Művészet | Művészettörténet » Olasz reneszánsz

 2001 · 3 oldal  (28 KB)    magyar    89    2010. június 19.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Olasz reneszánsz (Boccaccio, Petrarca) Olasz városállamok Új polgári osztály alakul ki, amely folyamat legkorábban É-Itáliában bontakozott ki. A nagyobb városok a kézművesség és a kereskedelem központjává váltak. Itália városállamain bonyolódott le a tengeri és szárazföldi kereskedelem. A városok városállamokká szerveződtek (Firenze, Pisa, Siena, Genova, Padova). Itália legjelentősebb városköztársasága Firenze volt Gazdagságát virágzó iparának, kereskedelmének és híres bankjainak köszönhette. A bankárcsaládok közül Mediciek jutottak a legnagyobb szerephez, akik az alacsonyabb néposztályokra támaszkodtak. A város máig tartó világhírnevét megalapozó művészeti emlékek, templomok és paloták jelentős része a 15. Századból való, amikor a Medici család két kiemelkedő tagja állt a város élén A reneszánsz és humanizmus Az olasz városállamok polgársága új életformát alakított ki, új eszméket kezdett

magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe, eltűnt a középkorra jellemző névtelenség. Tudatos programmá vált az ember harmonikus kiművelése. A meggazdagodott Itáliai polgárság új stílusú életfelfogásának igazolására feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, tanulmányozni kezdték a régi romok építészetét, görög tanítómestereket, tudósokat hívtak Bizáncból. Az ember újra felfedezte önmagát, tehetségét és képességeit, s minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett. Az új kultúra, az új világszemlélet nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne. A reneszánsz nemcsak egy meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben a korban érvényesülő egyetemes stílusirányát is. A reneszánsz az antikvitás újjászületése, 13oo-16oo-ig tart,

Olaszországból és Németalföldről indult, hullámszerűen terjedt. Giotto: Krisztus siratása, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora, Raffaello: Athéni iskola, Michelangelo: Dávid, Madrigál, Palestrina, Bakfart Bálint, Brunelleschi: Pitti palota Firenzében A humanizmus a reneszánsz szerves része, a reneszánsz polgári életszemléletét jelenti. A humanizmus klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Francesco Petrarca A firenzei Guelf családból származott de bujdosás miatt Arezzóban született. Ifjú éveit Ancisában, Pisában, a dél-Franciaországi Avignonban a pápák akkori székvárosában és Carpentras városában töltötte. Egyetemi tanulmányainak színhelye Montpellier és Bologna Apja halála után visszatért Avignonba, és a papi pályát választotta. 1327-ban az avignoni templomban pillantotta meg azt az asszonyt, akihez élete végéig eszményi szerelem fűzte, s akit verseiben Laurának nevezett.

Megtalálta Cicero addig ismeretlen két levelét és beszédét 1336-ban öccsével és társaival megmászta a 2000 méteres Mont Ventouxot. 1340-ben Párizs és Róma tisztelte meg azzal, hogy költővé koszorúzza. Petrarca Róma mellett döntött, s ezzel Itáliát ismeret el igazi hazájának. A római Capitoliumon Ünnepélyes keretek között nyújtották át neki a költői babérkoszorút. Utazgatásai során Firenzét elkerülte, szülővárosa meglátogatására csak 1350-ben - Rómába menet és jövet - szánta rá magát. Ekkor találkozott Boccaccióval is Egyik szeretőjétől gyermeke született, fia pestisben halt meg, lánya öreg korának támasza lett. 1353-ban végleg visszatért Itáliába. Milánóban a Viscontiaknál vendégeskedett, majd Velencében élt Hetvenedik születésnapja előtti napon holtan találták íróasztalánál, fejét egy Vergilius-kötetre hajtva. Daloskönyv: 366 költeményből álló könyv. A versek többsége szonett, canzonék,

balladák is előfordulnak benne. A Laura-szerelemből született alkotások két részre oszlanak: a Laura életében és Laura halála után keletkezettekre. A versek jelentős része a vágy hatalmáról, a költő szenvedéseiről, boldog boldogtalanságáról szól. A vívódó lélek közvetlen kitárulkozása, a Daloskönyv legmodernebb vívmánya. Laura elérhetetlen eszmény , neve is jelkép - l’aura: fuvallat; lauro: babér; l’auro: arany. Petrarca teremtette meg a reménytelen szerelem évszázadokon át érvényes formuláját. A Daloskönyv 162. költeménye a Ti szerencsés s füvek kezdetű szonett A szonett műforma a 13. Század közepe táján született meg II Frigyes szicíliai udvarában, s innen terjedt el a reneszánsz idején az egész európai költészetben. Természet és szerelem uralkodik Petrarca világában. A költemény első három versszaka megszólítások sorozata A megszólított természeti tárgyak kedveskedő, gyöngéd jelzőket kapnak. A

természet nem csupán önmagában és önmagáért szép: minden Laura szépségét tükrözi. A természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságban jelenik meg az első három versszakban. A negyedik strófa keserű felkiáltásban, az eddigiekkel ellentétes negatív érzelem szólal meg. Az utolsó két sor csattanószerű, erélyes felszólítás, türelmes parancs. Ember és természet kapcsolata ebben a versben újszerűen többértelmű. A Daloskönyv 35-ös sorszámát viseli a Magamban, lassan, gondolkodva járom kezdetű vers (ez is szonett). Az első strófában a magány és a csend uralkodik, a 2 Versszak a védekezés, az oltalom egyetlen lehetősége. A harmadik strófában robban ki a panasz: a költő csak a természetre, a hegyekre, völgyekre, folyókra erdőkre bízhatja titkait, melyeket másutt rejtenie kell. Az átlelkesített természet megértő embersége s az emberi világ kegyetlensége közti ellentét kap

először hangot a világirodalomban. Az utolsó versszak a legelső szakasz tagadása A versindító motívumok önmaguk ellentétébe csapva térnek vissza, lezárt szerkezetet adva a szonettnek. A Daloskönyv 180. Szonettjének kezdősora: Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad - Élményi háttere egy utazás a Pó folyón. Laura neve nem fordul elő a versben A vers szerkezeti elve az előre- és a visszafelé haladás szembeállítása. Giovanni Boccaccio Apja az egyik firenzei bankház utazója és ügynöke Párizsba ismerkedett meg egy vagyontalan francia őzveggyel és tőle született a későbbi író. Boccaccio Nápolyban tanult, egy gazdag kereskedő feleségének lett ifjú szeretője, de Fiametta hamarosan elhagyta. Nápolyban kezdte meg írói munkásságát. Írt regényt (Filocolo; Fiametta), szerelmes hőskölteményt (Filostrato) és eposzt (Teseide). Apja halála után visszatért Firenzébe 1348 és 1353 között írta legfontosabb művét, az utókor

csodálatát kiváltó művét a Decameront (1o nap), amely 1oo novellát tartalmaz.(Novella: kisepikai alkotás, prózában íródott, rövid, világi témával foglalkozik, anyanyelvi alkotás) A szó újdonságot jelent. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le - keretet alkot Kerete: 1348-as pestisjárvány idején 7 nő és három férfi egy villába menekül. Tíz nap alatt tíz 1-1 történetet mesél el. A naponta elmondott 1o-1o novella előre megadott téma köré csoportosul A Dekameron a szerelmi erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. A Boccaccionovelláknak nincs címük, de az író afféle címközleményben összefoglalja mindegyik történetének lényegét. A Dante-kutatás szempontjából alapvető fontosságú az általa írt Dante életrajz. Élete utolsó évét humanista tanulmányainak szentelte. Tudós munkáit latinul írta, s ezekre volt a legbüszkébb Írt 16 allegorikus eklogát ( Bukolikus ének), két

moralizáló életrajzgyűjteményt (Híres férfiakkal történt dolgokról, Jeles asszonyokról) és egy nagyméretű mitológiai magyarázat gyűjteményt ( A pogány istenek származásáról). Dekameron: a Dekameron száz novellát tartalmazó gyűjtemény. Az olasz novella szó, újdonságot jelent, érdekes hírt, különös történetet. Az elbeszélése sorozatát külön novella vezeti be és zárja le, s ez keretbe foglalja az egész művet. A Dekameronban a szerelmi-erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. Boccaccio jókedvű humorral mutatja be kora világát A legtöbb novella a városi-polgári környezetben játszódik. Boccaccio elítéli a fösvénységet, a kapzsiságot, az öncélú gazdagságot; szerinte a vagyonnak az életet kell szolgálnia. Hősei gyakran nehéz helyzetből szabadulnak meg egy-egy találó szóval, tréfás ötlettel. A sólyom feláldozása: Az ötödik nap kilencedik novellája. Kettős keretbe foglalja Boccaccio ezt a

novellát: maga a Királynő, Fiametta meséli el a történetet, de ő is egy férfiúra hivatkozik, akitől mindezt hallotta. A keretnek ezzel a megkettőzésével az író a valóság illúzióját kívánja megteremteni. A Boccaccio-novelláknak nincs címük Az ,, igaz történet’’ kivonata arra figyelmeztet, hogy nem maga a cselekmény, annak kimenetele a fontos, hanem valami más. A novella egyik tanulsága az lehet, hogy a kitartó, őszinte és önfeláldozó, igazi szerelem előtt lehullanak az akadályok, a nagy érzelem megkapja jutalmát. A Dekameron célja elsősorban az olvasóközönség könnyed szórakoztatása volt, de emellett természetesen egy új, evilági erkölcsi felfogás népszerűsítését szolgálta