Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminalisztika » Dr. Pethő Erzsébet Margit - A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 26 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:164
Feltöltve:2010. július 15
Méret:333 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Dr. Pethő Erzsébet Margit A MODERN KRIMILALISZTIKAI ESZKÖZÖK BIZONYÍTÉKKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN 1. Bizonyítás a büntetőeljárásban 3 2. A kriminalisztika kialakulásának és fejlődésének rövid története napjainkig 5 3. A modern kriminalisztikai eszközök bizonyító ereje a büntetőeljárásban 7 3.1 Személyiségprofil 7 3.2 Poligráfos vizsgálatok 11 3.3 A poligráfos vizsgálat és a profilalkotás módszerének összehasonlítása 13 3.4 A bűnügyi technikai szakvélemények bizonyító értéke 13 3.41 3.42 3.43 3.44 3.45 4. Nyomszakértés Daktiloszkópia A kábítószer tiszta

hatóanyag-tartalmára vonatkozó vegyész szakértői vélemények DNS a kriminalisztikában Mikroméretű anyagmaradványok az igazságügyi szakértői bizonyításban 15 15 16 18 19 Összegzés 21 A modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése a büntetőeljárásban (Tűzpróbától a DNS-vizsgálatig) Amióta létezik büntetőeljárás és büntetőeljárási jog, azóta talán a legsarkalatosabb pontja a bizonyítás, hiszen ha valaki a bűnösnek találtatik, akkor az általa elkövetett bűncselekmény súlyához mérten komoly hátrányokat szenved el, akár hosszú időre is elszigetelik a társadalomtól. A modern jogrendszerek büntetőeljárási kódexei, komoly garanciákat építettek szabályaik közé annak elkerülése érdekében, hogy akár egy ember is ártatlanul bűnhődjön, vagy a

kelleténél szigorúbb büntetést kapjon. Ezek a garanciák összhangban állnak a bíróság széleskörű indokolási kötelezettségének a követelményével. Dolgozatom megírásakor nemcsak arra törekedtem, hogy az utóbbi évtizedekben megjelent, és elterjedt, vagy terjedőben lévő modern kriminalisztikai eszközöket bemutassam, és azok bizonyító erejét vizsgáljam, hanem annak bemutatására is, hogy a modern technika segítségével az olyan hagyományos módszerek alkalmazásának is megnőtt a hatékonysága, és megbízhatósága mint a daktiloszkópia vagy a mikroszkópos vizsgálatok. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani Dr. Lontainé Dr Santora Zsófia Főigazgató Asszonynak és Dr. Ilonczai Attila Főigazgató-helyettes Úrnak, hogy lehetővé tették számomra a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben történő látogatásomat és szakmai anyagok rendelkezésre bocsátásával segítették munkámat. Budapest, 2004. augusztus 24 2 1.

Bizonyítás a büntetőeljárásban A bizonyítás szó hallatán sokaknak a bírósági tárgyalóterem, a bírósági tárgyalás jut az eszébe, és nem is gondol magát a tárgyalást megelőző hosszabb-rövidebb folyamatra, melynek eredményeként az adott ügy a bíróság elé került. Pedig ahhoz, hogy egy ügy bírósági szakba kerüljön, már számos bizonyíték, és nem utolsó sorban magának a terheltnek a felvonultatása szükséges. A bizonyítás egy átfogó többjelentésű kifejezés, hiszen az eljárás más szakaszában is megjelenik, csak eltérő jogi jelentősséget hordoz. A büntetőeljárásban a bizonyítás egy emberi megismerő tevékenység melynek elsődleges célja a múltban történt – jogilag releváns- tények megismerése, megállapítása, majd ezeknek megfelelően a helyes jogi minősítés megállapítása, és a büntetés kiszabása, vagy a vádlott felmentése. „Általánosságban utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a

következetes bírói gyakorlat szerint a bűnösséget megalapozó tényállás megállapítása csak akkor kerülhet sor, ha a bizonyítékok olyan bizonyosság erejűek, amelyek a bűncselekménynek más által való elkövetésének a lehetőségét kizárják.” (BJD 7648) Eljárásjogi értelemben a bizonyítás a jog által szabályozott tevékenység, amelyben meghatározott alanyok, konkrét bizonyítási eszközökkel vehetnek részt, és tevékenységük a törvényileg meghatározott kérdések eldöntésére irányul. Vannak esetek azonban amikor ez a megismerés akadályba ütközik, melynek számtalan oka lehet. Előfordulhat, hogy az események szerencsétlen egybeesése miatt hiúsul meg a bizonyítás, például meghal a tanú, az eső elmossa a nyomokat, de sajnos az is előfordul, hogy emberi mulasztás okán vesznek el, vagy válnak felhasználhatatlanná a bizonyítékok. Erre példa a nem megfelelően lefolytatott helyszíni szemle, vagy az eljárási szabályok

megsértésével megszerzett bizonyíték. Ahhoz, hogy a bizonyítás eszközeként lehessen a ténybeli adatokat felhasználni, nem elég anyagi megnyilvánulási formát nyerniük, hanem bizonyos eljárásjogi követelményeknek is meg kell felelniük. Itt jutnak szerephez az olyan alapelvek, mint a Be 4 §-ában lévő in dubio pro reo szabály, melynek értelmében a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Az eljárási garanciákkal párhuzamosan a törvény bizonyítási tilalmakat is felállít. Követelményként fogalmazza meg a bizonyítás törvényességét, valamint a személyiségi jogok tiszteletben tartását. Mindezen túl a büntetőeljárási törvény értékelési tilalmat is megállapít ami magában foglalja a bizonyítékok törvényellenes megszerzésének tilalmát. A Be. 75§ (1) bekezdése értelmében a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási szabályok

szempontjából jelentősek. A bizonyítás tárgyát tények képezik, mégpedig olyan tények, amelyeknek jogi relevanciája van. A bizonyítási eljárás kiterjedhet olyan tényekre is, melyek csak távoli viszonyban vannak a büntetőeljárás főkérdésével. Mindez a bizonyítékok között lévő kölcsönhatásnak tudható be, hiszen a bizonyítékok nemcsak az őket létrehozó tényekkel, hanem egymással is összefüggésben állnak, és kölcsönösen támasztják alá, vagy cáfolják meg a bizonyítandó tényeket. 3 Anélkül, hogy kitérnék a bizonyítási eszközök, és a bizonyítékok csoportosítására szeretnék néhány mondattal foglalkozni a közvetett bizonyítási eszközök problémájával. A bizonyítás nemcsak az egyik legfontosabb, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő része is a büntetőeljárásnak. Ennek több oka is van Egyrészt magának a bűnelkövetésnek a változása, hiszen a több nemzet határát áthidaló szervezett

bűnözés, (a bűnözés „globalizálódása”) és a nagy távolságokat rövid idő alatt lehetővé tevő közlekedés nagyban megnehezíti a nyomozók feladatát. Ennek megfelelően ők is próbálnak új kriminalisztikai eszközökkel a bűnelkövetők nyomában járni. Másrészt pedig a tudományokban megjelenő modern technikai módszereket, eszközöket is bevonják a bizonyításba. Ezen tudományos módszerek többnyire a közvetett bizonyítékok körébe sorolhatók, amelyek nem a bizonyítandó, hanem olyan tényekre vonatkoznak amelyekből következtetni lehet a bizonyítandó tényekre. Manapság egyre gyakrabban élnek a közvetett bizonyítással, melyek jelentősségét a kriminalisztikai eszközök, módszerek fejlődése is növeli. A közvetett bizonyítékok értékeléséhez szintén nem fűz a törvény magyarázatot, az eljáró hatóságok, bíróságok feladata ezeknek az értékelése. „Az állandó bírói gyakorlatra figyelemmel azonban a közvetett

bizonyítékoknak olyan zárt logikai egységet kell alkotniuk, melyek kétséget kizáróan bizonyítják a vádlott bűnösségét, és kizárják annak a lehetőségét, hogy a vádlotton kívül más személy volt az elkövető. Ezeknek a közvetett bizonyítékoknak mint láncszemeknek szorosan egybe kell kapcsolódni. Ha egy láncszem kiesik, már megtört a bizonyítékok bizonyító ereje.” (Fővárosi Bíróság 11B 275/2001) A közvetett bizonyítékok ezen túlmenően kiválóan alkalmasak arra, hogy a ténnyel ellentétes más lehetőségeket kizárják, és ez által a még bizonyítandó tények valószínűségét megerősítsék, vagy bizonyosságukat alátámasszák. (apológikus következtetések) Ez azért is fontos, mert a bírói gyakorlat szerint a bizonyítási kötelezettség magába foglalja a ténymegállapítások mellett a megállapítással ellentétes minden más lehetőség kizárásának a kötelezettségét is. A jelenleg hatályos büntetőeljárási

törvény szakított a korábban a bizonyítási eszközöket példálózóan felsoroló megoldással, és lezárta a bizonyítási eszközök körét azzal, hogy taxatív felsorolást alkalmazott. Ez a gyakorlatban azonban semmilyen következményekkel nem jár, mert a jelenleg alkalmazott bizonyítási eszközök mind besorolhatók a törvény által felsoroltak közé, és nem valószínű, hogy a közeljövőben olyan bizonyítási eszköz, vagy eljárás látna napvilágot, ami nem fér bele a Be. kereteibe A bizonyítás végigkíséri a büntetőeljárást szinte teljes egészében. A bizonyítás törvényességének a kritériuma az egész eljárásra, így a nyomozásra és a bírósági tárgyalásra is kiterjed. Ha a bíróság előtt derül ki, hogy egy bizonyítási eszközt törvénytelen módon szereztek be akkor az bizonyítékként nem értékelhető, ha nem derül fény a törvénysértésre, és az ítélet alapjául szolgál az adott bizonyíték, akkor az egész

eljárás törvénysértővé válik. A szabad bizonyítási rendszereknek megfelelően a törvény nem írja elő, hogy melyik bizonyíték mennyit ér, vagy hogy mennyi bizonyíték kell a megfelelő ítélet meghozatalához. A bizonyítás sajátos igénye az információk ellenőrzöttségével szemben megköveteli azoknak az adatoknak az értékelését is, amelyek nem hoznak merőben újszerű értesüléseket, hanem az eddigiek hitelt érdemlőségét igazolják. A bizonyítási eljárást addig kell folytatni, amíg az ügy érdemi szempontjából lényeges tények, körülmények nem nyernek egyértelmű bizonyítást. E kérdésben lehetőség szerint nem játszhatnak szerepet időbeli korlátok, vagy pergazdaságossági szempontok. Előfordulnak azonban a Be.-ben kötelező bizonyítási szabályok is Ilyen amikor meghatározza a poligráfos vizsgálattal kapcsolatos eljárást. ( A Be egyedül a nyomozásban a 4 terhelt kihallgatásánál, az ő beleegyező

nyilatkozatának megtételét követően, szaktanácsadó igénybevétele mellett teszi lehetővé.) A Be. 12§ (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata az igazságszolgáltatás A bizonyítás szereplői közül a bíróságoké a leghangsúlyosabb szerep, hiszen a bizonyítékok értékelése, és az ez alapján való döntés rájuk hárul, az új Be. rendszerében a bizonyítás fő színtere a tárgyalás. Kétség kívül ez nehéz és felelősség teljes feladat, nehezebb, mint a vád, vagy védelem szerepe, akik az általuk relevánsnak vélt bizonyítékokat vonultatják fel, és igyekeznek a nekik kedvező színben feltüntetni. Ahhoz, hogy igazságos ítélet szülessen, szükséges, hogy a bizonyítás pozitív eredménye és belső bírói meggyőződés párosuljon. A belső bírói meggyőződés, és az azt alátámasztó bizonyítékok láncolata, mint tartalom és forma viszonyulnak egymáshoz. (Ugyan ez elmondható a nyomozás során felkutatott és

rögzített bizonyítási eszközökről is, hiszen azokat a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megszerezni és kezelni ahhoz, hogy azokra ténymegállapításokat lehessen alapozni.) Ahhoz, hogy valakinek a bűnösségét megállapítsák, és elítéljék ahhoz kétséget kizáróan kell megállapítani a tényállást és az ennek megfelelő jogi minősítést, tehát az igazság követelménye a bűnösség megállapításához kötődik, a felmentéshez elegendő az afelőli kétség, hogy tényleg a vádlott követte-e el a bűncselekményt, vagy hogy egyáltalán elkövetett-e bűncselekményt. Az igazsásosság és az alapelvek betartásának a követelménye azonban nemcsak a magyar törvények szövegeiben van lefektetve, hanem számos nemzetközi egyezményben is. A két legfontosabb a büntetőeljárás törvényességi követelményének minimumát meghatározó egyezmény az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966) valamint az Emberi Jogok

Európai Egyezménye (1950). Mindemellett az Emberi Jogok Európai Bírósága is nagy hangsúlyt fektet az alapvető eljárási garanciák (ártatlanság vélelme, tisztességes eljáráshoz való jog stb.) megtartására Egy jogeset kapcsán az EEJE 6 cikk 2 pontjában deklarált ártatlanság vélelme kapcsán kimondásra került, hogy a bíróságok „ ne abból a feltevésből vagy meggyőződésből induljanak ki, hogy a bűncselekménnyel gyanúsított személy elkövette a szóban forgó bűncselekményt () a bizonyítás terhe az ügyészre hárul és a kétség pedig a terhelt javára szolgál.” A nemzetközi dokumentumok mellett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága is felhívta a figyelmet az alapvető garanciák megtartásának szükségességére amikor az R (96) 8 számú Ajánlásában a büntetőjog-politikáról az átalakulóban lévő Európában leszögezte, hogy „a bűnözés elleni harc valamennyi intézkedésének meg kell felelnie a jog uralma és az

emberi jogok tiszteletben tartása garantálása elsőrendűen fontos céljának alárendelt demokratikus államok alapelveinek. bármilyen súlyos legyen is a bűnözés szempontjából a társadalom helyzete, a leküzdésére szolgáló, a demokratikus értékeket, az emberi jogokat és a jog uralmát figyelmen kívül hagyó valamennyi intézkedés elfogadhatatlan.” 2. A kriminalisztika kialakulásának és fejlődésének rövid története napjainkig A kriminalisztika története a nyomozati, a vizsgálati, az azonosítási, a felismertetési valamint a bizonyítási módszerek és eszközök változatos fejlődésében nyilvánul meg. Ahhoz, hogy mint tudomány kialakuljon szükség volt az anyagi és alaki büntetőjog kifejlődésére. Mivel a korai társadalmakban a jog és a vallás összefonódott, ezért adott esetben minden racionalitást mellőzve, rituálék és istenítéletek alkalmazásával döntötték el a bűneseteket. A józan észre 5 alapuló nyomozás

és valóságkutatás kezdetei a XVI. századra tehetők Az Európában végbemenő történelmi, társadalmi változások, és elsősorban a Harminc éves háború után jelentek meg olyan igények, amelyek koncepcionális válaszintézkedések megtételéhez vezettek. Ekkoriban a bűnüldözési érdek középpontjában a lopás, rablás, gyilkosság, és az akkoriban nehezen bebizonyítható mérgezés állt. Ennek hatására fejlődött ki a törvényszéki orvostan, és nem sokkal később már az elkövetők elmeállapotára is vontak le következtetéseket. Idővel jelentősséget tulajdonítottak a helyszín vizsgálatának, és a halottszemlének is. Az 1700-as évek elejétől pedig a mikroszkópot is - akinek névadója a görög Demiscianus - bevonták a vizsgálatok eszközei közé. Ezzel együtt a felvilágosodás hatására megváltozott az egyes bizonyítékok, bizonyítási eszközök jelentőségének a súlya is. Korábban a bizonyítékok királynőjeként kezelt

ismert módon kicsikart beismerő vallomás helyébe előbb a tanúvallomások, majd a tárgyi bizonyítási eszközök kerültek, a „néma tanúk” amik a bűncselekmény, és az elkövető nyomait hordozták magukon. Ide vezethető vissza a büntető-vizsgálattan a későbbi kriminalisztika gyökere, amikor a kikényszeríttet vallomást új bizonyítékokkal kellett pótolni. Ezzel egy időre tehető új taktikai, nyomozati módszerek kifejlődése, és a zavargások, felkelések, valamint a rablóbandák megjelenésének megfelelően differenciált rendőri szervek megjelenése, melyek egyre inkább a legitim erőszak állami monopóliumának hordozóivá váltak. Az elméleti háttér (Feuerbach, Mittermaier) kibontakozása után az 1700-as évek végén a büntető anyagi jogi szabályok közül kivált a büntetőeljárás-jog, ami jogi keretet adott a bizonyítékok megszerzésének. A napjainkban is jelen lévő problémák, mint például az új közlekedési eszközök

megjelenése révén a bűnözők mobilitása, az új technikai eszközök bűnözéshez való felhasználása először a XIX. század első felében jelentek meg, és ez által a bűnüldöző szervek is új technikai ismeretek és eszközök alkalmazására kényszerültek. Ezek közül említést érdemel a bűncselekmény helyszínén történő fényképfelvételek készítése. (Teleki gróf 1861-ben bekövetkezett rejtélyes halála kapcsán is használták a helyszínfényképezést.) Nyilvántartási célból 1870 óta készítenek fényképeket a bűnelkövetőkről. A kriminalisztika tudományának kialakulásához több európai szintű újítás felfedezése és alkalmazásának rendszeressé tétele vezetett. Ilyen volt Franciaországban Alphonse Bertillonage által bevezetett testmérés, mely azon a felfedezésen alapul, hogy az ember csontjainak teljes hosszaránya huszadik életévére kifejlődik, de nincs két egyforma olyan ember aki arányaiban teljesen egyenlő.

A testmérést, és az ennek segítségével történő személy azonosítást a daktiloszkópia váltotta fel, mely a XX. század kezdetén Nagy-Britanniából indult ki Már évezredek óta ismert az emberiség előtt, hogy az ujjnyomon lévő fodorszálak hálózata egyedi tulajdonság. Bár egyedül Kelet-Ázsiában, Kínában a Tang dinasztiaidején (i.sz618-907) használták bizonyíthatóan az ujjlenyomatot azonosítási céllal okmányokon. Dr Henry Fauld figyelte meg, hogy az ujjon lévő minták nemcsak egyediek, hanem egy életen át változatlanok, tehát alkalmasak az egyén azonosítására. Johannes Evangelis Purkinje a boroszlói egyetem tanára 1823-ban megjelent művében publikálta azon felfedezését, miszerint az ujjak fodorszálainak rajzolata alapján kilenc fő csoport különíthető el. (1 számú melléklet) Ezt követően Sir Francis Galton munkái alapján a brit kormány olyan bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy az ujjnyomat

segítségével egy a bűnözök azonosítására alkalmas rendszert dolgozzon ki. 6 Végül, de nem utolsó sorban Dr. Hans Gross nevéhez fűződik a kriminalisztika, mint csúcsfogalom bevezetése a tudományok közé. „Kézikönyv a vizsgálóbíró számára” (Graz, 1893) című könyvében a legújabb ismereti szintnek megfelelően feldolgozta és rendszerbe foglalta az akkori vizsgálattani módszereket. 1888-ban két tudóstársával A Prinsszel, és van Hamellel létrehozta a Nemzetközi Kriminalisztikai Egyesületet. Mindez nagyban elősegítette a kriminalisztika önálló tudományágként történő művelését. Szintén elévülhetetlen érdeme Hans Grossnak, hogy elsőként támogatta a kriminálpszichológiát. A XIX. században bekövetkezett robbanásszerű változás a XX században tovább folytatódott, és minden fejlett államban sor került a kriminalisztikai eszközök felhasználására a büntetőeljárásban, valamint kiépült a kriminalisztika

infrastrukturális háttere. Ennek megfelelően fejlődtek tovább a kriminalisztikai eszközök is. Minden nagyobb európai rendőri szervezet szakértői és kutatási célokra bűnügyi technikai laboratóriumokat hozott létre. Magyarországon miniszteri rendelettel 1908-ban hozták létre a büntetett előéletűek országos nyilvántartását, és a Bűnügyi Múzeum is megalapításra került. Az új követelményekre a gazdaság is reagált, kialakult a bűnügyi szükségletek igényeit kielégítő ipar, amely részint bűnügyi technikai felszerelések, részint pedig preventív biztonságtechnikát kínált. A határokon túlnyúló bűnözés leküzdése érdekében létrejöttek nemzetközi rendőri együttműködés fórumai. Elsőként 1923-ban rendeztek ilyen konferenciát Bécsben, Johannes Schobert osztrák államférfi szervező munkájának eredményeképpen, ahol az együttműködés intézményesítésére „Nemzetközi bűnügyi rendőri bizottság” néven

került sor. A folyamatos fejlesztések, kutatások eredményeképpen számos bűnügyi tudomány alakult ki, melyeket a büntetőeljárás, mint végső felhasználási fórum tart össze. 3. A modern kriminalisztikai eszközök bizonyító ereje a büntetőeljárásban 3.1 Személyiségprofil A jelenleg hatályos Be. életbelépése óta a nyomozati és a bírósági szakasz a korábbiakhoz képest megváltozott. Az új Be értelmében a nyomozóhatóság feladata a bűncselekmény és a bűnelkövető(k) felkutatása, és a bizonyítási eszközök biztosítása. A nyomozási szakban az ügy ura az ügyész lett, aki az összegyűjtött bizonyítékok alapján eldönti, hogy vádat emel, vagy sem. Az új törvény a nyomozó hatóságtól nem várja el a tényállás alapos és hiánytalan tisztázását. Ezzel a nyomozó szerepe nem csökkent, csak egyszerűsödtek a rájuk vonatkozó szabályok. Ezáltal lehetőségük nyílik, hogy új más országokban bevált eszközöket

próbáljanak ki, és honosítsanak meg az itthoni kriminalisztikában, ezzel együtt több időt szentelhetnek a bonyolultabb ügyekre. Előfordulhat ugyanis hogy a bűncselekmény helyszínén vannak olyak olyan nyomok amelyek a hagyományos kriminalisztikai eszközökkel nem vizsgálhatók, nem használhatók fel az elkövető felderítése érdekében végzett munkához. Arra az erőszakos bűncselekmények helyszínén gyakran feltett kérdésre, hogy „ki képes arra, hogy ilyesmit tegyen?” igyekszik választ adni a profilalkotás. Noha a profilalkotás még világszerte fiatal kriminalisztikai eszköznek számit, de nem minden előzmény nélküli. Ugyan a Lombrozo által felállított hipotézist a mai modern tudomány egyértelműen elvetette, ennek ellenére az ő munkásságában figyelhető meg először az a gondolat, hogy különféle embertípusok más és más jellegű bűncselekmények elkövetésére 7 hajlamosak. Az I Világháborút követően amikor a

bűnözés a mai tendenciákhoz hasonlóan elkezdett szakosodni, és megszaporodtak a szexuális jellegű, valamint a sorozatbűncselekmények, akkor az ismeretlen elkövető által végrehajtott bűncselekmények felderítési eszközeként megjelent a modus operandi rendszer. Ennek lényege, hogy visszanyúlnak egy a múltban elkövetett és már felderített hasonló, vagy azonos jellegű bűncselekményhez, és ez alapján vonják le a következtetéseket az elkövető személyes tulajdonságaira. A II Világháború alatt a Stratégigai Szolgálati Hivatal (OSS) felkérte William Langer pszichiátert, hogy készítsen előrejelzést Adolf Hitler várható vereségével kapcsolatos viselkedéséről. Igazi áttörést jelentett 1957-ben a New Yorkban sorozatos robbantásokat elkövető tettes felderítése érdekében James A. Brussel pszichiáter által elkészített személyiségprofil. Az általa a helyszínen készült felvételek, és az elkövető rendőrséghez intézett

gúnyos leveleinek felhasználásával készített profil szinte teljesen ráillett az elkövetőre, akit hamarosan kézre is kerített a rendőrség. Az 1970-es években jelentősen elszaporodott erőszakos és sorozat jellegű bűncselekmények, valamint az tény, hogy ezeket gyakran különböző államokban követték el, és az alacsony felderítési arány életre hívta 1972ben az FBI viselkedéstudományi egységét. Mint az a fentiekből már látható a profilalkotást mint nyomozási módszert az a felismerés hívta életre, miszerint olyan tudományokat is be lehet vonni a nyomozásba és hasznosítani lehet mint a pszichológia. Mindeddig egységes definíció a profilalkotás fogalmára nem született, valószínűleg azért, mert az összes profilalkotásban szerepet játszó tudományt nehéz lenne felsorolni egy egységes definíció keretén belül, pedig minden tudományterület fontos a tevékenység minél magasabb szintű művelése érdekében. A teljesség

igénye nélkül utalnék azokra az egyéb tudományágakra, melyek fontos szerepet játszanak a profil kialakításában a pszichológián túlmenően. Ilyen elsősorban a magatartástudomány, mely az emberi személyiséget vizsgálja, a magatartási minták kialakulását, a személyiség fejlődés esetleges zavarait, mindezt az ember társas kapcsolatain keresztül. Az alkalmazott bűnügyi magatartástudomány két nagy területe a helyszínelemzés, és az áldozatelemzés. Ennek megfelelően a viktimológia is fontos szerephez jut a profilalkotásban. Ahhoz azonban, hogy ezeket a tudományokat a modern profilalkotók fel tudják használni, komoly számítógépes infrasrtuktúrális háttér szükséges. Látható, hogy a módszer az angolszász országokban jutott először jelentőséghez. Az Egyesült Királyságban a módszert inkább statisztikai alapokra helyezték, ellentétben az FBI profilalkotó módszerével. Az amerikai módszer lényege, hogy egy egységes,

külön erre a célra rendszeresített kérdőív ( VICAP Crime Analysis Report) segítségével rögzítenek minden lényeges információt a bűncselekmény elkövetésének körülményeiről. Ez alapján vizsgálják az elkövetés módját, motívumát, az elkövetés helyét, az elkövető vélhető személyiségjegyeit. Ezek az úgynevezett háttér információk, amelyek a testi jegyek, személyes szokások leírását tartalmazzák. A profil elkészítésével azonban nem ér véget a munka, mert a nyomozás során felmerülő adatok tükrében folyamatosan módosítják, kiegészítik a profilt. Az Egyesült Királyságban alkalmazott módszert könnyű elsajátítani, a profil elkészítése nem igényel csapatmunkát. Ez az FBI módszerétől szintén különbözik, mert ott team-munkában folyik a profilalkotás, húszon felüli annak a csoportnak a létszáma amely egy-egy profil megírásán dolgozik, és a profil a különböző szakterületen tevékenykedő szakember

közös munkájának eredményeként konszenzusként születik meg. A magyar profilalkotás noha gyermekcipőben jár, de azért már be lehet számolni bizonyos eredményeiről. Alkalmazásának szükségességére ugyanazok a változások hívták fel a figyelmet, mint az Egyesült Államokban, nevezetesen az erőszakos, életellenes 8 bűncselekmények elszaporodása, a bűnözés átsrtuktúrálódása, a felderítés eredménytelensége. Hazánkban a módszer angol közvetítéssel jutott el, egy 1993-ban tartott profilalkotással kapcsolatos konferencián való részvétel kapcsán. Ennek megfelelően a profilalkotás Magyarországon módszerét tekintve is az angol modellhez közelít. (Ennek persze anyagi és egyéb más okai is vannak.) A módszerrel először a bolti sorozatgyilkos az azóta már jogerősen elitélt E.N kapcsán találkozhattunk Magyarországon azonban nem a sorozatgyilkosok, hanem az egyszeri elkövetők felderítése érdekében kívánják a módszert

meghonosítani, ami nehezebb feladat mert kevesebb információ alapján kell az elkövető valószínűsíthető tulajdonságaira következtetni. A módszer magyarországi meghonosításában mérföldkövet jelentett a Bendzsák Katalin és Benke Miklós által elkészített tanulmány, akik a már említett konferencián szerzett tapasztalataikat írták le. Szintén elévülhetetlen érdemei vannak Dr Fülöp Gyula szociológusnak aki az FBI által használt kérdőívet (VICAP) adoptálta, az így rendelkezésre álló adatokat számítógépen rendszerezte, és maga is készített bűnözői profilokat. A profilalkotás jelenleg kizárólagos hatáskörrel az ORFK Elemző és Koordinációs Igazgatóságán folyik. A magyar profilalkotás a szociológiai megközelítést alkalmazza. A profilalkotó a kérdőív alapján betáplált adatok segítségével leszűkít egy elkövetői kört, majd azt a statisztikai módszerek alapján továbbszűkíti, mígnem eljut egy valószínű

tulajdonságokat tartalmazó listáig. Ebből igyekszik a még ismeretlen tettes valószínűsíthető tulajdonságaihoz eljutni, felfedni az elkövetés valószínű motívumát, és felfedni az elkövetés valószínű körülményeit. Nem véletlen, hogy az előbbi felsorolásban ennyiszer lett használva a valószínű kifejezés. A módszer arra szolgál, hogy ismeretlen tettes esetén, a nyomozók munkáját segítse. Behatárolni egy elkövetői kört, egy olyan közeget amelyben könnyebb a tettes utáni kutatás, és az így gyanúba keveredett személy(ek) ellen további bizonyítékok megszerzése. A magyar módszer lényege abban rejlik, hogy számítógépes módszerrel gyorsítja könnyíti a profilalkotás folyamatát. Fantomkép készítéshez is szokták hasonlítani, a módszert, és párhuzamot vonnak a profilalkotó és a grafika készítője között az alapján, hogy a grafikus jól ismeri az egyes arctípusokat, a profilkészítő pedig jól ismeri az egyes

bűnözői viselkedésmintákat. Valóban komoly lehetőségeket rejt magában a módszer, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a veszélyeit sem, illetve alkalmazásakor ezen veszélyek, hibaforrások figyelembevételével kell eljárni. A fentiekből egyértelműen kiderült, hogy a módszer erőszakos, életellenes bűncselekmények felderítése kapcsán jut szerephez. Ennek kapcsán ki kell emelni a helyszín megfigyelésének a fontosságát, valamint azt a körülményt, hogy nagyon pontos adatszolgáltatásra van szükség, és ez csak akkor várható el, ha komolyan veszik a profilalkotó tevékenységét. Pontatlan adatszolgáltatás nagyban félrevezetheti a profilalkotót, és ez által a nyomozás menetét is. A fennálló veszélyek ellenére a magyar profilalkotás eddigi eredményei alapján jónak mondható, mert a jogerősen lezárt ügyek tükrében megállapítható, hogy 75-80%-ban megegyeznek a profilban megjelölt tulajdonságok az elitéltek tulajdonságaival.

További nagy előnye a rendszernek, hogy használatával nem vesznek el és az idő múlásával nem kopnak meg a nyomozókban felhalmozódott információk, hiszen a számítógép emlékezőképessége végtelen, és nem utolsó sorban objektív. Ez utóbbi érv alkalmas annak a leginkább nagy gyakorlatú nyomozóktól származó kritikának a megcáfolására, miszerint mindössze felesleges plusz munkáról van szó. Nem kerülhet minden ügy a rendkívül tapasztalt nyomozók kezei közé. Nem szabad megfeledkezni azonban az emberi tapasztalat fontosságáról sem. Véleményem szerint a módszer akkor lehet 9 a legeredményesebb, ha olyan elkövető elfogása a cél, aki egyszer már a rendőrség látókörébe került. Ilyen esetben ugyanis már állnak rendelkezésre információk a bűnelkövetőről (ujjnyomat, fényképfelvétel, az általa korábban elkövetett bűncselekmény jellege) ami nagyban megkönnyítheti az egyéb bizonyítási eszközök felkutatását

is. Ilyen esetben a módszer távoli hasonlattal élve az ujjnyomat azonosítással rokonítható. A számítógép kidob egy listát (ezt az ujjnyomat azonosításra használt rendszerben kandidátusi listának nevezik) amelyből a szakember be tudja azonosítani a lehetséges elkövető személyét. Mindent összevetve a profilalkotás egy olyan módszer, aminek a nyomán el lehet indulni, ha ismeretlen elkövető a tettes. A nyomozás mintegy első lépéseként betájolhat egy gyanúsítotti kört, amiből további módszerek, eszközök segítségével (pl. hazugságvizsgáló) eljuthatunk a tetteshez. Mindehhez azonban sok feltétel együttes megvalósulása szükséges, melyek nem mindegyke van meg még hazánkban. A profilalkotástól azonban nem lehet csodát várni, hiszen nem pontosan határozza meg az elkövető személyét és nem mentesít az egyéb nyomozási cselekmények elvégzése alól. Bizonyítékként nem értékelhető, de nagy segítséget nyújthat a

bizonyítási eszközök felkutatásában, mintegy iránytűként segítve a nyomozásban résztvevő nyomozók munkáját. Ez is mutatja, hogy szerephez igazán csak a nyomozati szakban juthat a személyiségprofil. Amennyiben sikerül a tettest elfogni, és bíróság elé állítani, akkor a bíróság nem a személyiségprofil alapján fog döntetni a vádlott bűnössége felől, hanem az egyéb olyan bizonyítékok alapján amire kétséget kizáróan lehet tényállást alapítani. A profil megalkotásánál nem lehet kategorikus kijelentéseket tenni Az elsőfokú bírósági tárgyalás keretein belül a személyiségprofil legfeljebb, mint egy ismertetett irat válhat a tárgyalás anyagává. Segíthet azonban a belő meggyőződés kialakításában és súlyának megfelelően szerepet kaphat az ítélet indokolásában is. A fentiek alátámasztása képpen álljon itt két eset a hazai profilalkotás eddigi gyakorlatából. A bolti sorozatgyilkos E. N ügye kapcsán

került a köztudatba a profilalkotás A módszert a mindennapi gyakorlatban használó két FBI ügynök érkezett hazánkba 1998 koratavaszán, és Virginiában is elkészítették a bolti sorozatgyilkos profilját. Ezzel egy időben a magyar nyomozók is megtették ugyanezt. A magyar profilalkotók nem vallottak szégyent, mert az általuk készített profil pontossága megegyezett az FBI által készített profillal. (87%-os találati pontosság vélelmezett, és a jogerősen elítélt tettes valós tulajdonságai között.) A másik, esetben egy 2000 őszén történt Tolna megyei faluban történt kettős gyilkosság kapcsán került sor a módszer alkalmazására. Nyári konyhájában holtan találták a 67 éves idős asszonyt, aki a helyi bögrecsárdát vezette, majd a lakást átkutatva megtalálták a nála albérletben lakó 22 éves tanítónő holttestét is. Mivel az ügy nagy sajtó nyilvánosságot kapott és a hagyományos nyomozási módszerek nem vezettek

eredményre bevonták az ORFK munkatársait profilkészítés céljából. Az elkészített profil, és a helyszínen talált cigarettacsikk segítségével amin DNS azonosításra alkalmas nyálminta volt sikerült leleplezni a bűnelkövetőt. Jelen profil a lehetséges motívum felvázolása, és annak segítségével szűkítette le az elkövetői kört, hogy kizárta a faluban élő roma lakosságot a gyanúsítható személyek köréből. További tanulsága az esetnek, hogy az utóbb napvilágra került részletek segítségével ismét elkészítették a profilt, így még pontosabb eredményre jutottak. Mindez mutatja, hogy az új információk tükrében folyamatosan kell alakítani a profilt a jó eredmény elérése érdekében. Az, hogy a módszer fiatalsága ellenére is viszonylag jól működik (ha igényt tartanák rá) annak oka talán abban rejlik hogy a más társadalmi, gazdasági körülmények között életre hívott eszközt a magyarországi viszonyoknak

megfelelően adoptálták. 10 3.2 Poligráfos vizsgálatok A poligráfos hazugságvizsgálat kezdeti szintén a Cesare Lombrozo által végzett kísérletekig nyúlnak vissza. Elsőként ő végzett Mossoval olyan kísérleteket, amelyek a hazugság leleplezésére alkalmasak. Ők a vérnyomás és a pulzus segítségével igyekeztek következtetéseket levonni a meghallgatott személy vallomásának valóságtartalmára vonatkozóan. A hazugságok bizonyítására az orvostudományban használatos hydrosphymographot használták. Az eszköz egy vízzel teli vázához hasonlított, melynek a tetején egy kaucsuk membrán úszott ami a vérnyomásban és pulzusszámban hirtelen bekövetkezett változások hatására kimozdult. Az ő kísérletüket követően számos eszköz igyekezett a hazugság kísérőjelenségeként végbemenő fiziológiai változások (vérnyomás, pulzus, légzési ciklus) mérésére. A mai poligráf ősét 1921-ben Kaliforniában készítette el John

Larsson rendőrtisztviselő, amely a három jelenséget, a vérnyomást, a pulzust és a légzést együttesen mérte. Ezzel egy időben vizsgálták a bőr bioelektrikus jelenségeinek vizsgálatát is, valamint az izom működését a kihallgatási szituációban. Ezt követően folyamatosan elterjedt a poligráf használata, gyártásával iparvállalatok foglalkoznak, és egyes országokban, pl. az Egyesült Államokban nemcsak a büntetőeljárás-jog területén alkalmazzák. (A szó jelentése görög eredetű, „többféle írást” jelent.) Érdekesség, hogy a nünbergi per folyamán is alkalmazták a készüléket. Ma Magyarországon hatcsatornás rendszerű (hat élettani jelenséget vizsgáló) hazugságvizsgáló működik, szakemberek szerint ennyi elegendő a biztonságos véleményalkotáshoz. A módszer funkcióját tekintve segíti a nyomozóhatóság és az ügyész munkáját az elkövetők azonosításában, az eltűnt személyek és a bizonyítékok

felkutatásában. További lehetősége az eljárásnak, hogy segíthet kiszűrni az ártatlanul gyanúba keveredetteket. Maga a készülék egy sokcsatornás regisztráló készülék, amelyik képes az emberi szervezetben egyszerre lezajló változások mérésére. Magyarországon a 1970-es évek végén, 1980-as évek elején kezdték alkalmazni elvétve emberölési ügyek kapcsán, amikor a nyomozók hosszabb idő után sem jutottak el a tetteshez, és már minden más azonosítási lehetőséget kipróbáltak. A módszer annak ellenére, hogy alkalmazása eredményre vezetett nagyon lassan terjedt, az 1990-es után tapasztalható csak emelkedés az elvégzett vizsgálatok számát tekintve. A kezdeti bizalmatlanság ellenére ma már bevett módszernek tekinthető, és évente 450-500 vizsgálatot végeznek el az 1992-ben felállított ORFK Kriminálpszichológiai Laboratóriumában. A vizsgált ügyek számának túlnyomó többségét az élet elleni, valamint a rablási

ügyek teszik ki. A poligráfos vizsgálatról a Be. kevés említést tesz A 180§ (2) bekezdésében rögzíti, hogy a vizsgálat elvégzéséhez a gyanúsított beleegyezése szükséges, valamint a 182.§ (2) bekezdésében előírja a szaktanácsadó kötelező részvételét. A 453§ (3) bekezdése pedig kizárja a fiatalkorúakat a poligráffal vizsgálható személyek köréből. További fontos jogszabály a poligráfos vizsgálatok szempontjából a 23/2003 (VI. 24) BM-IM együttes rendelet, amely részletesebben rögzíti a vizsgálat menetét, dokumentálását, valamint az anyanyelv használatának kérdéseit is. Ezek jogi szempontból fontos elemek, azonban még számos jogszabályi formában talán elő sem irható követelménynek kell teljesülne ahhoz, hogy a vizsgálat eredményére nyugodt lélekkel lehessen támaszkodni. 11 A Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott (BH. 1997/115) a poligráfos vizsgálat eredményének a büntetőeljárásban betöltött

szerepével. Leszögezte, hogy a szabad bizonyítás elvének megfelelően a büntetőeljárásban szabadon felhasználható minden olyan eszköz, és bizonyíték amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet, a hatóságok ezeket egyenként és összességükben szabadon értékelik, és ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el. Ennek korlátja a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezés. Tehát, ha a poligráfos vizsgálat során nem sértették meg a törvény rendelkezéseit, akkor annak eredménye bizonyítékként felhasználható. Ezzel a döntésével Legfelsőbb Bíróság a poligráfos vizsgálatot a pszichológiai szakértői vélemény keretei közé helyezte. A poligráfos szakvéleménnyel szemben ugyanazokat a követelményeket kell támasztani, mint a hagyományos szakvéleményekkel szemben. Vannak olyan alanyi és tárgyi követelmények amelyek nincsenek jogszabályi formába öntve, de meglétük elengedhetetlenül szükséges

ahhoz, hogy megfelelő színvonalú vizsgálat készüljön. Egyrészt nagyon fontos egy megfelelő vizsgálati miliő kialakítása, amiben a fiziológiai változások jól mérhetők. Ahhoz, hogy a vizsgálat vezetője ezt megteremtse, a szükséges kriminálpszichológiai ismereteken túl megfelelő rutin, és nem utolsó sorban rátermettség szükséges. A rutin fontosságát azt is bizonyítja, hogy azokban az országokban ahol valamilyen szintjén az igazságszolgáltatásnak alkalmazzák a poligráfot a vizsgálók számára előírnak egy minimumot amit az adott évben teljesíteni kell. A megfelelő vizsgálat lefolytatásának tárgyi feltétele megfelelő eszközön kívül a helyesen, célravezetően összeállított kérdéssor, és a célra alkalmas vizsgálati helyiség, ahol semmilyen tárgy dekoráció nem vonja el a fegyelmet a vizsgálattól. Ami azonban a legfontosabb, azon túl, hogy a gyanúsítottnak írásos beleegyező nyilatkozatot kell adnia a vizsgálat

lefolytatásához, egyrészt megfelelő egészségi állapotban kell lennie, másrészt meg kell legyen benne az együttműködési hajlam. A legmegbízhatóbb módszernek a feszültségcsúcs-tesztet tekintik a szakemberek, melynek lényege, hogy hasonló tartalmú és valószínűségű információk közé helyeznek egy olyan tényt amely csak annak számára kritikus aki a cselekményt elkövette. A kérdésekre igennel, vagy nemmel lehet válaszolni. Ennél a módszernél különösen fontos, hogy a kérdéseket csak az elkövető és a rendőrség ismerje. Magyarországon is leginkább ezt a módszert alkalmazzák A témával foglalkozó cikkek bizonysága szerint a vizsgálat validitása 70-90% körül mozog. A magyar büntetőeljárásban a poligráf kezdetben csak felkérésre került alkalmazásra amit a nyílt nyomozati anyagban nem használtak fel, csak orientálta a nyomozókat az ügy további felderítésében. (Hasonló helyzetben volt tehát mint a ma csak terjedőben

lévő személyiségprofil.) A fordulópontot 1986 jelentette amikor a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 40/1987 számú utasítása felsorolta a bizonyítás eszközei között a poligráfos vizsgálatot is. A poligráfos vizsgálatra szinte kizárólagosan a nyomozati szakban kerül sor. A bíróságok a bizonyítékok értékelésénél az ügy paraméterei függvényében maguk döntik el, hogy figyelembe veszik-e a bizonyítékok mérlegelésénél vagy sem. Ha a vizsgálat, és az így keletkezett poligráfiai szakvélemény megfelel a szakvéleményekkel szemben állított kiválnalmaknak, ugyanúgy bizonyítéknak kell tekinteni, és értékelni kell, mint az összes többi bizonyítékot, figyelembe véve a módszer előnyeit, hátrányait. 12 3.3 A poligráfos vizsgálat és a profilalkotás módszerének összehasonlítása Az eddigiekben bemutatott két modern kriminalisztikai eljárást érdemes összehasonlítani. Azonosságaikat tekintve mind a két

módszer a nyomozás során, annak is a kezdeti stádiumában kap szerepet a lehetséges elkövetői kör kiválasztása vagy vizsgálata kapcsán. Ezzel kapcsolatban említendő meg, hogy a poligráf hasznosabb lehet, abból a szempontból, hogy nemcsak a gyanú alátámasztásában, hanem a gyanú alóli mentesülésben is segíthet. További azonosság, hogy mind a két módszer a kriminálpszichológián túl még egyéb tudományágakat is felhasznál, tehát multidiszciplinárisnak mondhatóak. Nagy hasonlóságot mutatnak azon a téren is, hogy leginkább élet elleni, erőszakos, rablási bűncselekmények kapcsán alkalmazzák őket. (Hazánkban ugyan csak emberölési ügyekben alkalmaznak profilt, de nemzetközi viszonylatban a rablások felderítése terén is igen elterjedt, sőt törekvések vannak a magyarországi alkalmazására ilyen téren is) Bizonyító erejüket tekintve azonban lényeges különbségek vannak, amely összehasonlításban a mérleg nyelve

egyértelműen a poligráfos vizsgálat felé mozdul. Amíg a profilalkotás leginkább a tettes megtalálását elősegítő eszköz ami a bizonyítás során nem nagyon jut szerephez, addig a poligráfos vizsgálatról készült szakvéleménynek - a szükséges feltételek megléte esetén - lehet bizonyító értéke. Itt szólnék a poligráfos vizsgálat lélektani hatásáról. Sokszor előfordul a gyakorlatban, hogy a poligráfos vizsgálat alatt a terhelt végig tagadja az elkövetést, ám a vizsgálat végeztével megtörik, és részletes beismerő vallomást tesz. Példa erre a közelmúltban napvilágot eset amikor P.I felesége eltűnése után 14 évvel a poligráfos vizsgálat végeztével ismerte be, hogy ő ölte meg a feleségét. „Előadta, hogy az ügyben újabb eljárás indult, ő alávetette magát egy hazugságvizsgálatnak, melynek eredményeként a vizsgálatot végző közölte vele, hogy „maga ölte meg”, mire sírni kezdett és elmondta az

igazságot.” (Fővárosi Bíróság 14B 141/2004) Szintén beismerő vallomással végződött az a hazugságvizsgálat amelyet követően B. F beismerte, hogy ő lőtte le és ásta el apját. 3.4 A bűnügyi technikai szakvélemények bizonyító értéke A büntetőeljárás fontos intézményének a tényállás felderítésének és bizonyításának fejlesztésében lényeges szerepet töltenek be a természettudományos kriminalisztikai vizsgálatokkal foglalkozó tudományok, és az ezeket kutató intézetek. Az elmúlt három évtizedre vezethető vissza az a folyamat, aminek eredményeképpen tudományos színvonalon működő intézeteket hoztak létre a természettudományos kriminalisztikai eljárásoknak a büntetőeljárásban történő alkalmazására. Ez a tudományos kriminalisztika fejlesztése iránti igény visszavezethető egyrészről a bűncselekmények számának jelentős emelkedésére, és a bűnözői módszerek specializálódására, valamint a

jogalkalmazó bizonyítással szemben támasztott követelményeinek a törvényességi, és emberi jogi szempontból való szigorodására. A fentieken túl technikai-tudományos területen is egyre fontosabbá válik a nemzetközi együttműködés. A természettudományos kriminalisztika alapvetően kettős funkciót tölt be a büntetőeljárásban. Elősegíti a bűncselekmények felderítését, illetve bizonyítását. A tudomány eredményeit a szakértők közvetítik a bíróságok felé. Az igazságszolgáltatás tőlük várja, hogy a tudomány (legfrissebb) eredményei megjelenjenek az eljárásban, ráadásul olyan 13 formában, ami az adott szakterülethez nem értő jogász számára is érthető. A z 53/1993 (IV2) kormányrendelet szerint a szakvélemény bizonyítási eszköz, amelyet a szakértő készít a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával. Az új tudományterületek fogadtatása az igazságszolgáltatásban általában

ambivalens. Ez abból ered egyrészt, hogy a büntetőjog logikája miatt különösen nagy megbízhatóságot, bizonyosságot követel meg, másrészt az új tudományos eredményeket minél hamarabb alkalmazni szeretné. Ez leginkább a bizonyítékok különösen gondos és körültekintő egybevetésével lehet kiküszöbölni. A forenzikus tudományoknak igazságszolgáltatás keretében történő felhasználásauk érdekében gyakran olyan kérdéseket is kell vizsgálniuk, amelyek az alaptudomány érdeklődési körén kívül esnek. Példa erre, hogy a fegyverből kilőtt lövedéken lévő nyomot nem tanulmányozza sem a műszaki, sem a haditudomány. Ahhoz, hogy egy szakvélemény megállja a helyét a bizonyítási eljárás során, két követelménynek kell megfelelnie. Egyrészt a laikusok számára érthetően kell tartalmaznia a vizsgálat lényegét, és a kapott eredmények értékelését, másrészt pedig –például egy másik szakértő kirendelése esetén- a

ténymegállapításokat úgy kell magába foglalnia hogy az egy másik szakértő számára is követhető és ellenőrizhető legyen. A bíró számára akkor igazán meggyőző egy szakvélemény, ha több szakértő ugyanarra a véleményre jut. Ez persze nem mindig fordul elő, aminek gyakran az egyes szakerők mögötti technikai felszereltség, vagy a szakértők specializálódása az oka. Ennek elkerülése végett ki kellene alakítani a megfelelő jogszabályi hátteret. Ez rámutat arra a nagyon fontos igényre, hogy ezen a téren is megfelelő minőségbiztosítási rendszer épüljön ki. Itt kell megemlékezni az ENFSI (European Network of Forensic Sciense Institutes) szerepéről, mely szervezet az európai laboratoriuközi ellenőrző vizsgálatok rendszerének kialakításával és a kriminalisztika minden ágazatra való kiterjesztésével tesz nagy szolgálatot. A jogalkalmazó elvárja továbbá a szakértőtől, hogy véleményét minél kategorikusabb formában

írja le. Ez az igény érthető, hiszen a bíróra vár az a nem kis feladat, hogy a szakértői (tudományos) igazságot perbeli igazsággá transzformálja, és ezt megfelelően indokolja. A kategorikus véleményadás azonban a szaktudás, és minden technikai feltétel megléte sem mindig lehetséges. Ilyenkor a szakértőknek a valószínűség magas fokát matematikaistatisztikai módszerek segítségével lenne kívánatos meghatároznia Mindebből fakadóan az egyes tudományágak területén külön kell vizsgálni a valószínűség és a bizonyosság közötti különbséget a szakvény bizonyító erejének vizsgálatánál. (Egy daktiloszkópiai vélemény csak kategorikus lehet, mert egy egyénre jellemző jól vizsgálható tulajdonság alapján azonosít, ugyanezt a mikroméretű anyagmaradványok vizsgálatánál már nem mondhatjuk el.) Legyen azonban bármilyen meggyőző egy tudományos alapokon nyugvó megállapítás, tett megállapítás, ettől még az összes

többi bizonyítékot is ugyanolyan részletességgel, pontossággal, körültekintéssel kell megvizsgálni. A következőkben bemutatok néhány olyan modern kriminalisztikai eszközt, eljárást, amelynek eredményét a bíróság szakvéleményként értékel a bizonyítási eljárásban. Ezzel párhuzamosan szeretném bemutatni -ha csak felületesen is- a Bűnügyi Szakértői és 14 Kutatóintézetben tett látogatásom alapján az ott folyó munkát, az ott használt eszközöket és eljárásokat. 3.41 Nyomszakértés A bűncselekmények elkövetésekor az úgynevezett helyszínes bűncselekmények esetén az elkövetők óhatatlanul is hagynak maguk után nyomokat. Az igazságügyi nyomszakértő ezeket, a bűncselekmény helyszínén talált tárgyak, elváltozások mechanikai, nyomtani tulajdonságát vizsgálja. Azt azonban, hogy ezeket az információkat hordozó elváltozásokat milyen mértékben lehet a bűncselekmény felderítése, és bizonyítása során

felhasználni, a szakmai felkészültségen, a vizsgálati módszerek ismeretén és a szükséges technikai felszereltségen túl azon is múlik hogy, a bűnügyi technikusok és helyszínelők kellő fontosságot tulajdonítottak-e a nyomoknak, és azokat megfelelően biztosították-e a későbbi vizsgálat számára. A BSZKI Nyomszakértői Laboratóriumában ahol a technikai feltételek adottak, a klasszikus nyomszakértői feladatokon felül (lábbelinyom, gépjárműnyom,stb.) fényképről történő személy azonosítás is folyik, ami a ATM automaták kifosztásánál, valamint a tiltott határátlépésnél játszik szerepet többek között. A hagyományos nyomszakértői munkára vagyon elleni, közlekedési balesetek kapcsán kerül sor, de nem ritka az élet ellenes bűncselekmények esetén való alkalmazása sem. A nyomszakértők a modern vizsgálati eszközök segítségével a mikroszkopikus méretű nyomokat is ki tudják mutatni. Mindehhez nemcsak megfelelő

nagyítású mikroszkóp áll a rendelkezésükre, hanem olyan is amely speciális szerkezeténél fogva nagyobb tárgyak vizsgálatát is lehetővé teszi. Abban az esetben, ha az elkövetés vélt eszközét a nyomozó hatóság lefoglalja, akkor próbanyom elkészítésével, amelyet a nyomhordozó felületnek megfelelő anyagból készítenek (fogászati viasz, ólom stb.) vizsgálja meg, hogy a helyszínen talált nyom az adott eszköztől származhatott-e. A nyomszakértői munkát nagyban megkönnyíti az a tény, hogy nincs két teljesen egyforma nyom, két teljesen azonos kés lenyomata is megkülönböztethető a szakember számára. Ezen túlmenően pedig a különbözőségek/azonosságok jól dokumentálhatók, tehát adott esetben könnyű egy kategorikus szakvélemény kialakítása és alátámasztása. 3.42 Daktiloszkópia A daktiloszkópia (ujjnyom azonosítás) már régi módszernek tekinthető, mint ahogy már volt szó róla, nagyon régen alkalmazzák egyedi

azonosítás céljából. Magyarországon 1908 óta létezik ilyen nyilvántartás. Azért foglalkozom vele ezen dolgozat kereti között, mert a modern számítógépes technika segítségével nagyban megnőtt ennek régi jól bevált módszernek a hatékonysága és használhatósága. A korábban használt Printrak-AFIS ( Automatic Finderprint Indetification System) rendszer alkalmazását felváltotta a SAGEM-AFIS rendszer mely 2002. január 1-jével került bevezetésre a BSZKI Daktiloszkópiai Osztályán. A rendszer működésének részletes ismertetése nélkül (lásd 2., 3 számú mellékletek) csak utalnék azokra a körülményekre amelyek alátámasztják a rendszer megbízhatóságát, segítve ez által a bűnüldözés és a bíróságok munkáját. A rendszer bevezetése óta közel megtízszereződött a beazonosított ujjnyomatok száma, és jelentősen lerövidült a vizsgálat ideje is. Azáltal, hogy az ujjnyomatok szkenner segítségével kerülnek a

lenyomatokat digitálisan rögzítő rendszerbe, lehetőség van a nem teljesen jó minőségű lenyomatok vizsgálatára is, hiszen amikor a helyszínen az elkövetők otthagyják 15 ujjlenyomataikat, akkor nem „körömtől körömig” terjedő lenyomatot hagynak maguk után. A modern technika azért nem váltotta fel az emberi munkát, szaktudást, tapasztalatot, mert a számítógéppel beazonosított ujjnyomatot a szakértői vélemény elkészítése előtt két szakértő is megvizsgálja nagyító segítségével. Ennek köszönhetően Magyarországon kizárólagos ujjnyomszakértői vélemények születnek, az abban megállapított azonosítások leírása kategorikus, a szakértő csak „igen” vagy „nem” választ tud adni egy összehasonlító vizsgálat során megállapított azonosságról a vizsgált nyomok, nyomatok összefüggésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából lényeges, hogy 2004. május 1-ével hazánk csatlakozott a

1990. december 15-én megszületett Dublini Egyezményhez, és bekapcsolódott az EURODAC rendszerbe. Az EURODAC a menedékkérők, az illegális határátlépők, valamint az uniós tagállam területén illegálisan tartózkodó személyek személyazonosságának megállapításában játszik fontos szerepet. Az EURODAC működéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tagállamok haladéktalanul rögzítsék minden menedékkérő, és minden olyan külföldi személy ujjnyomatát akit a tagállam külső határának illegális átlépése kapcsán fogtak el, továbbá azokét, akik illegálisan tartózkodnak az országban, feltéve, hogy az illető személy betöltötte a 14. életévét Magyarország on-line kapcsolatban van az EURODAC rendszerrel, az eddig eltelt idő tapasztaltainak tükrében elmondható, hogy a rendszer eredményes, mert több alkalommal is kiderült, hogy a Magyar Köztársaságban menedékjogot kérő személyről korábban az Európai Unió más

tagállamában már vettek ujjnyomatot. A BSZKI Daktiloszkópiai Osztályán dolgozó szakértők már több évtizede foglalkoznak ujjnyom azonosítással. Munkájuk hatékonyságát jelentősen megkönnyítette a SAGEM AFIS rendszer bevezetése. Egyöntetű a véleményük a tekintetben, hogy a daktiloszkópia terén végbement fejlődések túl nagy publicitást kapnak, ezzel felhívják a bűnözők figyelmét is, akik ennek hatására körültekintőbben járnak el a bűncselekmények elkövetése során. A fejlődés azonban nem állt meg, a poroszkópia (pórusok azonosításával foglalkozó tudomány) és a bőrpercélek vizsgálatával foglalkozó tudomány képviselői azon fáradoznak, hogy tovább pontosítsák, tökéletesítsék a daktiloszkópia tudományát. 3.43 A kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmára vonatkozó vegyész szakértői vélemények A Btk. 282§-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekményének a megállapíthatósága

szempontjából különösen fontos szerep jut a vegyész szakértői véleménynek. A BK 155 szerint „a kábítószer mennyiségének megállapításakor – a vegyész szakvélemény alapulvételével – annak tiszta hatóanyag-tartalma mérvadó. Ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegység alapján kiszámított mennyiségeket arányosan átszámítva összegezni kell, és így kell kiszámítani, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát. Annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert tartalmaz-e és ha igen milyen mennyiségben különleges szakértelem szükséges.” A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a kábítószerrel visszaélés eseteiben a vegyész szakértői véleményben foglaltak rendkívüli fontosságot kapnak a bizonyítás során. A büntetési tétel a vegyész szakértői véleményben foglaltak szerint alakul.

16 A 2/1988 (V. 19) számú IM rendelet 3 számú melléklete nevezi meg a szakvéleményt adó állami szerveket, melyben a kábítószer vizsgálatára a Bűnügyi és Szakértői Kutatóintézetet jelöli ki erre a feladatra. Jelenleg az Intézet Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztályán vizsgálják a kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalmát, valamint az égési bomlástermékekkel kapcsolatos vizsgálatokat. Ahhoz, hogy pontos szakvélemények szülessenek szükségesek a megfelelő tárgyi technikai feltételek, megfelelő szakmai tudás, és rutin. Ezek adottak Nagy előrelépést jelentett a jogi háttér tekintetében amikor törvényileg is pontos meghatározásra került a kábítószer csekély és jelentős mennyiségének a fogalma. (Btké 23§ (1) bek) Ez egyrészt növelte a jogbiztonságot, másrészt pedig szükségtelenné tette orvos szakértő bevonását e témakörbe, tovább növelve a vegyész szakértők felelősségét. A BSZKI tett

látogatásom során betekintést nyerhettem a Szerves Kémiai Analitikai Osztály munkájába is. Az itt dolgozók kellő technikai felszereltség, szaktudás és elhivatottság birtokában végzik a munkájukat. Minden egyes szakvéleményt komoly szakértői munka előz meg. A megvizsgálásra megküldött anyagokból kétszer vesznek mintát, és azokat két különböző módszer segítségével vizsgálják. Minden kábítószer fajta megvizsgálására másik műszert használnak, így is megelőzve a műszerek átállítása során keletkező hiba lehetőségeket. A szakvéleményt akkor készítik el, ha a két különböző módszerrel elvégzett vizsgálat ami természetesen egymástól függetlenül zajlik, ugyanarra az eredményre vezet. Az intézet munkáját dicsérik azok a ellenőrző vizsgálatok, amelyek az ENSZ és az ENFSI keretében folynak. A fenti szervezek rendszeresen küldenek mintákat elemzés céljából A különböző kutatóintézetek által

visszaküldött mintákat a referencia laboratóriumok által elkészített mérések eredményével vetik össze. Magyarország eddig minden esetben hibátlan mérési eredményt produkált. Előállhat olyan helyzet, hogy más szakértőt rendelnek ki a bizonyítási eljárás folyamán aki más tartalmú szakértői véleményt készít. Ennek okai leginkább abban rejlenek, hogy nem biztos, hogy egy eseti szakértőnek megvan a kellő technikai felszereltsége és rutinja a nagypontosságú vizsgálatok elvégzéséhez. Jó példa erre a fiatal kannabisz által tartalmazott THC sav. Ez az anyag jelentős mennyiségben jelen van a fiatal növényben, de nem azonos a hatóanyagával. Ha a vizsgált mintát hő éri, akkor a THC sav THC-vé alakul át Ezt a vizsgálat során figyelembe kell venni, mert ha ezt a jelenséget nem veszik számításba akkor másként kerül megállapításra a tiszta hatóanyag-tartalom, aminek komoly következményei lehetnek. Ezt a szakértői

vélemények mérlegelése kapcsán is mérlegelni kell. Minden szakértőnek figyelemmel kell lennie a 11/2003 (V.8) IM-BM-PM együttes rendeletében foglaltakra (78.§-86§) Jelentős előrelépés volt 1996-ban a regionális kábítószer laboratóriumok felállítása, melyek Győrött, Veszprémben, Pécsett, Szegeden és Debrecenben lettek felállítva. Ezek az intézmények a BSZKI irányítása és szakmai felügyelete mellett végzik a munkájukat. Megalapításuk oka nemcsak a kábítószerek gyors terjedése volt, (lásd 4.,5,6,7számú mellékletek) hanem az EU-hoz való várható csatlakozásunk is. Területi elhelyezkedésük révén lefedik az Európai Unió külső határait, így szükség esetén gyors, pontos méréseket végezhetnek, az egyes anyagok kábítószer taralmára vonatkozóan. 17 3.44 DNS a kriminalisztikában Sokáig csak az ujjnyomat összehasonlító vizsgálata nyújtott lehetőséget azon kérdés eldöntésére, hogy adott személy járt-e a

bűncselekmény helyszínén. Hosszú időn át folytatott kutatás után 1985-ben történt az áttörés a „DNS-ujjnyomat technika” kidolgozása révén. Ezzel lehetővé vált a biológiai anyagmaradványok azon vizsgálata amelyek ugyanúgy alkalmasak az egyének egymás közötti megkülönböztetésére mint az ujjnyomat. A DNS vizsgálatok jelentős áttörést jelentettek a kriminalisztikában is, rövid idő alatt nagyon gyors fejlődésen ment keresztül ez a tudományterület. Ennek számos oka van Egyrészt számtalan olyan biológiai anyagmaradvány vizsgálata vált lehetővé, amelyeket korábban nem lehetett vizsgálni. A gyors fejlődés másik okát abban látom, hogy egy DNS minta alapján felállított azonosítás komolyabb bizonyító erővel rendelkezik, mint egy ujjnyomat. Ezt egyrészt alátámasztja az, hogy ha valakinek az ujjnyomatát beazonosítják, de az a személy bűncselekmény elkövetésétől függetlenül is gyakran jár az adott helyszínen,

az nem bizonyítja különösebb jelentősséggel azt a hipotézist, hogy ő az elkövető. (Persze más kérdés, ha az adott ujjlenyomatot az elkövetés eszközén fedezik fel.) Másrészt a bizonyíték bizonyító ereje annál nagyobb minél inkább a fajtájára jellemző úton módon keletkezett. A DNS vizsgálatra alkalmas biológiai anyagmaradványok pedig általában jellemző módon keletkeznek. Gondoljunk csak a vérre, ondóra, vagy körömkaparékra Ujjnyomatot mindig, mindenki hagy maga után, vérfoltot, nyálat, vagy egyéb testváladékot azonban nem feltétlenül. Szintén nagy szerepe lehet a DNS vizsgálatoknak az ártatlanul gyanúba keveredettek tisztázásában. Az igazságügyi orvostannak igen speciális területe az igazságügyi hemogenetika. Ennek a tudományágnak is az a legfontosabb feladata, hogy területéhez kapcsolódó kérdésekben objektív bizonyítékot szolgáltasson, és azt érthető formában tárja a bíróságok, más hatóságok elé.

Ahhoz, hogy megfelelően lehessen értékelni az egyes szakvéleményben foglaltakat, ismerni kell az egyes tudományos módszerek hatékonyságát. A modern technika rohamos fejlődése közepette azonban ez nem mindig lehetséges, és az előfordulhat, hogy bizonyos szakkérdésekben nem alakult ki teljes tudományos konszenzus, ezért nagyon fontos a szakértő szakvéleményében a közérthetőségre is figyeljen, és egyes megállapításait a lehető legkategorikusabban tegye meg. A DNS vizsgálatok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának számos előnye mutatkozik meg. Ezek közül a legfontosabbak: - az elkövető megbízható azonosítása - a tévesen gyanúba keveredettek gyors tisztázása - a bűncselekmények hatékonyabb felderítése - elrettentő hatás a bűnőzökre - a lakosság bizalmának növekedése az igazságszolgáltatásban - más helyen elkövetett bűncselekmények tetteseinek azonosítása, ami a kiszabható büntetés nagyságát is növeli -

a bíróság elé terjesztett bizonyítékok nagyobb megbízhatósága - régebbi ügyek utólagos szakértői vizsgálata ( Az Egyesült Államokban több esetet is felülvizsgáltak és elvégezték a DNS vizsgálatokat, ami nem elenyésző számban vezetett a korábban elítélt vádlott felmentéséhez.) 18 A BSZKI székértői 1993 óta alkalmaznak DNS-technikát, és 38 lokusz azonosítását tudják elvégezni. Mind a polimeráz láncreakción, mint pedig a mintkondrinális vizsgálatokon alapuló módszert alkalmazzák. Elsősorban élet és vagyon elleni bűncselekmények esetén használják fel a szakértői bizonyításba a DNS vizsgálatot, de nem ritka a közlekedési balesetek bizonyítási eljárásaiban sem. (Az autón maradó bőrfoszlány maradványok összehasonlítása a sértetti mintával.) A BSZKI DNS laboratóriumainak minőség ellenőrzését –a felkérésnek megfelelően a Német Igazságügyi Orvostani Társaság (GEDNAP) és az FBI Laboratóriuma

végezi el évente. Eddig minden esetben helyesnek bizonyultak a BSZKI által végzett vizsgálatok. Elcsépelt téma, de a nemzetközi bűnözés és az Európai Unión belüli határok megnyitásával szükséges lenne egy az EURODAC rendszerhez hasonló DNS adatbázis felállítása. Végül, de nem utolsó sorban a DNS vizsgálatok kapcsán is ki kell emelni azt a nagyon fontos körülményt, hogy a sikeres vizsgálati eredmény alapja a nyomozó, a bűnügyi technikus, és a szakértő egymásra épülő és egymás munkájára fegyelemmel lévő tevékenysége. Az, hogy a megfelelően lefolytatott helyszíni szemle, a bizonyítékok alapos munkával történő felkutatása és helyes eljárás szerinti biztosítása mennyre fontos, azt jól mutatja a CS. F esete Azért menték fel az ellene felhozott súlyos vád alól, mert a helyszíni szemle során nem biztosították a nyomokat a később elvégzendő szakértői vizsgálatok számára. Az ezek nélkül rendelkezésre álló

bizonyítékok értékelése során pedig a bíróság megállapította hogy „azok nem alkotnak olyan, a vádlott bűnösségét alátámasztó töretlen logikai láncolatot, amely a büntetőjogi felelősség megállapításához elengedhetetlenül szükséges.” (Fővárosi Ítélőtábla 2Bf 600/2003/7) 3.45 Mikroméretű anyagmaradványok az igazságügyi szakértői bizonyításban A bűncselekmények elkövetése során végbemenő változások nem mindig okoznak mindig látványos elváltozást a külvilágban. Számtalan esetben árulkodnak azonban a történtekről azok a mikroszkókpikus méretű anyagmaradványok, amelyek a vizsgált esemény során odatapadnak, megakadnak, rászállnak, felkenődnek az egyes vizsgált tárgyakra. Kriminalisztikai eszközökkel a vizsgált tárgyak érintkezése, és az idegen eredetű anyagmaradványok származásának a helye bizonyítható. Ilyen mikroméretű anyagmaradványok például az egymással való érintkezés során a

ruházaton maradó textilszálak, a betört üveg megtapadó szilánkjai, a páncélszekrény feltörése közben a ruházatra hulló fémreszelék, az elsődleges lőpornyom stb. Az ilyen mikromértű anyagmaradványok sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a bizonyítás szempontjából. Az egyik ilyen előnyös tulajdonságuk, hogy hosszú ideig megmaradnak a különböző eszközökön, ruhadarabokon, másrészt pedig, hogy jelenlétük azon kívül, hogy megcáfolhatatlan tény, segíthet az események rekonstuálásában is. Vizsgálatukon keresztül olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy „hogyan, mikor, hol és mivel” történt az adott bűncselekmény elkövetése. Ezen tárgyi bizonyítékok esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a bűnjelkezelési és vizsgálati módszerek pontos betartása. A BSZKI-ben külön erre a célra kiépített bontó helyiségek vannak, amelyek finn minta alapján lettek kiépítve. Az itt dolgozóknak

nagyon szigorú szabályok között kell végezniük 19 munkájukat. Jó példa erre az általuk használt munkaruha, amelynek textilszálait jól meg lehet különböztetni a szokásos ruhaneműktől. Az egyes bontó helyiségek jól el vannak különítve egymástól, és szigorúak az átjárás szabályai is. Ezekben a laboratóriumokban végzik el a bűnjelek elővizsgálatát szükség esetén akár speciális fényviszonyok közepette. A mikroméretű anyagmaradványok kapcsán a szakértők nem minden adnak kategorikus véleményt. Ennek az az oka, hogy a bevizsgált műanyagok, texilrázadékok, fémszemcsék tömegtermékek maradványai. Ezért a szakértő gyakran használja a „származhat” kifejezést székvéleményében. Az a helyénvaló hogy a háttéradatok, az esemény sajátosságai alapján statisztikai alapú számításokon alapuló valószínűségi érték hozzárendelésével adnák meg. Ezzel ellensúlyozni lehet a vizsgált termékek „tucat”

mivoltát A BSZKI Fizikai Kémiai Szakértő Osztály Morfológiai és Szervetlen Analitikai Laboratóriumában 1994 óta használnak elektronmikroszkópot. Ez a speciális műszer nemcsak képalkotásában tér el a hagyományos mikroszkóptól, hanem a szervetlen anyagok így elsősorban fémötvözetek, festékek kémiai összetételét is meg tudja állapítani, és képileg grafikon segítségével megjeleníteni. Ez az eszköz különös szerephez jut a közlekedési balesetek kapcsán. Sok olyan tény bizonyítható a segítségével, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Abban az esetben, ha a baleset pillanatában égett a fényszóró ami a baleset során összetört, akkor az izzószálakon az összetört üvegbúra mikroszkópikus méretű üvegcseppjei megtalálhatóak, valamint az izzószál felülete a ráégett portól sötét színű. Ez az elektronmikroszkóp segítségével egyértelműen megállapítható és dokumentálható. (8 számú melléklet) De a

mikoréretű anyagmaradványok vizsgálatával, a szélvédő és a sima ablaküveg eltérő tulajdonságai révén arra a kérdésre is választ lehet adni, hogy ki vezette az autót az ütközés pillanatában. 20 4. Összegzés A fentiekben tárgyalt modern természettudományos kriminalisztikai eszközökön és tudományágakon kívül még számos más tudomány áll a kriminalisztika szolgálatában. Elég utalni az írás szakértésre, vagy a levegő, talaj pollentartalmával foglalkozó palenológiára. (Ezt a módszert egyébként Ausztriában, és Ausztráliában használják leginkább a bűnesetek megoldása, és bizonyítása kapcsán, hazánkban nem művelik) A modern tudományos eszközök, a számítógépes technika fejlődése, és az automatizálás azonban csak segédeszköze annak, hogy a büntetőeljárás keretében minél pontosabban meg lehessen állapítani a tényállást, azt az eljárás törvényességének fontosságát szem előtt tartva

bizonyítani lehessen, és ez alapján igazságos ítéletet szülessen. Az emberi gondolkodást, az empátiát, a szintetizáló elmét azonban semmilyen más eszköz nem helyettesítheti. Budapest, 2004 augusztus 23. 21 Mellékletek 22 Irodalomjegyzék: 1. Ács Andrea: Profilalkotás a magyarországi gyakorlat tükrében Tájékoztató 2001/3-4 2. Agárdi Tamás-Kármán Gabriella: A hatugságvizsgálatról más szemmel Belügyi Szemle 1999/10 3. Armin Forker: Történeti kriminalisztika- kísérlet az európai kriminalisztika fejlődésének tanulmányozására 4. Bócz Endre: Az új eljárásjogi törvény és a kriminalisztika Belügyi Szemle 2003/7-8 5. Bóna Péter-Elek Imre-Korek György: A vagyon elleni bűncselekmények nyomszakértői vizsgálatának néhány kérdése 6. Bozó Csaba: Palinológia a kriminalisztika gyakorlatában Belügyi Szemle 1999/10 7. Fekecs Gyula: Ártatlan bűnösség? 8. Fülöp Gyula: Bűnözői Profilalkotás a hazai bűnüldözésben

Belügyi Szemle 1997/12 9. Fülöp Gyula: Profilalkotás Amerikában és Magyarországon Tájékoztató 2001/3-4 10. Fűszer Erzsébet: Látens lábbelinyomok előhivásának új lehetőségei anyagmaradványok kémiai vizsgálata alapján 11. Herczeg József: A tárgyi bizonyitási eszközök jelentősége, beszerzése az eljárás nyomozási szakaszában. Belügyi Szemle 1996/7-8 12. Hetényi József: Profilalkotás mint nyomozási módszer Főiskolai Figyelő 13. Kármán Gabriella-Kiss Anna-Kardon László: Új, személyiségfüggő kriminalisztikai módszerek Bírák Lapja 14. Katona Gézáné: A természettudományos kriminalisztika helyzetének néhány kérdése 15. Kertész Imre A tudományos bizonyíték Belügyi Szemle 2001/5 16. Kertész Imre: A rendőrségi laboratoriumok integrált minőségirányitási rendszere Belügyi Szemle 2002/3 17. Király Tibor: Büntetőeljárás jog Osiris, 2003 18. Kisbán Gábor: Közlekedési balesetek a vegyész szakértő szemszögéből

Belügyi Szemle 2000/2 19. Kiss Anna: Profilalkotás mint új kriminalisztikai módszer? 20. Krispán István: A poligráfos hazugságvizsgálatok rendőrségi alkalmazaásának magyarországi múltja, jelene és jövője. Belügyi Szemle 2004/7-8 21. Lászik András-Osztovics András: XXI Századi orvosszakértői módszerek a peres eljárások szolgálatában Magyar Jog 2001/12 22. Lontainé Santora Zsófia: A DNS-vizsgálatok helye a szakértői munkában 23. Márki Zoltán: Egy büntetőbíró gondolatai a perről és a szakértő szerepéről Magyar Jog 24. Nagy Enikő-Elekesné Lenhardt Zsuzsanna: A specifkus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata Belügyi Szemle 2004/7-8 25. Pádár Zsolt-Füredi Sándor-Angyal Miklós: Kriminalisztikai DNS-vizsgálati lehetőségek újszülött megölésekben Belügyi Szemle 1998/4 26. Sándorné Kovács Judit-Gál Tamás Kriminalisztikai mikroméretű anyagmaradványok a szakértői bizonyitásban Belügyi Szemle 1997/5 27.

Szántó I József: Valószínűség és bizonytalanság a szakértői véleményben Magyar Jog 1998/1 28. Szijártó István: Poligráf a büntetőeljárásban 29. Wolfgang Steinke: A bűnügyi technikai szakvélemények bizonyító értéke 30. Woller János: Krminalisztikai célú DNS-vizsgálatok és DNS adatbázisok Belügyi Szemle 1997/12 23 Az automatikus ujj-és tenyérnyomat azonosító rendszerek (AFIS) A számítástechnika területén elért eredmények hozták az Automatikus Ujjnyomat Azonosító Rendszerek (Automatic Finderprint Identification System) továbbiakban AFIS létrehozását, ami a szakértőktől nemcsak új ismereteket és új számítástechnikai jártasságokat igényelt, de jelentősen megnövelte a daktiloszkópia alkalmazhatósági területét is. Az AFIS rendszerek segítségével már 1 db.- valamely bűncselekmény helyszínén rögzített – ujj, vagy ternyér-nyomtördéket is sikerrel lehet azonosítani a rendszer tízujjas és tenyérnyomat

adatbázisában tárolt személy ujj, vagy tenyérnyomatával. Az AFIS rendszerek lényege, hogy a daktiloszkópiai nyilvántartásba küldött ujjnyomatok, tenyérnyomatok képeit automatikusan digitalizálja, tárolja, továbbá automatikusan összehasonlítja a szakember által bekódolt ujjnyom, tenyérnyom képekkel. Mindezt a műveletet percek töredéke alatt teszi, bármely nagyságú adatbázis esetén. Az AFIS rendszerek az automatikus összehasonlító vizsgálat során a képernyőre felajánlják a szakértőnek az általa bekódolt ujj, vagy tenyérnyom képéhez hasonló- az adatbázisban tároltujj, vagy tenyérnyomat képet. A szakértő az összehasonlító vizsgálat során kizár vagy azonosít. Amennyiben az azonosságot megállapítja, úgy a beazonosított ujjnyomatkép tízujjas ujjnyomatlapját az AFIS szám alapján kiemeli a daktiloszkópiai nyilvántartásból és a klasszikus, nagyító segítségével történő összehasonlító vizsgálatát és az

azonosság kétségkívüli megállapítása után készíti el szakvéleményét, melyet egy másik igazságügyi ujjnyomszakértő is ellenőriz. Az AFIS rendszerek tízujjas ujjnyomatok, tenyérnyomatok, valamint bűncselekményi ujjnyom és tenyérnyom töredékek adatbázisából állnak. Az AFIS rendszert kezelő előadónak megfelelő daktiloszkópiai és informatikai ismeretekkel kell rendelkeznie. A tízujjas ujjnyomatok és tenyérnyomatok képeit szkenner segítségével rögzítik, majd a rendszer automatikusan ujjnyomfajta megállapítást, minőség ellenőrzést végez, és az ujjnyomatok látható mintegy 100-120 azonossági pontot automatikusan jelöli. Az AFIS kódoló előadónak csupán ellenőrizni kell, hogy a szkennelés során az ujj, tenyérnyomat minden paramétere rögzítésre került, ha szükséges az ujjnyomok egyenkénti igazítása indokolt. A rendszer az ujj-és tenyérnyomat bevitel után automatikusan elindítja az ujjnyomatujjnyomat keresést a

tízujjas ujjnyomas adatbázisban (TP/TP), tenyérnyomat- tenyérnyomat keresésre nincs szükség, ha az ujjnyomat keresése megtörténik. A keresés a gyorsaság érdekében a két mutatóujjra történik, a rendszer szűrésre használja még az összes ujjfajtát. Fontos az egyenként bekódolt ujjnyomat képek sorrendiségének ellenőrzése. A kódoló először az együttes lenyomat képeit jeleníti meg, majd minden egyes ujjnyomat kép mellett 24 megjeleníti a kiválasztott együttes ujjnyomat párját. Az ujjnyomatok felvételekor ezért fontos a lap alján a megfelelő rovatban a két kéz ujjainak együttes nyomatát is rögzíteni, hogy az egyenkénti ujjnyomat felvétel helyes sorrendje ellenőrizhető legyen. Gyakorlott szakértő ránézésre meg tudja állapítani, amennyiben az ujjnyomatok felvételekor az ujjak fel lettek cserélve. Amennyiben a keresés eredményeként nincs azonos ujjnyomatkép, a rendszer az új nyomatképet beilleszti az adattárba és

automatikusan elindítja az ujjnyomat- nyom keresését, illetve ha tenyér is van- a tenyér nyomat-nyom keresését a felderítetlen nyomatokat tartalmazó adatbázisban. Amennyiben az ujjnyomat-ujjnyomat keresés esetén azonos ujjnyomatot talál a rendszer, úgy kiértékelésre felajánlja a tízujjas előadónak, aki az összehasonlító vizsgálat során megállapítja az azonosságot. A tenyérnyomatok szkennelésénél lehetőleg az egész tenyeret a kijelölt keretbe kell foglalni. A mennyiben a tenyérnyomat nagyobb, úgy az interdigitális részt ( az ujjak alatti terület) és a hypothenárt ( kisujj alatti terület) kell mindenképp befogni. A felderítetlen ügyek daktiloszkópiai nyomainak feldolgozása során a szakértő beszkenneli a nyomtöredéket, majd a szerkesztés során képminőséget javíthat, az automatikusan kijelölt minúciák ( sajátossági pontok) jelölését módosíthatja. A rendszer tárolja az eredeti, nyers képet és a képen végzett

valamennyi módosítást, ami bármikor megjeleníthető. A folira rögzített nyomok ( miután nem oldalhelyesek, színhelyesek) átfordíthatók, élesség állítás, fényerő állítás automatikus képkontraszt beállítása lehetséges. A szakértő kérheti a nyom automatikus kódolását, ami a munkaállomáson történik. Az AFIS kezelői utasítás a legcélszerűbb módszernek az automatikus kódolás lefuttatását ajánlja, azonban a szakértőre van bízva az általa legmegfelelőbbnek ítélt kódolási mód megválasztása. A szakértő a bekódolt és kiértékelésre váró nyomok listáját megjelenítheti Az egyes nyomokhoz kandidátusi lista tartozik, mely megjeleníti: - a kandidátus nyomat és a keresett nyom egyezőségének mértékét jelző pontszámot, - a kandidátusi lista csökkenő pontszám szerinti rendezését - a megjelenítés módját A szakértő minden esetben kiértékeli az általa bekódolt nyomokat. Az AFIS rendszerek megjelenésével

szerte a világon nem változott az az alapvető tény, hogy az azonosságot minden esetben az ujjnyomszakértő mondja ki. Az AFIS rendszerek bevezetésével azonban megemelkedett a daktiloszkópiai azonosítások felderítésének aránya. 25 26