A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajójeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe.
Mielőtt még elutazik, segít apjának megszabadulni újdonsült feleségétől, mivel az új feleség hamar kimutatta a foga fehérét. Miután sikerül elérni, hogy az új feleség elköltözzön, Ábel felkészül az új kalandra.
Kelemen pap tanítja Ábelt angol és német nyelvre, valamint utazása előtt egy teli ruhás bőröndöt ad neki ajándékba. Ábel viszonozni szeretné, amit a pap érte tesz, de Kelemen pap nem fogad el semmi viszonzást, inkább megesketi a fiút két dologra: az egyik, hogy bármi történjen is véle, térjen vissza arra a földre, ahol édesanyja pihen, s ahol édesapja s a székely nép él és pihenni fog. A másik, amit kér tőle, hogy ha valaha is megházasodik majd, gyermekeit keresztény katolikus vallásban nevelje fel. Ábel ígéretet tesz, hogy mindkét kérésnek megfelel majd.
Ábel elbúcsúzik édesapjától és hűséges társától, Bolhától is, majd nekivág a nagy útnak. Hosszas viszontagságok után érkezik meg Amerikába. Egy kocsmában megismerkedik Toldi Miklóssal, aki az első nap a segítségére lesz. Ő kalauzolja el a pap rokonaihoz, Gáspár bácsihoz és Teréz nénihez is. Szívesen fogadják Ábelt: szállást kap, s segítenek neki állást szerezni.
Az Amerikában töltött élete alatt számtalan helyen dolgozik, de általában mindenhonnan elbocsátják, vagy magától jön el. Dolgozik garázsban, bankházban, később pedig porszívóügynök lesz.
Ábel nem találja a helyét a nagy Amerikában, nem tudja, hogy mihez fogjon. Az embereknek azt a kérdést teszi fel, hogy mi célra vagyunk a világon. Utoljára egy négertől kérdezi meg, aki csak ennyit válaszol Ábelnek: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ábel már tudja, hogy mit kell tennie. Összepakol, elbúcsúzik Gáspár bácsitól, Teréz nénitől, s teljesíti fogadalmát: visszatér a szülőföldjére.
Visszakapja régi állását, s újra erdőpásztor lesz a Hargitán. A kis házba érkezvén ott találja hűséges barátját, Bolhát, aki ezek után is szolgálja gazdáját.
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Az osztrák-magyar sarki expedícióAz osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A parlagfűrőlVilágháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
Kapcsolódó doksikA cselekmény 1840 őszén egy szajnai hajón kezdődik. Ezen a hajón utazik Frédéric Moreau, egy diák, aki Párizsból tér haza Nogent-sur-Seunebe, ahol két hosszú hónapot kell eltöltenie, míg megkezdheti jogi tanulmányait a fővárosban. A hajón találkozik Arnoux-néval, Jack Arnoux műkereskedő feleségével. Az asszony teljesen elbővüli, s minden vágya, hogy újra találkozhasson vele...
Éjjeli menedékhelyA századforduló táján a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere - így pl. az Éjjeli menedékhelynek -, amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének festetlen és piszkos tárgyakkal berendezett sötét, barlangszerű...
Illyés Gyula élete és munkásságaJelentősége Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó. Élete 1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek...