Informatika | Felsőoktatás » Lengyel Attila - Egységes informatika középszintű szóbeli tételgyűjtemény

Lengyel Attila Egységes Informatika Tételgyűjtemény 20 átfogó tétel az eredményes felkészüléshez középszint 2009 [Érettségi tételgyűjtemény – Lengyel Attila] Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel 1. tétel: Számítógépek általános jellemzése (felépítése, Neumann elvek) A számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenı adatok (input) fogadására, ezeken különféle, elıre beprogramozott mőveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetıek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése a hardver (hardware), az elıírt feladatok végrehajtását a szoftver (software) teszi lehetıvé, ez a számítógép nem megfogható része. A mai számítógépek elvének egyik megalkotója Neumann János, aki elıször foglalta

össze és publikálta a modern számítógépek fı jellemzıit. Neumann-elv: - Legyen soros mőködéső, teljesen elektronikus. A gép egyszerre csak egy mőveletet vesz figyelembe és hajt végre, és mindezt igen gyorsan. - Használjon kettes számrendszert. Elektronikusan ezt sokkal könnyebb megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási mőveleteket jelentısen leegyszerősítette a számítógép számára. - Használjon belsı memóriát. A számítógép gyors mőködése következtében nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás történjen a számítás menetében. A belsı memóriában a részeredmények tárolhatók, és így a gép egy bizonyos mőveletsorozatot automatikusan el tud végezni. - Tárolt program elve. Talán a legjelentısebb lépés A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetık számmal, azaz adatként kezelhetık. így ezek éppúgy a belsı memóriában tárolhatók, mint bármilyen

más adat. Azáltal, hogy a számítógép belsı memóriájában utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendıkre anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene várnia. Az ilyen utasításrendszert ma programnak hívjuk - Legyen univerzális a gép. A számítógép különféle feladatainak elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni. A digitális számítógép blokkvázlata: Mikroprocesszorok jellemzése: A processzor (Central Process Unit = CPU) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel A processzor a számítógép „agya”, két elvi részre osztható: vezérlımő, valamint aritmetikaiés logikai egység (ALU). Fizikailag nem válik szét a két funkció szerint A vezérlımő látja el az utasítások megfelelı sorrendő végrehajtását, az utasítások kiválasztását, valamint a külsı

várt- és nem várt eseményekre való reagálást. Maga az aritmetikai egység végzi el az utasításokban kijelölt mőveleteket a processzorban elhelyezett regisztereken keresztül. Ezekhez társulnak még egyéb társprocesszorok, amelyek segítik valamilyen funkciók elvégzését. Napjaink processzor piacát két cég, az Intel és az AMD termékei uralják (Röviden itt: ↓) Részei tehát: • Vezérlı egység: Beolvassa és értelmezi a program utasításait, gondoskodik azok végrehajtásáról - utasítgatva (vezérlıjelek segítségével) a többi egységet. • ALU: Matematikai és logikai mőveletek végrehajtása a feladata. • A memória: A memória jellegét tekintve két típusú lehet: ROM és RAM. ROM: Read Only Memory, csak olvasható memória, adattartama nem módosítható, tartalma a számítógép kikapcsolása után is megmarad. Speciális változatai: PROM: Egyszer írható ROM. EPROM: Törölhetı PROM, amelyre erre a célra készült egységgel

írható, a felhasználó számára csak olvasható. FLASH-ROM: elektronikus úton törölhetı. Hátránya a lassú írási sebesség RAM: Random Access Memory (véletlen eléréső tár) a memória nagy része, írható és olvasható, a gép kikapcsolásával a tartalmát elveszti. Fajtái: DRAM: Dinamikus RAM, kismérető, viszonylag lassú 60-80 nsec adateléréső tároló eszköz. EDO RAM: Extended Data Output RAM, kisebb elérési idejő RAM, a DRAM továbbfejlesztése. SDRAM: Syncrones DRAM, az alaplap órajelével képes mőködni, ezáltal gyorsabb adatelérést biztosít. SRAM: Statikus RAM, kisebb kapacitású, de jóval gyorsabb 5-30 nsec adateléréső tárolóeszköz. Tipikus felhasználási területe a cache memória SGRAM: Videokártyákban alkalmazott RAM. CMOS RAM: Az alaplapon található speciális memória, amely a számítógépünk legfontosabb beállításait tartalmazza. Buszrendszer: A számítógép belsı vezérlı áramköreit a busz köti össze. A busz

az alaplapon lévı közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakoznak a számítógép vezérlıi, irányító egységei. Részei: tápvonalak, vezérlıvonal, címbusz, adatbusz. Vezérlıvonal: Szerepe az adatbuszon és címbuszon elküldött információ irányítása, szinkronizálása. Címbusz: A címbusz továbbítja az operatív tár és buszra csatlakozó berendezések címét. Adatbusz: Az adatbusz a címbusszal együtt mőködik, feladata, hogy adatokat továbbítson a számítógépen belül. • • • Háttértárak: Hosszú távú adatmegırzés. I/O vezérlı: Az adatátvitelt vezérli. Felszabadítja a vezérlıt Ki- és bemeneti egységek, háttértárak Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel 2. tétel: Az informatika fejlıdéstörténete: elıtörténet, generációk Az ember már az ıskorban is számolt. A társadalom fejlıdése egyre összetettebb számítások

elvégzését igényelte. A számítások mennyiségének növekedése megteremtette a mőveletek automatizálásának igényét. Az elsı gép, amit létrehoztak az abakusz volt. Az abakuszt némi módosítással a XVI század legfontosabb számoló eszköze volt. Nagy áttörést jelentett a logaritmus megjelenése, amit John Napier 1-1 pálca segítségével valósított meg. Mechanikus gépek: Az elsı mechanikus számológépet Blaise Pascal 1642-44 között készítette el. A számológéppel csak az összeadást és kivonást lehetett elvégezni, a szorzást és az osztást nem lehetett. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz, fejlesztette tovább Ez a gép volt az elsı, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítı mővelet nélkül a kivonást. 1833-ban Charles Babbage elkezdte az analitikus gép elkészítését Herman Hollerith a lyukkártya alkalmazásához egy adatrendezı gépet dolgozott ki melyet népszámláláshoz

használt Amerikában. Elektromechanikus gépek: Németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége Konrad Zuse mérnök. 1939-ben készült el az elsı mechanikus rendszerő számítógépe, a Z1. Ez az elsı gép, mely már a bináris számrendszerre épült. Külön volt a tár és az aritmetikai egység, az utasításokat beviteléhez mikronyelvet alkalmazott. Ezt követte a Z2, mely igazolta Zuse programvezérlési elgondolásainak helyességét. A Z2 továbbfejlesztésnek eredményeképpen megszületett a Z3 Az 1900-as években a számítógépek fejlıdésének meghatározó személyei közé soroljuk Wallace J. Eckert, valamint Howard Hathaway Aikent Aiken kutatása a számítógépekben alkalmazott aritmetikai elemek számának jelentıs növelésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságának növelésére irányult. Aiken és az IBM 1939-ben megállapodást kötött a közös fejlesztı munkára, amelynek eredményeképpen 1944-ben elkészült az

elektromechanikus elven mőködı Mark-I. A gépet egy papírszalagra sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezérelni. A készülék kb százszor volt gyorsabb, mint egy jó kézi számolókészülék, megállás nélkül dolgozott, egy nap alatt hat hónapi munkát végzett el. Elektronikus gépek: A háború alatt a haditechnika fejlıdésével felmerült az igény a számítások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesztettek, de ezek egyike sem bírta felvenni a versenyt a náluk kb. 500-szor gyorsabb ENIAC-kel A gép 30 egységbıl állt, minden egység egy meghatározott funkciót végzet el. A fıleg aritmetikai mőveletek végrehajtására tervezett egységek között 20 úgynevezett akkumulátor volt az összeadáshoz és kivonáshoz, továbbá egy szorzó, egy osztó és egy négyzetgyökvonó egység is. Az eredményeket egy IBM kártyalyukasztóval kártyára lyukasztva adta ki. Számítógépes generációk: Elsı generáció: (1946 és az 1950-es

évek) Az ötvenes években a Neumann- elveket felhasználva kezdték építeni az elsı generációs számítógépeket. Az elsı elektronikus digitális számítógép az ENIAC Meg kell említenünk az EDVAC és az UNIVAC gépeket is. Tulajdonságaik: Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel




mőködésük nagy energia-felvételő elektroncsöveken alapult terem méretőek voltak gyakori volt a meghibásodásuk, mőveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi mővelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt. Második generáció: (1959-1964) A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetıvé tette a második generációs számítógépek kifejlesztését. Tulajdonságaik:
az elektroncsöveket jóval kisebb mérető és energiaigényő tranzisztorokkal helyettesítették
helyigényük szekrény méretőre zsugorodott


kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetıség nyílt programok készítésére
tárolókapacitásuk és mőveleti sebességük jelentısen megnıtt Harmadik generáció: (1964-1975) Az ötvenes évek végén a technika fejlıdésével lehetıvé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált áramkör. A hetvenes évek számítógépei már IC-k felhasználásával készültek. Tulajdonságaik:
jelentısen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal mérető volt,
megjelentek az operációs rendszerek,
a programnyelvek használata általánossá vált,
megjelentek a magas szintő programnyelvek (FORTRAN, COBOL)
mőveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi mőveletet másodpercenként, Negyedik generáció: (az 1970-es évek közepétıl) A hetvenes évek elején az integrált

áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor, melyet elsıként az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetıvé a negyedik generációs személyi számítógépek létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos számítógépek is. Tulajdonságaik:
asztali és hordozható változatban is léteznek
hatalmas mennyiségő adat tárolására képesek
mőveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet
megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL). Ötödik generáció: (1980-as évek közepétıl) Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban kezdıdtek meg. Tulajdonságaik:
a mesterséges intelligencia megjelenése
felhasználó-orientált kommunikáció. Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stádiumban van, ezért piacon való megjelenésükre a közeljövıben nem

számíthatunk
sokféle magas szintő programozási nyelv, fejlesztıi környezet használatos
programgenerátorok ~ hatékony fejlesztés Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel 3. tétel: Mágneses és optikai háttértárolók jellemzése A háttértárolók sokkal lassabbak a memóriánál, rajtuk az adatokat csupán tárolni tudjuk. Nagyobb kapacitásúak, s a tárolás idejére - szemben a memóriával - nem igényelnek villamos energiát. A háttértárolókat több féle szempont szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb csoportosítás az, hogy hogyan / milyen formában képesek az adott adatokat tárolni. Eszerint lehetnek mágneses és optikai háttértárak. Hajlékony lemez (floppy): A hajlékonylemezes (FD, Floppy Diskette) tárak elsısorban az adathordozó cserélhetısége és hordozhatósága miatt elınyösek. Felépítés: Mindkét oldalán mágnesezhetı réteggel van bevonva (DS=

Double Side). A lemezt mőanyag burok védi. A mágneses réteg hordozóanyaga hajlékony, rugalmas mőanyag, amely a centrifugális erı hatására merevvé válik a lemezegységben, amikor 300 vagy 360 fordulat/perc állandó fordulatszámmal forog. Méret: Az IBM PC-k mágneslemezeinek átmérıje 5 1/4" illetve 3 1/2" de a mai gépekbe szinte már csak 3 1/2"-os meghajtót építenek be, mivel kisebb mérete ellenére nagyobb a kapacitása. Írássőrőség: A lemezmeghajtóban két író-olvasó fej van, ezekkel nagy sőrőséggel is lehet írni. Dupla sőrőségő (DD=Double Density) és nagy sőrőségő (HD=High Density) lemezeket használhatunk. 5 1/4 3 1/2 " " DD 360 kb 720 kb HD 1,2 Mb 1,44 Mb Adattárolási szerkezet: A hajlékonylemez sávokra és szektorokra van felosztva. Minden szektor 512 bájtnyi adattárolására alkalmas. Összefoglalva: kimennek a használatból: kis kapacitásúak, lassúak, sérülékenyek. Merevlemezek

(winchester / HDD): Felépítés: A merevlemezek esetében az adathordozó merev, mágnesezhetı felülető lemezkorong, amelybıl a kapacitás növelésének érdekében többet is elhelyeztek. A személyi számítógépeknél az ún winchester (HDD) terjedt el igazán. A korongokat hermetikusan lezárt tokba építik, ami védi azokat a külsı hatásoktól. Adattárolási szerk.: A merevlemezes tárolók szintén koncentrikus körökben, elhelyezkedı sávokban és szektorokban tárolják az adatot. A lemezek egymás fölötti sávjait cilindernek nevezzük A tárolás klaszterekben, a szektorok logikailag összetartozó csoportjában történik. A merevlemezek a hajlékonylemezeknél lényegesen nagyobb kapacitásúak és gyorsabbak. A memória és külsı tárolók közötti adatátvitel sebessége a vezérlı eszközöktıl is függ. így például az ESDI vezérlı az IDE vezérlınél kétszer, a SCSI vezérlı pedig négyszer gyorsabb. A winchester cserélhetı fiókba

szerelhetı (mobil rack), így könnyen szállítható. Speciális eszközök: Optikai tárolók: CD (Compact Disc): Spirális kialakítású, a fény visszaverıdésének elvén mőködik. Olvasása és írása lézerfény segítségével történik. Egyszer írható, kiv többmenetes írás CD RW: újraírható CD. Tartalma bármikor törölhetı és cserélhetı DVD (Digital Video Disc): Több rétegő lemez, nagyobb írássőrőséggel, mint a CD. Csak olvasható DVD-bıl a következı formátumok ismertek (a teljesség igénye nélkül): ■ 2,8 GB szimpla oldalas Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel ■ ■ 4,5 GB szimpla oldalas - 9 GB dupla oldalas 18 GB dupla oldalas, kétrétegő. Az írás-olvasás folyamata: Floppy esetén: Írás: az a mővelet, amelynek során a számítógépbe bevitt, ott feldolgozott adatokat a mágneses lemezen rögzítjük. Olvasás: a lemezen tárolt adatokat

(programokat, leveleket, rajzokat, stb.) az újbóli feldolgozás céljából a lemezrıl az operatív tárba másoljuk. Ezt a mőveletet betöltésnek nevezzük. CD estén: Írás: A CD mőanyag korong, melynek egyik oldalára rögzítik az adatokat. Ez az oldal a lemez „fényes", tükrözıdı oldala, amelyen a tárolt adatok bitjei igen kis mérető mélyedések formájában találhatók. A barázdák vezetik majd az írófejet Megjelenik a CD-R-en egy fényáteresztı felvevı réteg, és egy arany réteg. íráskor a fényáteresztı réteg felhólyagosodik, így az arany réteg, az olvasás során letapogató lézersugár csak egy részét tudja majd visszaverni. így tudják itt is tárolni a digitális jeleket Az adatok felírásánál keveredik a mágneses és optikai elven mőködı tárolási mód. Egy olyan mágnesezhetı réteggel van bevonva az eszköz, amely szobahımérsékleten nem magnetizálható. Ellenben a lézersugár hatására azzá válik. Ezután egy

mágnes segítségével a forró anyag szerkezete a tárolandó információk alapján megváltozik. Amikor kihőlt az anyag, már olvasható is Olvasás: CD-n tárolt adatokat lézersugárral, optikai úton olvassa le a berendezés. A lézersugár a lemez olvasásakor annak felületérıl visszatükrözıdik. CD lemezeknél a sebességet az audió CD olvasási sebességéhez (150 KB/s) viszonyítják. Pl a 52x 24x 52x jelölés esetén a meghajtó legfeljebb 52-szeresen tud olvasni és írni, és 24-szeresen újraírni. DVD esetén a filmek normál olvasási sebességét veszik alapul. Jelenleg az írás legfeljebb 16-szoros (DVD+R-nél), illetve 8-szoros (DVD-R-nél), az újraírás legfeljebb 4-szeres lehet. Természetesen az adott sebességő íráshoz megfelelı lemezek is szükségesek. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel 4. tétel: Beviteli és kiviteli perifériák jellemzése Perifériáknak

nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülrıl csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- és bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. A felhasználók a számítógéppel végzett munkájuk során kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel. A perifériákat 3 csoportra osztjuk: • bemeneti perifériák, • kimeneti perifériák, • ki- és bemeneti perifériák. BEMENETI/ BEVITELI PERIFÉRIÁK: Bemeneti perifériáknak nevezzük azokat a perifériákat, melyek kizárólag a számítógépbe történı adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felıl a számítógép központi egysége felé áramlik. Billentyőzet: Leggyakoribb a 101/102 gombos kivitel és a Window 95-höz tervezett 104/105 gombos változat. A billentyőzet általában tartalmazza a nemzeti írásjeleket, így van amerikai, német, magyar stb. billentyőzet Részei: alfanumerikus (FI-FI2), alfanumerikus blokk (betők), vezérlı blokk

(Insert, Home.), kurzormozgató blokk ( „nyilas" gombok), numerikus (a Num Lock billentyőzet állásától függıen kurzormozgató is lehet). Az újabb billentyőzeten találhatunk még multimédiás gombokat pl: Internethez, Windows ki/be kapcsolásához szükséges gombokat. Szintén megjelentek a formatervezett vagy ergonómiai billentyőzetek. Egér: Soros vagy PS/2 ill. USB csatlakozású Az alján golyó található, ez érzékeli a mozgást Az egér valamelyik gombjának lenyomása is szintén szerepet játszik mőködtetésében. Új fejlesztések: track ball avagy hanyatt egér, amelynél felül található a golyó. Használatakor az ujjainkkal közvetlenül a golyót görgetjük. Szintén újdonságnak számítanak az ún golyó nélküli egerek, ilyen pl. az optikai és a lézeres egér Ezek fénye érzékeli az egér mozgását Szkenner: Képek bevitelére szolgáló eszköz. Ma elsısorban az ún lapszkennerek használatosak, amelyek külsı megjelenése a

fénymásolóra hasonlít, „csupán" a behelyezett lapról valamilyen képformátumban fájl készül. A mai szkennerek képesek karakterfelismerésre, így a beszkennelt szöveget szövegszerkesztıben tovább szerkeszthetjük. Fényceruza: Katódsugárcsöves megjelenítıkhöz használt ceruza alakú eszköz, mellyel a képernyı egy tetszıleges pontja kijelölhetı. A kiválasztás az adott rész színe alapján történik Segítségével a képernyın ábrázolt menükbıl gyors kiválasztás valósítható meg, rajzolásnál pontok, egyenesek stb. adhatók meg Touch-screen: Felületén az emberi ujj vagy más mutatóeszköz érintésének érzékelésére is alkalmas kijelzı. Az érintıképernyı egér vagy más beviteli eszköz közbeiktatásra nélkül, közvetlenül teszi lehetıvé a felhasználó számára a kijelzın megjelenı információk kijelölését, és ezen keresztül az azokkal történı mőveletvégzést. Vonalkód olvasó: A vonalkód vékony és

vastag vonalakból áll. A vonalkód olvasó fotóérzékelıvel a kódot elektromos jellé változtatja olvasás közben, és méri a relatív szélességét a vonalaknak és a helyeket a vonalak közt, így fordítja az olvasó a vonalkódokat írásjelekre, és küldi a számítógéphez vagy kézi terminálhoz. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel KIMENETI / KIVITELI PERIFÉRIÁK: A számítógépbe bevitt adatokat, illetve elvégzett munkák eredményét a kimeneti perifériák segítségével tekinthetjük meg. Az információ a központi egységbıl a kimeneti periférián keresztül áramlik a külvilág felé. Ezek az eszközök kizárólag az adatok megjelenítését szolgálják. Nyomtatók: Mátrix (tős) nyomtatók: A kiviteltıl függıen megkülönböztetünk 9, ill. 24 tős nyomtatókat: - A 9 tős olcsóbb, de rosszabb az írásképe. Az alányúló betőket (f,y,g,j„) csak torzítva

tudja nyomtatni. A legjobb írásképet az NLQ üzemmódban képes leadni (NLQ= majdnem levél minıség). A 24 tősek képesek LQ minıségre is (levél minıség). A papírmozgatás történhet: - dörzshajtással (egyedi lapok esetén) - traktorral (perforált szélő leporelló esetén) Jellemzés: Többpéldányos (indigós) nyomtatásra is képesek. Lassúak és zajosak Ma már alig használatosak ilyen nyomtatók Üzemeltetési költségük alacsony (olcsó a festékszalag). Mőködési elv: A nyomtatást az egymás alá elhelyezett tők végzik. A tőket kis elektromágnesek mozgatják, amelyet a printer elektronikája (mikroprocesszor) mőködtet A tők a nyomtatófejben vannak elhelyezve. A fej mozgatását és a papír elıtolását léptetımotorok végzik Az íráskép úgy alakul ki, hogy a tők a (fej elıtt elhelyezkedı) festékszalagot a megfelelı helyeken a papírhoz ütik. Festéksugaras nyomtatók: A nyomtatás festéksugárral történik. Két kivitel terjedt el:

-a tintasugaras (INK JET) - buborék (BUBBLE JET) nyomtató. Mőködési elvük: • Az INK JET nyomtatóban piezócsövecskék "pumpálják" a kilövellendı festékcseppeket. Használaton kívül egy kis lemez befedi a fúvókákat, hogy a tinta be ne száradjon. • A BUBBLE JET nyomtatóban a fúvókákban főtıszál van elhelyezve. Hı hatására a tintába gız keletkezik, amely a festékcseppet kilövi. A piezo- ill a főtıszálat a nyomtató mikroprocesszora vezérli. Az INK JET-nél csak a patront, míg a BUBBLE JET-nél az egész fejet kell kicserélni. Jellemzés: Írásképük szebb, mint a mátrixnyomtatóé, csendesek, gyorsaságuk kielégítı, egyszerre egy példány készíthetı, a nyomtatási kép függ a papír minıségétıl. Színes nyomtatásra is alkalmasak. Lézernyomtatók: A jelenlegi legjobb minıségő nyomtatók egyike. Jellemzık: gyors (15-20 lap/perc), szép íráskép Mőködési elv: Szinte azonos a fénymásolóéval. Egy lassan forgó

szelénhenger felületét a hengerrel párhuzamos nagyfeszültségő vezeték töltésekkel látja el. A továbbforduló hengerrıl eltőnnek a töltések, ahol lézerrel megvilágítjuk. A lézerforrás fényét egy sokszögő tükörrel vetítjük a szelénhengerre. A tükrözés a fényforrás vezérlését a nyomtató mikroprocesszora végzi. A por alakú festék csak ott marad meg ahol a töltések eltérıek (ahol megvilágítottuk lézerrel). A papír töltése ellentétes a festékporéval, ezért amikor a papír a hengerhez simul, a festékszemcsék a papírra tapadnak. A festékpor a fixálás során a kb 180°C-ra felfőtött hengerek között a papírra olvad. Napjainkban már léteznek színes lézernyomtatók is Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel Plotterek: CAD (tervezı) programok segítségével tervrajzok készülnek. A plotter felfogható egy PC-vel vezérelt, motorokkal X-Y irányban

mozgatott tollnak. A SÍK plotternél a papír le van rögzítve a rajztáblához, és a toll mozog X-Y irányban. A toll le-fel mozgatásával elérhetı, hogy a toll csak ott forogjon ahol szükséges. A DOB plotternél a rajzlapot egy henger mozgatja (X). A hengerrel párhuzamosan (Y) irányba mozgó toll ott ér a papírhoz ahol a program megkívánja. A henger és a tollmozgását a plotter processzora végzi Rajzoló eszköz lehet: Tustoll; Fény (Fotópapír esetén); Tintasugár; Mátrix. KI- ÉS BEMENETI PERIFÉRIÁK: A ki- és bemeneti perifériák kétirányú adatcserére képesek. Monitorok: (nem sorolható egyértelmően a kimeneti eszközökhöz) A monitoroknak alapvetıen 3 csoportját különböztetjük meg: - katódsugárcsöves: (CRT: Cathode Ray Tube) Egy elektronsugarat lınek ki a képernyı fényporral (elektronok becsapódásakor világító anyag) bevont hátsó falára. Az elektronsugarak intenzitásának megváltoztatásával változtatható a fényerısség.

Ilyen módon mőködnek a TV-k is. Szép képet ad, de nagyon nehéz - folyadékkristályos: (LCD: Liquid Crystal Display) Két üveglap között vékony folyadék kristályréteg található. Elektromos teret létrehozva a folyadékkristályok molekulái elfordulnak és nem engedik át a fényt így lehet betőket és rajzokat stb. megjeleníteni Az LCDmonitorok alacsonyabb energiafogyasztásúak, képük stabilabb és élesebb a katódsugárcsövesnél. - gázplazmás: Bizonyos gázok (ionizált neon vagy argon) a bennük repülı elektronok hatására fényt sugároznak ki. Ezt zárják be két üveglap közé, melyek közül az egyikben függıleges a másikban vízszintes vezetékek vannak az üvegbe zárva. Ezek metszéspontjai határozzák meg azokat a képpontokat, amelyek a vezetékekben folyó áram hatására fény kisugárzására késztethetıek. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel 5.

tétel: Személyi számítógépek megjelenítıinek jellemzése (monitor, videokártya) Monitor: A monitor a számítógép által elıállított információk vizuális megjelenítésére szolgál. A monitor elnevezés helyett gyakran alkalmazzák a képernyı v. display kifejezést is A monitorokat megkülönböztetjük aszerint, hogy hagyományos, a televízióhoz hasonló katódsugárcsöves (CRT) felépítésőek, v. folyadékkristályosak (LCD) Esetleg (gázplazmásak) ez utóbbit a hordozható számítógépekben alkalmazzák, hiszen vékony szerkezetük miatt igen kevés helyet foglalnak. Az asztali gépekben is egyre gyakrabban találkozhatunk a néhány centi vastag síkmonitorokkal (TFT) A monitorok között találunk: - monochrom - színes monitort. Nem véletlenül használjuk a monochrom kifejezést, hiszen ezek nem csupán fekete-fehér készülékek lehetnek, használnak zöld és borostyánságra változatokat is. Mivel a monochrom monitorok olcsóbbak a

színeseknél, korábban elterjedt volt az a megoldás is, miszerint a gépbe helyezett VGA kártyához csak egy monochrom VGA monitort használunk, így színeink ugyan nem, de árnyalataink voltak, s a kép is jó minıségő a VGA kártya nagyobb felbontása miatt. Igen fontos, és az ár szempontjából meghatározó jellemzı a monitor mérete amely nem más, mint a képátmérı inchben mérve. Jellemzı monitor méret: - 15"-os (kb.30×22 cm-es képernyıt jelent) - 14"-os - 17"-os - 21"-os A mai monitorok már digitális kezelésőek, ami annyit jelent, hogy a képjellemzıket nem fogatható gombokkal, hanem nyomógombokkal, digitális módon állíthatjuk be, s így általában a beállítási lehetıségek is tágabbak. ( pl: nem csak a képszélességet, hanem a hordótorzítást is beállíthatjuk, ráadásul üzemmódonként külön-külön) Szintén jellemzı paraméter a monitor által ismert maximális vízszintes és függıleges frekvencia. Bár ez

inkább technikai adat, de meghatározza a felbontást is NON INTERLACED (NI): nagyobb felbontás (min. 1024*768) mellett is remegés mentes képet adnak LOW RAD LATON (LR): pedig az alacsony sugárzásra utal. A felbontás szerint használtan 640*480, 800600, 1024768 pontból állók, újonnan ennél nagyobb felbontásúak különböztethetık meg. (felbontás helyett gyakran a vízszintes és függıleges frekvenciát adják meg, amely annál jobb, minél nagyobb), lehetıség szerint olyat válasszunk, amely megfelel az MRP II SZABVÁNYNAK ÉS LEGALÁBB 1024*768-as felbontást tud min. 50 kHz vízszintes és 60-70 Hz vagy ennél nagyobb függıleges frekvenciával. A TFT vagy más néven síkmonitorok bár kisebb helyet foglalnak, de drágábbak, konkrét felbontásra készülnek, így az elterjedt 15"-os változataik többnyire nem támogatják az 1024*768- nál nagyobb felbontást. A számítógépes multimédiás alkalmazások nem mások, mint különbözı

információhordozók együttes megjelenítése a számítógép segítségével. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel Videokártyák: A számítógép egyik legfontosabb kiviteli eszköze. Ez alakítja át megjeleníthetı jelekké a képernyıre szánt információkat. A videó kártya típusa és a monitor típusa kompatibilitási okokból függ egymástól. A régi megjelenítık csatlakozási felülete nem felel meg a mai szabványnak. A számítógépbe az ISA, PCI portokra, vagy mostanában már az úgynevezett AGP portra csatlakozik ami kimondottan a videokártya csatlakozási felülete (ADVANCED GRAPHIC PORT). A videó kártyák tulajdonságai között felsorolható a színek száma, a felbontás, és a frissítési sebesség amit képes megjeleníttetni. A felbontás a vízszintes és függıleges képpontok száma pl. 640*480, 1280960. A felbontás beállítása általában követi a 4:3

arányt, de nem kötött minden esetben. Csatlakozási felületei a megjelenítı felé: a szabványos monitor csatlakozó, valamint egyre többnél megjelenik már az S-VIDEO vagy RCA felület is melyek a TV-hez vagy egyéb megjelenítı eszközhöz való hozzákapcsolást teszik lehetıvé. A videokártya ma már nem csak az egyszerő megjelenítı szerepét tölti be, hanem saját processzorral, és nagy mennyiségő memóriával rendelkezik. Speciális grafikus számításokat végeznek, különleges szoftverek számára pl. játékprogramok Hangkártya: Négy funkciót tölt be: • Szintetizátorhoz hasonló módon hangokat generálnak. • Egy hullámtábla segítségével MIDI- formátumban megírt fileokból zenei hangokat generálnak. • Mikrofonból vagy más analóg hangforrásból jövı jelet digitalizálnak. • Digitális jelekbıl (fileokból) állítanak elı analóg hangokat. Digitális jeleket a hangkártya alakítja át analóggá, amely jeleket egy egyszerő

hangszóróval meghallgathatjuk. Képes a fordított kódolásra is, tehát analóg jeleket pl: mikrofonról, vagy egyéb bemenetrıl digitálissá alakít. Napjainkban elterjedtek az olyan hangkártyák, melyek tudnak a hangrendszerek kódolására, dekódolására pl.: 3D, Dolby, Dolby Sorround (házimozi rendszerek). A mikrofon egy elektroakusztikai átalakító. Célja a fizikai közegben (pl levegıben) terjedı rezgések átalakítása elektromos jellé. Sok feltaláló próbálkozott egyszerő mikrofon építésével, de az elsı mikrofont Alexander Bell találta fel. 1876 októberében Thomas Edison fedezte fel az elsı gyakorlatban is alkalmazható szénmikrofont. Fajtái: nyomás-, sebesség-, szén-, és dinamikus mikrofon. (Lényege, hogy milyen módon éri a hatás a membránt, és hogy hogyan keletkeznek az elektromos jelek. Hangszórónak nevezzük azokat az elektronikai eszközöket, amelyek elektromos jelet hallható hanggá alakítanak. Az aktív hangszórók

jelerısítı elektronikával vannak egybeépítve. Fajtái: dinamikus-, lengınyelves-, piezoelektromos-, és plazmahangszóró. Az egyes fajták között a tekercs és a hangképzés kapcsolatában van lényeges különbség. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel 6. tétel: Operációs rendszerek fogalma, részei, feladatai, indítása Operációs rendszernek (rövidítése gyakran OS az angol operating system forma alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába: nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is - működésképtelen. Az operációs rendszer tölti be a számítógép működéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellenőrzi a programok működését. Az operációs rendszer feladatai: 1. kapcsolat teremtése a felhasználó és a gép

között, biztosítja az adatok elérhetőségét 2. processzor vezérlése 3. programok működtetése: indítás, programok közötti kapcsolatok szervezése 4. háttértárak kezelése: programok, adatok biztonságos tárolása 5. perifériák kezelése: berendezések vizsgálata, az I/O igények sorba állítása 6. a memória kezelése (lefoglalás, programok betöltése, memória felszabadítása, lapozás, virtuális tárkezelés) 7. a gépi erőforrások elosztása (erőforrás pl: háttértár, memória, hálózat, megjelenítő egység, nyomtató) 8. kommunikáció, kapcsolattartás a gép kezelőjével (parancsok fogadása, üzenetek küldése) Felépítése: Az operációs rendszerek alapvetően három részre bonthatók: a felhasználói felület (a Shell, amely lehet egy grafikus felület, vagy egy szöveges), alacsony szintű segédprogramok és a kernel, amely közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban. Vannak olyan operációs rendszerek, melyekben a kernel - (mag)

és a Shell - (héj) különválnak, így lehetőség nyílik ezek kombinációjára, más rendszereknél, mint például a Windowsnál ez a különválasztás mind elméleti, mind gyakorlati szempontból nehezebb. Háromféle kerneltípus ismert, az úgynevezett: ■ Monolitikus kernel ■ Mikro kernel ■ Exokernel A legtöbb üzleti rendszer, mint például Microsoft Windows, az UNIX, valamint az újabb Linux rendszerek a monolitikus kernel-típusra épülnek. Az irány azonban a mikro kernelek felé tart Sok mini rendszer (pl. telefonok, videók, digitális műholdvevők stb) exokernelt használ A Windows XP: A Windows XP a Windows 2000 továbbfejlesztett programkódjára épül, az otthoni és az üzleti felhasználók számára különböző verziókat kínálva: ezek a Windows XP Home Edition és a Windows XP Professional. A Windows 2000 alapjainak megtartása mellett a Windows XP új külsőt kapott A gyakori feladatok végrehajtása egyszerűbbé vált, és új vizuális

segédelemek segítenek a számítógép használatában. Indítás: A Microsoft Windows XP Professional indítása a telepítéstől függően lehet automatikus, vagy menüvezérelt (például ha egy gépen több operációs rendszert telepítünk); valamint a felhasználó szándéka szerint: Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel • Szokásos (minden szolgáltatás elindul) • Hibakeresés, egyéb indítási lehetőségek elérése: F8 INDÍTÁS MENETE RÉSZLETESEN: Windows XP operációs rendszer esetén a rendszerindítás az NTLDR program betöltésével kezdődik. A program megfelelő módba kapcsolja a processzort a Windows XP futásához, majd elindítja a különböző típusú fájlrendszerek kezeléséhez szükséges meghajtó programokat. Ezt követően az NTLDR kiolvassa a BOOT.INI fájlból a lehetséges rendszerindítási lehetőségeket. A számítógépre Windows XP-n kívül több más

operációs rendszer is telepíthető. A BOOTINI ezek indítására vonatkozó parancsokat is tartalmazhat Amennyiben a BOOT.INI egynél több indítási beállítást tartalmaz, ezek egy indítómenü formájában megjelennek a képernyőn. Ebből a listából a felhasználó kiválaszthatja a szükséges indítási módot. Ha az indítómenüben nem a Windows XP indítását választjuk, akkor az NTLDR befejezi a futását, és átadja a vezérlést a másik operációs rendszernek. Amennyiben a számítógépre csak a Windows XP operációs rendszer van telepítve, vagy a felhasználó az indítómenüben a Windows XP indítását választja, az NTLDR elindít egy másik programot, amely megvizsgálja a számítógépben lévő hardvereket. Az elkészült hardverlistát az NTLDR beírja a rendszerleíró adatbázisba, más néven a registry-be. Az operációs rendszer működése során, e lista alapján vezérli a számítógép hardvereszközeit. Az operációs rendszer

betöltésének utolsó lépése, hogy az NTLDR betölti és elindítja az NTOSKRNL.EXE és a HALDLL programokat, valamint a hardvereszközök vezérléséért felelős eszközvezérlőket, más néven drivereket Ez után az NTLDR befejezi működését. Az NTOSKRNL.EXE állomány az operációs rendszer általános működtetését végzi, míg a HAL.DLL állomány az operációs rendszer és a hardvereszközök közötti kapcsolattartást biztosítja. Bejelentkezés:
Egy felhasználó esetén: ha a rendszert alapbeállításokkal telepítettük, automatikus.
Több felhasználó esetén: felhasználói név és jelszó; ha a számítógép helyi hálózatba kötve üzemel, tartomány megadása is szükséges lehet, a hálózat beállításaitól függően. Lehet olyan biztonsági rendszabály, hogy néhány próbálkozás után a rendszer kizárja az adott felhasználót, azaz még a helyes jelszó begépelésével sem engedi be a rendszerbe. Ilyenkor a rendszergazda adhatja

vissza a belépési jogot. A legtöbb hiba a jelszó begépelésénél a CAPS LOCK billentyű véletlen lenyomásából valamint a Z és Y billentyűk fordított helyzetéből adódik. A rovatok kitöltése után üssük le az Enter billentyűt, vagy kattintsunk az OK gombra. Ha áttekintjük a Windows rendszer által használt adatszerkezet felépítését, láthatjuk, hogy a megszokott fa struktúra szerinti adattárolás kiindulópontja az Asztal. Ebből nyílnak a Sajátgép, Hálózatok és Lomtár logikai mappái. Az Asztal mappában található objektumok természetesen a munkaasztalról is elérhetőek, de megjelennek a fájlkezelésre szolgáló eszközökben is. A logikai mappák fogalma alatt azt értjük, hogy ezek a mappák nem hagyományos mappák, azaz nem arra valók, hogy fájlokat vagy további mappákat helyezzünk el bennük, hanem viselkedésük, kezelésük módja miatt nevezzük így. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika

Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel 7. tétel: A Windows XP operációs rendszer: grafikus felület fıbb elemei, egér kezelése, programok futtatása, mappák, állományok A grafikus felület fıbb elemei: Start gomb: rákattintás tán megjelenik a Start menü, amellyel közvetlenül is indíthatjuk a gyakrabban használt funkciókat, elvégezhetjük az operációs rendszer beállításait, de lehetıségünk van valamennyi program indítására (Minden program) és a rendszerbıl való kilépésre (Kijelentkezés) vagy a számítógép kikapcsolására (Kikapcsolás). Tálca (toolbar): a Start gombot és néhány további beállítást tartalmazó sáv. Ezen válogathatunk a futó programok közül, elvégezhetünk néhány alapvetı beállítást. A tálca áthelyezhetı, átméretezhetı. Asztal (desktop): az Asztal munkaterület, amely tartalmazhatja a folyamatos munkavégzéshez szükséges programikonokat, mappákat, dokumentumokat. Az asztal háttere

módosítható. Egér kezelése: Rámutatás: az egér nyilát egy adott ikonra toljuk. Gyakran ilyenkor az ikon vagy az egérkurzor megváltozik, vagy megjelenik egy tájékoztató felirat. Kijelölés: az egér bal gombjával egyet kattintunk, miután valamely ikonra rámutatunk. Húzás: egy ikonra rámutatunk, majd az egeret lenyomott bal gomb mellett toljuk. Ilyenkor a kijelölt ikon követi az egérkurzort. Kattintás az egér jobb gombjával: mutassunk rá valamelyik ikonra, majd kattintsunk egyet az egér jobb gombjával. Ilyenkor megjelenik a helyi menü Indítás: mutassunk rá valamelyik ikonra és kattintsunk rövid idın belül kétszer az egér bal gombjával. A program elindul Programok futtatása: a futtatható állományok a teljes kompatibilitás megırzése érdekében különbözı operációs rendszerek (Windows 2000/98/95/NT4.0) szimulálásával indíthatóak A régebbi DOS-érzékeny programok indításához különbözı képernyı beállítások is

rendelkezésre állnak (pl. 640x480-as felbontás, 8 bites színmélység, stb) Mappák és állományok kezelése: Mappák létrehozása: kattintás az egér jobb gombjával és kiválasztjuk a helyi menü Új menüpontját, azon belül a Mappa lehetıséget, majd átírjuk a nevét. Mappa átnevezése: válasszuk a helyi menü Átnevezés menüpontját és írjuk be az új nevet. Mappa törlése: kattintsunk a mappára az egér bal gombjával és közben nyomjuk le a Del gombot. File-ok létrehozása: válasszuk ki a programot ahol létre szeretnénk hozni a filét, és válasszuk ki a File menün belül az Új menüpontot. Mozgatás: az egér jobb gombjával kattintsunk a file-ra/mappára válasszuk a gyors menü Kivágás menüpontját, majd a megfelelı helyen ismét kattintsunk a jobb gombbal és válasszuk a Beillesztés menüpontot. Kijelölés: Ctrl+bal gomb(+Shift), Ctrl+A, bal gomb Másolás: az egér jobb gombjával kattintsunk a file-ra/mappára és válasszuk a helyi

menü Másolás menüpontját. Utána a mozgatás lépését követjük Parancsikonok létrehozása: kattintsunk az egér jobb gombjával a fiiéra és válasszuk a helyi menü Parancsikon létrehozása almenüt. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel Az Intézı használata: Végrehajthatók vele a legfontosabb lemez-, könyvtár és fájlkezeléssel kapcsolatos feladatok. Bal oldalt található a mappastruktúra, jobb oldalt pedig a kiírt mappa tartalma látható. Lemezkezelés: - lemezek formázása - másolat készítése - hálózati meghajtó csatlakoztatása Könyvtárkezelés: - mappák létrehozása, törlése, átnevezése Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel 8. tétel: A Windows XP operációs rendszer segédeszközei A segédeszközök két részre bonthatók: • Rendszer közeli eszközök • Egyéb

alkalmazások A rendszer eszközök segítik karbantartani a rendszert, megırizni annak állapotát. A használat során felmerült problémák „elhasználtság" kijavításáért, a rendszer felügyeléséért felelıs. Biztonsági másolat és rendszer visszaállító mőveletek: Adatvesztés ellen vagy beállításaink megırzése érdekében biztonsági másolatok készíthetıek, melyek idıközönként elvégezhetıek és archiválhatóak. PL: biztonsági másolatot készítünk hetente a fontos adatainkról. A mentés sőrősége függhet az adatok felhasználtságától és mennyiségétıl. A lementett adatok mérete lehet változó, pl: csak a módosított fájlok mentése, vagy havonta akár teljes mentés. A rendszer visszaállítási mővelet pedig képes régebbi elmentett állapotokat visszaállítani rendszerünkben. Ehhez rendszer visszaállítási pontokat hozhatunk létre az idı során, amelyek fıleg a rendszer beállítására vonatkoznak, a hardveres és

szoftveres mőködésére. PL: új telepítés után mőködı állapot mentése, vagy új eszköz telepítése elıtt. Attól függetlenül, hogy adataink mentve vannak bizonyos esetekben elıfordulhat olyan meghibásodás, mely a rendszer újratelepítését igényli. Lemezkarbantartó: Segítségével távolíthatjuk el felesleges fájljainkat, a rendszer által ideiglenesen létrehozott adatokat, pl.: internetes fájlok, telepítési fájlok, kukában lévı fájlok A program természetesen nem dönti el helyettünk, mely adatok fontosak melyek nem, hanem kategóriákba sorolva információt ad a rendszer által feleslegesnek vélt fájlok méretérıl, majd a kiválasztott kategóriák fájljai eltávolíthatók a rendszerbıl. Ezek a segédprogramok mind a rendszer helyes mőködését és problémamentességét próbálják segíteni használatukkal. Vannak segédeszközök, melyek egyszerőbbé teszik munkánkat, ilyen pl.: a karaktertábla, mely az egyes telepített

betőtípusok karaktereit mutatja meg. Vannak alkalmazások, melyek nem a rendszerrel való munkánkat segítik, hanem pl.: szórakozásban nyújtanak segítséget. Ilyenek a beépített játékok, vagy multimédiás alkalmazások, melyek hang, videó, kép szerkesztését, készítését könnyítik. PL: paint Szövegek szerkesztésében nyújtanak segítséget a beépített szövegszerkesztık. Szintén munkánkat segítheti a számológép, mely a rendszer része. A rendszerinformáció: Segédprogram segít feltérképezni gépünket, megismerni annak pontos paramétereit, segít az esetleges szoftveres, hardveres problémák, hibák megkeresésében, megoldásában. Itt találjuk a rendszer által használt összetevıket, erıforrásokat, szoftverkörnyezetét és egyéb a rendszerbe beépülı modulok paramétereit. Ez a program kimondottan információ győjtésére szolgál az aktuális mőködı állapotról. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály

Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel Töredezettség-mentesítés: Ezt a segédprogramot akkor használjuk, ha a háttértárolón adataink mennyisége megnıtt, de a tárolási elv miatt azok véletlenszerően helyezkednek el a lemezen és szeretnénk ezeket rendszerezni, hiszen ez a program végzi a háttértárolókon elhelyezett adatok sorba rendezését a gyorsabb adatelérés érdekében. A program indulása után kiválaszthatjuk a megfelelı partíciót, információt kaphatunk annak állapotáról, majd elvégezhetjük rajta a rendezési eljárást, amelynek végrehajtási ideje függ az adatok mennyiségétıl és rendezetlenségétıl. Szórakozás: Start menü/Minden program/Kellékek/Szórakozás. Hangrögzítıt. Itt találjuk a Hangerıszabályzót és a Hangerıszabályzó: a számítógép hangjainak erısségét és balanszát állíthatjuk, ill. elnémíthatjuk. Hangrögzítı: megnyithatunk vagy felvehetünk hangot, melyet utólag

szerkeszthetünk ill effektekkel formázhatunk. Jegyzettömb: Start menü/Minden program/Kellékek Szövegszerkesztı program, melyben csak a betők méretét ill nagyságát állíthatjuk. Ebben a programban weblapot is szerkeszthetünk HTML-kód segítségével. Paint: Start menü/Minden program/Kellékek Rajzoló ill alap képszerkesztı program. Szöveget írhatunk bele, különbözı eszközökkel rajzolhatunk benne, alakzatokat készíthetünk és radírozási lehetıség is van benne. Számológép: Start menü/Minden program/Kellékek 2 féle számológép között váltogathatunk: normál ill tudományos. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel 9. tétel: Az adatbázis-kezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A tömörítés: Az adathordozón lévı állományok méretének csökkentése (az adathordozón való tároláskor). A forrásállomány méretét

adatvesztés nélkül lecsökkenti, miközben elkészít belıle egy archív állományt. Az archív állomány nem futtatható. A tömörítés során két mőveletet hajthatunk végre: Becsomagolás: Az archív állomány létrehozása. Kicsomagolás: Az archív (becsomagolt) állomány visszaállítása eredeti állapotába. A tömörítési eljárást többféle szempontból csoportosíthatjuk: 1. A tömörítı típusa szerint (pl: LHA, PKZIP, PKARC, ARJ, YAC, RAR, ZOO, UC2, AIN, ICE, HYPER, SQZ, AMG stb.) 2. Adattípus szerint (pl: szöveges, grafikus programállományok stb) 3. Felhasználók szerint pl: kezdı, haladó, profi 4. Rendeltetés szerint (pl: biztonsági másolat, adattovábbítás, a munkaterület bıvítése stb) A különbözı tömörítı programok kiterjesztései:
.ARJ
.LZH
.RAR
.UC2
.AIN
.YC
,ICE
.ZOO
.HYP
.SQZ
.AMG
.ZIP Archiválás: A hagyományos analóg adathordozók (papírkép, negatívfilm, dia, magnószalag, videokazetta) az

idı múlásával és a használat során vesztenek minıségükbıl. A mai modern digitális technika alkalmazása lehetıvé tette az analóg minıség elérését, sıt sok esetben jelentısen meg is haladja azt, mint például a DVD filmek esetében is. A digitális jelfeldolgozás elvébıl a következı elınyök következnek: • nagy kapacitás: egy CD lemezre rengeteg adat fér: több száz fénykép, akár 10 óra hang (számítógépes MP3 formátumban), vagy maximum egy óra video • gazdaságos: egy CD lemez jelenleg feleannyiba kerül, mint egy jó minıségő hangkazetta • minıségromlás nélküli másolás: a digitális forrásanyagot tetszıleges számban sokszorosíthatjuk, a másolat minısége és tartalma teljesen megegyezik az eredetivel • hosszú élető adathordozó: a ma használatos digitális adathordozók (CD, DVD) legalább 50 évig használhatók maradnak az eredeti minıségükben, bár ennek nincs túl sok gyakorlati jelentısége, mert egy új

típusú adathordozó széles körő elterjedésekor mindenki felmásolja a régebbi típusú anyagait az új adathordozóra, és ne felejtsük: a minıség teljes megtartásával! Ha a DVD mindennapos lesz, a CD-t teljesen fel fogja váltani. Egy DVD-re eltárolhatunk akár 10-15 CD lemeznyi anyagot. • automatikus hibajavítás: a digitális adathordozókon az adatokat hibatőrı eljárással rögzítik, így a hordozófelület esetleges kisebb mértékő sérülése esetén sem történik adatvesztés. Adatvédelem: Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel Három fı fajtát különböztethetünk meg: Centralizálás, Analóg jellegő adatok digitális tárolása, Adatáramlás titkosítással Adatvédelmi módszerek a következık lehetnek: 1. Tárolási hozzáférhetetlenség - például jelszavas védelem A jelszó hosszúságával arányosan nı a megfejthetıség nehézségi foka (laikus

próbálkozások ellen véd). Rejtjelezett tárolás. Lehetséges algoritmusokkal, vagy véletlen-szám generálással Hardware kulcsok 2. Adatátviteli utak védelme: Paritáskódos hibajelzést alkalmaznak 3. A kezelt (tárolt, továbbított) dokumentumok hitelességének vizsgálata Járulékos információkat kódolnak hozzá az adatokhoz. Tömb= Halmaz Egydimenziós: Adatsor. Többdimenziós: Mátrix. Kapcsolt listák Fa struktúra: Különbözı adatok között hierarchikus (link) struktúra esetén. Egymástól elkülöníthetı részek. Így egy hálózat nagyszerően alkalmas adatvédelemre (Adatbiztonság). A legfontosabb adatvédelmi eljárás még a titkosítás,vagy kódolás, ezek közül is a: -Nyílt kulcsú kódolás -Zárt kulcsú kódolás Kiegészítı anyag: A tömörítés fajtái: 1. Kódolt tárolási mód:  Az adathordozón 2. Redundancia kiszőrése (pl képtömörítés) 3. "Jobb tárolási kód"  adatmennyiség MÉRETE! A kódolt tárolási

módnál az adatok tárolása adatveszteség nélkül történik, míg a redundancia (fölös információ) kiszőrésénél az adatok elhagyása lehetséges úgy, hogy az információvesztéssel nem jár. A "jobb" tárolási kód: a kódolt tárolási mód méretének optimálissá való csökkentését értjük. A tömörítésnél különbözı dolgok kerülhetnek elıtérbe: A méret csökkenése fontosabb a kezelhetıségnél: Ilyenkor használat elıtt az eredeti formába vissza kell állítani az állományt (dekódolás). A kezelhetıség fontosabb a méretcsökkenésnél: Ilyenkor vagy egy rezidens program állandó mőködésének segítségével vagy egy futtatható állomány kódjának módosításával történik a használata. Itt létezik automatikus ki- és bekapcsolás segédprogramok segítségével Két file-os tömörítık használata: Tömörítés: segédprogram (kódoló), (hová) mit (honnan/mibıl) (+kapcsolók). Kibontás: segédprogram

(dekódoló), (honnan/) mibıl (hová) (+kapcsolók). Kódolás - dekódolás esetén a tömörített állománynak speciális, tömörítıprogramtól függı kiterjesztése van. Egy file-os tömörítık használata: parancs (kódolás) (hová)/mit (honnan/mibıl) (+kapcsolók) segédprogram: parancs (dekódolás) (honnan)/mibıl (hová) (+kapcsolók) kapcsoló jelek: "-" vagy "/" Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel 10. tétel: Vírusok elleni védelem (vírus fogalma, csoportosítása, vírusirtók) A számítógépes vírusok szintén programok. Ezeknek a funkciója, az alkalmazásokkal ellentétben, általában károkozás. A ami modern vírusok tönkreteszik a programjainkat, adatainkat, némelyek hardverkárokat is okozhatnak. Manapság a számítógépes kártevıkre az jellemzı, hogy csendben, a háttérben végzik „dolgukat”, nem pedig a figyelemfelkeltıen

viselkednek. Csoportosítása: A kártevı programok fajtái: • Vírusok: Olyan programok, amelyek képesek más programokat megfertızni, és abban elhelyezni saját (esetleg módosított) kódjukat. Bizonyos feltételek teljesülése esetén elindítják károkozó tevékenységüket. A fertızés helye szerint a vírusokat a következı csoportokba szokták sorolni:
Boot vírusok: a lemez boot szektorát vagy partíciós tábláját támadják meg. Ma már ritkán fordulnak elı.
Fájlvírusok: programfájlokat fertıznek meg (.COM, EXE) A fájlvírusok nagy többsége a programok végére illeszti saját kódját, ezen kívül végrehajt olyan változtatásokat, amelyek a program elindításakor automatikusan a vírus futtatását vonják maguk után. A program elindításakor aktivizálódnak Az alapján különböztetik meg ıket, hogy milyen operációs rendszeren futnak. Ma általában Win32-es vírusok terjednek, vagyis leglábbb Windows 95 kell a futtatásukhoz.


Makró vírusok: Microsoft Office (fıleg Word) dokumentumokat támadnak meg. Azt használják ki, hogy ezekben a dokumentumokban programok, makrók hozhatók lére, amelyek a dokumentum megnyitásakor automatikusan lefuthatnak. • Férgek: Önálló programként terjednek hálózatokban, többnyire e-mail mellékletként. Gyakori, hogy forráskódban terjednek (pl. Visual Basic Script) Ezeket könnyő módosítani. • Trójai programok: Ezek maguktól nem terjednek. Az elnevezés arra utal, hogy régebben hasznos programnak álcázták ıket, amelyeket a felhasználó önként telepített a gépére. Ma már a telepítés titokban, a felhasználó tudtán kívül történik Típusaik:
A backdoor (hátsó ajtó) programok kiskaput nyitnak a megtámadott számítógépen a hálózatról érkezı támadások számára. A külsı vezérlı program a backdoor aktívvá válása után különféle parancsokat küldhet, amelyekkel további programokat tölthet le a számítógépre, ott

azokat lefuttathatja, illetve a megtámadott számítógéprıl adatfájlokat tölthet fel. Sıt, a megtámadott géprıl indíthat újabb támadásokat más gépek ellen!
A dialer (tárcsázó) programok a meglévı betárcsázós internet kapcsolatot változtatják meg úgy, hogy a helyi szolgáltató helyett titokban, egy távoli országban lévı Internet szolgáltatóval létesítenek kapcsolatot növelve a felhasználó telefonszámláját.
A jelszólopó programok a betelepülés után igyekeznek begyőjteni a felhasznál jelszavait tartalmazó kódolt állományokat, és a memóriában kódolatlanul megtalálható jelszavakat, és ezeket egy meghatározott címre elküldik.
A kémprogramok információkat győjtenek a felhasználóról (billentyőleütések, meglátogatott oldalak, ), majd továbbítják azt.
A reklámprogramok hirdetéseket töltenek le és jelenítenek meg a felhasználó számítógépén. Ez ugyan nem tesz kárt a gépben, de lelassítja a

mőködését, az Internet-elérést, és bosszantó is. Vannak olyan programok (adware), amelyek jelzik a Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel reklámprogram telepítését, és cserében ingyen használhatók, de sokszor titokban kerül fel a program, és általában igen nehéz eltávolítani.
A romboló trójai programok a vírusokhoz hasonlóan valamilyen rombolást (törlést) végeznek. A számítógép fertızésének lehetséges okai: • • • • • • • • Boot vírussal fertızött lemezrıl indítjuk gépünket. Elindítunk egy fájl vírussal fertızött programot. Megnyitunk egy makró vírussal fertızött dokumentumot. Elindítunk egy féregprogramot. Telepítünk egy trójai programot (ami másnak látszik). Fertızött weboldalt látogatunk meg. Helyi hálózaton keresztül támadja meg a program a gépünket. Interneten keresztül támadja meg a program a gépünket. A

fertızött programok és dokumentumok leggyakrabban e-mail mellékleteként érkeznek, és a melléklet megnyitásával fertızzük meg gépünket! Az e-mailben terjedı vírusok néhány óra alatt elterjedhetnek az egész világon! Védelem a vírusok ellen: • Nem helyezünk gépünkbe bizonytalan eredető CD-ket, pendrive-okat. • Csak jogtiszta programokat használunk, bizonytalan eredetőeket nem. Ez természetesen drága megoldás, hiszen nagyon sok feladat megoldható ingyenesen terjesztett programokkal, amelyek viszont nem ellenırizhetıek. • A bizonytalan eredető lemezeket használat elıtt vírusirtó programokkal ellenırizzük. Idınként a winchestereket is ellenırizzük! A gyakorlatban ez a lehetıség használható. • Mindig naprakészen tartjuk vírusirtónkat, ill. rendszerünket a Windows Update-n keresztül. • Ellenırizzük beérkezı leveleinket, fájljainkat. Víruskeresı és vírusmentesítı programok: Általános keresési eljárást próbálnak

felfedezni. Vírusadatbázisból dolgoznak, mely naponta frissül az új vírusok megjelenésével, ezért frissítésük fontos. Adatbázis növekedése miatt a keresési idı egyre nagyobb. A megtalált vírust általában eltávolítja, de néha a fertızött fájlt törli, vagy un. karanténba teszi 10-20 nagyobb vírusirtó cég terméke terjedt el pl: Norton, V-Buster, Bitdefender, Kaspersky, ESET, Avira, Avast stb. Ezen keresık néhánya képes az állandó védelemre, mely folyamatosan védi a szolgáltatót az ismert vírusok ellen, (rezidens vírusirtók). Egyes speciális vírusokra egyedi vírusirtót írnak, mely speciális az adott vírus eltávolítására. Egy nagyon hatékony védekezési mód, ismeretlen vírusokra is jó lehet. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel 11. tétel: Kettes és tizenhatos számrendszer használata, műveletek Az ember 10-es (Decimális) számrendszerben

gondolkodik. Ez azzal magyarázható, hogy 10 ujjunk van és azzal tudunk számolni. Ez a 10 szám pedig a 0, 1, 2 9A számítógép viszont nem tud így számolni, hanem két állapotot ismer: Van feszültség vagy nincs feszültség. Így a gép a kettes (bináris) számrendszert használja: a 0-át és 1-et. 2-es számrendszer (Bináris): 2-es számrendszerben a számok ábrázolását 2 különböző számjegy segítségével valósítják meg (0 és 1), a számjegyek helyiértékei pedig a kettő egész kittevőjű hatványai. 16-os számrendszer (Hexadecimális): 16-os számrendszerben a számok ábrázolását 0-tól 9ig számjegyek segítségével, 10-től 15-ig pedig A,B,C,D,E,F betűk segítségével valósítják meg, a számjegyek helyiértékei pedig a tizenhat egész kittevőjű hatványai. KAPCSOLAT A 10-ES SZÁMRENDSZER ÉS A 2-ES SZÁMRENDSZER KÖZÖTT Hogyan tudunk egy tízes számrendszerbeli számot kettes rendszerben felírni? A számot elosztjuk 2-vel, a maradék

vagy 1, vagy 0 lesz. A 2-vel való osztást addig végezzük - miközben a maradékokat felírjuk -, amíg a hányados nulla nem lesz. Ezek a maradékok képezik a szám bináris jegyeit (fordított sorrendben). Például a 35 ábrázolása kettes számrendszerben: 35 : 2 = 17 : 2 = 8:2= 4:2= 2:2= 1:2= TIPP: Ezt is érdemes fejben tartani! 17, 8, 4, 2, 1, 0, maradék: 1 maradék: 1 maradék: 0 maradék: 0 maradék: 0 maradék: 1 Az eredmény a maradék oszlopában látható, alulról olvasva. A 35 kettes számrendszerbeli megfelelője tehát: 100011. Kettes számrendszerből 10-be is át lehet számolni és ez még egyszerű is kisebb számoknál. A lényeg, hogy a kettő hatványa ként kell felírni úgy, hogy a szám ne legyen kisebb 2 hatványánál. Pl: 35 esetén ez a 25 = 32 A 32 helyiértékű (jobbról a 6) helyre kerül, tehát 1-et kap, marad a 3, ez alatti legnagyobb 2 hatványa a 2, így erre a helyre is teszünk 1-et. A maradék most 1, melyet az egyes helyiértékre

teszünk. Az eredmény: 100011 32 16 8 4 2 1 1 0 0 0 1 1 Ugyanez nagyobb számokkal is elvégezhető. Mindig kettessel kell osztani és minél többször legyen meg benne, így mindig (páros szám esetén) 0 (páratlan számnál) 1 lesz a maradék. ISMERKEDJÜNK MEG A 16-OS SZÁMRENDSZERREL! Írjuk fel példaként a 39715 decimális számot bináris formában: Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel 1001101100100011 Hát ez bizony eléggé ijesztő! De ha a bájt 4-4 bitjét (tehát 4-sével felírjuk) összefogjuk és ezeket új karakterekkel jelöljük, akkor egyszerűbb lesz a felírt forma. Összesen 16 darab jelre van szükség. Az első tíz a 0-9 számjegy, a további hat pedig az ABC első hat betűje (AF): TIPP: 0000 = 0 1000 = 8 0001 = 1 1001 = 9 0010 = 2 1010 = A (10) 0011 = 3 1011 = B (11) 0100 = 4 1100 = C (12) 0101 = 5 1101 = D (13) 0110 = 6 1110 = E (14) 0111 = 7

1111 = F (15) Ezt a táblázatot érdemes megtanulni a sikeres átváltásokhoz! Ez tehát a tizenhatos (hexadecimális) számrendszer, amely tulajdonképpen a bináris rendszer egyszerűsítése révén jött létre. Ezzel a 39715 szám hexadecimális formája a következő lesz: Bináris 1001 1011 0010 0011 Hexadecimális 9 B 2 3 A hexadecimális számokat úgy jelöljük, hogy a szám elé egy $ jelet teszünk, vagy a szám után egy H vagy h betűt. Ez a külön jelölés azért fontos, mert ha történetesen nincs a számjegyek között betű, nem lehetne eldönteni, hogy a szám milyen számrendszerű. A példa szerinti számot a következőképpen írjuk le: $9B23, vagy 9B23H. Decimális számrendszerből hexadecimálisra hasonló eljárással válthatunk, mint a kettes számrendszer esetén, csak az osztó itt a 16 lesz. A kettes és tizenhatos számrendszer kapcsolata: A kettes-tízes, illetve a tizenhatos-tízes számrendszerek közötti váltásokat az előzőekben

már áttekintettük. Most vizsgáljuk meg a kettes-tizenhatos számrendszerek közötti átváltási lehetőségeket Egyik nyilvánvaló módszer az átváltásokra, hogy akár a kettesből, akár a tizenhatosból indulunk, elsőként a tízesre váltunk át, majd onnan a másik számrendszerre. A kettes és a tizenhatos számrendszer specialitásait felhasználva azonban könnyedén válthatunk közvetlenül is ezek között a számrendszerek között. Kihasználjuk, hogy a 24=16 és így négy kettes számrendszerbeli számjegyet cserélünk le egy tizenhatosbeli számjegyre. Fixpontos számábrázolás: A legegyszerűbb számábrázolási mód, az egész számok ábrázolására és tárolására használják. Egy tetszőleges számot kettes számrendszerben, az annak megfelelő bithosszúságon kell tárolni. Általában a gépek 1,2,4 vagy 8 byte hosszúságban tárolnak értékeket Pl: 1 byte-on (8 érték tárolható, azaz számok 0-255-ig. bit) 28=256 különböző

Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel Törtek esetén rögzítjük a tizedespont helyét, ettől lesz fixpontos a számábrázolás. Ennek a speciális esete az egész számok ábrázolása, amikor is a tizedespontot az utolsó bit után rögzítjük. Megkülönböztetünk előjeles és előjel nélküli számábrázolást is: az előjelesnél az első bit az előjelbit, pozitív számoknál 0, negatívoknál 1 az értéke. Fixpontos számoknál figyelni kell a túlcsordulásra, azaz hogy egy művelet eredménye ne legyen hosszabb, mint ami a rendelkezésre álló helyen elférhet, azaz 1 byte esetén ne legyen nagyobb 255-nél. A túlcsordult számjegyek elvesznek, a maradékkal való számolás pedig hibás eredményt adhat. A fixpont hátránya még, hogy nem lehet tetszőleges pontossággal ábrázolni az értékeket. Lebegőpontos számábrázolás: A fixpontos ábrázolás hátrányai küszöböli ki,

de bonyolultabban kezeli a számokat. A lebegőpontos ábrázolás alapja, hogy a számok felírhatóak hatványkitevős alakban is: ±m×pk, ahol a p a számrendszer alapszáma (általában 2), az m a mantissza, a k pedig a karakterisztika. Ahhoz, hogy a felírás mindig egyértelmű legyen, az m mindig kisebb mint 1, és a tizedesponttól balra eső számjegy nem lehet 0. 1/p≤m<1 A fenti felírási módot normalizálásnak nevezik, és a gépek automatikusan végzik el. Egy lebegőpontos szám ábrázolásához a következő adatokra van szükség: • • • • A mantissza abszolút értéke A mantissza előjele A karakterisztika abszolút értéke A karakterisztika előjele A mantissza előjelét az első biten jelezzük. A következő bitek tartalmazzák a karakterisztikát, és jobb oldalon van a mantissza. A mantissza tárolására korlátozott számú bit van, így a pontosság behatárolt: ez a számábrázolási pontosság. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C

osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel 12. tétel: Kódok, kódrendszerek, ASCII tábla felépítése, használata Az információ felvilágosítás, tájékoztatás, hír, értesülés, amely új ismeretet hordoz, újdonság jellegű. Az információtovábbításhoz olyan jeleket (kódokat) használnak, amelyeket az információküldő (adó) és fogadó (vevő) egyaránt ismer, és amelyekből az üzenet egyértelműen visszaállítható. Karakterkód: A karakterek (betűk, számjegyek, vezérlőjelek, egyéb grafikai jelek), diszkrét jelek, digitálisan kódolhatóak. (Pl: ASCII (8bit-es) UNICODE (16bit-es)) A PC-k karakterei 1 byte-ot (8bitet) foglalnak el. Mivel egy bájton 256 különböző szám ábrázolható, ezért a PC-k karakterkészlete 256 különböző karakterből áll. Az információcseréhez az egyes karakterekhez tartozó bitkombinációkat, azaz a karakter kódját rögzíteni kell. A kódok előállítását – amikor jeleket

meghatározott szabályok szerint az egyik jelrendszerből egy másik jelrendszerbeli jelekké alakítunk – kódolásnak nevezzük. A visszaalakítást dekódolásnak mondjuk. Kódrendszerek: • • • • • ASCII (American Standard Code for Information Interchange) (= információcsere amerikai szabványos kódja) o 128-féle karaktert kódol 7 bites bináris kóddal, minden karakternek egy kettes számrendszerbeli szám felel meg, kölcsönösen és egyértelműen o a gép általában 8 bitet használ a karakterek ábrázolásához, vagyis összesen 28 ábrázolására van lehetőség o eredetileg 7 bitesre tervezték, így 27 jel ábrázolható (0-127), ebből 32 vezérlő karakternek van fenntartva, a többi az angol ABC betűi, számjegyek, írásjelek, műveleti jelek o a 8. bit segítségével kapott másik 128 kóddal nemzeti karakterkészleteket, grafikus jeleket, matematikai jeleket szokás ábrázolni. EBCDIC (Extended Binary Coded Decima Interchange Code) (=

bővített binárisan kódolt decimális kód) o számjegyek, betűk és különleges karakterek bináris ábrázolására szolgáló szabványos 8 bites kód. ANSI (American National Standards Institute) (= amerikai nemzeti szabványügyi szervezet) o az ISO tagja, mely több számítógépes szabványnak (pl. ASCII) is kidolgozója UNICODE (Universal Code) o olyan mozaikszó, amely a 16 bites karakterkódolás elnevezésére használatos. ASCIIhez képest dupla annyit foglal A termékazonosító kódok (pl. vonalkód, ISBN-szám, széria-szám, cikkszám) – EAN rendszer. Célja: termékek egyértelműen azonosíthatóak legyenek A számítógép adatokat kezel, melyekhez meghatározott megfeleltetési rend szerint (ilyen például az ASCII) karaktereket rendel. A karakter azonban absztrakt fogalom: a felhasználó az ember által is olvasható I/O eszközökön csak a karakterekhez rendelt aktuális glyph (ejtsd: glif – ez jelenik meg pl. a monitoron, vagy a nyomtatásnál)

ábrákat látja. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel Az ASCII olyannyira elterjedt, hogy szinte minden számítógépes alkalmazás erre épült, beleértve az operációs rendszereket is. Az ASCII két karakter kivételével tartalmazza az összes magyar ékezetes karaktereket is. A két renitens karakter: Két projekt is célul tűzte ki maga elé egy egységes, minden betűt és írásjelet magában foglaló karaktertábla létrehozását: az ISO10646 és az Unicode. Bár mindkét projekt megmaradt, és önállóan publikálják munkájukat, a karaktertáblák kompatibilisek egymással: az Unicode 3.0 az ISO10646:2000 -el. A matematikai logika alapműveletei, összetett logikai műveletek, logikai kapuk: A számítógép elektromos eszköz, ezért feszültségkülönbséget tud érzékelni. A mikroprocesszor két feszültségszintet használ, melyek matematikai leírására a kettes számrendszer 0

és 1 számjegye kiválóan alkalmas. A bináris mennyiségekkel történő logikai tervezésnek nagy előnye, hogy egy kérdésre adott válasz csak IGEN (TRUE) vagy csak NEM (FALSE) lehet, és soha nem lehet ESETLEG. Ez a tulajdonság a számítógép felépítésének megfelelő matematikai leíráshoz, a Boole-algebrához vezetett. A kapuk esetén a bemeneten „van áram”-ot az 1, a „nincs áram”-ot a 0 fogja jelenteni. A Boole-algebrában három alapműveletet lehet elvégezni: NEM (negáció ¬), az ÉS (konjunkció ∧) a VAGY (diszjunkció ∨) műveleteket. Az itt említett logikai alapműveleteknek megfelelően viselkedő áramköröket hoztak létre. A nyitott kapcsoló 0, a zárt 1 állapotot jelent, melyet a digitális áramkörökben félvezető kapuáramkörök realizálnak. Egy kijelentés logikai értéke lehet IGAZ vagy HAMIS. Logikai műveletek: a műveletek eredményeinek logikai értéke csak komponenseinek logikai értékétől függ. Negáció (NEM ¬): A

tagadás az egyik legegyszerűbb logikai művelet. Igaz kijelentés tagadása hamis, hamis kijelentés tagadása igaz. A NEM-kapu csak egyetlen kimenettel és csak egyetlen bemenettel rendelkezik. A kimenőjel a bemenőjel negáltja (komplementere) Konjunkció (ÉS ∧): Két kijelentést az „és” kötőszóval kapcsolunk össze egy kijelentéssé. Ha mindkét kijelentés-komponens igaz, akkor az összetett kijelentés is igaz. A művelet eredményét pontosan ebben az egy esetben tekintjük igaznak, minden más esetben hamisnak Az ÉS-kapunak egy kimenete és legalább két bemenete van. A kimenőjel akkor és csak akkor 1, ha valamennyi bemenőjel (egyidejűleg) 1, különben a kimenőjel 0. Diszjunkció (VAGY ∨): Két kijelentést a „vagy” kötőszóval kapcsolunk össze egy kijelentéssé. A „vagy” kötőszót többféle értelemben is használjuk a hétköznapi nyelvben Ezek közül a matematika számára és logikai szempontból is az ún. megengedő vagy

használata a legfontosabb. Ha valamelyik kijelentés-komponens igaz, akkor az összetett kijelentés is igaz. A logikai vagy kapu akkor ad áramot kimenetén, ha legalább egy bemenetén van áram. Kizáró vagy (XOR ⊕): Ha az egyik kijelentés-komponens igaz és a másik hamis, akkor az összetett kijelentés is igaz. A logikai kizáró vagy kapu akkor ad áramot, ha pontosan egy kimenetén van áram. Implikáció ( ): Az implikáció logikai művelete a „ha, akkor” kötőszavakkal kifejezett állítások körében végzett művelet logikai modellje. Ekvivalencia (↔ ↔): Az ekvivalencia az „akkor és csak akkor, ha” kapcsolattal kifejezett művelet logikai modellje. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel 13. tétel: Hálózati operációs rendszerek Kliens-server architektúra: Itt van egy kitüntetett szerepő számítógép: a szerver. Minden kérés rajta keresztül valósítható meg Ez

a gép szolgálja ki a többit. A szerver kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ Hátránya, hogy a rendszer mőködéséhez egy. a hálózati operációs rendszerhez értı ember kell (rendszergazda). Létezik fájl- és nyomtatószerver Hálózat kialakításának célja Erıforrás-megosztás o hardver (pl. merevlemez, nyomtató) o szoftver (program, adatbázis) kommunikáció (egyszerőbb, gyorsabb információcsere) munkamegosztás (pl. egyszerre többen írhatják ill lekérdezhetik ugyanazt az adatbázist) Ami szükséges egy hálózathoz: • Munkaállomások és hálózati kártya • Kiszolgáló gép (Server) • Összekötı kábel vagy közeg • Hálózati operációs rendszer Hálózatok csoportosítása (földrajzi) kiterjedés szerint: • • • Helyi hálózatok, más néven LAN (Local Area Network) Városi hálózatok, más néven MAN (Metropolitan Area Network) Kiterjedt hálózatok, más néven WAN (Wide Area Network) Helyi

hálózatok (LAN) (Local Area Network) helyi hálózatok. Adatátviteli sebességük nagy, kiterjedtsége viszonylag kicsi Általában egy vagy néhány épületet magában foglaló, legfeljebb néhány száz méter kiterjedéső, (pl. iskolai hálózat). Városi hálózatok (MAN) (Metropolitan Area Network) városi hálózat. Kiterjedtsége elérheti, illetve meghaladhatja egy város méretét. Megvalósításában hasonló a LAN-hoz, de kiterjedése miatt másmilyen fizikai megvalósítást alkalmaznak. Többnyire a már kiépített távközlési vonalakat használják LAN-ok összekötésére Magyarországon már több település önkormányzata fogott olyan fejlesztésekbe, amelyekkel a település összes közintézményét egy egységes hálózatba lehet csatolni. Kiterjedt hálózatok (WAN) (Wide Area Network) azaz kiterjedt hálózat. Mérete egy régió, megye területétıl egészen a Föld teljes felszínéig terjedhet. A kiterjedtség nagysága meghatározza az átviteli

közegeket Általában nagy sebességő, szélessávú átviteli közegeket használnak. A távolságok áthidalására, a nehezen megközelíthetı helyek elérésére itt már a mőholdas adatátvitel is megjelenik. (legnagyobb WAN: Internet. Átviteli közeg szerinti csoportok • vezeték nélküli • mikrohullámú (mőhold) - nagy földrajzi távolságnál • rádiófrekvenciás • infravörös • vezetékes • sodrott érpár (UTP: árnyékolatlan /iskola/, STP: árnyékolt) • koaxiális kábel /mint a TV-kábel/ ( árnyékolt, BNC csatlakozók) • optikai kábel (nagy távolságokra, szélessávú átvitel) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel Hálózatok csoportosítása topológia szerint: A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok kiépítésekor többféle kábelezési mód közül választhatunk. A két

legelterjedtebb a sín- és a csillag topológia. Sín (vagy busz) topológia: A számítógépek összekötése sorosan, egyetlen kábel segítségével történik. A rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan mőködik, kábelszakadáskor az egész hálózat mőködésképtelenné válik. Elınye viszont a gazdaságosság, mivel ez igényli a legrövidebb kábelhosszt. Csillag topológia: Ilyen hálózatban minden számítógép külön kábellel csatlakozik a kiszolgáló géphez. Ez a hálózati rendszer a sin topológiánál jóval üzembiztosabb (egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után). Győrő topológia: A győrő topológia a sin topológiához hasonló módon mőködik, de a kábel megszakítás nélküli körbe van kötve. E topológia legfıbb jellemzıje, hogy az információ egy megadott irányban körben áramlik és csupán az, vagy azok az állomások fogadják, aki(k)nek szól. A kiépítése olcsó is lehet, de egy vonal

meghibásodása az egész hálózaton való kommunikációt leállíthatja. Hierarchikus vagy fa topológia: A fa topológia nem más, mint a csillag- és a síntopológiák kombinációja. A szerver általában több közvetítı számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, a kliensek pedig ezekhez a közvetítı gépekhez kapcsolódnak. Így a kliensek a közvetítı gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és egymással. A fa topológia jellegzetessége, hogy minden számítógép egy, és csak egy útvonalon érhetı el. A fa topológiájú hálózat bármely pontján bekövetkezett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbénítja. Tisztán fa topológiát ritkán alkalmaznak Teljes topológia: Ilyen hálózatban minden gép minden géppel össze van kötve. Elınye, hogy valahol bekövetkezett esetleges kábelszakadás esetén a számítógép nem esik ki a hálózatból. Hátránya viszont, hogy nagy kábelezési munkát

igényel. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel Részleges topológia: Ilyen topológiát ott alkalmaznak, ahol szükség van egyes állomások közötti nagybiztonságú kommunikációra, de nem mindegyik között. Az OSI modell: A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg OSI (Open System Interconnection) néven. Ez viszont nem szabvány, hanem csak egy ajánlás Mindössze csak azt mondja meg, hogy milyen rétegekre kell osztani egy hálózatot és ezen rétegeknek mi legyen a feladatuk. Nem kötelezı betartani A megvalósított rendszerekben egyes rétegei szinte teljesen üresek, másokat tovább kellett osztani zsúfoltságuk miatt. Sok hiányossága ellenére a mai napig alapnak tekintik a gyártók. Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk. ADÓ Összeállította: Lengyel Attila VEVİ 3 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli

Tételsor – 14. tétel 14. tétel: Kommunikáció az interneten; fogalmak Fogalmak: Protokoll: szabályrendszer, amely a gépek közötti kommunikációt írja le. A kommunikáció nyelve. 1960 ARPANET program TCP/IP protokoll: (Transmission Control Protocol/ Internet Protocol): Ezt a protokollt eredetileg nem helyi hálózatokhoz fejlesztették ki. Nagy távolságú hálózatokhoz van kifejlesztve. Nem a leggyorsabb, nem a legbiztonságosabb, de mégis ez lett a legelfogadottabb. Alapja (jelenleg) 4 db byte Minden byte értéke 0 és 255 között lehet Például: 195.19910065 Ezek döntő részét az internet-szolgáltató adja, így semmilyen beleszólásunk nincsen. A világon nincsen két olyan számítógép, melynek azonos lenne a publikus TCP/IP címe. Viszont így könnyedén elfogyna a címtartomány A következő, 6 bájtos szabvány bevezetéséig meg kell elégedni a privát címtartomány adta lehetőségekkel. HTTP: (Hypertext Transfer Protocol): A weblapok

küldésének és fogadásának szabványa. FTP (File Transfer Protocol): a file archívumokhoz való hozzáférés és fileok letöltését támogatja. Az FTP-t gyakran file menedzser programok is támogatják, de az újabb böngészők is ismerik (I.E) Internet: A szakmai nyelvezetben internet (kisbetű) névvel valamely IP protokollal üzemelő hálózatot értenek. Ezzel szemben Internet (nagybetű) névvel egyetlen bizonyos IP hálózatot értenek: az egész világra kiterjedő, naponta sok száz új géppel bővülő gigantikus networköt. Sokan úgy is hívják: The Net. A sajtóban internet (bármilyen betűvel) alatt a HTTP -t értik URL (Unified Remote Locator): egységesített forrás megjelölés. Kommunikáció szerver kliens alapon. Hierarchikus szerkezetben vannak a tartományok portok azon.-//számítógép domain neve:port szám/távoli könyvtár elérési útja WWW: globális multimédia adatbázis. Az információkat színes oldalakon tárolják, ezek egymásra

hivatkoznak és ezekre kattintva pillanatok alatt válthatunk. A World Wide Web, vagy Világot Átfogó Háló, az internet egyik szolgáltatása, a legismertebb az összes közül. Nemcsak szövegek, hanem egyéb audió- és videó anyagok, képek is továbbíthatók olyan módon, hogy a kliens oldali program rögtön meg is tudja jeleníteni, le tudja játszani azokat. A szövegek is formázottak, tartalmazhatnak táblázatokat, különféle betű és bekezdés formázási lehetőségeket, színeket. Ezek a szövegek már közelebb állnak a nyomtatott szövegek formájához, emiatt könnyebben is olvashatóak az esetek többségében. Ezeket a lapokat sokféle névvel illetik Leginkább a homepage, weblap, HTML oldal elnevezések fordulnak elő. Ezeknek a lapoknak az összességét nevezzük www-nek Hiperhivatkozás: (Link) Kapcsolat létesítése dokumentumelemek között. "Az összekapcsolt elemek lehetnek ugyanabban a dokumentumban, vagy különböző dokumentumokban. Egy

dokumentumelem teljes dokumentumhoz vagy állomáshoz is kapcsolható. A felhasználó a kapcsolatot úgy aktivizálja, hogy a hivatkozásra kattint. A jelölőnyelvekben, például az SGML-ben és a HTML-ben a hiperkapcsolatokat címkék jelölik a hiperszöveges dokumentumokban. Vagy más megfogalmazásban a HTTP szabvány nyújtotta lehetőségeket kihasználó utalás, ami egy máshol található információra mutat, segítségével a hivatkozott információ megtekinthető. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel Internetszolgáltató /ISP/: az a vállalat, mely a felhasználók számára meghatározott módon és meghatározott összegért biztosítja az internet-hozzáférést, rendszerint egyéb szolgáltatást is nyújt (pl. oktatás, segítőszolgálat, e-mail postafiók bérlet, saját honlapok elhelyezésének lehetősége), de komolyabb saját tartalomszolgáltatást nem; önálló domain

névvel és saját szerverrel rendelkezik. Honlap: az internetes oldalakat hívjuk honlapoknak. Általában csak szöveget és képeket tartalmaznak, de manapság megtalálhatók klipek, animációk, egyéb Javában és Flashben vagy egyéb programnyelvekben megírt kisebb- nagyobb programok is. Webcímek felépítése és szerkezete: Protokoll://kiszolgáló/dokumentum címe Protokoll - az erőforrás elérésére szolgáló protokoll kiszolgáló - a kiszolgáló egyedi azonosítója (IP-cím, vagy az ehhez hozzárendelt domainnév) Dokumentum címe - két részből áll: az elérési útvonalból és az állomány nevéből Böngésző: Az a program, amely segítségével megnézhetjük az internetes oldalakat. Ilyen pl: Internet Explorer, Opera, Mozilla, Mosaic, Netscape Navigator. Cookie-k: Web szerverek által küldött kódsorozat, mely a kliens számítógépének háttértárolójára kerül és a felhasználó későbbi azonosítására szolgál (amennyiben a Webkliensben ez

a lehetőség engedélyezve van); ilyen "bitsüti" segítségével ismerik fel az online áruházak a korábbi vásárlóikat vagy az elektronikus újságok az olvasóikat. Biztonsági szempontok: Jelszóval védett webhelyek: a biztonság érdekében védnek jelszóval webhelyeket. Ez megakadályozza, hogy idegenek hozzáférjenek személyes adatainkhoz, vagyonunkhoz (pl.: bankszámlák esetében). Tanúsítvány: CA (Certificate Authority) Tanúsítványkiadó Központ. Digitális tanúsítványok kibocsátásával foglalkozó szervezet. Az elektronikus tranzakciókban harmadik félként vesz részt szolgáltatásával, igazolja a többi szereplő kilétét. Egy tanúsítvány több célra is használható: adatok tikosítására, adatok digitális aláírására (pl. hiteles elektronikus levelek, dokumentumok). Vírus: A vírusok speciális számítógépes programok, melyek egyetlen célja a terjeszkedés és az ártás, illetve más programok tönkretétele. Sajnos

időnként előfordul, hogy egy felhasználó önhibáján kívül is vírust kap. Hitelkártyák használata az interneten: internetes vásárláskor gyakran használunk bankkártyát. Ehhez meg kell adnunk a hitelkártyánk adatait, hogy ellenőrizni tudják azt, van-e rajta elegendő pénz. Ügyelnünk kell arra, hogy kinek adjuk meg adatainkat, mert ezzel vissza tudnak élni és így veszélyben lehet vagyonunk. Tűzfal: Olyan szoftveres és/vagy hardveres technika, amellyel az intézmények a helyi hálózatukat megvédhetik a külső hálózatról (jellemzően az Internetről) érkező betörések ellen, a bejövő és kimenő adatforgalom figyelésével, megszűrésével és korlátozásával. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 15. tétel: Böngészés a Weben: webhelyek elérése A weboldalakat, webes tartalmakat böngésző program segítségével nézhetjük meg. Azok képesek megjeleníteni

az általános HTML nyelven megírt oldalakat. Sokféle böngészőprogram létezik, működésük nagyrészt hasonló egymáshoz. Webhelyek elérése: Egy weboldalt egy web szerver publikál, amely tulajdonképpen egy másik számítógép valahol a világban, akár több ezer km tőlünk. Ennek van egy IP és egy Domain címe Ezeket az ún DNS, azaz a Domain név szerverek tárolják. Egy IP címhez több Domain tartozhat, de egy Domainhoz csak egy IP cím tartozhat. Az elérés legegyszerűbb módja, ha két cím valamelyikét begépeljük a böngésző címsorába. Leegyszerűsítve három lehetőség lehetséges: • Megkapjuk az oldalt, betöltődik • Nincs ilyen oldal, szerver • Létezik, de nem elérhető Hiperhivatkozások: Az oldalon lehetnek hivatkozások más oldalakra (hiperhivatkozás), vagy más objektumokra (pl.: kép-hivatkozások, videók stb) Ezek a hivatkozások kattintással aktivizálódnak, s akkor a kért lap, objektum betöltődik, letöltődik. A

hivatkozás céljait megnyithatjuk, újabb böngészőablakban, letölthetjük gépünkre, vágólapra helyezhetjük elérési útjukat, ami az URL (egy az interneten elhelyezett objektum teljes útja). Navigáció: Oldalak közti navigáció legegyszerűbb módja a hivatkozások használata (egyszerű kattintással), de a böngészők tárolják az aktuális ablakban megtekintett weblapokat, a megtekintés sorrendjében. Így köztük oda-vissza lépkedhetünk Vannak programok és azok olyan beállításai, melyekkel elérhetjük azt, hogy előzményeink is tárolódjanak. Az előzmények régebbi (akár több nappal ezelőtti) megtekintett oldalak, amelyek így visszakereshetőek. Ez hasznos lehet, ha pl: elfelejtettük egy korábban nézett weblap címét A sűrűn látogatott, vagy fontos oldalakat elhelyezhetjük akár kezdőlapnak (a program elindulásakor megjelenő lep, amely általában bármikor elérhető egy gombnyomással), vagy felvehetjük, az ún. Kedvencek közé A

kedvencek listája vagy egy olyan lista lesz, mely a számunkra fontos oldalakat tartalmazza. Többféleképpen tehetünk kedvenccé egy oldalt, pl: a betöltött lapot adatjuk hozzá a programmal automatikusan, vagy szerkeszteni is tudjuk a listát, ahol manuálisan tudunk hozzáadni, törölni a listáról, vagy akár mappákat is létrehozhatunk. Ezekbe kategorizálva gyűjthetjük oldalainkat, a kedvencek listájáról egy oldalt úgy tekinthetünk meg, hogy egyszerűen a listaelemre kattintunk. Webes űrlapok: a weblapok tartalmazhatnak űrlapokat. Ezek hasonlítanak a papír alapú űrlapokhoz Elemei lehetnek pl.: • Beviteli mezők • Lenyitható listák • Kipipálható négyzet (check box) • Választható opció (radio) • Gombok • Rejtett mezők Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel Az űrlapok kiüríthetők (törlődnek a beírt adatok), elkülöníthetők, amely funkciókat általában

a weblap tartalmaz. Egy űrlap elküldése az, amikor a weblap elküldi a kitöltött információk at összegyűjtve egy feldolgozó program felé. Ezt e-maiban és egyéb módon is továbbíthatja Maga a küldés általában (submit típus) jóváhagyási gomb segítségévelt történik. Az űrlapokat, akkor használjuk, amikor a weblapnak információra van szükség a felhasználóról (pl.: belépési, regisztráció oldal, kérdőívek, stb.) Új mappa létrehozása a kedvencekben: Kedvencek/Kedvencek rendezése/Mappa létrehozása Weblap felvétele kedvencekbe: Kedvencek/Hozzáadás a kedvencekbe. Törlés a kedvencek közül: Kedvencek/Kedvencek rendezése/Törlés Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel 16. tétel: Keresés a Weben A keresés alapvetően a szöveges állományokra korlátozódik, kevés kísérleti rendszer létezik csak a kép és hang típusú anyagok keresésére. A szöveges

állományok közül is csak a standard HTML és a text kereshető. Az egyéb anyagok általában ezek mentén érhetőek el, tehát például egy kép a hozzá tartozó szöveges leírás alapján található meg. Vannak olyan speciális adatok is, melyek nem Web dokumentumok, de Web kereső rendszerekben szerezhetjük be őket. Ilyenek pl a telefonszámok, email címek, stb. KLASSZIKUS KERESÉS: A keresők kezdőoldalán általában egyetlen keresőablak található, egy-két egyszerűbb szűkítési lehetőséggel (nyelv, terület). A legtöbb feladatot ezen "egyszerű" keresők segítségével is megoldhatjuk. Ha a keresőablakba beírt szó minden karaktere kisbetű, akkor a kereső a szó kis-és nagybetűs (valamennyi) változatát keresni fogja. Kulcsszavas keresők (adatbázis alapú): Ez a keresőtípus egy speciális program (robot v. spider) segítségével folyamatosan "járja" az Internetet, amely minden egyes felderített oldalról statisztikát

készít (az oldalon szereplő szavak, linkek, stb.), és ezen információkkal egy óriási adatbázist frissít folyamatosan Amikor a kereső megfelelő mezőjébe az általunk keresett szót (szavakat) beírjuk, akkor ebből az adatbázisból kilistázza azon oldalakat, amelyeken az általunk beírt szavak szerepelnek (plusz némi információt róluk). Előnye: Mivel az összes dokumentum tartalmát ismeri, a minket érdeklő oldalaknak rendkívül összetett kigyűjtése válik lehetővé. Hátránya: Olyan keresőszó alkalmazásakor, amely nagyon sok helyen szerepel, a találatok száma megdöbbentően magas lehet (egyes angol szavak több millió dokumentumban is szerepelnek). A szavak szerint működő keresők gyakorlottabb használói azonban különböző szó-kombinációk alkalmazásával percek alatt képesek ezt az információ-hegyet elviselhető mennyiségűre csökkenteni. ÖSSZETETT KERESÉS: Minden kulcsszavas keresőrendszernek van egy "összetett

keresés" (advanced search) oldala, melyen az összetettebb, bonyolultabb feladatokat tudjuk elvégezni. Az összetett keresésnél nem kell minden szempontot megadni. A keresési feltételek tetszőlegesen kombinálhatók is Ha szórészletre szeretnénk keresni, a kereső-kifejezés elején és végén használjunk „*” karaktert. Ellenkező esetben csak a megadott kifejezést pontosan a beírt formában tartalmazó találatokat fogjuk visszakapni. KATALÓGUS JELLEGŰ HIVATKOZÁSGYŰJTEMÉNY: A Web keresés jelenlegi alapvető eszközei az ún. kereső- és katalógus rendszerek (search engine, index), melyek speciális tartalmú Web szerverek - a megszokott Web böngészőnk használatával érhetjük el őket. A két elnevezés mögött két alapvetően eltérő filozófiájú rendszer húzódik meg A katalógus rendszerek (avagy webliográfiák) hasonlóak a könyvtári katalógusokhoz, kísérletet tesznek a Weben tárolt anyagok katalogizálására. A legismertebb ilyen

rendszer a Yahoo (http://www.yahoocom), a Miningco (http://wwwminingcocom), illetve az Infoseek (http://www.infoseekcom) Ezekben a rendszerekben a keresés alapvetően böngészést (browsing) jelent, amikor a keresett dokumentumot a katalógus kategóriáival írjuk le, és ezek mentén végighaladva találjuk meg (pl. sport - futball - világbajnokság - France98 http://wwwworldcup98com) Természetesen a katalógus rendszerekben is kereshetünk, de ez csak a katalógus tartalmára korlátozódik. A katalógus rendszerek legnagyobb problémája a katalogizálás, mely javarészt manuális munka, és a rohamosan növekedő Web tartalom mellett egyre nagyobb feladat. Keresés weblapon belül: Ha weblapon belül szeretnénk keresni egy adott szövegrészt, használjuk az internetböngészőnk ablakában a Szerkesztés ponton belül a Keresés (ezen a lapon) alpontot, vagy használjuk a Ctrl+F billentyűkombinációt. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika

Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel 17. tétel: Az elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés (e-mail) az Internet levélküldő szolgálata. A levelezést vagy webes felületen, pl. Freemailhu vagy levelező programok segítségével végezhetjük el, amely a hálózati szabványnak megfelelően formába önti és rendszerezi üzeneteinket. A levelezés az e-mail címke segítségével bonyolítható le, mely az elektronikus postai üzenetek megcímzéséhez szükséges. Az e-mail cím felépítése: Az e-mail cím a felhasználói névből (@ jel előtti rész) és a Domain névből (@ jel utáni rész) tevődik össze, amit a @ jel fűz egymáshoz, amely az elektronikus levél megcímzéséhez szükséges. A domain név szintén Internet-helyet azonosító egyedi név, amely névtartományból áll. Ezeket pont választja el egymástól. Az első rész általában a szolgáltatóra vagy a host gépre vagy a lokális hálózatra utal. A további részek az

első részben megadott helyet helyezik el az Internet világában A @ jel előtti név a felhasználó azonosítására szolgál, mely szintén állhat több részből ponttal elválasztva. Az e-mail cím képzésében betartandó szabályok: Gyakran találkozhatunk olyan hibaüzenetekkel, amelyek az e-mail cím regisztrációja során jelenik meg. Ezek többnyire a nem megfelelő karakterek használata miatt hívják fel figyelmünket! Ezek általában szolgáltatótól is függhetnek. Vannak olyan e-mail-rendszerek, ahol a felhasználói név @ jel előtt) nem tartalmazhat pl.: kötőjelet, &, #, *; speciális karaktereket. Arra is figyeljünk, hogy bár manapság már létezik az ékezetes cím fogalma, mégis a legtöbb helyen ékezet nélküli felhasználónevet írjunk! Az e-mail előnye: Gyors, olcsó, másolható, jobban formázható. Netikett Az Internet használata során be kell tartanunk szokáson alapuló szabályokat, amit Netikettnek (hálózati etikettnek) is

nevezünk. Ennek egyik gondolata, hogy ne éljünk vissza a hálózat, nyújtotta lehetőségekkel. A hálózat használatával kapcsolatban közös cél, hogy feleslegesen ne terheljük, mert ezzel mindenki munkáját nehezíthetjük. Néhány példa a netikett elektronikus levelezésre vonatkozó aranyszabályaira:


Fel kell tételezned, hogy az Interneten történő levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelező eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használsz. Ne írjál semmi olyasmit egy elektronikus levélbe, amit nem küldenél el levelezőlapon. Tiszteld a szerző jogait avval az anyaggal kapcsolatban, amit másolsz. Majdnem minden országban vannak a szerzők jogait védő törvények. Soha ne küldj "lánc" levelet elektronikusan, Ezek gyakran idegesítőek mások számára. Levél küldése, részei: − Címzett, Másolatot kap, Tárgy, Csatolt fájl − Levél szövege Levél küldése: A levelezőprogram a megírt levelet általában

nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. Előfordulhat, hogy a címzett felé vezető út zsúfolt, esetleg műszaki probléma akadályozza a gyors, azonnali kézbesítést. Ez esetben szerencsés, ha a levél nem a felhasználó gépén várakozik növelve ez által a felhasználó költségeit, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver Az ő feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újra-újra próbálja. Az SMTP a Simple Mail Transfer Program angol elnevezés, mely egyszerű levéltovábbító programot jelent. Ahhoz, hogy az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse a levelezőprogramunk, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Ezt az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkérdezni Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélből a címzett e-mail címét és átadja a levelet célcímen

Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel működő SMTP szervernek. Az ottani SMTP szerver beteszi a címzett személy postaládájába az általunk küldött levelet. Levél fogadása: A felhasználó megnézi a postaládáját, az ott lévő új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az Internet szolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen. Vállalati levelezés esetén is egy központi számítógép tárolja a beérkezett leveleket. A beérkezett levelek saját számítógépre történő letöltése hálózaton keresztül történik egy POP3-nak (Post Office Protocol -- Postaláda Protokoll) vagy IMAP-nek (Internet Üzenet Hozzáférés Protokoll) nevezett protokollon keresztül. A saját gépünkön található levelezőprogramban be kell állítanunk annak a gépnek a címét, amely a beérkezett

leveleinket tárolja. Ki kell választanunk a letöltéshez használt hálózati protokollt is, mely POP3 vagy IMAP általában. Mi a különbség a két protokoll között? Üzenetek kezelése:  Üzenetek küldése: A belső üzenetküldő rendszeren a hallgató üzenetet küldhet más hallgatóknak, a szerkesztőknek vagy az adminisztrátornak.  Beérkezett üzenetek: A hallgató megtekintheti beérkezett üzeneteit. Az üzenet feladóján és tárgyán kívül láthatja, hogy az üzenet pontosan mikor lett elküldve. A beérkezett üzenetek tárolódnak, bármikor megtekinthetők, törölhetők.  Elküldött üzenetek: A rendszer az elküldött üzeneteket tárolja, azok bármikor megtekinthetők, törölhetők. A címjegyzék használata: Nehéz az összes címet fejben tartani, ezért mindenki egy kis noteszba (fecnire) írja őket. Ez sok cím esetén már adatvesztéshez (felejtés) vezet Ezen segít a címjegyzék Ebben nyilvántarthatunk szinte minden lényeges

adatot (név, becenév, postai cím, E-mail cím, telefonszám, munkahely). A már tárolt adatok a levél címzésekor nagyon gyorsan elérhetők, a címek használhatók. Tetszőlegesen sok címjegyzék készíthető, és ezek mindegyike tetszőlegesen sok személy adatait tartalmazhatja. Spam: A spam kéretlen elektronikus reklámüzenet, mely a fogadó által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik. A digitális aláírások számítógépes titkosírással hitelesítik (hitelesítés: Személyek vagy programok kilétének igazolása, például egy adott szoftverkiadótól származó programkód forrásának és épségének megerősítése a kód

aláírásához használt digitális aláírás ellenőrzésével.) a digitális adatokat – például a dokumentumokat, az e-maileket és a makrókat. A digitális aláírások segítségével meg lehet győződni a következőkről: • • • Hitelesség: A digitális aláírásból megállapítható, hogy az aláíró valóban az-e, akinek állítja magát. Sértetlenség: A digitális aláírás alapján ellenőrizhető, hogy nem módosították vagy hamisították-e meg a tartalmat azóta, hogy digitálisan aláírták. Letagadhatatlanság: A digitális aláírással minden fél számára bizonyítható az aláírt tartalom eredete. A „letagadás” kifejezés azt jelenti, hogy egy aláíró tagadja, hogy az aláírt tartalomhoz köze volna. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel 18. tétel: Az információ-technológia felhasználása a mindennapokban Számítógép a munkahelyen A

számítógép térhódítása a munkahelyeken szükségessé tette a képernyı elıtti munkavégzés egészségügyi követelményeinek jogi kidolgozását. Ez a szabályozás képernyıs munkakörnek ismeri el, ha a dolgozó napi munkaidejébıl legalább négy órában, rendszeresen képernyıs eszközt használ. Az elıírások kitérnek a berendezésekre (képernyı, billentyőzet, munkaasztal, munkaszék) és a környezetre (megvilágítás, hımérséklet, tükrözıdés). Ezenkívül minden órában 10 perc pihenıidıt írnak elı, melyek nem vonhatóak össze. A tényleges képernyı elıtti munkavégzés ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg. Ne aggódjunk, mert olyan munkakörök, ahol a munka ilyen megszakítása mások életét, testi épségét veszélyeztetné mint például a légiforgalom-irányítók - más megítélés alá esnek. E-kereskedelem: Az elektronikus kereskedelem fejlıdése folyamatos és dinamikus, még ha a fejlıdés üteme kissé csökkent is az

utóbbi idıben. Az elektronikus vásárlás elınye, hogy leküzdhetık a távolságok, a választék minden hagyományos boltnál nagyobb lehet, olcsó és gyors. A vásárlók a világ bármely pontjáról kényelmesen, egyszerően és gyorsan rendelhetnek árut vagy szolgáltatást. Egyes online áruházakban virtuális bevásárlókocsink is van, melybe berakhatjuk az árukat, egy számláló pedig folyamatosan mutatja, mekkora összeget készülünk elkölteni. Késıbb felülvizsgálhatjuk kocsink tartalmát, módosíthatjuk. Végül megadjuk bankkártyánk típusát és számát Lezárjuk a tranzakciót. Manapság lehetıségünk van átvételkor is fizetni Menetrendek és helyfoglalások: Ma már lehetıségünk van a közlekedési eszközök menetrendjét megtekinteni az interneten, sıt, az utazási irodák oldalain már helyet illetve szállást is foglaltathatunk. A fizetés bankkártyával vagy átutalással történhet. Biztosítótársaságok: Biztosításokat

köthetünk már az interneten keresztül is. Ennek során egy adatlapot kell kitöltenünk és így kerülünk be az adatbázisba. Biztosítást köthetünk, kárbejelentést tehetünk, befektetési információkat kérhetünk, módosíthatjuk szerzıdésünket. Egészségügy: Az új alkalmazások nagymértékben megkönnyítik az egészségügyi dolgozók munkáját, valamint segítik a diagnózisok pontosabb felállítását. így sok betegség már korai stádiumban felismerhetı ill gyógyítható. A számítástechnika segítségével a beteg-nyilvántartási rendszerek is hatalmasat fejlıdtek az utóbbi évek során. Banki szolgáltatások: Pénzügyi tranzakcióinkat már az interneten keresztül is intézhetjük. Itt is egy adatlapot kell kitöltenünk melyben szerepel bankkártyánk ill folyószámlánk száma is. Hiteleket vehetünk fel, átutalhatunk, részletes információkat kapunk a bank szolgáltatásairól, lekérdezhetjük számlánk egyenlegét. Oktatás és

távoktatás: Az informatikaoktatás már az általános iskolában megkezdıdik. A nappali képzés mellett elterjedt a távoktatás az internet és a digitális kommunikációs eszközök fejlıdésével elterjedt Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel az internetes távoktatás. A felhasználó így akár egyszerre több oktatáson is részt vehet Szinkron eTanulás: Az e-learning távoktatási módszer egyik fı fajtája, melynek lényege, hogy az elektronikus hálózaton létrejövı oktatáson a tanár és a diákok egy idıben vesznek részt. A diákok számítógép képernyıje elıtt láthatják a tananyagot és hallhatják a tanárt. A módszer lehetıséget ad interaktivitásra (lehet kérdezni, válaszolni, teszteket kitölteni, a többi hallgatóval közösen dolgozni), s ezáltal a tanár és a diák közötti kommunikáció hatékonysága megközelíti a tantermi hatékonyságot. Hátránya

idıbeli kötöttsége Aszinkron eTanulás: A tananyaghoz bármikor hozzá lehet férni egy adott helyen. Az oktatással kapcsolatos adminisztrációs tevékenységeket is a segítségével végzik. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel 19. tétel: A szerzıi jog és a törvény A különbözı mőveket (könyv, zene, film), köztük a programokat is nagyon könnyő másolni, ami rengeteg jogi problémát vet fel. Gyakran nem is tudjuk, hogy amit csinálunk jogellenes-e vagy sem. Fontos tudni, hogy mit tehetünk az épp megvásárolt cd-kel vagy programokkal, lehet e ıket másolni, továbbadni. A számítógépet mőködtetı programokat, és a hozzájuk tartozó adatokat együttesen szoftvernek (angolul software) nevezzük. A törvény szabályozó szerepe erre is kiterjed azonban, így fontos tudni a szerzıi jogról, és járulékos kifejezéseirıl. A szerzıi jogi törvény: Magyarországon a

szerzıi jogokat az 1999. évi LXXVI törvény szabályozza Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és mővészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is A védelem nem függ sem minıségtıl, sem mennyiségtıl, sem esztétikai jellemzıktıl. A szerzıi jog azt illeti meg, aki a mővet megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzıt illeti meg A szoftver részei: (ugyanis a törvény a szoftver minden összetevıjét védi)
Forrásprogram: A programozók a programokat valamilyen programozási nyelven írják valamilyen programfejlesztıi-környezetben. Az így megírt forráskód a forrásprogram.
Tárgyi program: A fejlesztıi környezetben megírt forrásprogramot egy értelmezıés/vagy egy programfordító lefordítja és ebbıl lesz a tárgy kódú program, más néven a tárgyi kódú program.
Kísérı anyagok: Egy jó programhoz jó dokumentáció is tartozik. Ezek a dokumentációk is többfélék lehetnek, attól függıen, hogy kinek íródtak: felhasználói

dokumentáció. Ezeket együttesen nevezzük kísérı anyagoknak Szoftver fajták: A szoftvereket a funkciójuk alapján a következı csoportokba sorolhatjuk: 1. Operációs rendszerek: a számítógép mőködéséhez alapvetıen szükséges rendszer 2. Fejlesztıi rendszer: a programozási nyelvek köré épülı fejlesztıi környezet 3. Felhasználói programok: általában valamilyen egyedi probléma megoldására íródott program (pl. irodai programok, tervezı programok, grafikai programok, játékprogramok) A szoftverek védelme: A szoftverek védelmére általában két lehetıség adódik • a technikai védelem: ide tartozik az illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem. • a jogi védelmet a szerzıi jog biztosítja. A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerzıdés (kereskedelmi programnál ált. a telepítés kezdetén találkozunk vele), ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket. A felhasználó

készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverrıl. Megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver mőködését. Ezen felül a licencek tételesen felsorolják, hogy mit nem lehet tenni a szoftverrel. A szoftver vásárlója nem tulajdonosa, csak kizárólagos felhasználója a szoftvernek. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel Szoftverlicenszelési módok: A különbözı programokért nem egyformán kell fizetnünk. Ez alapján a programokat a következı csoportokba lehet sorolni: Kereskedelmi programok: A boltban vásárláskor egybıl ki kell fizetni az árukat. (Többnyire elég drágák.) Demó programok: a kereskedelmi programok korlátozott változatai kipróbálásra. Shareware programok: A vásárlás elıtt kipróbálhatjuk ıket. A kipróbálható változat szabadon másolható, letölthetı az Internetrıl. Ez általában valamilyen korlátozást tartalmaz: csak egy bizonyos ideig

mőködik, vagy bizonyos funkciók le vannak tiltva. A kipróbálás után vagy törölnünk, vagy regisztrálnunk kell a programot. A regisztráció többnyire azt jelenti, hogy egy bizonyos összeg befizetése után kapunk egy kódot, amelyet a programnak meg kell adnunk. Ezután a program korlátozás nélkül használható Adware programok: Ingyenesen használhatók, de cserébe el kell viselnünk, hogy reklámokat töltenek le az Internetrıl, és ezeket megjelenítik a képernyın (sıt esetleg kémkednek is!). Freeware programok: Ingyenesen használhatók, de nem szabad árulni vagy módosítani ıket. Public domain programok: azt teszünk velük, amit akarunk. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel 20. tétel: Könyvtárhasználat: fogalma, típusai A könyvtár: A könyvtár könyvek (dokumentumok) összessége, azaz bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra

szánt, feltárt és rendezett dokumentumgyűjtemény. A könyvtárak típusai. A könyvtár célja, hogy biztosítsa használói részére mindazt az információt, illetve dokumentumot, melyet azok igényelnek, illetve melyre a használóknak szüksége van. A könyvtár típusai: Megkülönböztetünk nyilvános könyvtárakat, (melyeket mindenki látogathat, és igénybe veheti szolgáltatásait), korlátozottan nyilvános könyvtárakat, illetve az elektronikus könyvtárakat. Ezek alapján tehát: Iskolai, egyetemi / főiskolai, szakkönyvtár, közművelődési (községi, városi, megyeszékhelyi), munkahelyi, nemzeti könyvtár. Az iskolai könyvtár: Legfontosabb feladata, hogy segítse az intézmény tanulóinak és dolgozóinak munkáját. A közművelődési könyvtár: Olvasótábora és feladatköre a legszélesebb. A lakóhelyi könyvtárak - községi-, városi-, megyei könyvtárak - a település lakóinak ; a munkahelyi könyvtárak a munkahely dolgozóinak

tájékozódási, művelődési, szórakozási igényeit hivatott kielégíteni információkkal, hagyományos és nem hagyományos dokumentumokkal. Nemzeti könyvtár: A 19. századtól kezdődően feltámadt az igény arra, hogy nemzeti könyvtár gyűjtse össze az adott országhoz, nyelvhez, kultúrához kapcsolódó irodalmat. A magyar nemzeti könyvtár, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) a Budavári Palotában található. Információk keresése: Katalógusok:
Hagyományos: Egy adott könyvtár anyagát tárja föl, vagyis nem más, mint a gyűjtemény dokumentumainak rendezett jegyzéke. A gyorsabb tájékoztatás igénye hívta életre a cédulakatalógust, amely a katalóguscédulák rendezett gyűjteménye. A katalóguscédulán együtt találod a dokumentum adatait, vagyis a tartalmi és formai leírást, illetve a könyvtári lelőhelyre vonatkozó információkat. Ha a katalógusfiókban megtalálod a keresett mű céduláját, biztos lehetsz benne, hogy a

könyvtár állományában is megvan, amit keresel. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a könyvet a kezedbe is veheted - ehhez meg kell keresni a könyvet a szabadpolcon vagy a raktárban ( ebben segít a raktári jelzet), s az is lehet, hogy már olvassa valaki más.
Számítógépes: Több adatból lehet kiindulni: - rendező (kereső) alapján - formai adatok v. tárgy alapján Egy közös adatbázis különböző keresési szempontok alapján ilyen számítógépes katalógusok pl.: SZIRÉN, TEXTLIB, VOYAGER, ALEF (Lehet más funkciója is: kölcsönzés, előjegyzés találat megjelenítése  böngészés v. lapozás  megjelenítés (rövidített v teljes) rákérdezés (több adat)) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Informatika Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel Bibliográfiák: A bibliográfia szó eredeti jelentése: a könyv leírása, de több értelemben is használjuk. Most elsősorban egy olyan olvasmánylistát értünk

rajta, amely tartalmazza és valamilyen szempont szerint rendezi az adott témával kapcsolatos dokumentumok adatait. Ez a jegyzék független a könyvtár állományától, nemcsak egy adott gyűjtemény anyagára épül. A bibliográfiák önálló kiadványként is megjelennek, de az egyes kiadványok, tudományos és ismeretterjesztő munkák irodalomjegyzéke is bibliográfia ( rejtett bibliográfia ). A lehető legteljesebb lista a Nemzeti Bibliográfia, amely közreadja a Magyarországon megjelent összes dokumentumot, a magyar nyelvű kiadványokat és a Magyarországgal kapcsolatos műveket. Adatbázisok: Információk tárolására és visszakeresésére használható adatállomány. A közhasznú adatbázisokat általában nagy kapacitású adathordozókon szerezhetjük be, egyre elterjedtebbek azonban az interneten keresztül hozzáférhető adatbázisok is. Ezek egy része ingyenesen elérhető nyilvános adatbázis, ilyenek pl. a könyvtári katalógusok, címjegyzékek

Az internetes adatbázisok másik része korlátozott hozzáférésűek, általában fizetősek. Az adatbázisok elérése általában ún. űrlapok segítségével történik Adatbázis pl. a Matáv Interaktív tudakozója a weben Itt az előfizető neve vagy telefonszámának begépelése után megkapjuk nyilvános adatait. Információkeresés az Interneten: A távközlés eredményei alapján olyan könyvtárak kifejlesztésén dolgoznak, amelyeket mindenki saját otthonából kereshet fel. Előnye a hagyományos papír alapú kiadványokkal szemben az információkeresési lehetőségekben rejlik. Az sem elhanyagolható, hogy ezek az adatbázisok a nap 24 órájában hozzáférhetők. Az elektronikus könyvtár fogalma: Az elektronikus könyvtár olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár (katalogizál), tárol és általában hálózaton (interneten) keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus digitális online

könyvtár anyagát a szoftverek tárolják, amely hálózatról közvetlenül elérhető, emberi beavatkozás nélkül. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály