Kémia | Középiskola » Kémia középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13 Név: . osztály: Kémia KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 13 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0911 Kémia középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • A feladatok megoldására 120 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos! • Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget és tartsa be annak utasításait! • A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz, akkor az nem értékelhető! • A számítási

feladatokra csak akkor kaphat maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is! • Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! írásbeli vizsga 0911 2 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 1. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1. A hidrogén-klorid-oldat elektrolízise során A) mindkét elektródon színtelen, szagtalan gáz fejlődik. B) az oldat tömege nem változik. C) az anódon redukció következik be. D) az oldat koncentrációja csökken. E) a katódon kloridionok redukálódnak. 2. Az alábbi anyagok elemi összetételének vizsgálata során melyik esetben nem mutatható ki oxigén? A) Salétromsav. B) Karbamid. C) Hangyasav. D) Foszforit. E) Izoprén. 3. Az alábbi elemek halmazainak vizsgálata során melyik esetben találkozunk többszörös kovalens kötéssel? A) Kén. B) Oxigén. C) Klór. D)

Vas. E) Hidrogén. 4. Melyik felsorolt vegyületnek nincs szerepe az élelmiszeripari termékek tartósításánál, ízesítésénél? A) Szalicilsav. B) Kén-dioxid. C) Nátrium-hidroxid. D) Borkősav. E) Nátrium-klorid. 5. Melyik állítás hamis a rézgáliccal kapcsolatban? A) Vizes oldata kék színű. B) Vizes oldatából az elemi ezüst vörös színű fémet választ ki. C) A mezőgazdaságban vizes oldatát gombaölőszerként használják. D) Vízben jobban oldódik, mint szén-tetrakloridban. E) Vizes oldatának a cukrok redukáló hatásának kimutatásánál fontos szerepe van. 5 pont írásbeli vizsga 0911 3 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 2. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Szerves anyagok a laboratóriumokban Lavoisier állatkísérletekkel igazolta a légzés és az égés folyamatának hasonlóságát. Kifejtette, hogy a tüdőben a faszén égéséhez hasonló, de

annál lényegesen lassúbb égésfolyamat játszódik le, és az égéskor felszabaduló hőt a vér viszi szét az állati testben. S ha elgondolása naiv is, a légzésben az oxigén szén-dioxiddá való átalakulását, sőt bizonyos értelemben a szervezet által termelt hő szerepét is felismerte. A növényi „légzés” tanulmányozása más problémákat vetett fel. Megfigyelték, hogy a növények képesek „levegőt” megkötni, és éppen ennek meghatározására dolgozta ki Hales az első gázfejlesztőjét. Priestley a szén-dioxid vizsgálata során azt is megállapította, hogy a gázban az állatok megfulladnak, ám a növényi „zöld anyag” (nála a vízben megjelenő alga) napfényben képes ismét lélegezhető levegővé visszaalakítani. Az ekkor Londonban működő Jan Ingen-Housz holland orvos 1779-ben megállapította, hogy a fényt a növények zöld levelei hasznosítják, s eközben vesznek részt a „levegő” átalakításában, de arra is

rájött, hogy éjjeli sötétben másfajta „levegő” keletkezik. Jean Senebier svájci botanikus 1782-ben egyértelműen kimutatta, hogy a szén-dioxidot a növények valóban képesek oxigénné alakítani, de az a „zöld anyag” mennyiségétől függ. Ennek szellemében foglalta össze a fotoszintézis ismereteit 1798ban Nicolas Théodore de Saussure, miszerint a növények növekedése, vagyis a növényi anyagok képződése szén-dioxid és víz felvételével jár, miközben oxigéngáz szabadul fel. S bár e „növényi anyagok” mibenlétéről kevés ismerettel rendelkezett, a fotoszintézis alapfolyamatát feltárta. A vizsgálatok köréből az erjedés folyamata sem maradt ki. Az erjedéskor képződő szén-dioxidot David Macbride 1764-ben „fagáz” néven már azonosította a szén égéstermékével. Összetételére azonban csak az oxigénelmélet alapján adhattak választ Lavoisier az erjedéssel kapcsolatban a következőket írta: „A szőlő vagy

alma levét kisajtolvaegy nagy kádba helyezik, melynek hőmérsékletét 10 oC-on tartják. A fermentáció gyors és erőteljes mozgással indul meg hamarosan, számtalan gázbuborék képződik a folyadékban és tör a felszínéree gázt gondosan összegyűjtve, úgy találjuk, hogy tökéletesen tiszta szénsavAmikor az erjedés befejeződött, az édes cukorral teli szőlőlé borszerű folyadékká alakul át, mely már nem tartalmaz cukrot, és amelyből desztillációval borszesz néven közismert éghető folyadékot nyerünkmelynek sokkal általánosabb megnevezésére az arab eredetű alkohol szót vettük át.” A leírásból egyrészt kiderül, hogy Paracelsus után Lavoisier is átvette új nevezéktanába az alkohol elnevezést, melyet mindmáig használunk; másrészt leírta az erjedés kémiai folyamatát. (Balázs Lóránt: A kémia története nyomán) a) Melyik az a vegyület, amely a légzés és a szőlő levének erjedése során is keletkezik? Névvel és

képlettel is válaszoljon! b) Írja fel ennek a vegyületnek szerkezeti képletét is (kötő- és nemkötő elektronpárok feltüntetésével együtt)! írásbeli vizsga 0911 4 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: c) Termokémiai szempontból milyen hasonlóság fedezhető fel a faszén égése és a légzés folyamatai között? d) Melyik vegyület az a „zöld anyag”, amelynek a szén-dioxid átalakítása során van szerepe? e) Írja fel annak a folyamatnak a reakcióegyenletét, amelynek során a szövegben szereplő alkohol glükózból keletkezik! f) Az alábbi képződéshők alapján döntse el, hogy az erjedés folyamata az exoterm vagy az endoterm folyamatok közé tartozik! (ΔkH(szén-dioxid) = -394 kJ/mol; ΔkH(alkohol) = -278 kJ/mol; ΔkH(glükóz) = -1271 kJ/mol) g) Az iparban melyik szénhidrogénből, hogyan állítható elő közvetlenül ez az alkohol? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét is! 12 pont 3. Négyféle

asszociáció Írja a megfelelő betűjelet a feladat végén található táblázat megfelelő ablakába! A) Nátrium B) Nátrium-klorid C) Mindkettő D) Egyik sem 1. 2. 3. 4. Olvadéka vezeti az elektromos áramot. Vízzel való kölcsönhatása során gázfejlődés tapasztalható. Köznapi neve marónátron. Szilárd halmaza vezeti az elektromos áramot. írásbeli vizsga 0911 5 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 5. Vízzel való kölcsönhatása során lúgos kémhatású oldat keletkezik 6. Atomrácsos szerkezetű anyag 7. A nehézfémek közé tartozik 8. Laboratóriumban petróleum alatt tárolják 9. Ételízesítésre használják 10. Vízzel való kölcsönhatása során színtelen oldat keletkezik 11. Ionrácsban kristályosodik 12. Az erősen redukáló hatású anyagok közé tartozik 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 12 pont 4. Elemző feladat Az alábbi reakcióegyenletekkel jellemezhető kémiai folyamatokat a

vegyipar és élelmiszeripar különböző területein alkalmazzák: A) 2 Fe2O3 + 3 C = 4 Fe + 3 CO2 B) CH4 + H2O = CO + 3 H2 C) WO3 + 3 H2 = W + 3 H2O D) NH3 + HNO3 = NH4NO3 E) SO3 + H2SO4 = H2S2O7 F) N2 + 3 H2 = 2 NH3 G) n CH2=CH2 = (-CH2-CH2-)n A kérdésekre a fenti egyenletek betűjelével válaszolj! a) A feltüntetett folyamatok közül melyik sorolható a redoxi reakciók közé? b) Mely folyamatok során keletkezik csak gáz-halmazállapotú végtermék 25 ºC-on és standard nyomáson? c) Melyik reakcióban állítunk elő óleumot? d) Melyik folyamatban keletkezik szintézisgáz? e) Melyik reakciónak műanyag a végterméke? Nevezze meg a műanyagot! f) Melyik reakcióban állítjuk elő a pétisó egyik alkotórészét? g) Milyen körülmények között, milyen anyag hozzáadásával tudunk elemi szénből a B) reakcióval azonos anyagi minőségű, de eltérő anyagmennyiség-arányú elegyhez jutni? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét is! írásbeli vizsga 0911 6

/ 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: h) Hogyan jut az ipar elemi állapotú, tiszta nitrogénhez? i) Hogyan állítanak elő az iparban kén-dioxidot? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét is! 15 pont 5. Táblázatos feladat Elem neve Atomjainak vegyértékelektronszerkezete Az alapállapotú atom párosítatlan elektronjainak száma Az atomok között kialakuló elsőrendű kötőerő típusa elemi állapotban Kálium Klór Nitrogén 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Az elem rácstípusa Egymással létrehozott vegyületeikben kialakuló elsőrendű kötőerő Egymással létrehozott vegyületük képlete és a halmaz rácstípusa Reakcióba lép-e vízzel? Ha igen, akkor a lezajló kémiai reakció egyenlete 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 16 pont írásbeli vizsga 0911 7 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 6. Alternatív feladat A következő feladatnak – érdeklődési körétől függően

– csak az egyik változatát kell megoldania. A vizsgadolgozat megfelelő helyén meg kell jelölnie a választott feladat betűjelét (A vagy B). Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldása kerül értékelésre. A választott feladat betűjele: A) Táblázatos feladat 10. 12. 9. Tökéletes égésének reakcióegyenlete Halogénnel (klórral vagy brómmal) 11. való szerves kémiai reakciójának típusa A két szénhidrogén közül melyik 13. polimerizálható? Nevezze meg a folyamat végtermékét is! 6. 5. 8. 4. 3. Melyik és hányszor nagyobb sűrűségű gáz (azonos hőmérsékleten és nyomáson)? 2. írásbeli vizsga 0911 7. Vízoldhatóságuk (jól, rosszul) Melyik homológ sorba tartozik? Szerkezeti képlet (kötő- és nemkötő elektronpárok feltüntetésével) Molekulaképlet (összegképlet) Etán 1. Propén A táblázat üresen

hagyott celláiba olvashatóan írja be az összehasonlítás szempontjaira adott válaszait! 8 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: B) Számítási feladat A „dissous gáz” elnevezés a francia nyelvből ered, jelentése „oldott gáz”. Leggyakrabban az acetiléngázt illetik ezzel a megnevezéssel. Az acetilén a nyomás kismértékű emelkedésével, és már viszonylag alacsony hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóelemeire, hidrogénre és szénre esik szét. Ezt elkerülendő az acetilént acetonban elnyeletik, és a palackokban így kerül forgalomba. Az acetilén és aceton elegyét a palackon belül porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack felrobbanásának megakadályozása. A massza lehet kalcium-hidroszilikát, vagy azbeszt, kovaföld és cement keveréke. (Wikipédia nyomán) Aceton–acetilén oldatot vizsgálunk 0,1 MPa

nyomáson, 15 ºC-on. Az oldat 10,0 grammja 90,4 cm3, 1,04 g/cm3 sűrűségű, 3,40 tömegszázalékos brómos vizet színtelenít el. a) Írja fel az oldat megfelelő alkotórésze és a bróm között lejátszódó teljes kémiai reakció egyenletét! b) Számítsa ki, mekkora tömegű és anyagmennyiségű bróm (Br2) lépett reakcióba! c) Számítsa ki, hány g acetilént tartalmaz a vizsgált aceton–acetilén oldat? d) Adja meg az aceton–acetilén oldat tömegszázalékos összetételét és anyagmennyiségkoncentrációját! (Az oldat sűrűsége 0,80 g/cm3.) e) Mekkora térfogatú, 0,1 MPa nyomású, 15 ºC-os acetilén nyelethető el 1,00 dm3 acetonban, ha a fentiekkel azonos tömegszázalékos összetételű oldatot szeretnénk készíteni? (Az aceton sűrűsége 0,79 g/cm3, az elnyeletett gáz moláris térfogata 23,9 dm3/mol.) 15 pont írásbeli vizsga 0911 9 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 7. Számítási feladat Habarcs

készítéséhez 42,0 kg égetett meszet vásároltunk. a) Adja meg az égetett mész képletét! b) Mivel reagáltassuk az égetett meszet ahhoz, hogy a képződött vegyületből habarcsot készíthessünk? c) Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! d) Számítsa ki, mekkora tömegű termék (lásd c) reakciót) készíthető a vásárolt égetett mészből! e) Az égetett mészhez habarcskészítés céljából hozzáadott reakciópartnert 20%-os feleslegben alkalmazzuk. Számítsa ki a szükséges reakciópartner tömegét! A habarcs „kötődése” során a habarcs anyaga szén-dioxidot köt meg. f) Írja fel a „kötődés” során lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! g) Mekkora térfogatú, 25 ºC-os, standard nyomású szén-dioxid megkötésére lenne képes a 42,0 kg égetett mész felhasználásával készült habarcs? 14 pont írásbeli vizsga 0911 10 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: 8. Számítási feladat 80,0 cm3

térfogatú, 0,79 g/cm3 sűrűségű, vízmentes metanolba 6,90 g tömegű nátriumdarabkát dobtunk. A reakció lejátszódása után a visszamaradó oldat tömege 69,8 g a) Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! b) Hasonlítsa össze a visszamaradó oldat tömegét a kiindulási anyagok össztömegével! Az összehasonlítást számítással indokolja! c) Mivel magyarázhatjuk a tömegváltozást? d) A metanol hány százaléka vett részt a reakcióban? 11 pont írásbeli vizsga 0911 11 / 12 2010. május 13 Kémia középszint Név: . osztály: maximális elért pontszám pontszám 1. Egyszerű választás 2. Esettanulmány 3. Négyféle asszociáció 4. Elemző feladat 5. Táblázatos feladat 6. Alternatív feladat 7. Számítási feladat 8. Számítási feladat Az írásbeli vizsgarész pontszáma 5 12 12 15 16 15 14 11 100 javító tanár dátum elért pontszám programba egész

beírt egész számra pontszám kerekítve Feladatsor javító tanár jegyző dátum írásbeli vizsga 0911 dátum 12 / 12 2010. május 13 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 0911 KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban szereplő részpontozás szerint kell értékelni. • Az objektivitás

mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók! • Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.) • A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is

megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. • A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának

számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet, • hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt. írásbeli vizsga 0911 2/8 2010. május 13 Kémia középszint • Javítási-értékelési útmutató Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint

– a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) írásbeli vizsga 0911 3/8 2010. május 13 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 1. Egyszerű választás (5 pont) Minden helyes válasz 1 pontot ér. 1. D 2. E 3. B 4. C 5. B 2. Esettanulmány (12 pont) 1 pont a) Szén-dioxid, CO2. b) A szén-dioxid szerkezeti képlete. 1 pont c) Mindkettő energia felszabadulásával járó (exoterm) folyamat. 1 pont d) Klorofill. 1 pont e) C6H12O6 = 2 C2H5OH + 2 CO2 (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes együtthatók feltüntetése 1 pont) 2 pont f) ΔrH = ∑ΔkH(termékek) – ∑ΔkH(kiindulási anyagok) 1 pont 2 pont ΔrH = 2 · (–394 kJ/mol) + 2 · (–278 kJ/mol) – (–1271 kJ/mol) = –73 kJ/mol A folyamat exoterm. 1 pont (Ha a reakcióhőt rosszul számolja ki, de a kapott előjelnek megfelelő helyes választ ad, akkor ez a pont jár.) (A reakcióhő konkrét értéke nélkül, a termékek,

illetve a reagensek sztöchiometriai számmal szorzott képződéshő-összegeinek összehasonlítása alapján is elfogadható a válasz.) g) Eténből vízaddícióval: 1 pont kat C2H4 + H2O ⎯⎯ C2H5OH 1 pont 3. Négyféle asszociáció (12 pont) Minden helyes válasz 1 pontot ér. 1. C 2. A 3. D 4. A 5. A 6. D 7. D 8. A 9. B 10. C 11. B 12. A írásbeli vizsga 0911 4/8 2010. május 13 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 4. Elemző feladat (15 pont) a) A, B, C, F közül legalább három megadása b) B, F c) E d) B e) G polietilén f) D A D válasz megadása mellett az F válasz feltüntetése nem jár pontlevonással. Az a-f) kérdésekben minden helyes válaszra 1–1 pont adható, hibás válaszokért 1 pont levonandó, de egyik sorra sem adható 0-nál kevesebb pont. g) Izzó szén és vízgőz reakciójával (vagy vízgőzt adunk izzó szénhez). C + H2O = CO + H2 (A feladatrészre adható maximális pontszám akkor is jár, ha a vizsgázó a

reakcióegyenletben vagy egyéb módon jelzi, hogy magas hőmérsékletű szén és vízgőz reagál egymással.) h) A levegő cseppfolyósításával. i) A kén égetésével. S + O2 = SO2 (Elfogadható válasz a szulfidos ércek (pl. pirit) pörkölése, és a megfelelő, reakcióegyenlet is.) 3 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont helyesen felírt 5. Táblázatos feladat (16 pont) 1. 4s1 2. 3s2 3p5 3. 2s2 2p3 (Három helyes válasz együtt 2 pont, bármely két helyes válasz 1 pont) 4. 1 db 5. 1 db 6. 3 db (Három helyes válasz együtt 2 pont, bármely két helyes válasz 1 pont) 7. Fémes kötés 8. Kovalens kötés 9. Kovalens kötés (Három helyes válasz együtt 2 pont, bármely két helyes válasz 1 pont) 10. Fémrács 11. Molekularács 12. Molekularács (Három helyes válasz együtt 2 pont, bármely két helyes válasz 1 pont) 13. Ionkötés 14. Kovalens kötés 15. KCl 16. Ionrács a 15. és 16 helyes válasz együtt 17. 2

K + 2 H2O = 2 KOH + H2 (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes együtthatók feltüntetése 1 pont) 18. Cl2 + H2O = HCl + HOCl 19. Nem reagál írásbeli vizsga 0911 5/8 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 2 pont 1 pont 2010. május 13 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 6. Alternatív feladat (15 pont) A) Táblázatos feladat 1. C2H6 2. C3H6 az 1. és 2 helyes válasz együtt 3. Az etán szerkezeti képlete 4. A propén szerkezeti képlete 5. Alkán (vagy telített, nyílt láncú szénhidrogén) 6. Alkén (vagy olefin) az 5. és 6 helyes válasz együtt 7. Vízben rosszul oldódnak 8. A propén Sűrűsége 42/30-szorosa (1,4-szerese) az azonos állapotú etán sűrűségének. 9. C2H6 + 3,5 O2 = 2 CO2 + 3 H2O (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes együtthatók feltüntetése 1 pont) 10. C3H6 + 4,5 O2 = 3 CO2 + 3 H2O (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes együtthatók feltüntetése 1 pont) 11. Szubsztitúció 12.

Addíció 13. A propén polimerizálható A polimerizáció termékének neve: polipropilén. 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont B) Számítási feladat a) C2H2 + 2 Br2 = C2H2Br4 (Hibásan, 1 : 1 mólarányban felírt reakcióegyenletre nem jár a pont.) 1 pont b) Az oldat tömege: moldat = 90,4 cm 3 ⋅ 1,04 g/cm 3 = 94,02 g Az oldatban lévő bróm tömege: m(Br2) = 0,034 ⋅ 94,02 g = 3,20 g , 3,20 g = 0,02 mol Anyagmennyisége: n(Br2) = 159,8 g/mol 1 pont 1 pont c) A reagáló acetilén anyagmennyisége: n(C2H2) = 0,01 mol, tömege: m(C2H2) = 0,01 mol · 26,0 g/mol = 0,26 g 1 pont 1 pont d) Az oldat tömegszázalékos összetétele: m 0,26 g %(C2H2) = ⋅ 100 % = 2,60 % 10,0 g m 1 pont 10,0 g = 12,5 cm 3 = 0,0125 dm 3 , 3 0,8 g/cm 0,01 mol = 0,80 mol/dm3 Anyagmennyiség-koncentrációja: c = 3 0,0125 dm Az aceton–acetilén oldat térfogata: Vo = írásbeli vizsga 0911 1 pont 6/8 1 pont 1 pont 2010. május 13

Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató e) Az oldatban lévő aceton tömege: m(CH3COCH3) = (10,0 – 0,26) g = 9,74 g, 1 pont 9,74 g = 12,33 cm3 1 pont térfogata: V(CH3COCH3) = 0,79 g/cm3 Ha 12,33 cm3 aceton 0,01 mol acetilént képes oldani, akkor 3 n anyagmennyiségű acetilént old. 2 pont 1000 cm aceton 1000 n= ⋅ 0,01 mol = 0,811 mol 1 pont 12,33 Az elnyeletett acetilén térfogata 0,1 MPa nyomáson, 15 ºC-on: V = 0,811 mol ⋅ 23,9 dm 3 /mol = 19,4 dm 3 1 pont (Ha a számítások során hibás anyagmennyiség-arányból indult ki, de más elvi hibát nem vétett közben, akkor a feladat számításos részei maximális pontszámmal értékelendők.) (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) 7. Számítási feladat (14 pont) a) CaO b) Vízzel. c) CaO + H2O = Ca(OH)2 1 pont 1 pont 1 pont d) A vásárolt égetett mész anyagmennyisége: 4,2 ⋅ 10 4 g n(CaO) = = 750 mol 56 g/mol n[Ca(OH)2] = 750 mol A keletkező kalcium-hidroxid tömege:

m[Ca(OH)2] = 750 mol ⋅ 74 g/mol = 55500 g = 55,5 kg 1 pont 1 pont 1 pont e) A szükséges víz tömege: m(H2O) = 750 mol ⋅ 18 g/mol = 13500 g = 13,5 kg , Az összes víz tömege: mösszes(H2O) = 1,2 ⋅ 13,5 kg = 16,2 kg 1 pont 1 pont f) Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O 2 pont g) Az ideális gázok moláris térfogata 25 ºC-on, standard nyomáson: Vm = 24,5 dm 3 / mol 1 pont A szén-dioxiddal reagáló kalcium-hidroxid anyagmennyisége: n[Ca(OH)2] = 750 mol 1 pont A megkötött szén-dioxid anyagmennyisége: n(CO2) = 750 mol 1 pont A kalcium-hidroxiddal kölcsönhatásba lépő szén-dioxid térfogata 25 ºC-on, standard nyomáson: V(CO2) = 24,5 dm3 / mol ⋅ 750 mol = 18375 dm3 = 18,4 m3 1 pont (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) írásbeli vizsga 0911 7/8 2010. május 13 Kémia középszint Javítási-értékelési útmutató 8. Számítási feladat (11 pont) a) 2 CH3OH + 2 Na = 2 CH3ONa + H2 (Helyes képletek felírása 1 pont, helyes

együtthatók feltüntetése 1 pont) 2 pont b) A metanol tömege: m(CH3OH) = 80,0 cm3 ⋅ 0,79 g/cm3 = 63,2 g A kiindulási anyagok össztömege: m1 = m(CH3OH) + m(Na) = 63,2 g + 6,9 g = 70,1 g A visszamaradó oldat tömege kisebb a kiindulási anyagok össztömegénél, a tömegcsökkenés Δm = 70,1 g – 69,8 g = 0,30 g 1 pont c) A tömegváltozás a hidrogéngáz felszabadulásával magyarázható. 1 pont d) A reagáló metanol anyagmennyisége a keletkező hidrogén és a reagáló nátrium tömegéből egyaránt számolható. Pl 0,30 g n(H2) = = 0,15 mol 2,00 g/mol n(CH3OH)reagál = 0,15 ⋅ 2 mol = 0,30 mol m(CH3OH)reagál = 0,30 mol ⋅ 32,0 g/mol = 9,60 g 9,60 g ⋅ 100% = 15,2 % 63,2 g Tehát a metanol 15,2%-a vett részt a reakcióban. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér.) írásbeli vizsga 0911 8/8 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2010. május 13