Gépészet | Klímatechnika » Klímatechnikai példák

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 64 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:506
Feltöltve:2007. január 25
Méret:575 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

KLÍMATECHNIKAI PÉLDÁK 2005 1. kérdés: Ismertesse a klímaberendezés rendeltetését, feladatát A klímaberendezés feladata: A szellőző- és klímaberendezések feladata, hogy a helyiség - légállapotát, - a hőmérsékletét, - a relatív légnedvességet, - a légmozgást és - a tisztaságot bizonyos határok között tartsák. A helyiségek levegőjének megújítása lényegében két ok miatt szükséges 1. a helyiség levegőjében levő szennyeződések (gáz, por, szag stb.) eltávolítása; 2. a helyiségben a kellemes, vagy előírt komfortérzetnek megfelelő légállapot (hőmérséklet és relatív nedvességtartalom) fenntartása. 2. kérdés: Ismertesse és vázlaton ábrázolja a légtechnikában alkalmazott levegő elnevezéseket. A DIN 1946 szerint az egyes levegőfajtákat a következőképpen nevezik - szellőzőlevegő amely a helyiségbe belép; - elszívott (elmenő) levegő amely a helyiségből kilép; - visszakeringetett levegő

az elmenőlevegőnek az a része; amelyet a helyiségbe visszavezetnek; - friss levegő (külső) amelyet a szabadból beszívnak; - távozó levegő a szabadba kifújt elmenőlevegő 3. kérdés: Ismertesse a természetes szellőzés fogalmát. Természetes szellőzés: A természetes szellőzés ablak-, rés- vagy aknaszellőzésként (szellőzőkürtő) működhet. A helyiség levegője és a külső levegő közötti nagy hőmérséklet-különbségből következő sűrűségkülönbség esetén kielégítően működik (télen és átmeneti időben). Nagyobb külső hőmérsékletek mellett hatása csökken. Ezért a természetes szellőzés alkalmazhatósága korlátozott. A szellőzőkürtők lakások belső terű helyiségeinek, (amelyek ablakkal nem rendelkeznek) szellőztetésére szolgálnak pl: többlakásos családi házak, társasházak kamrái, fürdőszobái; WC.-i, konyhái 4. feladat: Határozza meg a gépi (mesterséges) szellőzés és a légcsereszám

fogalmát. Gépi befúvásnál és elszívásnál a helyiség levegőjének friss levegőre való cserélése kényszeráramlással történik. A szellőzőlevegő és távozó levegő szállítására ventillátorokat alkalmaznak. A légmennyiség meghatározására a legfontosabb jelzőszám az „n” légcsereszám: h-1 jelentése: 1/óra Ahol: V a levegőtérfogat óránként: m3/h; m3 , VR a helyiség térfogata: A légcsereszám megadja, hogy a szellőztetett helyiség térfogata hányszor cserélődik ki óránként. Az n = 10 légcsereszám azt jelenti, hogy a helyiség VR térfogata egy óra alatt 10-szer cserélődik ki. Gyakorlati mérések és megfigyelések alapján határozták meg egyes helyiségtípusok légcsereszámát, amelyeket különböző előírásokban és szabványokban foglaltak össze. 5. kérdés: Mit jelent a fejadag a légtechnikában? A szellőző-berendezések méretezésének egyik jellemző száma az LR (m3/fő) levegőfejadag, ill. az

ALR frisslevegő-fejadag. A frisslevegő-fejadag óránként és személyenként. meghatározott légmennyiséget jelent, amely a helyiség szellőzőlevegő mennyiségének meghatározásánál szolgál alapul. Különböző rendeltetésű helyiségek levegőfejadagértékeit szabványok írják elő. Azokban a helyiségekben, amelyekben szagforrások vannak (pl. cigarettafüst) a frisslevegő-fejadagot személyenként 30 m3/h-val emelni kell A légcsereszámokban és a levegőfejadag értékeiben termikus (hűtés-fűtés) terheléseket nem vettek figyelembe, így a helyiségben előálló hőmérsékleti viszonyokat e két értékkel nem lehet meghatározni. 5. Példa Tornaterem szellőzése Egy tornateremben (27X45x6 m) n = 4 1/h légcserét alkalmaznak. Meg kell határozni a légmennyiség és a légcsatornák méretét. 5.1 Mekkora légmennyiséget kell a szellözőberendezésnek összesen szállítania? 5.2 A tornaterem szellőzöberendezése álljon négy egységből

Mekkora legyen az egyes egységeknél a frisslevegő-beszívó keresztmetszet, ha a légsebesség nem lépheti túl a wAL = 4m/s értéket? 5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető A légcsatorna maximálís szélessége B = 600 mm lehet. Milyen magas akkor a légcsatorna? 5.4 A szellőző-berendezés a tornaterem fűtésére is szolgál, így recirkulációs üzemre is lehetőséget kell adni. Milyen a szellőzőberendezés vázlata? MEGOLDÁS: 5.1 Mekkora légmennyiséget kell a szellözőberendezésnek összesen szállítania? 5.2 A tornaterem szellőzöberendezése álljon négy egységből Mekkora legyen az egyes egységeknél a frisslevegő-beszívó keresztmetszet, ha a légsebesség nem lépheti túl a wAL = 4m/s értéket? VZL a 30.000 m3/h negyede = 7500m3/h 5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető A légcsatorna maximálís szélessége B = 600 mm lehet. Milyen magas akkor a légcsatorna? A

szellőzőlevegő légcsatornájának maximális magassága a H = 430 mm-t nem haladhatja meg. 5.4 A szellőző-berendezés a tornaterem fűtésére is szolgál, így recirkulációs üzemre is lehetőséget kell adni. Milyen a szellőző-berendezés vázlata? 6. Példa Irodaépület szellőzése Egy irodaépület belső zónájának alapterülete: A = 4OX 50 m. A tiszta belmagasság H = 3,0 m 6.1 Az irodaépületben 200 fő dolgozik A DIN 1946 szerint személyenként 60 m3/h friss levegőt kell biztosítani. Határozza meg a frisslevegő mennyiségét, és a légcsereszámot. 6.2 A belső hőterhelések 8-szoros légcserének megfelelő szellőzőlevegő-mennyiséget igényelnek. Mekkora a szellőző levegő mennyisége? 6.3 A frisslevegő-beszívás és a szellőzőlevegő légcsatornája részére gondoskodni kell a megfelelő áttörésről. A friss levegőt: WAL = 4 m/s-al, a szellőzőlevegőt WZL = 8 m/s-al szállítják. Mekkora az áttörések felülete? MEGOLDÁS:

6.1 Az irodaépületben 200 fő dolgozik A DIN 1946 szerint személyenként 60 m3/h friss levegőt kell biztosítani. Határozza meg a frisslevegő mennyiségét, és a légcsereszámot. 6.2 A belső hőterhelések 8-szoros légcserének megfelelő szellőzőlevegő-mennyiséget igényelnek. Mekkora a szellőzőlevegő mennyisége? 6.3 A frisslevegő-beszívás és a szellőzőlevegő légcsatornája részére gondoskodni kell a megfelelő áttörésről. A friss levegőt: WAL = 4 m/s-al, a szellőzőlevegőt WZL = 8 m/s-al szállítják. Mekkora az áttörések felülete? 7. Példa: Nagykonyha szellőzése Egy nagykonyha szellőző- levegőjének mennyisége a következő: mZL = 12500 kg/h, ill. VZL = 10000 m3/h; Az érvényes előírások szerint a konyhák szellőzéséhez n=25 frisslevegős légcser szükséges. 7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha méretei: Hosszúság X szélesség X magasság = 12m X 8m X 3,5m 7.2 A szellőzőlevegő vezetésére

aránylag kevés hely van. A légsebesség a légcsatornában a zaj és az energiaköltség miatt ne lépje túl a wZL = 7 m/s-ot. A tartókon való áttörés méretei max. B X H = 0,5X 0,2 m lehetnek. Hogyan kell kialakítani a szellőző levegő vezetését? 7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha méretei: hosszúság X szélesség X magasság = 12 m X 8 m X 3,5 m ? 7.2 A szellőzőlevegő vezetésére aránylag kevés hely van. A légsebesség a légcsatornában a zaj és az energiaköltség miatt ne lépje túl a wZL = 7 m/s-ot. A tartókon való áttörés méretei max. B X H = 0,5X 0,2 m lehetnek. Hogyan kell kial