Vallás | Keresztény » Bozó Bernát - A szellemi élet a társadalom első századaiban, a kereszténység kialakulása

1/1 Történelem 19. tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 98. 11 13 tanár: Gresó Tiborné XIX. tétel A szellemi élet a társadalom első századaiban, a kereszténység kialakulása Vallás: a római műveltség első sorban a görög műveltségből merített, így a római azonossá vált a görög vallással. A görög isteneknek megvolt a római megfelelőjük: Zeusz – Jupiter, Héra – Juno, Pallasz Athéné – Minerva, Árész – Mars. A római vallás már nem tudta kielégíteni az emberek vallási igényeit, ezért idegen kultuszok és vallások jelennek meg, amelyeket vagy eltűrnek, vagy tiltanak. A kereszténység kialakulása: i.e II században bekövetkezett gazdasági válság a vallást is érintette, és ekkor alakult ki a keresztény vallás a zsidó vallásból. Az újszövetség tanítása szerint Heródes, a zsidók királya uralkodásának az utolsó éveiben született Jézus Krisztus, az Istentől küldött megváltó, messiás. Jézust az

ellenségei lázítással vádolják be Poncius Pilátusnál, aki ezért keresztre feszítteti (ezen ítélet kapcsán mondta: mosom kezeimet). Jézus tanítványai azt hirdették, hogy a messiás feltámadt és az ő jövetelét várják. Az első keresztény gyülekezetet Jeruzsálemben volt, és innen terjedt a római birodalom többi részébe. Hirdették a felebaráti szeretetet és mindenki egyenlőségét. A keresztény közösségbe a rabszolgákat és a szegényeket is felvették, segítették a nélkülözőket Összejöveteleiken a Bibliát magyarázták. A szertartásokat vándorprédikátorok tartották. Kezdetben a kereszténység csak a szegények között terjedt, a II. – III században már a jómódúak között is Terjedése nem volt akadálytalan, mert a császárok féltették a hatalmukat Jézustól, és kegyetlenül üldözték a keresztényeket 313-ban Nagy Konstantin császár kiadja a türelmi rendeletet, amely engedélyezi a szabad vallásgyakorlást, így

a kereszténység rövidesen államvallás lesz. Egyházszervezet kialakulása: kezdetben kisebb, egymástól független – laza – gyülekezetek jönnek létre vándorprédikátorok vezetésével. Ebből alakulnak ki a nagyobb, egységesen irányított közösségek a püspökök és papok vezetésével Végül kiépül az egyházi hierarchia (hatalom), amelynek élén a Róma püspöke áll – ő lesz a pápa Tudomány: egyedül a jog az, amely a rómaiaknak köszönheti létét, az ősi törzsi szokásokból, a város és kereskedelmi jogból és a birodalmi közigazgatás szervezetéből vált tudománnyá. Konzervatív, az egyéni érdekeket alárendeli a közösség érdekeinek. Az európai jogrendszer alapjává válik. Technika: kiépítik a birodalomban az úthálózatot, amely Rómát minden tartománnyal összeköti. Összesen 80000 km hosszú utat építenek Kereskedelmi célból használják, megkönnyíti a hadsereg vonulását, és lehetővé válik, hogy a császár

utasításai minden tartományba eljussanak. Kiépítik a limest (a birodalom katonai véderő vonalát), fejlett vízvezeték hálózattal és csatornarendszerrel rendelkeztek. Irodalom:  Retorika (szónoklattan), legjelentősebb képviselői: Julius Caesar, Brutus, Cicero – ő a latin próza klasszikusa.  Történetírás, legjelentősebb képviselői: Julius Caesar, két kiemelkedő műve volt: A gall háború története, A polgárháború története. Lívius: Róma története a kezdetektől Agustus koráig  Költészet: Vergilius: Aeneas, Tacitus – műveiben sok érdekes anyagot találunk Pannóniáról is.  Építészet: színházakat, amfiteátrumokat és fürdőket építettek – az utóbbiak a kulturális élet középpontjává is váltak