Szociológia | Szociálpolitika » Szabó Lajos - Krízisintervenció a szociális esetmunkában

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:150
Feltöltve:2010. június 12
Méret:96 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szabó Lajos - Krízisintervenció a szociális esetmunkában A krízisintervenció alapelvei A krízishelyzet és a krízisállapot kialakulása Az egyén vagy a család átmenetileg kerülhet olyan helyzetbe, amelyben belső egyensúlya megbomlik, feszültségek keletkeznek és nincs lehetőség a feszültség gyors ellensúlyozására, illetve az egyensúly helyreállítására, mert az egyén vagy a család nem rendelkezik megfelelő probléma feldolgozási módokkal, nincs megfelelő támogató szociális hálózat, és rendszerint a probléma észlelése sem megfelelő. Ilyen esetekben a kontroll-erőfeszítések csődöt mondanak, a feszültség tovább növekszik és krízisállapot alakul ki. Krízisállapot  nagy belső feszültség  szorongás, lehangoltság, reménytelenség, a mérlegelési képesség beszűkül, a megoldási kísérletek irracionálissá válnak  csak meghatározott ideig viselhető el  új egyensúly, az alkalmazkodás alacsonyabb szintjén

 sikeres megoldás  javul a problémamegoldó készség, nőhet az önértékelés  segítenünk kell ha a korábbi probléma feldolgozási módok elégtelenek (túl nagy a probléma, teljesen új jellegű, az egyén v. család akkor éppen sebezhetőbb stb  Krízisállapotról tehát akkor beszélhetünk, amikor az egyén, illetve a család egyensúlyi állapota megbomlik, és az adott helyzetben szokásos vagy másodlagos feldolgozási módok hatástalanok az egyensúly helyreállításában.  Sürgősségi helyzet: nem azonos a krízishelyzettel. A sürgősségi helyzet életveszélyt vagy károsodás lehetőségét felvető – azonnali beavatkozást igénylő – helyzet, pl. családon belüli erőszak, öngyilkossági veszély. A problémahelyzet akkor vezet krízishez, ha az egyensúlyi tényezők közül egy vagy több nem megfelelő, így: 1) Inadekvát a probléma észlelése 2) Inadekvát a támogató szociális hálózat 3) Inadekvátak a probléma

feldolgozási módok A krízisintervenció alapelvei  Feszültségcsökkentés és katasztrófa-elhárítás (pl. suicid veszély)  Közvetlen beavatkozás elve: minél közelebbi időpontot igyekszünk adni a páciensnek, mindenképpen 24 órán belül  Az első találkozás legfontosabb feladata annak eldöntése, hogy krízissel állunk-e szemben és ha igen mennyire sürgető a helyzet. Feladatunk a megfelelő kapcsolat kialakítása és a feszültségcsökkentés is. Virginia Satir: az első ülés legfontosabb feladata, hogy a kliens eljöjjön a következő ülésre is.  Akció irányultság: a nagy feszültség miatt bénult, tehetetlen pácienst célirányos mozgásba hozzuk.  Probléma megértése  támpontok megszerzése, a probléma világos megfogalmazása, a pácienssel közösen  A krízisintervenció nem pszichoterápia, nem cél a személyiség megváltoztatása, vagy egy család struktúrájának megváltoztatása, csak a korábbi egyensúly

helyreállítása, esetenként katasztrófalehárítás. + remény fenntartása, problémamegoldás fejlődik  Problémamegoldó attitűd + támogatás! (kezdetben erős aztán gyengébb+ természetes támogató rendszere  A krízisintervenciót problémára fókuszálva tervezzük. Definiáljuk és a szerepünket is Személytelenebb, lehetőséget nyújt az indulatok elkerülésére és célirányos cselekvésre mobilizál.  Érzelmekkel és azok ventillálásával csak annyira foglalkozunk amennyire szükséges.  Feladatátadás: a krízisben levő páciens önértékelése alacsony, így kezdettől feladatunk ennek megerősítése, gondosan mérlegeljük a problémahelyzet kommentálását, majd mutassunk érdeklődést a kliens életének problémamentes aspektusai iránt is. Kezdetben csak olyan feladatokat adunk, amelyeket biztosan tud teljesíteni, sugalljuk, hogy képes boldogulni.  Technikája: pszichoterápiák gyakorlatából + rövid stratégikus

interaktív pszichoterápia keretében kidolgozott eljárások 1. A kapcsolat kialakítása Olyan aktív explorációs légkört kell teremtenünk, amelyben a páciens úgy érezheti, hogy itt aktív, gyors segítségnyújtás folyik. Már az első ülésen éreznie kell a páciensnek, hogy valami hasznos történik vele. Kontrollált kereteket és megfelelő atmoszférát kell kialakítani, törekedni kell a feszültség, szorongás figyelemmel kísérésére. Az ülés irányítása a miénk Mi alakítjuk a kommunikáció szabályait is. Nyitó kérdéseink nem provokatívak. Alkalmat biztosítunk a helyzet megvilágosítására és az ahhoz fűződő érzelmek, indulatok ventillációjára is. Amikor a feszültség növekszik, az explorációt az emocionálisan kevésbé telített témára visszük át. Az ülések nem személytelenek, de konvencionális, udvarias viselkedést kell fenntartani. A segítő nem vállalja a probléma megoldását a kliens helyett Fontos a jó kapcsolat

kialakítása, az indulatáttétel, ellenállás, hosztilitás elkerülése. Ennek érdekében az exploráció során a pozitív emberi vonásokra fókuszálunk, és elkerüljük a motivációk valós feltárását. - pozitívra átfordítás mint kapcsolatépítő technika - újracimkézés - lényeghez kapcsolódás - „igen” manőver - „paradox” manőverek pl. fordított kommentár Amikor ellenállást észlelünk nem erőltetjük tovább az álláspontunkat, hanem új irányba próbálunk mozdulni. 2. A probléma, segítő források és a páciens énerejének vizsgálata - pozitív légkör fenntartása - problémára fókuszálás - tisztázzuk a közvetlen helyzetet, a krízis folyamatát és a kiváltó okot - krízis / prekrízis / sürgősségi helyzet? - kiket célszerű bevonnunk? - mit próbáltak tenni és miért nem vált be? - probléma definíciója számunkra és a kliens számára (ne fenyegesse az érintetteket, közös munka, érthető is legyen) A probléma

vizsgálatának fázisa nem különül el élesen a tervezés és mobilizálás fázisától. Az egyén ill. család erejének felmérése a tervezéshez azért fontos, mert minél inkább az egyén vagy család kapacitását használjuk fel, minél inkább erősítjük önértékelését, annál inkább képes lesz az egyén, illetve a család a tervet követni, mobilizálódni. 3. A megoldási terv kialakítása, mobilizálás és feladatátadás  Mindig a pozitív mozdulatokra és az egyéni vagy családi erőre tervezünk. A tervezés középpontjában a megoldási mechanizmusok és támogató szociális hálózat áll Feladatátadás, először kis, aztán nagyobb feladatok, a páciens oldja meg.  Anticipátoros tervezés: a pácienssel együtt felmérjük az alternatívákat, a lehetséges kudarcokat, akadályokat és ezek figyelembevételével előre tervezünk a lehetséges helyzetekre is.  Mi történt? . ha a feladatot nem tudta megcsinálni ne támadjuk

sokszor a „ne tegyünk semmit” paradox műveletét alkalmazzák.  Sokszor az első 1-2 ülés után előfordulhat, hogy már nincs is több dolgunk. az is lehet, hogy középjátszma alakul ki 4. Lezárás és nyomkövetés • max 5-6 ülés • a lezárás előkészítése már az első ülésen elkezdődik • a vége felé csökkentjük az ülések hosszát és a gyakoriságukat • záróülés: hol tart most, merre haladjon, megerősítés • ha baj van visszatérhet • pár hónap múlva lehetőleg írásban érdeklődünk, tájékozódunk Akadályok és problémák a krízisintervenció során - Leggyakrabban a terapeuta érzéseiből, technikai nehézségeiből és a páciens helyzetéből adódó akadályok merülnek fel. - Van, hogy a terapeuta túl nagy felelősséget akar vállalni--- viszont indulat. Ezt a hibát egy tárgyilagos problémamegoldó attitűd kialakításával, és egy érdeklődő, de enyhén tartózkodó magatartás segítségével kerülhetjük

el. - A leggyakoribb az, hogy krízisintervencióból pszichoterápiába csúszunk át. - Hibás lehet a probléma definíciója, vagy a rossz tervezés. - Probléma, hogy elhamarkodottan kérünk intézményes segítséget, és gyakran nem megfelelőt. - Gyakori nehézségként jelentkezik, hogy krízisintervencióba kezdünk pszeudókrízis esetén. Az ilyen esetekben a páciens drámai emóciókkal, suicid fenyegetésekkel lép fel, sokszor jól megragadható manipulatív törekvések mellett. Pl a páciens egész életvitele krízisszerű, és a páciens állandóan segítségért ostromolja hozzátartozóit, barátait, és az intézményeket. A pszeudókrízissel nehéz foglalkozni, és ezekre az esetekre nem a krízisintervenció a megfelelő eljárás a megfelelő. Ha a kliens dependens, állandó támaszt igényel akkor sem - Az is lehet, hogy a páciens helyzete okoz megoldhatatlan nehézségeket A krízisintervencióval foglalkozó szakembernek jól kell ismernie a

közösségi segélyforrásokat, azok rendszerét, működését és a rendszeren belüli kulcsembereket.  hajlamosság, ötletesség kell