Villamosságtan | Felsőoktatás » Eszközök, amelyeknek működtetője az áramra ható erő mágneses térben

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!

Eszközök, amelyeknek működtetője az áramra ható erő mágneses térben

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!


 2004 · 3 oldal  (52 KB)    magyar    96    2010. április 09.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Eszközök, amelyeknek működtetője az áramra ható erő mágneses térben (az állandó mágnesű műszer és a motorok) A Deprez műszer: A Deprez-műszerrel egy patkó alakú állandó mágnes, valamint a mágnes sarkai között elhelyezkedő lágyvas saruk és ugyancsak lágyvas henger segítségével homogén, sugárirányú mágneses teret hozunk létre a légrésben. A légrésben a henger közepén átmenő tengely körül forgó téglalap alakú tekercs helyezkedik el. Ebbe vezetjük a mérendő áramot Mágneses térben, árammal átjárt vezetőre erő hat. A mágneses tér iránya az északi pólustól a déli pólus felé mutat. A tekercs ezen darabjára a jobbkézszabály értelmében lefelé mutató erő hat. A tekercs másik oldalán ellenkező irányú az erő Az erők által létrehozott nyomaték, mely a tekercset igyekszik elforgatni: M1 = I * l B 2 r N = k1 I Ez arányos a tekercsben folyó árammal. A tekercs tengelyéhez egy spirálrugó csatlakozik, mely

nyomatéka az áram által létrehozott nyomatékkal ellenkező irányú: M2 = - c *  A tekercs egyensúlyának feltétele: k1 I - c *  = 0 Tehát a kitérés arányos a lengőtekercsen folyó árammal. Az egyenirányítós Deprez műszer: A Deprez műszer működési elvéből következően egyenáramú műszer. Következő tulajdonságai miatt azonban igen elterjedten alkalmazzák egyenirányítóval együtt váltóáramú jelek mérésére. Az állandó mágnesű műszer kitérítő nyomatéka egyenáram esetén: M1 = k1 I Ha az áram értéke az idő függvényében változik: M = k1 i Egy diódával egyenirányított váltóáram időfüggvényét mutatja az ábra: Az ábra alapján felírhatjuk az áram időfüggvényét: 0 < t < T/2 esetén i = I max * sin (2 / T) t T/2 < t < T esetén i = 0 Az állandó mágnesű műszer forgótekercse nagy tehetetlenségű ahhoz, hogy az áram gyors változását követni tudja. Ehelyett a várható kitérítő

nyomaték átlagának megfelelő kitérést fog adni. A műszer kitérése:  = (k 2 / c) * I eff = k 3 I eff Tehát az egyenirányítós Deprez műszer kitérése arányos a mérendő áram effektív értékével. Egyenáramú motorok: A motorok villamos energia felhasználásával mechanikai energiát állítanak elő. Működésük alapelve: árammal átjárt vezetőre mágneses térben erő hat. Ha a generátor modell keretébe a keféken keresztül áramot bocsátunk, motor modellt kapunk. Az ábrán az erők nyomatékot adnak, mely hatására a keret elfordul. A nyomaték nagysága a keret helyzetének függvényében változik, a semleges zónában zérussá válik. Ezen a ponton a keret a tehetetlensége miatt jut át. A semleges zónán átjutva a kommutátor segítségével megváltozik a keretben folyó áram iránya, az erők iránya és az előzővel azonos irányú nyomaték hatására a forgómozgás folytatódik. Hasonlóan működik egy sok tekerccsel ellátott

dobarmatúra is. Természetesen itt nem lesz a nyomaték sosem 0, mert mindig csak néhány tekercs kerül a semleges zónába. Így a motor nyomatéka közel állandó értékű. A motor nyomatéka a gerjesztés és az armatúraáram függvénye: M = k  Ia Motoroknál is mágneses térben vezető mozog, tehát feszültségnek kell indukálódnia. Ha a forgásirány és a mágneses tér iránya alapján meghatározzuk ennek a feszültségnek az irányát, azt találjuk, hogy éppen ellentétes a kefékre kapcsolt feszültséggel (Lenz törvény). Az indukált feszültség: Ui = C * n  és I a = (U k – U i ) / R a Tételezzük fel, hogy a motor terheletlen állapotban olyan sebességgel forog, hogy U i0 feszültség keletkezik, és a forgórész árama I 0 . Ha a motort terheljük, fordulatszáma és a feszültség is csökken, azaz nő az áram, ami nagyobb nyomatékot jelent. A motor bekapcsolásakor, akikor a feszültség 0, igen nagy áram léphet fel a

forgórészben, ami károsodást okozhat a tekercselésben és a tápláló hálózat szempontjából is káros. Ezért a forgórész ellenállását megnövelik sorbakapcsolt ellenállások segítségével. Ennek az indító ellenállásnak az értékét aztán fokozatosan csökkentik, amikor a motor felpörög. Ha az egyenáramú motor forgórész áramára felírt összefüggést rendezzük, és mindkét oldalt beszorozzuk I a -val, azt kapjuk, hogy U k I a = U i I a + Ra I a 2 A baloldalon a hálózatból felvett teljesítmény szerepel, Ra I a 2 tag a motor tekercseiben Joule hővé alakuló rész, míg U i I a tag a motor által leadott teljesítménynek fele meg. Az egyenáramú motorok szerkezete megegyezik az egyenáramú generátorok szerkezetével. Ah egy egyenáramú generátorra fezültséget kapcsolunk, az motorként működik. Megkülönböztetünk külső-, párhuzamos-, soros-, és vegyes gerjesztésű motorokat