Történelem | Középiskola » Magyarország az Aranybulla (XIII. század) idején

Magyarország az Aranybulla (XIII. század) idején A 13.század lényeges változások ideje A királyi birtokadományok következtében megnő a főurak hatalma. A kis- és középbirtokosok védekezni kényszerülnek IV Béla megkísérli a királyi birtokok visszaszerzését, a hatalom helyreállítását. III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett Béla ugyan Imrét jelölte utódjának, mégis halála után András lett a király. A viszály jó alkalom volt arra, hogy a főurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek támogatás fejében. „ az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke”- mondta András bátyja halála után. A nagyvonalú adományozás politikáját „Új gazdálkodásnak” nevezte. Ezért az önellátó gazdaságaikra támaszkodó nagybirtokosok ereje, politikai hatalma tovább nőtt. II. András (1205-1235) Uralkodása idején tehát a királyi birtokok megfogyatkoztak.

A királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait. Az így elveszett várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit: szüksége volt a katonákra mert III. Ince pápa ösztönzésére keresztes hadjáratot vezetett a : Szentföldre : Halicsba (Ukrajna) Ezek a hadjáratok eredménytelenek voltak, az ország pénzét és erejét pazarolták. A királyi birtok csökkenése és a hadjáratok kiürítették a királyi kincstárt. II András ekkor a királyi jogon szedett ún. Regálejövedelmekre akart támaszkodni Problémák sűrűsödése Parasztok A vámszedés és a só értékesítés jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta. Ők egy összegben kifizették a regálék egész évi értékét, azután maguk hajtották be: : visszaéltek a lakosság kiszolgáltatottságával : pénzrontás: a pénzt a királyi kamarák évenként bevonták, és helyette kevesebb ezüstöt tartalmazó új pénzt

bocsátottak ki. Egyes egyháziak a tizednek pénzben való fizetését követelték. Ez a termény akkori értékesítési lehetőségei mellett, a kezdetleges pénzgazdálkodás viszonyai között szinte lehetetlen volt. szerviensek A királyi vitézekre is nagy veszélyt jelentett a királyi hatalom hanyatlása. A feudális nagyurak nem csak a királyi birtokokat akarták megszerezni, hanem a közbeékelt birtokokat is, és tulajdonosaikat, a királynak katonai szolgálattal tartozó és személyükben tőle függő közép- és kisbirtokosokat hatalmuk alá akarták vonni. Szerviensnek nevezték magukat, jelezvén, hogy csak a királynak vannak alárendelve. várjobbágyok A királyi vármegyerendszer széthullásával – a király által adott kiváltság révén – földjük tulajdonosává váltak. Őket is az fenyegette, ami a szervienseket: állandó katonáskodásra kényszerülnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. a német lovagrend betelepítése 1211- II.

András számos kiváltsággal betelepítette a német lovagrendet a kunokkal határos Barcaságba. A király első feleségének, Merániai Gertrúdnak kíséretében érkezett német kegyencek magas udvari méltóságokat és gazdag birtokadományokat kaptak. Ez összeesküvést szült -> 1213 – Bánk bán, Simon és Péter ispán a pilisi monostorban meggyilkolták a királynét. Eltérő okok miatt tehát, szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Ez egy társadalmi mozgalmat szül, melynek élére az ellenzéki főurak álltak, erejét, pedig a szerviensek fegyveres csoportja alkotta. A várnépek és parasztok támogatásával -> 1222 – Aranybulla kiadása A fehérvári törvénylátó napokon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben erősítse meg: Aranybulla (arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél). 31 cikkelyből állt Főbb pontjai 1) Szerviensek : személyes szabadságuk, birtokaik védelme : öröklési

szabadság, adómentesség, birtokaikon alávetett népesség felett állnak : megyésispánok nem ítélkezhetnek felettük csak pénz és tized Ügyekben, de ők ítélkezhetnek a birtokaikon élőkön. : az országon kívülre nem kötelesek a királlyal hadra kelni, ám védelem esetében mindenkinek egyetemlegesen fel kell vonulnia. : ha szerviens fiú örökös nélkül hal meg lánya örökli birtoka negyedét, a többivel azt csinál, amit akar 2) Jobbágyok (a király főtisztviselői, előkelő urak) ne nyomják el a szegényeket, ki ne fosszák, őket bármerre utazzanak is. 3) Várjobbágyokat a Szent Királytól (I. István) rendelt szabadságban kell megtartani 4) Várnép védelmében: meg kell büntetni azt az ispánt, aki a földjüket, feldúlja. 5) Az „új berendezkedés” felülvizsgálata ► Egész vármegyéket nem adományoz ► senki se viselhet 2 méltóságot, csak a : király, királyné, nádor, bán. ► Kötelező megtartani a székesfehérvári

törvénynapokat. ► Itt a nádor legfőbb bírói jogkört kapott. 6) Pénzrontás ellen : az új pénz egy évig maradjon használatban, + megtiltotta zsidók és izmaeliták jogát a pénzverés-, vám-, és só bérletre. 7) A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, (hanem ahogy a föld hozza). 8) Ellenállási záradék „ha mi vagy utódaink közül valaki valamely időben e rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágynak (főembereknek) és az ország nemeseinek joga, hogy hűtlenség vétke nélkül ellenálljon nekünk és utódainknak.” 1232 – Kehidán a Zala megyei szerviensek arra kérték a királyt, hogy maguk közül választhassanak igazságot szolgáltató bírákat (szolgabírákat) a jogtalanságokat elkövetőkkel szemben. A királyi vármegyerendszer közigazgatási rendszere átadja a helyét a nemesi vármegyének. Az önkényeskedő nagybirtokosok ellen azonban ez

még mindig nem volt biztosíték a szervienseknek. IV. Béla (1235-1270) III. Béla volt a példaképe így hamar hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához. Vissza akarta szerezni a régi várbirtokokat Királyi bizottságok járták az országot, hogy a „felesleges adományokat” visszavegyék. Tovább romlott a király és a birtokosok közti viszony mikor Béla a haderejének megerősítésére befogadta az országba a tatárok elől menekülő kunokat. Ám a király eszközei hibásak voltak az erős királyi hatalom megteremtésére: elődei által eladományozott birtokok visszavétele ellene fordította az egész uralkodó osztályt. 1240 – Kijev is mongol áldozat lett és a fentiek miatt közönnyel fogadták ezt az urak. Ezen felül, a tatár betörésért a kunokat okolták, és meggyilkolták Köteny kun királyt, erre azok pusztítva elhagyták az országot. A tatárjárás Béla megerősítette az északkeleti

határt, és elzárta a Vereckei-hágót, de a tatárok nagy erők összevonásával 1241 márciusában áttörték a védelmet, megszállták Erdélyt. Lengyelország felől érkezett egy másik mongol sereg. Erre Pesten egy 60ezer fős sereg indult Batu kán ellen. 1241. április 11 – Muhi csata (Sajó mentén) magyar vereséget hozott Béla nagy nehezen megmenekült, de embereinek jelentős része elpusztult. A mongolok bevették Pestet és a befagyott Dunán átkeltek a Dunántúlra is. Pannonhalma, Székesfehérvár, Visegrád és Esztergom ellenállt. az invesztitúra harca miatt sem IX. Gergely sem II Frigyes (nrcs) nem küldött segítséget, II. Frigyes osztrák herceg, pedig nyugati megyéinket támadta Béla először az osztrák herceghez, végül Dalmáciába menekült. 50-75%-os arányt ért el helyenként a tatárjárás okozta pusztulás, átlag: 20-25%. 1242 márciusa – a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot. 2 variáció: Ögödej nagykán

halála -> Batu kán pályázik a posztra Mongol harci stratégia: nem egyszerre hódítanak A király az ellenség visszavonulása után nyomban hozzálátott az élet és munka feltételeinek megteremtéséhez. ☺ az elnéptelenedett országrészeket benépesítette : Alföld -> visszahívta a kunokat : Felvidék (k és közép) -> csehek és morva telepesek : Nyugati határvidékre -> német telepesek (hospes) : Erdély -> románok találtak otthont ☺ felhagyott a birtokvisszavétel politikájával, sőt, maga is adományozott földeket. Feltételként kővárak építésére és páncélos seregek állítására kötelezet a birtokosokat. ☺ külpolitikáját megváltoztatta: korábbi nyugati kapcsolatai helyett a tatárok elleni harcban érdemeket szerzett a halicsi fejedelemmel kötött szövetséget. ☺ törekedett arra, hogy erősítse a társadalomnak azokat a rétegeit akikre támaszkodhat a nagybirtokosokkal szemben : megerősítette a szerviensek

jogait, és a nemesi megye kis- és középbirtokos vezetőit beillesztette az igazságszolgálta- tás rendjébe. 1267 – IV. Béla és fiai törvénye nevezi a szervienseket nemesnek, a nagybirtokosokat, pedig báróknak. A törvény védte a szerviensek birtokait: nemesi vármegye előzménye : szövetségeseinek tartja a városokat is. A legfejlettebb „vásáros” helyek kiváltságlevelet kaptak, megadta a vámmentes kereskedelem jogát és a szabad bíró- és tanácsválasztást. A tatárok miatt a városfal építését engedélyezte. : a jobbágyok megkapták a költözködés jogát (lesüllyedt várjobbágyok, jogilag a várbirtokot megkaparintó földesúr fennhatósága alatt álltak). Kialakult a familiaritás -> a bárók erősödése elengedhetetlen következménye volt IV. Béla tatárjárás utáni politikájának. Ha a köznemesek nem akartak felőrlődni az ellenük folytatott harcban, és vagyonukat meg akarták őrizni, valamely nagyúr szolgálatába

kellett állniuk. -> részt vettek birtokai gazdasági irányításában, harcoltak magánhadseregében. Ők voltak a nagybirtokos familiárisai Szolgálataikért cserébe uruk megvédte őket más bárók támadásaitól