Tartalmi kivonat
A reformáció 16. század, Nyugat-Európa Kiváltó okai: a katolikus egyház fényűzése az egyházi személyek világi életmódja közvetlen ok: búcsúcédulák= bűnbocsánat pénzért (gyónás helyett; ezeknek az árusításából összegyűlt összegből fedezték a Vatikán építkezési költségeit) Menete: Luther Márton (Ágoston-rendi szerzetes) búcsúcédulák 95 pont kitűzése (1517. október 31, Wittenberg vártemplomának kapuja): - bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, egyedül a hit által üdvözül az ember - nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra - helyeselte a gyónás és szerzetesség eltörlését, az egyházi birtokok világi kézbe adását Luthert eretnekséggel vádolták, mire ő elfordult Rómától. Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen Luthert tanai visszavonására szólították fel. Válasza: győzzék meg a Biblia alapján. Kiközösítették (wormsi ediktum). Luther elutasította a
kiközösítést Bölcs Frigyes vette védelembe, Wartburg várában élt álnéven (itt fordította németre a Bibliát, megteremtve ezzel e német irodalmi nyelv alapjait). A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Végül az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek kimondták, hogy Luther követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik. Luther követői ez ellen protestáltak (= tiltakoztak protestánsok): lelkiismereti kérdésben minden ember maga dönt. Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546) kitört a vallásháború. A császár serege legyőzte a protestáns hadakat, mégis kénytelen volt engedni 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét: - protestáns vallás létjogosultsága, katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni - „akié a
föld, azé a vallás” –elv (cuius regio eius religio) - a lutheránusok megtarthatták azokat a földeket, amiket korábban elfoglaltak Kulturális hatásai: - barokk stílus megjelenése - a nemzeti nyelv fontossá válik - tanulmányok jelennek meg a nemzetek saját nyelvén - Bibliát lefordítják (Károli Gáspár, gönci lelkész, Vizsolyban nyomtatott bibliája; 1590) - a tanítások szélesebb rétegekhez jutnak el nagyobb igényGutenberg – nyomtatás - a könyvnyomtatás legnagyobb központjai Mo-n: Debrecen, Kolozsvár, Sárvár, Nagyszeben. - szélesebb rétegeknek van igénye, hogy képes legyen írni+olvasni - iskolák Mo-n: evangélikus: Sopron, Eperjes református: Sárospatak, Pápa, Debrecen a protestáns diákok a Wittenbergi Egyetemen tanulnak leggyakrabban tovább Főbb irányzatai: a reformációi különböző irányzatainak képviselőit protestánsoknak nevezzük Evangélikus (luteráns) egyház Luther Márton követőiből alakult. A vallás
szabaddá és személyessé vált Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is. Elvetette az átlényegülés tanát, miszerint a mise folyamán a kenyérből Krisztus teste lesz. Megszünteti a cölibátust A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ, és nem az aszkézistől (= olyan emberi életvitel, melynek lényege a földi élettől való elfordulás, a teljes lemondás mindenféle élvezetről; az önsanyargatás). A katolikus egyház szervezetét elvetik. Gyülekezetek alakulnak, élükön a lelkipásztor Helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését. Nincs szükség hatalmas egyházi vagyonra sem. Református (kálvinista) egyház Ulrich Zwingli zürichi lelkész a svájci reformáció vezetője. Tanításai még inkább a polgárság érdekeit szolgálják. Halála után a mozgalom irányítása Kálvin János kezébe került Elvei miatt elűzik Franciaországból, Bázelbe megy. 1536-ban kiadta „A keresztény vallás tanítása” című művét,
mely a reformáció alapelveit foglalja össze. Később Genfbe kerül, ahol a polgárság fogékony a protestáns tanokra. Prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza szervezését, konzisztóriumot alapít presbiterekből és lelkészekből a város irányítására. Kálvin abszolút hatalomra tett szert, diktátorként irányította a várost 1564-ig. Kíméletlenül üldözi a más vallásúakat. A református egyház a Biblián alapul, elveti a katolikus hagyományokat. Hirdette a predesztinációt, azaz eleve elrendelés tanát (Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől). Ezért elvetik az aszkézist, a böjtöt, és a tisztítótűzről szóló katolikus tanítást. Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell végezni. A siker a kiválasztottság jele Olcsó egyház, nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik, a puritán egyház jobban megfelelt a polgárság
érdekeinek. Anabaptisták (újrakeresztelők) zwickaui próféták (Storch, Stübner, Münzer): Legjelentősebb alakja Münzer Tamás. A Bibliát szó szerint értelmezik. Elvetik a gyermekek megkeresztelését (a gyermekeknek előbb méltóvá kell válniuk a keresztségre, tudatosan kell vallaniuk, mindazt, amit jelent), a felekezetükbe belépni kívánókat újra megkeresztelik. Vagyonközösséget hirdetnek A mennyországot a Földön kell megvalósítani. Nagy szerepük van a német parasztháború kirobbanásában Követői alapították a baptista egyházat. Antitrinitárius, unitárius egyház Tagadja a Szentháromságot, Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Fő hirdetője Servet Mihály, akit Kálvin kivégeztet (máglya, Genf). Fő menedékük Erdélyben Személyek: Kálvin János (1509-1564): "a genfi pápa", a református egyház egyik alapítója Luther Márton (1483-1546): Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció
elindítója Münzer Tamás: zwickaui prédikátor, az anabaptista szekta vezetője (népi reformáció) Servet Mihály (1511-1553): spanyol orvos, a Szentháromság-tagadó antitrinitárius egyház alapítója Zwingli Ulrik (1484-1531): zürichi lelkész, a svájci reformáció eredeti vezetője Évszámok: 1517. október 31 A reformáció kezdete 1524-25 A német parasztháború 1521 Wormsi birodalmi gyűlés 1529 Speyeri birodalmi gyűlés 1530 Ágostai hitvallás kiadása 1555 Augsburgi vallásbéke 1590 Vizsolyi Biblia nyomtatott megjelenése Fogalmak: "Cuius regio, eius religio": az 1555 -ös augsburgi vallásbéke komprumisszumát kifejező "kifejezés", melynek értelmében az alattvalók kötelesek uruk vallását követni ("akié a föld, azé a vallás"). Anabaptisták: újrakeresztelők; a reformáció egyik radikális, népi irányzata Münzer Tamás vezetésével. Antitrinitárius: "Szentháromság-tagadó" a reformáció
legradikálisabb népi irányzata Servet Mihály vezetésével. Unitárius elnevezéssel Erdélyben a legelterjedtebb vallások egyike Búcsúcédula: a XII. sz-tól pénzért árusított, bűnbocsánat elnyerését lehetővé tevő egyházi papír (X. Leó pápa idején komoly méreteket öltött) Evangélikus egyház: a reformáció lutheri irányvonalát képviselő, szervezeti felépítésében és külsőségeiben országonként eltérő formában működő protestáns egyház, gyülekezet Kálvini reformáció: a reformáció polgári irányzata, nevét Kálvin Jánosról kapta Konzisztórium: a református egyházközösség ügyeit intéző szerv, mely presbiterekből és prédikátorokból áll. Lutheránius: a reformáció Luther vezette irányzatának követője; a nagybirtokosokra támaszkodott Predesztináció: eleve elrendelés elve, Kálvin János tanítása alapján Presbiter: a polgárok közé választott világi elöljáró Presbiteriális egyházszervezet:
köztársasági alapelvekre épülő, demokratikus kálvini egyházszervezet Protestanizmus: "protestál"=tiltakozik, ellenáll szóból elrendeztethető; a kereszténységnek a reformáció következtében kialakult egyik fő ága Reformáció: átalakítás, megjavítás; a XVI. sz-ban keletkezett, a polgárság új eszmék iránti igényét kifejező, vallási és társadalmi-politikai mozgalom Református egyház: a reformáció kálvini irányvonalát képviselő, szervezeti felépítésében és külsőségeiben országonként eltérő formában működő protestáns egyház