Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Társadalompolitika tételek

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 23 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:82
Feltöltve:2009. szeptember 27
Méret:161 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Társadalompolitika tételek Tematika 1; A jóléti állam fogalma, tipizálása /K: Péter Flóra: Növekedés a határokig 503-528. o/ 2; A jóléti politika kialakulása Angliában. A Beveridge-terv /K: Richard Titmus: Szociálpolitika és gazdasági haladás 239-250/ 3-4; Az USA jóléti politikája /K: R. Dabrendorf: Definíció kérdése: az osztályalatti, a modern társadalmi konfliktus gondolatai K: Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények3-18. o K: R. B Freman: Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt, és mit lehet tenni ez ellen? 28-41 o K: Kovács Ilona: Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az Egyesült Államokban 19-38. o/ 5; A szociáldemokrata, vagy svéd modell /A: Gallai Sándor: A skandináv modell/ 6; Németország jóléti politikája /K: G. Backer-J Steffen: Gazdagság nyugaton, szegénység keleten? 3-27 o/ 7; A válság jelei. Kritikák a jóléti államot illetően /K: Segalman-Masland: A bölcsőtől a sírig 150-166. o /K:

Fodor Edit: Európai jóléti állam a globalizáció kereszttüzében 14-37. o/ 8; Magyarország jóléti városai a rendszerváltás időszakában /K: Andorka-Kondratas-Tóth I. Gy: A jóléti rendszer jellemzői, és reformjának lehetőségei 1-29 o/ 9; Jóléti útkeresés a ’90-es években /K: Tóth I. György: Félfordulat a jóléti rendszerben - Népszava K: Lévai-Kiss: Merre tart a szociálpolitika? K: Dr. Katona Tamás: Helyzetkép 30-40 o/ 10; Az EU-hoz való csatlakozás szociális dimenziója /K: Ferge Zsuzsa: Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak minősége? 3-13. o/ 11; A társadalompolitika fogalma, értékrendszere, a társadalompolitika és a szociálpolitika kapcsolata /K: Ferge zsuzsa: Társadalmi újratermelési modell/ Társadalompolitika szakirodalmak 1; Lévai Katalin-Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria 2; A jóléti állam (R.M Titmus: Szociálpolitika és gazdasági haladás) 3; R. Dahrendorf: A modern társadalmi konfliktus

Definíció kérdése: Az osztályalatti 4: H. Gans: Mere szolgálnak az érdemtelen szegények? 5; R. B Freeman: Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt és mit lehet tenni ez ellen? 6; Ferge Zsuzsa: Mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat 7; Ferge Zsuzsa: Szociális törvénykezés a rendszerváltás óta 1; A jóléti állam fogalma, tipizálása Jólét: Azoknak a dolgoknak a gyűjtőfogalma, amit az emberek szeretnének birtokolni. Boldogság, kielégítettség, hasznosság. Jól élünk, egészségben, nélkülözés nélkül Megelégedettséget jelent. Jóléti állam: Az állampolgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelent. Az állampolgárok jólétét elsősorban szociális szolgáltatásokkal lehet biztosítani. A jóléti államot a szolgáltatásai, feladatai határozzák meg Legfontosabb feladata: - a szélsőséges szegénység és a nélkülözés megszűntetése. Mindenkinek

garantál minimális jövedelmet a nélkül, hogy figyelembe venné az egyének piaci értékét, munkáját teljesítményét. - Védelmet nyújt bizonyos kockázatokkal szemben, erősíti az egyének, családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal szemben (betegség, baleset, munkanélküliség). Biztosításokon, nyugdíjrendszereken keresztül erősíti ezeket - Megszűntesse a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket. A pénzek újra elosztásával, redisztribúcióval oldja meg. A gazdagoktól a szegényekhez, a gyermektelenektől a gyermekesekhez csoportosítja át a pénzeket. Esélyegyenlőség biztosítása minden embernek. Bemenet mindenki azonos esélyekkel induljon, a kimenet pedig a szocializmus. A mai jóléti államok a bemenetre teszik a hangsúlyt Oktatási (óvodai, iskolai) rendszerrel. - Minden állampolgár számára biztosítja a szolgáltatások és juttatások igénybevételének a lehető legmagasabb szintjét. Alapelve: mindenkit egyenlő

bánásmódban kell részesíteni Célja: Az állampolgárok számára biztosítani a minimális életszínvonalhoz, a minimális jövedelemhez, élethez, lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, a támogatáshoz való hozzájutáshoz (a kockázat bekövetkezése esetén) a hozzájutást. A célok megvalósítására rendelkezésre álló eszközök: pénzbeni és természetbeni ellátások. Finanszírozás: állami és magán jellegű Jóléti pluralizmus: - közösségi ellátást nyújt, közösségi finanszírozással. (pl: állami általános iskola, állami egészségügy) - közösségi ellátást magánalapból finanszírozzák (pl: Soros Alapítvány) - Közösségi ellátás részben közösségi, részben magán alapból biztosítják (pl: óvodai, iskolai étkeztetés) - Magánellátás, amelyet teljes mértékben központilag finanszíroznak (pl: Idősek Otthona: az Egyház működteti, az állam finanszírozza, Start Rehabilitációs Központ, Periféria

Egyesület) - Magánellátás, teljes mértékben magánfinanszírozás (pl: magánklinika) - Magánellátás, részben magán, részben közösségi finanszírozás (pl: magániskola) Nem szükségszerű, hogy a jóléti államban a jólétről az állam gondoskodjon, miként az sem szükséges, hogy amit az állam finanszíroz, neki kelljen végrehajtani. A Jóléti állam típusai: 1; Richard Titmus háromféle jóléti államot különböztet meg: - Rezidnális modell:(maradék, hátralék) Sajátossága, hogy az egyének a szükségleteiket két természetes csatornán elégítik ki. A piac és a család. Az állami jóléti ellátás csak ezek csődje esetén lép be, és csak ideiglenesen. A legelesettebbeken segít, a szegények ellátására koncentrál - Ipari teljesítmény-modell: Az állami jóléti intézmény gazdasági kiegészítőként működik. Fő intézménye a TB, az ellátások zömében munkavégzéshez, és járulékfizetéshez kötődnek. A

munkateljesítmény, érdem és hatékonyság alapján elégítik ki a szükségleteket. - Intézményes, redisztributív modell: Jellemzője, hogy mindenkire kiterjed, állampolgári jogon szükségletekre alapoz, univerzális ellátásokat nyújt a piacon kívül. Bírálják, mert ez a modell azt sugallja, hogy egymásra épülnek történelmileg. A bírálók szerint másfajta felosztásra van szükség. 2; Gosta-Esping Andersen svéd szociológus megalkotta a saját jóléti államtípusait. (Az elmúlt 100-150 évet vette figyelembe.) - liberális jóléti államok: Alacsony az univerzális ellátások köre, alacsony színvonalon működnek, alacsonyak a TB-i ellátások. Szolgáltatásai segélyezésre, és szegényekre korlátozódik. Szigorú szabályok szerint a segélyezés vagyoni és jövedelmi teszt Érvényesül a rászorultság és a kevésbé választhatóság elve. Olyan minimális ellátást nyújt, hogy érdemesebb legyen elmenni dolgozni. A munkájukból éljenek

meg az emberekés inkább magánellátásokat vegyenek igénybe. Központi szereplője a piac, és a gazdaság. Két társadalmi réteg különül el: o gazdagok, akik meg tudják vásárolni a magánellátást, ami jó színvonalú o szegények, akik csak az állami ellátást tudják igénybe venni, ami kevésbé jó színvonalú - Konzervatív jóléti államok: Központi szereplője a család. A hagyományok fenntartásán, vallásosságon, erős egyházi befolyáson alapul. A társadalompolitikában is a hagyományos ellátórendszer fenntartására törekszik. Hagyományos, egykeresős családmodell, a feleség feladata a gyermeknevelés. Nemi szerepek, tradicionális és konzervatív gondolkodásmód. A TB a kereső férjen keresztül terjed ki a nőre A családpolitika erős vonása, hogy a gyermekvállalásra ösztönöz, magas a családi pótlék, és különféle támogatásokkal biztosítja a gyermek nevelését. Az óvodai, bölcsődei intézményrendszer fejletlen (baby

sitter). A szubszidiaritás elve érvénysül, a család erősítése a cél. Az állam csak akkor lép be, ha a család ereje kimerül Célja a hagyomány fenntartása, a hagyományos társadalmi rétegződés fenntartása. Magába foglalja a státuszkülönbségek és a hierarchia fennmaradását. (Ausztria, Németország, Francia ország, Olaszország) - Szociáldemokrata (skandináv) jóléti államok: Központi szereplője az állam. Szociális jogokat biztosít a szegényeken kívül a középrétegnek is. Célja, hogy jó színvonalú, széleskörű ellátásokkal teremtse meg a társadalmi egységeket, integrálja a társadalmat. Alapelve: univerzális ellátások biztosítása, intézményes redisztribúció Kérdés: a teljes foglalkoztatás elérése Okai: Ezzel akarja a szegénység kialakulását elkerülni, valamint magas költségeket igényel, amit csak akkor tud fedezni, ha minél többen dolgoznak. A nőknek sem kellet választani a munka és a család között.

Széleskörű intézményrendszer az apák bevonásával. Kiemelkedő támogatást kaptak a gyerekek, idősek fogyatékosok. (Svédország, Norvégia) 3; Göran Therboru két szempontot vett figyelembe: - az államoknak a teljes foglalkoztatásához való jogot - a szociális jogosultság szintjét E kettő figyelembe véve négy típust különböztet meg: o Azok az államok, amelyek erősen elkötelezettek a teljes foglalkoztatás iránt, és és kiterjedt a szociális jogosultság szintje. (Ausztria, Finnország, Norvégia Svédország) o Nem elkötelezett a teljes foglalkoztatás iránt, de jól kiépített szociális rendszerük van. (Belgium, Dánia, Hollandia, Franciaország, Ír ország, Németország, Olaszország) o Erős a teljes foglalkoztatás, de alacsony a szociális szolgáltatások rendszere. (Japán, Svájc) o Sem a teljes foglalkoztatás iránti elkötelezettség, sem a szociális ellátórendszer nem magas fokú. (Ausztrália, Kanada, USA, Anglia, Új-Zéland)

2; A jóléti politika kialakulása Angliában. A Beveridge-terv Angliai szegény törvények (zárt típusú). 1500-1600 Anglia az ipari forradalom hazája. Itt alakult ki először a pauperizmus, az ellátatlan szegényréteg. A dologházak már nem voltak képesek befogadni őket 1934-ben bevezették a nyílt típusú szegénygondozást (II: Erzsébet), ahol a kevésbé választhatóság elve érvényesült. A zárt típusú szegénygondozás mellett minimális segélyezést alkalmaztak. A jóléti államok a 2. világháború után jöttek létre, amelyek gyökeresen szakítottak az előző szegénypolitikával. Gyökereiben az 1900-as évekre vezethető vissza A 18-19 században a szegénypolitika hiába alkalmazta akár a zárt, akár a nyílt típusú szegénygondozást, mégis tömegek éltek nyomorban, melyet nem sikerült megszűntetni. 1900-1940 között nagyarányú gazdasági változás ment végbe: - nőttek a munkalehetőségek - emelkedett a lakosság életszínvonala

- jelentősen nőttek a munkabérek Mégis egy kettős társadalom alakult ki: - akik a gazdasági fellendülésből sokat éreztek a saját helyzetük javulásában - a másik pórus, akik továbbra is nyomorban éltek az 1900-as évek elején Angliában kezdődtek meg az első olyan kutatások, amelyek kifejezetten ezzel a réteggel foglalkoztak. Ezek a kutatások arra próbáltak meg rámutatni, hogy melyik társadalmi réteget érinti a nyomor, és ennek mi az oka. (Raventree, Chars Booth szociológusok Angliában). Tudasotították a vezetőkkel, hogy mi az oka annak, hogy tömegesen élnek nyomorban: - kimutatták, hogy a nyomor legfontosabb oka a munkanélküliség. Ezért pedig nem az egyének felelősek, hanem ez társadalmi hiba. A szegénység felszámolásához az Államnak munkalehetőséget kell biztosítania minden állampolgárnak. - Fontos a nyugdíjrendszer és a családi pótlékbevezetése. Ezen kutatási eredmények nagymértékben közrejátszottak a jóléti

politika kialakulásában. További előzménye volt a 2. világháború 1940-ben támadták meg a németek Angliát, és 1940 telén az angliai csatában sorozatosan bombázták Londont és a nagyobb városokat. Churchill nagyfokú ellenállásra és kitartásra szólította fel az angol népet, és mindent elkövettek, hogy Angliát ne sikerüljön elfoglalni. A katonáskodáshoz sok pénz kellett, és Churchill azt az ígéretet tette az angol népnek, ha belenyugszanak abba, hogy a költségvetés nagy részét hadi célokra fordítják, és győztesen kerülnek ki a háborúból (tehát nem foglalják el Angliát), akkor a korábbi hadicélokra fordított összeget szociális ellátásokra, jóléti célokra fogja fordítani. 1940 telén megnyerték az angliai csatát. 1941 telén Churchill beváltotta az ígéretét. Green Wood (egészségügyi miniszter) megbízást adott Sir William Beveridge-nek, hogy dolgozzon ki egy olyan szociális ellátórendszert, amely a nyomort VÉGLEG

megszűnteti az országban. Tehát széles tömegeknek biztosít jólétet Beveridge: Angol nemesi családból származik. A megbízás előtt az Oxfordi Egyetem szociálpolitika tanára volt, a settleman mozgalom elindítója. (Settleman mozgalom: arra irányult, hogy a szegénységet felszámolja. A segítők kiköltöztek a nyomornegyedekbe, és a saját életmódjuk által próbáltak egy olyan mintát nyújtani az ott élőknek, hogy pl: hogyan kell takarékoskodni, oktatták a gyerekeket stb. Olyan kiutat próbáltak teremteni, ami mintául szolgál. Beveridge 5 évig lakott ilyen nyomornegyedekben) 1942-re Beveridge összeállított egy újfajta tervet: Beveridge terv, vagy Beveridge jelentés. 1943-ben bevezették Angliában. Több alapelve korábbi tapasztalatokra vezethető vissza, figyelembe vette a korábbi szociális kutatásokat, követeléseiket és ezeket is felhasználta: A munkanélküliség kérdése Az államnak munkalehetőségeket kell biztosítania minden

állampolgár számára ahhoz, hogy a nyomor megszűnjön. A hangsúly azon van, hogy az ÁLLAMNAK kell ezt biztosítania (Ez a nagy eltérés a korábbi szociálpolitikával szemben). Az államnak kell felelősséget vállalnia az állampolgárok jólétéért. A klasszikus liberalizmus gyökerei voltak Angliában meghonosodva, ezzel szemben áll a Beveridge terv. Ugyanis az államnak igenis bele kell szólnia az állama fejlődésébe, és garanciát kell vállalnia az állampolgárok jólétéért. Szociális biztonság rendszere: Minden állampolgárra kiterjedő szociális ellátórendszert hozott létre, amely univerzális ellátásokat biztosít. Ez garantálta az állampolgároknak a: - nyomor megszűnését - az egészségügyi ellátást - az oktatást - a munkalehetőséget A Beveridge terv: Osztály Ellátás Járulékfizetés munkanélküli és munkaképtelenségi a befizetett ellátások munkavállalók támogatás, öregségi összege magasabb, mint a nyugdíj, eü.

ellátás, járulékok összege temetési segély munkanélküli ellátás, a befizetett ellátások átképzési támogatás, munkaadók (önálló összege magasabb, mint a dolgozók, alkalmazottak) öregségi nyugdíj, eü. járulékok összege ellátás, temetési segély anyasági segély és ellátás, 13 hét szülési szabadság, háziasszonyok nem fizetnek járulékot különélési támogatás, öregségi nyugdíj, eü. ellátás, temetési segély munkanélküli és átképzési munkaképes-korú támogatás, öregségi nem fizetnek járulékot munkanélküliek nyugdíj, eü. ellátás, temetési segély gyermeknevelési pótlék, munkaképes kor alattiak nem fizetnek járulékot eü. ellátás, temetési segély munkaképes kor felettiek öregségi nyugdíj, eü. ellátás, temetési segély nem fizetnek járulékot Elemzés - sokan nem fizetnek járulékot (40csoport) Azt a politikát képviseli, hogy a nyomorból emelje ki ez a rendszer az ott lévőket mindenféle

feltétel nélkül => az első két osztályba tartozóknak kellett finanszírozniuk az egész ellátórendszert, hiszen egyedül ők fizettek járulékot, valamint az állam finanszírozta egy részét a saját költségvetéséből. - A korábbiakhoz képest egészen új ellátási formák jelentek meg: o Munkanélküli segély: Továbbra is működött a kevésbé választhatóság elve, ami nem veszélyezteti a munkavállalási kedvet. Beveridge szerint Anglia gazdasága kb 10 %-os munkanélküliségi rátát bír elviselni. => a segélyt bevezették ugyan, de ez annyira minimális volt, hogy arra ösztönözte az embereket, hogy dolgozzanak => 1 éves munkanélküliség után kötelező volt átképzéseken részt venni o Öregségi nyugdíj: az állam garanciát vállalt, hogy a lakosságot ellátja 60-65 év felett, de ez az ellátás is olyan alacsony összegű volt, hogy ez arra ösztönözte a lakosságot, hogy saját maguk gondoskodjanak az öreg korukról. (A

munkanélküli segély összege megegyezett az öregségi nyugdíj összegével). o Temetési segély: családonként egyszer lehetett igénybe venni o Különélési támogatás: Válás esetén járt a háztartásbeli nőnek. o Gyermeknevelési pótlék: Nem a szülőknek járt, hanem kifejezetten a gyerekeknek. o Egészségügyi ellátás: A Beveridge terv a betegség elleni védelmet is garantálta. Olyan egészségügyi ellátórendszert alakított ki, melyet minden réteg ingyen vehetett igénybe, tehát univerzális ellátás. (Alapellátások, szemészeti vizsgálatok, fogászati vizsgálatok, és minden preventív szűrővizsgálat). Kórházi kezelés esetén állami kórházban ingyenes az ellátás a munkanélkülieknek és az időskorúaknak. A többi osztályba tartozóknak fizetni kellett. Az állami kórházak mellett szorgalmazták a magánintézmények létrejöttét, és ezt lehetővé is tették. => A többi rétegbe tartozók ide jártak ha magasabb színvonalú

ellátást akartak kapni. - A szegényjogon járó segélyezés teljesen eltűnt. A Beveridge terv nem szűntette meg teljes egészében, de csak rendkívüli esetekben lehetett a Beveridge terv bevezetése után igényelni. (pl: árvíz, vagy tűzvész esetén) A jóléti állam első megnyilvánulása a Beveridge terv az univerzalitása miatt, illetve mert egy elemi, minimális jóléthez való garanciát nyújtott minden állampolgárnak.  A Beveridge terv életbelépése után Amerikában, majd a többi európai országban is a Beveridge terv alapján próbáltak egy széleskörű, univerzális ellátórendszert kialakítani. A liberális felfogásváltozott a klasszikus liberális felfogáshoz képest az állami garancia által, de mégis megmaradt ez a gondolkodás a szociálpolitikában: - egészségügyi ellátás kérdésében mindenki maga dönti el, hogy milyen ellátásban akar részesülni, tehát szabadon választhat - az öregségi nyugdíj és a munkanélküli

támogatás adott, tehát szabadon választhatnak az egyének (bár itt az összeg arra ösztönzi őket, hogy legyenek önellátóak, de a választás szabad). 3-4; Az USA jóléti politikája Tulajdonságok: I; Az államformájából ered, hogy a liberalizmus uralkodik, annak a fellegvára. Ebből következik, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az önrendelkezésre. Az egyes államok közigazgatásilag külön egységet alkotnak, saját autonómiával rendelkeznek, saját maguk dolgozzák ki jóléti ellátásaikat. Az összes jóléti ellátás közül két ellátást szabályoznak szövetségi szinten, tehát minden államban járnia kell. - segély - egészségügyi hozzájárulás: o MEDICAID: időseknek ingyenes gyógyszerellátás o MEDICARE: munkanélkülieknek ingyenes gyógyszerellátás, és egészségügyi ellátás (csak állalmi kórházakban) II; Utolsók közt valósította meg a jóléti politikát, az későn bontakozott ki, és hamar krízisbe ment. Okai: 1;

A jóléti állam kialakulásának első jele a TB bevezetése volt. (No-ban az 1800-as évek végén alakult ki), Amerikában, 1935-ben vezették be. Ekkor még egészségügyi ellátásokat jelentett, és nem sikerült a gyakorlatban szövetségi szinten működtetni. A második világháborúban az Amerika csak katonákat küldött, területén nem dúltak harcok. 1941. januárjában megalakult az úgynevezett Athlanti Charta: (USA, Anglia, Franciaország). Leszögezték a résztvevők legteljesebb körű együttműködését gazdasági téren, munkaügyi szabályok terén, és a szociális védőháló megtervezésének területén. 2; A második világháború előtt Roosevelt elnök: a háborúba való belépés előtt egy deklarátumot dolgozott ki, melyben megfogalmazta, hogy az amerikai lakosságnak milyen céljai vannak a második világháborúban, és miért vesznek részt ebben. - vallásszabadság - szólásszabadság - szükség nélküli léthez való jog - félelem

nélküli léthez való jog 3; A Beveridge tervnek is nagy hatása volt. Amerikában egy ehhez hasonló tervet dolgoztak ki és vezettek be 1943-ban. A hasonlóságok: - új ellátásként itt is bevezették a családi pótlékot - kiépült az öregségi nyugdíjrendszer - kísérletet tettek egy szociális védőháló létrehozására a gyakorlatban is, amely az első két ellátáson kívül magába foglalta még az egészségbiztosítást, munkahelyi balesetbiztosítást, és a munkanélküli biztosítást. Nem vették át egy az egyben az angliai ellátásokat. Sajátosságok: - az ellátások nem állampolgári jogon járnak, hanem munkahelyhez, foglalkozásokhoz kötött ellátásokként - Nem épült ki egy állami társadalombiztosítás, hanem a biztosítás magánbiztosítások formájában terjedt el.  Megteremtődtek az alapjai az ellátórendszernek. A ’60-as években polgárjogi mozgalmak bontakoztak ki: - afro amerikai lázadások, melyek azonos jogokat

követeltek a feketéknek a fehérekkel szemben => minden szövetségi államon végigsöpört. Nem csak emberileg követeltek egyenlőséget, hanem az oktatásban és az életszínvonalban is. - Feminista mozgalmak, melyek során a nőknek követeltek azonos jogokat, azonos felszólalási lehetőséget a férfiakkal szemben. - Hippi mozgalmak, melyek során a fiatalok követeltek radikális társadalmi változásokat, és szemléletváltozást. Ezek mind változásokat sürgettek, és hátrányos helyzetben élőknek követeltek jobb életlehetőségeket. => Az amerikai politikusok rájöttek, hogy törekedni kell egy igazságosabb állam kialakítására. => Emelték a nyugdíjakat, a szegényeket megcélzó új szociálpolitikai intézkedéseket hoztak, és kedvezményes bérlakás-építési programokat vezettek be. Ezen kívül az egészségügyi ellátórendszert és az oktatást is megreformálták. (Medicaid, Medicaer) A feketék és fehérek közti

különbségek fennmaradtak, ami további változásokat sürgetett. 1965-ben megjelent Michael Harnigton könyve A másik Amerika címmel: a feketék és a fehérek közti különbségekről szól, mely során etikailag kettévált a társadalom. => Más társadalmi képet mutat.  Reformokat hoztak az igazságosabb társadalomért. Cannady 10 éves programot hozott létre Harc a szegénység ellen címmel. Célja, hogy az etikai különbségeket felszámolják Cannady halála után az őt követő elnök nem folytatta tovább a programot, de elsőként megindultak a társadalompolitikai kutatások, melyek olyan elméleteket dolgoztak ki, melyek ezeket a különbségeket csökkenthetik. (Ezek az elméletek a törvényhozásig nem jutottak el) Elméletek: 1; Kettős munkaerőpiac elmélete: A GDP emelésére helyezik a hangsúlyt. Ha a GDP nő, akkor nőnie kell a lakosság életszínvonalának is. Ez a gyakorlatban nem így valósult meg, mert a gazdaság fejlődésével

párhuzamosan csak egy bizonyos része fejlődött a lakosságnak, tehát törés figyelhető meg a lakosságban. A lakosság azon rétegének nőtt a jóléte, aki meghatározott munkahelyen dolgozott. (Ezekre a lakosokra jellemző, hogy munkahelyükön a teljes foglakoztatás érvényesül, stabil munkahelyük van, és tagjaik szakszervezeteknek, munkahelyükön keresztül jóléti ellátásokban részesülnek). A lakosság másik fele vagy szezonálisan dolgozik, vagy csak részmunkaidőben, vagy kiszorul a munkaerőpiacról, szociális ellátásban munkahelyükön keresztül nem részesülnek, munkabérük alacsony, érdekérvényesítő csoportnak nem tagjaik. A gazdasági színvonal növekedése csak azokat éri el, akik az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, akik a másodlagoson, azoknak csökken az életszínvonala. => kettészakad a társadalom. Az egyik pólus, akik az egyre növekvő jólétben élnek, a másik pólusán azok élnek, akik egyre inkább elszegényednek,

mert sem a gazdasági változás, sem a szociális ellátás nem éri el őket. Az alsó réteg az UNDERKLASS réteg (osztály alatti réteg) Amerika nem tud és nem is akar ezzel a réteggel mit kezdeni. Mert az-az ideológia, hogy ha valaki dolgozik, akkor teremtse meg magának a feltételeket, akik nem dolgoznak, azok pedig felelősek a saját sorsukért, az állam nem felelős értük, nem köteles eltartani őket. 2; Negatív jövedelemadó Szükséges egy jövedelemhatárt meghúzni annál a szintnél, amit állampolgári jogon mindenkinek garantálni kellene. Ha ettől többet keresnek, akkor a jövedelmükből progresszíven kellene adózniuk (> jövedelem, > adó), akinek pedig a jövedelme nem éri el ezt a határt, annak ezt a hiányzó összeget meg kelen kapnia segélyként. (Nem vezették be) A ’60-as évek végére befejeződött az ellátórendszer kiépítése. A ’70-es években megkezdődött az ellátórendszer leépítése: 1973 olajválság =>

gazdasági folyamat visszaesett => az amerikai jóléti állam fokozatosan leépült. 1973-tól kezdve a jóléti kiadásokat fokozatosan csökkentették, és egész más területekre ment a szövetségi pénz: - új munkahelyek teremtése - új gazdasági ágak kifejlesztése (pl: informatika, robottechnika). - Szellemi kutatóközpontok kiépítése - Űrkutatás - Katonai fejlesztések  Visszaesések: - a bérlakás-program pénzügyi alapjait 75%-kal csökkentették, így megszűntek - a munkanélküli segélyek 20-30 %-kal csökkentek, és csökkentették a jogosultak számát is (a ’70-es években összesen 30%-uk kapott ellátást). - Csökkentették a minimálbér összegét (ez 1981 óta nem emelkedett). A jóléti politikának olyan rendszere alakult ki, ahol a jóléti ellátások munkaviszonyhoz kötődnek. (WELFARE STATE: jóléti állam, WORKFARE STATE: munkaközpontú társadalom) A közsegély leépülése: - 1943-ban vezették be Amerikában 4 társadalmi

réteg számára (1: szegény gyermekes családok, 2: vakok, 3: fogyatékosok, 4: időskorú nyugdíjasok). - Az első rétegtől megvonták a támogatást. A ’60-as évektől egyre több megszorító intézkedés volt a szegényes családoknál. (pl: egyedülálló anya igényelte, de nem kapta meg, arra ösztönözték, hogy vállaljon munkát, átképzésekre kötelezték, apasági pereket indítottak, vagy pl: fiatalkorú anyáknál kötelezően előírták, hogy legalább egy középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, hogy a segélyt megkaphassa. Ha külön háztartásban éltek, olyanba költöztették őket, ahol legalább egy dolgozó felnőtt van, hogy ne kelljen önálló háztartást vezetnie). - 1996. Minden szövetségi államra nézve kötelezővé tették az állandó segélyezés eltörlését, a közsegélyt (többgyerekes családoknál) átmeneti segélyre módosították. (Maximum 5 évig járt). Ha már az átmeneti segély nem járt, akkor további

méltányosságból 25-30%-ot kaphattak továbbra is átmeneti segély jogcímen, de ezt csak nagyon rendkívüli esetben lehetett megigényelni és megkapni. (pl: fogyatékos gyermek születése, nagyszülők nevelik a gyermeket, államilag gondozott stb). Kategorikusan meghatározták a segélyezettek körét, kizárták az újonnan bevándorlókat stb. Értékelés: az ember szabad (az ideológia szerint), az államnak az a feladta, hogy egyenlő esélyeket nyújtson. Az életesélyeket biztosítják, ha önhibájából kerül nehéz helyzetbe az egyén, akkor a kormány nem vállal érte felelősséget, ha önhibáján kívül, akkor jóléti ellátásban részesül, de ezért valamilyen munkát végeznie kell. 5; A szociáldemokrata, vagy svéd modell Svédország szociáldemokrata jóléti állam. A szociáldemokrata ideológiának, a szociáldemokrata politikának széles hagyományai vannak Svédországban. Ezért a szociáldemokrata eszmék fontosak a

társadalompolitikában. Ezek közül a legfontosabb: - a szolidaritás (Svédország egy középosztályi társadalom megteremtésére törekedett. Se túl szegény, se túl gazdag ne legyen. Arra törekedtek, hogy ne minimálbért biztosítson az állam, hanem egy tisztes megélhetést: középszintet). - Erős szakszervezeti mozgalmak épültek ki. (Egyedülállóan, markánsan képviselik a svéd munkavállalók érdekeit, valamint befolyásuk is nagy). Az 1800-as évek végén kezdődött el egy jóléti ellátórendszer kiépítése. A kialakulás I. szakasz: Az 1880-aas évek. Ebben az időszakban alakult ki a TB. Svédország elsőként vette át a Bismarcki TB-t a szociális ellátórendszerébe. A munkásréteg szociális érdekeit védte, szociális ellátásukat kívánta megvalósítani. E miatt került be a svéd társadalompolitika gyakorlatába Erős hagyományai vannak a munkások védelmének, mely abban is megnyilvánul, hogy a SZDP a mai napig (kisebb

megszakításokkal) kormányzati pártként kapott hatalmat. (19321976 leghosszabb ciklus megszakítás nélkül, amíg hatalmon voltak) II. szakasz: 1930-1950 végéig. Ekkor olyan alapellátások jelennek meg a svéd jóléti politikában, melyek a mai napig jellemzik a svéd jóléti politikát. Ez a szociáldemokrata kormányzásnak köszönhető Alapelemei: - a szolidaritás ebben az időszakban kap hangsúlyt a svéd társadalompolitikában (erős középosztály). - Kialakulnak azok az ágazati szociálpolitikák, amelyek mentén a szociális ellátórendszer is kiépül. A szociálpolitika fő ágazatai: - lakáspolitika - munkaerő politika - családpolitika - egészségügyi politika Minden ágazatra az a jellemző, hogy ezek területének mentén a segélyezést megszüntették, háttérbe szorult, és átvették a helyét az állampolgári jogon járó univerzális ellátások. Már ekkor is a teljes foglalkoztatás kiépítésére törekedtek, és hogy az univerzális

ellátások munkavégzéshez kötöttek legyenek. Ebben nagy hatása volt a Beveridge tervnek A 2 világháború utáni helyzet pozitív hatást mutatott a rendszer kiépítésére. Az ’50-es évek végére lerakták a svéd jóléti állam alapjait. III. szakasz: 1960-1980-as évekig tartó korszak. Ez a svéd jóléti állam virágkora, kiteljesedésének korszaka. Jellemzője, hogy három fő alapeleme bontakozott ki ebben a korszakban: 1; jellemzője: - aktív munkaerő politika (olyan szolgáltatásokat dolgoznak ki, amelyek elősegítik, hogy az egyének újra foglalkoztatottak legyenek. Pl: csak végszükség esetén vezeti be a segélyezést, de mindent elkövetnek azért, hogy a teljes foglalkoztatás működjön). o Átképzések, képzések o Új munkahelyek létesítése o Munkaerő átköltöztetése o A foglakoztatás politikai szervek nagyon szorosan együttműködnek az oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, és a vállalatokkal  Ha vállalatok,

cégek leépítést terveznek, akkor a leépítést előre jelzik a foglalkoztatás politikai szerveknek, hogy idejében tudjanak intézkedni, hogy ne maradjanak az emberek tömegesen munka nélkül. Ha valaki átképzésen vesz részt, akkor a képzés időtartama alatt kapja a fizetést, de az idő alatt nem kell bejárnia dolgozni, és addig mást foglalkoztatnak valakit az ő állásában. Ha valamilyen cég veszteséges, akkor automatikusan az állam a felszámolását. Segíti azt is, hogy a felszabaduló munkaerő gazdaságos, nyereséges cégnél helyezkedjen el. Az