Történelem | Tanulmányok, esszék » A felvilágosodás és főbb gondolatai

A felvilágosodás és főbb gondolatai (1714-1849) Kialakulásának háttere:  Angliában új eszmeáramlat megjelenése, majd Franciaországban és egész Európában  Tudományok fejlődése (fizika, orvostudomány, csillagászat)  2 fajta gondolkodásmód: Racionalizmus: ésszerűség Általánosból az egyedi felé (deduktív gondolkodásmód) René Descartes Empirizmus: tapasztalás útján, egészséges kételkedés Egyediből az általános felé (induktív gondolkodásmód) Bacon Társadalmi bázis:  Polgárság a jogegyenlőség miatt (a tudás számít nem a születési előjog)  Nemesség, királyi udvar: divatirányzat lett belőle, szalonok nyíltak Okai:  Sötét középkorból az ésszerűség felé akartak haladni az emberek, tudás iránti vágy  A gondolkodók szerint nevelés, felvilágosítás útján az ember ill. a társadalom felemelhető, átalakítható  Az egyházat támadták, mert a nép félrevezetőjének tartották Alapelvek 

Minden fejlődik  Tolerancia, türelem, vallási fanatizmus elítélése  Zsarnokság elvetése-szabadság 1. John Locke:   Angol felvilágosodás legnagyobb alakja Alapvető emberi jogok: szabadság, élet, tulajdon Ezeket önkéntesen ráruházza az államra, de joga van felbontania a szerződést, ha az uralkodó megsérti 2. Charles Montesquieu:  Államelmélet létrehozása  Képviselők választása, de van cenzus: vagyoni, műveltségi, nemi (férfi), életkori (nagykorúság)  A hatalmi ágak megosztása (törvényhozói, végrehajtói, bírói)  Ezek ellenőrizhetik egymást, a zsarnokság elkerülése végett 3. Jean-Jacques Rousseau:  Népszuveneritás: a nép a hatalom forrása, a nép érdekei megelőzik a közérdeket (közvetlen demokrácia), ez csakis köztársaságnál működik  Ellentétek forrása: magántulajdon 4. Voltaire:  Francia filozófus  Gúnyolta és támadta az egyházat  Deizmus: Isten megteremtette a

világot, de a működésébe nem avatkozik bele Fiziokraták: (Quesnay, Turgot)  A gazdaság akkor működik jól, ha senki nem korlátozza  Termelők közötti szabad verseny, kereslet-kínálat, állam szerepét csökkenti Adam Smith:  Egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának (befektetett szellemi munka)