasági kínálat eltolódik egyensúlyi helyzetbe. s s D