Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták

A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták A részvények pályafutása a XVI-XVII. század fordulóján a Kelet-India Társaság megalakulásával kezdődött – a társaság a működéséhez szükséges forrásokat értékpapír kibocsátással szerezte. Az ipari forradalom robbanásszerű változást hozott a fejlesztési igényekben, a vállalkozó saját tőkéje már nem volt elegendő. Ha egy kibocsátó pénzhez kíván jutni , akkor a tőkepiac segítségével megpróbálhatja a szükséges forrás beszerzését. A tőkepiac szerepe, hogy forrásokat biztosítson a megvalósításhoz. A tőzsdék kialakulása A befektetők tehát forrásokat biztosítanak a kibocsátóknak, ugyanakkor azonban az is elemi elvárásuk, hogy az értékpapírok, kötvények, részvények a későbbiekben is forgalomképesek legyenek. Kialakul tehát a másodlagos piac (majd csúcsintézményeként a tőzsde) − ahova folyamatosan érkeznek az információk, − ezek alapján

a befektetők pillanatról pillanatra értékelik az értékpapírokat, − ahol egymásra találnak a vevők és az eladók, − meghatározott szabályok szerint bonyolódnak az ügyletek. • • • • a New York-i börzének egy tölgyfa volt az elődje hazánkban 1864-ben nyitotta meg kapuit a Budapesti Áru – és Értéktőzsde a világválság idején, 1931 nyarától 1932 őszéig zárva tartott hivatalos formában elsőként a határidős ügyletekre koncentráló Budapesti Árutőzsde (BÁT) kezdte meg a tevékenységét, majd az értékpapírok szempontjából fontos Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 1990 június 21-én nyitotta meg kapuit Miből van pénze a tőzsdének? A Budapesti értéktőzsde is egy külön törvényben meghatározott, önszabályzó szervezet, mely a tagok tulajdonában van. Az ügyletek kötésére jogosul brókercégeknek szakmai- és töke követelményeknek kell megfelelniük, valamint belépési díjat is kell fizetni a tőzsdének. Ez

egyrészt egy éves díj, másrészt egy, a forgalomtól függő díj. A tőzsdén szereplő értékpapírok kibocsátói is fizetnek a tőzsdének, mely szintén tartalmaz egy egyszeri bevezetési díjat illetve egy éves forgalomban tartási díjat. További bevétele származik a tőzsdének az információ értékesítésből. A cégek tőzsdei jelenlétének előnyei és hátrányai + + + − − − − egy tőzsdén lévő papírt könnyebben lehet értékesíteni előminősítést is jelent, hiszen a tőzsde is meghatároz bizonyos feltételeket folyamatos publicitást biztosít a cégnek a tőzsdei jelenlét pénzbe kerül a cég élete nyitott könyv a cég potenciális felvásárlási célpont, hiszen a részvényeket bárki megveheti rossz következtetések levonása az árfolyam esésből Nyílt kikiáltás és elektronikus kereskedés Ha valaki részvényeket akar venni, akkor elmegy egy brókercéghez, viszi a befektetni szándékozott pénzt és közli, hogy milyen

áron milyen részvényekhez szeretne jutni. A teremben álló bróker hangos szóval közhírré teszi, hogy adott áron adott mennyiséget szívesen megvenne. Fontos szabály, hogy ilyenkor már nincs lehetőség arra, hogy valamelyik fél meggondolja magát, hiszen ezzel az egész tőzsdei kereskedés kiszámíthatósága kerülne veszélybe. A New York-i Értéktőzsdén vagy a határidős kereskedés központjának számító két chicagoi tőzsdén még a hagyományos nyílt kikiáltással zajlik a kereskedés (az infok, később is 2000-re érvényesek, azóta változhatott). Az 1971-ben alapított, szintén az Egyesült Államokban alapított NASDAQ már számítógépes kereskedésre alkalmas. Hazánkban a Budapesti Árutőzsdén mindkét kereskedési mód használatos, míg a Budapesti Értéktőzsdén napjainkra teljesen áttértek az elektronikus kereskedésre, vagyis a brókerek irodájukban ülve, számítógépen keresztül viszik a rendszerbe ajánlataikat. Az

elektronikus kereskedelem mellett szóló érv volt a forgalom dinamikus növekedése is. Az új módszer jóval hatékonyabb , jóval gyorsabb, jóval pontosabb. A tőzsde és az OTC-piac (over-the-counter) A Budapesti Értéktőzsdén három szekcióban: a vállalati papírok, az állampapírok illetve a határidős ügyleteknek teret biztosító származékos piac szekciójában folyik a kereskedés. Hogy egy adott értékpapír milyen módon és feltételekkel kerülhet be a Budapesti Értéktőzsdére (vagy kerülhet onnan ki) a Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat rögzíti. Például ahhoz, hogy egy részvény bevezetésre kerülhessen a tőzsdére, különböző feltételeknek kell megfelelnie. A Budapesti Értéktőzsdén a részvényeket három csoportba a Jegyzett „A”, Jegyzett „B” és Jegyzett „C” kategóriába sorolják egy meghatározott feltételrendszer alapján. Jegyzett „A” kategória feltételei például • a bevezetendő

részvénysorozat árfolyamértéken számított összértéke nem lehet kevesebb 10 milliárd forintnál • a bevezetésre kerülő mennyiségnek legalább 1000 tulajdonosa legyen • a kibocsátónak legalább három teljes, befejezett, auditált üzleti évvel kell rendelkeznie Jegyzett „B” kategória feltételei például • a bevezetendő részvénysorozat árfolyamértéken számított összértéke nem lehet kevesebb 1 milliárd forintnál • a bevezetésre kerülő mennyiségnek legalább 100 tulajdonosa legyen • a kibocsátónak legalább három teljes, befejezett, auditált üzleti évvel kell rendelkeznie Jegyzett „c” kategória feltételei például • a bevezetendő részvénysorozat árfolyamértéken számított összértéke nem lehet kevesebb 100 millió forintnál • a bevezetésre kerülő mennyiségnek legalább 25 tulajdonosa legyen • a kibocsátónak legalább egy teljes, befejezett, auditált üzleti évvel kell rendelkeznie A jegytett „A”

kategória esetén negyedévente, a másik két kategória esetén félévente gyors jelentésben kell beszámolni tevékenységükről, illetve egy napon belül tájékoztatást kell adniuk mindazon eseményekről, melyek vélhetően hatással lehetnek a cég életére. Értékpapírok persze nem csak a tőzsdén cserélhetnek gazdát. Fontos megemlíteni az úgynevezett OTC-piacot. A tőzsdén kívüli „over-the-counter” vagy „pulton keresztüli” kereskedés lényege, hogy nem szabványosított módon, alapvetően telefonon zajló kereskedés az értékpapír piaci kereskedők között. Amíg a részvényforgalomban döntő a tőzsdei kereskedés súlya, addig az állampapírok esetében – a speciális igények miatt – inkább az OTC-piacra helyeződik a hangsúly. A tőzsdei megbízások A tőzsdei ügyleteknek két fő fajtáját különböztethetjük meg: az azonnali és a határidős ügyleteket. Az azonnali ügyletnél gazdát cserél a termék és az árat

jelentő pénzösszeg A határidős ügylet alapgondolata ezzel szemben az, hogy egy későbbi időpontra vonatkozik a megállapodás. (más tételben részletesebben) Miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? A tőzsdei kereskedés végzéséhez megbízhatóság, megfelelő tőkeerő és szakértelem szükséges. A brókercég ellenőrzi, hogy az adott befektető rendelkezik e a kérdéses papírokkal vagy a vásárláshoz szükséges pénzügyi fedezettel. A szolgáltatásért a befektetők jutalékot fizetnek a brókercégeknek, amelynek ebből kell fedeznie a költségeit. Piaci ár és limitár Piaci áras megbízás esetén nem egy konkrét számot határoznak meg, hanem csak azt mondja a befektető: az adott áron kösse meg az ügyletet. Limitáras megbízás esetén vételnél azt a maximum árat rögzítik, melyen még megvásárolhatja a bróker a papírt, eladásnál pedig azt a minimum árat határozzák meg, melynél alacsonyabban nem adható el az

értékpapír. Ide kapcsolódik a stop-loss megbízás, mely azt jelenti, hogy a befektető meghatároz egy küszöb árat , amelyet ha elér, vagy az alá benéz a jegyzés, akkor zárni kell a pozíciót. Tőzsdei ügyletek elszámolása Régebben kinyomtatott részvények voltak, minden átruházáskor megfordították az értékpapírt és bejegyezték az új tulajdonos nevét. Ezek kiszorulnak a kereskedésből, egyre inkább számítógépes jelként, könyvelési tételként értelmezhetjük azokat. Ezt a folyamatot dematerializációnak nevezzük. Mi történik tehát az ügylet megkötése után? 1993-ban a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti értéktőzsde létrehozta a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt-t, azaz a KELER-t. A KELER feladata az Árutőzsdén és az Értéktőzsdén kötött összes ügylet elszámolása, de ide tartozik az OTC-piac elszámolása is. Konkrétan a Budapesti Értéktőzsde elszámolási szabályairól:

részvények esetén az elszámolás T+5, állampapíroknál T+2nappal, vagyis az üzletkötések után 5 illetve 2 nappal történik, ekkor kell a kérdéses összegnek és értékpapírnak rendelkezésre állnia. A befektetők biztonsága Biztonságot szolgáló szervek: PSZÁF (Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete), TEA (Tőzsdei Elszámolási Alap), BEVA (Befektető-védelmi Alap). PSZÁF: − értékpapírok kibocsátóinak ellenőrzése − a befektetési szolgáltatók (brókercégek) működésének vizsgálata TEA: teljesítések biztonságát szolgálja, melynek forrása a tőzsdetagok befizetése BEVA: a befektetők esetleges kárának enyhítése, annak a befektetői kockázatnak a csökkentése, ami abból adódik, hogy ügyleteiket nem közvetlenül, hanem brókercég közreműködésével hajtják végre. A BEVA a brókercégek esetleges problémáiból adódó befektetői veszteségeit kompenzálja, az alap forrásait is a brókercégek biztosítják.

Tőzsdeindexek Ha azt szeretnénk tudni, hogy akkor végül is összességében optimista vagy pesszimista nap volt e, akkor nyilván egyetlen mutatószámba kellene sűríteni ezeket az információkat. A tőzsdeindex – melyet világszerte minden tőzsde számít és publikál – pontosan ezt a célt szolgálja. Az egyik legismertebb index az amerikai Dow Jones index 30 fontos részvény árfolyamát tükrözi. Az „Új Gazdaságnak” (mj: modern technikai vállalatok) nevezett vállalatok részvényeit pedig a NASDAQ jelzi. A mostanában készített indexek általános elveként elmondható, hogy valamilyen súlyozott átlagként értelmezhetők Benchmark Megállapítanak egy úgynevezett benchmark – vagy referenciahozamot, amelyhez képest lehet értékelni a befektetési teljesítményt. Ennek, azaz értelme, hogy ha például indítanak egy alapot, mely az Egyesült Államok részvénypiacának egészén kíván befektetni, akkor az alap későbbi értékelésénél nem

csak az számít, hogy nominálisan mekkora hozamot ért el (pl.23,5%-ot), hanem az is, hogy mindeközben az adott piac mekkora teljesítményt nyújtott Így, ha az amerikai részvénypiac egésze mondjuk 55%-kal emelkedett, akkor az előbbi 23,5% már nem is olyan jó eredmény. Az egyik gyakori befektetési stratégia, hogy az alapkezelő pontosan követi a kiválasztott index súlyozását, mindenből pont annyit vesz, amennyi az indexben szerepel. Ehhez a témához kapcsolódó fogalom a közkézhányad: a közkézhányadba azok a részvények tartoznak, melyek olyan befektetők kezében vannak, akiknek tulajdoni aránya százalék alatti. A BUX A Budapesti Értéktőzsde indexe a BUX. Az index 1991 január 2-i induló értéke 1000 pont Az index összetételét évente kétszer felülvizsgálják, és a meghirdetett elveknek megfelelően módosítják a kosár összetételét. HATÁRIDŐS ÜGYLETEK Az ügyletek két fő fajtáját különböztetjük meg: azonnali és határidős

ügyletek. Egy azonnali ügyletnél a tranzakcióval szinte egyidőben gazdát cserél a termék és a pénz (a tőzsdék T+2 illetve T+5 napos ügyletei is azonnali ügyletek). A határidős ügyletek alapgondolata ezzel szemben az, hogy egy későbbi időpontra vonatkozik a megállapodás. A határidős ügyletek megjelenésének okai • • a kockázatot megpróbálják semlegesíteni árfolyamok bizonytalanságából adódó problémákat csökkenteni Amíg stabilak voltak az egyes országok inflációs rátái és kamatlábai, devizaárfolyamai vagy éppen a nyersanyagárak nem igen volt szükség határidős ügyletekre. Változást az 1970-es évek elején bekövetkezett nyersanyag ár (olajár) –robbanás és a stabil devizaárfolyamokat biztosító aranydeviza-rendszer felbomlása hozott. A határidős piac szereplői Három fő ügylettípust különböztetünk meg: − fedezeti ügylet (hedge) − spekuláció − arbitrázs Fedezeti ügylet (hedge) Alapgondolata:

megkellene egyezni már most a jövőbeni árfolyamról, csökkentve ezzel a kockázatot és jóval kiszámíthatóbbá tenni a jövedelemáramlást. A rögzített árral a kedvező változás előnyeiről is lemondunk. A fedezeti ügylet lényege tehát, hogy van egy kockázatnak kitett pozíciónk, mely jövőben kedvező és kedvezőtlen meglepetéseket egyaránt tartogathat számunkra- ezt a kockázatot egy ellenirányú ügylettel eltüntetjük életünkből, semleges pozícióra teszünk szert. Spekuláció Például a felhasználó azt mondja: nem vásárolok határidőre, mert úgy gondolom, később alacsonyabb lesz az ár, majd akkor vásárolok. Itt lépnek színre a spekulánsok, akiket kizárólag egy cél vezet: profitot szerezni. Míg a fedezeti ügyletes a kockázat csökkentésére törekszik, addig a spekuláns éppen hogy kockázatot vállal, természetesen profit reményében. Van az áremelkedésre játszó hossz-spekuláns (bika), és az áresésre számító

bessz-spekuláns (medve). A spekulánsok piaci szerepe nagyon fontos: mivel állandóan készek venni és eladni, ezzel folyamatos likvidítást biztosítanak a piacon. Arbitrázs Az arbitrázsőrök akkor lépnek piacra, amikor kockázatmentes profitot lehet realizálni. A két árfolyam között különbség az arbitrázsőr nyeresége. Az ügylet azért kockázatmentes, mert egyidőben történik a vétel és az eladás. Arbitrázs nem csak egyetlen termék vonatkozásában lehet, hanem léteznek összetett ügyletek is. Ilyen pl a többvalutás arbitrázs Arbitrázsról tehát akkor beszélünk, ha az összes ügyletet azonos időpontban kötik meg, vagyis nem keletkezik kockázatnak kitett pozícó. FORWARD ÉS FUTURES ÜGYLETEK A határidős ügyletek fő fajtái: − határidős vételek és eladások (melyek ölthetik forwars és futures képét) − opciós ügyletek A határidős vételekről és eladásokról a vevő és az eladó pénzügyi sikeressége egymásnak pont

ellentéte: amit nyer az egyik azt veszíti a másik. Attól függően, hogy mennyire szabványos keretek között kötik az ügyleteket: − forward − futures Forward: egyedi igények szerint alakítják ki a feltételeket. Futeures: az ügyletkötés standardizált feltételek alapján, tőzsdei ügyletkötés keretében történik: • meghatározott összegre • meghatározott lejáratra lehet ügyletet kötni. • Futures ügyleteknél nincs teljesítési kockázat, mivel egy központi elszámolóházon (KELER) keresztül történik az ügyletek elszámolása. Forward ügyleteknél elképzelhető, hogy a másik fél közli, hogy sajnos nem tud eleget tenni a vállalásnak. Határidős ügyletek és elszámolásuk A határidős ügyleteknél nem kerül sor azonnali teljesítésre, alapvetően a felek számlái között történő pénzügyi elszámolás a futures ügyletek jellemzője. A tőzsdén adott egységekre (kontraktusokra) lehet ügyletet kötni. A nem teljesítés

elkerülése érdekében, mindennap megvizsgálják: ha ma lenne a teljesítés mindkét félnek lenne-e elegendő pénze? Ezek a napi elszámolások az úgynevezett változó letét számlán történnek, s mindez addig tart, amíg az ügyletet le nem zárják. Ezeket még írja a könyv, de a tétel szempontjából nem tartottam lényegesnek: − Kamat tartalom − Profit árfolyameséskor Opciós ügyletek Határidős ügyletek: − határidős vételek és eladások − opciós ügyletek Vételi opciók Opció (vételi opció) vételével jogot szerzünk. Jogot arra, hogy egy már most meghatározott áron (ezt nevezzük kötési árnak = E) a későbbiekben megvásárolhassuk az adott terméket. A másik fél a vételi opció eladója kötelezettséget vállal arra, hogy a kialkudott áron eladja nekünk a terméket. Az ilyen opciós jogért fizetünk, az ügylet megkötésekor kell átadnunk a másik félnek az opciós díjat (prémiumot = p). Ha várakozásunkkal szemben nem

következik be az árfolyam növekedése nem élünk opciós jogunkkal, ekkor a veszetségünk at opciós díj. A vételi opció szereplőinek nyereség függvénye: (S = lejáratkori árfolyam) Eladási opciók Ebben az estben az opció vevője jogot szerez arra, hogy egy előre kialkudott, úgynevezett kötési áron (E) eladhassa az adott terméket, ezért a jogért opciós díjat, prémiumot fizet (p). Az eladási opció szereplőinek nyereségfüggvénye: Az opció VEVŐJE mindig jogot szerez, akár vételi, akár eladási opcióról van szó. Az opció ELADÓJÁNAK viszont mindig kötelezettsége van. utóiratok: A másik könyv úgy tárgyalja, hogy van • a tőzsde: − jegyzet értékpapírok piaca − nem jegyzet értékpapírok piaca • tőzsdén kívül: − az OTC − a harmadik piac A harmadik piac: tőzsdei értékpapírokkal kereskedik tőzsdén kívül, nem szervezett formában. A harmadik piac ügyfelei az intézményi befektetők (befektetési alapok,

nyugdíjalapok, biztosító intézmények). A harmadik piac értékpapír-kereskedői azzal hódították el a nagybefektetőket a tőzsdei brókercégektől, hogy jóval alacsonyabb ügynöki jutalékot számoltak fel, mint azok, mellőzve persze a brókercégek által viszont nyújtott szolgáltatásokat. Ezekre a nagybefektetőknek nincs szükségük, elvégzik maguk pl az elemzéseket