Történelem | Középiskola » Történelem érettségi tételek vegyesen

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 77 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:7002
Feltöltve:2004. június 09
Méret:649 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

change4 2011. április 06
  Tényleg örülnöd kéne, ha jobbat szeretnél, írj te egyet....
fruzsibence 2011. március 04
  kedves majna!örülj, annak hogy fent van!
majna 2011. február 14
  Nem túl összeszedett, nem átlátható...

Új értékelés

Tartalmi kivonat

AForrás: 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc http://www.doksihu A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc A tizenötéves háború 1591-1606-ig tartott. A török birodalom belső válságát újabb hódításokkal akarta ellensúlyozni 1591-től ismét betörtek Horvátország területére, majd 1593-ban a dunántúli végvárakat támadták meg. Ausztria ellen irányuló támadás miatt a Habsburgok segítséget kértek a pápától és az észak-olasz hercegségektől. Az így létrehozott Szent Liga jelentős összegekkel, hadvezérekkel segítette a Habsburgokat, akikhez 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi és Vitéz Mihály román fejedelem is csatlakozott. Az egyesült seregek először sikereket értek el, s több végvárat visszafoglaltak, 1595-ben Vitéz Mihály Bocskai István seregeinek támogatásával gyurgyevónál nagy győzelmet aratott a törökök felett. A császári csapatok Mansfeld vezetésével is sikereket érnek el Magyarország középső

részén és megközelítették Budát. A szultán békét kért, de a Habsburg udvar elutasította 1596-ban a császári és erdélyi csapatok vereséget szenvednek Mezőkeresztesnél. Eger is elesett, de a törökök nem tudták kihasználni sikereiket. A Habsburgok nem voltak képesek számottevő eredményt elérni a törökök ellen. Gyengén ellátott zsoldosaik nagy pusztítást végeztek Magyarországon, s Erdélyben is. Bécs ellenségesen nézte a reformációt, s a kincstár is kifogyott Hűtlenségi pereket indított, mellyel nagy vagyonokat kobzott el. 1604-ben a legnagyobb tiszántúli birtokos, Bocskai István bihari várait kezdték ostromolni, aki erre sértett hajdúkat fogadott, s szétkergette a királyi sereget. A váratlan sikerek nyomán a főurak zöme és a megyei nemesség is Bocskai pártjára állt. A szerencsi országgyűlésen 1605 február 21-én fejedelemmé választották Bocskai a törökökkel való szövetséget csak kényszerűen vállalta, mert nem

tudott volna kétfelé hadakozni. Habsburgokkal pedig békét akart kötni, ami sikerült is röviddel halála előtt Bécsben 1606-ban. Ebben biztosították a protestáns vallásszabadságot, s hogy az országgyűlés ismét nádort választhasson. A Habsburg uralkodó elismerte Erdély függetlenségét, evvel érvényét vesztette az 1570es speyeri egyezmény Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) a király támadta Erdélyt, de 1615. május 6-án némi kompromisszum árán sikerült lezárni Nagyszombaton a fegyveres konfliktust. Két év múlva azonban a harcok ismét kiújultak Világossá vált, hogy nem csak Erdély önállósága, hanem a magyar alkotmány is veszélyben forog. Bethlen a magyar államegységet vissza akarta állítani, szövetségesként a harmincéves háború cseh felkelőire számított. 1619 októberében Pozsony városa a kezére jutott a magyar királyi koronával együtt. 1620 augusztus 20-án Besztercebányán összegyűlt országgyűlés

királlyá választotta 1620 november 20án a Habsburg-seregek döntő győzelmet arattak a cseh felkelők ellen, s Bethlen magyarországi hívei is megijedtek Békekötésre kényszerültek Nikolsburgban (1622), melyben Bethlen lemondott a királyi címről, cserébe viszont élete végéig hét felsőmagyarországi vármegyét csatolhatott Erdélyhez. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%2015%20éves%20háború%20és%20a%20Bocskai%20szabadságharc.htm[20100919 15:10:18] 1 Görög istenek Adónisz: A természet körforgásának (halálának, újjászületésének) istene. A férfiszépség megtestesítője. Adraszteia: A megtorlás istennője, vagyis a Nemeszisz. Akhelóosz: a hasonló nevű folyó istene Alpheiosz: a hasonló nevű folyó istene, Ókeanosz és Thetisz fia. Amphitrité a Néreidák egyike, Néreusz és Dórisz leánya; tengeri istennő. Poszeidón felesége Ananké: Az elkerülhetetlen, szükségszerű végzet istennője, a Moiráknak – az emberi sors

irányítóinak – az anyja. Aphrodite: szépség és szerelem istenasszonya. Homérosz szerint Zeusnak Dionétől született leánya; Hesiodus szerint a tenger partjából szállott partra Apollo: Zeus és Létó fia, Artemisz testvére. Nyilazó, pusztító, látnok, a kozmikus és emberi harmónia őrzője. Delphoi jós Arész: hadisten Artemisz: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikertestvére, a vadászat istennője Aszklépiosz: a gyógyítás istene Asztraia: Zeusz és Themisz leánya. Az igazságosság istennője Até: Zeusz lánya. istennő, az ámítás és az elvakultság megtestesítője Boreasz: Asztraiosz titán és Éósz fia. Az északi szél istene Demeter: Cronus és Rhea leánya, Zeus testvére. A föld termékenységének és a földművelésnek istennője Diké: Zeusz és Themisz leánya. igazságosság istennője A Hórák egyike Dionüszosz: A föld termőerejének, a növényzetnek, a szőlőtermesztésnek és a bornak istene. Eileithüia: Zeusz és Hére

leánya. A szülő asszonyokat védő istennő Eiréné: A béke megszemélyesítője Enüó: A háború istennője. Árész kísérője Éósz: A hajnal istennője Erisz: Éj leánya, Khaosz unokája. A viszály istennője Erósz: A szerelem istene Eurosz: A délkeleti szél istene Gaia: Földanya Hadesz=Aidész: Cronus és Rhea fia, Zeus és Posidon fiútestvére. Az alvilág ura és fejedelme Hébé: Zeuisz és Héra leánya, Arész és Eileithüia testvére. Az ifjúság istennője Hekaté: A sötétség, az éjszakai látomások és a bűvölés istennője. 2 Héiosz: A Nap istene. Héphaisztosz: A tűz és a kovácsmesterség istene. Hera: Cronus és Rhea legidősebb leánya. Zeusnak testvére és felesége is Holdistennő Hermész: Zeus és Maja fia. Istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője Heszperosz: Az Esthajnalcsillag istene Hesztia=Vesta: Kronosz és Rhea elsőszülött leánya. A családi tűzhely istenasszonya Hórák. Zeusz és Themisz

leányai: Eunomia (törvényesség), Diké (igazságosság), Eiréné (béke). Az évszakok istennői Hümenaiosz: A házasság istene. Hüpnosz: Az álom istensége. Iaszión: A földművelés istene Khariszok: Jóindulatú istennők. A jóság, a jókedv, az örökifjú lét megszemélyesítői Kronosz: Titán. Uránusznak és Gaeának fia Zeusz apja Léthé: Erisz leánya. A feledés istennője Létó: Zeusz felelése, Apollón és Artemisz anyja Lüssza: A téboly istennője Métisz: Zeusz első felesége. Az értelem istennője Mnmoszüné: Az emlékezet istennője. Zeusztól szülte kilenc leányát a Múzsákat A dal istenasszonyai. Költői műfajoknak, művészeteknek, tudományoknak pártfogói és védői Moirák: Sorsistennők Mónosz: A gáncsoskodás istene. Morpheusz: Szárnyas isten, bárki alakját magára tudja ölteni, alvás közben jelenik meg az embereknek. Múzsák: A művészetek és tudományok istennői. Nemeszisz: A megtorlás istennője Nephelé:

Felhőistennő. Néreidák: Tengeri istennők. Ötvenen vannak Nimfák: Természetistennők. Notosz: A déli szél istene Nüx: Az éj istennője Paión: Az istenek orvosa Pán: A nyájak, erdők és mezők istene. Panakeia: A gyógyítás megszemélyesítője 3 Pallas Athene=Minerva: Zeusnak nem anyától született leánya, hanem Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben, magasra tartott dárdával. A bölcsesség és az igazságos harc istennője Perszephoné: Zeus és Demeter leánya, Hadész felesége. Az alvilág királynéja Plutón: Hádésznak az alvilág istenének egyik elnevezése. Plutosz: Déméter és Iaszión fia. A gazdaság istene Poszeidon: Kronosz és Rheiai fia, Zeusz és Aidész testvére. A tenger királya Priaposz: A természet nemzőerejének phallosz alakú istene. Prométheusz: titán, az emberek gondviselője. Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Kronosz felesége, Zeusz anyja. Ősistennő Szeléné: A Hold istennője. Themisz: Uranosz és Gaia

leánya. A törvényesség istennője Thetisz: A Néreidák közöl. a legismertebb Titánok: Első istennemzedék. Gaia és Uranosz gyermekei Tithónoszh: A fény istene Tükhé: A véletlen istennője Urania: A kilenc múzsa egyike, a csillagászat múzsája. Uranosz: Az eget megszemélyesítő isten. Zephürosz: A nyugati szél istene Zeus: A legfőbb istenség, az istenek és emberek ura AForrás: göröghttp://www.doksihu A görög-perzsa háborúk A Perzsa Birodalom uralkodója I. Dareiosz (ie 522-482) A királyi hatalom abszolút erejét létrehozza Perzsiát 20 tartományra (satrapia) osztja, élén a tartományurakkal (satrapa). Az adózásban nagy a kizsákmányolás, évente 380 tonna aranyat halmozott fel kincstárába a király. Vallásuk szerint a tűz harcol a gonosz, sötét erőivel szemben. A jó és az igazság Istenét követik A Fekete-tenger partvidéke felé terjeszkednek, de a Duna torkolatvidékétől északra élő nomád szkíták zavarták meg

kereskedelmi tevékenységüket. Dareiosz ie 513-ban háborút indított ellenük, de a hadjárata kudarccal végződött Egyetlen eredménye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalták Hellészpontosz (mai Dardanellák) és a Boszporusz környékét. Evvel ellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmét. Athén ie 508-ban egyezményt kötött Perzsiával A Perzsa Birodalom legfejlettebb része Iónia volt. Ennek görög poliszaiban perzsabarát türannoszok uralkodtak A fejlett városállamok közül kiemelkedett Milétosz. Ennek türannosza Arisztagorasz volt, aki arra törekedett, hogy lazítson városa Perzsiától való függésén, s Milétoszt önálló égei-tengeri hatalmi központtá emelje. Célját úgy akarta elérni, hogy perzsa támogatással Milétosz részére meghódítja Naxosz szigetét. Miután kiderült, hogy Perzsia magának szánta a szigetet, szabotálta az ostromot, s hazatérve felkelést szervezett (ie. 500-499) A lázadás egész

Ioniára kiterjedt, s sikerült az egyik perzsa helytartói székhelyet, Szardeiszt elfoglalniuk és kifosztaniuk. Arisztagorasz Spártába és Athénba utazik segítséget kérni Spártában elutasítják, mert nincs számottevő flottájuk, a szárazföldi seregeinek pedig nagy utat kellene megtenniük. Athénban nagy vita után 20 hadihajót adtak az összecsapáshoz. Az ión felkelők vereséget szenvedtek, ie 494-493-ra a perzsák sorra elfoglalták és megbüntették a lázadó városokat. Ez a lázadás I. Dareiosznak ürügyet szolgálta arra, hogy támadást intézzen a szerződésszegő Athén ellen A valódi ok az volt, hogy az Égei-tenger felöli uralmát akkor tudja teljes mértékben megszilárdítani, ha nyugat felől is bebiztosítja. Ie 492-ben vejét, Mardonioszt tengeri és szárazföldi erőből álló seregével a görögök ellen indította. A perzsa hajóhad viharba került, a szárazföldi seregeket pedig bennszülött thrákok támadták meg, így kénytelenek

voltak visszavonulni. I Dareiosz ezután diplomáciai eszközökkel próbálkozott. Követeket küldött, vizet és földet követelve, de visszautasították, s követeket Spártában és Athénban megölték. Makedónia, Thesszália és Boiótia azonban meghódolt I. Dareiosz elhatározta, hogy Athén élére Hippiaszt állítja Ő egykor athéni türannosz volt, s most emigránsként a perzsa udvarban él. Ie 490-ben hadsereget indított Dareiosz A seregek vezetője Datisz és Ataphernész Elfoglalták a Küklaszok szigeteit, Eretriát A perzsák partraszálltak Marathónnál, ahol athéni és plataiai nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) sorakozott fel ellenük. Az athéniak segítséget kértek Spártától, de ott Karneia-ünnep volt, amely fegyverfogási tilalommal járt együtt. A spártaiak az ünnep befejezte után azonnal indultak, s a 220 km-es távolságot három nap alatt tették meg, de a csata után egy nappal érkeztek meg. A csata előtt az Athéniek 10 hadvezére

tanácskozott. Miltiadész azt javasolta, hogy a spártaiak nélkül minél előbb ütközzenek meg a perzsa sereggel. A szavazás során öten a támadás mellett, öten a spártaiak megvárása mellett voksoltak A döntő szót a hadügyekért felelős főtisztviselő (arkhón polemarkhosz), Kallimakhosz mondta ki, támadás mellett döntve. Ekkor Miltiadész vette át a sereg teljes irányítását. A görögöknek csak nehézgyalogságuk volt, s a közelharcot szerették. Falanx alakzatban sorakoztak fel, melynek szélessége 1,5 km is lehetett. Mindenki jobbját a másik védte 8-16 sor volt egymás mögött Az első sor előrenyújtotta 3 méteres lándzsáját, a többi meg az előző vállára rakta. A perzsák elsősorban lovas és gyalogos íjászaikban bíztak, akik váratlanul szerettek támadni, s a közelharc megkezdte előtt visszavonultak, s újra támadtak egy másik helyen. Ez a távolsági harcmodor Mindkét sereg felállt, de senki sem mert támadni. Miltiádész

várta a legmegfelelőbb alkalmat A perzsák nappal a lovasságukat tartották elől, s hátrébb a gyalogságot. Éjszaka azonban fordítva, s a lovakat elvezették itatni Egyik hajnalban ionok szöktek át a perzsa táborba, s jelentették Miltiádésznek, hogy a lovasság nincs a helyén. A történészek véleménye szerint a perzsák elhatározták, hogy nem várják meg a görög támadást, a lovassággal hajóra szállnak, s Attikát megkerülve megtámadják Athént. Másik vélemény szerint túl sok időt töltöttek a lovak megitatásával. Miltiádész amikor megkapta a hírt, rögtön megtámadta a gyalogságot. A perzsákat váratlanul érte a támadás, s kénytelenek voltak közelharcot folytatni A perzsák csatát vesztettek, de nem sereget. Hajóra szálltak, és Dél-Attikát megkerülve megpróbálkoztak Athén elfoglalásával, de a partraszállásról lemondtak A Perzsa Birodalomban előbb az egyiptomiak, majd a babiloniak lázadása okozott gondot. Ie 486-ban I

Dareiosz meghalt, s fia, Xerxész került a trónra. A görögök tudták, hogy a perzsák újra támadni fognak. Az arisztokraták és földművelők által támogatott Ariszteidész szerint a szárazföldi haderőt kell továbbfejleszteni. A kereskedők és iparosok szerint pedig a hajóhad erejét kell növelni Ie 483-482-ben Themisztoklész lett az arkhón, és keresztülvitte a flottaépítési tervét. Ie. 480-ban Xerxész óriási tengeri-szárazföldi haderőt mozgósított A támadás hírére Spárta mozgósította a peloponnészoszi szövetséget. Ez Peloponnészosz városállamaiból állt, melyek elfogadták Spárta hegemóniáját Létrehozták a perzsa ellenes Iszthmoszi szövetséget. Tesszália és Makedónia között húzódó Tempé-völgyben próbálták feltartóztatni az ellenséget A sereg file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20görög-perzsa%20háborúk.htm[20100919 15:10:28] AForrás: göröghttp://www.doksihu azonban harc nélkül visszavonult, nem kapott

hírt arról, hogy a perzsák egy másik úton támadnak. Ekkor a Thermopülei-szorosnál tesznek kísérletet az ellenség megállítására, a hajóhadat pedig az Artemiszion-hegyfokhoz küldik. Spártában viszont ismét ekkor volt a Karneia-ünnep, a többi polisz meg ekkor rendezett olümpiai versenyeket, így nem tudtak nagyobb haderőt küldeni. Spárta egyik királya, Leónidasz egy kisebb sereggel akarta feltartóztatni a perzsákat, míg a fősereg megérkezik. A perzsa sereg azonban hamarabb érkezett a szoroshoz, mint ahogy a görögök gondolták, és Ephialtész görög áruló elárulta Xerxésznek azt az ösvényt, mellyen a görögök hátába lehet kerülni. A csata során Leónidász 300 katonájával elesett Sírjukra ez van írva: „Itt fekszünk vándoR, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük amit megkövetelt a haza”. Időközben az artemiszioni csatában nagy vereséget szenvedett mind a görög, mind a perzsa flotta. Leónidász vereségének hírére

a görög hajók Attika déli partjához vonultak vissza A görögök ismét egy szűk helyen akartak védelmi vonalat kialakítani. Iszthmosznál akartak egy nagy falat építeni, ezért itt gyülekezett a szárazföldi sereg. Eürübiadész, a szövetségesek hajóhadának vezére a flottát is ide akarta visszavonni, de Themisztoklész rábeszélésére Szalamisz-csatornánál maradt hajóival. A szalamiszi tengeri csatát Themisztoklész provokálta ki Az ütközet során a görögök nyertek, Xerxész hajóhadával visszatért Ázsiába. Egy év múlva Plataiai közelében a spártai hadvezér, Pauszaniasz vezetésével legyőzték a Görögországban hagyott perzsa szárazföldi erőket. Ie 479-ben Mükalé-hegyfoknál ismét győzött a görög hajóhad, így a perzsák fokozatosan kiszorultak a térségből.Ie 478-477-ben Ariszteidész javaslatára egy új perzsa-ellenes szövetség jött létre az iszthmoszi szövetségen belül, mely Déloszi szövetség nevet kapott.

Themisztoklész arra törekedett, hogy a perzsákkal minél hamarabb kössön békét. Felismerte, hogy a jövőben Spárta lesz az ellenfele, nem pedig a gyengülő Perzsia Athén polgárai azonban nem rokonszenveztek ezzel az elgondolással. Inkább Ariszteidészt támogatták, aki Spártával való együttműködést és Perzsiával történő leszámolást sürgette. Themisztoklésznek távoznia kellett hazájából, s a déloszi szövetség folytatta a harcot Perzsia ellen. Ie. 467 körül a szövetség flottája Miltiadész fia, Kimón vezetésével az Eurümedón folyó torkolatánál nagy vereséget mért a Perzsa hajóhadra. Ie 450-ben Szalamisznál újabb görög tengeri győzelem következett, s ezután Perzsia békét kért A görög perzsa háborúk 449-448-ban kötött békével ért véget, melyben Perzsia lemondott az iónok feletti uralmáról, a tengerszorosok és az Égei tenger feletti ellenőrzési jogáról. file:////ufo/ZX Wave/09

PDFESÍTES/A%20görög-perzsa%20háborúk.htm[20100919 15:10:28] AForrás: Habsburg Birodalom http://www.doksihu A Habsburg Birodalom (1711-1848) III. Károly (1711-1740) elnökletére bízzák az 1724-ben Pozsonyban felállított Helytartótanácsot, melynek hatásköre a pénzügy és az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás minden területére kiterjed. A Habsburg-család 1713-ban házi törvényt hozott a nőági örökösödés jogáról. Ez a Pragmatica Sanctio, a törvényes szabályozás, melyet el kellett fogadtatni a birodalom egyes országaival. A horvát országgyűlés után a magyar 1722-ben önként ajánlotta fel elfogadását. A protestáns vallásgyakorlatot az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio szabályozta. III. Károly halála után mégis kitört az osztrák örökösödési háború (1740-1748) Mária Terézia (1740-1780) Pozsonyban kért segítséget a magyaroktól, kik 35000 ezer főnyi sereget állítottak föl. 1754-ben kiadott

vámrendelet kettős vámhatárt húzott. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket, egy belső pedig Magyarországot választotta el az örökös tartományoktól. A parasztok adóztak az államnak: hadiadó (a telek nagyságától függően), portio (haderő elszállásolása), forspont (katona szállítása), önkéntes katona; egyháznak: decima (dézsma, 1/10); földesúrnak: klenced, robot; vármegyének: háziadó. 1765-66-ban a Dunántúlon jobbágymozgalmak bontakoztak ki. A parasztok megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket, felgyújtották a majorsági épületeket. 1777-ben Mária Terézia kiadta az alsó és középfokú oktatást szabályozó Ratio Educationis-t, mely előírta, hogy 6 és 12 éves kor között minden gyereknek iskolába kell járni. II. József (1780-1790) 1781-ben kiadott türelmi rendeletével megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését 1784ben a

német nyelvet tette hivatalossá 1784-ben parasztfelkelés tört ki Erdélyben, 30 ezer román paraszt élén Horia és Kloska 1785-ben kiadott jobbágyrendelet révén megszünt az örökös jobbágyi állapot. 1788-ban Oroszországgal szövezkezve hadjáratot indított a törökök ellen. II József halálos ágyán, 1790 február 20-án Bécsben, a türelmi és jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta. II. Lipót (1790-1792) visszadta az elfoglalt területeket a törököknek, a magyar nemességgel kompromisszumot kötött I. Ferenc (1792-1835) lépett trónra Az elégedetlenkedők két szervezetet hoztak létre: a Reformátorok Társaságát a megyei nemességnek, és a Szabadsák Egyenlőség Társaságát, melyet a jakobinus értelmiség alkotott. A szervezkedők vezetője Martinovics Ignác, ki négy igazgatót nevezett ki maga mellé: Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost és Sigray Jakobot. 1794 július végén Bécsben

letartóztattak néhány, a francia forradalommal rokonszenvező polgárt Köztük volt Martinovics is, aki vallomásában felfedte a magyar szervezkedést, s megnevezte az igazgatókat is. Az igazgatókat azonnal elfogták, s a letartóztatottak száma hamarosan 50 fölé emelkedett. Az 1811-12-es országgyűlésen hiába tiltakozott a nemesség, elvesztette a fölhalmozott készpénzének nagy részét, s a vámtételeket is megemelte. A király az országgyűlést feloszlatta, s abszolutikus eszközökkel uralkodott 1825-ig Az 1825-27-es országgyűlés egyik törekvése a magyar nyelv fölkarolása volt. Széchenyi István felajánlotta jószágainak egy évi jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. 1830-ban megírta a Hitelt A Hitelt támadta Dessewffy József (1831), ki a régi típusú ellenzék művelt képviselője. Erre Széchenyi a Világ című munkájával (1831) válaszolt Az 1832-36-os országgyűlésen az ellenzék soraiban Wesselényi Miklós, Kölcsey

Ferenc és Deák Ferenc is. A liberális követek a jobbágykérdést az örökváltság engedélyezésével akarták megoldani. Az országgyűlés végül elfogadta az önkéntes örökváltságot, de a király nem írta alá. Kossuth Lajos, egy vagyontalan kisnemes ügyvéd fia, szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat (183236), majd az országgyűlés berekesztése után a Törvényhatósági Tudósításokat (1836-37) 1835-ben meghal I. Ferenc, helyébe fia V Ferdinánd (1835-1848) került A hatalom egyre inkább Metternich Kelemen kezében öszpontosult, ki távoli rokonságban állt Széchenyi Istvánnal. A hatalmát úgy gyakorolta, hogy néhány emberrel egy kis helységben tanácskozott (kamarilla), s itt tárgyaltak bizonyos ügyekben. Itt döntöttek arról is, hogy a reformpolitikusokat meg kell félemlíteni Az országgyűlési ifjak vezetőjét Lovassy Lászlót 10 évre bezárták Spielberg börtönébe. Wesselényit is börtönbe zárják Kossuth lapját a

cenzúra megsértése ürügyén betiltják, s börtönbe zárják. Az 1839-40-es országgyűlés eredménye az önkéntes örökváltság, váltótörvény, zsidók egyenjogosítása, Nemzeti Színház felállítása, s a politikai foglyok amnesztiát kaptak. Kossuth 1841-ben elindítja a Pesti Hírlapot, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Az 1843-44-es országgyűlésen az ellenzék vezére Klauzál Gábor. Az alsótábla megszavazta az önnálló magyar védővámrendszert tartalmazó törvényjavaslatot, a király azonban ennek tárgyalását a következő országgyűlésre halasztotta. Ekkor a magyar ipar védelmére Védegyletet (1844) alapítottak. 146 fiókja jön létre, de gazdasági szempontból nem lesz sikeres, csak politikailag Az országgyűlésen elfogadják a birtok birhatást, ami az önkéntes örökváltság módosítása. 1846 végén megalapították a Konzervatív Pártot, s 1847 tavaszán Batthyány, Deák és Kossuth az Ellenzéki Pártot.

Hamarosan közzétették programmjukat is, az Ellenzéki file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20Habsburg%20Birodalom%20(1711-1848).htm[20100919 15:10:28] AForrás: Habsburg Birodalom http://www.doksihu Nyilatkozatot. Az 1847-48-as országgyűlésen mérsékelt reformok születtek. Elfogadták a háziadót, eltörölték az ősiség törvényét A közteherviselés és a kötelező örökváltság azonban nem valósult meg. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20Habsburg%20Birodalom%20(1711-1848).htm[20100919 15:10:28] AForrás: Honfoglalás http://www.doksihu A Honfoglalás I.e 4000 tájékán felbomlik az uráli egység, majd 3000 környékén a finnugor egység is Egyes csoportjaik átkeltek az Ural hegységen. A terület túlnépesedésével a finnugorok egyre nyugatabbra vándoroltak Ie 2000-ben véglegessé vált a népek elválása, a finnek elérik mai lakhelyüket. A Szibériában maradt ugorok eközben dél felé vándoroltak Az éghajlat egyre melegebbé válásával

az ugorok egy része északabbra vonult, hogy korábbi életmódjukat meg tudják tartani. Ők az obi-ugorok Akik maradtak, fokozatosan alkalmazkodtak az új körülményekhez, és fő megélhetési forrásukká az állattartás vált. Ezek tekinthetjük a magyarság őseinek. Ie 800-700 körül az időjárás ismét változott Az obi-ugorok halász-vadász életmódra tértek át, és rénszarvast tenyésztettek. A délebbre élők pedig még délebbre vándoroltak Ekkor, az obi-ugoroktól végleg elválva alakult ki a magyarság Gazdaságukra a nomád állattartás volt jellemző, nem voltak szilárd lakhelyeik, kör alakú sátrakban, jurtákban laktak. Ezen a Tobol vidéki tájon kerültek szorosabb kapcsolatba az iráni népekkel. Őseink eről a tájról vándoroltak Európába, ahol első ismert lakhelyük a Volga és a Káma vidéke volt, a mai Baskíriában. Ezen a tájon talált 1235-36-ban Julianus domonkos rendi szerzetes magyarokat. Ezt a vidéket hívták a középkorban

Magna Hungaria-nak A törzsi szervezet Baskíriában szilárdult meg: Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. A gazdálkodást továbbra is a legeltető állattartás jellemezte, de előtérbe került a földművelés is. Őseink további vándorlásaik során kerültek a Don, Donyec és az Azovi-tenger mellé, amit később vezérükről Levediának neveztek el. Ekkor el kellett ismerniük a kazárok fennhatóságát 820 körül felkelés tört ki a birodalomban A magyarok nyugatra vándoroltak, és a Don (mások szerint Dnyeszter) és az Al-Duna közötti hatalmas síkságokat vették birtokukba, amit Etelköznek hívtak. Ekkor már nem tartoztak a kazár birodalomhoz 700 és 900 a Don mentén között Kelet-Európa legfejletebb földműveskultúrája virágzott, amely hatással volt a magyarságra is. Az állattartás jellege is megváltozott, a magyarok életformája kezdett hasonlítani a megtelepült népek életéhez. Fokozatosan vagyoni különbségek

alakultak ki A gazdagabbak állatot tartottak, a szegényebben földművelést folytattak. A törzsszövetség élén két fejedelem állt A főfejedelmet kendének hívták Az Etelközben élő magyarság haderejét igénybe vették a szomszédságban élő államok is. 862-ben a magyar csapatok megfordultak a Kárpát-medencében, mert a keleti frank uralkodó ellen fellázadt alatvalók hívták segítségül. 894-ben a bizánci császárral kötöttek szövetséget a bolgárok ellen. 895-ben Árpáddal a fősereg élén meg akarták hódítani a magyarok a Kárpátmedencét Az otthon maradt szállásaikat azonban a besenyők lerohanták A magyarok nyugatra menekültek, hogy a Kárpátok mögött találjanak védelmet. Erdélyben Álmost megölik, mert őt vonták felelőségre, hogy az ellenség ilyen könnyen le tudta győzni őket. A magyarság először a Kárpát-medence felét vette birtokba, majd 907-ben végleg biztosították maguknak hazájukat file:////ufo/ZX Wave/09

PDFESÍTES/A%20Honfoglalás.htm[20100919 15:10:29] AForrás: Hunyadiak kora http://www.doksihu A Hunyadiak kora A korszakot kettősség jellemzi: a széthúzó és összetartó erők egymással vívott harca. A tét a magyar állam egységének felbomlása vagy megmaradása. E küzdelemben alakult ki a század derekára a magyar rendi állam, amely az összetartó erők felülkerekedését mutatja. Zsigmondot veje, Habsburg Albert követte a trónon (1437-39). Albert halála után az egyik főúri párt V Lászlót Albert utószülött fiát ismerte el királynak, a másik a lengyel Jagelló Ulászlót (1439-44) hívta meg a trónra. Ulászló pártján állt Hunyadi János is Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Hunyadi János kitűnő katona, három-négy nyelven beszélt. Hunyadi apja talán Serba fia Vajk, Havasalföldről betelepült kenéz lehetett. Zsigmond az erdélyi Hunyad várát adományozta neki, innen a név is Ő magyar nemesnek később magyar főúrnak

tartotta magát. A törökök mind gyakrabban törtek be a Kárpát-medencébe. Hunyadi az Al-Duna vaskapui szakaszát védte Sikerei hatására szörényi bán lett. A későbbi királyi birtokadományokból több mint 4 millió hold ura (28 vár, 57 város, ezernél több falu gazdája) A török visszaverésére fordította összes javait. A szükséges anyagiakat saját jövedelmei mellett az igazgatása alatt álló területek adóiból fedezte. Seregeiben huszita zsoldosok is harcoltak Rajtuk kívül Hunyadi személyes híveire, rokonaira, köznemesi familiárisaira számíthatott, de a nehéz helyzetekben megpróbált a felkelő népekhez fordulni. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta. Ezután a király őt tette meg Erdély vajdájának és bírájának is 1442-ben Gyulafehérvár közelében összegyűlt jobbágyok, polgárok és székely vitézek élén szét tudta verni a törököket. A menekülőket vitézeivel a határig üldözve igen sok foglyot ejtett. Hadvezetését

a támadásra alapozta Az állásukat, harci rendjüket változtatni tudó zárt alakulatok a különböző fegyvernemek összehangolt működtetése, az ellenséges harcvonal átkarolása volt az a módszer, amelyet Hunyadi a fejlettebb európai hadművészetből vett át. Zsoldos hadserege váratlanul csapott le az ellenségre 1442-ben alkalmazta először a sereg két szárnyát lezáró huszita szekérvárat. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban látta elérkezettnek az időt. Célja az volt, hogy kiűzze a törököt egész Európából. Igénybe akarta venni más európai államok támogatását, de számított a délkelet-európai népek segítségére is. Az európai uralkodók közül végül senki nem küldött segítséget A pápai flotta sem készült el, de az egyházi propaganda hatására cseh, lengyel, német és francia önkéntesek jöttek. Hunyadinak sikerült rábírnia Ulászlót, hogy álljon a sereg élére.

Hunyadi és Brankovics György szerb fejedelem katonáival együtt kb 35 ezer fő indult hadba 1443 őszén Belgrád alatt keltek át a Dunán, és Nis felé törtek előre, közvetlen cél Drinápoly elfoglalása lett volna. Egyik győzelem követte a másikat A balkáni népek is megmozdultak: bolgárok, bosnyákok, albánok és szerbek növelték a létszámot. Hunyadi hadai eljutottak a Balkánhegységig Időközben a törökök is felvonultak, az idő pedig elviselhetetlen hidegre fordult, az élelmezés pedig akadozott A hadjárat folyamán mélyen behatoltak a Török-birodalom területére. Bár Drinápolyt nem tudták bevenni, a fő török haderővel nem ütköztek meg és kénytelenek voltak megállni, a szultán kedvező békeajánlatot tett. Épp azokat a területeket ígérte Ulászlónak amelyeket nem szereztek vissza (Szendrő, Galambóc). Az európai államok és a pápa a háború folytatására ösztönözte a királyt A pápa azt ígérte, hogy pápai, velencei és

bizánci hajók megakadályozzák a török erők utánpótlását, átszállítását a tengerszorosokon. Drinápolyban 1444. június közepén megbízottja 10 évre szóló békét fogadott el a szultántól, mégis megkezdődött a török elleni támadás. Ulászló sem a környezete nem merte vállalni a felelősséget a háború elutasításáért, a kedvező alkalom elszalasztásáért A magyar sereg Várnánál értesült az ázsiai török had átkeléséről. A törökök létszáma így 50 ezer lett, kétszerese a miénknek Az 1444. november 10-én megvívott ütközet mégis a fiatal, becsvágyó Ulászló meggondolatlanságán bukott el: nekirohant a janicsárok soha le nem győzött falának. A király halála zűrzavart okozott: Hunyadi sem tudta megfordítani a csata sorság, s az a törökök javára dőlt el. Hunyadi is menekülni kényszerült A magyar sereg egyötöde maradt a csatamezőn Várnában szabadtéri múzeum őrzi az emléküket. Ulászlónak nem maradt

utóda. Az országot a teljes felbomlás fenyegette A magyar állam megrendült, összeomlott, részekre szakadozott. Hunyadit a 1445. évi országgyűlésen a hét főkapitány egyikévé választották Bátorította a nemeseket, hogy vessenek véget a báróuralomnak. A nemesek rájöttek, hogy csak együttes erővel győzhetnek Tömegesen tódultak az országgyűlésekre 1446 júniusában a pesti országgyűlésen, Rákos mezején Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá választották Tisztségét 1453 januárjáig töltötte be. Kormányzóként az országtanáccsal együtt helyettesítette a királyt Rendeletekkel kormányzott. Elrendelte a birtokok visszaadását A hivatalban lévő bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a tisztségekről A ligák szövetségeit érvénytelenítette, és gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20Hunyadiak%20kora.htm[20100919 15:10:29] AForrás: Hunyadiak kora

http://www.doksihu A rend megszilárdítása közben készült a török elleni nagy támadásra. Négy évvel Várna után ismét szerb területre vonult a török ellen. Murad szultán azonban értesült lépéseiről s Albániából Bulgáriába vonult 1448 október közepén a második rigómezei csatában fölmorzsolta Hunyadi seregét. A bárók mindent megtettek Hunyadi háttérbe szorítására. 1453-ban a trónt V László foglalta el (1453-58) Hunyadi az ország főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófja lett. 1453. május végén a török szultán elfoglalta Konstantinápolyt Az országgyűlés hadsereg felállítását szavazta meg, élére Hunyadit tették főparancsnoknak. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett A keresztesek toborzására az országba küldte Kapisztrán János szerzetest. 1456 július elején II Mehmed megkezdte Nándorfehérvár ostromát V László elrendelte a nemesi felkelést, és még májusban

Bécsbe menekült. Hunyadi azonnal Nándorfehérvárra sietett, a vár élére Szilágyi Mihályt nevezte ki A törökkel szemben csak saját seregére támaszkodhatott, de Kapisztrán János szavára parasztok, kézművesek, diákok, emberek mozdultak meg, így 18 ezer keresztes gyűlt össze. 1456 július 21-én megindult a török támadás A törökök napnyugtakor kezdték a támadást és háromszor meghátráltak. A várvédők hősiessége vezetett a túlerőben lévő ellenség megfutamításához (Dugovics Titusz, aki magával rántotta a mélybe a török janicsárt, aki ki akarta tűzni a lófarkas zászlót). Hunyadi folytatni akarta a harcot, ha megérkeznek a külföldi keresztesek. A török erőkről érkező hír hallatán III Callixtus pápa elrendelte vereségre számítva, hogy déltájt minden templomban harangozzanak és könyörögjenek a hívek. De mire az imabulla az országokba elérkezett, már Hunyadi győzött a törökön. Hunyadi számításait

keresztülhúzta a halál. A diadal után alig három héttel a pestis vitte el file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20Hunyadiak%20kora.htm[20100919 15:10:29] AForrás: II http://www.doksihu A II. világháború 1938. nov 2-án meghozták az I bécsi döntést Ennek megfelelôen Magyarország birtokba vette a Felvidéket Teleki Pál arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét ôrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Ezért a nyugati hatalmak jóindulatának megnyerése érdekében -Horthy beleegyezésével- ígéretet tett a brit kormánynak, hogy Magyarország nem adja fel semlegességét. Ha pedig „német csapatok lépnének Magyarország területére, a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani”. Ennek megfelelôen Teleki 1939 szeptemberében elutasította azt a berlini kérést, hogy a kassai vasútvonalon német csapatokat szállíthassanak Lengyelországba. E döntés

következtében nyitva maradt a magyar-lengyel határ, így lehetôvé vált, hogy több mint 100 ezer lengyel (fôként katona) meneküljön hazánkba, akiknek többsége továbbutazott nyugatra és folytatta harcát a németek ellen, a nálunk maradottak pedig második hazára leltek. A németek Magyarország lengyelbarátságára hadianyag-szállításaik leállításával válaszoltak, hatékonyan akadályozva ezzel a magyar honvédség felkészülését. Jellemző, hogy Teleki és környezete 1939 nyarától egy emigrációs magyar kormány esélyét fontolgatta, és ennek anyagi megalapozására 1940 tavaszán 5 millió dollárt helyezett el az Egyesült Államokban. Az összeget azonban nemsokára visszavonták. Az 1940. aug 30 -i második bécsi döntés értelmében Magyarország megkapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 2,4 millió lakossal, amelybôl 1 millió volt román. Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt A magyar csapatok bevonultak Erdélybe (szept 5

Szatmárnémeti, szept. 6 Nagyvárad, szept 8 Királyhágó, szept 9 tűzharcokra kerül sor, szept 11 Kolozsvár, szept 13 bevonulás vége). Komolyabb fegyveres összecsapások nem voltak 1940. dec 12-én Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerzôdést írt alá Teleki Pál békés revíziót akart, reálpolitikát folytatott: tudta, hogy nem maradhat független, ezért elfogadta a németek szövetségét, de katonailag semleges maradt. November 20-án Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhezHitler a Jugoszlávia elleni támadáshoz át akart vonulni Magyarországon, és nyomatékosan felkérte Telekit, hogy támogassa a támadást katonailag is. Horthy igent mondott Hitler ajánlatára, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel Magyarország a náci birodalom csatlósává válik. Balsejtelmeit növelte a londoni követ jelentése, miszerint Nagy-Britannia -Magyarország részvétele esetére- kilátásba helyezi a maga és szövetségesei

hadüzenetét is. Ebben a helyzetben Teleki nem tudott mit csinálni, 1941 ápr 3-án öngyilkos lett Április 4-én Bárdossy Lászlót nevezték ki miniszterelnöknek. A jugoszláv állam széthullása után a magyar királyi honvédség alakulatai 1941. április 11-én átlépték a trianoni határt Ezzel Magyarország a II. világháború hadviselô államává vált Anglia ekkor még nem üzent hadat -amitől Teleki tartott-, de a diplomáciai kapcsolatokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunió, megszakította Magyarországgal. Reálpolitikai megfontolások, a geopolitikai helyzet és az 1920-ban elcsatolt területek visszaszerzésének vágya egyre inkább a német törekvések mellé állította az országot. 1941 tavaszán a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szovjetunió is részt vett, a letartóztatott Rákosi és társai a Szovjetunióba távozhattak, cserében az 1848/49-es szabadságharc zászlói visszatértek orosz földrôl. A Szovjetunió ellen 1941. jún 22-én indított

német támadás nem számolt Magyarország részvételével A szlovák és román csatlakozás után 1941. jún 26-án bombatámadás érte Kassa, Munkács és Rahó városát Ma is vitatott tény, kik voltak az agresszorok; szovjet, szlovák, illetve román gépek jönnek számításba. Szovjet vadászgépek vonatot is támadtak A bombatípus miatt ma már a német gépek szinte teljes bizonyossággal kizárhatók. Mivel a szovjet háború is német sikerekkel indult, a hadbalépésnek jelentôs bázisa volt. A szomszédainkhoz hasonlóan részt kellett vennünk e „néhány hónapos diadalmenetben”. Június 27-én Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval, és júl. 1-jén 45000 magyar katona át is lépte a határt A hadba lépésnek az is az oka volt, hogy Horthy félt az I és II bécsi döntés revíziójától, az így megkapott területek visszavételétôl. 1941. dec 7-én Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, dec 12-én Bárdossy

hadat üzent az Egyesült Államoknak A magyarok lényegesen kisebb erôket vetettek be, mint Románia. Antonescu marsall panaszkodott is Hitlernek a magyarok passzív részvétele miatt. Némi -ideiglenes- lengyel-magyar határmódosítás is történt, s a Gyorshadtest megkezdte elôrenyomulását Belpolitikai intézkedések: a katonai bíráskodás kiterjesztése, a munkaszolgálatos alakulatok szervezése és a III. zsidótörvény meghozatala (aug. 8) A mérsékelten növekvô életszínvonal zuhanni kezdett, jegyrendszert vezettek be A kibontakozó háborúellenes népfrontmozgalom megélénkülésének jele az 1941. október 6-i megemlékezés a Batthyányörökmécsesnél, november 1-jén Kossuth és Táncsis sírjánál, s a Népszava karácsonyi száma 1942 februárjában megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, március 15-én a Petôfi-szobornál jelentôs háborúellenes tüntetés volt. Ugyanakkor a németek fokozottabb aktivitást követeltek a honvédségtôl.

1942 januárjában Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel tábornagy, akik kötelezettséget vállaltattak Bárdossyval, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra. Áprilisban megkezdôdött a mintegy 200 ezer katona és 50 ezer munkaszolgálatos kiszállítása a Don partjára. A moszkvai csata és Horthy személyes fellépése Bárdossy ellen, a délvidéki vérengzés a kormányfô lemondásához vezetett. A Kállay-kormány (márc. 9-én alakult) a Gyorshadtest visszavonása után az orosz frontra vezényli a II magyar hadsereget, amely részben megszálló feladatokat is ellátva, eléri a Don vonalát. E frontszakaszt igen hosszan, mélységben alig tagolt védelemmel kell biztosítania. Kállay, miközben a németek követelését teljesíti, megpróbálja a háborúból való kiugrást is elôkészíteni, és a szövetségesekkel kapcsolatot teremteni (hintapolitika). 1942 augusztus 20-án Horthy István

kormányzóhelyettes az orosz fronton hôsi halált hal. Sokan a németek kezét vélik a dologban file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20II.%20világháborúhtm[20100919 15:10:30] AForrás: II http://www.doksihu A belpolitikában a kormány mind a jobb-, mind a baloldal ellen fellépett. A németeknek történt szállítás miatt megkezdôdött az infláció. 1943 január 12-tôl február 9-ig a II magyar hadsereg nem tudta feltartóztatni az óriási szovjet páncélos túlerôt és felmorzsolódott. A sztálingrádi csata jelentôségét a magyar politikai vezetés is felismerte Svájc, Törökország és a Vatikán a színhelye a titkos tárgyalásoknak; szeptemberben titkos fegyverszüneti szerzôdést is kötöttek. Az antifasiszta koalíció az ellene harcoló államokkal szemben a feltétel nélküli megadás elvét szögezte le, Magyarországot pedig szovjet érdekszférának tekintette. Németország számára döntôen fontos volt Magyarország a Balkán miatt is. Ezért

Horthy és Hitler tárgyalásai után megkezdôdött a német megszállás (márc. 19) Horthy a helyén maradt, így Románia nem vett részt a megszállásban A miniszterelnök (német követelésre) Sztójay Döme lett (márc. 22) Március 28-án feloszlatták a balodalinak nevezhetô pártokat (SZDP, FKGP, Magyar Parasztszövetség), de a függetlenség több formális jegyét meghagyták. A szövetséges hatalmak nem megszállt, hanem német csatlós államnak tekintették Magyarországot. Márc 29-én kormányrendelet született a sárga csillag kötelezô viselésérôl. Fokozódott a terror, a gazdasági kiszolgálás, és megkezdôdött a ápr 26-i rendelet értelmében a vidéki zsidóság elhurcolása a munka - és megsemmisítô táborokba (deportálás). 1944. májusában megalakult a Magyar Front A Komintern feloszlása után a kommunisták Békepárt néven szervezkedtek A pápa, az USA elnöke, az angol és a svéd király tiltakozása, s nem utolsósorban a nyugati

hadszíntér eseményei miatt Horthy leállíttatta a zsidóság deportálását. Románia átállása, majd hadüzenete (aug. 23 -25) új helyzetet teremtett Lakatos Géza tábornok kormánya (aug 29-én alakult) nem tudta megoldani a háborúból való kilépést, a nyilasok a hatalom megragadása érdekében szervezkedtek. Horthy fegyverszüneti delegációja Moszkvában kemény elôzetes feltételeket kapott, több követelés között az 1937-es határokat kellett elfogadniuk. Október 11-én, amikor a szovjetek már Szegedet is elfoglalták, aláírták Moszkvában az elôzetes fegyverszüneti megállapodást. Horthy október 15-i rádiószózata elôkészítetlen s így sikertelen volt Néhány órás zűrzavar után a nyilas érzelmű tisztek megakadályozták a végrehajtást. Otto von Skorzen (43 szept 12 - Mussolini kiszabadítása) elrabolta ifj Horthy Miklóst A megzsarolt kormányzó visszavonta a kiáltványát, lemondott, és kinevezte Szálasit miniszterelnöknek (okt.

16) A „nemzetvezetô” totális mozgósítással, a német érdekek feltétel nélküli kiszolgálásával fôhadszíntérré tette Magyarországot. A nyilas vérengzés a dunántúli megyékben dühöngött legtovább, az ellenállást véresen megtorolta az okt. 23-án létrejött „Számonkérő Szék”. 1944 dec 4-én Szálasi látogatást tett Hitlernél A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát letartóztatták, a budapesti zsidóság is hatalmas veszteségeket szenvedett. Az anyagi javakat Németországba igyekeztek „menteni” Az ország keleti részén a felszabadító szovjetek, a nyugati területen a németek fosztogattak. Debrecenben dec 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, dec. 22-én megalakult az Ideiglenes Kormány és dec 28-án hadat üzent Németországnak 1945 jan 20-án Moszkvában aláírták a fegyverszünetet. A karácsonykor körbezárt Budapestbôl febr 11-én Hidegkút felé kitörést kíséreltek meg a Várból, de az emberek

többségét elfogták. A Vörös Hadsereg 1945. február 13-án elfoglalta Budapestet, majd április elején kiűzte a német és nyilas erôk maradványait A szovjetek mellett román, jugoszláv, bolgár és szlovák erôk is harcoltak, és magyar antifasiszta egységek is részt vettek a németek elleni küzdelemben. 1945 márc 6-án Dunántúlon a Wehrmacht utolsó offenzívája kifulladt Április 12-én a magyarországi hadműveletek befejezôdtek (Pinkamindszent). file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20II.%20világháborúhtm[20100919 15:10:30] AForrás: kiegyezés http://www.doksihu A kiegyezés A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett Haynau rémuralmának. Helyét Alexander von Bach (1850-59) neoabszolutista rendszere váltotta föl. A Bach-rendszer az álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott. Megszüntetik a megyerendszert, Erdélyt és Horvátországot elszakították,

bevezették a cenzúrát, a hivatalos nyelv a német lett. Az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet Magyarországra is kiterjesztették, iskolakötelezettséget vezettek be (8 osztályos gimnázium). Polgárosodás indult meg, közlekedés fejlődése, vasútépítés, nő az agrártermékek exportja 1853-ban kiadják az úrbéri pátenst, mely a földesuraknak biztosít kárpótlást, de nem pénzt kapnak, hanem államkötvényeket. Sokan ellenálltak, őket elfogták, kivégezték vagy bebörtönözték. Libényi János tőrével sebezte meg Ferenc Ferdinándot, Noszlopy Gáspár el akarja rabolni az uralkodót, de nem sikerül, őt is kivégzik. Székelyföldön fegyveres felkelések A forradalmat vezető birtokos nemesség ellenállt az abszolutizmusnak, nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, a rendeleteket kijátszotta. Ők passzív ellenállásba fogtak 1848-as állapotot akarták visszaállítani A köznemesi és polgári csoportba tömörültek, vezetőjük

Deák Ferenc. Az Ókonzervatívok azok az arisztokraták voltak, akik az 1847-es állapotot akarták. Az emigránsok Kossuth vezetésével az 1849-es állapotot akarták visszaállítani. Külföldön találtak menedéket, onnan próbálták irányítani az eseményeket. Kossuth Angliában és Amerikában nagy sikert aratott, majd Európába visszatérve Turinba telepedik le Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth elnökletével megalakul a Magyar Nemzeti Igazgatóság. 1860. március 15-én megemlékezést tartottak, mely tüntetésbe ment át A tömegbe lőttek, s Forinyák Géza joghallgató meghalt Temetésén hatvanezres tömeg jelent meg.III Napóleon solferinói győzelme után békét kötött az osztrákokkal, így csalódás éri a magyarokat. A háborús vereség után Bachot menesztették Ferenc József 1860 október 20-án kiadta az októberi diplomát 1861ben összeül a magyar országgyűlés, s elutasítják Ferenc József alkotmányait A

képviselők ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez Deák elismerte, hogy Ferenc József a királyunk, s alázatos feliratban közölni nemtetszésünket (Felirati párt), de Teleki László nem ismerte el a királyt, ezért elutasításukat határozatban akarták közölni (Határozati párt). Végül a Felirati párt minimális többséggel győzött. Teleki a szavazás előtti éjszakán öngyilkos lett Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. Deák elmondja beszédét, hogy a passzív ellenállást folytatni kell Újabb négy év elnyomás következik. Ezt az időszakot Schmerling (1861-65) miniszterelnök is ideiglenes állapotnak nevezte (provizórium). A magyar birtokos osztály visszatért a passzív ellenálláshoz. Azonban az évek alatt kifáradtak Deák 1865 húsvétján a Pesti Naplóban közzétette álláspontját. A 48-as állapotok helyett egy alkotmányos rendezést terjesztett elő, mely az állami önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest

számára egyaránt elfogadható. Bécsben a megegyezés hívei Schmerlinget menesztették, decemberben Ferenc József összehívta az országgyűlést. 1867 június 8-án a magyar országgyűlés megszavazza a kiegyezést. Létrejött a kétközpontú (dualista) állam A külügyet, hadügyet és pénzügyet feladjuk, de belpolitikailag függetlenek vagyunk. Magyarország részt vállal (30%) Ausztria adóságaiból, s a közös költséget is vállalja, ez a kvóta, mely 30%, kiegyezés végére 33%. A hadseregben a hivatalos nyelv a német Gróf Andrássy Gyula a miniszterelnök, aki Ferenc József fejére rakja a magyar koronát. Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak ahhoz, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsák. 1867-ben megszületett az izraelita vallásúak polgári és jogi egyenlősége. 1868-ban kiegyeztek a horvátokkal, a magyar kormánynak van horvátokért felelős minisztere, és van horvát a magyar kormányban.

Létrejön új nemzetiségi törvény, mely biztosítja a nemzetiségiek nyelvhasználatát. Törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről, mely 12 éves korig tart file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20kiegyezés.htm[20100919 15:10:30] AForrás: középkori Magyar állam hanyatlása http://www.doksihu A középkori Magyar állam hanyatlása, bukása A mohácsi csata után a török visszavonult a tél közeledtével, de a déli végvárakat megtartotta. A királyné, Habsburg Mária Pozsonyba menekült. Szapolyai János erdélyi vajda a Tiszántúlról figyelte az eseményeket A nemességet a királyválasztás érdekelte. A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva Szapolyai Jánost (15256. november 10-én) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok Pozsonyban Habsburg Ferdinándot (1526-1564) emelte a trónra Ferdinánd, II Lajos sógora, családi szerződések alapján formált jogot a magyar trónra.

Az ország nagy része még sértetlen és látszatra szabad volt. Folyt az újjáépítés Magyarország sorsa azonban elsősorban a két szomszédos nagyhatalom közötti erőviszonytól függött. Szapolyai próbált egyezkedni Ferdinánddal, de Ferdinánd 1527-ben kiszorította Szapolyait az országból. János király Lengyelországba menekült, és segítségért fordult a törökhöz. A török Szapolyait vette pártfogásba 1529-ben Szulejmán visszavette Budát és Bécs alá jutott. A város azonban ellenállt, a török sereg visszavonult és Ferdinánd az egész Észak-Dunántúlt visszafoglalta. Másutt viszont János maradt az úr Ezzel az ország két részre szakadt 1532 tavaszán Szulejmán Bécs ellen indult. Az előrenyomulása Kőszeg alatt torpant meg A szultán nem vállalta a döntő csatát és nyár végén hazavonult. Az országban tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban Váradon békét kötöttek, megállapodtak, hogy Szapolyai

halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt egyesül, még akkor is ha Szapolyainak örököse születne. I. János feleségül vette Jagelló Izabella lengyel királylányt Egy fia született A kis János Zsigmond kéthetes volt amikor apja meghalt (1540). János Zsigmond gyámja Fráter György az országgyűlésen a csecsemőt királlyá választották II Jánost Szulejmán is elismert királynak. 1541-ben Ferdinánd Buda ellen indult, hogy átvegye az országot a váradi békének megfelelően. Fráter György a töröktől kért segítséget, akik a németeket le is győzték. A janicsárok kardcsapás nélkül megszállták Budát 1541 augusztus 29-én A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Tiszántúl és Erdély II János uralma alá tartozott A Felvidék, a Dunántúl nyugati megyéi, Horvátország és Szlavónia a Habsburgok kezén maradt. Magyarország három részre szakadt A török tovább terjeszkedett az ország középső

területein, ennek következtében a királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. I Ferdinánd Magyarországon új központi hivatalokat szervezett, a helytartóság a közigazgatást szervezte, megalakultak a kormányszékek. A gazdasági ügyeket irányító magyar kamarát a bécsi udvari kamarának rendelte alá A magyarországi rendek kiszorultak a legfontosabb ügyek irányításából, szerepük a nemesi vármegyékre korlátozódott. Az országgyűlés feladata az adók megszavazása maradt. A terület védelmét Habsburg tartományokból érkezett támogatásokból fizetett 15-20 ezer katona látta el közel száz várban A XVI. sz második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik Erdély 1541 előtt nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (partium) A lakosság vallási téren is megosztott volt A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három

nemzetet. Rendi szervezetük elütött egymástól Az új állam vezetője névlegesen II. János Zsigmond volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburgkatonaságot hívott, erre a török támadásba lendült Ferdinánd Frátert meggyilkoltatta A császári sereg nem tudta megtartani Erdélyt, rendek visszahívták János Zsigmondot a trónra. Az Oszmán Birodalom I. Szulejmán idején érte el hatalmának csúcsát 1542-ben újabb hódításokat indított Első foglalási harcaiban (1543-47) elesett Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Székesfehérvár majd 1544-ben Visegrád, Nógrád, Hatvan majd Simontornya. 1552-ben elesett Temesvár, Szolnok, Drégely. A meghódított területeket katonai célú közigazgatási egységekre vilajetekre, azokat pedig szandzsákokra osztották. A vilajet

élén a pasa, a szandzsák élén a bég állt Az adónyilvántartást vezetőt defterdárnak, az egyházjogászt muftinak, a pereket eldöntőt kádinak hívták. Valamennyi ajándékot várt A török birtokrendszer lényege, hogy a meghódított föld, a rajta élőkkel (rájákkal) együtt a szultáné. Ebből a földterületből kaptak birtokot a tisztviselők, a hűbéres lovas katonák a szpáhik is. A kapott birtokot örökölni nem lehetett, a földet a szultán bármikor visszavehette Ez a módszer a rablógazdálkodáshoz vezetett. Kedvezőbb helyzetben csak a szultáni kezelésben maradt khászbirtokon élők voltak Ők szabott összeggel adóztak, védettebb helyzetben voltak. A hódoltság szélén húzódott a török végvárrendszer file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20középkori%20Magyar%20állam%20hanyatlása,%20bukása.htm[20100919 15:10:30] AForrás: középkori Magyar állam hanyatlása http://www.doksihu A XVI. sz közepén települések adóköteles

lakosai pénzzel és terménnyel szolgáltak a földesuruknak Pénzben fizették a kapuadót Az állami adók közül a legfontosabb a harádzs volt. Jelentős teher volt az állami robot (gabona, széna szállítás, postaszolgálat) A XVII. sz második felében megnövekedtek az állami adók és szolgáltatások, szaporodtak a rendkívüli állami adók Ugyanakkor a magyar földesurak igényt tartottak a jobbágyaik szolgáltatásaira. Kialakult a kettős adóztatás A török hódoltság az ország pusztulását okozta. A háborúknak mindig a falvak voltak a legkiszolgáltatottabbak A tizenöt éves háború következtében a török hódoltság területén falvak százai néptelenedtek el és pusztásodtak el. Az elnéptelenedett felvidéki falvak helyére kezdtek beszivárogni a szerbek és a bosnyákok. A Dunántúl nyugati felére elszlávosodott vlach pásztorok érkeztek A jobbágyok költözését a Török Birodalomban se engedték, így a jobbágyok a városokba

igyekeztek. A kincstár fennhatósága alatt álló mezővárosok nagyot fejlődtek. A földművelés háttérbe szorult, és külterjes állattenyésztés alakult ki. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20középkori%20Magyar%20állam%20hanyatlása,%20bukása.htm[20100919 15:10:30] A mezőgazdaság forradalma, árutermelés, kereskedelem, ennek gazdasági és társadalmi következményei A feudalizmus fejlődőképesebb rendszer, mint a rabszolgatartó, mert a feudalizmusban a jobbágy érdekelt a termelésben. A mezőgazdaság forradalma a XI-XII. században következett be(=gyors minőségi változás) Új találmányok jelentek meg:  Nehézeke (ezzel elég volt már csak egyszer felszántani a területet, és ez meg is forgatta a Talajt)  Szügyhám (nem fojtotta a lovat)  Patkó  3 nyomásos gazdálkodás (a 2nyomásos és a legelőváltó helyett) : a földet 3 részre osztották, egyikben tavaszi, másikban őszi vetésű növényeket termesztettek, míg a

harmadikat ugaron hagyták)  Intenzívebb földművelés: trágyázás  Új növények megjelenése : búza, rozs, árpa, köles  Megnő a megművelt területek aránya, megnő a termésátlag (az eddigi 2X-es helyett) 3-5X-ös  ez több embert tud eltartani  népességnövekedés Megindul az árutermelés (egyszerű áruterm. Á+PÁ) megjelenik a felesleg  kero kialakulása, pénzgazdálkodás, piacok. A piacoknál kialakultak a városok (útkereszteződések) Város lehet: szabad királyi város, mezőváros. A városok kezdetben a földesúri birtokokon alakultak ki  függetlenedési harcok megindulása különböző kiváltságokért:  1 összegben való adózás  Saját önkormányzat  Szabad bíróválasztás  Vásártartás  Árumegállító jog  Vámszedés  Vámmentesség A városokban új társadalmi réteg jelenik meg : a polgárság : kézműves + kereskedő + bankár. A polgárság nem egységes, vannak kereskedők (patrícius),

műhellyel rendelkező kézműves, és plebeljus : napszámos, inas. Céhek kialakulása : azonos mesterségű kézművesek érdekvédelmi szervezete. Tagjai: mester (ő rendelkezik műhellyel), inas, segéd. Mesterré a mesterremek elkészítésével válhatnak  Szigorúan szabályozzák a termelést, az eladást, az árakat  Tiltják a reklámot  Üldözik a kontárokat  Nincs munkamegosztás  Segélyezi a céhtagokat (árvasági, betegségi)  Védelmi funkció : a város meghatározott pontján köteles szolgálatot teljesíteni Falun: a földesurak felszámolták a majorságokat, elterjedt a termény, pénzadó, csökken a robot csökken a parasztság kötöttsége  jogilag egységes jobbágyság kialakulása : A XII-XIII. században alakul ki : örökítheti a földjét, szabad költözködés, terménnyel és pénzzel adózik. Vagyonilag differenciálódott : gazdag parasztok, töredéktelkesek, zsellérek Rendi monarchiák: rend =a társadalom azonos

jogú, kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekeikért együttesen fellépő csoportok. Rendek: nemesség, papság, polgárság A rendek beleszólást kérnek a politikai életbe  kialakul a rendi gyűlés  Joga az adómegszavazás  Beleszólhat a törvényhozásba is A király a rendekkel együtt kormányoz, a rendek korlátozzák a király hatalmát, de egyben tud is rájuk támaszkodni a főurakkal szemben. A rendek jóváhagyása nélkül a király nem szedhet adókat, nem viselhet háborút, de a rendek adójából a király zsoldos hadsereget tart fenn, és szakképzett hivatalnokszervezetet épít ki. Ezzel a király fokozatosan megerősíti a hatalmát A nagy földrajzi felfedezések és a tőkés termelés kezdetei A XIV. században népességrobbanás volt, s ennek következtében Eu ,főként Nyugat- EU már nem tudta elegendő élelemmel ellátni a lakosságot. Így élelmiszerekből behozatalra szorult A növekvő és kiszélesedő kereskedelem egyre

inkább éhezte a nemesfémeket és a pénzt. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, és ezzel ellenőrzésük alá vonták a Földközi-tengeri kerot. Így a kereskedelem áttevődött az Atlanti óceánra. Mindez új utak keresésére ösztönözte a hajósokat A felfedezéseket lehetővétették a tudomány terén elért eredmények, mint pl. ,hogy egyre többen fogadták el, Ptolemaiosz elméletét, miszerint a Föld gömb alakú. Ezenkívül feltalálták a karavellát, ami egy hosszabb tengeri utak megtételére is alkalmas, többárbócos, 3-500 tonnás hajó volt. Elterjedt az iránytű, és fejlődött a térképészet is. Portugáliában Tengerész Henrik tengerésziskolát alapított A felfedezésekben a portugálok és a spanyolok jártak élen, ami köszönhető volt a földrajzi elhelyezkedésüknek is. A portugál hajósok értek el először nagyobb eredményeket. 1471-ben áthaladtak az Egyenlítőn, majd Diaz Bertalan elérte Afrika déli csúcsát, a

Jóreménység fokot 1487-ben. Afrikát körülhajózva jutott el Vasco da Gama Indiába 1498-ban. A portugál fegyveresek eleinte potom összegekért megvásárolták a bennszülöttektől a fűszereket, de később rájöttek, hogy erre nincs szükség, és egyszerűen kizsákmányolták őket. Spanyolország 1479-ben alakult meg Aragóniai Ferdinánd és kasztíliai Izabella házasságával. Ők kérték fel Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz 1492. Augusztus 3-án indult el három hajóval, és október 12-én lépett partra Guanahani szigetén. Második útjára (1493-96) már 17 nagy hajóval és 1500 főnyi legénységgel indult, s marhákat, szőlővenyigét vittek ki. Harmadik útjáról (1498-1500) már gazdagon megrakodva tért haza, hozott nemesfémeket, fűszereketNegyedik útján (1502-1504) érte el e Panamai partvidéket, azonban kegyvesztetté vált, amikor visszatért. Kolombusz mindvégig azt hitte, hogy

Indiában jár, fogalma sem volt arról, hogy új földrészt fedezett fel. Amerika felfedezése Amerigo Vespucci nevéhez fűződik, az ő beszámolóiból ismerhette meg a világ Amerikát. Magellán 1519 augusztusában indult el, hogy megkerülje a Földet. Öt nagy hajóval indult el, az úton azonban egy kivételével mindegyik elpusztult, sőt maga Magellán is odaveszett. Végül egyetlen hajó (Victoria) tért vissza 18 emberrel a fedélzetén. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Föld gömb alakú A spanyol és portugál hajósok kirabolták a meghódított területeket. A bennszülöttek eleinte istenként tisztelték, és szívesen fogadták őket. De amikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket, megpróbálták felvenni a harcot A lőfegyverekkel azonban nem tudták felvenni a versenyt. A hódítók halomra gyilkolták őket, vagy elhurcolták őket rabszolgának. A rabszolgákat gyarmatosított területek ültetvényein dolgoztatták (kávé, cukornád, bányák) Néhány

népet teljesen kiirtottak, nem feltétlenül fegyverekkel, hanem az EU-ból bevitt betegségekkel, hiszen ezekre ők nem voltak felkészülve. Indián civilizációk: aztékok: Mexikóban éltek, fejlett építészetük volt  toronytemplomok. Cortez hódította meg őket 800 emberrel 1519-ben. Az inkák Peru és Chile környékén éltek, fejlett építészet, csomóírás. Pizarro hódította meg őket 1531-ben A felfedezések hatására fellendült a kero, új növények és állatok terjedtek el. Pl: paprika, paradicsom, kukorica, dohány A rabszolgakereskedelem és a kizsákmányolások révén a kereskedelemnek és a növénytermesztésnek óriási haszna volt. Így EU-ban megindult egy óriási tőkefelhalmozódás Árforradalom bontakozott ki: rohamosan nőtt az élelmiszerek ára, kevésbé az iparcikkeké, s a bérek ezeket egyáltalán nem követték. Ennek hatására sokan elszegényedtek, elvesztették földjeiket, vállalkozásaikat Akik azonban tevékenyen részt

tudtak venni a kereskedelemben, azok meggazdagodtak, és a kezükön felhalmozódott a tőke. Ezt hívjuk eredeti tőkefelhalmozásnak Az ipar szerkezete is megváltozott, a céheket kezdték kiszorítani a manufaktúrák. Ezek mennyiségre termelnek és nem minőségre. A manufaktúrában munkamegosztás volt, sokkal gyorsabban tudtak többet termelni ,mint a céhek. Így sok céh és kisiparos tönkrement Angliában a népességrobbanás következtében fellendült a textilipar, hiszen az embereket el kellett látni ruhával. A földbirtokosok láva ezt egyre többen kezdtek juhokat tartani. Eleinte közterületeket sajátítottak ki, majd elvették a parasztoktól a földjeiket, hogy minél több juhot tudjanak tartani. Ezt nevezzük bekerítésnek A tőkefelhalmozás eredményeképpen egyre többen váltak nincstelenné. A zsellérek az utcákon kóboroltak Ellenük hozta meg Erzsébet királynő az ún. véres törvényeket Ez tiltotta és büntette a csavargást A

németalföldi szabadságharc V. Károly német-római császár 1556-ban lemondott, és birtokait fia és öccse Ferdinánd között osztotta szét. Így került IIFülöp kezére Spanyolország, az itáliai birtokok és a Németalföld is A spanyolok birtokába került Németalföld 17 tartományból állt. Mivel északon a parasztoknak a tengerrel kellett küzdeniük a földekért, a feudális nagybirokosok nem növelték birtokaikat a parasztok rovására, mert szükség volt rájuk. A tengertől elhódított területek a parasztok szabad birtokaik voltak. A mezőgazdaságon kívül fontos szerep jutott a kereskedelemnek és a hajóépítésnek. A déli tartományok, Brabant és Flandria, a textiliparból gazdagodtak meg. Különösen Antwerpen, Amszterdam, Leyden és Hága gyarapodott gyors ütemben Németalföld élén spanyol helytartó állt Pármai Margit személyében, de egyes tartományok és városok önkormányzattal és kiváltságokkal rendelkezett. Ezt akarta

megszűntetni IIFülöp, hogy még több adót szedhessen be. Az általános elégedetlenség a katolikus hit ellen fordította a németalföldieket Leginkább a kálvinista és anabaptista vallásra tértek át. A spanyol kormányzat erre inkvizícióval válaszolt. A nemesek, Orániai Vilmos, Egmont és Hoorn gróf vezetésével szövetséget hozott létre, és kérvényt nyújtanak be a helytartónak, amelyben követelték az eretneküldözés beszűntetését, a helyi nemesség bevonását a hadseregbe és az ország kormányzásába, valamint a tartománygyűlés (Staten Generaal) összehívását. A helytartó egy csapat koldusnak nevezte őket és visszautasította a kérvényt Ezekután a nép is melléjük állt, és megtámadta a spanyolokat, szétrombolta a templomok képeit, kegyszereit, kincseit, és szétosztotta a szegények között. Az 1567-ben újonnan kinevezett helytartó Alba herceg megkezdte a leszámolást az eretnekséggel. Két év alatt 8000 emberrel végzett,

köztük Egmont és Hoorn gróffal. Orániai Vilmos elmenekült Diplomáciai tárgyalásokat kezdett Angliával, valamint a spanyolok ellen mindig szívesen harcoló Franciaországgal. A spanyol herceg kezdeti sikerei után Orániai Vilmos zsoldos hadserege győzedelmeskedett. A király visszahívta a herceget, aki még mielőtt elhagyta a Németalföldet feldúlta és kirabolta Antwerpent. Erre a déliek is csatlakoztak az északiakhoz. A kezdeményezés a kézművesek és a városi parasztok ragadták magukhoz Már nem csak a spanyolok ellen harcoltak, hanem a gazdag polgárok és nemesek ellen is. A megrettent déli uralkodó osztály ismét a spanyolok oldalára állt és elárulta a forradalmat. Az északi tartományok 1579-ben megkötötték az utrechti uniót, amely egy államba tömörítette őket. 1581-ben kikiáltották a függetlenségüket. Megalakult a németalföldi köztársaság, amelyet Hollandiának neveztek el Az új állam az angolok és franciák segítségével

folytatta a harcot II.Fülöp ellen, míg végül a kimerült spanyol birodalom 1609-ben kénytelen volt fegyverszünetet kötni. Hollandia ezután megindult a nemzetté válás útján. Tovább erősödött a manufaktúra-ipar; a hajóépítés, a posztó-, selyem-, vászonipar. Leginkább a kézművességet igénylő iparágak fejlődtek, mint az optikai eszközök gyártása, nyomdászat, gyémánt-, és üvegcsiszolás. Hollandia igazi gazdaságát azonban a tengeri kereskedelme adta. A hét tartományból álló országot a nagypolgárság kormányozta A legfőbb törvényhozó, és végrehajtó szerv a rendi gyűlés maradt, amely később polgári parlamenté alakult. Az egyház az állam irányítása alá került. A 30 ezer főnyi hadsereg, melynek nagy része a tengeren szolgált, megszerezte Portugália gyarmatainak egy részét, biztosította Hollandia fölényét a tengereken jó fél évszázadra. 1602-ben megalakult a holland Kelet-indiai Társaság, majd a holland

Nyugat-Indiai Társaságot. Ez Hollandia kezében tartotta a fűszerkereskedelmet. Amszterdam a világkereskedelem központjává nőtte ki magát. A szabadparasztság létrehozta Európa legfejlettebb mezőgazdaságát Ez volt a feudális rend és az emelkedő polgárság első összecsapása, melynek gyümölcseit a polgárság és a polgárosodó nemesség aratta. Mint valamennyi, a francia forradalmat megelőző forradalom, ez is vallási színezetet öltött. AForrás: Nemzetiszocialista Állam http://www.doksihu A Nemzetiszocialista Állam 1920-ban megalakult a Nemzetszocialista Német Munkáspárt Hitler vezetésével. Első jelentős akciójuk a sörpuccs volt 123-ban Egy müncheni sörcsarnokban foglyul ejtették a bajor miniszterelnököt és kormányának jelen lévő tagjait. Színleg elfogadták Hitler követeléseit, s mikor szabadon engedték őket, mozgósították a katonaságot, s elfojtották a puccskísérletet. A német demokrácia megszilárdulásával nem

szorultak ki a politikából a jobb- és szélsőjobboldali erők sem. A szociáldemokrata köztársasági elnök, 1925-ben, Ebert halála után Hindenburg vezértábornagyot jutott az elnöki székbe. Ekkor jelentős sikereket ért el a stresemanni külpolitika. 1928-ban Stresemann javaslatára helyreállították a szociáldemokrata és polgári nagykoalíció, szilárd parlamenti alapot teremtve a kormányzat számára. Az 1929-es Young-terv nagy belső ellenállást váltott ki, miszerint a németeknek a háborús bűneikért jóvátételt kell fizetniük. Stresemann 129-ben meghalt, néhány héttel a New-York-i tőzsde összeomlása előtt A kibontakozó világválság nagyon érzékenyen érintette a német gazdaságot. Felborult a politikai egyensúly is, s különböző pártok fegyveres alakulatai jelentek meg, s harcoltak egymás ellen. A náci párt fegyveres szervezete az SA (Sturmadteilung = rohamosztag), mely 122-ben jött létre. Ernst Röhm lett a vezetője, aki jól

szervezett párthadsereggé alakította. A válság idején az SA uralta már az utcákat 1932-es választások nyomán a nácik az ország legerősebb pártjává váltak. Papen kancellár Hindenburggal egyetértésben avval akarta őket visszaszorítani, hogy Hitlernek alkancellári tisztséget ajánl fel, s evvel csökken a népszerűsége. Hitler azonban nem fogadta el. Ekkor Hindenburg újabb választást irt ki, de a politikai erőviszonyok nem változtak Hindenburg azonban nem akar kancellári megbízatást adni Hitlernek, így Schleicher tábornokot, a volt hadügyminisztert nevezte ki. Schleicher Strasserral kezdett el tárgyalni, aki Hitlertől eltérő irányzatot képviselt. A nácik egy része hajlott a megállapodásra, de Hitler elutasította Schleicher politikai kísérletei után szükségállapot bevezetését javasolta, de Hindenburg visszautasította, mire Schleicher lemondott. 1933. január 30-án Hitler lett a kancellár Február 1-jén Hindenburg feloszlatta a

parlamentet, s új választásokat irt ki Február 27én leégett a parlament, a Reichstag A tettesek valószínűleg nácik voltak, de Hitlernek ez nagy lehetőséget adott, hogy a kommunistákat vádolja, s vezetőiket letartoztatta. Így került sor a szavazásra, ahol a nácik nagy győzelemre tettek szert Hitler a kommunisták után betiltotta a szociáldemokrata és polgári pártokat, s létrehozta az egypártrendszert. Ezzel megvalósult a náci diktatúra. A 4 millió fegyveres tagot számláló SA követelte a második forradalmat, de Hitler megfékezte őket. 1934 június 29-30-ra virradó éjjel került sor a hosszú kések éjszakájára, amikor több mint ezer politikai gyilkosságra került sor. Megölték az SA vezetőinek a többségét, köztük Röhmöt, s nem feledkeztek meg Stasserről és Schleicherről sem. Az akciót az 1923-ban létrehozott SS (Schutzstaffel = védcsapat) és a Gestapó (titkos államrendőrség) hajtotta végre. 1934-re Himler vezette SS

Hitlerhez feltétlenül hű fegyveres erővé vált. Az SA gyakorlatilag megszűnt Hindenburg halála után Hitler lett a birodalmi vezér. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A%20Nemzetiszocialista%20német%20állam.htm[20100919 15:10:59] AForrás: törökök kiűzése http://www.doksihu A törökök kiűzése Az oroszokkal vívott háború óta (1681) a törökök nyugati háborúra készültek. Erre ösztönözték Thököly katonai és politikai sikerei is. IV Mehmed 1683-ban kinevezte Kara Musztafa nagyvezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A várost a török ostromgyűrű csaknem 2 hónapig fogva tartotta A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében. A megtámadottak ellentámadásra szánták el magukat és XI Ince pápa

kezdeményezésre létrejött a Szent Liga, a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége (1684). (Később csatlakozott hozzá Oroszország, s a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat) Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló ellentámadás négy év alatt Belgrádig szorította vissza a törököket. 1686-ban, 145 év után vált szabaddá Buda. A felszabadító seregben nagyszámú magyar harcolt A felszabadító háború még tíz évig tartott. 1697-ben a török újabb ellentámadással kísérletezett Savoyai Jenő birodalmi fővezér Zentánál nagy győzelmet aratott felettük. Az 1669-ben megkötött karlócai béke értelmében az egész ország területe felszabadult a török elnyomás alól. Elhárult az akadály az ország területi, politikai és közigazgatási egyesítése elől Thököly államának és a fejedelemnek a sorsa 1685-ben pecsételődött meg: a váradi pasa

rabláncon vitte Nándorfehérvárra. Később szabadon engedték, 1690-ben visszatért Erdélybe. Seregével megverte a császári haderőt, két hónap múlva a balkánra szorult. A karlócai béke után Nikodémiát jelölték ki neki és a feleségének szállásul Zrínyi Ilona a harcok idején Munkács várát védte a császáriakkal szemben. Két gyermeke, Rákóczi Julianna és Ferenc a császár gyámsága alá került Követte férjét Nikodémiába és ott hunyt el 1703-ban, Thököly két évvel később, 48 évesen halt meg. A felszabadulás örömébe egyre több keserűség vegyült. A Szent Liga hadai Habsburg-vezetéssel űzték ki a törököt Magyarország formailag nem volt tagja a Ligának. További árat kellett fizetni a török kiűzéséért A bécsi haditanács a szövetséges hadsereg eltartási költségének 70%-át a parasztokra rótta. A császári tisztek a porciók behajtásán kívül raboltak, zsaroltak Az erdők, nádasok, berkek ismét

menekültekkel teltek meg. A Buda visszafoglalása után, 1687-ben összeült országgyűlésen a nemesség lemondott szabad királyválasztási jogáról, s eltörölte az Aranybulla 31. ellenállási záradékát is Ezután I Lipót önkényesen uralkodott a császári katonasággal megrakott országban Erdélyt továbbra is Magyarországtól elválasztva, közvetlenül az udvarnak alárendelve kormányozta. Az ekkor felállított újszerzeményi bizottság azoktól a földesuraktól, akiknek birtokaik a töröktől visszahódított területen feküdtek, tulajdonjogot igazoló oklevelet, s ha ez megvolt, akkor fegyverváltságot követelt. Ugyanakkor az idegen tábornokoknak, udvari tisztviselőknek egész megyéket adományoztak. A török elleni harc befejeztével feleslegesség, sőt veszélyessé vált vitézlő rend katonáit szélnek eresztették. Harcban szerzett kiváltságaikat semmibe véve feudális uraknak rendelték alá őket, akik jobbágyi szolgáltatást vártak

tőlük. A katonák közül sokan szegénylegénnyé váltak. Értékelés: A török katonákon kívül sok civil sorsa ködbe veszett az emberpiacokon. A vesztesek mindig ki voltak szolgáltatva a győzteseknek. Főúri adományok: Szelepcsényi érsek 160 ezer forintot fizetett a hadipénztárba, Eperjes 80, Debrecen összesen 960 ezret adott. Vagyis jóval többet, mint a Német Birodalom három legnépesebb és leggazdagabb területe Az, hogy ennyit tudtak adni, másfél évszázad fejlődésének eredménye. Zsákmány és pusztulás: a vezérkar még szeptember elején véget vetett Budavár pusztításának. Eloltatták a még égő tüzeket, eltakarítatták a tetemeket. A keresztényeket eltemették, a többieket a Dunába dobták Halálhimnusz és örömkiáltás hangzott a zsákmány számbavételekor. Négyezer oszmán halott feküdt a falak alján, s mintegy hatezer török került fogságba A császáriak öthatszáz halottat és négyszáz sebesültet vesztettek a

döntő rohamban Károly herceg katonái folytatták a nagyvezér üldözését. A második, győztes mohácsi csatában, 1687 augusztus 12-én megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Buda visszakerülését a nagyharsányi csatanyereség teszi visszafordíthatatlan történelmi ténnyé A harcok sújtotta nép még évekig fásultan nézte, hogy a török után a császáriak is pusztították az országot. Buda visszafoglalását követően a Habsburg-uralom a lehető legrosszabb oldaláról mutatkozott meg. A kezdeti berendezkedés átmeneti volt és kényszerűségen alapult: folyamatos háborúkban született meg a végső siker. Csaknem egy évszázad kellett, hogy Buda székvárosa lett az országnak. Akik átvészelték az ostromot, az üszkök, romok helyén fölépítették a házakat, megkezdték a "második háborút" Magyarországért. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/A törökök kiűzése.htm[20100919 15:10:59] Anglia Anglia (1509-1689) VIII. Henrik

(1509-47) uralkodása alatt továbbfejlődött az abszolutizmus 1534-ben egyházreformjával létrehozta az anglikán egyházat, melynek mindenkori feje a király lett. A parlament föloszlatta a szerzetesrendeket, az egyházi vagyont pedig kiárusították VIII. Henrik lánya, I Erzsébet (1558-1603) uralkodott Ezalatt Anglia politikai és gazdasági téren egyaránt erőssé vált 1588-ban sikerült Spanyolország ellen nyernie. 1600-ban megalakult az angol Kelet-indiai Társaság Erzsébet reformpolitikájának következtében megnőtt a parlament hatásköre és tekintélye. Lehetőség volt arra, hogy a törvénysértő minisztereket felelőségre vonják, s a parlament kezében volt az adómegszavaztatás joga is. 1603-ban meghal Erzsébet, s ezzel kihal a Tudor-ház. Erzsébet által kivégeztetett skót Stuart Mária fiát, Jakabot hívják meg a trónra. I Jakab az anglikán egyházra támaszkodva az abszolutizmusra tört 1625-ben I. Károly lépett a trónra 1629-ben

feloszlatja a parlamentet, s nélküle kormányoz A polgárság lázad vallási köntösben. Támadják az anglikán egyházat Az abszolutizmussal szembeforduló puritánok követelték, hogy söpörjenek ki a templomokból a katolikus vallásra emlékeztető tárgyakat. Töröljék el a püspökök hatalmát, s az egyház vezetését a választott presbiterekre bízzák. A radikálisabb independensek (függetlenek) az egyházi egységeket a királyi hatalomtól el akarták szakítani. I. Károly meg akarta szüntetni a skótok kálvinista egyházszervezetének önnálóságát, s be akarta vezetni angol mintára az anglikán egyházat. A skótok azonban fegyvert ragadtak, s szétverték I Károly seregeit I Károlynak pénzre volt szüksége, ezért összhívta 12 év szünet után a parlamentet 1640 tavaszán. Nem akarták megszavazni az adókat, míg sérelmeiket nem orvosolják A király három hét múlva feloszlatta a parlamentet (rövid parlament). Közben a skótok Angliába is

betörtek I Károlynak ismét pénzre volt szüksége, ezért ismét összehívta a parlamentet. Ez 1653-ig tartott (hosszú parlament) Nyíltan szembeszállnak a királlyal I Károly le akarja tartóztatni az ellenzéki vezetőket, de nem sikerül. 1642 január 10-én északra ment, s Nottinghamben meghirdeti a parlament elleni háborút. A király csak a fejletlenebb anglikán egyházra, s felesége révén némi francia támogatásra számíthatott A parlamentet támogatták az iparilag fejlett déli, délkeleti országrészek, a virágzó városok és a hajóhad. A presbiteriánus hadvezérek kudarcot vallottak. A király serege lassan már Londont fenyegette Ekkor az independensek Oliver Cromwell vezetésével megszervezték az "új mintájú hadsereg"-et (new model army). Jelszavuk: "Bízzál Istenben és tarsd szárazon a puskaport" A katonákat jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták. A döntő ütközeteket Marston Moor-ban, Nasbey-ben és

Preston-ban vívták. A király a hadsereg fogja lett Cromwell összefogott a levellerekkel, kik teljes jogegyenlőséget akartak 1648 december 2-án bevonult Londonba. A parlamentből a presbiteriánusokat eltávolította, mindössze 100 independens képviselő maradt (csonka parlament). A felsőházat föloszlatta Stuart Károlyt 1649 január 20-án kivégeztette 1649-től Anglia államformája köztársaság A leveller katonák zendüléseit leverte, s a leveller irányzatot fölszámolta, így a polgári köztársaság támogatóinak száma megfogyatkozott. Legyőzi Írországot és Skóciát 1651-ben megszavaztatta a hajózási törvényt, mely a hollandokkal tangeri háborúhoz vezetett (1650-54). Anglia nyer, s a tenger ura lesz Cromwell 1653-ban megszünteti a parlamentet, s mint lordprotector (kormányzó) katonai diktatúrát gyakorol, ami halála után, 1658-ban összeomlott. Rövid ideig fia uralkodott, de ő tehetségtelen volt. A polgárság és újnemesség a kivégzett

I Károly fiával egyezkedett Ő a bredai nyilatkozatban igéreteket tett, így 1660-ban II. Károly néven megkoronázták Ígéreteit azonban nem tartotta be 1685-től II. Jakab uralkodott, ki nem vette fel az anglikán egyházat, hanem katolikusként kormányzott Jakab vejét, Orániai Vilmost, ki Hollandia kormányzója, hívják meg a trónra. II Jakab elszigetelődik, majd 1688-ban elhagyja Angliát A király III. Vilmos lett 1689-ben kiadja a Jognyilatkozatot, mely az alkotmányos monarchiát mondta ki A törvényeket a választott parlament hozta, a hadsereg és a pénzügyek a parlament hatáskörébe kerültek. A kormány tagjait a többséghez jutott párt soraiból a király nevezte ki. A király uralkodik, de nem kormányoz Fokozatosan kiépültek a királytól és a parlamenttől független bíróságok file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Anglia%20(1509-1689).htm[20100919 15:11:00] Az 1848http://www.doksihu Forrás: Az 1848-49-es magyar szabadságharc A párizsi

forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács

elfogadott minden követelést A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetőiből közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát. A magyarországi parasztság soknemzetiségű

volt. A mozgalmakban a parasztok mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak De a nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel. Az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba.

Batthány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtását Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével, lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth. Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Az udvar által

teljhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, a főparancsnokot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot Október 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a

Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon Schwechatnál visszaverték a magyar erőket. 1848. december 2-án V Ferdinándot a kamarilla lemondatta A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá. Windischgrätz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgei Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot Puchner szebeni főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. Görgei Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta. Görgei Vác felé indult, majd nyugatra Windischgrätz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától. A Honvédelmi Bizottmánnyal

az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthány és Deák Bicskén felkeresi Windischgrätzet Ő azonban Batthányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgrätz feltétel nélküli megadást követelt file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%201848-49-es%20magyar%20szabadságharc.htm[20100919 15:11:00] Az 1848http://www.doksihu Forrás: Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchber vereséget szenvedett tőle. 1849 február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. Klapka György Tokajnál megállította Schlicket Perczel kiverte Windischgrätz elővédjét Szolnokról Kossuth Dembinski Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé. Dembinszki 1849 február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt siker elmaradt. Görgei az elégedetlenkedő tisztek

élére állt, s Dembinszkinek megtagadta az engedelmességet Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgei mellett áll, s Dembinszkit alkalmatlannak találják a sereg vezetésére. Kossuth ekkor Görgeire bízta a fősereget. 1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált-kényszerített), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be. 1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgrätzet Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. A Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgrätzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul 1849. április 14-án Kossuth Debrecenben kimondta A Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét Ferenc József segítséget kér

I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt 1849 júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkit nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül Kossuth Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál A magyar fősereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári

személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet Pesten agyonlőtték Batthányt A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%201848-49-es%20magyar%20szabadságharc.htm[20100919 15:11:00] Az Amerikai Egyesült Államok születése Forrás: http://www.doksihu Az Amerikai Egyesült Államok születése Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon útnak induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűzôdik. 1492 okt 12-én lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. A panamai partvidéket csak negyedik hajóútján fedezte föl Az Újvilágot késôbb nem róla, hanem Amerigo Vespucciról nevezték el, akinek beszámolóiból Európa megismerte az új földrészt. A hódítások és a lakosság „civilizálása” következtében a két Amerika 70-80 milliós lakossága a XVI. sz végére 10 millióra csökkent A

pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Hamarosan elterjedtek Európában az eddig ismeretlen növények is Az indiánokat a bányákban és az ültetvényeken dolgoztatták. A világ nagy része a XVIII. században Európa gyarmata lett Közép- és Dél-Amerikában változatlanul a spanyolok, portugálok voltak az urak. Kirajzolódott a hollandok gyarmat-birodalma: az indonéz szigetvilág a legértékesebb birtok Oroszország Szibéria félnomád népeinek testén át kelet felé nyomult. 1620-ban a hollandok megalapították New Amsterdamot. A franciákkal vívott gyarmati háborúból (1756-63) Anglia került ki gyôztesen: az övé lett India és az észak-amerikai kontinens. A XVIII. században Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre A gyarmatoknak szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, de megkezdődött a belső piac kialakulása. Kanadából fenyegető francia pápista veszély szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését. Ennek első

kezdeményezője Benjamin Franklin volt, ki író, természettudós és politikus. A XVIII. sz végére Amerika még mezőgazdasági jellegű, de északon már az ipar jól fejlődött Anglia Észak-Amerikát nyersanyagtermelő és árufölvevő piacnak tekintette, meg akarta akadályozni, hogy gazdasága a saját lábára álljon. Megtiltották, hogy az Allegheny-hegységtől nyugatra fekvő vidéken letelepedjenek. Vámokkal sújtották Amerikába irányuló kereskedelmet, s törvénytelennek nyilvánították a papírpénz kibocsátását. Bevezették a bélyegtörvényt, mely minden okmányra, hirdetésre, újságra illetéket vetett ki. Amerika az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek ítélte, mert nem volt a parlamentben képviselőjük. Bojkottálták az angol árukat, az adók és illetékek fizetését megtagadták Az angolok visszavonták a vámokat, de fönntartották az adókivetési jogot. Egyetlen vámot tartottak meg, a teavámot Az

amerikaiak válaszul a tengerbe szórták három hajó rakományát ("Bostoni teadélután”, 1773.) Állandósultak a fegyveres összecsapások 1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok kongresszusa. Kitört a függetlenségi háború 1776 július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az Amerikai Egyesült Államok A Függetlenségi nyilatkozatot Thomas Jefferson készítette. Első fogalmazvány elvetette a rabszolgaságot A déli ültetvényesek követelésére azonban törölték ezt, mert csak így biztosíthatták részvételüket a függetlenségi háborúban. Az angoloknak jól felszerelt, kitűnően képzett hadseregük, és hatalmas flottájuk volt, korlátlan pénzügyi hitellel. Az amerikaiak mindebben szűkölködtek, s meg kellett küzdeniük a loyalistákkal (angolokhoz hű, hazai áruló) is. Az amerikai csapatok jól alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját. A

lakosságra mindenütt számíthattak, míg az angoloknak nem sikerült megszervezni az utánpótlást. Az amerikaiak első jelentős győzelmüket 1777-be aratták. Kanadából előrenyomuló Burgoyne csapatait bekerítették, és Saratogánál fegyverletételre kényszerítették. A győzelem után Franciaország szövetséget kötött Amerikával A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország és Hollandia is. 1781-be Yorktown mellett francia segítséggel George Washington megverte az utolsó harcképes angol sereget. 1783-ban, Versailles-ban megkötött békében Anglia elismerte az Egyesült Államok függetlenségét 1787-ben a szövetségi gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát. A végrehajtó hatalom a négy évre választott elnök kezében összpontosult, kit megbízásának lejárta előtt nem lehetett megbuktatni. A képviselőházat és szenátust (együttesen kongresszust) választott képviselők alkották. 1791-ben a kiegészítések

megteremtették a gyülekezés, szólás, a sajtó szabadságát, és az egyháznak az államtól való elszakadását. Észak és dél fejlődése különböző volt. Délen ültetvényes gazdálkodás, rabszolgatartással, míg északon számos iparvidéket fejlesztettek ki. Az 1850-es évektől felújultak a viszályok a rabszolgatartás kérdésében 1859-ben John Brown-felkelés tört ki a rabszolgatartás eltörléséért, azonban leverték. 1860-ban az elnökválasztáson a Republikánus Párt győzött, Abraham Lincoln (18091865) vezetésével Ő az északi törekvések képviselője volt A déli államok kiválva az Unióból, létrehozták a Déli Konföderációt, Jefferson Davies vezetésével. A háború 1861 tavaszán bontakozott ki Fort Sumternél. Lee tábornok vezetésével a déli csapatok átlépték Virginia határát, azonban McLellen tábornok csapatai visszaverték a támadásokat. Lincoln 1863-ban törvénybe iktatta a rabszolgák felszabadítását. Nagy

jelentőségű volt még a földtörvény, amely valamennyi amerikai számára lehetővé tette a szabad földterületeken farm birtoklását. Egyre többen váltak érdekelté Észak győzelmében, rabszolgák tömegei szöktek át, Lincoln serege nőtt. 1863-ban Grant tábornok nagy győzelmet aratott a déliek ellen Gettysburgnál, majd a Mississippi mentén nagy erejű offenzívába kezdett. Sherman tábornoknak 1864-ben sikerült bevennie Atlantát, s a blokád alá vont Dél csapatait Appomatoxnál végleg leverték. A washingtoni Ford Színházban egy színész páholyában agyonlőtte Lincolnt. Az északiak visszaállították az Unió egységét, a rabszolgaságot felszámolták, így a gazdasági élet fejlôdése elôl minden akadály file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20Amerikai%20Egyesült%20Államok%20születése.htm[20100919 15:11:00] Az Amerikai Egyesült Államok születése Forrás: http://www.doksihu elhárult. A déli területek és a szabad nyugati földek

óriási belsô piacot biztosítottak az amerikai tôkés fejlôdésnek 1865-tôl a Dél lassan magához tért, és elkezdôdött beilleszkedése az Amerikai Egyesült Államok gazdasági rendszerébe. A XIX. század végére az Egyesült Államok gazdaságilag utolérte, sôt túl is szárnyalta az addigi vezetô hatalmakat file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20Amerikai%20Egyesült%20Államok%20születése.htm[20100919 15:11:00] 18. Az amerikai függetlenségi háború és az Egyesült Államok kialakulása Előzmények: • Amerikát a leggyorsabban a britek gyarmatosították, az első államot 1587-ben hozták létre (Virginia) az utolsót 1732-ben. • A 13 gyarmat gazdasásilag és társadalmilag is különbözött egymástól: • Észak: farmerazdálkodás, ezenkívül az ipari is jobban kibontakozott. • Dél: monokultúrák, rabszolgák, nincs számottevő ipar • Anglia a kolóniáit árufelvevő piacnak tekintete, meg akarta akadályozni a gyarmatok gazdasági

fejlődését. Megtiltották a terjeszkedést nyugatra, valamint vámokkal gátolták a kereskedelmét. Nem nézték jó szemmel, hogy papírpénzt bocsásson ki. • 1765-ben kibocsátották a bélyegtörvényt (Stamp Act), amely minden okmányt, hirdetést és újságot megadóztatott. • Az amerikaiak viszont azt nem nézték jó szemmel, hogy az angol parlament adókat vett ki rájuk anélkül, hogy képviseltethetnék magukat benne. • Ezért nagy elkeseredettségükben bojkottálták az angol árucikkeket nagy veszteséget okozva ezzel az anyaországnak. • 1773-ban, amikor a parlament újabb adót vetett ki, a tea törvényt (Tea Act). Erre a felbőszült telepesek az éj leple alatt bevonultak Boston kikötőjébe és 342 ládányi teát dobtak a tengerbe ez volt a Bostoni teadélután: 1773. dec16 (Boston Tea Party) • A britek megpróbáltak rendet teremteni, és kiadták a türelmetlenségi törvényeket, amelyek többek között tartalmazták Boston kikötőjének

bezárását minaddig , amíg a telepesek meg nem fizetik a keletkezett kárt, valamint felhatalmazták a királyi helytartókat, hogy brit katonákat szállásoljanak be magánházakhoz. A függetlenségi háború: 1774-be összeült a Kontinentális Kongresszus, melynek elsődleges célja a kapcsolatok rendbehozása volt NagyBritanniával. 1775.április 19-én Concord és Lexington között egy véletlen eldördül lövés következtében kitört a függetlenségi háború. 1776-ban a Kongresszus úgy határozott, hogy elszakad az anyaországtól. Ezért egy öt főből álló csoportot neveztek ki az erről szóló dokumentum megfogalmazására. A Függetlenségi Nyilatkozatot végül is Thomas Jefferson írta meg és 1776. július 4-én hirdette ki Philadelphiában • Erőviszonyok: Az angolok előnyben voltak, hisz a "tengerek királynőjének" hadiflottája jól szervezett zsoldos hadserege és temérdek pénze volt. Míg az amerikaiaknak nemcsak velük, hanem az angol

hű lakókkal is meg kellett küzdeniük. Nagy segítségükre volt az, hogy a britek nem tudták megoldani az utánpótlást. A háború korai szakaszában kudarcot kudarcra halmozott amerikai sereg elvesztette New Yorkot, és a kocka egészen 1777-ig nem fordult. 1777-ben sikerült Saratogánál fegyverletételre kényszeríteniük a Kanadából előre nyomuló Burgoyne csapatait. Ezután a győzelem után megérkezett a francia segítség LaFayette márki vezényletével. A háború végét jelentő összecsapásra 1781.október 19-én került sor Yorktownnál, melynek végeredményeként Cornwallis tábornok letette a fegyvert. A békekötésre 1783-ban került sor Versaillesben, ahol Anglia kénytelen volt elismerni a gyarmatok függetlenségét. Az alkotmány és a hozzá vezető út: Közel két héttel a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után a második Kontinentális Kongresszus kézhez kapott egy bizottsági jelentést a „Konföderációs cikkelyek és az örökös

egyesülés” címmel. A cikkelyek, amelyeket 1777. november 15-én fogadtak el, féltő gonddal óvták az állami szuverenitást A cikkelyek értelmében minden állam méretétől függetlenül egy szavazattal rendelkezik a Kongresszusban. Minden ügyben legalább 9 állam egyetértésére volt szükség. • Okai: 1. Nem adtak felhatalmazást a központi kormányzatnak adók kivetésére, így mindig pénzért kellett könyörögnie a Kongresszusnak a háború alatt. 2. Nem neveztek ki vezetőt a kormányzat élére Ez szándékos volt, mert a telepesek féltek a monarchia kialakulásától, azonban így a nemzet vezető nélkül maradt. 3. A cikkelyek nem jogosították fel a nemzeti kormányzatot az államok közti és a külfölddel folytatott kereskedelem szabályozására. 4. A cikkelyeket nem lehetett a Kongresszus és az állami törvényhozások egyhangú határozata nélkül megváltoztatni, így minden egyes államnak jogában állt vétót emelni a konföderációt

illető bármely változtatást illetően. Így a küldöttek majdnem minden hatalmat nélkülöző kormányzatot hoztak létre. Ám ezek a cikkelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1787.május 25-én kezdetét vette az alkotmányozó konvenció A delegátusoknak csak felülvizsgálatra volt engedélyük. Miután elkezdték megvitatni a javaslatokat, elutasították a Konföderációs cikkelyek módosítását, és ehelyett egy teljesen új alkotmányon kezdtek el dolgozni. A felvilágosodás eszméinek megfelelően gondoskodtak a hatalmi ágak elválasztásáról. A végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja, akit az elektori kollégim 4 évre választ. Az Amerikai Egyesült Államok első elnökéül George Washingtont (1789-1797) választották. A törvényhozói hatalommal a Kongresszus rendelkezik, amely két kamarás. A Képviselőházba a képviselők közvetlen szavazással jutnak be és kétéves a megbízatásuk. A Szenátusba a szenátorokat,

államonként 2-2, az egyes államok törvényhozása választja meg 6 évre. Az igazságszolgáltatás pedig a bíróságok kezében van. Különös gondot fordítottak arra is, hogy az egyik ág se kerekedhessen felül a másikon (fékek és egyensúlyok rendszere). Sok ismert személyiség, köztük Thomas Jefferson, nem örültek, hogy az alkotmány nem sorolta fel az alapvető polgári és szabadság jogokat. Az államok szerint e jogok szabályozásának elhagyása volt az alkotmány elfogadásának legfőbb akadálya. Mivel a nemzeti kormányzat csak azt a hatalmat gyakorolhatta, amit megadtak neki, ezért nem volt szükség a garantált szabadság jogok felsorolására. Sok állam csak akkor egyezett bele az alkotmány ratifikálásba, amikor George Washington azt javasolta, hogy a garanciák listáját a kiegészítő eljárással csatolják. Több száz javaslat érkezett az államoktól, ebből 10 vált az alkotmány részévé 1791-ben. Ez a tíz módosítás együttesen

Bill of Rightsként ismert. Ezek többek között tartalmazzák a szólás-, sajtó-, vallás- és gyülekezésszabdságot. Az Egyesült Államok büszkélkedhet a legrégebbi írott alkotmánnyal, amely mindmáig használatban van. Ez teremtette meg azt a környezetet, amelynek segítségével Amerika a világ vezető hatalmai közé emelkedett. 4. Az angol és francia rendiség Hódító Vilmos (1066-1087): 1066. október 13-án Hastingsnél Hódító Vilmos csapást mért IIHarold angol király csapataira. Meghonosította a hűbéri rendszert Angliában, amely azonban eltérő volt a kontinentálistól, ugyanis itt valamennyi hűbérest személyes eskü kötötte a királyhoz. 1086-ban összeíratta az ország földbirtokait és azok lakosságát egy nagy könyvben, mely Doomesday Bookként ismeretes. Ő is belekeveredett az invesztitúraharcokban kortársaihoz hasonlóan. A pápai bullákat csak a király beleegyezésével lehetett kihirdetni és Vilmostól függött a

püspökök kinevezése is. I.Henrik (1100-1135):Henrik rendkívül sokat tett azért, hogy a normann királyság angollá váljék Uralkodása alatt korszerűsítette az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. Ugyanakkor nem akadályozta a pápa nagyhatalmi törekvéseit és 1107-ben lemondott a papi beiktatás jogáról. II.Henrik (1154-1189):A XIIszázad közepén kihalt a normann dinasztia Az új dinasztiát IIHenrik alapította. Egy jó házassággal megszerezte Aquitaniát, ugyanis VIILajos francia király hűtlenség miatt elhagyott feleségét Aquitaniai Eleonórát vette nőül. Ezenkívül mivel az apja francia lovag volt hatalmas földeket örökölt ott, így uralkodó nemcsak angol királynak nevezhette magát, hanem magáénak mondhatta Franciaország több, mint felét is. A király francia vazallusaira, az angol kishűbéresekre és városi polgárokra támaszkodva megfékezte a feudális nagyurakat. Erős központosító politikájának köszönhetően

csökkentette a földesúri és egyházi bíróságok szerepét, és kiterjesztette a királyi bíróságok hatáskörét. Működésükben egyre nagyobb szerepet kapott az esküdtbíráskodás. Minden szabad ember kérhette ügyének királyi bíróság előtti tárgyalását némi illeték fejében. Ezekből a jövedelmekből, a városok adóiból és a vámokból a király jól szervezett zsoldos hadsereget szervezett. A királynak nem tetszett, hogy az egyháziak kihúzhatják magukat a világi bíráskodása alól. Ez időtájban ugyanis, ha egy papot gyilkosság vádjában bűnösnek találtak, akkor csak az anyaszentegyházból zárták ki, míg a világi bíróság halálbüntetést szabott ki ilyen esetekben. IIHenrik be akarta vezetni az egyháziak feletti világi bíráskodást, amelyet Anglia egyházfője Thomas Becket, a canterburry-i érsek, nagyon ellenzett. Hogy a királyt eltérítse ettől a szándékától kieszközölte a pápánál Anglia kiközösítését.

1170-be négy királyhű lovag megölte Becketet ezzel kiegyenlítve a számlát. Az angol rendiség kialakulása: Akad egy kis probléma viszont a francia birtokokkal, mivel az angol király normandiai birtokai miatt hűbérese volt a francia királynak. Ezért és még sok más angol franciaországi birtokért többször is összecsapásra került sor a két ország között, mivel a francia uralkodó egyesíteni szerette volna országát. Éppen kapóra jött neki Földnélküli János(1198-1216), aki egy ilyen háború alkalmával elvesztette az összes addig megszerzett birtokot, az örökségét, leszámítva egyetlen várost Calaist. Ez egy fájó pontja volt Jánosnak és több ízben is megpróbálta visszaszerezni birtokait, de mind hiába. Ennek érdekében súlyosan meg adóztatta népét, amelyet az nagy elégedetlenséggel vett tudomásul. Ez kihasználva az angol főurak rákényszeríttették az uralkodót 1215június 15-én, hogy fogadja el a Magna Charta Libertatumot,

a Nagy Szabadságlevelet. Magna Charta Libertatum: Ez a dokumentum 63 pontot tartalmazza, amelyek többnyire az adózás kérdésével foglalkoztak. Ennek értelmében adót csak a Nagy Államtanács jóváhagyásával vethet ki a király. Kiharcolták azt is, hogy bírósági tárgyalás nélkül senkit nem ítélhetnek el Valamint annak érdekében, hogy király ne szeghesse meg ígéretét egy 25 fős választott testület figyelte minden lépését. Abban az esetben, ha esetleg a király mégis jogsértő módón viselkedne a nemesek fegyvert foghatnak ellene, amely nem minősül lázadásnak ebben az esetben. Ez az ellenállási cikkely A rendi gyűlés: 1265-ben Simon de Monfort összehívta az első parlamentet, melynek alsóházában (House of Commons) grófságonként 2-2 köznemest, és városonként 2-3 küldöttet hívtak, míg a felsőházba (House of Lords) főnemesek és papok üléseztek. Az angol parlamentben, ellenben a francia rendi gyűléssel, a rendek együtt

üléseztek. Így a társadalom azonos helyzetű csoportjai is közelebb kerültek egymáshoz A nemesurak felhagytak birtokszerzési törekvéseikkel, és helyette együttesen léptek fel érdekeik védelmében. A feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű csoportjai voltak a rendek. Capeting uralkodók: A hatalmuk még saját birtokaikon, Szajna és Loar vidékén sem volt elég szilárd. A tartományurak vég nélküli harca gyakran a papság ellen irányultak, és még többször egymás iránt. A XII században egyre erősödő királyi hatalmat a Plantagenetek birtokai zárták el az Atlanti-óceántól. Emiatt és az értékes Flandria miatt is összetűzésbe kerültek a két ország uralkodói. II.Fülöp Ágost(11180-1223): Megszerezte Földnélküli János franciaországi birtokait, valamint az eretnek kathárok elleni harc eredményeként néhány dél-francia területet is. IX.Lajos ( 1226-1270): A király reformjai tovább

erősítették hatalmát Fejlesztette az államigazgatást, ahol egyre több polgári származású jogtudós dolgozott. Kezébevette a pénzverést, ezzel értékállóvá téve a pénzt. A főbenjáró ügyekben szakképzett jogászokból álló királyi főbírósághoz lehetett föllebbezni. Szép Fülöp(1285-1314): Házassággal megszerezte Champagne grófságát, meghódította Flandriát. A flamand városok kivitelre termeltek, és kereskedelmét forgalmas kikötővárosai bonyolították le. Megadóztatta az egyházat (ok: 100éves háború), aminek az lett a következménye, hogy VIII.Bonifác pápa kiközösítette őt az egyházból. „Avignoni fogság”: A király megtiltotta a pápai jövedelmek kivitelét az országból, és elfogatta a pápát. A pápaság alul maradt a francia királyi hatalommal szemben. VIIIBonifác halála után a bíborosok a király nyomására francia pápát választottak, aki székhelyét Avignonba tette át 1309-ben. Ezzel megkezdődött a

pápák 70 éves fogsága. A gyarapodó városok adóiból és kölcsöneiből a király szakképzett hivatalnokokat és zsoldos hadsereget tartott. A fizetett hivatalnokok nem függöttek a rendektől A megszilárdult királyi hatalom fő célja a feudális rendszer védelme a parasztok és plebejusok felkeléseitől. A francia rendi gyűlés: A pápa és a király között fennálló viszály eredményként hívták össze az első rendi gyűlést 1302-ben. Ennek célja az volt hogy minél több társadalmi réteg támogatását nyerje el a király. Az egyes rendek külön üléseztek A rendek a királlyal együtt hozták a törvényeket, vetettek ki adókat, valamint jóváhagyásukkal lehetett az ország hadseregét fegyverbe hívni. A százéves háború(1337-1453): 1328-ban kihalt a Capeting-dinasztia. A korona a Valois-családra szállt ugyan, de azért III. Edward rokoni szálaira hivatkozva bejelentette igényét a francia trónra A háború kitörésének azonban nem ez volt

a valódi oka. A francia királyok erős központosító politikával léptek fel Ám az angol kézen lévő birtokok megakadályozták ebben. Leginkább Flandria miatt fájt a szíve, amely gazdag volt. A háború angol sikerekkel kezdődött Először a tengeren majd 1346-ban Crécynél Tíz év múlva már a francia király is az angolok fogságába került. A háború későbbi szakaszait a francia széttagoltság jellemezte, ugyanis egyes nemesek az angol királyt, mások pedig a franciát ismerték el uralkodójuknak. Ekkor került a porondra Jeanne d’Arc, aki a nemzeti érzéseket felébresztette a nemzeti érzést, és visszafoglalta Orléans városát. Reimsben királlyá koronázták a francia trónkövetelőt, VII.Károlyt Jeanne d’Arc később az angolok kezére került, és 1431-ben boszorkányság vádjával máglyán megégették. 1453-ban lezárult a százéves háború, ami francia sikereket hozott Már csak Calais maradt angol kézen. Parasztfelkelések: Az

elhúzódó háború mindkét ország népének szenvedést okozott. Először a francia parasztság fogott fegyvert 1358-ban. Ez volt a Jacqurie felkelés, melynek az élére Guilleaume Caillet állt DE a francia nemesség leverte a lázadást. Az angol parasztság pedig az újbóli röghözkötés ellen tiltakozott. Ennek prédikátora John Ball volt, aki az Isten előtti egyenlőséget hirdette Amikor a százévesháború folytatása miatt újabb adókat vetettek ki, felkelés tört ki 1381-ben Watt Tyler vezetésével. Tylert orvul meggyilkolták, Ballt kivégezték a többieket pedig szétoszlatták. A mozgalom elnyomása ellenére a jobbágyság kötöttségei megszűntek. Az angolhttp://www.doksihu polgári forradalom és jelentősége Forrás: Az angol polgári forradalom és jelentősége Anglia a XVII. század közepén 4 millió lakosával nagyhatalom volt A monopolisztikus vállalkozásokon kívül léteztek manufaktúrák, ahol az elszegényedett falusi munkaerőt

foglalkoztatták. A gazdaság fejlődése a társadalom szerkezetét átalakította Megindult a parasztság differenciálódása: gazdag parasztság, földének tulajdonosa: kisárutermelők, szegény bérlők, napszámosok, csavargok. A mg termékek, ill. a posztó iránti kereslet következtében a föld jelentős tőkebefektetési centrummá vált A gazdagok földet vettek, béreltek v. bekerítettek, majd bérmunkásokat alkalmaztak A XVII. század közepéig a királyi udvar és a parlament harca jellemezte a politikai életet A gyermektelen Tudor-házbeli Erzsébet halála utána trónt a kivégzett Stuart Mária fia, I. Jakab (1603-25) skót király örökölte, egy kézben egyesült a brit szigetek irányítása. Jakab isteni eredetűnek, abszolútnak tekintette hatalmát. Ezek után a vallás és a politika szétválaszthatatlanul összekapcsolódott Angliában. Az abszolutizmus ellenzéke vallási áramlatként lépett fel, követelve az kizárólagosságra törő anglikán

egyház megtisztítását a katolikus vonásoktól. Innen kapta az irányzat a puritanizmus elnevezést (purus = tiszta) A XVI. sz végétől a puritanizmus irányzatokra szakadt A presbiteriánusok választott vezetőket: presbitereket kívántak a püspökök helyébe, míg az independensek teljes függetlenséget és önkormányzatot követeltek minden hívő közösség számára. A két szárny szembekerült az abszolutizmussal, mert Jakab, majd fia, I. Károly (1625-49) a katolikus államokkal szövetséges külpolitikát folytatott. Az egyház és a király hitele mélyre süllyedt, a parlament pedig a vallás, a szabadság és a tulajdon védelmének jelképévé nőtt. A király 1640 áprilisában összehívta, majd 3 hét múlva feloszlatta az adómegszavazás helyett követeléseket benyújtó parlamentet ("rövid parlament"). A társadalom megmozdult: az ország állt szemben az udvarral A főrendek is a parlament összehívását javasolták. I Károly kénytelen

volt engedni A novemberben összeülő "hosszú parlament" közel húsz évig együtt maradt Alsóház első ülésén vizsgálatot rendeltek el Strafford gróf (Írország kormányzója) és Laud érsek (főminiszter) ellen, akiket nyilvánosan lefejeztek. A kiváltságleveleket hatálytalanították, kiengedték a politikai foglyokat A király tudomásul vette, hogy a parlamentet csak a saját határozata alapján lehet föloszlatni. A parlament bevezette a presbiteri rendszert. Az ír felkelés is élezte a helyzetet (1641) A parlament azzal vádolta a királyt, hogy ő áll az ír katolikus felkelés hátterében. Károly államcsínyt kísérelt meg A Tower parancsnokává hívét nevezte ki, a várban lévő ágyuk csövét a belvárosra irányították. A felsőház a népmozgalom leverését javasolta, a király le akarta tartóztatni az ellenzék vezetőit, majd Észak-Angliába menekült, hogy csapatokat toborozzon. Megkezdődött a polgárháború A parlamentnek a

királlyal tartó kisebbsége ( a "gavallérok", északi nemesség) súlyos veszélyt jelentett a parlamentre. 1642 végén győzelmet ért el a király a "kerekfejűek"-nek csúfolt parlamentiek felett. Londont a toborzott hadsereg megmentette, de az alkura hajlók tábora növekedett. A háború kimenetele azon múlt, hogy a parlamentiek képesek-e a tömegeket megnyerni De a parlament jelentős része (presbiteriánusok) megegyezésre hajlott. A király és a gavallérok leverésére törekvő independens középréteg és a parasztok győzni akartak. Bázisuk jelentős volt, de kisebbségben voltak a parlamentben Parlament szövetséget kötött a skótokkal, akik újra átlépték a határt (1644). Az egyesült seregek Marston Moor-i csatában nagy győzelmet arattak. Északon a parlament lett az úr, de egységes parancsnokság nélkül a győzelmet nem tudták kihasználni Hónapok múlva Oliver Cromwell independens képviselőelfogadtatta a hadsereg

reformtervezetét. Lovassága alkotta a hadsereg magvát. (vasbordájúak) Az új hadsereg a politikai párt szerepét is betöltötte. Naseby mellett 1645 nyarán győzelmet arattaka király csapatain Az uralkodó a skótokhoz menekült, akik viszont kiadták a parlamentnek 1647-ben. A polgárháború 1642-46 közötti első szakaszában a burzsoázia legyőzte az abszolutizmust, és a feudális viszonyok felszámolásával utat nyitott a tőkés fejlődés erőinek. A földbirtok polgári tulajdonná lett, a parasztokat bérlőként kezelték: földhasználati joguk megszűnt. A fegyvernyugvás alatt sok kérdés várt megoldásra. Szakadék támadt a parlament és a hadsereg között Az independens csoporton belül radikális áramlat jelentkezett: a levellerek (egyenlősítők), akik teljes szabadságot követeltek. A presbiteriánusok a királlyal is készek voltak megegyezni. Parlament a hadsereget fel akarta oszlatni, akkor Cromwell katonáival együtt a parlament ellen vonult A

katonatanácsba kisebbségbe szorította a levellereket, a királyt táborába vitette, de Károly megszökött, szövetségre lépett a skótokkal. Anglia egyes vidékein királypárti lázongások lobbantak fel, kitört a második polgárháború ( 1648 ápr-okt) A skótok a király védelmének ürügyén benyomultak az országba. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az angol polgári forradalom és jelentősége.htm[20100919 15:11:19] Az angolhttp://www.doksihu polgári forradalom és jelentősége Forrás: A királypárti zendülést Cromwell fojtotta el. 1648 végén eltávolította a leghangosabb presbiteriánus képviselőket Az ún „csonka parlament”-nek 50 independens képviselője maradt. 1649 januárjában különbíróság halálra ítélte a királyt A polgári forradalom győzött. Angliát a parlament köztársasággá nyilvánította. Megszűnt a felsőház, a legfőbb hatalom a parlamenté lett A kormányzást 41 tagú államtanács vette át. A tényleges

irányítás az államtanácsosi címet viselő Cromwell kezébe került Leszámoltak a levellerekkel, leverték a forrongó városi szegényeket. Az 1641 óta tartó ír felkeléssel kegyetlenül leszámolt Az ellenállók földjét szétosztotta. Skóciában megfutamította II Károlyt, akit a skótok uralkodójuknak ismertek el Cromwell három év alatt megvalósította Anglia, Skócia és Írország politikai egységét. A köztársaság a hatalomra jutott kereskedőpolgárság érdekeit képviselte. Nagy flottaépítési programot indított el (1649-51) A gazdasági élet irányítására központi szervet hozott létre, és a parlamenttel megszavaztatta a hajózási törvényt (1651). Ennek értelmében az angol kikötőkben csak olyan államok hajói köthettek ki, amelyek saját országuk termékeit szállították. A törvény Hollandia ellen irányult. Háborúra került sor közöttük (1652-54), végül Hollandia tudomásul vette a törvényt Anglia kereskedelmi

szerződést kötött Portugáliával, Dániával. Kijutott a Balti-tengerre Cromwell szövetséget kötött Franciaországgal, együtt indítottak háborút Spanyolország ellen. Legyőzése után Anglia lett a világ első tengeri és pénzügyi hatalma 1654-ben Cromwell feloszlatta a parlamentet és az államtanácsot, létrehozta a 150 fős kis parlamentet. Ez mondta ki az állam és az egyház szétválását, eltörölte az egyházi tizedet, a kegyúri jogokat. A tisztikar 1653 végén a köztársaság életfogytiglani protektorának nyilvánította Cromwelt. A protektorátus katonai diktatúra volt Cromwell 1658-ban meghalt. A protektorátus nem tudta megoldani fő feladatát: a népi törekvések, mozgalmak elfojtását. Új parlamentet hívtak össze 1660-ban amely elismerte I. Károly fiát, II Károlyt Feltétele az volt, hogy a király amnesztiát hirdet, vallási kérdésekben türelmes lesz A Stuartok hatalmának második időszakát restaurációnak nevezzük. II Károly

uralmának (1660-85) alapja a régi és az új földbirtokosok átmeneti szövetsége volt. A királlyal hazatért emigránsok megpróbálták visszaállítani a régi rendet, de nem sikerült A királyi, egyházi és arisztokrata birtokok egy részét elvették. Abba viszont kénytelenek voltak beletörődni, hogy a forradalom legfőbb vívmánya: a tőkés gazdálkodás szabadsága megmaradt. Az ország ura nem a király, hanem a földbirtokosok és a tőkések lettek Ekkor kezdődött meg a modern politikai pártok kialakulása. A skót presbiteriánusok whig pártnak nevezett ellenzék a polgári érdekeket, az ír katolikus tory nevét viselő udvarhű párt a nagybirtokosok érdekeit képviselte. Károly halála után öccse, II. Jakab királysága (1685-88) idején gyorsan követték egymást az események A király kereskedelmi engedményeket tett Fr.o-nak, a katolikusok javára kiadott nyilatkozata nyugtalanságot keltett, a tory párt kiegyezett a whig ellenzékkel, és

határoztak: a Stuartoknak távozniuk kell a trónról. Meghívták Angliába a Londonból elmenekült Jakab vejét: Hollandia protestáns helytartóját, Orániai - III. - Vilmost A helytartó zsoldos hadsereggel és holland flottával érkezett Az angol polgárság „dicsőséges forradalom”-nak nevezi a dinasztiaváltozást (1688), mert vér nélkül jött létre Anglia és Hollandi perszonáluniója. III Vilmos elfogadta a parlamentáris rendszer alapokmányát: a Jognyilatkozatot (1689) Létrejött az alkotmányos monarchia. A forradalom mérlege: A politikai vezetés a birtokos arisztokrácia kezében maradt. A közéletben számos feudális maradvány élt tovább (jobbágy), de a tőkés polgárság gazdasági tevékenysége folytatódott. Az államhatalmat az Angol Bank (1694) vonta gazdasági ellenőrzés alá. Whig párt vált a politikát meghatározó erővé Célja a külkereskedelem és a gyarmatosítás kiterjesztése volt. Irányításával kiteljesedésnek indult a

szigetország tőkés fejlődése, megvalósult a társadalom és a monarchia kényes egyensúlya. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az angol polgári forradalom és jelentősége.htm[20100919 15:11:19] Az aranybulla mozgalom I.István idejében a királyi hatalom alapja a föld volt A király az összes föld 2/3-át birtokolta. Ez azonban III Béla idején már kezdett megbomlani, mert a királyok egyre több földet adományoztak el, hogy híveket szerezzenek. II András már egész vármegyéket is eladományozott csökkent a királyi birtok csökkent a király hatalma, jövedelme is, mert a birtokokkal a jogokat is eladományozza (adószedés)  Megrendül a király hatalma, megerősödnek a világi birtokok, a földesurak és ők veszélyeztetik  A szervienseket : ők csak a királynak tartoznak katonai szolgálattal, de a nemesek a saját befolyásuk alá akarják vonni őket.  Várjobbágyok: a földért cserébe csak katonai szolgálattal tartoznak, de a

földesurak ki akarják terjeszteni rájuk a jobbágyterheket. II.András ún turista-hadjáratokat vezetett, Halicsba, vagy a Szent Földre Ezek általában eredménytelenek voltak, viszont nagyon költségesek. A hadjáratok idején az idegenek befolyása erősödött az udvarban (Gertrudis révén is, aki merániai volt). A királyi regálék beszedését zsidó és muzulmán bérlőknek adták ki. Ők egy összegben kifizették az évi adót, s ezután annyit szedtek be, amennyit csak tudtak. Mindez olyan nagymértékű elégedetlenséget váltott ki, hogy 1222-ben a székesfehérvári törvénylátó napokon a királyt aranybulla (függő pecséttel ellátott, díszes okirat) kiadására kényszerítették. Ennek célja, hogy megvédje a szerviensek és a várjobbágyok jogait 31 cikkelyes, 7 példányban adták ki. Biztosítja a szerviensek jogait :  Csak a király ítélhet felettük  Adómentesség  Szabad végrendelkezés  Ha az országot megtámadják, kötelesek

hadba vonulni, de ha a király indít háborút, oda csak a király pénzén mennek  Ezzel nemesi jogokat kaptak  Egész vármegyéket eladományozni nem lehet  Idegeneket nem lehet főméltóságba emelni  A pénz egy évig marad érvényben  + az ellenállási-záradék: ha a király a fentieket nem tartja be, jogukban áll ellenállni A cikkelyeket a gyenge királyi hatalom nem tudta betartatni, ezért a Zala- megyei szerviensek 1232-ben azt kérték, hogy saját bíráik ítélhessenek felettük nemesi vármegye kezdete II. András 1235-ben meghalt, őt IV Béla követte a trónon Célja a királyi hatalom megerősítése, ezért visszavette az eladományozott birtokok többségét. Ezzel szembekerült a nemességgel. Befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, mert fegyveres segítségükben bízott. A kunok azonban nomád állattartók, s így sok kárt okoztak a magyaroknak.kivonultak 1241 tavaszán az országot három irányból megtámadta a tatár.

Ekkor Béla megerősítteti a végvárakat, és segítséget kér külföldről, de csak biztatást kap. Ekkor körülhordoztatta a véres zászlót (nemesi felkelésre hív fel), de a nemesek nem mozdultak. A tatár támadás akkor érte az országot, amikor a király és a főurak ellenséges viszonyban voltak. 1241. márciusában a tatárok áttörték a Vereckei-hágót, s 1241 április 12-13-án a Muhicsatában megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre (Szekérvárat építettünk és Batukán felgyújtotta az egészet A csatában Béla elmenekült Trau várába 1241. telén befagyott Duna  a tatárok átkeltek rajta és feldúlták a Dunántúlt Csak néhány vár állt ellen : Esztergom, Székesfehérvár. A tatárok a várostromra nem voltak felkészülve, nem ez volt a stílusuk. 1242. tavaszán azonban váratlanul kivonultak, ennek több oka lehet:  Meghalt Ögödej nagykán, és Batu ott akart lenni a kánválasztáson.  Taktika: feldúlják a

területet, majd kivonulnak, de visszatérnek később. 1242-től Béla az ország újjáépítésén dolgozik, hogy felkészítse az országot a tatárok visszatérésére. Politikát változtat, már nem vesz vissza földeket, sőt még adományoz is, de ezt kővár építéséhez köti. Telepeseket hív be az elnéptelenedett területekre, és visszahívja a kunokat is. A városokat fallal veteti körül Szövetséget köt a halicsi fejedelemmel, fiát a kun vezető lányával házasítja össze második honalapító Az I Forrás: http://www.doksihu Az I. világháború 1882-ben kötött hármas szövetség Németországot, a Monarchiát, és Olaszországot kötötte össze. Evvel ellentétben van az antant, ahol 1893-ban francia -orosz, 1904-ben francia -angol, 1907-ben angol-orosz egyezmény született. A Balkán-háborúk következtében elégedetlenség volt a Monarchia által (1908) elfoglalt Bosznia-Hercegovinában. A bécsi kormány a helyzet enyhítésére az 1914.

júniusi hadgyakorlatot Boszniában akarta megrendezni, Ferenc Ferdinánd személyes jelenlétével Az "Egyesülés vagy Halál" titkos szervezet merényletet készített elő, s így Ferenc Ferdinándot és feleségét 1914. június 28-án meggyilkolták. Bécsben és Budapesten szerbellenes hangulat alakult ki Ferenc József II Vilmoshoz fordult segítségért Elfogadták Schlieffen villámháborús tervét, mely szerint a német haderő pár hét alatt legyőzi Franciaországot, a Monarchia pedig feltartóztatja Oroszországot és Szerbiát. Ezután a németekkel együtt legyőzik őket A Monarchia 1914. július 28-án hadüzenetet küldött Szerbiának Augusztus 5-én a Monarchia az oroszoknak, augusztus 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának. A Monarchiának 1 napra sikerül elfoglalni Belgrádot, de Szerbiát nem képes legyőzni. Állóháború alakul ki 1915 májusában a Monarchia serege Gorlicénél áttörte a frontot, s visszaszorította az orosz

erőket. Szeptemberben pedig Bulgária a németek oldalán állt be a háborúba. Bulgária a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát. 1916. júniusában az orosz haderő áttörte az osztrák-magyar frontot Augusztusban Románia csatlakozott az antanthoz, s betört Erdélybe. A keleti fronton a német haderő megállította az orosz csapatokat, kiverték a Románokat Erdélyből, s decemberben elfoglalták Bukarestet. 1916 novemberében meghalt Ferenc József. Utódja IV Károly, aki a békére törekedett 1916 decemberi és 1917 márciusi békeajánlatát azonban az antant visszautasította. 1917 tavaszán az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba. Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án, a kongresszushoz intézett 14 pontja foglalta össze a háborút lezáró béketervet Magyarországot a 10. pontja érintette, melyben a Monarchia autonóm továbbfejlődését biztosították Lloyd Georg angol miniszterelnök

1918. január 9-én bejelentette, hogy egyetért a béketervvel, s a háborús célok között továbbra sem szerepel a Monarchia felszámolása. 1918. április 8-án Rómában összeült az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek kongresszusa Itt kimondták, hogy nem kívánnak tovább élni a Monarchia keretei között, s állami önállóságot követelnek. Az USA kormánya 1918 május 29-i nyilatkozatában elismerte a római kongresszus határozatait, s evvel bejelentette a wilsoni pontok érvénytelenné válását. 1918 június 3-án a versailles-i haditanács is olyan nyilatkozatot tett közzé, ahol az antant hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és új délszláv állam létrehozása. 1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet írtak alá, mely csak azt írta elő, hogy a Monarchia csapatai az 1914-es határok mögé visszahúzódnak. 1918. november 5-én az antant engedélyével a szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Bácska és Bánát

megtámadását Az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnoka, Franchet dEsperey tábornok november 7-én fogadta Belgrádban Károlyi vezette magyar küldöttséget. A fegyverszüneti egyezmény előírta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásárhelyig, a Maros mentén Szegedig, onnan Szabadka-Baja-Pécs vonalon a Dráváig húzódó vonaltól délre és keletre eső területeket, valamint előírta a hadsereg leszerelését. November 8-án Nagyszombatnál és Trencsén térségében cseh csapatok lépték át az országhatárt. Linder Béla november 9-én lemondott, s az új hadügyminiszter Bartha Albert lett. November 11-én elrendelte az új, magyar hadsereg felállítását, a nemzetőrség és a polgárőrség átszervezését. A belgrádi konvenciót november 13-án írták alá a magyarok, de ekkor már a szerb csapatok elfoglalták Szabadkát, a csehek elkezdték az általuk követelt 20 vármegye megszállását,

amikre a belgrádi fegyverszünet nem vonatkozott. Károlyiék szerették volna elérni az ország francia -angol-amerikai antant megszállását, de november végére csak antant-missziók érkeznek Ferdinand Vix parancsnoksága alatt. 1918. december 2-án Románia engedélyt kapott az antanttól, hogy a belgrádi konvencióban megszabott demarkációs vonalig előrenyomulhat. Bevonultak Marosvásárhelyre, Besztercébe, majd Brassóba December 8-án a kormány Apáthy István kolozsvári egyetemi tanárt kinevezte Erdély főkormánybiztosává, hogy szervezze meg a fegyveres ellenállást (székely hadosztály). December második felében a románok engedélyt kaptak a bukaresti francia misszió vezetőjétől, hogy átléphetik a belgrádi konveció által meghúzott vonalat, így december 24-én bevonultak Kolozsvárra. December 26-án a román király bejelentette Erdély egyesülését Romániával. December elején Vix követelte a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését

és átadását Csehszlovákiának. A Csehszlovák hadsereg december utolsó hetében bevonultak Eperjesre, Kassára, majd Pozsonyba. Délvidéken az utódállamok katonai lépései egymás közti súrlódással is jártak. A fegyveres konfliktus megelőzése érdekében a balkáni francia expedíciós hadsereg bevonult Szegedre, és szétválasztotta a román és a szerb-horvát csapatokat. 1919 január 18 elkezdődött a párizsi békekonferencia Az utódállamok file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20I.%20világháborúhtm[20100919 15:11:29] Az I Forrás: http://www.doksihu rögzítették területi követelésüket, s tiltakoztak az ellen, hogy a vitás területeken népszavazás döntsön a hovatartozásról. 1919 április 19-én a románok elfoglalták Szatmárnémetit, Nagyváradot, majd néhány nap leforgása alatt Nagykárolyt, Aradot, Debrecent és Gyulát. Délen a francia csapatok megszállták Hódmezővásárhelyet és Makót A csehszlovák hadsereg is általános

offenzív támadást kezdett, majd április 28-án Csap és Munkács között találkoztak a románokkal. Április végére a Tiszántúl teljesen az ellenség kezére került, de az antant megtiltotta a Tiszán való átlépést. Amikor a magyarok által indított támadások elindultak, Párizsban már végleg döntöttek Magyarország határairól. Így ezt a harc kimenetele már nem befolyásolta. Megérkezett Clemenceau-nak június 7-i jegyzéke, mely az északi hadjárat leállítását követelte, majd a június 13-i, melyben a déli zóna kivételével közölte Magyarország új határait. A Tanácsok Országos Gyűlése szabadkezet adott Kun Bélának, aki békés szándékait hangoztatta. 1919 június 30-án megkezdődött a felvidéki területek kiürítése Július 1-jén Pozsonyban aláírták a fegyverszüneti szerződést, mely az új demarkációs vonalat is kijelölte. A románok a Tiszántúlról nem akartak kivonulni, míg a magyarok le nem teszik a fegyvert.

Július 20-án a Vörös Hadsereg általános támadást kezdett a románok kiverésére, de a támadás néhány nap múlva összeomlott, s a románok Szolnoknál átkeltek a Tiszán, s nyitva állt az út Budapest felé. 1920. január 6-án érkezik a magyar békeküldöttség Párizsba, Apponyi gróf vezetésével 1920 június 4-én a Nagy Trianon palotában került sor a szerződés aláírására. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20I.%20világháborúhtm[20100919 15:11:29] Az ókorihttp://www.doksihu Római Köztársaság Forrás: Az ókori Római Köztársaság Róma hódításaival világhatalommá vált. Az arisztokrácia növelte gazdaságát, a hadizsákmányok javarészt az ő vagyonukat növelte A hódítások másik haszonélvezője a lovagrend volt. Ennek a rendnek a tagjai vették bérbe az államtól a tartományokban a bányákat, erdőgazdaságokat, s biztosították számukra a tengerentúli kereskedelem hasznának kisajátítását is. A birtokos

parasztság azonban elvesztette érdekeltségét a hódításokban. Az otthonmaradt családtagok nem tudtak olyan hatékonyan dolgozni, a háború után meg a gabona a polgári piacokon árubőséget okozott. Az arisztokrácia abbahagyta a gabonatermelést, s rabszolgák segítségével mást termeltek. A parasztság azonban nem tudott rabszolgákat tartani, s a kisgazdaságok nagyrésze tönkrement. A parasztság tömeges tönkremenése hadkiegészítési válságot idézett elő. A hadseregbe vagyontalanokat nem soroztak be, mert megbízhatatlannak tartották őket, így kénytelenek voltak olyanokat besorozni, akik már letöltötték katonaidejüket. A törvényellenesen besorozottak fellebbeztek a néptribunusokhoz, akik közbeléptek a consuloknál. Miután nem engedték el a besorozottakat, börtönbe vetették az állam képviselőit. A legyengült hadsereg egyre nehezebben lett úrrá a rabszolgafelkeléseken, s nehezebbé vált a határok védelme is. A társadalmi,

gazdasági és politikai gondok megoldása érdekében Rómában különböző politikai csoportulások alakultak ki. Tiberius Sempronius Gracchus ie. 133-as év néptribunusaként földreform tervezetet dolgozott ki, mellyel helyre akarta állítani a parasztság gazdasági helyzetét, hogy csökkentse a szabadok közti politikai feszültséget, és megoldja a hadsereg kiegészítési gondjait. Maximálták a családfők és családok által birtokolhatott terültet Az elvett földekért a tulajdonosok kártérítést kaptak, s parcellákra osztva földnélküli parasztoknak adták. A senatusi arisztokrácia többsége ellenezte a földreformot Gracchus még egy évre meg akarta magát választatni, hogy folytathassa reformjait. Emiatt fegyveres összecsapások alakultak ki, melyben Gracchus is életét vesztette. Halála után kisebb hatékonysággal, de folytatódott a földosztás Bátyja Caius Gracchus ie. 123-122-i néptribunus törvényeivel a városi köznépnek olcsó gabonát

biztosított, Karthágó területén új provincia létrehozásával munkalehetőséget akart biztosítani. A lovagrend megnyerése céljából Asia provincia évi adó begyűjtésének jogát adta nekik bérbe, s úgy döntött, hogy a provinciákban történt visszaéléseket a lovagokból álló bíróságok vizsgálják felül. Intézkedéseivel kivívta a senatusi arisztokrácia gyűlöletét Amikor azt indítványozta, hogy Róma összes itáliai szövetségese kapja meg a római polgárságot, az előjogait féltő köznép is ellene fordult. A senatus rendkívüli állapotot hirdetett ki Caius híveit legyilkolták, őt magát pedig saját kérésére egy rabszolgája ölte meg. A Gracchusokkal kezdődő néppárti politika képviselői meg akarták szüntetni a senatusi arisztokrácia politikai egyeduralmát. A velük szembenálló optimaták viszont a senatusi arisztokrácia hatalmát akarták visszaállítani. Marius néppárti politikus a vagyontalanok zsoldoskatonaként

való alkalmazásával kivonta őket a belpolitikai harcokból, s megoldta a hadkiegészítési problémát is. A zsoldossereg kialakítása azonban újabb problémákat idézett elő, mert nagyon függtek a hadvezérüktől, így az illető vezér magánhadseregévé vállhatott. Ie. 82-ben kirobbant polgárháború idején Sulla, az optimata párt kiemelkedő alakja zsoldossereggel Rómára támadott, s diktatúrát hozott létre. Célja a senatusi arisztokrácia hatalmának visszaállítása Politikai ellenfeleit legyilkoltatta Számára a diktatúra nem cél, hanem eszköz volt, ezért ie. 79-ben lemondott hivataláról A néppárti politika egyik vezére Julius Caesar. Crassus-al szövetkezett, aki ie 71-ben Spartacus rabszolgafelkelést verte le Caesar megegyezett még a hadsereg kedvencével, a senatus által ugyancsak háttérbe szorított Pompeiusszal, s így hárman létrehozták az első triumvirátust. Céljuk a senatus kiszorítása a tényleges hatalomból Ez a

szövetség ie 53-ig maradt fenn, míg Crassus elesett a parthusok elleni háborúban. Ie. 59-ben Caesar konzul lett Földet osztott Pompeius veteránjainak, s a lovagrend érdekében leszállította Asia provincia adóbérletének összegét. Ie 58-50 között Pacifikálta Galliát, s evvel hatalmas vagyonra tett szert Miközben Caesar Galliában harcolt, állandósultak a fegyveres összecsapások Rómában az arisztokráciát támogató Milo és Caesart támogató Cloidus emberei között. Ie 52-ben megölik Cloidust, s Pompeiust az arisztokrácia maga oldalára állítva kinevezi consullá Caesar ie. 49 januárjában elindult katonáival Róma felé A hagyomány szerint a Rubico folyón átlépve mondta híveinek: „alea iacta est”, „A kocka el van vetve”. Ie 48 augusztus 9-én Pharszalosznál került sors Caesar és Pompeius seregei között az összecsapásra, ahol Caesar nyert. A csata után Caesar menekülő ellenfelét üldözve jutott el az egyiptomi Alexandriába,

ahol szerelmi viszony kezdődött az általa trónra emelt Kleopátra és közötte. Innen Kis-Ázsiába ment, ahol legyőzte Pharnakészt, s rövid jelentésében adta hírül győzelmét: „Jöttem, láttam, győztem!”. Ezután leszámolt Pompeius maradék híveivel, s fiaival is Ezután a Római Birodalom egyedüli ura lett Caesar azonban túl gyorsan szakított a köztársasági hagyományokkal. Ezt a konzervatív arisztokrácia nem tudta elfogadni Ie 44 március 15-én Brutus és Cassius vezette összeesküvők meggyilkolták. Ie 43-ban Caesar fogadott fia, Octavianus összefogott Caesar leghűségesebb alvezérével, Marcus Antoniusszal, és a lovasság főparancsnokával, Aemilius Lepidusszal. Ők hárman létrehozták a második triumvirátust, melynek elsődleges célja Caesar gyilkosainak megbüntetése. Erre ie 42-ben a philippi csatában került sor. Ezután a Birodalom kormányzását egymást között osztották fel Lepiduszt azonban kiszorították a hatalomból, s a

Birodalom nyugati fele Octavianus, keleti része Antonius fennhatósága alá került. Octavianus és Antonius együttműködése kezdetben problémamentes volt. Antonius feleségül vette Octavianus nővérét Azonban Antonius Kleopátrához fűződő szerelmében file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20ókori%20Római%20Köztársaság.htm[20100919 15:11:30] Az ókorihttp://www.doksihu Római Köztársaság Forrás: elhanyagolta Róma érdekeinek védelmét. Elhagyta feleségét, s megromlott a viszonya Octavianusszal Antonius Kleopátrától született gyermekének római tartományokat ajándékozott, amivel növelte Egyiptom területét. Octavianus a senatusban a nép ellenségévé nyilvánítatta őt, ami újabb polgárháborúhoz vezetett. Ie 31-ben Actiumnál legyőzték Kleopátra egyesített flottáját, s ie 30-ban megtámadták Alexandriát. Antonius és Kleopátra öngyilkos lett Egyiptom Róma provinciájává alakult A Római Birodalom egyedüli ura Octavianus lett.

file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20ókori%20Római%20Köztársaság.htm[20100919 15:11:30] Az olaszhttp://www.doksihu egység kialakulása Forrás: Az olasz egység kialakulása Itália nem több, mint földrajzi fogalom - hangoztatta 1848 elôtt Metternich. Itália a Római Birodalom bukása után közel másfélezer éven át a teljes politikai széttagoltság állapotában volt. Területén német, spanyol, francia hódítók osztoztak, virágzó városállamok születtek és tűntek el. A pápaság -Róma székhellyel- Itália középsô területein világi hatalommal bírt A XVII-XVIII században a Bourbon-Habsburg ellentétek akadályozták az egységesülést. Napóleon létrehozott ugyan egy nagyobb, a francia birodalomtól függô olasz államot, a bécsi kongresszus után azonban Itália ismét az osztrák császársághoz tartozó Lombard-Velencei Királyságra, az osztrák befolyás alatt álló közép-itáliai kis fejedelemségekre, a Pápai Államra és a

Nápoly-Szicíliai Királyságra esett szét, amely utóbbiban a Bourbonok oldalága uralkodott. Alkotmánya csak a Szárd-Piemonti Királyságnak volt Rendkívül ellentmondásos volt a helyzet, mivel Itália széttagolt volt. Ez gazdasági eltéréseket is jelentett, a déli részek sokkal fejletlenebbek voltak, míg északon már kezdett kibontakozni az ipari forradalom. Egyetlen független állam létezett, a SzárdPiemonti Királyság Lombardia és Velence osztrák, Dél-Itália francia befolyás alatt állt Két irányzat jött létre: az egyik a népfelség elve szerint el akarta űzni a feudális dinasztiákat, és kikiáltani a köztársaságot (Giuseppe Mazzini, Garibaldi). Cavour (Piemont miniszterelnöke) azt az elvet vallotta, hogy külsô segítség kell, és az alkotmányosan uralkodó savoyai dinasztia vezetésével kell egyesíteni. Az olaszok nagy többsége végül is -a realitásokat elismerve- a dinasztikus megoldás mögött sorakozott föl. Az egység felé

vezető első lépést a krími háború jelentette. A Szárd-Piemonti Királyság angol-francia oldalon csapatokat küldött az orosz seregek ellen, s győzelmet arattak. Az ezt követő párizsi békében Cavour megnyerte a nagyhatalmak támogatását, s hamarosan tárgyalások kezdődtek az olasz egység kialakulásáról. 1858-ban létrejött a plombiersi egyezmény, melyben Franciaország vállalta, hogy segítséget nyújt az osztrákokkal szemben, Savoya és Nizza fejében. Piemont 40 ezres katonaságához III. Napóleon 200 ezer katonát ígért 1859-ben megindult a háború, s győzelmet arattak az osztrákok felett (Solferino, Custozza) A francia seregek azonban váratlanul Villafrancánál fegyverszünetet kötöttek, s Ausztria kezén hagyták Velencét. A villafrancai béke után a közép-itáliai fejedelemségek csatlakoztak Olaszországhoz. Dél-Itália Garibaldi felkelésének segítségével csatlakozott az Olasz Királysághoz. Garibaldi 1860. máj 11-én

partraszállt a szicíliai Marsalában, ezzel a nápolyi Bourbon-ház uralma összeomlott (Volturnói csata) Garibaldi a hatalmat átadta Viktor Emmanuel kezébe. 1861. márc 18-án kikiáltották az olasz királyságot, de ebbe Róma és Velence nem tartozott bele Rómát francia helyôrség védte, Garibaldi 1862 nyarán Rómába indult, de aug. 29-én Aspremonte -nél elfogták 1866-ban Olaszország porosz és francia segítséggel hadat üzent Ausztriának. 1866-ban a poroszok nagy vereséget mértek Königgrätznél az osztrák seregre. Az ezt követő bécsi békében a poroszok biztosították Olaszország számára Velence fennhatóságát. Garibaldi ismét Róma ellen indult, de a franciák visszaverték, ennek következtében mindenki a franciák ellen fordult. Kitört a porosz-francia háború, 1870. szept 20-án pedig az olaszok bevonultak Rómába, a pápa a Vatikánba húzódott A poroszok 1871-ben legyőzték a franciákat, s az ezt követő békében biztosították az

egyházi állam fölötti fennhatóságot Olaszországnak is. Így 1871-ben létrejött az egységes Olasz Királyság file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Az%20olasz%20egység%20kialakulása.htm[20100919 15:11:30] Erdély XVI Forrás:ahttp://www.doksihu Erdély a XVI. sz második felében Erdély szó jelentése: erdő elve - Trans Silvania: erdôn túli terület. Az Etelközből megindult honfoglalás (895) folyamatában egy csapat a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágón keresztül érkezett, egy kisebbik csoport pedig az erdélyi Kárpátokon át jött és telepedett le ott (pl székelyek) Álmos kündü vezetésével (akit késôbb megöltek). 904-ben Kurszán halálával Árpád megszüntette a kettôs fejedelemséget Ettôl kezdve Erdély a Magyar Királysághoz tartozott mint ducatusi (hercegségi) terület, amelyet általában a dux uralt. Nagy számban települtek be szászok - tudást, kultúrát hoztak be. 1529-ben az ország két részre szakadt. 1538-as váradi

békével Ferdinánd és Szapolyai János átmenetileg rögzítik a fennálló helyzetet. János király halála után az egész ország Ferdinándé, de ha utóda van, akkor kárpótolni kell őt egy hercegséggel. 1540-ben János elveszi Izabellát, s fiuk születik, János Zsigmond. Mikor János meghal, halálos ágyán megesketi Fráter Györgyöt, hogy fiából királyt csináljon, ez azonban a váradi béke megsértése volt. Ferdinánd sereggel jön Budára, de Fráter segítséget kér a törököktől, s csellel elfoglalják Budát. 1541 augusztus 29-én Buda a törököké, elkezdődik a 150 éves török uralom az országban Az ország három részre szakad. Középen a török hódoltság, Erdély független A XVI. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik Erdély 1541 előtt sosem volt önálló ország. Területéhez tartoztak a partiumok Az új állam névleges vezetője János Zsigmond, de a

döntéseket Fráter hozta. Belpolitikailag függetlenek voltak, de adót kellett fizetni a törököknek 1551-ben Izabella hazatért Lengyelországba Fráter erős központú kormányzatot hozott létre. Székelyek, szászok, erdélyi és tiszántúli megyék összefogása Kiábrándult a törökökből, ezért Erdélyt Ferdinándnak akarta átjátszani. Megtévesztésül azonban fenntartotta a kapcsolatot a törökökkel Ferdinánd nem bízott benne, s Castaldo spanyol zsoldosvezért küldi Erdélybe. Pallavicini orvgyilkos megöli Frátert Castaldo át akarja venni Erdélyt, fosztogat. Az erdélyiek 1556-ban visszahívják Izabellát és János Zsigmondot Ferdinánd elveszíti Erdélyt Erdélyben 1566-ban a szultán biztosította a szabad fejedelemválasztás jogát. Az erdélyi vármegyék igazgatásában a főispánnak volt nagy szerepe. Ő elnökölt a vármegyei bíróságon A vármegyék hatalma alá a magyarokon kívül a románság is tartozott A székelyek és szászok

közigazgatási-bíráskodási területei a székek, élén a királybírák álltak. Az uralkodói döntést igénylő ügyeket Erdélyben a Fejedelmi Tanács tárgyalta, az uralkodói döntések végrehajtásáról a kancelláriák intézkedtek. Báthory Istvánt 1571-ben választották fejedelemmé. Legfőbb törekvése, hogy a két nagyhatalom között nyugalmat szerezzen Erdélynek. Politikai koncepciója halála (1586) után is fennmaradt, hogy az országot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni 1576-ban lengyel királlyá választották, s Erdély élére bátyját, Kristóf vajdát, majd Kristóf halála után kormányzótanácsot állított. Az ügyek intézését azonban Krakkóban működő erdélyi kancellária révén maga irányította. Báthory Zsigmond 1586-tól fejedelem. Jezsuita nevelőinek befolyására 1595-ben szakított a törökökkel, és szövetséget kötött a Habsburgokkal. A Habsburg-ellenes erdélyi főurakat kivégeztette Gyurgyevonál megverte a

törököket, de 1596-ban Rudolf seregeivel együtt Mezőkeresztesnél csatát vesztett. 1597-ben átadta Erdélyt a Habsburgoknak az Oppeln-Ratibor-i hercegségért Azonban még többször visszatért Erdélybe. Először 1598 augusztusában, de akkor átadta a fejedelemséget Báthory András, lengyelországi bíborosnak. András halála után 1599-ben újra visszatért, de 1600-ban Mihály havasalföldi vajdától vereséget szenvedett. Az erdélyi rendek Mihállyal szemben Basta császári tábornokkal szövetkeztek 1601-ben újraválasztották Zsigmondot, hogy megszabaduljanak Bastától, de Zsigmond vereséget szenvedett Goroszlónál. Miután 1602-ben is sikertelenül kísérletezett, kiegyezett a Habsburg udvarral, s Csehországban élt haláláig. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Erdély%20a%20XVI.%20sz%20második%20felébenhtm[20100919 15:11:31] Franciaország Franciaország (1589-1715) Bourbon IV. Henrik (1589-1610) helyreállította a belső rendet Megadta a

hugenották számára a hit- és vallásszabadságok, a Franciaország déli és nyugati részén számos várost és várat bocsátott rendelkezésükre. Az ország gazdasága föllendült V. Henrik fiának XIII Lajosnak uralkodása idején (1610-1643) a királyi hatalom még jobban megerősödött Átszervezte a közigazgatást, a tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyi hatalmat képviselték. A hugenottákat megfosztotta az ország déli részén lévő váraiktól. A kincstári bevételek növelésének érdekében támogatta a gyarmatosítást, s elősegítette az ipar és a kereskedelem fejlődését. A XVIII. századi Franciaországban a föld feudális tulajdon maradt A megművelt föld fele a parasztok birtokában volt, akik telkük hűbéri tulajdonának fejében egy összegben évi megváltást fizettek a hűbéruruknak (cenzus). Telküktől őket megfosztani nem lehetett, azt akár át is örökíthették, de lakóhelyüket szabadon el is

hagyhatták. A paraszti telkek hűbéri tulajdona megakadályozta, hogy a telkek fölvásárlásával, a mezőgazdasági technika korszerűsítésével tőkés mezőgazdasági üzemek jöjjenek létre. A földesurak a közvetlen birtokukban maradt földeken sem rendeztek be majorságokat. E területeket kisebb parcellákra osztva pénzért vagy a termés egy hányadáért bérbe adták. Megtalálhatjuk mind a szétszórt, mind a központosított manufaktúrákat. A központosítottak állami kezdeményezésre jöttek létre (királyi manufaktúrák). A francia nemesség távol tartotta magát az ipari és kereskedelmi vállalkozásoktól. Ha közülük valaki mégis belekezdett, akkor elvesztette legfőbb kiváltságát, az adómentességet. A polgári vállalkozók ki voltak téve annak, hogy a feudális abszolutizmus állama vagyonukat kisajátítja. A fölhalmozott pénzösszegek nagyobb részét kölcsönadták a megszorult parasztoknak, arisztokratáknak, vagy a kincstárnak. A

parasztok adóságaik kamatait évtizedeken át, sokszor apáról fiúra fizették. A "napkirály" XIV. Lajos (1643-1715) ötévesen került trónra Anyja és szeretője, Mazarin kormányoz Az idegen kormányzás ellen nemesi és parlamenti lázadás tör ki (1648-1652), melyet Mazarinnek sikerül levernie. XIV. Lajos Mazarin halála után többé nem nevez ki első minisztert Fokozatosan a maga kezébe összpontosította 1661-ben alakul meg a tanácsrendszer, melyben tanácsadókkal, szakemberekkel vette körül magát, kiknek legtöbbje polgári származású volt. Colbert pénzügyi főellenőr kidolgozott gazdaságpolitikája a merkantilizmus, melyben arra törekedtek, hogy a nemesfémet az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. A külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart pedig kölcsönökkel támogatta. Colbert 100 %-kal növelte a bevételeket. A király parancsait a királyi intendánsok hajtották végre, kiknek döntő

szavuk volt a helyi közigazgatásban, pénzügyekben és igazságszolgáltatásban, s rendelkeztek katonasággal. A király a nagylétszámú hadseregére támaszkodik. Ennek megszervezésében Louvois hadügyminiszternek voltak nagy érdemei Az egyenruhába öltöztetett katonákat hivatásos tisztek irányították. Megteremtették a hadmérnökképzést 1668-ban elkezdik építeni Versaille-t. Ezt a várost a nemesség kapja meg, ki politikailag háttérbe szorult Építése 70 millió livre-be került, mely 1 évi királyi bevétel. A király 1682-ben költözik be 10 ezer arisztokrata élt itt XIV. Lajos uralkodása idején szinte valamennyi szomszédjával háborúzott, az ország határait minden irányban kiterjesztette 1700-ban meghalt az utolsó spanyol Habsburg, IV. Károly, s végrendeletében XIV Lajos unokájára, Anjou Fülöpre hagyta országát XIV. Lajos egyesíteni akarta a két birodalmat Ekkor az osztrák Habsburgok, Hollandia és Franciaország összefogott Az

örökösödési háborúban Franciaország kimerült, s XIV. Lajos kénytelen volt beletörődni a spanyol örökség fölosztásában (1713, utrechti béke). Fülöp elfoglalhatta a trónt, avval a feltétellel, hogy a két koronát nem egyesíti 1715-ben meghal a napkirály, s a gazdaságilag kimerült országban az abszolutizmus válságba kerül. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Franciaország%20(1589-1715).htm[20100919 15:11:31] Géza fejedelem és Szent István Forrás: http://www.doksihu Géza fejedelem és Szent István A honfoglalás után nyugat Európában és Dél-Európában egyre többször jelentek meg magyar seregek. Elsődleges céljuk a zsákmányszerzés volt. A harcmodoruk eleinte szokatlan volt a nyugat-európaiak számára A kalandozásaik során az első súlyos vereséget 933-ban Merseburgnál szenvedték, majd 955-ben Ausburgnál. Itt esett fogságba Lehel és Bulcsú Világossá vált, hogy erős állam alakult, amit nem lehet olyan könnyen

megtámadni, mint régen. Ez a Német-római Birodalom Később a tőlünk délre lévő Bizánci Birodalom is megerősödött, így erre sem lehetett tovább portyázni. A kalandozó hadjáratok megszűnése társadalmilag válságot idézett elő. A szegény szabadok előtt megszűnt az a lehetőség, hogy a hadizsákmányból vagyonosodjanak. A magyar törzsek két nagy birodalom közé szorultak, s fennállt a veszély hogy elvesztik önállóságukat. Elengedhetetlen volt a fejedelmi hatalom megerősítése Ezt a munkát már Taksony fejedelem elkezdte Géza, Taksony fia, 972-ben lett fejedelem. Felesége az erdélyi gyula leánya, Sarolta volt Géza követeket küldött I Ottóhoz A béke érdekében lemondott az ausztriai és morvaországi területekről, s megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységéről is. 972-ben Bruno Sankt szerzetest püspökké szentelik. Ezzel megkezdődik a magyarság keresztény hitre térítése 973-ban Quedlinburgban magyar követek

jelentek meg Ottó előtt, ahová a keresztény Európa több uralkodója is eljött. Géza követei által akarta kifejezni, hogy a magyarság Európa része akar lenni, s hogy békések szándékaik. Géza növeli a fejedelmi hatalmat. A törzsi kereteket kezdi széttördelni, leveri az ellenálló nemzetségfőket Az uralkodásának központja Esztergom. Géza fia, Vajk, de a kereszténységben István nevet kapott. Esztergomban született 975-ben Nagy műveltségű ember lett belőle Géza őt akarta utódjául, de Koppány ellenállt. Koppány arra hivatkozva, hogy ő a fejedelem legidősebb férfitagja, a fejedelmi hatalmat magának akarta. Ez a szenioritás rendszerével egyezett. Számíthatott minden olyan magyarra, akik Géza politikájával elégedetlenek voltak István seregében a magyarok mellett sok német lovag is harcolt. A két hadsereg Veszprém közelében küzdött meg, ahol Koppány vereséget szenved Testét felnégyelik, s Győr, Veszprém, Esztergom, s

Gyulafehérvár kapujára tűzik ki. Később Gyula és Ajtony is ellenszegül, de őket is leveri. István felesége a bajor herceg leánya, Gizella lett. Uralkodása alatt elismerte a császár vezető szerepét, aki ennek fejében nem tette őt hűbéresévé. A német uralkodó jelvény mintájára az ő hatalmának kifejezője a lándzsa lett A pápától, aki a császár nevelője volt, egy koronát kapott, s királlyá koronázták 1001. január 1-én István a koronázással a kor felfogása szerint jogot kapott arra, hogy megszervezze az egyházat és püspökségeket, érsekségeket alapítson. Uralkodása alatt tíz püspökség alakult ki: Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Vác, Veszprém, Pécs, Győr, Gyulafehérvár. Közülük Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott Sok bencés apátság megalapítása ugyancsak az ő nevéhez fűződik: Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél. Második törvénykönyvében megparancsolta, hogy minden tíz falu

építsen egy templomot. Elrendelte az egyházi tized szedését A templomok papjai feletti ellenőrzés az esperesek feladata volt István tiltotta a pogány szokásokat, vigyázott arra, hogy mindenki járjon templomba. A magyarság inkább a királyság közepe táján, lehetôleg sík vidéken és vízpartokon telepedett le, ahogy azt évszázados pusztai vándorlása során megszokta. A délvidék és Erdély nagy része is szinte teljesen lakatlan volt, a határvidéken szórványosan települt meg kis számú szláv lakosság. Az ország tényleges határai a természetes vagy mesterséges védôrendszerek, a gyepűk voltak A gyakran mocsaras területeken átvezetô kapukat, átkelôhelyeket székely, besenyô vagy magyar ôrök védelmezték. A közigazgatás legfontosabb egysége a vármegye volt, aminek élén az ispán állt, akit az uralkodó nevezett ki. Mintegy ötven vármegye létesült. Az ispán székhelye a királyi vár volt Ő állt a királyi várkatonaság élén

és hozzá tartozott abban a megyében lévő királyi birtok, amelyeket a várkatonaság ellátására alakítottak ki. Ô látta el az igazságszolgáltatás feladatait, gondoskodott az adók beszedésérôl. A vármegyék jövedelmein az uralkodó és az ispán osztozott, a bevételek a szabadok pénzadójából, a híd - és útvámokból tevôdtek össze. A várfalakon kívül a hét meghatározott napján hetivásárokat tartottak Azzal, hogy az ellenálló és lázadó törzsfőnökök és előkelők birtokait kisajátították, a király lett a legnagyobb földbirtokos. Javait két részre osztotta. Az egyik a királyi várföldek, amelyeken a várnépek és vezetőik éltek Őket a XII századtól várjobbágyoknak hívták Az ő feladatuk volt a vár ellátása, a vár körüli munkák, és a katonáskodás. A másik csoportba az udvari birtokok kerültek Az itt található települések a királyi udvar és udvartartás szükségleteinek kielégítéséről gondoskodnak.

Élükön a nádorispán állt A feladata a királyi jövedelmek beszedése és ellenőrzése. Az ország vezetését István uralkodása alatt és után a királyi tanács végezte, mely a püspöki karból és az ispánokból állt. A tanács két vezetôje kezdettôl fogva a püspöki kar feje -az esztergomi érsek- és a nádorispán volt. A törzsi arisztokráciának azon tagjai, akik az Árpádok mellé álltak, megtarthatták birtokuk jelentôs részét; s azok számítottak a legelôkelôbbeknek, akik a hét vezér valamelyikétôl származtatták magukat. István politikájának fô támaszai mégis inkább a betelepített, jobbára német lovagok voltak, akik az egyházhoz hasonlóan hatalmas birtokadományokban részesültek. Az ország központja Esztergom és Székesfehérvár, azonban a király egész évben járta az országot, s vendégül látatta magát a vármegyékben. A társadalmi rendet törvényekkel igyekezett megszilárdítani. A hatalmat a királyi tanáccsal

együtt gyakorolta Uralkodása vége felé megromlott a viszonya a császárral. Konrád német uralkodó 1030-ban kísérletet tett arra, hogy meghódítsa Magyarországot, file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Géza%20fejedelem%20és%20Szent%20István.htm[20100919 15:11:32] Géza fejedelem és Szent István Forrás: http://www.doksihu azonban István elég erős volt ahhoz, hogy megőrizze függetlenségünket. István a királyságot fiára, Imre hercegre akarta hagyni. Gondot fordított nevelésére, Imre számára készült a „István király intelmei Imre herceghez” című írás. Imre halála után a nővére és a velencei dózse fia, Orseolo Péter lett a kijelölt utód Rokona, Vazul ebbe nem nyugodott bele. István megvakítatta Vazult; fiait, Andrást, Bélát és Leventét pedig száműzte az országból István 1038-ban halt meg, s Székesfehérváron temették el. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Géza%20fejedelem%20és%20Szent%20István.htm[20100919 15:11:32]

Horthy Forrás: Miklós http://www.doksihu Horthy Miklós 1920. március 1-én a nemzetgyűlés Horthy Miklóst választotta Magyarország kormányzójává A magyar békedelegáció a 14 pontból álló békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Párizs melletti Nagy Trianon kastélyban A Magyar Királyság területe 282 ezer km 2 -ről 93 ezer km 2 -re csökkent, 18 milliós lakosságából 8 millió maradt. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben határozták meg. 1921 május 1-től 30 éven át az utódállamoknak jóvátételt kellett fizetni A Teleki-kormány 1920. július 19-én lépett hivatalba Nagyatádi Szabó István földreformjavaslatával meg akarták őrizni a nagybirtokrendszert. 120 évi numerus clausus korlátozta a zsidók állampolgári jogait Az egyetemek hallgatóinak 6 %-a lehetett zsidó. 1921-ben a kommunista mozgalmat törvényen kívül helyezték Kialakult a legitimista irányzat, amely a Habsburg-ház visszatérését tűzte ki

programjául. Ezen belül egy szélsőséges irányzat a karlistáké, akik IV. Károly, majd trónörököse, Habsburg Ottó trónra ültetését szorgalmazták Emellett létezet az elvi legitimista álláspont. A legitimista törekvésekkel szemben állt az szabadkirályválasztó irányzat, amelynek programja szerint a nemzet szabadságának visszanyerése után szabadon lehet királyt választani. IV. Károly 1921 március 26-án megjelent Magyarországon, de trónfoglalási kísérlete kudarcot vallott 1921. április 14-én Bethlen István alakított kormányt Külpolitikai sikerként könyvelhetik el, hogy a nagyhatalmak hozzájárultak Sopron hovatartozásának népszavazással való eldöntésére. A szavazás során Sopron országunkhoz csatolódott 1921. október 21-én Pécsen meghirdette az Egységes Párt zászlóbontását Ekkor IV Károly ismét puccsal próbálkozott, de nem sikerült. Bethlen bejelentette, hogy az Egységes Párt létrehozásában a kisgazdapártra

támaszkodik 1921 decemberében létrejött a Bethlen-Payer-paktumban megegyezett a kormány és az MSZDP. 1922-től Bethlen fő törekvése a gazdaság talpraállítása és fellendítése. 1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely rendelkezett a bankjegykibocsátás kizárólagos jogával. 1927-ben bevezették a pengőt, amely aranyfedezetű valuta volt A kormánypártból kiváló elégedetlenkedők 1924-ben létrehozták a Fajvédő Pártot, melynek élére Gömbös Gyulát választották. Evvel a kormányzat jobboldali radikális ellenzéke lett. A baloldali radikálisok továbbra is ragaszkodtak a proletárdiktatúrához, de felismerték, hogy ez így megvalósíthatatlan, ezért demokratikus köztársaság jelszavával próbáltak legális pártot szervezni. Az 1926-os népiskolai törvénnyel elérték, hogy 1930-ra a hat éven felüli lakosság 90 %-a tudott írni és olvasni. 1927 márciusában olasz-magyar örök barátsági és együttműködési szerződést

irt alá Bethlen Mussolinivel Rómában, majd 1928 végén magyar-lengyel szerződés is született Pilsudski marsal lengyel államfővel. A túltermelési világválság 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött. Ez Magyarországon 1930-tól érezhetővé vált. Elsősorban azokat az iparágakat sújtotta, amelyek a termelőeszközöket állította elő, az élelmiszeripar visszaesése kisebb mértékű volt. A könnyűipari ágazatok helyzetét javította, hogy a külföldi behozatal elakadt, így változatlan kapacitással dolgozhattak tovább. 1931 nyarán a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása hazánkat is elérte file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Horthy%20Miklós.htm[20100919 15:11:32] I I. Nagy Lajos I. Nagy Lajos 1342-ben lett király Apja gazdag, erős feudális államot hagyott rá Nápolyban Róbert király meghal, de nem akarják Andrást megkoronázni. Igy Johanna lett az uralkodó A magyarok azonban megkoronázták, de a

kormányzást ezután sem vehette kézbe. Ezután a királyné tudtával összeesküvést szerveztek ellene, s 1345 őszén megölték. Lajos 1347 nyarán büntető hadjáratot indított, s gyors győzelmek után 1348-ban hazatért A királyság kormányzására helytartót nevezett ki. Nemsokára népszerűtlenné vált a magyar uralom Nápolyban 1350-ben ismét elindult hadseregével Lajos, de ellenállásba ütközött. Nápolyt elfoglalta, de belátta, hogy a királyságot nem tudja megtartani 1352-ben békét kötött Johannával, de nápolyi igényeiről nem mondott le. Lajos minden erejét arra fordította, hogy Dalmáciát visszaszerezze a Velencei Köztársaságtól. 1358-ban Zágrágban kötött békében Velence lemondott Dalmáciáról, s elismerte a dalmát városok kereskedelmi szabadságát az Adrián. Raguza (a mai Dubrovnik) is elismerte a magyar király fennhatóságát. Az adriai köztársaság azonban akadályozta a tengerparti városok kereskedelmét, ezért

1378-ban újabb háború robbant ki. 1381-ben Torinóban kötöttek békét, mely biztosította Lajos számára ismét Dalmácia feletti uralmát. 1370-ben III. Kázmér örökös nélkül halt meg, s Lajosé lesz a lengyel trón is (personalunió) Lengyelországban a királyi hatalom gyengül, a nagybirtokosok hatalma nő. A két országot csak az uralkodó személye fűzte össze A Balkánon egy új hatalom, az oszmán török jelenik meg. 1371-ben a Marica folyó meletti csatában Murad szultán legyőzte a balkáni fejedelmek egyesített seregét. 1375-ben Lajos személyesen aratott győzelmet a törökök ellen Lajos 1351 évi törvénykönyve kimondta a nemesi birtok sérthetetlenségét. A birtokot vagy a közvetlen, vagy a tulajdonos oldalági leszármazottjai örökölhették. A nemesi nemzettség kihalása után visszaszáll a királyra A birtokot eledni vagy elidegeníteni nem lehet. Ez az ősiség törvénye I. Nagy Lajos királyságát Európa számottevő hatalmainak

sorába emelte 1382-ben halt meg file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/I.%20Nagy%20Lajoshtm[20100919 15:11:32] II II. József és a felvilágosult abszolutizmus II. József (1780-1790) nagy léptekkel látott hozzá egy korszerű birodalom kiépítéséhez, abszolutista eszközökkel Magyarországon meg se koronáztatta magát, ezért kalapos királynak is nevezték. 1781-ben kiadott türelmi rendeletével megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Bizonyos feltételek mellett új iskolák és templomok építését is lehetővé tette a protestánsok számára. Intézkedéseivel a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a pápa Bécsbe (fordított Canossa-járás), elhatározásában nem tudta megingatni Uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését. Azokat a szerzetes rendeket, amelyek nem végeztek valamilyen hasznos munkát, feloszlatta A cenzúrát kivette az egyház kezéből. A falusi papokat viszont

támogatta, a plébániák száma 10 év alatt mintegy 1200-zal nőtt 1784ben a német nyelvet tette hivatalossá 1784-ben parasztfelkelés tört ki Erdélyben, 30 ezer román paraszt élén Horia és Kloska 1785-ben kiadott jobbágyrendelet révén megszűnt az örökös jobbágyi állapot. 1788-ban Oroszországgal szövetkezve hadjáratot indított a törökök ellen balkáni birtokaiért, de kudarcba fulladt. Ennek egyik oka az volt, hogy a francia forradalom miatt elvesztette szövetségesét, XVI. Lajost, aki a húgának a férje volt A közigazgatás átszervezésével csökkentette a megyék jelentőségét, s ezzel ismét rendi érdekeket sértett. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Az úriszék pedig csak a jobbágyok egymás közti pereire szolgált Meg akarta adóztatni a nemesi birtokokat, de ez csak terv maradt. II. József támasza részben a plebejus származású értelmiség volt, nem volt tömegbázisa II. József 1789-ben a táborban

vérhast kapott, halálos ágyán, 1790 február 20-án Bécsben, a türelmi és jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta (nevezetes tollvonás). A XVIII. században több kelet-európai uralkodó felismerte, hogy a hagyományos erôforrások mértéktelen kizsákmányolása hosszú távon a sikeres hatalmi politika korlátját jelentheti. Ekkor született meg a felvilágosult abszolutizmus, ami az európai peremzóna országainak kísérlete volt az állam szervezetének modernizálására. A felvilágosult abszolutizmus persze szintén nem lépett túl a feudalizmus keretein, hiszen ha erre kísérletet tett, nyomban a nemesség merev ellenállásába ütközött. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/II.%20József%20és%20a%20felvilágosult%20abszolutizmushtm[20100919 15:11:33] II II. Rákóczi Ferenc Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek kénytelenek voltak lemondani a szabad királyválasztás jogáról, az

ellenállási jogról, s kimondták a Habsburgok örökös királyságát. A törökök sikeres visszaszorítása után, megszállták Erdélyt, s különálló tartománykényt csatolták a Habsburg Birodalomhoz. A bécsi hatóságok igyekeztek országszerte felszámolni a hajdúszabadságot, így a katonáskodásra kötelezett, hajdúszabadsággal élő jobbágyok visszakényszerültek a robotgazdálkodásba, s evvel együtt a földesúri fennhatóság keretei közé. Az ország felszabadításáért folyó harcok terheit a jobbágyságra hárították, ez katonai elszállásolást (porció), és katonák szállítását (forspont) jelentette. Így paraszti elégedetlenség indította útjára a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711) Brezán várában bujdosó Rákóczit kérték fel a vezetésre, aki elvállalva, a brezáni kiáltványban harcba szólított mindenkit a Habsburgok ellen. A nemesség tekintélyes hányada is csatlakozott a felkeléshez. Az 1703-as vetési pátens nagy

szerepet játszott a parasztok csatlakozásához Eszerint ha a parasztok elmennek harcolni, akkor felmentik őket a földesúri jogok alól. 1705-ben Szécsényben tartott országgyűlésen az új államformát rendi konföderációban jelölték meg, II. Rákóczi Ferencet Magyarország vezérlő fejedelmévé választották, s megfogalmazták a Habsburgokkal való kiegyezés feltételeit is. A fejedelem mellett 28 tagú szenátus működött Hatásköre csak belpolitikai kérdésekre terjedt ki. I. József császár (1705-1711) hajlandó volt tárgyalásokba bocsátkozni, de főként időnyerés céljából 1707-ben az ónodi országgyűlésen sikerült Rákóczinak anyagi támogatást szerezni a harcokhoz. Megszavazták a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc tartalmára a nemesi adózást. A katonának állt jobbágy mentességet kapott földesúri terhei alól, s ezt már a birtokosok nem nézték jó szemmel. A jobbágyság viszont hajdúszabadságot akart, de nem

kapta meg, így egyre kisebb lelkesedéssel vettek részt a harcokban. A szabadságharc hanyatlását Rákóczi 1708-ban a hajdúszabadság megadásával akarta megállítani, de már késő volt. Nagy vereséget szenvednek Trencsénynél, majd 1710-ben Romhánynál Az új császári fővezér Pálffy János tárgyalásokat kezdett a felkelők megbízottjával, Károlyi Sándorral. Hűségeskü fejében valamennyi felkelőnek kegyelmet ígértek. A háború során tiszti rangra emelkedett parasztok szabadságát a jövőre nézve is biztosítani kívánták, s a hagyományos rendi szervezetek törvényes működését is kilátásba helyezték. 1711. április 30-án létrejött szatmári békét Károlyi Rákóczitól kapott felhatalmazás nélkül fogadta el A fejedelem árulással vádolta Károlyit, hogy Majténynál letette a fegyvert 1711. május 1-jén A szatmári béke esztendejében trónra lépő III. Károly (1711-1740) szigorúan megtartotta az egyezményben foglaltakat,

hiszen a még mindig húzódó spanyol örökösödési háború távoli országokba kötötte le a haderejét. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/II.%20Rákóczi%20Ferenchtm[20100919 15:11:33] IV IV. Béla és a tatárjárás Uralkodása 1235-1270-ig. Anyja Gertrúd, felesége Laskaris Mária, görög hercegnő 1214-ben már ifjabb királyként megkoronázzák. Apja ellenzéke lesz, mert nem ért egyet a birtokadományozásokkal Trónralépve leszámol apja mellett állókkal. Visszaveszi az eladományozott birtokokat Julianus barát, ki elment felkutatni a régi magyarokat, hírt hozott arról, hogy közelednek a tatárok. Béla segítségül befogadja a kunokat. Ők azonban pogányok voltak, s nem ismerték a magántulajdont Az országban kunellenes hangulat lesz Kötöny vezért megölik. A kunok kivonulnak az országból 1240-ben a tatárok elfoglalják Kijevet. 1241-ben a fősereg betör a Vereckei-hágón, az itt ellenálló magyar csapatok vesztenek, s a nádor fejét

levágják. Pesten a táborban a nemesek nehezen gyülekeznek A tatár hadak vezére Dzsingisz kán unokája, Batu kán volt. Az országra még Lengyelország és Erdély irányából is támadnak 1241 április 11-én Muhinál hajnalban támadnak a tatárok. IV Béla rosszul választotta meg táborhelyét, s ezért nagy vereséget szenvedett. A király elmenekül II Frigyeshez megy segítségül, de ő cserébe 3 vármegyét kér: Sopront, Mosont és Pozsonyt Innen Zágrábba, majd Trau (a mai Trogij) szigetre menekül. A tatárok végig üldözik A muhi csata után a törököké az egész keleti országrész. Decemberben befagy a Duna, s átkelnek rajta Most már a Dunántúlt is elfoglalják Csak néhány vármegye tud ellenállni. 1 év múlva a tatárok kivonulnak az országból Lehetséges okai: 1 gödej nagykán meghalt, s a sereg vezérei a kánválasztásra sietnek haza. 2 a seregnek veszteségei vannak 3 nem tudják az országot hódoltatni, mert nincsenek meg az uralkodói

ékszerek. 4 mongol taktika 5 az elfoglalt orosz területeken felkelések vannak IV. Béla hazajön, s politikáján változtat: 1 közeledik az orosz fejedelmekhez 2 város és városépítés (Visegrád, Buda) 3 megszünteti a birtokvisszavételt 4. az elnéptelenedett területekre kunokat, cseheket, morvákat, németeket, románokat telepít be 5 a szerviensek jogait megerősíti. IV. Bélát Esztergomban temették el file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/IV.%20Béla%20és%20a%20tatárjáráshtm[20100919 15:11:33] Kálmán Kálmán (1095-1116.) I. Géza fia Művelt ember volt, László eredetileg püspöknek szánta. Enyhít László törvényein, mivel azok már elérték céljukat A tolvajlás már nem járt halálbüntetéssel. Igyekezett a királyi birtokok csökkenését megakadályozni Emelte az egyháziak műveltségét, elrendelte, hogy a kanonok egymást közt latinul beszéljenek. Nyitrán új püspökséget alapított 1106-tól a pápa nevezi ki a püspököt

Erôsítette az egyházat, templomokat építtetett, bevezette a papi nôtlenséget (cölibátus). Az ő uralkodásának idején indultak meg a keresztes háborúk. A kereszteseket átengedte az országon, de ha pusztítottak, keményen fellépett ellenük. 1102-ben befejezi Horvátország és Dalmácia meghódítását, s horvát királlyá koronáztatja magát Rájött, hogy az egyháznak juttatott túl sok adomány gyengíti a központi hatalmat, és bizonyos „elhamarkodott adományokat” vissza is vett. Az ország belső helyzetét gyengítette, hogy Álmos állandóan a királyi hatalomra tört. Először dukátust, tehát a nyitrai és bihari hercegséget adta át neki, de Álmos nem elégedett meg vele. Öt lázadást megbocsátott neki, de a hatodik után őt és fiát, Bélát megvakítatta. Elsô felesége Buzilla, I. Roger szicíliai gróf leánya volt Gyermekük a késôbbi II István, de volt egy törvénytelen gyermeke is a második feleségétôl, Euféliától

(Borisz). Kisebbik lányát, Piroskát a bizánci császár fiához adta A köztudatban Kálmán nevéhez fűződik a boszorkányüldözés megtiltása. Valójában csak az állattá átváltozó boszorkányokról mondta, hogy nincsenek, de általánosságban nem vonta kétségbe a boszorkányok létezését. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Kálmán%20(1095-1116).htm[20100919 15:11:34] Károly Forrás:Róbert http://www.doksihu Károly Róbert Az Árpád-ház utolsó uralkodója, III. András 1301-ben bekövetkezett halála után az anarchia évei következtek II András uralma alatt elkezdôdött birtokadományozás mindenki számára láthatóan „meghozta gyümölcsét”. A megerôsödött hatalmú bárókat joggal nevezik kiskirályoknak: a központi hatalom gyöngesége folytán saját birtokaikon uralmuk szinte korlátlan volt. A királyi hatalom jószerivel csak az ország közepén érvényesült. Károly Róbert az Anjou-dinasztiából származott. A családalapító

Károly herceg 1246-ban Provance grófja lett, majd 1265-ben megszerezte Nápoly trónját. Fiát, Sánta Károlyt összeházasította V István leányával, Máriával Mária a magyar koronát idősebbik gyermekének, Martell Károlynak szánta, ő azonban fiatalon meghalt, így unokája, Károly Róbert örökölte a jogokat. Károly Róbert 1299 óta Magyarországon tartózkodott. Támogatták őt az itáliai bankárok és a pápa Az 1301-1308-ig terjedô idôszakot interregnumnak nevezzük, jóllehet a „királynélküliség” felfogás kérdése. Királyunk már 1301-ben is volt, amikor az elsô számú trónkövetelôt, Károly Róbertet, a nápolyi király fiát egy kisebb csapat Esztergomba kísérte, ahol az érsek megkoronázta. Károly Róbertnek ekkoriban belsô szövetségesei alig voltak, inkább a pápára számíthatott, aki viszont tôle remélte a pápaság befolyásának növekedését Magyarországon. Néhány hónappal késôbb, augusztusban a bárók

úgyszintén koronáztak, de ôk Vencelt, a cseh király fiát ültették a trónra. Választásukban leginkább az befolyásolta ôket, hogy a tizenkét esztendôs királyfitól egyelôre nem kellett félteni hatalmukat. Igyekeztek is minél inkább elzárni Vencelt a hatalom gyakorlásától, úgyhogy apja 1304-ben haza is vitette, s a fiú egy év múlva formálisan is lemondott a magyar trónról rokona, Wittelsbach Ottó herceg javára. (A fiatal III Vencelt egyébként 1306-ban meggyilkolták, vele halt ki a cseh államalapítás óta uralkodó Premysl-dinasztia.) Ottót 1305 decemberében koronázták meg, de szövetségesek híján végül hazament Bajorországba. Károly ellenben szövetségesekre tett szert, különösen azután, hogy a püspöki kar nagy része átpártolt hozzá. Budát csak rajtaütéssel tudta bevenni, s csupán 1308-ban sikerült a pápa követének, Gentilis bíborosnak rávennie a legnagyobb hatalmú tartományurakat arra, hogy elismerjék

királyuknak.1308-ban a pesti domonkos kolostorban királlyá választották A királyság jelvényei azonban az erdélyi vajdánál, Kán Lászlónál voltak, s tőle kellett visszaszerezni. Csak ezután kerülhetett sor 1310-ben a koronázásra. 1311-ben Aba Amádé meghalt. A király alkalmat látott arra, hogy rendet teremtsen Aba Amádé gyermekei azonban ebbe nem nyugodtak bele, s szövetséget kötöttek Csák Mátéval. Károly Róbert győzelmet aratott felettük 1312 június 15-én, a rozgonyi csatánál. 1321-ben Csák Máté meghalt, így uralkodói székhelyét Visegrádra teszi át Az oligarcháktól elkobzott vagyonból a saját híveit jutalmazza meg, s így új, hozzá hű arisztokráciát hozott létre. Azonban vigyázott arra, hogy az előző kor báróihoz hasonló módon ne halmozódjon fel náluk hatalmas vagyon. A királyi várak irányítását a nagyurakra bízta, de ebből a tisztségből (honor) bármikor le lehetett váltani őket. Magyarország gazdag volt

aranyban és ezüstben. Károly Róbert bevezette a bányabért (urbura), mely a kibányászott arany egytizedével, az ezüstnek egynyolcadával volt egyenlő. A király megtiltotta, hogy a nemesércet külföldre szállítsák Az aranyat és ezüstöt az uralkodó által megszabott áron be kellett szolgáltatni. 1325-ben firenzei mintára megkezdték az aranyforint verését A pénzváltásból eredő haszonról nem mondhatott le a király, ezért a kamara haszna néven új adót vezetett be. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni. Innen nevezték kapuadónak is. Bevezették még a harmicadot is, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték. Ilyen volt Székesfehérvár és Buda Hogy a pénzügyeket könnyebben lehessen intézni, az ország területét 10 kamarára osztotta, és az egyes kamarákat gazdag

városi polgároknak adta bérbe. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón kereskedelmi megállapodást kötött a cseh Luxemburgi Jánossal és III. Kázmér lengyel királlyal. Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi útvonalat hoztak létre Magyarországról főleg nyersanyagot, élelmiszereket, bort, állatot és sót vittek ki, s luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, posztót és fegyvereket hoztak be. Abban is megegyeztek, hogyha III. Kázmér örökös nélkül hal meg, akkor Lajos lesz a lengyel király Egyezményük elsősorban a Habsburgok ellen irányult A királyi hatalom helyreállítása után az egyház befolyását is visszaszorította. A pápai jövedelmek egyharmadát visszavette, s a megürülő püspöki birtokokat maga használta, s azokba saját embereit ültette. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi uralkodóházzal is. Megegyezett Róbert nápolyi királlyal, hogy kisebbik fia András feleségül veszi Róbert

király unokáját, Johannát. Károly Róbert egyetlen hódító szándékú hadjárata Basarab havasalföldi vajda ellen 1330-ban kudarcot vallott. Károly Róbert 1342-ben halt meg. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Károly%20Róbert.htm[20100919 15:11:34] Magyarország beilleszkedése a Habsburg birodalomba Magyarország beilleszkedése a Habsburg birodalomba Az osztrák Habsburgok birodalma a XVII-XVIII. sz fordulóján nagyhatalommá vált Ezzel együtt Magyarországról is eltűnt a félholdas, lófarkas zászló-Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi lobogóival együtt. Az 1687-es országgyűlés óta Magyarország örökös királyság. Nemesség beérte avval, hogy nádort választott, országgyűlésekre járt, kiváltságait megtarthatta Eközben az udvar csaknem szabad kezet kapott az ország újjászervezésére. A nemzetileg tarka, területileg szétszórt, vallási, gazdasági fejlettség szempontjából rendkívül sokféle birodalom azonban sohasem válhatott

egységessé. A magyar király egyben német-római császár, cseh király, Ausztria főhercege volt és az egész birodalom érdekeit képviselte. 1711 áprilisában a Pálffy János vezette labancok és a kuruc seregek vezére Károlyi Sándor megkötötték a szatmári békét. Ez a béke meghatározta az ország és a rendek politikai jogait a Habsburg Birodalomban. Tartalma: a rendek és a szabadságharcban harcolók teljes amnesztiát kaptak, hűségeskü fejében mindenki megtarthatta birtokát, a tiszti rangot szerzett parasztok szabadságot kaptak, a rendi sérelmek orvoslását pedig a rendi országgyűléseken tették lehetővé. Időközben feloszlatták az Újszerzeményi Bizottságot. Cserében a rendeknek el kellett fogadniuk Erdély különállását, és meg kellett erősíteniük az 1687-es pozsonyi országgyűlés azon határozatát, amelyben eltörölték az ellenállási záradékot, és elfogadták a Habsburgok fiúági örökösödési jogát a magyar trónra. A

Rákóczi-szabadságharc utolsó évében III. Károly lépett a trónra (1711-1740), aki VI Károly néven német-római császár is volt Szabályozta Magyarország és a birodalom kapcsolatát. A Rákóczi- emigrációt törvényen kívül helyezte 1712-ben országgyűlést hívott össze Pozsonyban. Ez az országgyűlés alkotta meg az uralkodó és a rendek egyezségének tekinthető 1715 évi törvényeket Eszerint az uralkodó rendelkezett a hadsereggel, de az adókat és az újoncokat az országgyűlés szavazta meg és a nádort is az országgyűlés választotta. III Károlynak nem volt örököse Ezért 1713-ban nyilvánosságra hozták a Habsburg-ház örökösödési szerződését, a Pragmatica Sanctiot, amely szerint nőágra is kiterjed a trón öröklése. Ezt a törvényt a német birodalmi gyűlés és az európai hatalmak is elfogadták. 1722-23-as magyar országgyűléssel is sikerült elfogadtatni Tartalma: magyar trónt is öröklik nőágon a Habsburgok,

továbbá Magyarország a Habsburg Birodalom többi részével együtt "feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul" kormányzandó, és a külső ellenséggel szemben a birodalom országai közösen kötelesek védekezni. Továbbra is az ország belső életét magyar törvények határozták meg, a közigazgatást magyar intézmények látták el, csakhogy a legfontosabb magyar ügyekről is a titkos konferencia, később az államtanács döntött. Az önálló Erdélyt Mária Terézia emelte 1765-ben nagyfejedelemségi rangra. Ügyeit a bécsi kancellária mellett a kormányzóság és a kincstartóság végezte. Erdély semmiféle országgal nem áll alárendelt viszonyban Horvátország kiváltságos, autonóm szervezettel rendelkezett. Élén a horvát bán állt, belső ügyeivel a horvát tartománygyűlés foglalkozott. Magyarország igazgatását kormányszékek végezték. Ilyen volt pl a Bécsben működő Magyar Királyi Kancellária Az ujjászervezett

Helytartótanács 1723-tól Pozsonyban kezdte meg működését. Élén a nádor vagy helytartó állt Hatásköre a pénzügy és az igazságszolgáltatás kivételével az egész belső igazgatásra kiterjedt. (vallás, ipar, közlekedés, közoktatás) Pozsonyban székelt a Kamara, amely a pénzügyeket felügyelte. Az igazságügy reformjával állandó bíróságokat hoztak létre A legfelsőbb bíróság a hétszemélyes tábla lett, utána a királyi, majd a négy kerületi tábla (Kőszeg, Nagyszombat, Eperjes, Debrecen). A megyék megtartották igazságszolgáltató szerepüket, és a jobbágyok ügyei továbbra is az úriszék elé tartoztak. Az államszervezetben önálló hatalmat képeztek a nemesi vármegyék. Rajtuk múlt, hogyan hajtják végre a törvényeket, királyi rendeleteket Hatáskörükbe tartozott az újoncozás és valamennyi jobbágyügy. A rendi országgyűlésbe két-két követet választhattak Társadalom: a török hódoltság, a pestisjárvány után

az ország népessége alig érte el a 4 milliót. Az ország újranépesítése 3 féle módon folyt. A XVII század végén elkezdődött a szökött jobbágyok belső migrációja Jobb élet reményében bevándorolt mintegy 40 ezer szerb család és néhány száz ezer román lakos, de vándoroltak ruszinok, szlovákok. Ezenkívül 1720 körül szervezett betelepítés kezdődött. Az udvar kizárólag németeket és lehetőleg katolikusokat telepített A magyar nép kisebbségbe szorult, bár megőrizte relatív többségét. III. Károly halála után lánya Mária Terézia (1740-1780) lépett a trónra Ezt a poroszok nem ismerték el, így kitört az osztrák örökösödési háború (1740-48). Mária Teréziát végül a magyar rendek védték meg a poroszoktól Mária Terézia jelentős gazdasági és politikai reformokra szánta el magát (felvilágosult abszolutizmus). A merkantilista gazdaságpolitikai elvek (külkereskedelem fejlesztése) csak mérsékelt eredményekhez

vezettek. Az állam legmegbízhatóbb jövedelmei továbbra is a parasztok adóiból származtak. Magyarországnak a mezőgazdaság fejlesztésére nyílt módja A század folyamán a kormányzat is ösztökélte a gazdálkodás korszerűsítését. A hazai mezőgazdaság súlypontja a földművelésre helyeződött. Teret hódítottak a kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) Az állattenyésztésben tudatos volt a fajtanemesítés (merinói juh). Ezzel együtt elterjedt a lóhere és a lucerna Az alföldi tájak fája az akác lett file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Magyarország%20beilleszkedése%20a%20Habsburg%20birodalomba.htm[20100919 15:11:35] Magyarország beilleszkedése a Habsburg birodalomba A Hab.-gazd politika iparunknak és kereskedelmünknek nem kedvezett A század eleje a kézművesipar bontakozásának, a céhek létrejöttének az időszaka. Hazánk fő iparcikkszállítója Szilézia volt Miután ezt Ausztria az örökösödési háborúban elvesztette,

így az osztrák és a cseh tartományok iparát kezdte fejleszteni. A siker érdekében a vámrendelet (1754) kettős vámhatárt állított fel A külső a magas vámtételekkel az összbirodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. A belső leválasztotta Magyarországot, és az örökös tartományokat elkülönítette. Az intézkedés célja, hogy Mo mezőgazdasági árukkal lássa el az összbirodalmat, u.a monopolizált piaca legyen az osztrák és a cseh iparcikkeknek Bécs a vámrendszerrel adóztatta meg a magyar nemességet A XVIII. sz derekán egy-két manufaktúra is létrejött Mo-n (pl a gácsi posztógyár, óbudai selyemgombolyító) Számottevőbb lett a bányászatunk (arany ezüst réz só). 1770 után az udvar csak a céhes ipart és a háziipart tűrte meg Akadályozta a fejlődést a szűk belső piac is. A gyenge iparosodás következményei miatt a csekély hazai áruforgalom időszakos vásárokon bonyolódott Mellettük házalók próbáltak szerencsét.

Az országon belüli forgalmat gátolták a silány közlekedési viszonyok Exportunk 87% -ban Ausztriába irányult, importunk 85% -ban Ausztriából került hozzánk. A népesség feudális szerkezetet mutat. (82% jobbágy, 5% nemes, 8 % polgár, 5% egyéb) A kormányzat felismerte azt, hogy a parasztság az állam és a földesurak eltartója, soraikból kerülnek ki a katonák. Leginkább Mária T látta be, hogy a jobbágygazdaságok tönkremenésével együtt veszélybe kerül a jobbágyok adózóképessége is. A termelés érdekében lépésekre szánta el magát. Az osztrák kormányzat a jobbágyság támogatójaként lépett fel Korlátozta a földesúri bíráskodást, tiltotta a parasztság elűzését, földjeik kisajátítását. A parasztvédelem az adóalapot jelentő telek oltalmazására is irányult, majd a földesúri szolgáltatásokba avatkoztak bele. Korlátozták a robotmunkát "Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk" Vas, Zala és Somogy népét

súlyosan érintette a majorkodással kapcsolatos földrablás, mindennapos robot és a földesúri túlkapás. Elkezdték visszafoglalni a földjeiket, majorsági épületeket gyújtottak föl, megtagadták a robotot. Ekkor adta ki M T az urbáriumot (1767), amelyben országosan szabályozta a földesúri szolgáltatásokat. A föld minőségétől függően megszabta a jobbágytelek nagyságát, átlag 18 hold szántóban, 7 hold rétben, 3/4 belső telekben. Korlátozták a robotmunkát: egész telkenként legfeljebb évi 52 igás ill. 104 kézi robot, házas zsellér 18, házatlan zsellér 12 napi kézi robot A királynő több fontos reformot igyekezett megvalósítani. Ilyen volt az egészség- és árvaügy, a szegényellátás felkarolása, továbbá a Ratio Educationis, amely a 6-12 éves gyerekek kötelező oktatását írta elő és az egységes iskolarendszer, tanügyigazgatás bevezetése, iskolák állami felügyeletére tett kísérlet volt. file:////ufo/ZX Wave/09

PDFESÍTES/Magyarország%20beilleszkedése%20a%20Habsburg%20birodalomba.htm[20100919 15:11:35] Magyarországi forradalmak Magyarországi forradalmak (1918-1919) 1916. november 21-én Schönbrunnban elhunyt I Ferenc József osztrák császár, magyar király Ez a változtatás lehetőségét és igényét erősítette meg az alattvalókban. Utódja IV Károly (1916-1918) Az új királytól a nép békét remélt, és tanácsadói is a megegyezéses békében látták a birodalom fennmaradásának egyetlen lehetőségét. 1917. május 23-án Tisza István miniszterelnök és kormánya lemondott A király Esterházy Móricot nevezte ki miniszterelnöknek, s a kormány koalíciós alapon állt fenn. Igyekeztek a nemzeti összefogás erősítésével a háborús erőfeszítéseket folytatni, és a király egyetértésével a különbékét létrehozni. 1917. augusztus 20-án az Esterházy-kormány lemondott, s Wekerle Sándorral az élen alakult meg az új kabinet Woodrow Wilson

amerikai elnök 1918. január 8-án, a kongresszushoz intézett 14 pontja foglalta össze a háborút lezáró béketervet Magyarországot a 10. pontja érintette, melyben a Monarchia autonóm továbbfejlődését biztosították Lloyd Georg angol miniszterelnök 1918. január 9-én bejelentette, hogy egyetért a béketervvel, s a háborús célok között továbbra sem szerepel a Monarchia felszámolása. 1918. április 8-án Rómában összeült az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek kongresszusa Itt kimondták, hogy nem kívánnak tovább élni a Monarchia keretei között, s állami önnálóságot követelnek. Az USA kormánya 1918 május 29-i nyilatkozatában elismerte a római kongresszus határozatait, s evvel bejelentette a wilsoni pontok érvénytelenné válását. 1918 június 3-án a versailles-i haditanács is olyan nyilatkozatot tett közzé, ahol az antant hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és új délszláv állam létrehozása. Sorra

megalakult a Csehszlovák, Román, Szlovén, Horvát és Szerb Nemzeti Tanács. 1918 október 14-én Genfben Masaryk vezetésével megalakult az emigráns cseh kormány, október 16-án pedig IV Károly kiáltványában Ausztriát föderatív állammá minősítette, s maga szólította fel egyes tartományait, hogy alakítsák meg a maguk nemzeti tanácsait. IV Károly kiáltványa azonban a Magyar Királyságra nem vonatkozott A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1918. október 8-i Kiáltványában körvonalazta szociáldemokrata programját Kunfi Zsigmond által fogalmazott deklaráció önáló Magyarország megteremtését, demokratikus átalakulás megvalósítását követelte. 1918. október 24-én a Károlyi-párt, az Országos Polgári Radikális Párt és az MSZDP megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot, mely ellenkormányként alakult a nemzetiségiek pártjaiból. Elnöke Károlyi Mihály lett A Nemzeti Tanács kiáltványában egy polgári demokratikus

berendezkedés programját fogalmazta meg, amit összhangba kell hozni a háború lezárásával, és a nemzeti területi problémákkal. A Nemzeti Tanács megalakulásával egyidőben lemondott a Wekerle-kormány IV Károly azonban nem nevezte ki Károlyit miniszterelnökké. Október 27-én a király József főherceget nevezte ki homo regius-szá, király helyettesévé Október 28-án hatalmas tömeg követelte, hogy a Nemzeti Tanácsból alakuljon meg az új kormány. A lánchídi csata során a rendőrség a tüntetőkre lőtt, de október 29-én már a rendőrség is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. József főherceg homo regiusként Hatodik Jánost bízta meg. Október 30-án a Conti utcai börtönből kiszabadították a politikai foglyokat Elfoglalták a postát, telefonközpontot, katonai raktárakat. November 1-re általános sztrájkot hirdettek, melyben a vasutasok is részt vettek, így az ország közlekedése is megbénult. Károlyi kormányát a Nemzeti Tanácsból

alakította meg Programja az ország függetlenségéről és a választójog demokratikus refomjáról szóló törvények megalkotása, amnesztia a politikai elitélteknek, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jogok biztosítása, a parasztok földhöz juttatása, munkaügyi és népjóléti intézkedések, szociális törvények létrehozása. Nekiálltak a népőrség és a nemzetőrség felállítására. A nemzeti függetlenséget nem trónfosztással, hanem perszonálunióval képzelték el Linder Béla hadügyminiszterként elrendelte, hogy a magyar csapatok tegyék le a fegyvert. 1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet írtak alá, mely csak azt írta elő, hogy a Monarchia csapatai az 1914-es határok mögé visszahúzódnak. 1918. november 5-én az antant engedélyével a szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Bácska és Bánát megtámadását Az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnoka, Franchet dEsperey tábornok november 7-én fogadta

Belgrádban Károlyi vezette magyar küldöttséget. A fegyverszüneti egyezmény előírta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásárhelyig, a Maros mentén Szegedig, onnan Szabadka-Baja-Pécs vonalon a Dráváig húzódó vonaltól délre és keletre eső területeket, valamint előírta a hadsereg leszerelését. November 8-án Nagyszombatnál és Trencsén térségében cseh csapatok lépték át az országhatárt. Linder Béla november 9-én lemondott, s az új hadügyminiszter Bartha Albert lett. November 11-én elrendelte az új, magyar hadsereg felállítását, a nemzetőrség és a polgárőrség átszervezését. A belgrádi konvenciót november 13-án írták alá a magyarok, de ekkor már a szerb csapatok elfoglalták Szabadkát, a csehek elkezdték az általuk követelt 20 vármegye megszállását, amikre a belgrádi fegyverszünet nem vonatkozott. Károlyiék szerették volna elérni az ország francia -angol-amerikai

antant megszállását, de file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Magyarországi%20forradalmak%20(1918-1919).htm[20100919 15:11:35] Magyarországi forradalmak november végére csak antant-missziók érkeznek Ferdinand Vix parancsnoksága alatt. 1918. november 13-án IV Károly aláírta a eckartsaui nyilatkozatot, melyben felfüggeszti királyi jogainak gyakorlását Magyarország államformája népköztársaság lett. 1918. november 15-én megalakult a Magyar Országos Véderő Egyesület 1918. november 16-án a képviselőház kimondta önfelosztását A Nemzeti Tanács ismertette a néphatározatot 1918. december 2-án Románia engedélyt kapott az antanttól, hogy a belgrádi konvencióban megszabott demarkációs vonalig előrenyomulhat. Bevonultak Marosvásárhelyre, Besztercébe, majd Brassóba December 8-án a kormány Apáthy István kolozsvári egyetemi tanárt kinevezte Erdély főkormánybiztosává, hogy szervezze meg a fegyveres ellenállást (székely hadosztály).

December második felében a románok engedélyt kaptak a bukaresti francia misszió vezetőjétől, hogy átléphetik a belgrádi konveció által meghúzott vonalat, így december 24-én bevonultak Kolozsvárra. December 26-án a román király bejelentette Erdély egyesülését Romániával. December elején Vix követelte a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának. A Csehszlovák hadsereg december utolsó hetében bevonultak Eperjesre, Kassára, majd Pozsonyba. Délvidéken az utódállamok katonai lépései egymás közti súrlódással is jártak. A fegyveres konfliktus megelőzése érdekében a balkáni francia expedíciós hadsereg bevonult Szegedre, és szétválasztotta a román és a szerb-horvát csapatokat. 1919 január 18 elkezdődött a párizsi békekonferencia Az utódállamok rögzítették területi követelésüket, s tiltakoztak az ellen, hogy a vitás területeken népszavazás döntsön a hovatartozásról. Kun Béla a

keleti fronton harcolt, orosz fogságba esett. Megismerkedett a bolsevista eszményképpel, s hazatértekor hozzákezdett a kommunista párt megszervezéséhez. 1918 november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja A Vörös újság vezércikke szerint céljuk a kapitalizmus megdöntése, szocialista forradalommal a proletárdiktatúra megteremtése. 1919. január 11-én Károlyi Mihály lemondott, s a Nemzeti Tanács köztársasági elnöknek nevezte ki, ideglenes államfői hatáskörrel Károlyi Berinkey Dénest bízta meg az új kormány megalakításával. A kormány eredménytelenül próbált fellépni a kommunisták ellen. A minisztertanács már január végén felhatalmazta a belügyminisztert, hogy megelőző intézkedéseket vezessen be a kommunista agitációval szemben, esetleges puccs elhárítása érdekében. Több helyen munkások, munkástanácsok foglaltak el üzemeket, vették át városok közigazgatását. Február 20-i tüntetés ürügyén a

Népszava székháza előtt lövöldözésre is sor került Február 21-én letartóztatták a KMP vezetőinek többségét, a párt helységeit bezárták, a Vörös Újságot betiltották. Néhány hét múlva a Gyűjtőfogházban Kun Béláék pártirodát nyitottak, s március 11-én Kun Béla már a börtönből szabta a feltételeket a szociáldemokrata vezetőknek, esetleges együttműködésre vonatkozólag. 1919 januárjától az ellenforradalmi szervezetek aktivizálódtak. Január 19-én a MOVE elnökévé Gömbös Gyulát választották A kormány igyekezett fellépni mind a jobb, mind a baloldali radikalizmus ellen. Február 3-án a székesfehérvári megyegyűlésen bizalmatlanságot szavaztak a kormány iránt. 1919 március 20-án Károlyi megkapta a Vix -jegyzéket, mely szerint a román csapatok elfoglalhatják Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonaláig egész Erdélyt és a Partiumot. A magyar csapatoknak ezt a területet és ettől nyugatra eső

semleges zónát ki kell üríteni. A semleges területen viszont megmarad a magyar közigazgatás. 1919. március 19-én a szabadlábon maradt kommunista vezetők tüntetést szerveztek a fővárosban, s ezen a napon nyomdászsztrájk is kezdődött. A kommunisták elhatározták a főváros stratégiai pontjainak elfoglalását, ami március 21-én meg is történt. Az MSZDP vezetősége döntött a KMP-vel való megállapodásról, a hatalom átvételéről, a Vix-jegyzék visszautasításáról A munkástanács Károlyi tudta nélkül közzétett a sajtóban egy nyilatkozatot, miszerint lemond, s a hatalmat átadja a kommunistáknak. A Tanácsköztársaságban a végrehajtó hatalom csúcsán a Forradalmi Kormányzótanács állt. Elnöke a szociáldemokrata Garbai Sándor lett, a külügyi népbiztos pedig Kun Béla. Kun Béla elismerte a belgrádi-konvenciót, de a Vix jegyzéket továbbra is elutasította. Betiltottak valamennyi pártot és egyesületet, megszüntették az

ellenforradalmi és polgári lapokat egyaránt A magyar proletárdiktatúra államrendszere a tanácsokon alapult. A tanácsokat direktóriumok (intéző bizottságok) irányították A direktórium gyakorolta az adminisztratív végrehajtó hatalmat. A csendőrség és rendőrség helyébe megszervezett Vörös Őrség lépett A választási jogot 18 évtől kapták meg nők és férfiak egyaránt, de kizárták a kizsákmányolónak nevezett vagyonosokat és papokat. A belső politikai elhárítás Korvin Ottó vezetésével a Belügyi Népbiztosság politikai osztályán szerveződött meg. 1919 március 30-án megkezdődött a Vörös Hadsereg toborzása. A proletárdiktatúra a legfontosabb termelési eszközök szocializálását állami tulajdonba vételükkel hajtotta végre. Kárpótlás nélkül kisajátított nagy és középbirtokot, nagytőkét, üzemeket, bányákat, közlekedési eszközöket, minden 10 munkásnál többet foglalkoztató kereskedelmet. A köztulajdonba

vett üzemekben az ellenőrzést a munkástanács mellett a kormány által kinevezett termelőbiztosok végezték. A kormány bejelentette, hogy az eddigi kék és fehér pénz elveszti értékét, helyette 1,2,25,200 koronás pénzjegyeket hoznak forgalomba, amire a régieket be kell váltani. Erre azonban nem került sor, mert a lakosság nem bízott az új pénzben, s a parasztság egyetlen fizetőeszközként a kék pénzt fogadta el. A file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Magyarországi%20forradalmak%20(1918-1919).htm[20100919 15:11:35] Magyarországi forradalmak Tanácsköztársaságnak megjelent a földről szóló rendelete is, mely szerint aki nem dolgozik, annak föld nem lehet a tulajdonában. Minden közép és nagybirtokot államosítottak. Földosztás azonban nem történt, hanem szövetkezeteket szerveztek 1919 április 19-én a románok elfoglalták Szatmárnémetit, Nagyváradot, majd néhány nap leforgása alatt Nagykárolyt, Aradot, Debrecent és Gyulát.

Délen a francia csapatok megszállták Hódmezővásárhelyet és Makót A csehszlovák hadsereg is általános offenzív támadást kezdett, majd április 28-án Csap és Munkács között találkoztak a románokkal. Április végére a Tiszántúl teljesen az ellenség kezére került, de az antant megtiltotta a Tiszán való átlépést. 1919. május 1-én a szakszervezeti vezetők lemondásra szólították a kormányt Kun Béla azonban határozott fellépésével sikerült az ingadozókat maga mellé állítani. Arra buzdították az embereket, hogy lépjenek be a Vörös Hadseregbe Ez mintegy 15000 új katonát eredményezet. Eközben Ausztriában szerveződő ellenforradalmárok létrehozták az Antibolsevista Comitét Május 30-án Szegeden pedig Károlyi Gyula gróf vezetésével megalakult az ellenforradalmi kormány. Amikor a magyarok által indított támadások elindultak, Párizsban már végleg döntöttek Magyarország határairól. Így ezt a harc kimenetele már nem

befolyásolta. Megérkezett Clemenceau-nak június 7-i jegyzéke, mely az északi hadjárat leállítását követelte, majd a június 13-i, melyben a déli zóna kivételével közölte Magyarország új határait. A Tanácsok Országos Gyűlése szabadkezet adott Kun Bélának, aki békés szándékait hangoztatta. 1919 június 30-án megkezdődött a felvidéki területek kiürítése Július 1-jén Pozsonyban aláírták a fegyverszüneti szerződést, mely az új demarkációs vonalat is kijelölte. A románok a Tiszántúlról nem akartak kivonulni, míg a magyarok le nem teszik a fegyvert. Július 20-án a Vörös Hadsereg általános támadást kezdett a románok kiverésére, de a támadás néhány nap múlva összeomlott, s a románok Szolnoknál átkeltek a Tiszán, s nyitva állt az út Budapest felé. Augusztus 1-jén utoljára ült össze a kormányzótanács, ahol a többség lemondott A Központi Munkás- és Katonatanács a Forradalmi Kormányzótanács lemondását

elfogadta, és a szociáldemokrata Peidl Gyulát bízta meg az új kormány megalakításával. A Peidl-kormány néhány nap alatt számos rendeletet alkotott, melyben visszaállította a polgári tulajdon és jogviszonyokat. Felszámolták a forradalmi törvényszékeket, feloszlatták a Vörös Őrséget. A román hadsereg közben elfoglalta a Dunától keletre eső teljes országrészt, majd augusztus 3-4-én bevonult Budapestre. Így a Peidl-kormány román katonai parancsnokság felügyelete alá került. Augusztus 6-án este a román támogatású Fehér Ház nevezetű ellenforradalmi csoport lemondásra kényszerítette a Peidlkormányt A szervezet élén Friedrich István és Csilléry István ált Az augusztus 6-i puccsal hatalomra került az ellenforradalom file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Magyarországi%20forradalmak%20(1918-1919).htm[20100919 15:11:35] Mátyás Forrás: király http://www.doksihu Mátyás király A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban

bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma. 1457 ôszén meghalt V. László Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek (1458 jan) Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek. Az 1458 jan 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák. Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, s váratlan eréllyel látott az erős, központi hatalom megszervezéséhez. A

kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból, s 1463ban Bécsújhelynél békét kötnek Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra. Mátyás a törökök ellen fordult, elfoglalta Jajcát és Szreberniket. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy győzelmet aratott a törökök ellen. Mátyás felesége, Pogyebrád Katalin gyermekszülésben meghal. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet 10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia

kellett a lengyel Jagellókkal. Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását A legfontosabb államügyeket a kancellária, a gazdasági ügyeket a kincstartóság, az igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte. A nagyurakkal szemben növelte a megyék befolyását, s a főurak pereiben is a megye lett illetékes 1485-ben szabályozta a nádor jogkörét, akit a rendek választottak. Támogatta a városok fejlődését Felismerte, hogy a főváros fejlődését akadályozza, hogy a határ menti városok árumegállító joguk alapján feltartóztatják a kereskedőket. Felfüggesztette Pozsony, Sopron és Nagyszombat jogát, s 1485-ben Bécs is erre a sorsra jutott. Mátyás támogatta az erdélyi szász városokat is Egyesítette Erdély szászok lakta

vidékeit és létrehozta a szászok önkormányzatát. Ugyan az uralkodó támogatta a városait, de gazdaságilag ki is használta őket, s magas adókat vetett ki rájuk. A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget. Mátyás már gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, s korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. A budai udvar fényűző, a kor szellemét tükröző

kialakításában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mátyást a szomszédos uralkodók lenézték, hogy nem régi uralkodócsaládból származott. A korabeli írók viszont a század legnagyobb mecénásai között tartották. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek és tudósok álltak az udvar alkalmazásában. Saját történetírója Bonfini volt Mátyás könyvtárában a Bibliotheca Corvinianaban az ókori szerzőktől a korabeli, humanista művekig számos alkotások megtalálhatók voltak. 1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük. 1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban nem született 1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az „Ausztria hercege” címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át Német királlyá azonban nem választották. 1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra.

file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Mátyás%20király.htm[20100919 15:11:35] Mohács és a három részre szakadt ország Mohács és a három részre szakadt ország Hunyadi Mátyás halála után a fő és középnemesség között a politikai hatalom megszerzéséért kirobbant harc tovább folytatódott. 1516-ba trónra került a kiskorú II. Jagelló Lajos A kincstár üres volt, így amikor a törökök első nagy támadásukat intézték 1521ben a Duna -Száva mentén, akkor a királynak nem volt pénze zsoldosokat fogadni A hiányzó összeget az ezüstpénz rontásával akarták előteremteni. 1526-ban a szultán 80 ezer főnyi seregével indult Magyarország ellen, a vele szemben csak 26 ezer főnyi magyar sereg állt. A magyar sereg részint idegenekből állt, mert a parasztságot nem merték hadba hívni a Dózsa-féle parasztháború óta. A sereget Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette A döntő ütközetre Mohácsnál került sor 1526 augusztus

29-én. A csata két óráig sem tartott, hatalmas vereséget szenvedtünk A menekülés során életét vesztette a király is A király halálával az ország központi kormányzat nélkül maradt. 1526. október 12-én a törökök kivonulnak az országból A nemességet elsősorban a királyválasztás érdekelte 1526 november 10én a székesfehérvári országgyűlésen az 1505-ös végzésre hivatkozva a Köznemesi Párt hívét, Szapolyai Jánost megkoronázzák (1526-1540). Szapolyai a legnagyobb hatalmú politikus volt ebben az időben Az Udvari Párt V. Károly német-római császár testvérét, Ferdinándot emeli trónra 1526 december 17-én Pozsonyban Ferdinánd érvényesíteni kívánja királyi jogait, s hadsereggel támad Szapolyai ellen. Szapolyai Lengyelországba menekül A franciáktól kér segítséget, de ők nem adják meg. Ezután a törökökhöz fordul: "Tiéd az én uram, Magyarország királya mindenével" 1529-ben Szulejmán (1520-1566) 200 ezer

főnyi seregével visszahelyezte Budára Szapolyait, s ő maga Bécs alá jutott. Bécset azonban nem tudja elfoglalni, ezért visszavonul. Ferdinánd a nyomában Észak-Dunántúlt visszahódította Esztergom kivételével Ezzel az ország két részre szakadt. 1532 tavaszán Szulejmán ismét elindult Bécset elfoglalni, azonban Kőszeg vára alatt megtorpant. A vár, élén Jurisics Miklóssal hősiesen állta az ostromot. Augusztus 5-28-ig védekeztek, míg Bécsújhelynél 90 ezres német had gyűlt össze A szultán nem vállalta a döntő csatát, s visszavonult. Az országon belül folytatódtak a pártharcok. Szapolyai és Ferdinánd végül belátta, hogy egymást nem tudják legyőzni, s 1538-ban Nagyváradon békét kötöttek. Rögzítették a fennálló helyzetet, s megegyeztek abban, hogy Szapolyai halála után Ferdinándé az egész ország. Ha Szapolyainak közben örököse születnék, akkor kárpótolni kell őt egy hercegséggel I János feleségül vette Jagelló

Izabella lengyel királylányt. 1 évre rá fiuk született János Zsigmond kéthetes volt, amikor Szapolyai meghalt Utyesenics György horvát-dalmát családból származott. Martinuzzi Györgyként nevelkedett Corvin János udvarában Halála után Szapolyai Jánoshoz állt, majd pálos szerzetes lett Szerzetesi neve Fráter György. I János halálos ágyán megeskette őt, hogy fiából királyt csináljon. Fráter a csecsemőt királlyá választja II Jánost a Szulejmán el is ismerte királynak Ez azonban a Nagyváradi béke megsértése volt, s Ferdinánd 1541-ben hadsereggel indult Budára. Fráter a törököktől kér segítséget Jöttek is, azonban csellel elfoglalták Budát (1541.augusztus 29) A Duna menti terület a szultán birodalmának része lett, az ország három részre szakadt. A szultán Izabella királynéra és tanácsadójára, Fráter Györgyre bízta Erdély, Tiszántúl és Temesköz kormányzását adó fejében. Ferdinánd békét kért, cserébe

viszont át kellett adnia néhány várat. Ferdinánd a következő évben sereget küldött Buda elfoglalására, de kudarcot vallott. Fráter György erős központi kormányzatot hozott létre Erdélyben. Kiábrándult a törökökből, s Ferdinándnak akarta átjátszani Erdélyt. 1551-ben lemondatja Zsigmondot Ferdinánd Castaldót, a spanyol zsoldosvezért küldi sereggel Erdélybe Fráter eközben megtévesztésből kapcsolatot tart a törökökkel. Ferdinánd viszont nem bízott benne, ezért engedélyezte a megölését Így Pallavicini orvgyilkos megölte Fráter Györgyöt. Castaldo át akarja venni Erdélyt, fosztogatni kezd Az erdélyiek visszahívják Zsigmondod és Izabellát. Ferdinánd elveszti Erdélyt 1564-ben meghal Ferdinánd 1543-45-ben indított hadjárat során a törökök elfoglalták Vácot, Esztergomot, Székesfehérvárt, Simontornyát, Pécset. 1551-52-es hadjáratuk során elfoglalták Temesvárt, Szolnokot, azonban Dobos István által irányított Eger

várát nem tudták bevenni. 1566-ban elfoglalják Gyulát, de Szigetvár ostrománál az idős Szulejmán meghal. Azonban Zrínyi Miklós által vezetett várat önfeláldozó kitörésükkel sem menthették meg. 1568-ban Miksa császár (1564-1576) békét kötött a törökökkel Drinápolyban. 1570-ben János Zsigmond a Rajna menti Speyerben békét kötött a Habsburgokkal. Ebben Zsigmond lemondott a királyi címről, helyette fejedelmi címet vett fel, s a Habsburgok elismerték Erdély önállóságát. Zsigmond fiú utód híján a Habsburgokat ismerte el örökösnek, de halála után nem voltak elég erősek, hogy érvényt szerezzenek joguknak a törökök ellen. Az uralkodói udvarban működött a Titkos Tanács, mely a Habsburgok uralma alatt álló országok kül és belpolitikai kérdésében foglalt állást. Az Udvari Tanács hatásköre egyre inkább az igazságszolgáltatásra korlátozódott Az Udvari Kamara a pénzügyekkel foglalkozott. Az Udvari Kancellária

legkülönbözőbb ügyekben hozott döntést, foglalta írásba, és továbbította az illetékes hatóságokhoz. A katonai ügyek intézésének céljából az Udvari Haditanács végrehajtói hatásköre az egész Habsburg-uralom alatt álló területekre kiterjedt. szinte annyi rendi intézményrendszer működött a Habsburg-birodalomban, ahány tartomány volt A rendek törekvéseit a tartománygyűlés útján érvényesíthették. Az uralkodó csak hozzájárulásukkal vethetett ki adót, az országos jövedelmek felhasználásába is beleszólhattak, s törvényt (dekrétum) sem adhatott ki a jóváhagyásuk nélkül. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Mohács%20és%20a%20három%20részre%20szakadt%20ország.htm[20100919 15:11:36] Mohács és a három részre szakadt ország A királyi országrészben a rendi intézmények csúcsán az országgyűlés állt. A tanácskozási nyelve latin volt A felsőtáblán a főpapság és az arisztokrácia tagjai foglaltak helyet, az

alsótáblán pedig az alsópapság, köznemesség, és a városok képviselői. A szavazatokat nem számolták, hanem mérlegelték. A két tábla az egyes kérdésekben külön foglalt állást Ha ezek eltértek egymástól akkor egyeztető tárgyalás, üzenetváltás indult meg. A közös feliratot az uralkodó elé terjesztették, aki egyetértése esetén dekrétumba foglalta, vagy nem hagyta jóvá, akkor azt tovább kellett tárgyalni. A király és az ország intézményei között minden belpolitikai irat az uralkodó székhelyén működő Magyar Kancellárián ment keresztül. A pénzügyigazgatás céljából megszervezték a Magyar Kamarát. Erdélyben 1566-ban a szultán biztosította a szabad fejedelemválasztás jogát. Az erdélyi vármegyék igazgatásában a főispánnak volt nagy szerepe. Ő elnökölt a vármegyei bíróságon A vármegyék hatalma alá a magyarokon kívül a románság is tartozott A székelyek és szászok közigazgatási-bíráskodási

területei a székek, élén a királybírák álltak. Az uralkodói döntést igénylő ügyeket Erdélyben a Fejedelmi Tanács tárgyalta, az uralkodói döntések végrehajtásáról a kancelláriák intézkedtek. Az oszmánok által meghódított országrészeket katonai alapokon szervezték meg. Az elfoglalt területeket kormányzóságokra (vilajet), azon belül meg szandzsákokra osztották. A vilajeteket a bég, a szandzsákat a beglerbég (pasa) kormányozta A mindennapi életet a szultáni törvények (kánun) szabályozták. A hódoltsági területen a magyar önkormányzati szervek megmaradtak, ezért a török közigazgatás mentesült az alsó szintű hivatali szerv kiépítéséről. A törökök hagyták önállóan gazdálkodni a településeket, de saját anyagi érdekeit is szem előtt tartották. Próbálták minél jobban és minél hamarabb megszedni magukat. 1683-ban az oszmán hatalom ismét Bécs ellen indított támadást. A birodalmi seregek és a lengyel

király felmentő hadainak segítségével sikerült felszabadítani Bécset és visszavonulásra kényszeríteni a támadókat. I Lipótnak sikerült fegyverszünetet kötni a franciákkal, így létrejött pápai támogatással a Habsburgok, Lengyelország, és Velence részvételével létrejött egy törökellenes szövetség 1684-ben, a Szent Liga. Ehhez később Oroszország is csatlakozott 1686-ban Buda, 1688-ban Belgrád is a szövetségesek kezére kerül. XIV Lajos a balkáni előrenyomulást megsokallva támadást indított a Rajna mentén, így a törököknek sikerült visszafoglalni Belgrádot. 1699-ben megkötötték a karlócai békét, melynek értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Mohács%20és%20a%20három%20részre%20szakadt%20ország.htm[20100919 15:11:36] Rainer M. János Nagy Imre újratemetése – a magyar demokratikus átalakulás szimbolikus aktusa A több mint három évtizedes

Kádár-korszak és a magyarországi kommunizmus vége a hatalmi elit és a magyar társadalom közös időutazásával kezdődött. Az elit érzékelte, hogy a gazdasági válság társadalmi válságba nő át. Amúgy is törékeny, viszonylagos legitimációja meggyengült Megpróbált tehát visszanyúlni a bajok gyökeréhez, s valamit kezdeni a feledésre ítélt múlttal, az 1956-os forradalommal és a reá következő terrorral. Ez a vállalkozás eleve kudarcra volt ítélve Az akkori tetteket– a forradalom szovjet segítséggel történt leverését, az elnyomatást– meg nem történtté tenni, az akkor hatalmi szóval kimondott szavakat utólag visszavonni nemigen lehetett. A múltról való beszéd viszont lehetővé tette, hogy az addig jobbára hallgató magyar társadalom felidézze a forradalom és az azt követő évek emlékét és előbb erkölcsi, majd politikai ítéletet alkosson a rendszerről, amelyben élt. Ennek nyomán vált a magyarországi demokratikus

átmenet egyik kulcskérdésévé a múlthoz való viszony. Így személyesítették meg az 1956-ért kivégzettek a kommunista uralmat elszenvedő magyar népet. Így vált a magyar demokratikus átalakulás legnagyobb hatású szimbolikus aktusává Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetése Tanulmányomban először felidézem Nagy halálának fogadtatását. Ezt követően a magyar forradalom emlékezetének elfojtásáról lesz szó. Ez a helyzet alapvetően változott meg a nyolcvanas évek végén a magyar és nemzetközi kommunizmus általános válságának kiéleződésekor– ez a harmadik rész tárgya. A negyedik rész ismerteti az újratemetéshez vezető utat és magát az eseményt. A halál után 1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ásták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961

február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájában, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét „Borbíró Piroska” fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták. A demokratikus országok közvéleménye és politikusai egyöntetű és őszinte megdöbbenéssel reagáltak az 1956. novembere óta horizontjukról a szó szoros értelmében eltűnt Nagy Imre kivégzésének hírére. A magyar kormányfővel szemben a nyugati politikusok nagy része még a forradalom utolsó napjaiban is szembeötlő ellenszenvvel viseltetett. Már az 1953-54-es új szakasz idején sem láttak benne többet, mint a szovjet berendezkedés többé-kevésbé sikertelen ésszerűsítőjét. 1956-os szerepvállalásában is szovjet manipulációt gyanítottak Az amerikai politikai döntéshozók már a negyvenes évek végétől a Tito-jellegű elhajlókban, a nemzeti kommunistákban látták a szovjet csatlós

országok fellazításának legmegfelelőbb útját. Nagy Imrében azonban annak idején nemigen ismerték fel a hasonló alkatot. Ebben kétségkívül szerepet játszott az is, hogy első miniszterelnöksége idején Nagy nemigen próbálkozott külpolitikai önállósodással. 1956-ban azonban a Nyugat nem sok ügyet vetett az immár határozottan erre utaló jelekre, továbbra is a megszokott moszkovita kommunista jelzőkkel illette. A Szabad Európa Rádió magyar adása a legsúlyosabb vádakkal illette Nagyot, miközben például a lengyel program nagyra értékelte Wladyslaw Gomulkát. Tekintettel arra, hogy a Szabad Európa különösen a forradalom előtt és alatt igen jelentős befolyással rendelkezett a magyar társadalomra, ez a megítélés határozottan elmélyítette a miniszterelnök október 23-a után amúgy is keserves legitimációs nehézségeit. A halálhír nyugati fogadtatása arról tanúskodott, hogy a felismerés post festa megtörtént. Nagy a

szovjetellenes szabadságküzdelem tragikus, megcsalatott vezető alakjaként jelent meg, a kommentárok elenyésző számú kivételtől eltekintve kizárólag a szovjeteket, személy szerint Hruscsovot tekintették felelősnek a kivégzésekért. Ez a megítélés lényegében mind a mai napig alig változott. Az akkor egyértelműen bábkormánynak tekintett magyar vezetés bűnrészességéről kevés szó esett, ami a későbbi enyhült időszakban igen jól jött Kádár Jánosnak. A nyugati reagálás egy másik vezérmotívuma szerint a per és az ítélet a szovjet rendszer megreformálhatóságának illuzórikus voltát szemléltette, Sztálin árnyékát borítva a XX. kongresszus hozta reményekre A reálpolitikus megközelítés hamarosan áttört a megdöbbenésen, mint például Konrad Adenauer német kancellár megjegyzésében: „a felháborodás, amit érzünk nem riaszthatja vissza a nyugati hatalmakat attól, hogy megegyezést keressenek a Szovjetunióval az

általános és ellenőrzött leszerelésről.” Az idegenkedés és a lelkiismeret furdalás közepette kialakult halálmagyarázatot jól példázza a The New York Times kommentárja: „Valószínűleg kevés szabad ember hullat könnyeket a meggyilkoltakért, akik mint kommunisták, saját embertelen dogmáik áldozataivá váltak. De minden szabad ember tiszteli és gyászolja bennük a hazafit és a mártírt, akik a válság idején e dogmák fölé emelkedtek és hazájuk szabadságát és függetlenségét védték egy barbár idegen hatalommal szemben. A szabad nemzetek pedig, különösen az ENSZ, ahová Nagy utolsó kétségbeesett segélykiáltását intézte, nem szabadulhatnak a szégyen érzésétől, amiért képtelenek voltak segíteni.” A halál nyugati fogadtatása kései és hiábavaló megigazulást adott Nagy Imrének, a magyar forradalom központi alakjának, a kommunista sorsa pedig újabb, bár korántsem végső adalékul szolgált a baloldali értelmiség

kommunizmusból való kiábrándulásának folyamatához. Magyarországon, akárcsak 1956-nak, a halálnak is a forradalmat leverő rezsim próbált értelmet adni. Az ítéletről kiadott közlemény ezt a feladatot csak részben oldotta meg, a zárt tárgyalás bő teret adott a nemkívánatos visszhangoknak. Szirmai István, a párt Agitációs és Propaganda Osztálya vezetője jelentése szerint „a Nagy Imre és bűntársai ügyében hozott ítéletet a dolgozó tömegek általában tudomásul veszik, nagy részük helyesli. Különösen áll ez a munkásosztály nagy többségére.” Igaz, hogy a „középparasztok egy része keménynek találja az ítéletet és sajnálkozik” az értelmiség egyenesen „passzív, kissé ijedt”, ezért, valamint „tekintettel a nyugati ellenséges rádió és a hazai ellenséges erők agitációs tevékenységére és arra, hogy pártszervezeteink érvelése [.] nem mindig egységes, szükség van a párttagság, a tömegszervezetek és

az állami élet vezetőinek részletesebb informálására” A politikai elit tájékoztatásának feladatát először maga Kádár vállalta magára az MSZMP Központi Bizottságának 1958. júliusi ülésén, ahol Nagy Imre tárgyalás során tanúsított magatartását „aljasnak” „csúszás-mászásnak, hazudozásnak” nevezte. E tömör megfogalmazás illusztrálását is szolgálta az az indítvány, amely szerint „a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a párt Agit. Prop Osztályának munkatársaiból alakított bizottság szerkessze meg a Fehér Könyv V kötetét.” A klasszikus sztálinista kirakatper fontos része a politikai mondanivaló mellett a vád tárgyává tett eszmék hordozóinak emberi lealacsonyítása. Az elátkozni kívánt eszméket és cselekedeteket látható és hallható módon összekapcsolják az őket megtestesítő személlyel, akiről így kiderül, hogy nemcsak politikai bűnöző, hanem egyben erkölcsi hulla, akinek

lehetőleg már (politikai) gyermekkorától kezdve a legaljasabb árulások sorozata terheli a lelkét. A harmincas-negyvenesötvenes évek szovjet és kelet-európai kirakatpereiben az összekapcsolást a különböző módszerekkel erre rábírt vádlott maga végezte, betanult és nyilvánosan előadott önvallomásaival. A Nagy Imre per során ez a forgatókönyv nem működött, s ez zavarta az eljárás nyilvánosság előtti megjelenítését. A tárgyalásról készült filmfelvételek felhasználásával Rajnai Sándor rendőr ezredes, a Nagy-per belügyi felelősének forgatókönyve alapján elkészült előbb egy száz, majd nyolcvan perces „külső propaganda céljait szolgáló” film. Az első „nem nyert jóváhagyást”, s a másodikat sem mutatták be Valószínűleg amiatt, hogy a vádlottak, elsősorban Nagy Imre képi megjelenése még a tendenciózus válogatásban is túl sok méltóságot sugárzott, a lefogyott, beesett arcú ember sajnálatot keltett

volna. A szövegkörnyezetből való kiragadás, a montírozás, az elhallgatás régi módszereit legjobban az írásbeliség közegében lehetett alkalmazni. A Fehér Könyv az elveszett nyilvánosság lealacsonyító funkcióját töltötte be. A tartalmi és formai szempontból módon válogatott idézetgyűjtemény a vádlottakat láthatóan két csoportra osztotta. Mivel a per főalakjától, Nagy Imrétől igen nehéz lett volna önkritikára utaló mondatokat kiollózni, őrá a megátalkodott tagadó, a társait meghazudtoló, velük veszekedő, a nyilvánvaló felelősségtől gyáván menekülő szerepét osztották. Vele szemben társai és a letartóztatott tanúk a felelősséget elismerő, töredelmes vallomást tévő szerepét kapták. Technikai szempontból a hamisítás olyan ősi eszközeivel éltek, mint pl. a szövegkörnyezetből való kiragadásé, a valójában felmerült részletek elhallgatása, az ellenkező vélemény elhallgatása, a vádnak megfelelő

állítás érdekében, a szövegek egyszerű meghamisítása, nem létező párbeszédek konstruálása. Nagy Imre 1956 után külföldre menekült hívei a szó szoros értelmében ízekre szedték az ítéletről kiadott közleményt és a Fehér Könyvet, kimutatván minden szaváról, hogy hazugságon vagy ferdítésen alapul. A nyugati magyar demokratikus emigrációban először Nagy Imre vitairatai jelentek meg előbb 1957-ben magyar, később angol, francia, olasz és német, japán nyelven. A londoni, majd párizsi Irodalmi Ujság, illetve az 1958-ban Brüsszelben létesült, és öt éven keresztül működő Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet körül szerveződött értelmiségiek körében születtek meg az első, máig hiteles életrajzok és történetírói ábrázolások a forradalom miniszterelnökéről, elsőként Méray Tibor „Nagy Imre élete és halála” és Molnár Miklós - Nagy László „Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy

Imre?” című könyvei, melyek számos világnyelven jelentek meg. E munkák, továbbá Fejtő Ferenc, Kende Péter, Váli A Ferenc, Paul Kecskeméti, Király Béla, később Bill Lomax, Federigo Argentieri tanulmányai máig meghatározzák azt a nemzetközi tudományos és politikai közbeszédet, melyben összeforrt Nagy alakja és az 1956-os magyar forradalom. Nagy Imre utolsó üzenetében elsősorban hazájától, a magyar társadalomtól és politikától várta, hogy „nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot szolgáltasson ügyében”– egyben 1956 ügyében. Alakja és 1956 szoros összekapcsolódása az 1958 utáni hazai, torz és hazug halál-magyarázatban is megvalósult. A levert forradalom és az utána a társadalmat sújtó represszió egyetlen személyben, s ezért könnyen átélhető módon jelent (volna) meg. Ettől kezdve egyikkel sem lehetett mit kezdeni a másik nélkül A forradalom emlékezetei A

Kádár János-vezette MSZMP 1956. decemberében a magyar forradalmat ellenforradalomként értékelte, melynek végső célja a második világháború előtti rendszer visszaállítása volt. Kádár rendszere egészen 1989-ig változatlanul hagyta ellen-56-os önképét. Jórészt vállalta a kontinuitást még azzal a Rákosi-korszakkal is, melynek rossz hírétől amúgy szabadulni igyekezett -- de amely ellen a forradalom lázadt. 1956 megítélése és az állásfoglalás a Kádár-rendszerrel, annak jellegével és legitimitásával kapcsolatban egy és ugyanazon kérdéssé vált. Ez pedig a nyolcvanas évekig nem történeti, hanem olyan politikai kérdés volt, amely nagyon könnyen rendőri kérdéssé válhatott. Mindaddig nem történt semmiféle lényeges elmozdulás 1956 megítélésében, amíg fennmaradt a Kádár-rendszer kialakulásának reális feltételrendszere: az 1957-58-as társadalmi kapituláció lélektani hatása, a lassan enyhülő, de azért fennmaradó

hidegháborús szembenállás és az életszínvonal-politika eredményeként kialakuló részleges legitimáció. Amint a hetvenes évek közepétől ez megváltozott, a legitimációs probléma, vele 1956 és a Nagy Imre-kérdés ismét megjelent a hatalom horizontján. Kádár János a „nemzeti tragédia” fogalmának bevezetésével kívánta orvosolni rendszere első betegségtüneteit. A represszió, a kivégzések, köztük elsősorban Nagy Imre elítélése azonban nem tartozott a nemzeti tragédia fogalomkörébe. Nagyot még inkább hallgatás övezte, mint 1956-ot. Ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna benne minden tankönyvben az 1956-os ellenforradalom tantörténete, az általános iskola 8. osztályától az egyetemig; ne lett volna benne, hogy Nagyot árulásáért halálra ítélték és 1958-ban kivégezték. Nem jelenti, hogy kerek évfordulókon (például 1981-ben, 1986-ban) televíziós műsorokban (Velünk élő történelem), Társadalmi

Szemle-cikksorozatokban ne ismételgették volna rituálisan az 1958-as halálmagyarázat egyes elemeit. De jobbára hallgatott róla a politikai közbeszéd -- a hivatalos éppúgy, mint a nyilvánosság előtt jelzésekben beszélő. Azt valószínűleg a hatalom birtokosai sem gondolták, hogy a magyar társadalom azért hallgat, mert elfelejtette a forradalmat és Nagy Imrét. Abban sem hihettek, hogy az emberek elfogadják az 1958ban nyilvánosságra hozott halál-magyarázatot A hallgatás talán nem jelentett beleegyezést, de az „össznemzeti elfojtás” (Mérei Ferenc kifejezése) beletörődést jelentett abba, ami történt. A hallgatás nem jelentette azt, hogy „magyar nép felmenti„ Nagyot a vádak alól, ahogyan az utolsó üzenet remélte. Ám hiába nem tartotta bűnösnek, hiába tartotta visszavonhatatlanul egynek a forradalommal, ha egyszer nem mondta mindezt ki. A nyugati demokratikus magyar emigráció közvetlenül a forradalom után megpróbálta

politikailag képviselni az elbukott magyar forradalom ügyét. Nem sok sikerrel– annál sikeresebben formálta viszont a nyugati közvéleményt és értelmiséget. A rendszeres megemlékezések, könyvek, tanulmányok, cikkek és interjúk nyomán a Magyarországról, magyar történelemről szóló ismeretek első helyére 1956 került. (Ezzel megváltozott az ország korábbi, évtizedek óta nem túl kedvező megítélése.) Itthon a hetvenes évek végén kialakuló hazai demokratikus ellenzék törte meg a hallgatás falát, és elődeinek sorába kitüntetett helyre állította az 1956-os forradalom emlékét és hagyományát. A Kádár-rendszer igazi arcának, valódi genezisének és egész történetének szimbólumává a halott Nagy Imre lett, aki a rákoskeresztúri temető legtávolabbi sarkában, a 301-es parcellában több száz kivégzett társával együtt jeltelen sírban nyugszik. A halál negyedszázados évfordulóján, 1983-ban ez a felismerés tört a

felszínre. „Névtelen hantok, korhadt fakeresztek egy cserép virág, szegfű egy konzervdobozban, vadrózsa-bokor. Ennyi az egész A többi– néma csend Nagy Imrének, az ország törvényes miniszterelnökének és ezernyi társának még az sem jut, ami a rablógyilkost megilleti. Egy sírhely, egy emlékkő, egy névtábla a rabtemetőben Ki vállalja ezért a felelősséget?”– kérdezte Vásárhelyi Miklós a párizsi Irodalmi Újság címoldalán. „Egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!”– írta versében Nagy Gáspár. Műve elkerülte a szerkesztői-cenzori figyelmet, s megjelent a tatabányai Új Forrásban, riadalmat, a lap bezúzását, a szerző elhallgattatását váltva ki. Nagy Imre perének, a kivégzés negyedszázados évfordulóján, 1983-ban különszámot szentelt a szamizdat vezető orgánuma, a Beszélő, melyben Kis János többek között megállapította: „A per koncepciója [.]

nagyobbrészt elveszítette aktualitását. Átértékelése mégis késik Ez pedig jele annak is, hogy minden változás ellenére milyen erősen kötődik az 1956 utáni rezsim a hazugsághoz, amelyben megszületett.” A folyóirat szerkesztői „elvárhatónak” ítélték, hogy a kivégzetteket tisztességgel eltemessék– ezt egyébként a hozzátartozók 1958 óta sorozatosan kérték, eredménytelenül. „Szerintem a 301-es parcella sorsán csak a magyar nemzet változtathat.”– jelentette ki a forradalom után ugyancsak elítélt Krassó György, huszonöt év után megismételve Nagy Imre üzenetét. A magyar ellenzék politikai gondolkodásában az 1956-os forradalom emlékezetének rendszerkritikai, delegitimáló mozzanata világos volt. Az 56-os példa, mint politikai előkép és politikai hagyomány felépítése már kevésbé. 1985-ben Monoron találkoztak az ellenzék liberális és nép-nemzeti irányzatának képviselői. Az utóbbi csoporthoz tartozó

Csurka István az „új magyar önépítést” még a (kényszer) kiegyezésnek nevezett kölcsönös hallgatásra, a kádári depolitizálás tudatos vállalására, a közszférától való tudatos elzárkózásra kívánta építeni. Vele szemben Szabó Miklós és Kis János a kapituláció mozzanatát, az 1956 utáni „eredmények” engedmény-jellegét hangsúlyozták. Az „önépítés útja éppen nem a kivonulás, hanem a jogtudat élesztése”– jelentette ki Szabó. A forradalom harmincadik évfordulóján, 1986-ban Nagy egykori vádlott-társa, Donáth Ferenc kezdeményezésére (de már halála után) az ellenzék különböző politikai és generációs csoportjai konferenciát rendeztek a forradalom történetéről. A tanácskozáson két sajátos 56-os politikai hagyomány is megfogalmazódott. Az azóta sem meghaladott nagyimrei reformer magatartás, mely a rendszer alapdogmáival való végső szakításig is képes volt eljutni a forradalomban (Vásárhelyi

Miklós), illetve a munkás-önigazgatásé, mely egyben a korai nyolcvanas évek lengyel forradalmának tapasztalataira is épített (Kis János). 1987-88-ban azonban a közvetlen politikai programok nem ezekre a lehetséges hagyományokra, hanem a rendszer kritikai, közgazdasági-szociológiai-politológiai elemzéseire épültek, jeléül annak, hogy az ötvenhatos hagyomány (egyébként kézenfekvően) nem szolgáltat iránytűt a jelen cselekvéshez. A „történelmi igazságtétel” követelése 1985 után a hazai válság érlelődése és a szovjet birodalomban érlelődő reformok Magyarországra irányították a figyelmet; a növényekkel sűrűn benőtt 301-es parcella, az eltemetettek helyét „jelző” besüppedt gödrök hátborzongató látványa feltűnt a BBC híradójában éppúgy, mint a The New York Times címoldalán. Kibontakozóban volt az a hazai és nemzetközi mozgalom, amely a halottak, elsősorban Nagy Imre eltemetésének erkölcsi parancsát

szögezte szembe a magyarországi rendszerrel. 1988 tavaszán volt ötvenhatos politikai foglyok megalakították a Történelmi Igazságtétel Bizottságát (TIB), amely a Nagy Imre-per 30. évfordulóján felhívást intézett a magyar társadalomhoz, sürgetve a kivégzettek méltó eltemetését, rehabilitálásukat, az egész közelmúlt történetének megismerését és újraértékelését. 1988 június 16-án a magyar demokratikus emigráció három évtizedes hagyományt őrző tevékenysége csúcspontjaként a párizsi PéreLachaise temetőben felavatta Nagy Imre és társai szimbolikus sírját. Egyidejűleg a budapestbelvárosi utcákon utóbb a rendőrség által durván szétvert tüntetés skandálta Nagy Imre nevét „Maguk az MSZMP vezetői is a párt és az állam elválasztásáról, valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés,

amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el.”– jelentette ki beszédében Kis János A temetés ügye kikerülhetetlen politikai követeléssé, a rendszer válságának egyik legnagyobb tömeghatású ügyévé változott. 1988. májusában az MSZMP rendkívüli pártértekezlete leváltotta tisztségéből Kádár Jánost, aki élesen ellenzett mindenfajta szembenézést a múlttal, s még azt is tagadta, hogy Magyarországon válság lenne. Elmozdítása után immár a párt vezetése is napirendre tűzhette a válság történelmi gyökereit, 1956-ot. Az MSZMP PB 1988 június 14-i ülésén határozat született arról, hogy a rendőrség verje szét a Batthyány-Nagy Imre örökmécsesnél tartott emlékezést. Ugyanekkor Fejti György KB-titkár a következőket mondotta: „Van tennivalónk, mindenekelőtt a párttörténetnek, a történettudománynak, hogy árnyaltabb értékelést adjon eseményekről, személyekről anélkül, hogy az

alapmegítélését az 56-os eseményeknek ez érintené. És vannak bizonyos mérlegelendő emberiességi szempontok is, amit megfelelő időben rendeznünk kell. Most azonban nem vagyunk olyan helyzetben és talán nem is lenne helyes nyomásra lépni, nyugodtabb időben vissza kell térni erre és komplex módon a kérdést végiggondolni és rendezni.” Grósz Károly pártfőtitkár-miniszterelnök a június 16-i tüntetés szétverése után nem sokkal az Egyesült Államokba utazott. Itt kijelentette, hogy „a június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított”, hozzátéve, hogy Nagy Imrét annak idején helyes volt bíróság elé állítani, mert egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt”. Ugyanakkor egyik sajtóértekezletén az egykori 56-os halálraítélt, Szilágyi József leányának kérdésére azt válaszolta, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de ha a család akarja,

megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik” őket. Augusztus 4-én Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár nyilatkozatban közölte, hogy a minisztériumban felülvizsgálják azokat a jogszabályokat, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a volt 56-os elítélteket. Grósz Károly ismételten közölte, hogy humanitárius szempontokból” megtörténhet az 1956-os szerepük miatt kivégzett magyar állampolgárok rendes eltemetése. 1988 november 29-én a PB határozatot hozott „az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről”. A vitában a Fejti-féle „komplex végiggondolást és rendezést” Grósz Károly korszerűbb megközelítése váltotta fel: „El kell tudni viselni és kell tudni kezelni.” A probléma kezelése– a rövidéletű Grósz-korszak kulcsfogalma– azt jelentette volna, hogy az

igazságügyminisztérium által kijelölt büntetésvégrehajtási parancsnok a közvetlen hozzátartozókkal tárgyalja meg az exhumálás és a kegyeleti aktus (családi temetés) részleteit. Még a PB tagjai sem gondolták, hogy ez lehetséges. Amikor az ügy 1988 december 15-én a KB elé került, Fejti György felhívta a figyelmet arra, hogy „egészen pontosan kiszámítható köröknek, csoportoknak érdekében áll, hogy ezt az eseményt áthangszereljék, politikailag felhasználják, kiaknázzák”. De, tette hozzá elszántan és újszerűen, „ezzel együtt is ezt a javaslatot elfogadhatónak tartjuk, és később kell visszatérni arra, hogy azt a helyzetet, amit ez a lépés teremt, hogy lehet megfelelő formában, politikailag kezelni.” Az idő előrehaladta cseppet sem kedvezett az előre elgondolt kezelésnek. Nem csupán az ellenzéki politikai szervezetek befolyása és főképp nyilvánossága növekedett, hanem az MSZMP-n belül is mind többen ismerték

fel, hogy a párt képtelen a régi módon kezelni a válságot. Plurális szerkezetben előbb-utóbb összeroppantja a múlt terhe, vagy a legitimációs résen keresztül valóságos legitimációs űrbe illan el. Ezt megelőzendő az MSZMP vezetése bizottságot alakított a „megtett történelmi út” vizsgálatára, formailag egy új pártprogram számára. A bizottságra felügyelő PB-tag, Pozsgay Imre 1989. január 28-i, 1956-ot „népfelkelésként” értékelő nyilatkozata hirtelen az első nyilvánosságba emelte a forradalom és Nagy Imre kérdését. A reakció robbanásszerű volt, s messze túlhaladta Pozsgayék új (párt)legitimációt építő szándékait. Pozsgay a PB 1989. február 7-i ülésén világosan kifejtette saját és pártja motívumait Szerinte a népfelkelés szó azért különösen jó, mert „nem hordoz szovjetellenes tartalmat, de antisztalinista és kielégíti jelen pillanatban azokat is, akik egyébként ezt túlhajtó, másik

variációt dédelgetnek magukban, a forradalom, nemzeti forradalom és függetlenségi háború, függetlenségi harc gondolatát. [E]z az összefüggés az, ami véleményem szerint a pártot kisegíti egy aktuálpolitikai kényszerből született fogalom fogságából anélkül, hogy teljes identitását és önbecsülését aláásná, anélkül, hogy az egész párttal szembenézve kellene itt valami különleges számonkérést és elszámoltatást véghez vinni. [] Tehát nem arról van szó, hogy szakítani az ellenforradalom kategóriájával, hanem arról is, hogy nehogy újra forradalom legyen a neve egyértelműen.” A távlatosabb problémakezelésre vonatkozó elképzeléseket maga Grósz Károly világította meg ugyanezen ülésen. „Ezzel a struktúrával, ezzel a politikai teherrel, ami mögöttünk van, és ezzel a hangulattal, amelybe belehajszoltak bennünket és belehajszoltuk magunkat, ebben egy egy év múlva lebonyolítandó választáson tudunk-e többséget

teremteni, vagy nem tudunk? [.]Egy társadalmi struktúraváltás Magyarországon polgárháborúval fog együtt járni. Itt nem lesz beavatkozás az én meggyőződésem szerint se keletről, se nyugatról. Itt egy lezárt termosz lesz, amin belül ki kell szenvedni a saját válaszunkat, akkor pedig itt kő kövön nem fog maradni. Erről meg vagyok győződve, mert van olyan erő, amely képes és hajlandó lesz fegyvert fogni a rendszerváltozás megakadályozására. Ezért egyedüli utat abban látom, hogy megegyezéses alapon történjék a politikai átmenet a különböző erők között [.] A mi realitásérzékünktől függ, hogy megtaláljuk-e azokat a partnereket, akivel egy koalíciós struktúrában képesek vagyunk azt a többséget megteremteni, ahol a társadalom alapjai megmaradnak.” A múlt exhumálása A Történelmi Igazságtétel Bizottsága 1989. február 14-én az Igazságügyminisztériumban egy 1989 június 16-án tartandó „normális polgári temetés

megszervezéséről” kötött előzetes megállapodást Borics Gyula igazságügyi államtitkárral. Erre az Újköztemetőben került volna sor, ahol március 29én megkezdődött Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Április 21-én a TIB és a kormány képcvselői már az újratemetés bizonyos technikai részleteit is rögzítették. Ugyanakkor a TIB-ben és az ellenzéki politikai szervezetekben felmerült, hogy az esemény várható történelmi jelentőségére és a tömeges részvételre való tekintettel a város központi helyén valamiféle demonstrációt kellene szervezni, hiszen a távoli és viszonylag kevés embert befogadó temető erre alkalmatlan. Miután a temetés terve nyilvánosságra került, a nyugati demokratikus emigráció képviselői sorra jelezték, hogy az eseményen részt kívánnak venni. A szervezést és az azt kísérő vitákat szoros operatív

ellenőrzés alatt tartó állambiztonság jelzést adott és politikai döntést kért. Váratlan dolog történt: a monolit meghasonlott önmagával. A PB 1989 április 19-i, majd a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának nevezett válságbizottság április 28-i ülésén a testületekben helyet foglaló kormánytagok (Németh, Horn, Horváth) a meghívott Kulcsár Kálmán, valamint Szűrös Mátyás parlamenti elnök támogatásával ellenezték a demonstráció betiltását. Ehelyett Nagy Imre és az összes 56-os elítélt jogi rehabilitációja, valamint a kormány temetésen való hivatalos részvétele mellett szálltak síkra. A keményvonalasok szorongtak és riogattak. „Nem hiányzott, hogy ez a kegyeleti aktus kiszélesedjen és egy politikai, jogi rehabilitációval párosuljon”– dohogott Fejti György. Borbély Sándor, a munkásőrség parancsnoka szerint: „A Kossuth tér semmiképpen nem jöhet számításba, a Hősök tere sem, mert

nem lehet kezelni.” Május 2-án az Ellenzéki Kerekasztal ülésén– mely addig a temetés ügyével nem foglalkozott– Mécs Imre adott tájékoztatást a TIB-en belül kialakult vitáról. Az adott pillanatban a TIB vezetőinek többsége és a kivégzettek családtagjai még mindig a temetői helyszín és a szigorúan kegyeleti jellegű rendezvény mellett álltak. Mécs szerint viszont „az emberek [] szeretnének ott valamiben részt venni, szeretnének egy korszakot lezárni és várják az új korszaknak a nyitását.” Az EKA sem tagadta a kegyeleti jelleget. „Koporsó nélkül, de ezt a tömegdemonstrációt a temetés előtt [] meg kell tartani. Mint az ellenzéki szervezeteknek a tömegdemonstrációját, mert ez nem pusztán az özvegyek ügye, ez a temetés, ez nemzeti ügy, itt a nemzet rehabilitálja önmagát.”– mondotta Magyar Bálint. Tölgyessy Péter egy más szempontból húzta alá a temetés jelentőségét: „Nagyon fontos volna egy nagy

tömegmegmozdulás, gondoljunk arra, hogy akkor fogunk tárgyalni az MSZMP-vel [.] állandóan előjönnek a tárgyalásokon, hogy nekünk van 800 ezer tagunk, maguknak meg csak ennyi és ennyi ezer”. Immár nem csupán a Kádár-korszak legitimációjának lebontásáról volt tehát szó, hanem arról is, hogy a tömegmegmozdulás legitimálja a változásért küzdő ellenzéki pártokat és szervezeteket is. A temetés 1956 örökségének vállalását is kifejezte, amelyben akkor valamennyi ellenzéki erő egyetértett. A TIB és az ellenzéki pártok vitája csupán néhány napig tartott. Május 18-án Mécs Imre az Ellenzéki Kerekasztal ülésén bejelentette, hogy a terv megváltozott, a ravatalozásra a Hősök terén kerül majd sor, ahol a tömeges, demonstratív részvételre és a kegyeleti jelleg megőrzésére egyaránt lehetőség nyílik (mellőzve a hangos felvonulást, a jelszavakat, feliratokat). A civiltársadalmi és politikai szempontok ütközése

csupán embrionális állapotban jelent meg; végeredményben az átalakulás e nagy eseménye egyszerre maradt civil kegyeleti esemény, s vált kivételes erejű politikai demonstrációvá. Május elejére a közhangulat nyomása alatt a hatalmon lévők is kénytelen-kelletlen beletörődtek, hogy a temetés nagy nyilvánosság előtt zajlik majd. Az MSZMP PB május 2-i ülésén már szó esett arról, hogy „célszerűnek tűnne június 16-a előtt nem sokkal egy kormánynyilatkozatot közzétenni, ami ebben a kérdésben a megbékélésre helyezi a hangsúlyt.” Május 22-én Németh Miklós miniszterelnök megállapodott a TIB képviselőivel a Hősök terén tartandó ravatalozásról. Tette ezt „nagy szorongások és a felelősség ránk tukmálása mellett”, ahogyan két nappal később Mécs Imre jellemezte az aktust az EKA ülésén. Forradalmi idők jeleként a kormányzati jóváhagyásról elsőként a sajtó, azt követően az ellenzéki pártok kaptak

tájékoztatást. A TIB már a technikai részletekről is megegyezett a belügyi és közigazgatási szervekkel, amikor a miniszterelnök post festa mindezt bejelentette a PB ülésén. A jelenlevők azon már fenn sem akadtak, hogy a bejelentés részeként elhangzott, hogy egész napos élő tv-közvetítés lesz, inkább azon tanakodtak, hogy vajon hogyan szerezzék meg előzetesen az egyenesben látható-hallható beszédek szövegét, s hogyan ne képviseltesse magát Nagy Imre temetésén MSZMP-Magyarország úgy, hogy azért mégis ott legyen. A temetés előtt három héttel, 1989. május 29-én az MSZMP KB megvitatta a Nagy Imréről szóló nyilatkozatot. A testület néhány tagja felismerte, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy a párt fenntartások nélkül rehabilitálja a kivégzett miniszterelnököt, önbírálatot mondjon. A többség azonban ezt erős fenntartásokkal fogadta. A reformerek közül Ormos Mária, Berend T Iván, Katona Béla, Horn Gyula Nagy

azonnali politikai rehabilitációját és az 1958-as per jogi felülvizsgálatának meggyorsítását sürgették. Velük szemben Grósz, Berecz és a középen egyensúlyozni kívánó KBtagok a párttagságra (vagyis az ortodox funkcionáriusokra és aktívára) hivatkozva óvatosságot ajánlottak. Semmitmondó nyilatkozat született, mely az újratemetésből szerette volna megalkotni a „nemzeti megbékélés napját”, megérezve azt a halálos veszélyt, amit az esemény a pártnak jelent. Miközben az MSZMP kísérletet tett arra, hogy depolitizálja az átmenet szimbolikus mezőjét, az utolsó napokban az EKA inkább tovább kívánta politizálni a temetést. Nagy vita folyt az állampárttal kezdendő nemzeti kerekasztal-tárgyalások megkezdésének időpontjáról: vajon június 16-a előtt, vagy utána kerüljön-e sor rá? A 16-ától való félelem légköre előnyösebb, a szorongás attól, hogy a közhangulat a párt ellen fordul, s a békés lefolyású temetés

után nem „nyugszik meg” túlságosan az MSZMP? Pár nappal a temetés előtt pedig erősen megoszlott az ellenzék koordináló testülete abban a kérdésben, hogy vajon az állami vezetők e minőségükben megkoszorúzhatják-e a ravatalt. Végeredményben mindkét kérdésben az a felismerés győzedelmeskedett, hogy ezeknek a részleteknek az esemény egészéhez képest csekély a jelentőségük. Közvetlenül a temetést megelőzően az ellenzéki szervezetek és személyiségek körében egy másik vita is támadt. Az egykori demokratikus ellenzék radikálisai (Krassó György és mások) vetették fel a kérdést, hogy a temetés vajon elsősorban a (kommunista) Nagy Imre (és megnevezett társai) vagy a forradalom valamennyi áldozatának temetése-e. A vitában az ellenzéken belüli mérsékelt elit– plebejus radikálisok hasadás fogalmazódott újra. Utóbbiak a temetésben ennek leképezését és 1956 "pártellenzéki kisajátítását" látták.

Meghúzódhatott mögötte az a félelem is, hogy a temetés így mégis alapot adhat az MSZMP reformerőinek egy 56-ra és Nagy Imrére építő új legitimáció kialakítására. Az inkább lappangó vitát az öt valóságos mellé helyezendő hatodik, üres, szimbolikus koporsóval (melyben a forradalomban elesett, utána kivégzett névtelen mártírok hamvai nyugszanak) a TIB közmegelégedésre megoldotta, de később messzemenő következményekkel járt. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén kétszázezernyi tömeg adott búcsútiszteletet újratemetésük előtt Nagy Imrének és társainak. Az állami televízió addig példátlan, egésznapos egyenes közvetítést adott az eseményről. Előző este a rádióban és a televízióban egyaránt felhangzottak Nagy Imre az utolsó szó jogán elmondott szavai és a kegyelmi kérdésre adott válasza. Hetek óta különleges gyorsasággal folyt (de jellemző módon befejezést azért még nem nyert) a Legfelső

Bíróságon a semmisségi eljárás, így kerültek elő a periratok mellett fekvő hangfelvételek, melyek révén Nagy utolsó üzenetét megismerhette annak címzettje, vagyis a magyar nép is. A TIB által szervezett temetés a demokratikus átalakulásért küzdő politikai erők közös ügye lett. A szónokok (Vásárhelyi Miklós, Király Béla, Zimányi Tibor, Mécs Imre, Rácz Sándor, Orbán Viktor) a halottat méltatták, a forradalomról beszéltek, de nem annak folytatásáról vagy újraélesztéséről, hanem békés átmenetről, az 1956-os célok elérése érdekében. Valamennyi beszéd politikai beszéd is volt, de amíg többségüket áthatotta a gyász és a kegyelet, Mécs Imre, Rácz Sándor és elsősorban az egyedüli 1956 után született, szónok, Orbán Viktor nyíltan szóltak az ötvenhatos követelések aktualitásáról (a szovjet csapatok távozásáról csak Orbán tett említést). A hangulat ünnepélyes, komor, némiképp feszült volt, de

semmiféle incidensre nem került sor. Felhangzott Nagy Imre 1956. október 30-i rádióbeszédének néhány mondata -- ezek a rend és nyugalom megőrzéséről szóltak. A temetést megelőzőleg 1989. június 16-a lélektani és történelmi fordulópontnak bizonyult az utóbb leginkább rendszerváltozásnak nevezett magyar demokratikus átalakulás menetében. „A régi rend összeomlásának legfontosabb hatótényezője [.] erkölcsi volt” -- írta pár hónappal később Kende Péter -- „ez a gyászünnepség olyan volt, mint egy úrfelmutatás, amely elől a Gonosz szűkölve menekül.” A következményeket Kis János fogalmazta meg: „Senki sem mondhatta többé másnak vagy önmagának: ezek csalók, becstelenek, hazugok és gyilkosok, de mégis támogatom őket, hiszen uralmuk alatt viszonylagos jómódban éltem.” A temetés előtt három nappal, 1989. június 13-án az MSZMP tárgyalóasztalhoz ült a kerekasztalba tömörült ellenzéki pártokkal. Rendszere

erkölcsi halála után három héttel, 1989 július 6-án meghalt Kádár János, ugyanazon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc ítéletét, és bűnteleneknek jelentette ki Nagy Imrét s társait. Az ötvenhatos hagyomány 1989-es újrateremtéséről, drámai hatásáról tíz év távlatából sem lehet találóbban fogalmazni, mint Kende Péter tette. De ma már láthatók az aktus hosszabb távú hatásai is. A magyar társadalom, amely még 1989 előtt néhány évvel sem állt szemben frontálisan és többségében a forradalom leverésére alapított rendszerrel, 1989-ben előhívta emlékezetéből azokat az eseményeket, amelyek kapcsán utólag ténylegesen vagy potenciálisan szembenállóként határozhatta meg magát. A Rákosi-rendszer legsötétebb éveit, a kádári megtorlás néhányéves időszakát 1956 után, és persze magát 1956 októberét. Nagy Imre temetése ennek a szelektív emlékezetnek és szelektív-utólagos

ellenzékiségnek volt adekvát szakrális aktusa. De valószínűleg legalább ekkora erővel fejezte ki, hogy az átmenetre készülő magyar társadalom minden fontos szereplője tényleg a föld alatt szeretné látni a múltat. Nagy Imrével sírba került a Kádár-korszak eltagadott eleje, be nem vallott lényege– s pár héttel később Kádár Jánossal korszakának boldog békeévei, de a vég is. Többé nem kellett szembenézni élő halottakkal– és ma sem kell A delegitimáló funkció teljesült– az ünnepi, kegyelmi pillanat egyirányú emlékezete pedig átadta helyét a széttartó emlékezetnek. Ez a folyamat, 1956 sok-sok történetre hasadása, azóta is tart A rendszerváltó folyamatban a forradalom öröksége tehát kettős szerepet játszott. Mint pozitív program a szovjet/kommunista rendszer antitéziseként jelent meg. Nemcsak megfosztotta legitimációjától az ancien regime-et, hanem egyszersmind legitimálta mindazokat az erőket, amelyek többet

akartak az ún. szocializmus reformjánál Ugyanakkor 1956 negatív programként is megjelent– s ebben a vonatkozásban egy kicsiny radikális csoporttól eltekintve minden politikai erő azonos véleményt képviselt, még az állampárt örökösei is. Ez pedig a békés átmenet volt, szemben 1956 erőszakos forradalmával, s annak még erőszakosabb vérbefojtásával. A rendszerváltó erők és ellenfeleik egy dologban bizonyosan egyetértettek: csak forradalmat ne (csak nehogy az legyen, mint 1956-ban!). Mindez nagymértékben meghatározta mindazt, ami 1956-tal 1990-ben és azután történt. Ma, több mint egy évtizeddel a demokratikus átalakulás nyitánya után az 1956-os forradalom emlékezete nem egyesíti, hanem inkább megosztja a politikai közvéleményt. 1989 június 16-a azonban a gyász, a megrendülés, az 1956-oshoz hasonló közös akarat ünnepi, megtisztító pillanataként, egy korszak temetéseként maradt meg az emlékezetekben. Oroszország

Oroszország (1917-1939) 1916 végére a háborús veszteségek nyomán nőtt az elégedetlenség. 1917 február 23-án a petográdi munkásnők felvonulásával a fővárosban elkezdődött a forradalom. A hatalom megpróbálta a forradalom kibontakozását megakadályozni, a tömegbe lőtt, letartóztatta a munkásszervezetek vezetőit. Azonban a helyőrség egyik tartalékos százada is fellázadt, s megkezdődött a hadsereg átállása a forradalom oldalára. Létrejöttek a szovjetek (tanácsok), amelyekbe a dolgozók demokratikus pártok helyi képviselőit választották meg. Március 2-án megalakult az ideiglenes kormány, elnöke Lvov herceg volt Az antanthatalmak március 24-én elismerték az Ideiglenes kormányt. Elkezdték a Vörös Gárda szervezését, feloszlatták a cári rendőrséget, elbocsátották a régi bírákat, bevezették a nyolcórás munkanapot. Az országban kettős hatalom alakult ki Az egyik a nagypolgárság képviselőiből álló kormány, a másik

a szovjetek hatalma, mely kispolgári pártok és munkáspártok képviselőiből állt. A két hatalom között kiéleződött a harc. Sorra tértek haza az emigrációban vagy száműzetésben lévő vezetők, köztük Sztálin is A Miljukov-jegyzékben a kormány megígérte az antant szövetségeseinek, hogy Oroszország folytatja a háborút a győzelemig. Ez óriási felháborodást váltott ki, mely a kormány válságához vezetett. Új, koalíciós kormány alakult, melynek elnöke szintén Lvov herceg A szövetségesek követelésére Tarnapol közelében támadást indítottak (Kerenszkij-offenziva). Ez felháborodást váltott ki A kormány a tüntetést szétlőtte, s vezetőket tartóztattak le, köztük Trockijt és Raszkolnyikovot is. Lenin elhagyta az országot Megalakult a harmadik ideiglenes kormány, melynek elnöke Kerenszkij lett. Kornyilov tábornok augusztus 25-én seregével elindult Petográd felé, az ellenforradalmi erők katonai diktatúrát akartak

bevezetni. Kornyilov a szovjeteket szét akarta kergetni és fel akarta számolni a Kerenszkij-féle kormányt, amelyet túl demokratikusnak talált. A bebörtönzöttek, köztük Trockij kiszabadultak 1917-ben összegyűlt a parasztküldöttek oroszországi kongresszusa. A földre vonatkozóan követelték, hogy a földtulajdon minden fajtáját kártérítés nélkül töröljék el. A földeket és felszereléseit el kell kobozni, be kell tiltani a bérmunkát, a földet a dolgozók között egyenlően föl kell osztani.A parasztok megelégelték a várakozást, s júliusban parasztzendülés tört ki, amelynek során földeket foglaltak el, elűzték a nagybirtokosokat, felgyújtották a kastélyokat. Szeptember 25-én újraválasztották a petográdi szovjetet, amelynek 22 tagú elnökségébe 13 bolsevik került be. Október 12-én létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot. A bolsevikok készültek a felkelésre Október 24-én megszállták a város fontos középületeit,

hidjait, gyárait. Október 25-én megnyílt a II Összoroszországi Kongresszus A kongresszuson kikiáltották a szovjethatalmat. Dekrétumot adtak ki a hatalomról, a földről és a békéről A legfőbb hatalmat képviselője a Szovjetek Összoroszországi lett, mely évente kétszer ülésezett. A két kongresszus között a jogkörét a Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolta. Ennek elnöke Kamenyev, 1917 novemberétől Szverdlov, majd 1919 tavaszától Kalinyin A Végrehajtó Bizottság nevezte ki a Népbiztosok Tanácsát, mely a minisztertanács szerepét töltötte be a népbiztosok révén. Az ellenforradalom és szabotázs elleni harcra létrehozták az Összoroszországi Rendkívüli bizottságot (VCSK), mely a GPU, NKVD, MVD és KGB elődje. Vezetője Dzerzsinszkij. December 22-én a német megszállás alatt lévő Breszt-Litovszkban megkezdődtek a béketárgyalások. A szovjet küldöttséget Trockij vezette. A szembenálló felek igényt tartotta Oroszország

általuk megszállt területeire Trockij megszakította a tárgyalásokat A németek támadást indítottak, elfoglalták Észtországot, és már Petográdot fenyegették. Ekkor ismét kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni, ahol jelentős területeket vesztettek el. 1922. december 30-án az I össz-szövetségi szovjetkongresszus kimondta Szovjetunió megalakulását 1924 januárjában a II Összszövetségi Kongresszus elfogadta Szovjetunió alkotmányát, mely kimondta, hogy a szövetségi állam az egyenjogú népek önkéntes szövetsége, amely biztosítja a szabad kiválás jogát, de lehetővé tesz újabb csatlakozásokat is. A legfőbb államhatalmi szerv a Legfelsőbb Tanács. 1924. január 21-én Lenin meghalt A Népbiztosok Tanácsának elnöke Rikovo lett file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Oroszország%20(1917-1939).htm[20100919 15:11:49] Rákosi Forrás:rendszere http://www.doksihu Rákosi rendszere 1946-47 fordulójára az MKP állandósította a belpolitikai

válságot. E feszült helyzetben a belügyi szervek a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvést hoztak nyilvánosságra. Egy jelentéktelen politikai csoportosulás terveit óriásira nagyították, s az “összeesküvésben” való részvétellel gyanúsították -minden alap nélkül- a Kisgazdapárt számos vezetôjét. Kovács Bélát, a párt fôtitkárát a szovjetek letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatták; a kormányfô haza sem térhetett svájci útjáról. A Kisgazdapárt felmorzsolódott, helyén több kisebb párt alakult Tiltakozásul a jogtiprás ellen több magyar követ lemondott, és elhagyta állomáshelyét. Magyarország hírneve sokat romlott a külföld szemében, de a kezdôdô hidegháború körülményei között ez másodrendűnek számított. 1947 augusztusában újra parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a kormánykoalíció négy pártja mellett hat ellenzéki párt is

indult. A szavazatok 61% -át a koalíció, 39% -át az ellenzék kapta Az MKP 22% -kal a legerôsebb párt lett, de ehhez választási visszaélések, csalások segítették hozzá (->kék cédulák). 1947 ôszétôl a kommunista párt, Sztálin új irányvonalának megfelelően, felgyorsította az egypárti uralom kiépítését. Ennek hátterében a hidegháború kibontakozása állt. Kelet-Európában Csehszlovákia és Magyarország maradt a két utolsó állam, ahol még jelentôs nem kommunista erôk is működtek. A névleg még koalíciós, de már kommunisták irányította kormány 1947 ôszén államosította a nagybankokat és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948 márciusában minden, 100 fônél több munkást foglalkoztató ipari üzemet. Az utóbbi lépés, amellyel az üzemek kb. 80 %-a került állami tulajdonba, minden törvényes felhatalmazás nélkül, a nyilvánosság kizárásával történt. Bezárt a Tôzsde, s egyidejűleg

mindenhatóvá vált az Országos Tervhivatal A lakosság meg-ismerkedett az állami kereskedelmi vállalatokkal: a Közérttel, a Röltexszel, Patyolattal. Folytatódott a sor az egyházi iskolák államosításával. Ez éles összeütközéshez vezetett a katolikus egyházzal 1948 nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba; létrejött az egységes állami közoktatás. (A nyolcosztályos általános iskolát még 1945-ben vezették be.) 1948 szeptemberében megalakult az ÁVH. 1947-48 fordulójára az ellenzéki pártok kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. A koalíciós pártokból (FKGP, SZDP, NPP) kiszorították a kommunistákkal szemben álló politikusokat. Sokan emigráltak 1948 decemberében Mindszenty prímásérseket koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték. Utoljára maradt a két munkáspárt egyesítése, amit az MKP már többször sürgetett, de a szociáldemokraták mindannyiszor elutasították. ”Széles az út, ketten is

elférünk rajta”-mondta még 1948 elején is Szakasits Árpád, aki 1948 augusztusában köztársasági elnök lett. 1948 júniusában azonban az SZDP-nek engednie kellett: létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk: az új párt programja kommunista program volt, a vezetôk többsége az MKP-ból került ki. Az MDP fôtitkára Rákosi Mátyás, elnöke (1950 ápr-i letartóztatásáig) Szakasits Árpád lett 1949-ben megalakult a Népfront, melynek pártjai közös listán indultak a májusi választásokon. A Népfront elnöke Rákosi, fôtitkára Gerő volt. Az 1949 augusztus 20-án elfogadott “sztálini alkotmány” rögzítette: “munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezetô ereje”. Az államforma a népköztársaság lett Az állam élén az Elnöki Tanács állott, és annak elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlamentet is kiiktatta. Rákosi Mátyást

(1892-1971) “Sztálin legjobb magyar tanítványának” tartották. Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Az 1919-es tanácsköztársaság idején népbiztos volt, annak bukása után emigráció és a Kominternben végzett munka következett. 1925-ben Bp-en elfogták, látványos perben elítélték, s 15 évet töltött börtönben 1940-ben távozhatott a Szu ba, ahol átvette a magyar párt vezetését 1945 és 1956 között az MKP, majd MDP fôtitkára, 1952-53-ban rövid ideig miniszterelnök is volt. 1956 nyári leváltása után haláláig a Szu-ban élt A több nyelven beszélô, éles eszű Rákosi az 1945 utáni koalíciós küzdelmekben kitűnô taktikusnak mutatkozott, és semmilyen eszköztôl nem riadt vissza, hogy a hatalmat megszerezze és megtartsa. Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sôt túlteljesítette a szovjet elvárásokat Mögötte a második ember, Gerő Ernô a gazdasági területet

irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendôrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát. 1949 szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélik, kémkedés és más “népellenes” bűntettek vádjával. 1950 januárjában megindult az elsô ötéves terv, a végleges döntésben a beruházási összeget 85 milliárd forintra emelték. 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek. Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó szervek voltak. 1951-ben Rákosi, Gerő, Farkas “trojkája” alkotta a Honvédelmi Bizottságot, készülve az imperialisták és a “Tito-bérencek” támadására. Megkezdôdtek a kitelepítések, létrejöttek az internálótáborok. 1951 januárjában bizonyos élelmiszerekre jegyrendszert vezettek be 1951 február-március: Az MDP II kongresszusa ülésezik. Határozata hangsúlyozza az

osztályharc élezôdését és a kommunista vasfegyelem érvényesítését 1951 májusában letartóztatják Kádár Jánost és más vezetôket. 1951 novemberében névadó ünnepség keretében átadják a Sztálinvárosi Vasmű elsô három üzemegységét (Dunaújváros). 1951 decemberében rendelet születik a házingatlanok állami tulajdonba vételérôl 1952 július-augusztusi helsinki nyári olimpián a magyarok 16 aranyérmet nyernek. 1952 augusztusában Rákosit miniszterelnöknek file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Rákosi%20rendszere.htm[20100919 15:11:49] Rákosi Forrás:rendszere http://www.doksihu nevezik ki. Az 1949-ben megalakult KGST nem a legésszerűbben működött. Az ötéves terv irreális tervmutatói (“a határ a csillagos ég”) igen megnehezítették a munkásság életkörülményeit. Súlyos aránytalanság mutatkozott az ipar szerkezetében az nehézipar és a hadiipar javára. A néphadsereg, a BM és az ÁVH ellátására 21 hadi-üzem épült

1953-ban a néphadsereg többet költött fizetésre, mint az állam 5 év alatt az oktatás fejlesztésére. A fogyasztási cikkek, a könnyűipari termékek mennyisége, minôsége elmaradt a lakossági igényektôl. A kisipar és a kereskedelem gyakorlatilag elsorvadt A hidegháborús helyzet a mezôgazdaság fejlôdését is meghatározta. A Kominform-döntésnek megfelelôen megkezdôdött a szovjet mintájú átszervezés. Az elsô ötéves terv elôször csak részleges társadalmasítást írt elô, végül az MDP II kongresszusán a termôterület 80% -át kívánták 1954-re szocializálni. Ennek az átalakításnak sem személy-tudati, sem tárgyi feltételei nem voltak meg, maradt a terror. A harc elsô lépése a kulákok ellen irányult. Hogy ki került a kuláklistára, azt a helyi hatalmasságok döntötték el Általában a földterület nagysága, a gépesítés foka, bérmunka igénybevétele stb. döntött Adózással, zaklatással, perekkel felszámolták az

árutermelô középparasztságot. Hadikommunizmusra emlékeztetô módszereik következtében a kisparasztság is a megsemmisülés szélére jutott. Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. A mozik, színházak is az állam kezébe kerültek, a népnevelés eszközei lettek. Az irodalomban, a művészetekben a szocialista realizmus uralkodott el. A kontraszelekció jól működött, osztályidegenek a legjobb esetben is csak a középiskoláig juthattak el Révai József még a múlt században írt regényeket is cenzúráztatta. Tényleges tudás helyett a megbízhatóság döntött, az általános műveltség hiányát pótolta a vulgármarxizmus. 1953 márciusában meghalt Sztálin. A tehetetlenség még biztosította a májusi választásokon a Népfront (szokásos) 98,2%-os sikerét. Rövidesen kitört a kelet-berlini munkásfelkelés, sztrájkok voltak Csehországban De az új szovjet vezetést leginkább a magyarországi

helyzet nyugtalanította. 1953 júniusában Moszkvába hívták Rákosit és több más vezetôt, ahol keményen megbírálták addigi politikájukat. Rákosi megtarthatta pártfôtitkári tisztségét, de a miniszterelnöki posztot át kellett engednie Nagy Imrének, aki reformokat akart. Az új kormányfô júliusban az Országgyűlésnek terjesztette be programját. A változások híre a rádión keresztül futótűzként terjedt az országban : - amnesztia a kevésbé súlyosan elítélteknek - a kitelepítések, internálások megszüntetése, az internálótáborok feloszlatása - a paraszti termelés és tulajdon biztonságának megteremtése, a magánvállalkozások engedélyezése - a kulákok zaklatásának, a kuláklistáknak s az erôszakos tsz-szervezésnek a megszüntetése; a termelôszövetkezetekbôl ki lehetett lépni - a nehézipar erôltetett ütemű fejlesztésének visszafogása, az életszínvonal emelése Rövidesen kiderült, hogy Rákosi és a pártapparátus

minden áron akadályozza a reformok végrehajtását. A fôtitkárnak sikerült a szovjet vezetést Nagy Imre ellen hangolnia. 1954-55 fordulóján Moszkva támogatásával a Rákosi-Gerő csoport ismét magához ragadta a teljes hatalmat, s visszatért az 1953 elôtti politikához. Újrakezdték a tsz-szervezést, a nehézipar fejlesztését, a kulákok megszorítását. Nagy Imrét 1955 tavaszán leváltották miniszterelnöki tisztébôl, kizárták a pártvezetésbôl, sôt a pártból is Bolsevik szokások szerint Nagy Imrének “önkritikát” kellett volna gyakorolni, megtagadni “eretnek” nézeteit, vezekelni “bűneiért”. Erre nem volt hajlandó, Rákosi viszont ahhoz már nem volt eléggé erôs, hogy bíróság elé állítsa, mint tette volna Sztálin életében. A leváltott kormányfô így egyre népszerűbbé, sokak reménységévé, Rákosi ellenzékének vezetôjévé vált. Sok ismert író, újságíró, politikus, művész állt mellé, bírálta a

Rákosi-féle politikát, ami nem volt veszélytelen dolog. 1956 tavaszán megint megváltozott a helyzet, elôbb Moszkvában, utána Budapesten. Az SZKP XX kongresszusán Hruscsov elítélte a sztálini -s közvetve minden- személyi kultuszt. Rákosi helyzete mind tarthatatlanabbá vált, arra kényszerült, hogy nyilvánosan beismerje a Rajk-perben játszott szerepét. Végre júliusban leváltották, de helyére Gerő Ernô, klikkjének másik tagja került. Mögötte a második ember, a börtönbôl 1954-ben szabadult Kádár János lett - Nagy Imre nem került vissza a vezetésbe A Gerő-féle vezetés nem tudott, nem is akart reformpolitikát folytatni, a Sztálin-Rákosi-rendszert megváltoztatni. De szinte mindenki más igen, s a kiszabadult szellemet nem lehetett visszakényszeríteni a palackba. A Petôfi-kör vitáin ezrek jelenlétében bírálták nyilvánosan a pártvezetést. Az MDP korábban érdektelen taggyűlései olykor napokig tartottak, az egyetemisták

gyűléseztek A hangadók mindenütt a valódi változtatásokat, emberibb szocializmust követelô reformkommunisták voltak, akik vezetôjüknek Nagy Imrét tekintették. Ôsszel már érezhetô volt a rendszer bomlása. A társadalom valamennyi rétege változást akart Rajk László és kivégzett társainak 1956. okt 6-i újratemetése százezres néma tüntetés volt a Rákosi-Gerő rendszer ellen file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Rákosi%20rendszere.htm[20100919 15:11:49] Spárta Spárta kialakulása: Spártát i.e 1200 körül a dórok alapították A polisz a peloponésszoszi fsz-en, az Eurotasz völgyében 5 kis község összeolvadásából jött létre. A spártaiak hamarosan meghódították a környező településeket is, és a legyőzött akhájokat alávetett helyzetbe taszították. Az i.e VIII sz-ban Spárta a tőle nyugatra elterülő Messzénia tartományt is meghódította. Az itt élő lakosság fellázadt a spártaiak ellen, ám ezt a lázadást ie 630-610

között sikerült leverni (második messzéniai háború) és ezzel kialakult a spártai állam végleges területe (8400 négyzetkilométer) Spárta társadalma: A spártaiak társadalmi rendszerének alapítását egy Lükurgosz nevű spártai királynak tulajdonítják (állítólag ő alkotta meg a Khetrat, a spártai állam alkotmányát). Lükurgosz létezését már az ókorban is vitatták, és a mai napig sem sikerült bebizonyítani, hogy élt-e ilyen nevű uralkodó, és ha igen, akkor mikor. Az első társadalmi csoportot teljes jogú polgárok alkották. Ide soroljuk a Spártát megalapító 8000-9000 család leszármazottait. Ez a létszám alig tized részét tette ki a leigázott akhájok létszámának. Ahhoz, hogy a nagy létszámú alávetett népességet féken tudjanak tartani, a spártaiak főfoglalkozású katonák voltak. Így a kétkezű munkának nem is volt érdeme a poliszban. A teljes jogú polgárok között fenn kellett tartani a belső egységet, így a

spártaiak meggátolták a vagyoni különbségek kialakulását. Ezt úgy érték el, hogy a földeket állami tulajdonba vették, és a teljes jogú polgárok ebből kaptak azonos nagyságú parcellákat (ezeket klanoszoknak nevezték). Ezeket a földeket nem lehetett eladni, elajándékozni és mindig apáról a legidősebb fiúra szállt (a többi fiú az államtól kapott földet). Ezeket a parcellákat a leigázott akháj népességgel műveltették (ők is az állam tulajdonát képezték). Bevezették továbbá a vaspénz használatát Ezt a pénzt Hellász más vidékein nem fogadták el, így a spártaiak nem tudtak kereskedni. A másik társadalmi csoportot a perioikoszok (körüllakók) alkották. Ők is dórok voltak, de nem tartoztak a Spártát megalapító nemzetség közé. A Spárta körüli hegyekben éltek és bányászattal valamint kézművességgel foglalkoztak, ők állították elő a különféle eszközöket, fegyvereket. Alapesetben nem voltak a hadsereg

tagjai, viszont a poliszt fenyegető veszély esetén őket is besorozták könnyűgyalogosnak. Az utolsó társadalmi csoportot a helóták (foglyok) alkották, ők a leigázott akháj népesség soraiból kerültek ki, földműveléssel foglalkoztak, és az állam tulajdonát képezték. A helóták minden tekintetben jogfosztottak, de nem rabszolgák! Egyrészt azért, mert maguknak gazdálkodtak, azaz csak a termés felét kellett beszolgálni a gazdájuknak, másrészt családokban éltek és az ingóságok apáról fiúra szálltak. Mivel Spártában nagy tömegben rendelkezésre állt az olcsó munkaerő, nem volt szükség rabszolgák alkalmazására és a görög városok közül csak Spártában nem volt adósrabszolgaság intézménye. Államszervezet: A kormányzat egyik fontos szerve volt az Apella (népgyűlés). Ennek munkájában részt vehetett minden 30. életévét betöltött teljes jogú polgár Az Apella havonta egyszer gyűlésezett és jogköre igen

korlátozott volt, mivel nem lehettek önálló javaslataik. A feladatuk annyi volt, hogy az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról igennel és nemmel szavazhattak. Itt választották meg az állam főbb tisztségviselőit is. A törvényhozás tényleges feladatait a Geruszia (Vének tanácsa) látta el. Ők készítették az Apella elé kerülő törvényjavaslatokat és kedvezőtlen döntés esetén megsemmisítethették a népgyűlés határozatait, sőt, fel is oszlathatták azt (mindenképp olyan döntés született, amit őt akartak). A Geruszia állt: I. Két királyból: ők nem rendelkeztek a keleti típusú uralkodókhoz hasonlóan despotikus hatalommal, békeidőben a vallási életet irányították, háborúban pedig hadvezérek voltak. Két külön királyi családból származtak és hatalmuk apáról fiúra öröklődött. II. 28 geronból (vénből: őket az Apella választotta, a 60. életévüket betöltött teljes jogú polgárok közül és a tisztségeket

halálig betöltötték. A végrehajtó hatalom az 5 ephorosz (felügyelő) kezében volt, akiket az Apella a 30. életévüket betöltött teljes jogú polgárok közül választott 1 év időtartamra. Feladatuk a rendfenntartás, a külpolitika, a bíráskodás illetve az életmód előírásainak betartatása. Spárta államformája arisztokratikus köztársaság, hiszen hiába működött az Apella, az állam gyakorlati irányítása egy szűk csoport kezében összpontosult (ők töltötték be a tisztségeket, ők bíráskodtak és vezették a hadsereget) Az i.e VIsz-ban Spárta területi növekedése megállt Ennek ellenére kezében tudta tartani a peloponésszoszi félsziget vezetését, az i.e 550 körül létrehozott peloponésszoszi szövetségen keresztül. Békeidőben Spárta nem szólt bele az egyes államok belügyeibe, viszont háború idején katonaságot és pénzbeli segítséget követelt tőlük (Spárta az arisztokratikus köztársaság fenntartását támogatta

az egész félszigeten) Spártai életmód: Spártában elterjedt életmód teljes mértékben elért a Hellász más városaiban tapasztalhatóktól. Az életmód itt 3 alapelv körül szerveződött: katonáskodás, egyenlőség, egyszerűség. Ennek a fenntartását szolgálta az ún agógé, egy mesterségesen kialakított életforma, amely a teljes jogú polgárok egész életét meghatározta. Már a megszületett gyermekkel sem a családjuk rendelkezett, hanem a Geruszia. Amelyik gyermeket gyengének, életképtelennek és idétlennek tartottak, azokat kitették a Taügetosz-hegyre (de nem dobták le), tehát halálra ítélték. Az életképes gyerekeket csak 7 éves korukig nevelhették a szüleik, utána elszakították őket a családjuktól és nevelésüket az állam vállalta magára. A gyerekeket rendkívüli fegyelemmel nevelték, a cél az volt, hogy megszokják a katonás élet viszontagságait. Hozzászoktatták őket a fájdalmakhoz, nélkülözéshez és

állandóan versenyeztették őket, hogy ezzel a győzniakarás érzését is kialakítsák bennük (a szellemi neveléssel egyáltalán nem törődtek, a gyerekeket csak írni és olvasni tanították meg). 20 éves korban az ifjaknak át kellett esniük az ún krüpteia szertartáson. Ez azt jelentette, hogy helótákat kellett megölniük (ennek két szempontból volt jelentősége: egyrészt hozzászoktak a kegyetlenséghez, másrészt így elejét lehetett venni a helóták lázadásainak). 20 és 30 éves kor között a spártaiak a hadsered tagjai voltak és életük kaszárnyákban folyt tovább. 30 éves korban kezdhették meg a politikai életben való szereplést, így választhattak, vagy maradnak a hadseregben, vagy bekapcsolódnak a politikába (ekkortól kezdve már nem kellett laktanyákban élniük, de az összetartás érzését közös étkezésekkel erősítették) Ennek az életmódnak volt köszönhető, hogy a spártaiak voltak a kor legjobb harcosai, csatát

szinte sohasem veszítettek, ha mégis, akkor inkább ottvesztek, semhogy meghátráljanak Széchenyi István reformprogramja Széchenyi István reformprogramja Széchenyi István 1791. szept 21-én született Bécsben, nagybirtokosi arisztokrata családban Apja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Julianna, Festetics György leánya. Széchenyi István érdeklődése hamar felkelt a magyar gazdaság és kultúra iránt. Európai utazásai során látottak arra ösztönözték, hogy segítsen hazája elmaradott állapotán, s erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait, elsősorban az arisztokráciát. 1822-ben angol mintára meghonosította a lóversenyt, s 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. 1825-ös országgyűlés alsótáblájának ülésén egy évi jövedelmének felajánlásával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Néhány nap múlva Bécsben Metternich elítélte Széchenyi politikai fellépését.

Széchenyi 1826-ban lemondott tiszti rangjáról, hogy ne akadályozhassa nézetei szabad kifejtésében. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót 1830-ban jelenik meg a Hitel, mely nagy vonásokban foglalta össze reformjait. A benne vázolt program a szükséges tőke hiányát, illetve ennek okait tárta fel, és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. A főnemesektől várta a jobbágyok felszabadítását Arról akarta meggyőzni az uralkodó osztályt, hogy önként mondjon le arról, amit máshol forradalom miatt kellett megtenni. Az arisztokraták nagy része Széchenyi ellen lépet fel, s Dessewffy József a Hitel taglalása címén fejtette ki ellenvéleményüket. Erre Széchenyi a Világ című írásával válaszolt. Ebben kifejtette, hogy a vagyonosodás és a szellemi előrehaladás feltétele a szabadság, ennek akadálya pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrendszer. Stádium című művében tizenkét törvényjavaslatba foglalta

követeléseit, reformprogramját A Stádium nyomtatását a cenzúra betiltotta. Csak külföldön került nyomtatásra, s 1833-ban került Magyarországra Széchenyi írásai mellett részt vett a pesti hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdésével. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, a dunai gőzhajózás beindítása, nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, melyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Az 1840-es években elindította a Tisza-szabályozását 1841-ben Kossuthot vádolja a Kelet népében. Széchenyi Moson megye követe lett, hogy megpróbálja ellensúlyozni Kossuthot A Batthyány-kormányban közlekedésügyi miniszter lett. 1848 szept 5-én a döblingi ideggyógyintézetbe ment A Bach-rendszer ellen röpiratot írt név nélkül. A rendôrség zaklatta, újból elôjött elmezavara, 1860 ápr 7-én fejbelőtte magát Befejezetlen műve: Egyenetlenség és

vakság - ebben Bécset okolja az 1848-49-es eseményekért. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Széchenyi%20István%20reformprogramja.htm[20100919 15:12:01] Szent László Forrás: http://www.doksihu Szent László (1077-1095) I. Béla és lengyel felesége fia László részt vett Salamon megkoronázásán, amihez apja és bátyja, Géza mellett ő is beleegyezését adta. Ezt követően András és Béla között kiéleződtek az ellentétek, s 1060-ban László is Lengyelországba menekült. Innen lengyel sereggel tértek vissza, s legyőzték Andrást. 1064-ben Salamon és Géza megosztoztak az országon Géza a hercegség bihari részének ügyintézését Lászlóra bízta. 1071-ben gyökeres fordulat következett be Salamon és Géza viszonyában, s László ingadozás nélkül bátyja mellé állt. Salamon bukása után Gézáé lett a trón, László pedig hercegséget kapott 1077 tavaszán, Géza halálát követően őt választják meg királynak. Királyságának

első éveiben ellenkirálynak kell tekinteni, mivel törvényesen Salamon volt megkoronázva. Tárgyalni kezd vele, majd fegyveresen lép fel ellene 1081-ben Salamon lemond a királyságról, s a koronát átadja Lászlónak. 1082-ben azonban újra szervezkedik ellene, s felkelést szervez. László elfogja Salamont, ki ekkor Visegrádon lesz fogoly Innen a besenyők közé menekül és Bizánc ellen harcolva 1087-ben meghal. László 1083-ban szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. 1091 tavaszán elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát. A birtokba vett területek élére királyként unokaöccsét, Álmost választotta Közben az országot kun betörés érte, ezért kénytelen volt visszatérni. A horvát hódítások miatt László végleg elszakadt a pápától Horvátország 1076 óta pápai hűbér volt, s ennek most a magyar foglalás vetett véget. A pápa elküldte követét Teuza bíboros személyében, s azt követelte, hogy

Álmos, mint horvát király legyen a pápaság vazallusa. Miután ezt megtagadták a II Orbán pápa nem ismerte el a horvátországi hódítás jogosságát, s teljes szakítást idézett elő Magyarország és a pápaság viszonyában. László válaszul a német császárhoz közeledett. IV Henrik elismerte Horvátország új helyzetét, mivel László szövetségre lépett vele 1090-ben László orosz földre vezetett büntető hadjáratot, melynek oka az volt, hogy bosszút álljon az egyik orosz fejedelmen azért, mert segítette a kunokat Magyarország ellen; majd lengyel belviszályokba avatkozott be. Élete utolsó éveiben arra készült, hogy rokona és egykori szövetségese, a cseh Ottó herceg fiainak nyújtson katonai segítséget, de erre már nem került sor, mert 1095ben meghalt. László királyként senkivel sem kívánt osztozni az uralmon, ezért ekkor a hercegség sem létezett. Feudális törvényei szigorúan védték a magántulajdont. Ha valakit egy tyúk

értékén felüli lopáson értek, azt felakasztották, s vagyonát elkobozták Részletesen szabályozta az egyházi ünnepeket, a templomba járást és a keresztény házasságot. Adományaival, alapításaival és a püspöki szervezet továbbfejlesztésével erősítette az egyházat. Főként neki köszönhető a középkori magyar egyház gazdagsága, anyagi jóléte. Szilárd államot hagyott utódjára, Kálmánra. Lászlót Váradon temették el file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Szent%20László%20(1077-1095).htm[20100919 15:12:02] Zrínyi Miklós tevékenysége Forrás: http://www.doksihu Zrínyi Miklós tevékenysége A harmincéves háború után a Habsburgok hatalma csökkent, ezért Csehországban és Magyarországon akarták növelni befolyásukat. Arra törekedtek, hogy a törökkel fenntartsák a békét Nem támadtak, de megtíltották a magyarok török elleni harcait is. Ezért a végvárakba a hazai vitézek helyett idegen zsoldosokat helyeztek A katonaság

nem ismert el önmagán kívül más hatalmat, szabadon pusztított az országban. A politizálás új vezére a költő, hadvezér és politikus Zrínyi Miklós (1620-1664) lett. Zrínyi gazdag katolikus főúr, gróf A horvát eredetű család uradalmai állandó célpontja volt a török betörésének. Harcban álltak a szomszédos török helyőrségekkel, vagyonukkal együtt védték Magyarországot, Erdélyt, Karintiát, Stájerországot. A gyakorlat és a tettek embere lett A végek harcában lett politikus. Zrínyi a Szigeti veszedelem c eposzával a nemzet erőinek összefogására lelkesítette kortársait Hadtudományi munkáiban: a Tábori kis traktában és a Vitéz hadnagyban a fölkészülés gyakorlati feladatait fogalmazta meg. Az 1650-es évek közepén Zrínyi az önálló magyar királyság megvalósítását II. Rákóczi György fejedelemtől remélte Csakhogy Rákóczi hatalma éppen akkor roppant meg. Erdély bukásával a magyar függetlenségi törekvések

bázisa veszett el Küszöbön állt a török támadás. Kanizsa alá vonult Zrínyi, de jött Bécsből a parancs, hogy veszélyezteti a békességet, ezért el kellett vonulnia Mikor azonban híre kelt, hogy elesett Várad, a császári tilalom ellenére várat építettet. Zrínyi-Újvár feladata volt a török megállítása. Nemzeti hadseregben találta meg az orvosságot 1663-ban Ahmed nagyvezér elindította a török sereget. A 120 ezer fős had június végére ért Budára I Lipót Zrínyi Miklós grófot nevezte ki az egész magyar hadsereg főparancsnokának. Érsekújvár vesztése után Zrínyi lett a törökkel folytatott harc főszereplője. 1663 végi téli hadjáratának tervével kikényszerítette a nemzetközi összefogást. Megérkeztek Magyarországra a német csapatok, majd a Rajnai Szövetség hadai és kis létszámú francia önkéntes. A Habsburgok spanyol rokonsága és a pápa pénzzel támogatta a vállalkozást A magyar nemesség azonban nem segített

az állandó hadsereg felíállításában. Zrínyi saját pénzén felszerelt sereggel és szövetséges csapatokkal, összesen 22-25 ezer katonával támadott. Célja az volt, hogy kihasználja a török téli szállásra vonulását 1664 februárjában felégette a török utánpótlás kulcsát, az eszéki hidat. file:////ufo/ZX Wave/09 PDFESÍTES/Zrínyi%20Miklós%20tevékenysége.htm[20100919 15:12:02]