Szociológia | Szociálpolitika » Czine Tünde - A magyar segélyezési rendszer jellemzői, céljai, hatékonysága

Czine Tünde - A magyar segélyezési rendszer jellemzői, céljai, hatékonysága „Az állami segély mennyire jut el a rászorulókhoz, illetve mennyire változtatja meg a segélyezettek anyagi helyzetét, képes-e kiemelni őket a szegénységből. Vannak-e a segélyezésnek mellékhatásai? Hat-e és ha igen, hogyan a segély a gazdasági alanyok, a potenciális segélyezettek viselkedésére. Ezeket a kérdéseket fogalmazzuk meg, ha a segélyezési rendszer hatásosságát, hatékonyságát értékeljük. Fontos változás történt a segélyezési rendszer támogatási célcsoportjainak kijelölése terén. A 90-es évek elején még a tartós munkanélküliek, a 90-es évek második felében azonban már a gyermekes családok jelentették a segélyezés legjelentősebb célcsoportját. A munkanélküliség kezelésében az évtized második felében előtérbe kerültek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök. A gyermekvédelem megerősítésére pedig 1997-ben

bevezették a gyermekvédelmi támogatásokat. A 90-es évek magyar segélyezési gyakorlatának mindvégig meghatározó vonása maradt, hogy nem az együttélő közösséget tartja szem előtt, hanem annak egyes tagjait. 1 A jogosultság alapja a család egyik tagjának élethelyzetéből (tartós munkanélküliség, idős kor, betegség stb.) és az egyfőre jutó családi jövedelem alacsony szintjéből adódik A szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény a jogosultsági határokat nem családtípusokra határozza meg, és az önkormányzatoknak csak egy töredéke szab eltérő küszöb értékeket az egyedülállókra, a három vagy annál több gyermeket nevelőkre, és még ritkábban az egyszülős családokra, figyelembe véve azok eltérő szükségleteit. A segélyezés igen gyakorlata a segélyösszegek meghatározásában is jellemző. A családtípusok szerinti segélyezés hiányát fejezi ki az egy főre jutó havi nettó jövedelemmel való kalkulálás

gyakorlata is. Ez a fogyasztási egységre számolt gyakorlattal szemben nem veszi figyelembe a családi méretgazdaságosság elvét. Valóságos jövedelmi helyzetüknél szegényebbnek láttatja a többtagú családokat, és ezért hátrányos helyzetbe hozza a kisebbeket, főként az egyedülállókat. A kiadások egyik legnagyobb tételét jelentő lakásfenntartási költségek 90-es években bekövetkezett drasztikus emelkedése ezt a problémát különösen felerősítette. 1 Ferge Zsuzsa.‘A magyar segélyezési rendszer reformja’ Esély, 1995/6 pp 43–63, 1996/1, pp 25–43; 1996/2, pp. 3–37 1 A segélyezési küszöbök a korábbi gyakorlatnak megfelelően a nyugdíjminimumhoz és annak különböző hányadaihoz kötődnek. A nyugdíjminimum átlagos jövedelemhez való aránya az évtized közepe óta nem változott. 2 Ferge Zsuzsa: A magyar segélyezési rendszer reformja (Elszabaduló egyenlőtlenségek 281-328.o) A segélyezés a szociálpolitika

legkényesebb kérdése. Nehéz eldönteni, hogy szükség van-e egyáltalán segélyekre és ha igen, akkor az mennyire legyen széleskörű. A tömeges segélyezés más országokban és hazánkban is nélkülözhetetlen, a magyar rendszer azonban alkalmatlan a hatékony segítésre. Milyen segélyezési rendszerre volna szükség? A rendszer átalakításához elsősorban a törvények és jogszabályok átalakítására volna szükség. A segélynek két alapvető célt kellene szolgálnia 1. minimális megélhetés biztosítását folyamatosan azoknak, akiknek nem elégséges a jövedelmük 2. szegénység „megszüntetését” vagy enyhítését A- típusú politika: a szegénység megszüntetésére törekszik - szegénységi küszöb alatt élők jövedelmét emelik a szegénységi küszöbhöz - a segély összegének meghatározása automatikus - a segély előre kiszámítható a segélyezett számára B típusú politika: szegénység csökkentésére törekszik -

küszöb alatt élők jövedelmét emelik, de nem a sz-i küszöbhöz, vagyis nem szűnik meg teljesen a szegénységi rés - diszkrecionális döntéstől függ a segély mértéke - a legtöbb segély ilyen 2 Fóti Klára.A szegénység enyhítéséért – helyzetkép és javaslatok Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet Budapest. 2003 pp 66-71 2 A magyarországi segélypolitika nem tartozik tisztán egyik csoportba sem. 1995-1998 között a CSP és 1998-tól a gyermekvédelmi támogatás ún. C-típusú segélyezést - dupla vagy semmi alapon működik jelent: - rögzíti a segélyezési szintet és az ellátás összegét - ha valaki a szint alatt marad (bármilyen csekély összeggel) annak jár a segély függetlenül attól, hogy ezzel a szint fölé és sok más szegény család jövedelmi szintje fölé kerül A források szűkösek, ma a segélyek nem biztosítják a minimális megélhetési szintet. Szükséges segélytípusok: 1.

Folyamatos életvitelt biztosító, szabad felhasználású (pénzbeli) segélyek - Sokáig ez hiányzott a legjobban - 1997-98-as tv.módosítások elfogadták ezt a kategóriát nagyon alacsony színvonalon 2. Folyamatos életvitelt biztosító, kötött felhasználású segélyek - Olyan problémák kezelésére adható, melyek nem folyamatosan de kiszámítható valószínűséggel fordulnak elő - Leggyakoribb jogcím: gyermekintézményi elhelyezés, isk-i étkeztetés, lakhatás, tanszervásárlási segély - Akkor van szükség rá, ha a folyamatos életvitelhez kapcsolódó, de a mindennapi szükségletekről leválasztható alapszükségletekről van szó. Több segélyküszöb képzelhető el Általános segélyküszöbnél magasabb küszöb iskolai étkeztetés Szokásosnál magasabb küszöb gyógyszertámogatás, lakástámogatás 3. Krízissegély - Folyamatosan fennálló helyzetre kialakított segély - Funkciója, a többi segély felépítésétől és

funkciójától függ - Ide tartozna: katasztrófa esetén nyújtott segély, temetési költségek fedezése, új helyzethez igazodni segítő átmeneti támogatás(kenyérkereső halála), eü-i kiadások - Természetbeni segélyezés megengedhető. 3 Segélyhez jutás feltételei - Célcsoportokba tartozás: tartós munkanélküli, egyedülálló szülő, ellátatlan vagy alacsony nyugdíjú, idősek, fogyatékosok, gyermekesek - Alsó, felső korhatár - Lakóhely, nemzeti illetőség - Munkateszt: nem elkerülhető a mnélküli és a fogyatékosok ellátása esetén - Teljesíthető munkaóra: felülről maximálja a munkaórákat vagy az elérhető keresetet. Jogosultsági feltételek Az elemi jogosultsági feltétel az anyagi helyzet. A család jövedelmének a segélyezési küszöb alatt kell lennie. Ezen kívül megfontolást igénylő feltételek 1. mi legyen a segélyezés egysége A legelterjedtebb nemzetközi gyakorlat – a magyartól nem idegen – a nukleáris

család egységnek tekintése. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásban élő két nukleáris család esetén a jogosultság külön bírálandó el. Segélyre jogosult lehet mindkét család vagy csal az egyikük. 2. források szempontjából mi legyen figyelembe veendő egység A források szempontjából érdemes szétválasztani a folyamatos életvitelhez szükséges jövedelem forrásait néhány krízishelyzettől. A folyamatos életvitel biztosításánál eldöntendő kérdések: - Minden együtt élő családtag jövedelmét (együtt élő gyerekét is) figyelembe kell-e venni? A válasz erre igenlő lehet, nagykorú és egyedülálló gyerek esetében, a kiskorú gyerek keresményétől érdemes lenne eltekinteni. - A nem együtt élőknek van-e tartási kötelezettségük? Ha a nukleáris család a segélyezés egysége, akkor az együtt élők esetében nem (mert erről már lemondtunk-1.pont) Bizonyos helyzetekben mégis elképzelhető tartási, hozzájárulási

kötelezettség kiterjesztése. Temetési ktgek esetén, ill idős emberek gondozásánál elképzelhető lenne, hogy a költségek megoszoljanak az örökösök között. Mivel ezek amúgy is a diszkrecionális krízissegélyek közé tartoznak igen nagy a 4 rugalmasság. A folyamatos hozzájárulás követelése helyett az állam (önkormányzat) az örökösöktől visszaigényelheti a korábban nyújtott segélyt 1997-óta az idősek járadéka és a rendszeres szociális segély hagyatéki teher lehet. 3. legyen-e olyan jövedelem amit nem kell beszámítani A magyar gyakorlat ezt a nemzetközileg elterjedt megoldást nem, vagy csak esetlegesen és burkoltan alkalmazta. Külföldön a tényleges kereset 15%tól tekintenek el a segélyküszöb kiszámításakor. Nálunk lehetne - ugyanekkora vagy ennél valamivel magasabb szint (ösztönző hatása jobb) - vagy választható lenne az átlagkereset meghatározott(nem magas) százaléka, azaz fix összeg (egyszerűbb)

Variációk nem beszámított jövedelmekre A karcsúsítás (nem beszámított jövedelem fokozatos csökkentése) az ösztönzés szempontjából a legjobb módszer, viszont Magyarországon a szerző két okból nem javasolja az alkalmazását: segélyezési technika kezdetleges szinten van, hivatalok felkészületlenek, a segélyezettek nem értik a módszert nagymértékű a jövedelmi bizonytalanság (fekete gazd.) Nem munkajövedelmek be nem számítása nemzetközi gyakorlatban a lakáskiadásból származó jövedelmet nem veszik figyelembe Szociális ellátások kérdése A nem segély típusú ellátások (nyugdíj, tartásdíj, TB-i egyéb ellátások) beszámítandók, mert folyamatosságuk biztosított. Ha univerzális maradna a Gyes, CSP akkor azt is be kellene számítani. A segély típusú ellátások beszámításától azért kellene eltekinteni, mert beszámításuk esetén éppen a beszámítás miatt eshet el a szegény a további segélyezés lehetőségétől.

Vagyon beszámítása ingatlan, pénzvagyon, figyelembevételét az indokolja, hogy könnyen mozgósítható. A tőkék beszámítása is indokolt 5 Saját lakás értékét nem szabadna figyelembe venni Magyarországon semmilyen segélynél, mert a vagyon nem mozgósítható, nem várható el senkitől, hogy valaki azért adja el a lakását, hogy jogosult legyen segélyre (Ausztriában, Hollandiában, Svédországban így van) Igazgatási, szabályozási kérdések A nemzetközi gyakorlatban három tiszta szabályozás létezik - központi, esetleg regionális szabályozás és adminisztráció - központi, esetleg regionális szabályozás, helyi adminisztráció - főleg helyi diszkrecionalitás Magyarország nem tartozik tisztán egyik típusba sem. Létezik központi szabályozás, de irányelvek szintjén, ezért a helyi önkormányzat jogosítványai sokkal többre szólnak, mint helyi diszkrecionális döntésekre, a helyi rendeletalkotással figyelmen kívül

hagyják az irányelveket. A segélyezésnek ez az alulszabályozottsága nemzetközileg szokatlan z önkormányzatoknak érdekük- e rendszer fenntartása, így nehéz változtatni, nem lesz jogszerűbb a segélyezés. A segélyek finanszírozása Magyarországon a helyi önkormányzatok felelőssége, esetenként a központi normatív keretből. Ezért előfordulhat, hogy a segélyezésre szánt keret elfogy, vagy hogy jelentős különbségek vannak önkormányzatok között. A szerző szerint sok, a mainál jobb megoldás lehetne, de a legfontosabb, hogy néhány elvet elfogadjanak és a technikákat ehhez igazítsák. Az elvek lényege: - a segély nem fogyhat el, közös a központi és a helyi felelősség - közös felelősségnek közös a finanszírozás, forrásmegosztás felel meg - segélyigény növekedése miatt célszerűbb a kiadások %-os megosztása, mint az egyösszegű központi támogatás - elvileg lehetséges, hogy segélyfajtánként eltérő legyen a

források megosztása(ma ez a helyzet) A civilizált segélyezéshez hozzátartozik a segélyezési rendszer átláthatósága, az állampolgárok pontos informálása. A jobb informáltság gyengítheti a segélyhez tapadó stigmát. A segélyezés ügyintézése is átalakításra szorulna. 6 A segélykérelem benyújtásánál a magyar gyakorlat több ponton kedvezőtlenül tér el a nemzetközi gyakorlattól. Nincs világossá téve, hogy a segélyt írásban is lehet kérni, gyakran feleslegesen alkalmazzák a környezettanulmányt, a jövedelemteszt túl bonyolult. A segélykérelem elbírálásánál többnyire laikusokból álló szociális bizottság dönt. - A segélyek felülvizsgálata és a jogosultság ellenőrzésének hasonló a nemzetközihez. Megkövetelhető a segélyfeltételeket érintő minden változás bejelentése - kérelem előírt hivatali ellenőrzése - ügyfél személyes meghallgatása környezettanulmány - „környezés”, az ügyfél

megkeresése végső esetben A csalások felderítése és a szankciók Magyarországon nem különül el a segélyek benyújtásaelbírálásától. Gyakorlatilag amikor megnézik, hogy valaki jogosult-e a valamilyen segélyre, már azt is vizsgálják, hogy nem csal-e. Ezzel a hagyománnyal szakítani kellene, mert ettől válik megbélyegzővé a segélyezés. A segélyezési ügyintézés ellenőrzésével intézményesen kellene foglalkozni. Elsőfokú hatóságként működhetne a megyei hivataloknál szolgáló „szociális felügyelő”, ha lenne ilyen. Felső szinten az ellenőrzésért felelős intézmény lehetne a számvevőszék, az ombudsman vagy a parlamenti különbizottságok. 1995 óta a számvevőszék is és az ombudsman is foglalkozott segélyezési kérdésekkel, de alacsonyabb szintű közigazgatási intézmény nem jött létre. Fellebbezési lehetőség az önkormányzat által nyújtott szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló

határozatok ellen nincs. Jelenleg az ombudsmannak van jelentős szerepe a vitás ügyek rendezésében. Segélyezés mértéke, skálák A segélyhez jutás feltétele, hogy elég szegény-e ahhoz, hogy jogosult legyen. Ma Magyarországon a segélyezési küszöb feltehetően csak alacsonyabb lehet a szükségesnél és indokoltnál, szintje politikai erőviszonyok függvénye. Ugyanúgy politikai kérdés, hogy a küszöböt összekapcsolják-e a jövedelem eloszlással, vagy a költségvetés függvényében rögzítik. A választás csak praktikus okokkal indokolható A nyugdíjminimum megtartása mellett szól a megszokás, a kényelem, indexelés egyszerűsége. 7 Lényeg, hogy a segélyezési küszöbnek valamilyen módon a család egészére és nem egy tagjára vagy egy főre kell vonatkoznia. Nemzetközi vonatkozásban egyedülálló a magyar gyakorlat, amely az egy főre jutó jövedelem alapján határoz meg küszöböt és a továbbiakban nem veszi figyelembe a

család nagyságát vagy összetételét. Magyarországon a KSH bevett gyakorlata a fogyasztási skálák alkalmazása. Magyarországon az ország segélyezésénél módszert kéne változtatni. Sem az egy főre jutó jövedelem sem más országok ekvivalencia skálája nem megfelelőek. Az ország saját feltételeihez igazodott segélyezési skála lenne célszerű, amely tipikus családokra rögzíti a küszöböt, ezektől eltérő családokra nézve pedig kifinomult modulra épülő algoritmussal kiszámítható. Külön kérdés, hogy mennyire legyenek differenciáltak a segélyezési küszöbök pl. aktívak és nyugdíjasok, vagy falusi és városi lakosok esetében. A nyugdíjasok (idősek) megkülönböztetése nemzetközileg elég általános, ám a küszöbök inkább magasabbak, mint a fiatalabbak esetében alkalmazott mércéknél. A segélyszintek indexelése elkerülhetetlen, azért mert eleve alacsony küszöbökről van szó. A segély abszolút (árakhoz

viszonyított) vagy relatív (munkajövedelemhez viszonyított) értékvesztése egyre inkább ellehetetleníti a szegények helyzetét. A nemzetközi gyakorlatban többnyire arra törekszik, hogy az indexelés igazodjon a segélyezettek helyzetéhez és szorosan kövesse az inflációt. Ha Magyarországon a segélyezési küszöb módon pl. a nyugdíjminimumhoz kapcsolódik, akkor kimondható, hogy az indexelés ennek megfelelően történik. (Ez az indexelés már érvényesül, 1999-től új probléma, hogy a nyminimum emelése a svájci indexelés miatt elmaradhat a béremelkedések mögött) 8 Kőnig Éva: A segélyezés Bermuda-háromszöge Esély 2004/1 1993. Jelenlegi segélyezés alapjai (Sztv) 1997. Gyerekek segélyezésének reformja (Gyvt) ezóta nem volt változás az alacsony jövedelműek vagy a jövedelemmel nem rendelkezők támogatási rendszerében, ill. visszafejlődés indult meg a segélyezésben Segélyezés alakulását befolyásolja: - segélyben

részesülők száma - segély mértéke - segélyre szánt kiadások - önkormányzati gyakorlat (rendelet, mely visszatartó) - a segélyezettek száma kb. 200e fővel csökken ( csökkenés ≠ szegénység mérséklődésével) - támogatottak köre szűkül jogosultsági jövedelemhatár relatív értékvesztése - segélyre fordított kiadások kb. 10%-al csökken - segélyezési küszöb értékét vesztette segélyezés finanszírozása az önkormányzatok és az állam kettős szerepvállalásán nyugszik. Két segélytípus: A. Jövedelempótló, kiegészítő támogatások (állam) B. Kiadás kompenzáló, átmeneti segélyek (önkormányzat) 1. Jövedelempótló támogatások alapjövedelem hiányát kompenzálják a jogosultsági feltételeket törvény szabályozza hosszabb időre, havi rendszerességgel adják, szabad felhasználású a központi költségvetésből történő finanszírozzák A jövedelmi szegénység mellett fontos egy meghatározott

élethelyzet, pl.: tartós munkanélküliség, megváltozott munkaképesség, ápolásra szoruló családtag, időskorhoz vagy gyermekek neveléséhez. 9 Négy ellátás tartozik ide: 1. a rendszeres szociális segély Az elmúlt tíz évben dominánssá váltak a rendszeres segítséget nyújtó jövedelempótló támogatások - a segélyezettek 42%-a, s a segélyre fordított kiadásoknak a 85%-a - segélyezés kiterjedtségét, mind pedig színvonalát, hatékonyságát befolyásolja. A segélyezés viszont kevésbé éri el a gyermektelen vagy felnőtt gyermekkel együtt élő családokat. Feltételek - megfelelő jövedelmi helyzet A RSZS-nél legalacsonyabb a jövedelemküszöb - a nyugdíjminimum 80%-a - a mediánjövedelem 50%-a, 30%-al volt magasabb, mint a jogosultsági határ, így 100-120 e jövedelem nélküli személy szorul ki a segélyezésből - tartós munkanélküliségi státusz igazolása A segélyből kiszorulók csoportja: - alacsony munka- vagy társadalmi

jövedelemmel rendelkezők - nincs jövedelmük, de nem minősülnek munkanélkülinek (gyes után) 2. az időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka és a megváltozott munkaképességűek szociális segélye ma még a lakosságnak csak az elhanyagolható részét érinti, melynek oka az ellátások szigorú jogosultsági feltételeiből (a család illetve a házastárs jövedelmének figyelembe vétele), és a teljes foglalkoztatás mellett működő nyugdíj-rendszer jellemzőiből adódik. 3. az ápolási díj Az egyetlen olyan támogatási típus melyben az ellátottak száma folyamatosan emelkedik, melynek több oka is van: a legkevésbé segély jellegű, az alanyi jogúnál nincs jövedelemvizsgálat, a méltányosságinál magasabb a jövedelemküszöb, a nyugdíjminimummal egyezik meg. A jogosultságot alapvetően a háziorvos szakvéleménye alapozza meg 4. rendszeres gyermekvédelmi támogatás Legkiterjedtebb segélytípus, de 2003-ban kb.100ezerrel kevesebb gyermek

részesült benne, mint 4 évvel azelőtt. A támogatás összegével nem kezelhető a szülők és a gyerekes családok szegénysége. 10 Az ellátások mértékei jogosultsági határokhoz kötöttek, a segélyek összegei még a legszerényebb megélhetéshez elégséges jövedelmet sem biztosítják. A RSZS mellett többen igyekeznek alkalmi munkát vállalni vagy más segélyeket is igénybe venni. 2. Kiegészítő segélyek egy-egy szükséglethez, élethelyzethez igazodnak, a rendkívüli élethelyzet tesz jogosulttá (kiadáskompenzáló ellátások) a jogosultságot az önkormányzat határozza meg, az államtól normatívát kap - a segélyezésre fordított kiadásoknak ezek a segélyek csak 30 %át teszik ki, az ellátottak száma megközelíti a 2 milliót - ezen segélyezési csoportba a sokakat érintő, de kis összegű támogatások tartoznak. Három önálló alapszükségletet ismer el: lakhatáshoz, egészséghez és eltemettetéshez való jog, a segélyek

ezekhez kapcsolódnak. A segélyezettek száma itt is csökken Típusai A.) Kiadáskompenzáló 1. temetési segély 1993ig a TB-i ellátások körébe tartozott. 2002-ben az össztemetések 60%-ban nyújtottak támogatást. A létszám folyamatosan csökken Legnagyobb problémája az alacsony összeg, melyet tvi és helyi szabályozás befolyásol. Helyben szokásos temetés 10%-a – köztemetést tekintik sokan ilyennek Célzottságot erősíti, hogy a támogatás összegét a jövedelem és a temetés típusa szerint differenciálják, általában illetékességet is vizsgál. 2. lakásfenntartási támogatás Több mint 90e fővel csökkent az ellátottak száma 1998óta, miközben folyamatosan emelkedtek a lakásfenntartás kiadásai és szocpoli cél volt a lakhatás feltételeinek megőrzése. Mégis a törvény az önkormányzatokra bízta a lakástámogatási rendszer szabályozását. Mivel az önkormányzatok anyagi helyzete romlik, ezért fokozatosan visszaszorul ez az

ellátás. (A magyar háztartások 16,3%-a, kb. 625 ezer háztartás tekinthető „rezsi-szegénynek”, 11 támogatásra szorulónak szabadon elkölthető egy főre jutó jöv. nem éri el 2002-ben a havi 13.600Ftot) Probléma a célzottság nem a legrosszabb szociális helyzetű csoportokba tartozókhoz jut el Lakásfenntartási támogatás szerint az önkormányzatok 4 típusa: - A lakásfenntartási támogatást „adható” (de nem kötelező) támogatásként értelmezik - Helyi rendeletben szabályozzák a jogosultság feltételeit, a gyakorlatban azonban ezt nem alkalmazza. - Megalkották és alkalmazzák a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos helyi rendeletet, ám úgy szabályozzák a jogosultsági feltételeket, hogy csak szűk kört érinthet a támogatás, és a szociálisan rászorult családok nagy része nem felel meg az előírt feltételeknek. - Olyan helyi rendeletet alkotott, amely kiszámítható segítséget nyújt a családoknak. Ezeknek

a rendeleteknek a többségében jövedelemtől és kiadástól függően sávosan határozták meg a támogatás összegét, melynek átlagos összege havi 3000–6000 Ft körül mozog. 3. közgyógyellátás Összességében csak az ezt igénybe vevők száma emelkedett. A normatív kgyógyell-ban részesülők száma csökkent, a méltányossági alapon megállapított támogatások növekedtek. Felerősödtek az ellátással kapcsolatos diszfunkciók, a felírható gyógyszerek köre szűkül a hatékonyság megkérdőjeleződik. A rendelhető szolgáltatások nem korlátozottak pazarló B.) Eseti segélyek általános szabályozás jellemzi időszakos létfenntartási gond vagy ezt veszélyeztető élethelyzet 1. átmeneti segély Szükségletekhez kapcsolódó - betegséggel összefüggő segélyek - lakással-lakhatással kapcsolatos segélyek - időskorúakkal kapcsolatos segélyek Átmenetileg jöv. nélküliek és alacsony jövedelműek támogatása - krízissegély

általában nincs jövedelemhatár, a segítség fő oka a krízishelyzet (árvíz, tűz) 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - gyermekekkel kapcsolatos segélyek 12 A rendszerváltáskor örökül kapott magyar jóléti rendszer egyik fontos sajátossága ugyanis az általános jogosultságon alapuló, nem rászorultsági alapú (jövedelemvizsgálathoz nem kötött) ellátások nagy szerepe volt. Az ilyen általános jogosultságok körébe sorolható, ún univerzális ellátások sem általában mindenkinek, hanem csak bizonyos kritériumoknak megfelelő egyéneknek szólnak. Az ilyen ellátások hatásossága elég jónak mondható (elég jól elérik a szükséget szenvedőket), e juttatások igénybevétele magas; azonban az ilyen ellátások túlzottan költségesek, hiszen óhatatlanul viszonylag jelentős az elszivárgás: a támogatás jelentős része a középosztályhoz kerül, ami ugyan hasznos lehet a szociálpolitika társadalmi elfogadtatása vagy a

társadalmi integráció erősítése szempontjából, de az újraelosztás céljára rendelkezésre álló erőforrások fokozódó szûkössége és/vagy a leszakadó rétegek arányának növekedése esetén aligha tartható. Ezekre a problémákra és a kiéleződő költségvetési gondokra reagálva a szociálpolitika az elmúlt évek során a juttatások célzottságának javítására hivatkozva erősítette a rászorultsági alapú, jövedelemvizsgálathoz kötött, helyi egyedi döntés alapján nyújtott ellátások szerepét. E változás jogi alapjául az önkormányzati törvény és az 1993 évi III sz, ún. szociális törvény szolgált, majd az 1995 évi ún Bokros-csomag jelentősen továbblépett a megkezdett úton. E változásoknak nyilván számos pozitív eleme van, konkrét megvalósításuk azonban (a szociális törvény hiányosságai, az önkormányzatok tapasztalatlansága, a rászorultsági alapú ellátások szétaprózottsága és gyakran nem

kielégítő színvonala miatt) többféle, nem elhanyagolható . s a szociálpolitikai szakmában széles körben bemutatott és bírált negatív hatással is együtt járt. A legismertebbek ezek közül a negatívumok közül az alábbiak: feltehetően romlott a segélyek hatásossága; 1) a jogosultság tartalmatlan értelmezése miatt nőtt a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság; 2) jelentős (sokszor indokolatlan, illetve irracionális mértékû) regionális különbségek alakulhattak ki az önkormányzati elbírálású segélyezés hozzájutási feltételeiben. A rászorultsági alapú önkormányzati segélyeket előtérbe állító változás emellett deklarált célja. A segélyezésre rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb és méltányosabb felhasználása elérésében sem volt egyértelmûen sikeres. 3) A rászorultsági alapú önkormányzati juttatások célzása nem tûnik elég pontosnak: a jogosultak köréből egyes, valóban rászorulók

kimaradnak, miközben az ilyen juttatások egy része is a kevésbé rászoruló társadalmi-gazdasági csoportokhoz szivárog el. Másfelől a rászorultsági alapú juttatások relatíve alacsony színvonala miatt a jövedelemkritériumok alapján célzott önkormányzati segélyek nem is elég hatékonyak, nem javítják eléggé a rászorulók helyzetét. A rászorultságon alapuló (jövedelemvizsgálathoz kötött) ellátások 13 ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb ösztönzési problémákkal járnak. Az ilyen ellátásokra épülő szociális támogatási endszerben ugyanis már kismértékû jövedelemnövekedés is viszonylag jelentős segélytől foszthat meg.” 3 .Pár szó a nemzetközi segélyezésről is A nemzetközi segélyezés vonatkozásában, illetve a fejlődő országok fejlődését, felzárkózását elősegítő, a nemzetközi fejlődés-szakadék csökkentését célzó fejlesztési együttműködés tekintetében az egyes országok, illetve kormányaik

és állampolgáraik magatartását voltaképpen három (egymást nem kizáró) tényező motiválhatja. Ezek: (a) a humanitárius megfontolás, a szerencsétlen embertársaink iránti szolidaritás érzése, (b) az önérdek felismerése és (c) valamilyen kényszerítő körülmény, illetve külső nyomás. (a) Bár a globalizáció felgyorsulása, különösen pedig a telekommunikáció forradalmi fejlődése elősegít(het)i egyfajta globális társadalmi tudat és felelősség kifejlődését, a világ távoli részein nyomor és betegség sújtotta embertársaink iránti együttérzés felerősödését, ennek inkább csak akkor lenne, lehetne érdemleges hatása a segélyezésnek a mértékére és alakulására, ha a segélyezés vagy annak egy része a közvetlen emberi kapcsolatok, illetve a civil szervezetek közötti nemzetközi együttműködés keretében realizálódna. Nem pedig csak az államok, illetve kormányzatok és államközi nemzetközi szervezetek

költségvetési politikáján keresztül és attól függően. Az „aid fatigue” sokat emlegetett jelensége jól példázza, hogy a gazdag országok tehetős állampolgárai sem veszik szívesen azt, ha befizetett adóik egy részét saját kormányuk olyan államok rendelkezésére bocsátja, amelyek kétes vagy legalábbis ellenőrízhetetlen módon használják azt fel. (b) Az önérdek felismerésének és (c) a kényszerítő nyomásnak viszont minden bizonnyal nő a szerepe a közeljövőben. Nemcsak és nem is elsősorban a gazdasági önérdek felismeréséről van szó, amely pedig már a híres Brandt Bizottság jelentésében is kifejezésre jutott. Vagyis az az érdeke a már fejlett ipari országoknak is, hogy gyorsan bővülő és megújuló ipari terméktömegeik és új technológiáik számára megfelelően bővülő piacot találjanak, ami a fejlődő országok gazdasági fejlődését, az ottani fogyasztók és termelők vásárlóerejének is a növekedését

tételezi fel. Sokkal inkább az a nem-gazdasági önérdek és kényszerítő nyomás kap szerepet, amely a már említett menekült-áradat, főként pedig a terrorizmus 3 Semjén András. A pénzbeli jóléti támogatások ösztönzési hatásai Közgazdasági Szemle, XLIII évf, 1996 október (841.862 o) 14 globalizálódása nyomán előállt általános és szociális biztonság-hiány leküzdésére, hatékony preventív intézkedésekre késztet. 4 Összegzés helyett A segélyezési rendszer átalakítása, megreformálása nem halasztható. Kisebb horderejű lépésekkel ugyan elérhető lenne a negatív tendenciák magállítása, de ez alapvetően nem változtatna a segélyezés hatékonyságán, nem eredményezné az alsó jövedelmi csoportba tartozó családok eddiginél eredményesebb társadalmi integrációját. Természetesen a segélyezés önmagában nem képes megfelelő védelmet nyújtani a kirekesztődés ellen, de az alulfejlett és rosszul működő

támogatási rendszer növeli az érintett rétegek leszakadását, kiszolgáltatottságát. A szociális védelem minimális szintjének biztosításához szükséges, hogy újból meghatározzák az egyes segélytípusok funkcióját és ehhez igazodóan újraszabályozzák a jogosultsági feltételeket, emeljék a jelenlegi küszöbértékeket és a segélyezési összegeket, valamint tisztázzák az állami és önkormányzati szerepvállalást, a pénzbeli ellátások terén is létrejöjjön a szakmai felügyelet. A segélyezés „rendbetételéhez” nem elég a jelenlegi források átrendezése, többletráfordítás nélkül. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemhez a szemléletváltás mellett a pénzre is szükség van. Szentes Tamás. Fejlődés és segélyezési politika a felgyorsult globalizáció és regionalizálódás korában In: http://209.85129104/search?q=cache:7LnHba6FPH0J:wwwhunidahu/eload/enszszentesdoc+a+magyar

+seg%C3%A9lyez%C3%A9si+rendszer&hl=hu&ct=clnk&cd=46&gl=hu U.L 2007május 16 4 15