Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » EU kollokviumi tételsor

-1Kollokviumi tételsor : 1./ Az ’’ Európai eszme ’’, történelmi előzmények, kiemelkedő személyiségek . Európa a bölcseletben – a nemzetállamiság fogalmi háttere. 2./ A régió fogalma és fajtái. A NUTS-rendszer jellemzői A regionalizmus és a regionalizáció. 3./ Az integráció fajtái. A sikeres gazdasági integráció kritériumai Az integráció modelljei : a föderalizmus és a funkcionalizmus. 4./ A II. világháború hatásai az európai integrációra A Truman doktrína és az Európai Újjáépítési Program. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC). 5./ Az Európai Szén és Acélközösség megalapítása, és működése. A Római Szerződések. 6./ Az EURATOM. Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, szervezete és működése. 7./ A ’’ Luxemburgi kompromisszum ’’ előzményei és hatásai. Az Európai Közösség (EK) születése. A hágai csúcstalálkozó 8./ Az EK első bővítése : a

kilencek Európája. Az EK és az EFTA viszonya Az Európai Tanács megalapítása. 9./ A ’’ déli bővítés ’’: a tizenkettek Európája. Az egységes belső piac és az Egységes Európai Okmány (SEA). A Schengeni Megállapodás és Egyezmény 10./ A Maastrichti Szerződés. Az Európai Unió 3 pillére 11./ A harmadik bővítési kör : a tizenötök Európája. Az Amsterdami Szerződés 12./ A Nizzai Csúcstalálkozó és Szerződés. 13./ Az Európai Parlament, az Európa tanács és az Európai Unió Tanácsának tevékenysége, működése és felépítése. 14./ Az Európai Bizottság, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék feladatai, működése és felépítése. 15./ A szubszidiarítás alapelve. Az EU jogköre A közösségi jog Jogalkotás, jogforrások, hierarchia. -21. Az „Európai eszme”, történelmi előzmények, kiemelkedő személyiségek Európa a bölcseletben – a nemzetállamiság fogalmi háttere. Az Eu gyökerei

a II. világháborúhoz nyúlnak vissza, de már korábbról is vannak ezzel kapcsolatos törekvések: 1./ római birodalom: PAX ROMANA – római béke Trajánus császár ideje volt ez Területi egység + Pax Romana = egységes közigazgatás – szerves egység jellemzi. ( innen indul ki ) 2./ középkori Európa – a kereszténységi értékrend az összefogó --- ’’ második nyelv ’’ Európa földrajzilag még tagolt, töredezett, de voltak az egységnek ’’ nyomai ’’. --- a keresztény vallás --- ebből fakadt egy közös értékrend, az egységes nyelv, a latin, ( második nyelv ), az anyanyelven kívül. 3./ Nagy Károly --- frank birodalmi egysége Erőszakos, katonai, hódítási kisérletek az egységesítésre. Ezzel a területi egységet akarták kialakítani : ilyen : - a Nagy Károly féle frank birodalom, - Napóleon, - A Habsburg törekvések, - de végső soron Hitler törekvései is az egységesítésre törekedtek. Ezek a kisérletek hosszabb –

rövidebb időn belül mind elbuktak. Ennek az oka : az adott kor technikai szinvonala nem tette lehetővé, hogy az ott lakók akarata ellenére fenntartsák a területi egységet. ( a példák az egységesítésre vonatkoznak, és nem politikai nézetek ). Voltak filozófusok is, akik az európaiság (pacifizmus), a békevágy felé kacsingattak, arra törekedtek. Ezek a filozófusok a gondolati síkot képviselték : - a közös békevágy – elég a háborukból, az összeférhetetlenségből, A békevágyat a közös intézményben tudják elképzelni ezek a gondolkodók. ( az intézményi keretek tartják össze ).  1305 Pierre Dubois: francia, jogász, diplomata, udvari tanácsadó : Szép Fülöp tanácsadója (olyan tanács, amely európai uralkodó házak hercegeiből áll, és biztosítja a békét Európában)  1693 William Penn – ango, a Kvéker mozgalom tagja volt ( ez egy protestáns mozgalom volt ) béke mindenáron, az erőszak elvetése. Sok elaprózódott

állam helyett legyen egy közös európai parlament, melynek feladata, hogy feloldja a konfliktusokat Európában. 1814 Henry de Saint-Simon : francia, utópista szocialista. Az európai állam intézményes egység, amelyet Európai Egyesült Államoknak kellene nevezni, így a béke is megvalósulhatna. ( A fő műve az európai társadalom újraszervezéséről szól = Európai Egyesült Államok, és majd itt fog megvalósulni a hosszú távú béke ). -3-  XIX. század: Mitteleurópa eszméje Németközpontú, Közép - Európára koncentráló egység, később terjeszkedni akart délre, ( a balkánig ) és keletre a Volgáig, de ez nem valósult. ( jöjjön létre egy gazdasági és politikai egység, Német vezetéssel )  1849 Párizs, békekonferencia, VICTOR HUGÓ felszólalásában a békevágy, "kicserélvén kereskedelmüket, termékeiket" – Amerikai és az Európai Egyesült államok összefognak, és együtt fognak tevékenykedni. A modernkori

egységes Európa története a II. világháború után kezdődött 1.1 Európa a bölcseletben Ez az egység politikai és gazdasági folyamat. Nemzetállam = önálló, független, szuverén Összefügg a nemzetállam gondolatával a bölcselet. Európa nemzetei különböznek egymástól országon belül is. Pl: - Spanyolország – a Baszkok önállóask akarnak lenni, - Jugoszlávia – horvátok, szervek, albánok, bosnyákok, - Belgium – vallonok, flamandok, - Nagy Britannia – welsiek, skótok, - Németország – poroszok, szászok, - Ausztria - ? Ebből fakad a feladat : újra kell értelmezni nemzetállamiság fogalmát, mert a mai formában már nem életképes. ’’ nemzetek feletti szervezet jöjjön létre ’’ HOGYAN ? 1./ A nemzetállamokat meg kell szüntetni, és egységes birodalmat kell létrehozni. 2./ Maradjanak a nemzetállamok, és az Eu. közösség ezek között legyen egy függőségi viszony. Az egységes Európa híveinek feladata az, hogy a

nemzetállam kereteit, fogalmát át tudják alakítani. Az átalakítás elgondolásában egység van, de a mikéntjében viták vannak Szélsőségek : nemzetek feletti egységes állam (szuprancionális) létrehozása, törvényhozó és végrehajtó szervvel. Föderatív állam: a tagállamoknak nagy szabadsága, mozgástere lenne. A nemzetállam fogalmát teszik felelőssé azért, mert a háborúk végigsöpörtek Európán, és azért, hogy két diktatúra alakult ki. (fasizmus és a sztálini kommunizmus) Éppen ezért a nemzetállamot le kell bontani. J.G Herder rávilágított arra, hogy a fentiekért nem a nemzetállam a hibás, az csak akkor vált gonosszá, amikor egy nemzetet megaláztak. -4- 2. A régió fogalma és fajtái A NUTS-rendszer jellemzői A regionalizmus és a regionalizáció. 1. A régió fogalma: sokféle megközelítés létezik ( politikai, földrajzi, gazdasági,) • • • A központi államhatalom és a helyi önkormányzatok közötti szint.

Működhet országhatárok között (Dél- Dunántúli régió), de lehet országhatáron kívül is. (plAlpokAdria régió) Bizonyos sajátosságokkal rendelkező, és ezek alapján területileg elhatárolható földrajzi egység. ( földrajzi meghatározás ) Politikai megfogalmazás : közbülső hatalmi szint --- állam --- helyi önkormányzat között. 2. Típusok, és fajták : 4 fő típus van : - statisztikai ( területi ) osztályozási rendszer, - közösségi statisztika, - EUROSTAT ( NUTS a rövidítése ), - Területi Statisztikai Osztályozási Rendszer, = az országok területét különböző kritériumok alapján területi egységekre bontja, Mire szolgál ez ? - ez az alap az Unió területi adatgyűjtéseihez és fejlesztéseihez, - ad egy általános keretet a tagországok regionális politikájának, - a strukturális alapokból való támogatások odaítéléséhez is ezt a rendszert használják. (azok pályázhatnak, akik nem érik el az Uniós átlag 75%-át.

Mi kell ehhez ? - területi elhatárolódás, ( pl. nálunk a leendő 7 régió ) - demokratikusan választott testület, - önálló költségvetés. Mivel ez nálunk jelenleg nem működik, nincs meg a régiós kialakítás, ezért Magyarországot egységesen egy nagy régióként kezeli az Unió. - - - Gazdasági : egy adott gazdasági tevékenység által lefedett területi egység. Történelmi - etnikai: olyan terület, ahol az ott élők történelmi, nyelvi, kulturális, vallási jellemzői alapján különböznek a nemzetállam hivatalos kultúrájától. Meghatározhatják magukat külön nemzetként, vagy nemzetiségként (Albánok Szerbiától stb.) Igazgatási - tervezési: ezek az állam által kialakított igazgatási, tervezési, gazdasági tervezési, statisztikai egységek. Közös jellemzőjük, hogy nem rendelkeznek a végrehajtó hatalomnak felelős, demokratikusan választott testületekkel. Politikai : egy adott nemzetállam területén belül, az állami

feladatok tehermentesítésére, a különböző közigazgatási feladatok elosztására, földrajzilag elhatárolt területi - tartomány, megye, járás, - egységek kialakítására történik meg. -5- Az EU NUTS területi egységei : NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 NUTS 4 NUTS 5. Nagyobb régiók összefoglaló elnevezése. 77 db Általában azonos az ország közigazgatási egységeivel. 206 db Kisebb közigazgatási egység. 1031 db Helyi szinten meghatározott kisebb körzetek. 1074 db Helyi közösségek. 98433 db A NUTS 1,2,3 a regionális szintnek felel meg. A NUTS 4,5 a lokális szinteket jelöli. Az alapvető cél, hogy összehasonlíthatóak legyenek a területek. De nagy különbségek is vannak a különböző területek között. Magyarország területi leosztása a NUTS rendszerben. Szint NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 NUTS 4 NUTS 5 Megnevezés Ország Tervezés – statisztikai régió Megye ( főváros ) Statisztikai kistérség Település Egységek száma 1 7 ( a leendő 7

régió ) 20 150 3130 Milyen fogalmak kapcsolódnak a régióhoz ? : 3. Regionalizmus Egyfajta ideológiát, politikai mozgalmat jelent, ami támogatja a régiók felügyeleti jogkörét az adott régió különböző ügyei felett (gazdasági - politikai). Alulról fölfelé irányuló mozgalom (bottom - up). Fajtái : - állampolgári: állampolgárságra hivatkozva követelnek egyenlő jogokat (úgy fejlesszenek minket is, mint a többieket). - mérsékelt gazdasági: a különböző etnikai csoportok jogait használja fel arra, hogy nagyobb felügyeleti jogot tudjon gyakorolni. - radikális szeparatista: a legradikálisabb. ( = elszakadás, elkülönülés ) A nemzeti önmeghatározás joga alapján önálló nemzetállamot kívánó szervezet (Albánok elszakadás a Szerbektől). – a népcsoport önmagát önálló nemzetként határozza meg az országon belül, és önálló államot követelnek. Ezen irányzatok átalakulhatnak. (pl Umberto Bossi és a Ligák (

Olaszországban ) lassan radikális szeparatistává lesz.) -6- 4. A regionalizáció és és a globalizáció 1. Regionalizáció - felülről lefelé irányuló folyamat (top-down), a központi kormányzati szintről indul ki, megerősíti a központi államhatalmat, az államhatalom régiókat alakít ki olyan területeken, ahol ez korábban nem volt. A 90-es évek közepére a kétfajta irányzat (regionalizmus és regionalizáció) kiegészíti egymást, korábban ellentétek voltak. Elősegítik az integrációs folyamatokat Az EU csak régiókban gondolkodik. 2. Globalizáció Globális: összefogó. Átfogó, a Föld egészére vonatkozó A globalizáció régebben gazdasági volt, de kiegészült a kulturálissal. A politikai és gazdasági globalizáció szoros kapcsolatban áll egymással. Egy ország politikai beállítottsága nagymértékben befolyásolja a gazdasági globalizálódást. 3. Vélekedések Legtöbb híve azok között van, akik ebből a legnagyobb

hasznot húzzák (nagy vállalatok, bankok, médiahálózatok). 4. Kételkedők Az EU-ban sokan vannak, féltik az EU jövőjét, nemzetközi, gazdasági helyzetét. 5. Ellenzők Csak a káros hatásokat látják, új gyarmatosításról beszélnek. Ide sorolhatók a 3 világ országai. A globalizáció mindenképpen kihívás, de új lehetőségeket is kínál. (pl Magyarország : csatlakozást elősegítő PHARE - támogatás). -7- 3. Az integráció fajtái A sikeres gazdasági integráció kritériumai Az integráció modelljei : a föderalizmus és a funkcionalizmus. Az integráció és megközelítései : Integráció: magasabb rendű összegződés (matematikai fogalom). Az elemek szerves egyesüléséről van szó. Gazdasági megközelítésben kétféle integrációról lehet beszélni: 1. makrointegráció: olyan bonyolult együttműködési rendszer, amelyet a nemzetállamok, kormányok hoznak létre szerződésekkel, megállapodásokkal. (országos szinten jönnek

létre, saját akaratukból). 2. Mikrointegráció: a gazdaságban játszódik le (pl vállalatok) Olyan fejlődésen mentek keresztül, melynek eredményeképpen összekoncentrálódtak (fúzió, felvásárlás stb.) – a vállalatok között szerves rendszer alakul ki, pl a multi cégek is így jöttek létre. A sikeres gazdasági integráció feltételei, kritériumai : 1. Csak ott jöhet létre, ahol az együttműködés alapja a mikrointegráció Erre a szerves kapcsolatrendszerre épül rá a makrointegráció, hogy elhárítsa az akadályokat, a vállalatok elöl és a nemzetközi együttműködés elöl. (az integráció sorrendje, ütemezése Csak ott alakulhat ki hosszútávon sikeresen, ahol az alap a mikro szint, és erre épül a makroszint). 2. Fejlett piacgazdaságok alkossanak együttműködési rendszereket (integrálódjanak) abszolút fejlettségi szint Alacsony fejlettségi szintűeknél nincs bő választék, az éppen fölösleges árukészlet lecsapolása

hosszú távon nem működhet. Relatív fejlettségi szint: lehetőleg azonos fejlettségi szinten álljanak, ne legyen nagy különbség, mert különböző problémák adódhatnak ebből. (pl az egyik gyorsabban fejlődik, mint a másik) (A = a fejlettségi szint : hogy sikeres legyen, ahhoz az kell, hogy fejlett piacgazdaságok vegyenek benne részt. – abszolút fejlettségi szint B = a résztvevő országok egymáshoz képest is relatíve azonos módon legyenek fejlettek. – relatív fejlettségi szint) Fontos, hogy milyen az adott ország nemzetközi háttere, mert az kihat a kapcsolatokra. Az integráció semmilyen kapcsolatban nem áll a hódítási kísérletekkel, önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba. Az integráció modelljei: a föderalizmus és a funkcionalizmus. kompromisszumon alapszik, mindegyik félnek engednie kell valamit.) (Mindenképpen A II. világháború után kezdődött el Abból indultak ki, hogy a jelenlegi helyzet rossz, azon változtatni

kell. A céljuk azonos : egy jobb, egyenlőbb, igazságosabb világot kell kialakítani De a megvalósításhoz vezető utat mindenki másképpen képzelte el. -8- Az integráció modelljei Föderalizmus (latin eredetű) szövetség, államszövetség, Jelentése: szövetségi állam. ALTIERO SPINELL: a világháborúk miatt a nemzetállam elvesztette tekintélyét, ( hitélet, erkölcs ) ezért a szuverén nemzetállamot le kell bontani, mint fogalmat ( meg kell szüntetni ) el kell törölni, új államot kell létrehozni. (politikai eszközökkel akarták elérni a céljaikat). Funkcionalizmus (latin eredetű) Jelentése: működés, tisztség, feladatkör. JEAN MONNET (1888-1979): francia politikus é közgazdász. Békés, igazságosabb világ megteremtése nemzetállam strukturális átalakítása. A világbéke föderalisták politikai eszközeivel nem érhető el, me a politika ellentmondásos folyamat, mellyel nem lehe békét teremteni, hanem szociális, gazdaság

eszközökkel kell azt elérni. (hosszú távú béké politikai eszközökkel nem lehet megvalósítani, mert politika konfliktusos folyamat. A célokat gazdasági é szociális eszközökkel kell elérni. Lépcsőzetesen fokozatosan kell haladni, nem hirtelen). Mindkettőnek nagy szerepe volt az EU mindenkori életében, át akarták formálni a jelenlegi állapotokat, csak más - más úton, de egy kiindulópontból. Önmagában egyik megoldás sem jó, nem lehet a célt elérni. Ezért a nézetek ma már eggyé váltak. -9- 4. A II világháború hatásai az európai integrációra A Truman doktrína és az Európai Újjáépítési Program. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) A modern kori integrációs folyamatok a II. világháború után kezdődtek el Ennek oka : Azért nem az I. világháború utáni időpontot tekintik az EU kezdeti folyamatainak, mert: - a nagy területi egységek szétestek, a nacionalizmus felerősödött (Monarchia)- Európa

még tagoltabb lett, - az újonnan létrejött államok (Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia stb.) féltették az új függetlenségüket, - nem akarták feladni a függetlenségüket egy ’’ ködös ’’ cél érdekében. - a gazdasági világválság, a II. vh növekvő veszélye arra késztette az országokat, hogy saját gondjaikkal foglakozzanak. – nem jutott idő, energia a közösségi dolgokra A II. világháború hatásai A háború végén indultak el az egyesülési folyamatok gyökerei, a vh. alatt megszállt területeken ütötték fel fejüket az ellenállók körében, akik más területekről, más nemzetekhez tartoztak, de ezt félre tudták tenni, együtt tudtak küzdeni a közös ellenség ellen. (Churchill, 1940: Franciaország s Anglia nem lesz többé két nemzet, hanem Francia - Brit Unió lesz.) Ezek e tervek nem váltak be.(az ellenálló csoportok felléptek az elnyomás ellen Mindent félre tudtak tenni ennek érdekében. Ezt kell fenntartani,

és egységes lesz Európa A háború véget ért, és ezáltal az összefogás is véget ért.--- megszűnt a közös ellenség kép) A háború után megszűnt a közös ellenség képe, előkerültek a korábbi nemzetiségi és egyéb érdekek. A háborús katonai vezetők rossz politikai vezetőkké váltak A korábbi politikai vezetők emigrációból visszatérve hozták magukkal a régi beidegződéseket. Churchill korábbi gondolata csak taktikai húzás volt, hogy Franciaországot bent tartsa a háborúban. A háború után a szövetségesek között megromlott a viszony hidegháború, két szemben álló tábor: az Amerikához húzó nyugati és a Szovjetekhez tartozó keleti blokk A romló nemzetközi helyzet rákényszerítette a Ny.E-I országok vezetőit, hogy együttműködést alakítsanak ki. (Európa súlya a világgazdaságban csökken, az USA fölénye nyomasztóvá válik az USA számára is, a SZU és a kommunizmus fenyegetése és az attól való félelem Európa

nyugati felében) Az USA Európai befolyása: gazdasági és politikai fölénye nyomasztó. Az USA belátta, hogy nekik valamilyen Európai szerepet kell vállalnia, mert Közép - Kelet Európában űr támadt, (gazdasága, lakossága meggyengült ), amit ha ő nem tölt be, akkor azt megteszi a SZU. (fel kell vállalnia az európai szerepet --- rá lett kényszerítve). Az USA európai szerepvállalása felerősítette az egyesítési folyamatokat, ami számunkra kedvezőtlen volt. ( az USA egyszerre győztese és vesztese is volt a háborúnak, --- a területén nem voltak harcok, a gazdasága érintetlen maradt. -10- A szerepvállalás kezdete : Truman doktrína: 1947-ben Henry Truman ismertette azt a tervet, mely szerint az USA kész segítséget nyújtani azoknak az országoknak, melyek külső vagy belső fenyegetettséggel néznek szembe. (kommunizmus) Truman elsősorban Ny-Európára gondolt Ez a kapcsolat eredményesebb lehet, ha gazdasági szerepet is vállal, nagyobb

eredményeket érhet el. A Ny európai országok nem voltak túl jó gazdasági helyzetben (minden segítség jól jött) Európai Újjáépítési Program: (Georg C. Marshall-Marshall segély) Minden európai országnak felajánlották. Az USA-ban felhalmozódtak a készletek, amelyeket Európában csapoltak le, és mivel az ottani gazdaságok rossz helyzetben voltak, ott találtak piacot az USA felesleges készletei. Mindez az európai gazdaság talpraállását eredményezte 1951-ben megalakult a NATO. Az USA csak akkor folyósította a gazdasági segélyt, ha a Ny - európai országok kialakítanak egy együttműködési politikát stb. Legyen egy olyan szervezet, amely ezt a programot lebonyolítja. Így alakult meg 1948-ban az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) A kereskedelmi és fizetési hiány szerint osztották a segélyt. Ez ez első európai közös intézmény. Fő feladatát sikeresen elvégezte A későbbi együttműködés modelljeként

szolgálhatott. Európa gazdaságai már nem különülnek el egymástól, rákényszerültek az együttműködésre. -11- 5. Az Európai Szén és Acélközösség megalapítása, és működése A Római Szerződések Az Európai Szén és Acélközösség (Montánunió) megalapítása: Robert Schuman nevéhez fűződik.( Francia külügyminiszter --- a német és a francia szén és acél forrásokat egyesíteni kell --- két stratégiailag fontos erőforrás, ’’ a háború alapjai ’’. A Marschall segély első évei sikeresen működtek. Az OEEC arra volt jó, amire megalakították, mást nem tudott felvállalni. Magasabb szintű szervezet kell, ami a patthelyzetet fel tudja oldani. 1950-ben Robert Schuman (1886-1963) azt javasolta, hogy az európai szén és acélforrásokat egyesítsék, melynek az legyen a feladata, hogy a Ny. - európai szén és acélipar közös ellenőrzés alá vonja. (Minden országnak egy kicsit fel kellett adnia a függetlenségéből)

Ennek kidolgozója Jean Monnet volt. Sikeres volt ez a terv, amiben szerepet játszott az is, hogy olyan emberek töltöttek be tiszteket az akkori Ny.európai országokban, akik fontosnak tartották az egységet. (pl: Konrad Adenauer - NSZK, Carlo Sforza - Olaszország, Paul Henry Spaak - Belgium) Hat európai ország kezdte meg a tárgyalásokat: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Az USA támogatta ezt az elképzelést 1951 április 18.-án a hat ország részvételével megalakult a Montánunió, melynek két célja volt: 1. gazdasági cél: a közös piac megteremtése, 2. nemzetek feletti szervezet felállítása és működtetése Kb. 5 év múlva kezdték meg működésüket ( szén hiány és acél túltermelés jellemezte az országokat ebben az időben ). SZUPRANACIONALÍTÁS = nemzetek felettiség, --- közösségi szervezet. Az önálló nemzetállamok önállóságuk egy részét feladják. Politikai oldal: a kezdeti működés

döcögött. Hat tagállamból négy hivatalos nyelv Gazdasági oldal: sikeres működés, csökkentették az áruk egymás közötti szabad áramoltatásának gátjait (pl: adók, vámok csökkentése) a sikeres működés a többi ágazatra is kiterjedt. -12- Átgyűrűzés (spill over) jellemzi: Politikai oldal Gazdasági oldal Jól működik a szervezeti, érdekképviseleti dolog. Ezt A modern nemzetgazdaság ágazatokból áll, és h látva más ágazatokban is létrehoznak ilyen létrehoznak valamelyik ágazatban eg képviseleteket, szervezeteket. szupranacionalista szervezetet, ahol az ágaza szereplői érvényesítik akaratukat, a többiek is ez szeretnék, mert látják, hogy jól működik ott, aho létrehozták, szoros kölcsönhatás miatt jön létre többi ágazatban is. 6.2 Római Szerződések: A Montánúnió külügyminiszterei Messzínában 1955-ben összeültek, hogy beindítsák az Európai fejlődés egy új szakaszát, fejlesszék az integrációs

folyamatokat. ( cél : A gazdasági integráció új szakaszának beindítása. Két célt tűztek ki : 1./ a gazdasági integráció továbbfejlesztése, 2./ közös európai nukleáris program beindítása) Kialakítottak két szervezetet: az egyik szervezet az európai nukleáris szervezet, a másik szervezet feladata az európai gazdaság fejlesztése volt. A tervezetek kidolgozásával Paul Henry Spaakot bízták meg. Ennek hatására 1957-ben aláírták a Római Szerződéseket, rendelkeztek két új szervezet felállításáról: 1. EURATOM (az Európai Atomprogram kidolgozása volt a feladata), 2. EGK (Európai Gazdasági Közösség) Ezen két szerződés 1958. január 1-én lépett életbe A 2. cikkely a legfontosabb közösségi célokat és feladatokat tartalmazza A 3. cikkely a 4 szabadság alapelve : árú, szolgáltatás, tőke, munkaerő szabad áramlása -13- 6. Az EURATOM Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, szervezete és működése. Az Európai

Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) előzményei, megalapítása és működése. 1. Az EURATOM: Európában nagy jelentőséget tulajdonítottak a nukleáris energiának Azért lehet létrehozni ebben az ágazatban egy szupranacionális (nemzetek feletti) szervezetet, mert nincs még nemzeti széthúzás. ( nagy jelentőséget tulajdonítottak a nukleáris energiának, mert úgy gondolták, hogy majd ez megoldja az energia válságot. Ez egy teljesen új iparág lenne, amit még nem szőtt át a nemzeti érdek, mint a többit, ezért lehet közös atomprogramot kidolgozni. A cél : ösztönözze a 6-ok atomiparának fejlődését Biztosítsa a nyersanyagellátást- közösségi ellátás – csak békés célokra lehet felhasználni az atomenergiát) A hatok atomenergiai együttműködést szorgalmaztak, és a tagállamok csak békés célokra használhatják. Amilyen nehézkesen indult, egy idő után már alapfeladatának ellátására is alkalmatlanná vált. Az atomipar

fejlődése során nagy lehetőségekkel kecsegtetett Erősödtek a nemzeti ellentétek, a tagállamok saját atomenergia-iparukkal foglalkoztak a közös cél helyett. A szervezet a befizetésekből élt : Az 1960-as évek elején ritkultak a befizetések, ennek következtében működésképtelenné vált. 1967-ben önállóságát elveszítve beleolvadt más szervezetekbe. A szektornak nagy volt a politikai súlya. A konszenzus lehetetlenné vált, ezáltal szűnt meg a szervezet. 2. EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG: Sikeres szervezetté vált Legfőbb feladata a gazdasági integráció továbbfejlesztése. Célkitűzések: 1. a tagok közötti szabad verseny biztosítása, a vámok stb csökkentésével, megszüntetésével, (szabad és tisztességes piaci verseny biztosítása ), 2. a tagországok pénzügyi és gazdasági politikájának összehangolása, 3. jogharmonizáció (valamely tagállam problémája minden tagállam problémája) Jól szervezett intézményi hálózat. (a

mai EU is ezt használja) 4. egységes belső piac kialakítása Ennek érdekében, hogy ez jól működjön, intézményeket hoztak létre : Intézményei 1. Bizottság (végrehajtó funkciót tölt be)- az Európai Bizottság elődje 2. Miniszterek Tanácsa (tagállamok elképzeléseinek összehangolása), a legfőbb szabályalkotó testület, 3. Parlamenti Közgyűlés (tanácsadó jellegű testület, a Bizottság s a Tanács ellenőrzése a feladata) – az Eu. parlament elődje 4. Bíróság (tagállamok közötti vitás ügyek intézése, a Római Szerződésben foglaltak betartatása. ) -14- Az EGK. Működése : Fontos, nagy horderejű célkitűzései voltak az EGK-nak. Kezdeti működésével mind a hat tagállam elégedett volt. Kedvező gazdasági és politikai helyzet volt Európában (60-as évek aranykor) A két rivális - Franciaország és NSZK - viszonya jobb lett, köszönhető ez ADENAUER és DEAGOLE személyes jó viszonyának is, illetve annak, hogy a Saar -

vidék ipari területi hovatartozásának eldőlt. (Az ott élők szavazással döntötték el a hovatartozást) Erős gazdasági fellendülés következett be, sokáig tartott, amit az 1973-as olajválság tört meg. Nagy - Britannia és Skandinávia: nem csatlakoztak a Montánunióhoz s az EGK-hoz, támadták ezeket. Lényegesen több tagállamra kiterjedő, lazább működésű szervezetet képzeltek el. ("Nagy Terv") ( Nem értettek egyet a nemzetek felettiséggel Anglia volt a középpontban, a többi ország őket követte ). Vámunió: az ebben részt vevő országok közös vámterületet alkotnak, közös a vámhatáruk, egységes külső vámtarifákat állapítanak meg. ( ez a 6-ok és az Angolok közötti ellentét alapja Ez nem más, mint egy gazdasági és politikai tartalommal bíró együttműködés ). 3. Szabadkereskedelmi övezet: lazább együttműködési forma, nincs közös vámterület és egységes külső vámtarifa. Megállapodnak az abban

résztvevő országok, hogy bizonyos termékekre megszüntetik, vagy csökkentik egymás között a vámot. Ezt szerették volna Britek, amit a hatok elutasítottak, az európai kapcsolatok megromlottak. A Britek és "csatlósaik" Stockholmban tárgyaltak egy szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról 1960-ban 7 ország megkötötte a Stockholmi Egyezményt. Megszületett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Szerényebb volt az EGK-nál céljaiban is Politikai tartalommal nem bírt, nem hoztak létre intézményrendszert sem. Fő célja: az a hét ország egymással szemben az ipari termékekre csökkentse, majd törölje el a vámokat. Ez a felállás stabilnak tűnt EFTA országok: Nagy Britannia, Norvégia, Svédo., Dánia, Ausztria, Portugália, Svájc EGK EFTA , rivalizálás volt a két szervezet között. Az USA nem örült a helyzetnek, az EGK mellett szavazott, azt támogatta. --- főleg ipari termékekről volt szó -15- 7. A "Luxemburgi

kompromisszum" előzményei és hatásai Az Európai Közösség (EK) születése. A hágai csúcstalálkozó 1961-ben három EFTA tagállam: Nagy Britannia, Dánia és Norvégia benyújtotta csatlakozási kérelmét, valamint Írország szervezeten kívüliként. Az EGK-ban minden nagyon szép, minden jó, mindenki elégedett, ez a kezdeti időszakra igaz is volt. Közben konfliktus alakult ki Franciaország, és az 5 másik között. Ok : a nemzetek felettiség kérdése Teljes mértékben elvetette az önállóságot, nemzetek felettire fektetve a hangsúlyt, Charles De Gaulle ezzel nem értett egyet, megvolt a saját elképzelése francia dominanciával. --- vissza kell a nemzetek felettiséget szorítani. Ezzel a többiek nem értettek egyet : 1962-ben az integrációs folyamat felgyorsítása mellett döntött az EGK, Franciaország 1963ban megvétózta az új kérelmeket, önállóan jelentette be döntését, nem egyeztetett a közösséggel. A válság tovább mélyült

Franciaország 6 hónapig nem vett részt az EGK munkájában. ("üres székek politikája") A közösségi döntéseket teljes egyetértésben kell meghozni (Római Szerződésekben le van fektetve). Tehát Franciaország megbénította az EGK működését 1965 végére teljes patthelyzet alakult ki, a széthullás veszélye fenyegetett. Fennállt a veszélye annak, hogy a franciák nélkül, az angolokkal működik tovább az EGK. A kompromisszumos megoldást Luxemburg jelentette, 1966-ban. Franciaország elfogadta, alkalmazhatják a Bizottság működésében a minősített lobby elvét (az egyet nem értés intézménye: a hat tagállamból négynek kellett támogatnia a döntéseket). Ha valamelyik tagállam úgy nyilatkozik, számára létkérdés, akkor ez a többségi elv nem alkalmazható, vagyis egyhangúan kell dönteni ilyen esetekben. ( akkor ha valamelyik tagország nemzeti lét érdekeire hivatkozik, akkor a minősített szavazás nem használható, csak az

egyhangú ). Ezzel a válság elmúlt Újra lehetett folytatni az utat Eltolódás következett be: a. Kormányköziség b. Nemzetek felettiség ( ez lett a hangsúlyosabb ) Létrejön az Európai Közösség. 1967-ben, a Montánunió, az Euratom és az EGK végrehajtó szervezetei egyesültek, létre jött egy új szervezet : Európai Közösség. Európai Közösség (EK). Kormányköziség jellemzi a közösséget A tagállamok kormányainak nagyobb szerepet kellett vállalni, "egyre inkább kormányfői találkozók" csúcstalálkozók ( döntéshozatalok legfőbb színtere, a vezetők –6- összeülnek, megvitatják a kérdést, és kompromisszumos alapon hoznak döntést ). Mivel a döntések színtere átkerült a kormányfők és államfők találkozóira ( megnőtt a felelősségük, hogy egy személyben döntenek ) innentől kezdve lett csúcstalálkozó. -16- 1969-ben kormányváltás történt Franciaországban, George Pompidon lett az új francia elnök.

Rugalmas, kompromisszum kész személy. Kezdeményezte, hogy üljenek össze a kormányfők és vitassák meg az aktuális problémákat, feladatokat. Erre Hágában került sor 1969-ben Hágai csúcstalálkozó: nagy jelentőségű, előremutató volt: megegyeztek, hogy a fontosabb külpolitikai döntések előtt konzultálnak, egyeztetnek. Bővíteni szándékozzák az EK - t Megerősítették a végső integrációba vetett hitet. (a cél gazdasági és politikai Unió kialakítása) Ez volt az első bővítés alapja. -17- 8. Az EK első bővítése: a kilencek Európája Az EK és az EFTA viszonya Az Európai Tanács megalapítása. Csúcstalálkozó = államfők és kormányfők találkozója. Az első ilyen Hágában volt 1969-ben 1. Az EK első bővítése – a kilencek Európája 1970-ben újra indultak a négy országgal a csatlakozási tárgyalások (Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia és Írország). – 1961-ben adták be a csatlakozási kérelmet Nagy-Britannia:

Kétszer elutasították: 1963-ban és 1967-ben. Nyilvánvaló volt, hogy ha most is elutasítják, harmadszor már nem fog próbálkozni. A Briteknek is fontos volt, mert különben lemarad. Viszonylag hamar, zökkenőmentesen lett tag Nagy-Britannia Írország: Szoros függésben volt a Britektől (exportjának 70%-a a Britekhez, importjának 50%-a a Britektől). Nyilvánvaló volt, hogy nekik is csatlakozni kell Népszavazás: 83% a csatlakozás mellett. Dánia: (EFTA tag) A baloldali erők ellenezték a csatlakozást. Alapvetően mezőgazdasági ország. A dán igényeket nem elégítette ki az EFTA, számukra mezőgazdasági termékekre is szükség lett volna a támogatásra. Népszavazás: 63%-os támogatottság Norvégia: Hagyományosan távolságtartó az EU ügyekkel kapcsolatban. (kőolaj, halászat kedvező pozíciót biztosít számukra). Népszavazás: 47% Gazdag ország, nem volt gazdasági érdeke a csatlakozás. 1973. január 1-től az EK tagjai lettek: Nagy-Britannia,

Írország, Dánia Megszületett a kilencek Európája. Az új tagok csatlakozása után az EFTA maradék tagjaival ( Nagy Británia, Dánia kivált, de 1970-ben Finnország és Izland csatlakozik az EFTA-hoz. ) egyfajta speciális kapcsolat kialakítására törekedett az EK, amely még jobban megerősödött. Célja egy szabadkereskedelmi Övezet kialakítása volt. EFTA 7 tag EK 9 tag EK = vámuniós együttműködés, EFTA = szabadkereskedelmi övezet. Az EFTA-ból kilépők kikötötték, hogy legyen együttműködés az EFTA és az EK között, = különleges gazdasági kapcsolatokról szóló egyezmény. Egy nagy szabadkereskedelmi övezetet hoztak létre 16 állammal. Kedvezményes kereskedelem jött létre, az EK megerősödött. A világ össz kereskedelem 40 %-át az EK tagállamok bonyolítják le -18- 2. Az Európai Tanács létrehozása A döntéshozatali mechanizmusokban a kormányfők csúcstalálkozói vették át a vezető szerepet. A kis államok (pl:

Belgium, Hollandia tartott attól, hogy a "nagyok" rájuk erőltetik az akaratukat) nem fogadták szívesen. Mások tovább kívánták erősíteni szerepüket Mivel a találkozókon a kormányfők és államfők vettek részt, a döntéseknek nagy lett a politikai súlya is. NSZK - Helmut Schmidt, Franciaország - Valery Giscard d Estaing: a csúcstalálkozóknak központi szerepet kell kapniuk az EK-n belül. 1974, Párizs: elhatározták, hogy a továbbiakban, mint Európa Tanács működnek tovább a csúcstalálkozó helyett, és évente háromszor összeülnek. (1985-től évente kétszer) Az elnöki tisztet féléves rotációban töltik be. Az üléseket az aktuális elnök országában, vagy ha ott nem, akkor Brüsszelben tartják meg. A közösség ezzel igen erős központi szerephez jutott, amely képes volt a központi irányelveket meghatározni, és az esetleges konfliktusokat fel tudta oldani a tagállamok között. Hangsúlyozottan kormányzati jellegű

szervezet, nem is akart másnak látszani. Az ET ülésein született döntések mindig nemzeti érdekekből táplálkoztak, de ezek kompromisszumként születtek. Az előző ülés 1975-ben Dublinban volt. Rendkívüli ülés több is lehet. Azáltal, hogy féléves váltások vannak, a kisebb államok is előtérbe kerülhetnek, amikor ők adják az elnököt. ’’ nem létezik nemzetek feletti közösségi érdek ’’ – Margaret Techer -19- 9. A „déli bővítés”: a tizenkettek Európája Az egységes belső piac és az Egységes Európai Okmány (SEA). A Schengeni Megállapodás és Egyezmény 1. Déli bővítés A II vh után 3 ország a perifériára szorult, nem tartozik egyik blokkhoz sem Görögország Spanyolország Portugália diktatórikus államformájuk volt ( elnyomó katonai diktatúra volt ). Az 1970-es évek közepére (1974-75-re) ezek a diktatúrák megszűntek. Új demokratikus kormányok alakultak, s közös első lépésként csatlakozási

kérelmeket nyújtottak be. Görögország: 1975-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét. Gyors tárgyalások a görög kormány rugalmassága pozitívum volt. (A tárgyalások során igyekezett minden, csatlakozással kapcsolatos kérésnek eleget tenni.) 1979-ben aláírták a csatlakozást, 1981-ben eszközölték. 1981-ben kormányváltás volt, ANDREAS PAPANDREU baloldali kormányt alakított. ( Pánhellén Szocialista Mozgalom – PASZOK ) Szerinte az ország előző kormánya túl engedékeny volt a csatlakozási tárgyalások során. Ő új tárgyalásokat, engedményeket követeltek, ellenkező esetben kilépéssel fenyegetőztek. 1983-ban született egy javaslatcsomag, mely mindkét fél számára elfogadható volt. Spanyolország: 1977-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét. Agrár ország révén konkurenciát jelentett szomszédjai számára (Franciaország és Portugália ( valamint Olaszország számára is ) számára, hiszen ők is agrár ország). 1979-ben

megindultak a csatlakozási tárgyalások, 1985re aláírták azokat Portugália: 1977-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét. Közösségi szempontból szegény, elmaradt ország volt. Úgy gondolták, hogy gazdasági segélycsomagokat kér majd, de nem veszélyeztette a többi ország gazdagságát. – nem jelentett konkurenciát Ki kellett várnia a Spanyol vita végét, ( ’’ rosszkor voltak rossz helyen ’’ ) 1985-ben aláírták és a Spanyolokkal együtt 1986. január 1-én lett tag Összegzés: A II. bővítéssel a közösség kinyilvánította a demokráciát, segíti a „szegény testvéreket”. Struktúrapolitika megvalósítása: az elmaradottabb régiókat felzárkóztatják legalább az Uniós átlag szintjére. Sokszínűbb egység jött létre, geopolitikailag jelentősebb lett. A 12-ek Európájával a mélyebb kapcsolatok kiépítésére került sor Bővítésre most nem gondoltak. ( a csatlakozó 3 ország geopolitikai helyzete jelentős, nem fűződött

érdek ahhoz, hogy a Szovjet blokkhoz csatlakozzanak, + ezek az országok felvevő piacok lesznek. A 12 Európája ’’ sok színű ’’, strukturális politika kezdett el működni = a közösség támogatja az elmaradott régiókat, - 75 %-ot nem éri el a fejlettség. -20- Az egységes belső piac. A 60-as évek volt az aranykor, de ezt az 1973-as olajválság megváltoztatja, gazdasági válság szerű események lesznek ( munkanélküliség jelenik meg ), ez hatással volt a tagországok egymásközti kapcsolatára is. A 70-es évekbeli gazdasági negatívumok a kapcsolatrendszerekre is hatással voltak. A tagállamok gazdaságát a protekcionista (saját gazdaságát) működés jellemezte. ( a saját árujuk védelme érdekében. Nem, hogy egységes piac nincs, de még inkább széthúzott a közösség. ) Egyes helyeken védővámok bevezetése volt megfigyelhető ( a 12 tagállam a 80as évek közepére belátta, hogy csak úgy tudnak kilábalni a válságból, ha

összefognak és ténylegesen egységes belső piacot alakítanak ki.) Féltek a vezetők attól, hogy nem lesz bevezethető, megalkotható egy belső piac, egy egységes belső piac, és lemaradnak az USA és Japán gazdaságától. Egyetértés született abban, hogy létre kell hozni az egységes belső piacot, ám ehhez a Római Szerződéseket módosítani kell. 1985, milánói csúcsértekezletet: ki kell alakítani egy belső piacot. (itt deklarálták) LORD COCKFIELD: „Fehér könyv” (nagyobb programcsomagot hívják így, az oktatásé a „Zöld könyv”) tartalmazta a kialakítandó belső piac lépéseit. 300-nál több intézkedést tartalmazott Úgy gondolták, hogy több lépcsőben 1992-re meg lehet valósítani. Egyetértés kellett a terv megvalósításához. Belátták, hogy csak egységesen lehet a globális hullámvölgyből (eurószkepticizmusból) kilépni. ( ehhez kellett az összes tagállam egyetértése, és szükség volt arra, hogy a tagállamok egy

újabb részt átruházzanak a közösségi, nemzetek feletti intézményekre ). 1986: Egységes Európai Okmány (SEA) 1987-ben lépett életbe. Ez a Római Szerződés első átfogó módosítása. (Közösségi politikák köre kibővült: környezetvédelem, oktatás, szociálpolitika, Európai Parlamentrendszer, a döntéshozatali mechanizmusát is átalakították.) A minősített többségi döntés előtérbe került a konszenzussal (egyhangú) szemben. Ezzel párhuzamosan egy másik folyamat is lezajlott = Schengeni egyezmények rendszere. ( árú, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása- 4 szabadság elv. ) A Schengeni Megállapodás és Egyezmény. A Római Szerződésekben megfogalmazódott egy egységes gazdasági és politikai unió megvalósításának képe. Az 1970-ben uralkodó szkepticizmus után a ’80-as években bizakodás kezdődött. Gazdasági kérdésekben egyetértés volt. (kell belső piac, pénzügyi együttműködés, belső valuta) A

politikai oldal nem volt egységes. 1989/1990: Közép-Kelet európai rendszerváltási hullám, fordulópontot jelentett. (leomlott a vasfüggöny, NSZK és NDK egyesült, és 1990 április 28ától Németország) Németország egésze legyen közösségi tag, a volt szocialista országok kinyilvánították csatlakozási szándékukat. -21- A Schengeni Megállapodás és Egyezmény Az eddig elért eredmények további elmélyítése a cél. 1985-ben 5 ország megkötötte a Schengeni Egyezményt: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. A 4 szabad elv is érvényesült Megállapodtak, hogy a közös határokon fokozatosan megszüntetik a személyek ellenőrzését. Rövidtávú intézkedéseket határoztak meg, és fokozatosan elkezdődött a megvalósítás. Ez a rövid távú program 1990-ben teljesedett ki, amikor az 5 ország aláírta a Schengeni Végrehajtási Egyezményt. Belefoglalták a hosszú távú intézkedéseket Ez a kettő együtt a

Schengeni Egyezmények Rendszere, 1993-tól lépett életbe. Újabb országok csatlakoztak Az egyezményt aláíró országok feltételezték az egymással szembeni politikai bizalmat, a jogharmonizációt (jogrendjük hasonló legyen) és a hasonló gazdasági fejlettségi szintet. Schengeni Információs Rendszer (SIS) A rendszer központi eleme. Ennek segítségével kapnak információkat a tagállamok szervei a tagállamok polgárairól. (pl Nemzetközi Bűnüldözési Rendszer) Központja Strassburgban van, C-SIS. -2210. A Maastrichti Szerződés Az Európai Unió 3 pillére Az Európai Unióról szóló szerződés aláírását 2 konferenciasorozat előzte meg, melyeknek fő célja: a tagállamok közösségét fokozatosan egy Unióvá tudják előkészíteni. A konferenciasorozatok 1990-ben Rómában kezdődtek. 1. Gazdasági és pénzügyi unió létrehozása – 1 évig tartott 2. Politikai unió létrehozása – 1 évig tartott 1991-ben Maastrichtben (Hollandia) az

Európa Tanács ülést tartottak. Megegyeztek egy új integrációs szervezet, az Európai Unió alapszerződéséről. 1992-ben írták alá 1993 november 1.-én lépett életbe, ezzel megszületett az Európai Unió Ekkor lépett életbe az egységes belső piac. Nem lépett a korábbi közösség helyébe, azt nem szüntette meg, hanem létrejött egy új, 3 pilléres szerkezet. Az Európai Unió 3 pillére I. pillér - Európai Közösségek ESZAK / Montánunió EURATOM EK (EGK) II. pillér III. pillér Közös kül- és Bel-és Biztonságpolitika. ( nem együttműködés minden esetben működött, pl. Iraki válság ) igazságügyi Ez a 3 pillér szerves egységet alkot, a három együtt alkotja az Európai Uniót. Nem lépett az EU. az eddigi szervezeti formák helyébe, hanem azokat kiegészítette a II és III pillérrel Közösségi politikai kategóriák: - Erősen integrált politika (a döntés a közösségi intézmények hatásköre pl. mezőgazdasági

döntések). - Kismértékben integrált politika (nem minden jogkörüket ruházzák át a tagállamok a közösségre, pl. oktatás) - Kormányközi politika (a tagállamok önállóak maradnak, előtte egyeztetnek, pl. kül- és biztonságpolitika, bel-és igazságpolitika). I .pillér Mélyebb, átfogóbb kategória, de nem szüntette meg a korábban kialakultakat (nem szüntette meg az EURATOMOT, vagy a Montánuniót). Ide tartozik az erősen integrált közösségi politika. Eljárás: EU-i Bizottság javaslatot tesz az EU Tanácsa, illetve az EU Parlament döntést hoz a Bizottság döntése alapján. Jogvita esetén az Európai Bizottság dönt -23II. pillér A közös kül- és biztonságpolitika hosszas tárgyalások eredményeként született meg. Előzmény lehet: a Közös Piacból és Vámunióból következő gazdasági forma. (összehangolták a tagállamok a gazdasági dolgaikat.) Ez a II pilléres együttműködés teremtette meg a jogi feltételeit annak, hogy

az EU egységesen felléphessen különböző külpolitikai kérdésekben. Célok: - az unió és a tagállamok biztonságának megerősítése és megőrzése - a világ biztonságának megőrzése az ENSZ alapelvei szerint, - nemzetközi együttműködés fejlesztése. III. pillér Azért kell ez az együttműködés, mert a : A XX. Század második felében a terrorizmus, a szervezett bűnözés, illegális bevándorlások nagy kihívásokat jelentettek a tagállamok számára, egyedül nem tudtak megküzdeni vele a tagországok, amely együttes fellépést igényelt. A többi területhez képest a bel-és igazságügy lassan fejlődött. Sok konkrétan megjelölt területre terjed ki: - személyek ellenőrzése az unió külső határain (bevándorlás, vízumellenőrzés) - küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen (EUROPOOL) - bírósági együttműködés a tagországok között. I+II+III pillér együttesen alkotja az EU-t. Különbség közöttük, hogy míg az I a közösségi

modellen nyugszik, addig a II. és III pillér a kormányközi együttműködéseken nyugszik, megőrizve a szuverenitásukat. Az I pillérnek saját jogrendszere (közösségi jog) van, a II és III. a nemzetközi jog elveit használja Az EU kiterjesztette az együttműködést két olyan területre, amelyet eddig nem érintette. (II és III pillér) -2411. A harmadik bővítési kör: a tizenötök Európája Az Amszterdami Szerződés A harmadik bővítés Az 1990-es évek közepére újból gazdasági és politikai problémák jelentek meg Európában és a tagállamokban. Az EU létrehozása túl nagy lépés volt az integráció során – gondolták a tagállamok vezetői. Enyhe gazdasági és politikai visszaesés volt megfigyelhető Újabb csatlakozni vágyók kopogtattak az EU ajtaján. Az EU egy erős tömböt jelentett, melyből kimaradni a lemaradással volt egyenlő. 1./ Politikailag nem minden európai politikus értett azzal egyet, hogy jó lépés volt,

--elhamarkodott, túl nagy lépés 2./ gazdasági nehézségek : kisebb mértékű gazdasági visszaesés, Ennek ellenére még több ország jelentette, hogy csatlakozni kíván : 1./ A jelöltek a korábbi EFTA tagok : Svéd, Finn, Norvégia, Ausztria 2./ Volt szocialista, közép kelet európai országok voltak a másik csapatban, akik csatlakozni akartak. 1993-ban a volt szocialista országok még nem voltak olyan helyzetben, hogy csatlakozni tudjanak, ezért velük előszerződést kötöttek, amely szerződés tartalmazta, hogy miket kell teljesíteni ahhoz, hogy csatlakozhassanak. A csatlakozási tárgyalások a 4 EFTA tagországgal 1993-ban kezdődtek el. Majd Ausztria, Finnország, és Svédország 1995. Január 1-től lett tag Ekkor született meg a tizenötök Európája. Norvégiában ismételt népszavazást tartottak és megint nem csatlakoztak az Unióhoz. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye az elutasítás volt. Az EFTÁT ekkor négy ország alkotta:

Lichtenstein, Svájc, Norvégia és Izland. Az Amszterdami Szerződés Az 1990-es Maastrichti Egyezményben benne foglaltatott, hogy 1996-ban újabb konferenciát kell tartani, hogy áttekintsék a helyzetet, mivel az aláíráskor nem lehetett a jövőbe látni. Sok jogkör került közösségi szintre. A közösségi intézmények működése nem volt működőképes A döntéshozatal mindenképpen átalakításra vár. ( döntéshozatal – intézményrendszer ) 1./ nehézkes volt a döntéshozatal – 6 országgal indult, és most 15 tag van, a legtöbb kérdés tekintetében még mindig egyhangúlag kell kell döntést hozni, ezért volt szükség a reformra. 2./ az intézmények esetében: 6 országra szóltak, most 15 van Sok lett a plusz feladat A jogkör kibővült, a hatáskör kibővült. Ezért újak kellettek -251996-ban Torinóban összehívták a konferenciát, melynek szükségességét 1993-ban látták. Célja: az EU működésének átfogó reformja volt. A sok

probléma miatt a konferencia időben és térben kitolódott, és 1997-ben Amszterdamban ért véget. Ez volt az Unió alapszerződésének a módosítása. Létrejött a II. alapszerződés kibővített változata: az Amszterdami Szerződés, mely 1999-ben lépett életbe, ami elmaradt a várakozásoktól, az általános értékelések szerint. Nem született kielégítő eredmény az intézményrendszerek tekintetében. A további bővítés előkészítésében sem értek el eredményt. A legnagyobb horderejű kérdéseket, a legtöbb kompromisszumot igénylő kérdéseket elnapolták. Változásokat eszközölt a II pillérben A III pillér együttműködést is sikerül szorosabbra fűzni. A szerződés a közösségi politikák közé emelte a foglalkoztatáspolitikát. ( ez pozitív volt ) Az Amszterdami Szerződés fél sikernek mondható. Több tagállam kijelentette, hogy addig nem támogatja az újabb jelentkezők felvételét a közösségbe, amíg az elnapolt kérdéseket

nem oldják meg. A szerződésben benne volt, hogy legkésőbb 2000 végéig össze kell hívni egy konferenciát, hogy a két kérdést megoldják, (döntéshozatal – intézményrendszer) (addig csatlakozás sincs ). -2612. A Nizzai Csúcstalálkozó és Szerződés A nizzai Csúcstalálkozó 10 hónapos előkészítő tárgyalás előzte meg. 2000 december 7-én kezdődött és 11-én ért véget (folyamatos volt, ezért hívják nizzai maratoninak). Nagy várakozás előzte meg Ezen múlott, hogy sikerül –e belefogni a bővítésbe, vagy kudarc esetén nem lesz bővítés. Két fő feladata volt: 1. az Amszterdamban elnapoltak megoldása 2. képessé tegyék az uniót a további bővítésre Az előjelek kedvezőtlenek voltak. Nem voltak olyan elkötelezett hívek pl Tony Blair, Josehp Schrőder stb., mint elődeik Főbb témák 1. megerősített együttműködés (a tagállamok kisebb csoportjai gyorsabban fejlődnek, mint az EU, szövetségek jönnek létre,

összefoghatnak egymással és olyan integrációs folyamatokat indíthatnak el, melyet mások nem tudnak. A többiek majd csatlakoznak hozzájuk, ha akarnak : minimum 8 tagállamnak kell, hogy elindulhasson, végig nyitottnak kell lenni, de akik ebben nem vesznek részt, nem vétózhatják meg). Az Amszterdamban elnapolt kérdéseket tárgyalták : döntéshozatali, intézményi reform. 2. az amszterdami konferencián megoldatlan 3 kérdés (a francia fél nem mutatott kellő hozzá állást. Úgy gondolkodtak, hogy a bővítés előtt ez az utolsó lehetőség arra, hogy európai fölényét, befolyását megtartsa.) 2/a. a minősítet többségi szavazés kiterjesztése : ennek előzménye a Luxemburgi döntés volt : nem kell teljes egyetértés, elég a minősített többség, b.) 68 területre akarták kiterjeszteni, ebből 35 – re sikerült A legfontosabb kérdésekben nem sikerült, megmaradt a vétójog. ( 35 új területet tudtak bevonni, de kevésbé fontos kérdéseket

emeltek ki, de fontosabb kérdésekben megmaradt a vétó. (pl kereskedelmi terület, adóügyek, struktúrapolitika Britek: az adó-és tb ügyekből nem engedtek, németek a munkaerő szabad áramlása.) osztrákok : 2 + 3 + 2 . 2= nemzeti szabályozás, 3= az előző két év hárommal meghosszabbodik, 2= lehetőség az ötéves tiltás két évvel való meghosszabbítására. Spanyol vétó : strukturális alapok szétosztása- az uniós átlag 75%-át nem érik el, ezt a vétót a spanyolok 2007-ig fenntartják. ( az unió költségvetése 6 évre készül, a legközelebbi 2006-ban lesz, tehát mivel a spanyolok 2007-ig vétóznak, csak a 2013-as költségvetés elkészítésekor lehet erre a kérdésre visszatérni.) -27- 2./ intézményreform : a tanácson belüli szavazatok újra elosztása: a fő kérdés a hatalom demonstrálása volt: ki hány szavazatot kapott a Tanácson belül. A nagy országok akarata érvényesül. Pl Németek : minősített többség, + a döntés

mögött áll az eu lakosságának 62 %-a. 3. az Európai Bizottság nagysága és összetétele A kis országok akartak ezzel visszavágni a nagyobbaknak. ( a bizottságban van 20 tag : a nagyobb országok 2, a kisebb országok 1 tagot küldhettek. Ezek a biztosok ) A 2005 után minden ország csak 1 biztost delegálhatnak az Európai Bizottságba függetlenül annak nagyságától. ( előfordulhat, hogy nem lesz minden országnak állandó biztosa ). Ha a tagállamok száma eléri a 27-et újratárgyalják a kérdést. 3.A Nizzai csúcstalálkozó után tartandó kormányközi konferencia témái: a folyamatok, a nizzai döntés után hogyan alakulnak, az nem lehet a bővítés feltétele. Erős érzelmek hatották át. A szerződés megszületése után sikerült megoldani az elmaradt amszterdami dolgokat, ezzel elhárult a bővítés elöl az akadály. Az intézményreform (szavazati jogok elosztása, biztosok delegálása stb.) tovább bonyolódott -2813. Az Európai

Parlament, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának tevékenysége és működése, és felépítése. 1. Az Európai Parlament Az EU parlamentária intézménye. Elődje a Montánunió, unió közgyűlése Az EU állampolgárait képviseli. Közvetlenül a tagállamok polgárai (374 millió polgár) választják meg. ( + a kb csatlakozó 80 millió ) A Bizottság és a Tanács mellett hozzájárul az európai törvénykezéshez és a EU vezetéséhez. Eredeti szerepköre volt, hogy tanácsokat adjon az EU Tanácsának, illetve a Bizottság működésének ellenőrzése. Ezen hatásköröket több lépcsőben bővítették, de nem éri el a nemzeti parlamentek szintjét, de nem is hasonlítható azzal össze, mivel az EU-nak nincs a parlament által kinevezett kormánya. Az Európai Parlament jogkörei : a. törvényhozói jogkör: a Tanáccsal közreműködve elfogadja a törvényeket. Négy módon gyakorolhatja a törvényhozói jogkörét: konzultáció,

együttműködés, együttes döntés, jóváhagyás b. költségvetési jogkör: Az Európai Parlament ( elfogadja a költségvetést ), vagy módosíthatja a nem kötelező kiadások elosztását, összegét: EU pénzügyi műveletei, EU regionális fejlesztési alapjai. A kötelező kiadások esetén csak javasolhatja annak módosítását (mezőgazdasági kiadások). Az EU Tanácsé a végső szó Az EU költségvetését is jóváhagyja, vagy nem. A folyamatosság és az átláthatóság miatt 7 éves a tervezés. c. az európai intézmények politikai ellenőrzése: Az Európai Parlament iktatja be az Európai Bizottságot és elnökét, petíciót vehet át az Európai Parlament az EU tagállamok polgáraitól Az Európai Parlament felépítése és működése Havonta 1 hetes plenáris ülés Strassburgban. ( indítvány, vita, szavazás ) Az ülések közötti időszakban Szakbizottságok dolgoznak 2 hétig, 1 hétig pedig a politikai csoportok üléseznek Brüsszelben. Az

Európai Parlament összetétele Az összes tagállam képviselteti magát (626 fős). Az Amszterdami Szerződés szerint az Európai Parlament max. létszáma 700 fő lehet A nagyobb országok több képviselőt küldhetnek. (Németország 99 fő, Luxemburg 6 fő) Politikai csoportok szerint szerveződik (politikai hovatartozás szerint tagozódnak a képviselők. Legnagyobb az európai Néppárt ) Választások 1979-ben tartották az elsőt. A képviselők megbízatása 5 évig tart Szabályozva van, hogy egy tagállam hány képviselőt küldhet, mikor legyenek a választások stb. Belső felépítés Parlamenti iroda irányítja 1 elnökkel és 14 alelnökkel. Az ő megbízatásuk 2,5 évig tart A plenáris üléseket az állami bizottságok készítik elő, ezek száma 17. -292. Az Európai Tanács ( állam és kormányfők alkotják ) 1974-ben Párizsban elhatározták, hogy Európai Tanács néven működnek tovább. Európai Tanács nem = az Európa Tanácsával (amely a

miniszterek találkozója), és nem = az Európai Unió Tanácsával (mely a vezetők találkozója) Az Európai Tanács ülésén az ott lévők közösen határozzák meg az integrációs folyamat ütemezését. Tevékenységi kör - Iránymutatás, ösztönzés - összefogás, érdekegyeztetés - politikai döntés (integrációval kapcsolatos minden fontos döntés: bővítés, annak folyamata stb.) Ülésein konszenzus (egyhangúság alapján) születik a döntés. A csúcstalálkozó előtt egyeztetések vannak a tagországok között. A döntéseknek nincs jogi értékük (úgy lehet érvényt szerezni, hogy átesnek a szokásos procedúrán), de fontosak. Az Európai Bizottság megteszi a javaslatot, az Európai Parlament és az Európai Tanács szavaz. 1. Az Európai Unió Tanácsa (a miniszterek tanácsa) A tagállamok érdekeit képviseli, közvetlenül részt vesz a közösségi törvényhozásban. Az EU fő döntéshozó központja. Minden tagországot 1 miniszter

képvisel Az összetétel nem állandó, mindig az aktuális ügy miniszterei találkoznak. Fő feladata: - az EU tevékenységének általános összehangolása - felelős a kormányközi együttműködésekért, a II. és III pillérekért Kezdetben több jogköre volt: volt egy döntéshozó és egy végrehajtó. Később a végrehajtó jogkör átkerült az EU Bizottsághoz, a döntéshozó jogkört megosztotta az EU Parlamenttel. Működés és felépítés Az EU Tanácsa a miniszterekből áll. Politikai felelősséggel tartozik országának és parlamentjének. A Tanács összetétel állandóan változik, attól függően, hogy milyen témát tárgyal a Tanács. Elnöki tisztség: 6 hónapos rotációs rendszer, félévente más az elnöke. A központ Brüsszelben van. Minden államnak van állandó képviselete, élén EU nagykövet áll A 15 EU nagykövet ülésezik az állandó képviselők bizottságában. (COREPER) Az EU működését készíti elő. Központi szavazási

rendszer nincs Az EU alapszerződése írja elő, hogy milyen ügyekben hogyan kell szavazni. Lehet egyszerű többséggel (50%+1), minősített többséggel (87/62) és egyhangúlag. -3014. Az Európai Bizottság, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék feladatai, működése és felépítése. 14. Az Európai Bizottság (elődje az ESZAK főhatósága), a harmadik kiemelt intézmény Feladata - a közösség érdekeinek képviselete, - a közös piac működésének, fejlődésének biztosítása, - Parlament és az EU-I Tanács döntéseit készíti elő, - végrehajtja a megszületett döntéseket. Feladatai folyamatosan nőnek. 3 csoport van: 1. Bizottság kezdeményez egy döntéshozatali eljárásban (kezdeményező funkció), kezdeményezés, javaslattétel, - addig nem lehet dönteni egy kérdésről, amíg a Bizottság nem kezdeményezi a parlament felé, 2. Jogalkotói funkció (nemzetközi szerződéseket köthet), (végrehajtási funkció, a parlament

és a tanács által meghozott intézkedéseket hajtja végre). 3. Igazgatási és ellenőrzési funkció Felépítése 3 szintből álló egység • a Bizottság 20 tagja : Európai biztosok. 5 évre jelölik őket, az Európai Parlament erősíti meg, a tagállamok közös megegyezéssel választják ki, ki legyen az elnök. • A biztosok hivatali személyzete, titkárság, adminisztráció. • 26 fő igazgatásból áll, melyek felépítése hiearchikus. A dolgozói létszámot tekintve Az Európai Bizottság a legnagyobb, 15000 főt foglalkoztat, ebből 20% tolmács. - főigazgatóság, - igazgatóság, főosztályvezető, osztályvezető 1. Az Európai Bíróság feladata ( a közösség egyetlen jogi természetű ellenőrző szerve, hatásköre túlmutat a nemzeti bíróságok hatáskörén ). Feladata : - a jogalkotás őre (a Tanács és a Bizottság által hozott döntések megfelelnek-e az alapszerződésnek) - alkotmánybíróságként is működik (tisztázza az EU és

a tagállamok közötti kapcsolatokat) - közigazgatási bíróságként is működik (ítéleteket hoz az EU intézkedései ellen indított perekben) - Polgári Bíróságként is működik (a kártérítési ügyeket vizsgálja, főként, ha valamely közigazgatási hivatal felelőssége is felmerül) - Választott Bíróságként is működhet (speciális esetekben a felek megállapodása alapján jár el.) -31- Az Európai Bíróság felépítése A Bíróság tagjait közös megegyezéssel választják ki a tagok. 15 bíró és 9 főügyész, megbízásuk 6 évre szól. A 15 bíró saját maga közül választ elnököt 3 évre Az elnök irányítja a bíróság munkáját, képviseli a tárgyalásokon a bíróságot. Központja Brüsszelben van 1998 óta egy I. fokú bíróság segíti az Európai Bíróság munkáját, feladata a tehermentesítés 2. Az Európai Számvevőszék ( a közösség külső számszaki ellenőrző szerve, a költségvetést felügyeli ). 1975-ben

hozták létre a tagállamok, de 1993-ban, a II. szerződéssel emelkedett közösségi intézményi szintre. Eredeti célja volt, hogy a közösségi költségvetés fölött szélesebb ellenőrzés legyen. Ma már az EU külső ellenőrző szerveként működik Ellenőrzi az EU pénzügyeit, felügyeli a közösség bevételeit és kiadásait. Előterjeszti az EU költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést. Nyilatkozatban biztosítja a Tanácsot és a Parlamentet a számlák hitelessége felől. Ez garantálja a tagországok, állampolgárok pénzének biztonságos felhasználását. Működése 15 tagja van, 6 évre szól a kinevezés. Olyan személyek lehetnek tagjai, akik hazájukban is külső ellenőrként dolgoztak, van tapasztalatuk. Első elvárás velük szemben, hogy - legyen hozzáértésük, - függetlenek legyenek minden kormánytól és szervezettől, - teljes munkaidős tevékenység lévén, más tevékenységet a megbízás alatt nem tölthetnek

be. A 15 tag maguk közül választja az elnököt 3 évre. Központja Brüsszelben van Alkalmazottak száma 500 fő. -3215. A szubszidiarítás alapelve Az EU jogköre A közösségi jog Jogalkotás, jogforrások, hierarchia. A szubszidiarítás alapelve. ( a közösséget összetartó legfontosabb alapelv ) A Maastrichti Szerződés gondolatai között szerepelt olyan cél is, hogy a közösségi és a tagállamok ütközésének konfliktusait tisztázzák. Ennek a hatáskörnek a problémák megoldására emelte be a szubszidiarítás alapelvét. Fő célja, hogy a döntéshozatal az állampolgárhoz a lehető legközelebbi szinten történjen meg. Az Unió csak abban az esetben jár el, ha ez az eljárás a közösségi szinten hatékonyabb, mint helyi szinteken. Az Amszterdami Szerződésben ezt megerősítették. Az EU jogköre Az EU tagállamok által ráruházott jogoknak megfelelően jár el. Az Amszterdami Szerződésben leírták. 1. Önrendelkezési joga van a

mezőgazdaság, a szállítás és a kereskedelem terén, ahol közösségi intézmények terén, közösségi szinten hoznak döntéseket. ( pl közös agrárpolitika ). 2. Az EU a szubszidiaritás elvét alkalmazza, csak akkor avatkozik be, ha ez a közösségi döntés hatékonyabb, mint más. (pl oktatás, egészségügy, vidékfejlesztés stb) 3. A legszűkebb jogkör, amikor kormányközi keretek között az együttműködés (pl kül-és belpolitika, biztonságpolitika - II.-III- pillér) A tagországok megőrzik saját önállóságukat, és nincs beleszólás. ( van egyeztetés, megbeszélés, koordináció, de nincs beleszólás ) A közösség jog. Az EU célkitűzéseinek megvalósulását egy önálló, EU-n belüli autonóm jogrendszer szolgálja (I. pillér) Sajátos jogalkotási folyamata van: van jogforrása és hierarchiája Jogalkotási folyamat A szerződések külön rögzítik, hogy az egyes kérdésekben melyik intézménynek van döntéshozatali joga. Három

intézmény vesz részt benne : Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Tanács. A bizottság kezdeményez, javaslatot tesz Erről a parlament és a tanács közösen dönt. A bizottság végrehajtja a döntést Bizottság feladata Jogszabályok előkészítése és végrehajtása. EU Tanácsa Jogalkotó intézmény (a Bizottság javaslatait elfogadja, vagy elutasítja) Parlament Hozzájárul vagy együtt dönt. Döntéshozatali folyamatban szerepet kap a nemzeti érdekek fóruma, s közösségi érdekek egyaránt. -33A jogforrások két részből állnak : - kötelező erejű jogforrások, - nem kötelező erejű jogforrások. ( az összes olyan dokumentum amit a közösség létrehoz, és nem kötelező, pl. vélemény, ajánlás A kötelező és a nem kötelező együtt a "Közösségi vívmányok". Kötelező erejű jogforrások Elsődleges joganyag - alapító szerződések csatlakozási jegyzőkönyvek a tagállamok által kötött nemzetközi

szerződések ( nizza, maastricht, római, ) Másodlagos joganyag A közösség által alkotott jogszabály: - rendeletek: elfogadásuk után kötelező érvényűvé válnak minden tagországban - irányelvek: olyan célkitűzések, amelyeket az egyes tagországoknak át kell ültetni a saját jogrendjébe. A jogharmonizáció legfontosabb eszközei. - Határozatok: államigazgatási jellegűek. Meghatározott címzetteknek szólnak, azoknak kötelezőek. Hierarchia A jogforrások alkalmazásánál kialakult bizonyos hierarchikus sorrend. Legfontosabb az, hogy a közösségi jog előnyt élvez a nemzeti joggal szemben még akkor is, ha ez a kettő ütközik. (szupremáció, vagy primátus elve) Ez a jog visszamenőleges hatályú: a közösség jog mind a korábbi, mind a később keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben előnyt élvez. A közösségi jog természetéből fakad annak közvetlen hatálya: a nemzeti bíróság előtt is lehet a közösségi jogra hivatkozni. Nem

hozható olyan nemzeti jogi intézkedés, mely ütközik a közösségivel. A joganyag elsődleges alkalmazói a nemzeti bíróságok. Veszély, hogy a nemzeti bíróságok eltérő jogalkalmazást valósítanak meg. Ezt elkerülendő, a nemzeti bíróságok kérhetnek előzetes határozatot az Európai Bíróságtól, mely értelmező jellegű állásfoglalás. Ez iránymutató a nemzeti bíróságok részére Egy előzetes határozat meghozatalának ideje: 17 hónap