Középiskola > Kötelező olvasmányok > Tamási Áron - Ábel Amerikában

A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajójeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe.

Mielőtt még elutazik, segít apjának megszabadulni újdonsült feleségétől, mivel az új feleség hamar kimutatta a foga fehérét. Miután sikerül elérni, hogy az új feleség elköltözzön, Ábel felkészül az új kalandra.

Kelemen pap tanítja Ábelt angol és német nyelvre, valamint utazása előtt egy teli ruhás bőröndöt ad neki ajándékba. Ábel viszonozni szeretné, amit a pap érte tesz, de Kelemen pap nem fogad el semmi viszonzást, inkább megesketi a fiút két dologra: az egyik, hogy bármi történjen is véle, térjen vissza arra a földre, ahol édesanyja pihen, s ahol édesapja s a székely nép él és pihenni fog. A másik, amit kér tőle, hogy ha valaha is megházasodik majd, gyermekeit keresztény katolikus vallásban nevelje fel. Ábel ígéretet tesz, hogy mindkét kérésnek megfelel majd.

Ábel elbúcsúzik édesapjától és hűséges társától, Bolhától is, majd nekivág a nagy útnak. Hosszas viszontagságok után érkezik meg Amerikába. Egy kocsmában megismerkedik Toldi Miklóssal, aki az első nap a segítségére lesz. Ő kalauzolja el a pap rokonaihoz, Gáspár bácsihoz és Teréz nénihez is. Szívesen fogadják Ábelt: szállást kap, s segítenek neki állást szerezni.

Az Amerikában töltött élete alatt számtalan helyen dolgozik, de általában mindenhonnan elbocsátják, vagy magától jön el. Dolgozik garázsban, bankházban, később pedig porszívóügynök lesz.

Ábel nem találja a helyét a nagy Amerikában, nem tudja, hogy mihez fogjon. Az embereknek azt a kérdést teszi fel, hogy mi célra vagyunk a világon. Utoljára egy négertől kérdezi meg, aki csak ennyit válaszol Ábelnek: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ábel már tudja, hogy mit kell tennie. Összepakol, elbúcsúzik Gáspár bácsitól, Teréz nénitől, s teljesíti fogadalmát: visszatér a szülőföldjére.

Visszakapja régi állását, s újra erdőpásztor lesz a Hargitán. A kis házba érkezvén ott találja hűséges barátját, Bolhát, aki ezek után is szolgálja gazdáját.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

• Tamási Áron, prezentáció / 2019, 10 oldal
  
  
• Tamási Zsolt - A felcsíki római katolikus papság az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban / 2015, 17 oldal
  
  
• Járfás Ágnes - Tamási Áron franciául / 2016, 6 oldal
  
  
• Tamási Áron, Ábel a rengetegben, tartalom / 2016, 4 oldal
  
  
• Balázs Géza - Folklórból stilizált világkép, Nyelv és stílus Tamási Áron csonka trilógiájában / 2022, 18 oldal
  
  

A történetíró a francia társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit, s jellemeket rajzolok, kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit, típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével, talán sikerül megírnom azt a történelmet, melyről a historikusok...

A történet röviden: a mű főszereplője egy kisfiú, akinek az édesapja szűcs, így ő az, aki sző neki egy kisködmönt. Ha a gyermek, Gergő jót tesz, akkor a ködmön szépen kisimultan áll rajta, ha viszont valakivel gorombán viselkedik, akkor a kabátka szorítani kezdi tulajdonosát. Édesapja lassan készítette el a ködmönt, s nagy gonddal, szeretettel hímezte azt. Még a házuk másolatát is...

A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...