Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Gazdaságföldrajz előadásvázlat

Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar GAZDASÁGFÖLDRAJZ GAZDÁLKODÁSI SZAK Nappali tagozat I. évfolyam TARTALOMJEGYZÉK I. Előadás 3 A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése . 3 II. Előadás 6 Világgazdaság . 6 A mai világgazd. szerkezete, működése 8 A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai 9 III. Előadás 10 Egyéb jellemzői a világgazdaságnak. 10 Világgazdasági erőközpontok . 10 A világgazdaság globalizálódása . 12 IV. Előadás 13 A nemzetállam új szerepei . 13 V. Előadás 16 A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata 16 VI. Előadás 19 Népességföldrajzi alapismeretek . 19 A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció . 21 Település-földrajzi ismeretek . 22 VII. Előadás 24 Település-földrajz. 24 VIII. Előadás 27 A nagyvárosok válságtényezői . 27 A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján 27 A mezőgazdaság

földrajza. 28 IX. Előadás 30 A mg.-i termelés földrajzi típusai 30 A növénytermesztés fő ágazatai . 31 Állattenyésztés . 32 X. Előadás 35 Halászat, vadászat . 33 Az ipar földrajza . 35 Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége. 36 Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ-i tényezők 36 XI. Előadás 38 Energiagazdaság . 38 XII. Előadás 41 Közlekedés, hírközlés. 41 XIII. Előadás 45 Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem . 45 2 Gazdaságföldrajz I. Előadás A modern világgazdaság kialakulása, története, fejlődése Anglia példája: A modern nagyipar hajnala A XIII. sz II felében, Angliában már olyan folyamatok kezdtek elindulni, melyek a feudalizmustól idegenek voltak:  A textilipar erősen koncentrálódik  Gyárszerű üzemek kezdtek létrejönni  Áthatotta a társadalmat az újító kedv 5 fontos jellemző:  Gépi meghajtású eszközök alkalmazása

(Watt, Stevenson  gőzgépek)  Új ipari technológiák jelennek meg (technikai innováció= megújulás)  Új anyagok alkalmazása pl.: ötvözetek  A termelésbe fokozottan bevezették új energiaforrásként a kőszenet  Üzemi koncentráció= az üzemek mérete fokozatosan nő Jelentős változások:  Nőtt a mg.-i termelés  A mg.-ban foglalkoztatottak száma csökkent, mezőgazdasági gépeket kezdtek alkalmazni  Háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó  Szelektív állattenyésztés: a hús-, tej- és gyapjútermelés nőtt Perkapitalista társ. fejlődése:  Nőtt az állatállomány  Tagosítás, földrendezés, modern agrártér használati rend  jól szervezett, közepes kisparaszti gazdaságok kial.-a Mindezek által jobb lett az élelmiszerellátás, egyre nagyobb mennyiségű anyagi eszközöket állítottak elő, mely által fellendült a csere, a kereskedelem és az infrastruktúra is (szállítás: vízi, majd

szárazföldi).  Visszahatott a pénzügyekre  híres angol bankrendszer Pü.-i, gazd-i központ: London Társ.-i folyamatok: Népességszám nagyarányú, gyors növekedése, mivel jelentősen lecsökkent a halálozási szám, a születések száma viszont nőtt, mert:  Biztosabb, jobb az élelmiszerellátás,  Lakás- és higiéniai viszonyok javulása,  Orvostudomány fejlődése pl. himlő elleni vakcina 3 Átformálódott a népesség foglalkoztatottsági szerkezete:  Lecsökkent az agrárfoglalkoztatottak aránya,  Nőtt az iparban dolgozók aránya,  Kereskedelem lassú megjelenése. Felerősödött a népesség vándorlása (negáció):  Országon belüli vándorláselmaradott, szegény mg.-i területekről a fejlettebb városi területekre,  Folyamatos vándorlás az anyaországból a gyarmatokra (önkéntes és kényszerített),  Megfigyelhető volt egy gyors városfejlődés  urbanizáció. Pl 1700 London: 500e fő 1800. London:

több mint 1 M fő  1851-1901. ¾-es fejlődés Egyének szintjén történt változások:  Megjelent a tömeges gyermek- és női munka,  A munkások életszínvonala abszolút módon nőtt, de a társ.-i különbségek nagyobbak lettek,  Visszaszorultak a hagyományos mesterségek pl. céhek,  Létrejöttek a nagyvárosokban a munkás-negyedek XIX. századi fejlődés: A XIX. sz-ban uralomra jut a tőkés termelésmód és társ , valamint az ehhez kapcsolódó életmód. Angliából átcsap a kontinensre a fejlődés, átgördül Közép-Európán, megérkezik Oroszországba, majd később Japánba, Amerikába. Uralkodóvá válik a tőkés társadalom. Népesség: A XVIII. sz-ban megindult növekedés töretlenül folytatódik, mely az akkori legfejlettebb országokban játszódik le.  Európa: 1800.: 200 millió fő 1900.: 400 millió fő  Észak-Amerika: még nagyobb változás, nagy iparvidékek  Nagy népsűrűségi gócok jöttek létre, valahol alig

maradtak; térségi különbségek jöttek létre.  Európa, Amerika, Japán gyorsan városiasodott, iparosodott. Természeti erőforrások, technikai fejlődés: A XIX. sz legfontosabb energiahordozója a kőszén (90% szén, 10% fa, kőolaj, földgáz  tőkefelhasználás). A termeléshez szükséges természeti erőforrások korlátlanul állnak rendelkezésre Ipari forradalom:  Gőzgép elterjedése (19. sz technikai alapja)  Közlekedés fejlődése, főként a vasút,  Modern, nagyobb teljesítményű gépek,  Össz-gépkapacitás növekedése,  A hőenergiát már nem csak gőzenergiává, hanem elektromos energiává is át tudják alakítani.  Nagy változás a szállításban és a kommunikációban. 4 Szállítás:  A vasúthálózat kiterjed az eddig elzárt területekre is, lehetségessé teszi a nemzetgazdaság kialakulását.  Nő a gyorsaság: 80-100 km/h  Fejlesztően hat: vaskohászat, acél- és gépgyártás  Gőzhajózás

Kommunikáció:  Fejlődik a közoktatás, írásbeliség,  Morze-, majd Marconi-féle távíró,  Bell: telefon (kezdetleges),  Fejlődik a nyomdaipar: hírlapok elterjedése,  Írógép megjelenése, jelentősen nő az írni-olvasni tudók száma.  Kialakul, és dominánssá válik az egypólusú világgazdaság pl. Nagy-Britannia; érezhetően lemaradt a többi ország (perifériák) Nagy-Britannia:  Késztermék kiáramlása, nyersanyag beáramlása,  Országon belül is kialakul a munkamegosztás,  Területi fejlettségi differenciák nagyok,  Kialakul a nemzetközi „arany-standard”  a nemzeti valutákat rögzített árfolyamon aranyra váltják. Tőkemozgás: Nagy-Britanniából  gyarmatokra, Amerikába, stb.  tőkeáramlás, tőkeexport A legfejlettebb országok gyarmatosítási kedve nő.(I világháb kirobbanásának oka) A kapitalista tőkés fejlődés:  Szabad versenyes kapitalizmus  Monopol kapitalista korszak Cél: a

kereskedés szabadabbá tegyék. A tőkés fejlődés ciklusa: Válság  fellendülés  válság  fellendülés A kontinensek közötti erőviszonyok a XIX. sz végén:  Európa 60%  Észak-Amerika 13-14%  Ázsia 11-12%  Latin-Amerika 7-8%  Afrika: kevesebb, mint 4%  Óceánia 2-4% 5 II. Előadás Világgazdaság A világgazdaság XX. századi fejlődése: Ez az elmúlt 100 évben azt jelentette, hogy a modern fejlődés kiterjedt az egész világra, de nem azonos mértékben terjedt el. A fejlődés üteme soha nem látott méretűvé vált Népesség, természeti erőforrások, technológia fejlődése: 1. Népesség: A népességszám változását és a népességet, mint munkaerőt kell megvizsgálni. A XX sz-ban változatlanul tovább nőtt a népesség  népesség-robbanás, nagyobb volt a növekedés dinamikája, mint a XIX. sz-ban A népesség gyors növekedése a fejlettebb országokban lelassul, fő színtere a szegényebb, gyarmati

országok lettek. (itt magas volt a születési arányszám, a halálozás pedig csökkent) Oka: a közegészségügy és az orvostudomány vívmányai eljutottak ezekbe az országokba is. Tovább folytatódik a városiasodás = urbanizáció Ez a legszegényebb országokban volt a legjellemzőbb Népesség, mint munkaerő: A szakmai színvonal jelentősen megnőtt. Ebben szerepe van a tudomány és az oktatás fejlődésének A XIX. sz-ban a népesség, a társ mobilabbá = mozgékonyabbá vált és erős vándorlási = migrációs folyamatok zajlottak le Ez a XX sz-ra még jobban felerősödött 2. Természeti erőforrások: A népesség fejlődése tömeges és ugrásszerű fogyasztási igényeket vont maga után. Ezeket a gyorsan növekvő igényeket és a természeti erőforrások iránti keresletet a világ jól ki tudta elégíteni. Az elmúlt 100 évben gyorsan és sokat fejlődött a bányászat Egyre újabb lelőhelyeket fedeztek fel és a korábban nem gazdaságosnak tartott

készleteket is ki tudták termelni a technológia fejlődése révén. A XX. sz-ban egyfajta anyagforradalom valósult meg, műanyagok sokaságát fedezték fel, így az energiahordozók felhasználásában nagy változás következett be. Visszaszorult a kőszén  kőolaj, földgáz. Általánossá válik az elektromos energia használata is és megjelenik az atomenergia (bioenergia) is 3. Technológia fejlődése: Nagy fejlődés játszódik le. Két technológiai forr játszódik le A II. világháb után tudományos technikai forradalom(1950-1960): A tud. termelőerővé válik Bázisa a motorizáció, atom- és űrkutatás, vegyipar, elektronika Információs forr.: bázisai az információs technológiák, elektronikai ágazat és a biotechnikai ipar. A XX. sz-ban jelentősen változott a közlekedés és a mobilizáció Ma már a közlekedés behálózza az egész világot A vasúti közlekedés domináns szerepét átvette a közúti közlekedés Megjelent a légúti

közlekedés, a repülés. A közlekedés sebessége is felgyorsult, hanyatlik a hajózás. 6 XX. sz: Kialakul a tömegkommunikáció, megjelenik a telefon, fejlődik a hírközlés a rádió, TV és műholdak által. Ezek együttes hatására átformálódtak az élet- és munkakörülmények. A társ életszínvonala modernizáltabb, komfortosabb lett. Intézmények, int. rendszerek:  Nemzetközi hatalmi viszonyok,  Kormányok gazd.-i szerepvállalása,  Üzleti váll. jellege Nemzetközi hatalmi viszonyok: A XIX. sz-i Anglia egyeduralma, majd a XX sz elejére veszélyes versenytársak jelentek meg, akik meg akarják változtatni a nemzetközi viszonyokat. Átrendeződés, az USA válik a világ vezető hatalmává és a mai napig őrzi ezt. Franciao, Nagy-Britannia meggyengült, de nagyhat. maradt, Németo egy időre kiesik innen, Oroszo pedig egy (szociálisan fejlődő) szélsőségesen totális állam-kapitalizmus lesz. Olaszo vesztesnek érzi magát és újabb

háború , a II. világháb alakul ki Cél: a hatalmi viszonyok megváltoztatása I. világháb vége: Új helyzet, szuperhat.-k kora Az USA mellett szuperhat-má válik átmenetileg a Szovjetunió Az eddigi nagyhat.-k (Franciao, Nagy-Britannia, Németo, Japán) középhat-k lettek Az 1950-60-as években felbomlik a gyarmati rendszer. Az átmenetileg egyenpólusúvá vált kapitalista világ a ’70-es évekre ismét többpólusúvá alakul, mert Nyugat-Európa és Japán felzárkózik az USA mellé. Az 1989-90-es Szovjetunió felbomlásával az USA maradt az egyedüli szuperhat., de többpólusú maradt a világ Jelentősen megnő a világgazd. intézményi-készültségi foka a XX sz-ban Pl: ENSZ, NATO, Világbank.  sok nemzetisültségi szervezet, a XIX sz szabad versenyes, majd monopolisztikus, XX sz 1/3-a monopolisztikus, állami monopolista szakasz Az állami beavatkozás jelentős pénz-átcsoportosítással jár, vegyes gazdálkodás jellemző, állami jólét A XIX. sz-ban

állami váll és KFT volt A XX. sz-ban ezek kiegészülnek a trösztökkel, konszernek, vagyonkezelő holdingok A vállalkozási műveletek is szóródnak. A kis- és középváll mellett létrejönnek a multinacionális (nemzetközi) vállalatok is Földrajzi munkamegosztás fejlődése: A XX. sz-ban fokozatosan többpólusúvá vált, földrajzi, területi, fejlődési különbségek jöttek létre. 1929-33. gazd-i világválság széttörte az egységes világgazd-ot, amely fokozatosan épült újra egy integráns egységgé. A II. világháb után fontos változás a gyarmatosítás felbomlása, a szocialista világrendszer megjelenése, az országok közötti egyenetlen fejlődés, 3 pólusú világrendsz., megreformálódott a technikai fejlődés is Megfigyelhető a két világrendszer politikai-gazd-i ellentéte A KNy-i szembenállás a XX sz végére megszűnik és megfigyelhető egy É-D-i ellentét 7 A mai világgazd. szerkezete, működése A mai világgazd. 3

szintre tagolódik: A legmagasabb fok: Centrum-országok (mágnes-országok). Ezzel szemben a másik pólus az egykori gyarmatok, a Periféria-országok. A kettő között helyezkednek el a Félperiféria országai. 1. Centrum-országok: USA, Nyugat-Európa, Japán Ezek az innovációs centrumok (pólusok). Nagyon erős a megújulási képességük Az általános technológia hordozói, gazd.-ilag a leggyorsabban fejlődnek, állandó a tőkefelhalmozás Ezek az országok a világgazd. legfontosabb szereplői, dominálják a világgazd-i folyamatokat, érdekérvényesítésük nagyon erős Gazd-i, politikai-, katonai fejlettségük magas A többi ország mind a perifériához tartozik. 2. Periféria országok:  A leglassabban fejlődnek,  Gazdasága a leggyengébb,  Gazd.-i szerkezete torz, ezért sebezhető,  Adósság-csapda: végleg eladósodottak,  Ezen országokban elmaradt az ipari forr. és lassan fejlődött a mg is,  A népesség viszont nő  problémák:

alultápláltság, éhezés  Infrastruktúrájuk kiépítetlen,  (belföldi) tőkét nagyon nehezen képesek befogadni,  Nyersanyag, energiahordozók  szállító funkció,  Késztermék-felvevő szerepet töltenek be, ezért kiszolgáltatottak. 3. Félperiféria országok:  Félúton vannak a Centrumo.-k és a Periféria o-k között,  Ezek képesek a modern technológiát, tőkebefektetést befogadni,  Technológiai szintjük viszont elmaradott a Centrumo.-khoz képest,  Itt vannak olyan országok, amelyek „emelkedő nemzetek” és képesek lépést tartani a fejlett Centrumo.-kal Más részük hosszú távon itt marad a Félperifériában Valamint egy részük folyamatosan süllyed le. (Pl: Oroszo)  Ezek birtokolják a tudást, technológiát, innovációt, tőkefelhasználást és -kivitelt. Innen terjed ki a gazd.-i fejlettség 4. Belső peremzóna: Ez a rész intenzíven vonzódik a magterülethez. Ide áramlik ki elsődlegesen az anyagi- és

szellemi kultúra  EU-nál: Közép-Kelet-Európa (10 ország), FÁK országa  USA-nál: Kanada, Mexikó  együtt alkotják a NAFTA-t (ipari vámmentes övezet). Az USA tőkéjével, technológiájával, Kanada ásványkincseivel, Mexikó munkaerejével és olajkészletével vesz részt ebben.  Japán: belső peremzóna a „4 kistigris” (Taiwan, Hong-Kong, Koreai Közt., Szingapúr) Jellemző a politikai széttagoltság. 8 5. Külső peremzóna: Innovációs lánc tágabb kapcsolatai.  EU: Észak-Afrika, Közel-Kelet országai (Töröko., Izrael)  USA: Közép- és Dél- Amerika, Közel-Kelet (olaj) , Új-Zéland, Ausztrália  Japán: Hátsó-indiai országok „Sárkány-országok”, Ausztrália, Közel-Kelet országai: Irán. A világgazd. átalakulásának főbb folyamatai 3 alapvető átalakulási folyamat: 1. Tömegtermelésből a rugalmas termelésbe való átmenet (30 éve tart) 2. Világgazd globalizálódása, egységesülése 3. Neoliberális

gazd-i politika ciklusváltása, uralomrajutása 1.) 1913-14 Henry Ford  futószalag alkalmazása Ezzel egy 100 éves versenyt zárt le. Két paradigma versenyzett, az egyik volt a kézi, a másik a tömegtermelési paradigma. Az utóbbi győzött és eluralta a világot a tömegtermelés A dinamikát a Félperiféria országok jelentik. A modern világgazd a tőkés termelési mód terméke Jellemző a nemzetek közötti multinacionális Fejlődési ciklusosság (4 fejlődési-, 3 válság szakasz volt) ; 1-1 hullám kb. 50 éves 9 III. Előadás Egyéb jellemzői a világgazdaságnak A 3 nagyhat.-i pólus közül 2 mindig összefog a 3 ellen, hogy a 3-at lefékezze A 3 mindig az USA volt. Kérdés: Oroszország betagozódása a világazd.-ba hogyan történik? Kihez fog? A másik nagy kérdés Kína. Nagy a fejlődés és kérdéses, hogy kihez csatlakozik vagy esetleg egy újabb 4. innovációs rendszerré válik Mi lesz a fejletlen, leszakadó déli országokkal?(éhezés,

nyomor, népességrobbanás) Világkereskedelem: Késztermék-nyersanyag reláció visszaszorulóban van, helyette a késztermék-késztermék csere kerül előtérbe. Az integráció (nemzetközi munkamegosztás) ágazaton belülivé válik. Robbanásszerűen terjed a technológia-csere  know-how, licenc Rendkívül gyorsak a szolgáltató szektorok. Világgazdasági erőközpontok USAEurópai UnióJapán Mindhármuknak van egy magterülete, amelyhez vonzza a közeli területeket „mágnesként”. EU: 15 tagú EU (a csatlakozás előtti EU a magja) AmerikaUSA Távol-Kelet: Japán      Elindult a Fordizmus. Ez a ’70-es évekig az olajár-robbanásig tartott Termelékenységi forr.:a munkafolyamatokat részekre tagolták (leegyszerűsítették) Elmélyült az üzemen belüli munkamegosztás Vertikális nagyvállalatok jöttek létre Általánossá vált a bérmunka Azonban a Fordista termelésnek hiányzott egy oldala: a tömegfogyasztás (túl kevés bért

fizettek) ez vezetett az 1929-33-as gazd.-i világválsághoz Meg kellett teremteni az egyensúlyt a kettő között. J. M Keynes gazd-i, filozófiai elveit felhasználva a fejlett tőkésállamokban elindult az állami monopolkapitalista-termelés 10 3 fontos eleme a szabályozásnak: 1.) Tőkések, munkások társ-i megegyezése A tőkések és munkások világát összebékítik. Elismerik, hogy egyik sem létezik a másik nélkül A tőkések elismerik a munkások szervezeti jogait  szakszervezetek alakulnak a magasabb bérért  bérmegállapodás A munkásság lemond a marxi-, lenini- tőkés társ megdöntéséről 2.) Az állam közvetlen beavatkozása a gazd-ba: Az állam megadóztatja a tőkés- és magánjövedelmeket, központosít és konjunktúraserkentő állami megrendeléseket ad. Másrészt szociálpolitikát teremt, fejleszti az elmaradt régiókat, vagyis területfejlesztést valósít meg. 3.) Világgazd ellenőrzése a nemzetközi szervezetek által: A

II. világháb után létrehozzák a nagy nemzetközi szervezeteket a világgazd stabilitásának céljából. Pl IMF Keynes eredménye: jóléti állam kialakulását indítja el, amely az első olajár-robbanásig jól működött. A ’70-es évek közepe: „Posztfordista-korszak”(poszt = utáni) , ma is ebben vagyunk. Fordista  Nagyüzemi, szabványosított termelés  Termelés nemzetállami keretek közt zajlott  Az állam erős befolyást gyakorol a termelésre Poszt-Fordista  Kisebb méretek (közép- és kisváll.k kial-a) , rugalmas, gyors reagálás a piac változásaira  Termelés gyorsan internacionálódik, globális jelleget ölt  Az állam kivonul a gazd.-ból (privatizáció) A piaci szereplőknek adja át a szerepet Tevékenységét leszűkíti az oktatás, kultúra, politika területére  Innováció támogatása (humántőke)  Társ. biztosítás, a jóléti rendszert megreformálja  A veszteségesen működő állami vállalatokat

eladja, adóreformot vezet be.  Delegulációs folyamat: felülvizsgálja a tevékenységeket, piac szabályozása  „rugalmas reagálás” = rugalmasság a termelésben  Fordista struktúrák visszaszorítása  A világtermelés globalizálódik  Pénzgazdaság, bankszféra egyre jelentősebbé válik. A pénzgazdaság rátelepszik a termelő gazd.-ra 11 A poszt-fordista korszak regionális földrajzi követelményei: A mai Centrum országokban az első ipari forr. ágazatai válságba kerültek (könnyűipar, bányászat, kohászat, acélipar, nehézgép-gyártás, nehéz-vegyipar Az üzemek száma csökkent, töredékükre zsugorodtak, vagyis lezajlott az ipariatlanodás azaz a deindusztrializáció. Kitelepítették az üzemeket a Félperiféria- a Periféria országokba, ahol alacsony az adó, enyhébbek a környezetvéd.-i előírások, kisebb a munkabér) A fejlett országokban sok munkahely bezárt, helyükbe megindult az újraiparosodás a

reindusztrializáció. A régiek helyett új üzemek alakultak, amelyek munka- és technológiaigényes ágazatok lettek A fejlett országokban új termelési, szervezeti formák jöttek létre innovációs szigetek alakultak ki, pl USA Szilícium-völgy A világgazdaság globalizálódása Globalitás: állapot. A világgazd egységesültségének, homoganizáltságának mértékét jelenti, szintje ugyan alacsony. Globalizmus: eszmerendszer. Neoliberális gazd-i filozófia, amely a piac mindenhatóságát hirdeti. A piac szabályzórendszerének minden fölé emeli: fundamentalizmus Globalizáció: folyamat, amely a ’70-es évektől tart. A világgazd átalakulása, egységesülése Két részfolyamatból tevődik össze: 1.) Megszűnnek azok a fizikai és nem fizikai akadályok, amelyek a tőke, munkaerő, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának útjában állnak. 2.) A világazd szereplői: (ezek lehetnek vállalatok, régiók, nemzetállamok)  Egyre erősebben

függenek egymástól, megnő az interdepencia.  Egyre jobban elmélyül a tőkepiaci összefonódás, erősebb lesz az országok közötti munkaerő áramlás.  A vállalatok a nemzeti munkaerőpiac 1-1 részét egy nemzetközi egységbe fogják öszsze.  Pénzgazdaság megerősödése, elszakad a pénzgazd. a reálgazd-tól Globalizációs folyamatban az állam szerepe: nemzetgazd. versenyképessége Szerepe még, hogy ezeket rendszerré szervezze. A világban a tudások versenyezzenek egymással Tudáselőny-, gazd-i előny; tudáshátrány, gazd-i hátrány 12 IV. Előadás A nemzetállam új szerepei A nemzetek tudása versenyes országok között. A tudáselőny versenyelőnyt hoz és fordítva A nemzetállam fontos szerepe a kulturális homogenizálódás. A kis kultúrákat megváltoztatja a globalizáció, sekélyes tömegkultúra alakul ki. Egyre több a világban a globalizált termék és szolgáltatás. Ezekhez fogyasztási minták, magatartások, szlogenek

kötődnek Ezen felül címkék, lógok is tartoznak hozzájuk A legjobb eszközük a tömegmédia, ez a leghasznosabb. Ezek megjelennek a világ kultúráiban és átalakítják azokat. A megjelenő termékek nem kuriózumként, hanem tömegtermékként akarnak megjelenni, az adott kultúra részévé akarnak válni. Kérdés: mennyire agresszív ezek térfoglalása? Az új termékek mennyire veszélyesek az adott kultúrára? Mit tehet az állam? Nem szakíthatja ki magát a nemzetgazd.-ból, mert elszigetelődne Az állam feladata a nemzeti-kulturális védelem A tömegmédiát szabályozó előírásokkal kényszeríti a közszolgálati feladatok elvégzésére A tömegmédia felkutatja a gazdagok lehetséges életét és ezt elérendő, lehetséges célnak vetíti ki, amely valójában nem lehet. A szegények világa lokális marad, míg a gazdagok világa globalizálódik Saját értéket a világban felmutatni egy cél. A globalizáció egyszerre jelent egységesülést (pl

pénzpiac) és szétszakadást ( a globalizációs foly. társ-i rétegeket zár ki  „versenyképtelen rétegek”). A globalitás alacsony szintje tartja fenn a globalizációt. A globalizációt pedig erősíti a globalizmus. Neoliberális gazd. politika ciklusváltozása, hatalomra jutása: A ’70-es években a Keynes-filozófiát felváltotta a neoliberális gazd. politika Margaret Thatcher, Ronald Regau  A kis országokban kikényszerítették ezen gazd. politikai „csomagok” elindítását  10-15 év alatt elterjedt az egész világon. Volt egy elméleti logika, amely összekapcsolta a gazd- és társ politikát A gazd Fejlődése hozzon előnyt minden társ-i rétegnek Az állam ne telepedjen rá a gazd-ra (pl adózással)  A globalizáció a verseny élesedését hozta, mindenki versenyez, ezért lesznek vesztesek is, vagyis nem fog mindenki számára jót hozni a neoliberalizmus gazd. politikája  A közjó elfelejtődni látszik.  A versenyből

adódóan lesznek erősebbek és gyengébbek, szélsőségek jönnek létre.  Túlzottan megerősödött a pénzgazdaság.  Nincs semmi társ.-i kontroll a pénz ellenőrzésére  a pénzpiacon okozott károkat a társ. egésze viseli  Nincs megoldás a közjó kérdésére, a gyengéknek nincs lehetősége. 13 Globális kihívások, nyitott kérdések: A globalizációnak vannak hajtóerői.  Tudományos-technikai forr.: szélesebbé teszi az emberi tevékenységet Új profitszerzési lehetőséget ad a vállalatok számára  Hidegháború: szolidális magatartást „tömbfegyelmet” alakított ki. Olyan erők jutottak uralomra, amelyek a liberalizációban, ker.-i, gazd-i gátak lebontásában voltak érdekeltek  Transznacionalizálódás: nagy monopóliumok megerősödése, uralma.  Szervezetdemonstrációs hatás: az elit fogyasztási mintái lekerülnek a médián keresztül a tömegfogyasztás szintjére. Az elit fogyasztása tömegméretűvé vált

 Világtermelés és fogyasztás jelentős bővülése  Amerikai hegemónia: az USA terjesztette ezt leginkább, ők szabták meg ennek a szintjét. A globalizálódás 2 dimenziója: Politikai dimenzionálás: az államok egyre erősebben függnek egymástól. Behatárolja az egyes nemzetállamok cselekvési szabadságát. Gazdasági:  Az emberek államok közötti szabadabb áramlását jelenti.  Világgazd.-i orientáció  Piacok térbeli integrálódása, ezek térbeli összekötése. Intézmények hasonló működése  Termelés és fogyasztás összehasonlítása.  Termékek és szolgáltatások gyarapodása.  A jogi környezet hasonulása. Különböző szabályok, jogrendszerek hasonulása Univerzálódás: a gazd.-i folyamatok, nemzetközi intézmények, piacok nagymértékű hasonlóvá válása Transznacionalizálódás: olyan hatások összessége, amelyek nemzetektől független döntési központokból indulnak ki és ezek a termelést egy sajátos

váll.-i globális rendszerbe integrálják Nyitott kérdések: Stratégiai fontosságú kérdések: 1. Interaktív kapacitások szerepe hogyan alakul? (Az interaktív kapacitások olyan sajátos képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nemzetgazdaság bekapcsolódjon a világgazd.-ba) 2. Az emberiség képes lesz-e az ökológiai, társ-i, gazd-i, pol-i rendszerek összekapcsolására, képes lesz e harmóniát teremteni? 3. Hogyan hat a globalizáció a társadalmak életmódjára, értékrendszerére? 4. A nemzetközi viszonyok bonyolultságának növekedése, a multinacionális nagy társadalmak uralma hogyan alakítja a nemzetek, nemzetgazd-ok viszonyait? Társadalmi kérdések: 1. Kik lesznek a globalizáció vesztesei, nyertesei? 2. Hogyan hat a glob a foglalkoztatottságra? 3. Hogyan változtatja meg a glob a társ különböző rétegeinek érték- és érdekviszonyait? 4. Milyen lesz az egyes rétegek államhoz való viszonya? 5. Hogyan hat a glob a parasztságra?

14 A nemzeti és nemzetközi intézményrendszerrel kapcsolatos kérdések: 1. Az állam szerepének és szuverenitásának értelmezése hogy változik? 2. Hogyan alakulnak az államhatárok funkciói? (funkciók: jogi, ideológiai, védelmi, gazd.-i, identitásbeli) 3. Hogyan hat az a folyamat, hogy a liberizáció köv-ben az állam nagyobb mértékben gyengül meg egy szegény országban, mint egy gazdagban? 4. Mit jelentenek a hatalomátadás nemzetközi normái? 5. Hogyan lehet az államok békés együttélését nemzetközi szabályozással biztosítani? A biztonsággal kapcs.-os kérdések: 1. Ökológiai biztonság megteremtése, a fenntartható értékek birtoklása 2. Gazd-i biztonság kérdése, technológiákhoz, tőkékhez való hozzájutás 3. Társ-i, szociális biztonság kérdése Hogyan lehet biztosítani a nagyobb munkához való jutást? 4. Államok biztonságának kérdése Nemzetközi és országon belüli terrorizmus kérdése és a nemzetközi bűnözés.

15 V. Előadás A társ. és a földrajzi környezet kapcsolata Az emberi társ.-nak nagyon fontos a környezet, mert az ember a környezetben él Egyre több természeti kincset használunk fel. Az emberi társ állandó körforgásban van Földrajzi környezet alatt a geoszférák komplex rendszerét értjük. Ide tartozik: 1. kéreg (litoszféra) 2. vízburok (hidroszféra) 3. levegőburok (atmoszféra) 4. életet átszövő bioszféra A földrajzi környezetnek vannak gazd.-i földrajzi hatásai: 1.) A Föld tömegmozgásából, bolygó jellegéből adódó jelenségek a) A bolygó jelleg: nappalok-éjszakák váltakozása, időzónák meghatározása, évszakok váltakozása. b) Tömegvonzás: figyelembe kell venni a toronyházaknál, közlekedés (szerpentinek), árapály jelenség. 2.) A földkéreg szerkezetének és belső erőinek hatásaiból adódó következmények: a) A kéregszerkezet kial.-a, hatásai: ásványkincsek kial-a 4 nagy szerkezeti forma: 1.

Ősmasszívumok: a Föld őskorában (650 millió évvel ezelőtt) keletkezett hegyek maradványai 2. Idős rögszerkezeti hegyek, röghegységek 3. Fiatal lánchegységek: földtörténeti Újkorban keletkezett hegyek (az elmúlt 65 millió évben keletkeztek) 4. Vízszintes nagyszerkezeti formák, síkságok Ásványaink: - Ősmasszívumok ásványai: vasérc, acélnemesítők (króm, nikkel, vanádium, kobalt, molibdén, Mg); ritka fémek, hasadóanyagok (urán), építőanyagok, színes- és nemesércek (ón, ólom, cink, higany, antimon). - Röghegységek: mindaz, ami az ősmasszívumokban és ezen felül fekete- és barnaszén, grafit, kőolaj, földgáz, sókőzetek, kén, bauxit és építőanyagok, nemesércek (arany, ezüst). - Lánchegységek: színes és nemesércek, barnaszén, kőolaj, földgáz, kén, sókőzetek, építőanyagok. - Síkságok: kőolaj, földgáz, építőanyagok és a talajerő. b) A Föld belső energiája: 1033 méterenként 1°C-ot nő a

hőmérséklet a Földben.  termálvizek, a belső hő határt szab az ember általi bányászatnak. c) Földrengés: romboló hatása van, ezért az építkezéseknél figyelembe kell venni d) Vulkanizmus: - Negatív hatás: elpusztít az útjában mindent - Pozitív hatás: kiváló talaj alakul ki utána. - Vulkáni mellékhatás: termálvíz. 16 3.) Domborzat hatása a gazd-i életre: a) Vízszintes tagoltság: víz-szárazföld határa pl. fjordok b) Domborzati formák: sík, lejtős Nem mindegy, hogy milyen fekvésű: a Ny-i lejtők csapadékosabbak, a K-iek szárazabbak. Az É-D-i csapásirányú hegyeknél az É-iak hidegebbek, a D-i felénél melegebbek (az É-i földtekén). c) Tengerszint feletti magasság: a magasság növekedésekor csökken a hőmérséklet és nő az ultraibolya-sugárzás. Növényi-szintek figyelhetők meg  behatárolják a csoportos emberi település határait. Vertikális (függőleges) behatároltság d) Lejtési viszonyok: települési

viszonyokra hatnak. A túl meredek lejtőkön teraszos művelést kell kialakítani 4.) Az éghajlat hatása a gazd-i életre:  Legerősebb hatása az emberi településre van  Erősen hat a mg.-i termelésre is (termelés ciklusossága)  Az iparra is kihat (az éghajlat pótlólagos beruházásokat igényel) 5.) A víz hatása a gazd-i életre: A Földön 4 nagy globális víztározó van, ezek:  Óceánok és tengervíz  Levegő vízkészlete  Szárazföldek vizei (tavak, folyók, talajvizek)  Sarkvidéki hó- és jégtömegek a) A világ óceánjai: innen származik a légkör vízkészlete, tengeri közlekedésben is fontos szerepet tölt be, világétkeztetés: halászat Iparilag is fontos: só kinyerése, É-i olajmezők. b) Levegő vízkészlete: éghajlat, csapadékeloszlás, c) Szárazföldek vízkészlete: ivóvíz, ipari víz, karsztvizek, ásványvizek. 6.) Talaj és bioszféra hatása: a) Talaj: A kéreg legfelső, humuszban gazdag, elmállott része.

Mg-i termelésre hat A talajok övezetesen, zonálisan jelennek meg. A legjobbak a mérsékelten száraz kontinentális területek, feketeföldek, mezőföldek. Értékesek még a barna erdőtalajok b) Bioszféra: Az emberi társ. innen nyeri szervesanyag-szükségletét A bioszférából nyertük a haszonnövényeinket és állatainkat Ez egy potenciális génbank, nem tudjuk mikor melyik lesz használható. Vannak élőlények, amelyek a maguk vad állapotában is hasznosak (pl az erdők: faanyag, ill. oxigén-forrás) 7.) A földrajzi környezet biológiai és társ-i hatásai: Az ember a homo-sapienshez tartozik. Ezen belül van 4 nagy fajta: -fehér ember (europid) -fekete ember (negroid) -sárga ember (mongolid) -veddo-ausztralid 17 Az ember elterjedése a Földön: Az ember nem bírja az oxigén- és vízhiányt, ill. a túl meleget és hideget Ezért nem terjedt el az esőerdőkben, sivatagokban, magas hegységekben, sarkvidékeken. A környezeti hatások hatottak a

társ.-i fejlődésre: a melegebb tájakról a hűvösebb tájak felé vezet az emberiség útja A születéseket és halálozásokat tekintve 4 ciklus figyelhető meg: 1. Premodern szakasz: az egész világ ebben volt kb az 1800-as évekig és a szegény országok a világháb.-ig  Itt magas a születési és halálozási szám.  A népességszám növekedése lassú.  Jellemző e korszakra, hogy alacsony az életkor, éhínség és járványok voltak. 2. Népességrobbanási szakasz:  Itt voltak a Centrum-országok a II. világháb-ig és jelenleg is itt vannak a szegényebb országok.  Kicsit visszaesik a születési szám, viszont a halálozási idő kijjebb tolódik.  E korban fejlődött a civilizáció, így az átlag-életkor is megnő. 3. Népességszám lefékeződésének szakasza:  Itt vannak ma a Centrum-országok és a Félperiféria-országok.  Jellemző a korra, hogy a halálozási idő tovább tolódik, viszont a születési szám drasztikusan

lecsökken.  Nő az átlag-életkor. 4. Posztmodern szakasz:  Az átlag-életkor megnő, öregszik a társadalom.  Csökken a születési arány.  Itt vannak a Centrum-országok és a Félperiféria-országok. 18 VI. Előadás Népességföldrajzi alapismeretek A népesség alakulásával a demográfia foglalkozik. A népesség száma:  Kr. e 136 Millió  Kr. u 900 : 273 M  1650. : 545 M  1800. : 907 M  1850. :1171 M  1900. : 1608 M  1950. : 2486 M  2000. : 6500 M Egyre kevesebb idő kell a népesség megduplázódásához (demográfiai-robbanás). Ez a foly. különösen az 1800-as évektől figyelhető meg Oka: a civilizációs fejlődés. A másik ok, hogy visszaesett a halálozások száma, ami szintén a civilizáció fejlődéséhez vezethető vissza (ételek megfelelő mennyisége, az orvostudomány fejlődése, stb.) Természetes szaporodás: élve születések és halálozások száma egy adott időszakban. Vándorlási mutató: egy

adott időszakban adott helyen a bevándorló és kitelepülő lakosság különbsége. Tényleges szaporodás: az előző kettő összege. Megfigyelhető, hogy nem egyenletes a szaporodás A leglakottabb kontinens Ázsia, legkevésbé lakott Ausztrália 1000 születendő gyermekből most kb. 600-an születnek Ázsiában, 200-an Afrikában, 150en Amerikában, 45-en Európában és kb 5-en Ausztráliában Népességrobbanás következményei:  A szegény országok aránya a világ népességéből nő. ( ma már 80:20 a %-os arány a szegények javára)  Jellemző az alultápláltság, egyre rosszabb a kalóriafogyasztás.  Foglalkoztatási problémák (sok a munkavállaló, kevés a munka). Megoldási módok:  Külső segítségek (beruházások, segélyek, oktatási segélyek)  Belső reformok, hogy a segítség hatékony legyen. (Reformok: születésszabályozás, szociál-politika, oktatás, stb) 19 Népesség szerkezetének belső változásai:  Életkor

szerinti megoszlás Korfa: 3 korfa figyelhető meg: 1. Fiatalodó korfa (ilyen a fenti) Ez jellemző a szegény országokra 2. Ideális korfa: 3. Öregedő korfa: ez jellemző a Centrum-országokra (Mo-ra is) Foglalkoztatás szerinti megoszlás: (16-62 éves korhatáron belül)  Foglalkoztatott (gazd.-ilag aktív)  Nem foglalkoztatott (gazd.-ilag inaktívak) Ezek az emberek a gazd. különböző szektoraiban találnak munkát 1. Primer szektor: mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat dolgozói 2. Szekunder szektor: ipar, építőipar, bányászat A munkájuk eredménye valamilyen új termék, áru. 3. Tercier szektor: szolgáltatás (oktatás, államélet szektorai) 4. Kvarterner szektor: pü-i szolgáltatások szektora 20 Modern állam szerkezete: Szegény ország szerkezete: A foglalkoztatási szerkezet időben változott. Foglalkozási átrétegződés, munkaerő átképzése Két nagy változás volt 1. Ipari forr idején: mg visszaesett, ipar megnőtt 2. A II

világháb után: primer szektor lecsökkent, a tercier szektor pedig megnőtt Kulturális színvonal alakulása: Két mutatója van: 1. Felnőtt lakosság körében az analfabéták aránya: a fejlettebb országokban kisebb az analfabétizmus aránya. 2. Felsőfokú végzettségűek aránya: fejlettebb országokban magasabb Nemek arányai: A nemek aránya mindig háb.-ban borul fel, ami problémához vezet A fejlett országokban enyhe nőtöbblet figyelhető meg. A szegény országokban pedig enyhe férfitöbblet van. A népesség vándorlásai, népességmozgások, migráció 1. Vándorlás két nagy csoportja: 1. Állandó 2. Ideiglenes Állandó: véglegesen új helyre költözik. Nagyságrend szerint a legnagyobb a kontinensek közötti vándorlás (Ázsiából Európába). A középkor vége felé másik nagy vándorlási hullám, európaiak mentek Amerikába (felfedezése után) és Ázsiába. A II. világháb után is nagy vándorlási hullám  zsidók, európaiak

Amerikába 2. Országok közötti vándorlás: pl a II vháb után németek ezreit telepítették át (politikai indíték) A vándorlás lehet politikai és gazd.-i indítékú -Gazd.-i indíték: vendégmunkások fogadása -Magyaro.-ra is sok idegen-ajkú telepedett be, így Mo soknemzetiségűvé vált (Trianonban elcsatolják ezeket a területeket) -1956. : 200 ezer magyar fiatal kiment külföldre 21 3. Országon belüli vándorlás: Ritkán lakott országban az állam kedvezménnyel segíti az embereket, ha ritkán lakott területre költöznek. Normál országban az emberek spontán módon a jobb megélhetés reményében váltanak lakóhelyet (gazd-i ok) Fejletlenebb területekről a fejlettebbekre (mg-i területekről az ipari területekre, faluról városra történik a vándorlás). Országon belüli politikai indítékú vándorlás pl. deportálás 4. Ideiglenes (időszakos):  Nomád pásztornépek legelőváltó gazd.-a  Ingavándor forgalom: lakóhely –

munkahely közötti ingázás, de akkor tekinthető annak, ha közigazgatási területen kívül esik.  Üdülés célú vándorlás Népesség jellemzők, népességkoncentráció a Földön: A népsűrűség mutatja az egy terület lakosainak számát. Átlagos népsűrűség a Földön: 35 fő/km2 . vannak nagyon sűrűn lakottak pl 600 fő/ km2  Belgium, Luxemburg, Banglades és ritkán lakott területek pl. Ausztrália, Oroszo ha a népsűrűség 10 fő/km2 alá esik Magyaro.-on a népsűrűség 109 fő/km2 Sűrűn lakott részek: Kína, Fülöp-szigetek, Jáva szigete, Ázsia K-i peremvidéke, v.mint Előés Hátsó India, Európa a volt Szovjetunió határáig, Amerika K-i partvidéke, Nagy-tavak vidéke és kiformálódóban van a Ny-i partvidék Ezen területek 2 féleképpen jöhetnek létre: 1. Mg koncentrálta a népsűrűséget, pl Nílus-völgye 2. Ipar a fontos koncentráló erő, pl Ruhr-vidék, Nagy-tavak vidéke Település-földrajzi ismeretek Település:

térbeli, társ.-i képződmény Bármilyen nagyságrendű csoport térben elkülönült lakó- és munkahelye. Magába foglalja a lakóegységeket, az ott élők munkahelyeit és az infrastruktúrát Települések osztályozása: 1. Tartósság alapján: Állandó települések: elemei a házak Változó települések: elemei a sátor, jurta 2. Alaktani szempontból: Lehet magányos pl. tanya Csoportos (több lakó- és munkahely van) 3. Termelés iránya szerint: Falu (agrárjellegű döntően) Város (ipari szolg. Jellegű) 22 Települések kialakulására ható természet-földrajzi, társ.-i, gazd-i tényezők: a) Természet-földrajzi: -Domborzat: a síkságok és szelíd dombvidékek a legalkalmasabb a letelepülésre. Leginkább az árvíz-mentes folyóhátakra települnek A dombvidékeken a lapos, D-i irányú lejtők a legalkalmasabbak. A hegységekben a folyóvölgyekben és –medencékben alkalmas letelepülni A települések nagy része 1000 méter alatt van -Víz:

tengerpartok, tavak, folyók mentén sok település jött létre. -Éghajlat: a 30 és 60 szélességi kör között van a települések nagy része. -Helyzeti energiák: a földrajzi fekvésből származó előnyök. 1. Vásárvonal: eltérő arculatú tájak váltakozása (pl hegy – síkság) vonalán sok település jött létre pl. Gödöllő – Gyöngyös – Hatvan – Miskolc – Sárospatak vonal 2. Hágókapu város, hegyszorosok városai pl Kolozsvár, Innsbruck, Milánó, München, Bécs. 3. Medenceközpontú város: Tapolcai-medencében Tapolca, Graz a Grazi-félmedencében 4. Tengerszorosok, csatornák városai: Gibraltár, Isztambul, Panama 5. Révátkelő, hídváros: Tokaj, Szolnok, Szeged, Budapest, Komárom, London, Oxford, Párizs. 6. Közúti – vasúti erővonalak találkozásánál kialakult városok: Békéscsaba, Nyíregyháza, Záhony. b) Társ.-i, gazd-i tényezők: 1. Szórványtelepüléseket hoztak létre: magyar tanya, major, amerikai farm 2. Falvak:

mg 3. Városok: ipar 1. Szórványtelepülések: Kialakulásuk: mindenhol sűrűn lakott terület volt. A török hódoltság alatt az alföldi területeket kizsákmányolták, ezért a falvakban élők a városokba menekültek A művelt területek ismét műveletlenné váltak, visszapusztásodtak. A növénytermelés háttérbe szorulásával az állattenyésztés került előtérbe. A sűrűn lakott területek eltűntek és kialakultak az alföldi nagyobb városok. A törökök kiűzése után ismét megindult a növénytermelés, a városokból kirajzás volt a falvakba és sok embert betelepítettek. A földművesek nyári szállásokat építettek, amelyekből kialakultak a tanyák A tanyákon éltek a fiatalabbak, a tanyavilág a XII. sz-ban élte virágkorát Mária Terézia idején A XX sz-ra már kb 1 millióan éltek tanyán A szocializmus idején erősen leépült a tanyavilág, napjainkban egy kis mértékű tanyafejlődés figyelhető meg A tanyán élők önmaguknak

termeltek, csak a fölösleget adták el. 23 VII. Előadás Település-földrajz (folyt.) Major: A középkorban a földesúr gazdálkodott, birtokán jobbágyok dolgoztak. A földesúri birtok az allódium. Volt egy gazdaságszervező központ, ez volt a major Itt volt a földesúr háza, körülötte a jobbágyok házai voltak és itt is éltek, gazdálkodtak. Amerikai farm: Telepes gazdaságok jöttek létre. Ez egy árutermelésre specializált üzem Itt is megvalósul a lakóhely és munkahely közelsége. 2. Falu: Csoportos települési forma. Ezek mg-i és erdőgazdasági területek, de vannak üdülőfalvak és bányafalvak is. A településrendszerben nem töltenek be központi szerepet, ők veszik igénybe a város szolgáltalásait. Jellemzi, hogy a népsűrűsége alacsony, laza az építettsége. A periféria országainak jellegzetes formája a falu A fejlett országokban csak 15-20% él falvakban, ezzel szemben a periféria országokban 50-60% A fejlett országok

falvainak jó az infrastruktúrája (víz, villany, gáz, telefon, stb), városias képet mutatnak A falu bel- és külterülete funkcionális egységet mutat (egészet alkot). Tevékenység jellege szerint a faluk osztályozása: Ha a népesség több mint 50%-nak a mg. ad megélhetést, akkor mg-i falunak hívjuk Ha a népesség több mint 50%-nak az ipar ad megélhetést, akkor ipar jellegű. Vegyes jellegű gazd.-ilag, ha van egy gazd-i ág, amelyből legalább 20% él Vagy egyik ág sem éri el a 20%-ot. 100 főtől több ezerig tartjuk falunak A falvak sokféle építőanyagból épülhetnek. Lehetnek faházak (erdők mellett), mediterrán országokban kőházak, régen sárból és vályogból is építették a házakat. Jellemző még a tégla és ma már a vasbeton, üveg. 3. Városok: A földrajzi munkamegosztásban központi funkciókra, központi tevékenységekre specializálódott település. Olyan funkciók, amelyeket nem csak a helyiek, hanem a más településeken

élők is igénybe vesznek, egy tágabb térség népességét is kiszolgálják Ilyenek:  Munkahelyek  Adminisztratív, központi funkció (rendőrség, bíróság, stb.)  Oktatási, kulturális stb. funkciók Azt a területet, amelynek népességét a város központi funkciói ellátják, nevezzük a város vonzáskörzetének. 24 Városok kialakulása: A kezdeti időszakban falvak voltak. Egy-egy uralmi területen olyan nagyobb központi települések jöttek létre, amelyek gazd-i, adminisztratív, stb központok lettek Ezek a nagyobb települések lettek később a városok A városfejlődés csúcspontja az ókori Római Birodalom és Görögország területén alakultak ki. Ahol katonai telep alakult ki, ott rövid időn belül város lett. A középkor nem kedvezett a városfejlődésnek. Lehanyatlott a kereskedelem, az emberek önellátóvá váltak és falvakban éltek. A keresztes hadjáratok után indult meg ismét a városfejlődés (Hanza-városok). Igazán

nagy fejlődés a földrajzi felfedezések idején indult meg.(gyarmatokon új városok jöttek létre). A II világháb után ismét jelentős városfejlődés A városok nagyságát nehéz meghatározni:  Kisváros: 60 ezer – 200 ezer  Középváros: 200 – 500 ezerig  Nagyváros: 500 ezer – 1 millióig  Metropolisz: 1 millió felett  Megalopolisz: (új kategória) 5 millió felett A városok szerepe különböző. Funkcionális típusok:  Világváros: olyan funkciói is vannak, amely az egész világra kihat. Ilyenek a politikai, pü-i központok, pl New York, London, Tokió, Moszkva  Országos jelentőségű városok: 1-1 régióban dominálnak, az egész országra kiterjed a hatókörük. Pl Liverpool, Szeged, stb  Forgalmi és kereskedelmi központok: fontos erő a kereskedelem. Pl kikötővárosok  Hamburg, Sanghaj, Antwerpen.  Iparosítás hozta létre: ipari központok. Pl Birmingham, Duisburg, Komló, Tiszaújváros, Ajka  Mezőváros:

agrár jellegű városok. Pl Kecskemét, Hódmezővásárhely, Orosháza  Egyéb, nem termelő funkciójú városok: ilyenek az oktatási, vallási központok. Pl Oxford, Jeruzsálem. Fürdővárosok pl Jalta, Miami, stb Adminisztratív központok pl. Canberra, Bonn, stb Városok belső tagolódási rendje:  Mindig van egy első (belső) munkahelyövezet  city. Ezek a régi történelmi városnegyedek Itt vannak a műemlékek, szállodák, politikai központok Itt alig élnek emberek  Ezt veszi körül az első (belső) lakónegyed-övezet. Itt is vannak munkahelyfunkciók, de itt már megjelenik a lakóhely-funkció is, ez válik dominánssá  Ezt veszi körül a második munkahely-övezet. Itt már vannak raktárak, stb Felerősödik a munkahely-funkció, de itt is van lakóhely-f  Ezt veszi körül a második lakónegyed-övezet. Itt: lakótelepek, villanegyedek A szegény országokban itt vannak a szegény-negyedek. 25 Városodás = urbanizáció A városok

méretének, lakosságszámának, a városi népesség arányainak növekedését és a nagyvárosi életmód terjedését nevezzük városodásnak vagy urbanizációnak. Városiasodás: Falusi települések modernizálódása, olyan fajta fejlődése, mely során a falu fokozatosan városias jellegűvé válik. Falusias térségek modernizálása Városfejlődés ciklusai, szakaszai: 1. Városrobbanás 2. Szétáramlás 3. Dezurbanizáció 4. Posztmodern urbanizáció 1. Városrobbanás: A legfejlettebb országok a XIX. sz-ban Ma a legszegényebbek Az ipari fejlődés sok munkahelyet teremt, a népesség így beáramlik a városokba. A falu népessége csökken, a városok lélekszáma nő. A városfejlődésnek nincs gazd-i alapja Fennmaradnak a város – falu kapcs.-ok a sok betelepülő miatt A városban elég magas az urbanizáció, a falvakban alacsony a városiasodás. 2. Viszonylagos szétáramlás: Leáll a városok gyors fejlődése. Az emberek a nagyvárosok helyett a

kisvárosokba mennek Kifejlődik az agromerizáció Ebben voltak a ’70-es években a Centrum-országok, M.o most ebben van, a szegény országok pedig még nem érték el ezt a szintet 3. Dezurbanizáció: Már nem növekszik a városok lakossága. A népességnövekedés szintjei a falvak Felértékelődik az egészséges életmód, a jó levegő, a csend, a közbiztonság, a természethez való közelség. Fontos feltétel a jó közlekedés Ez csak a Centrum-országokban terjedt el, a Félperiféria-országokban sem teljesedett ki. 4. Posztmodern szakasz: Még nem jött el ez a szakasz. Ezt az információs technológiák fogják irányítani Ennek kiépülése most zajlik. Megnő az otthonfoglalkoztatottak száma A házhoz vivő szolgáltatások terjednek majd el 26 VIII. Előadás A nagyvárosok válságtényezői 1. A termelőerő túlzott, nagymértékű koncentrálódása területi egyenlőtlenségeket eredményez 2. A nagyvárosok fenntartási költségei túlzott

mértékben megnőnek, így az infrastrukturális kiadások is megnőnek 3. Nagyvárosi ártalmak: szmog, zaj, klímaváltozás 4. Slamosodás – egy városrész túlzott mértékű műszaki lerombolódása Bádogvárosok Agglomeráció: Egy sajátos nagyvárosi urbánus tér, funkcionális település – város együttes. A nagyváros fejlődési hatása alá vonja a környezetét, átformálja. Egyközpontú pl Budapest és többközpontú pl Amszterdam, Rotterdam, Hága lehet Szuburbanizáció: Sajátos elővárosi, kertvárosi fejlődés. A városi középosztály kiköltözik a város széli villanegyedbe Az egymáshoz közeli nagyvárosok mamutvárosokká fognak összeforrni. Ilyen pl Philadelphia – New York – Boston – Baltimore – Warrhington vonal Amerikában vagy Japánban Tokió és környéke A településhálózat térbeli rendje és rangszerinti tagolódása Mo. példáján Rang szerint: Kiemelt főváros Kiemelt felsőfokú központok ( Ezek Szeged, Debrecen,

Miskolc, Győr, Pécs) Közép és alsó fokú központok (pl. Kiskőrös, Gyula, Sopron) Ezek a kis- és középvárosok központi szerep nélküliek (falvak). Térbeli rendje: Budapest + 3 városgyűrű: belső, középső és külső.  Külső városgyűrű: Budapesttől 100-250 km-re vannak. Ide tartoznak: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Baja, Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr.  Középső városgyűrű: 60-120 km-re van Budapesttől. Ezek: Salgótarján, Eger, Szolnok, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya  Belső városgyűrű: belső agglomeráció része. Ezek: Vác, Dunakeszi, Monor, Dabas, Szentendre. 27 A mezőgazdaság földrajza A mezőgazdaság a legősibb gazd.-i ág A ma élő emberek nagyobb része még mindig mg-i tevékenységből él. A mg. előállít: élelmiszereket, bizonyos ipari nyersanyagokat pl textilipar A mg. egy sajátos ágazat Több tulajdonsága különíti el más

ágazatoktól Ezek:  Növények – állatok biológiai működésével állítja elő termékeit.  Alapvető termelő eszköze a föld, amely nem mozdítható és a területe lényegesen nem növelhető.  Ez az ágazat alkalmazkodik a legjobban a természeti tényezőkhöz.  Munkaigényes ágazatból tőkeigényes ágazattá válik.  Erőteljesen összefonódik a ráépülő élelmiszeriparral és kereskedelemmel.  Vertikális összefonódási integrációnak nevezzük  Minél fejlettebb egy ország, annál többen dolgoznak a mg.-ban, alacsonyabbak a hozamok, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás nagy  Egy ember egy fejlett országban sok embernek képes megtermelni a mg.-i javakat, míg a szegény országokban egy ember kevés embernek képes termelni. Mg. kapcsolata a természetföldrajzi és társ-i ,- gazd-i tényezőkkel Természetföldrajzi: Domborzat meredeksége, tagoltsága: a mg.-i termelésre legalkalmasabb a sík vidék 15°-nál magasabb

lejtésnél már akadályozott a gépi művelés. Tengerszint feletti magasság: 1000 m-ként 6,5°-kal csökken a hőmérséklet. A fagyhatár elérésével már nem lehet termelni Klímazónák jönnek létre Az éghajlatnak nagy szerepe van  a növényeknek eltérő hő, fény és csapadék igénye van. A mg.-i termelés az év során a különböző klímazónákon különböző ideig tarthat Az éven belül azt az időszakot, amely mg.-i termelésre alkalmas tenyészidőszaknak nevezzük A sarokhoz közelítve a tenyészidőszak csökken (nálunk 180 nap). A növények hő- és fényigény szerint 3 csoportra bonthatók: 1. Ideiglenesen fagytűrő növények (pl őszi búza) 2. Fagyot nem tűrő, hosszú tenyészidejű növények (pl kávé, kakaó, banán, stb) 3. Rövidebb tenyészidejű fagyot nem tűrő növények (pl zöldségfélék, cukorrépa) Csapadék: fontos a mennyisége és éven belüli eloszlása. Növények csapadékigény szerint: 1. Egész évben csapadékot

igénylők (pl trópusi növények) 2. Fejlődésük bizonyos időszakában igényelnek csapadékot (pl kukorica) Szárazságszint 200 mm/év. Természetes növénytakaró és talaj: Övezetesen jelennek meg a növények és a talajok. A növények egyik legfontosabb szerepe a talajképző-hatás. 28 Különböző termőképességű földek:  Mezőségi feketetalajok (jó  Barna erdőtalajok minőségűek)  Vörös esőerdő-talaj  Sivatagok szürke talajai (rossz minőségűek)  Tundrák láptalajai Társadalmi – gazd.-i tényezők: 1. Termelőerők jelenlegi állapota, színvonala 2. Termelési viszonyok 3. Szállítás, közlekedés 4. Vertikális integráció, kapcsolat más ágazatokkal 1. Földhasználat: a) Mg.-ilag művelt terület: szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, szőlő, erdő, nádas b) Jelenleg nem művelt, de művelés alá vonható területek (ugar- és parlagföldek) c) Jelenlegi technikával hasznosíthatatlan és művelés alól

kivont terület Viszonylag alacsony a megművelt területek aránya a világon.  Európában a legmagasabb 45-50%. (Kevesebb Norvégiában, több Hollandiában, Mo-n) Ázsia már nem annyira művelt területű (magas művelési arány Japánban). Észak-Amerika: egyes területeken sok a megművelt terület. Afrika, Ausztrália: nagyon kevés a megművelt terület. Az 1 főre jutó megművelt terület 7000 m2/fő. A technikai színvonal alakulása: nagy különbségek vannak ezen a téren is. 2. Termelési viszonyok:  Földtulajdon, közös birtok  Feudális földtulajdon haszonbérlettel, adós rabszolgasággal  Tőkés árutermelő földtulajdon  Szocialista állami földtulajdon 3. Szállítás, közlekedés: Jelentős tömegű árut állítanak elő, ezért fontos, hogy milyen egy ország úthálózata, járműparkja. A nagy fogyasztópiachoz mindig közel van a termőtáj. Fontos a szállítás 4. Vertikális integráció: A feldolgozó iparhoz és

termékkereskedelemhez fűződő kapcsolat. Ezek nagyon gyorsan visszacsatolják a fogyasztópiaci kereslet változását. Fontos kapcsolata van a bankrendszerrel, pénzüggyel, bizonyos iparágakkal és fontos tényező a közgazdasági tényezők változása. 29 IX. Előadás A mg.-i termelés földrajzi típusai Mg.-i termelés földrajzi típusán a gazdálkodásnak azt a módját értjük, amely a földfelszín jól meghatározható részén jön létre és amely meghatározott társ.-i – gazd-i viszonyok között működik. Típusai: 1. Önellátó, hagyományos 2. Árutermelő mg 3. Kisárutermelő típus 1. Hagyományos, önellátó mg: a szegény országok jellemző típusa Jellemzői:  Önellátásra termel  Alacsony technikai színvonalon dolgoznak  Nincs specializáció Alapvető cél: a termelő saját magát és családját ellássa élelmiszerrel, ruházattal, hajlék alapanyagát megteremtsék. 3 típusa: Nomád állattenyésztés: a füves sztyepp

zónában figyelhető meg. Ide tartozik a lappok rénszarvas-tenyészete is Hagyományos szárazgazd.-ás: ott van ilyen, ahol elég csapadék van, nem kell öntözni (pl a trópusokon). Hagyományos öntözéses gazd.: ez a szavannákon és a trópusi monszun területeken figyelhető meg. 2. Árutermelő mg: Típusai:  Tőkés  Szocialista Tőkés: több altípus van. Kial.-a két úton történt: 1. porosz út 2. amerikai út A porosz-utas termelésnél van egy feudális nagybirtok, földosztás nincs. Fokozatosan kapitalista nagyüzemek jönnek létre Az amerikai-utas fejlesztés lényege, hogy a jobbágyfelszabadítás után földosztás volt és kisbirtokos parasztság jött létre  kapitalizálták. 30 A tőkés gazd. típusai: 1. Kis- , ill közepes gazd-ra alapozó Ny-Európai gazd: kis családi gazdaságok, művelik a földet, jó a mg.-i struktúra és rendkívül szoros vertikális kapcsolat épült ki Jellemző, hogy magasak a hozamok, magas szintű a

csomagolás, jó marketing munka. 2. Közepes-, ill nagy gazd-ra alapozó tőkés termelés a tengerentúlon: jellegzetessége ugyanaz, mint az előzőnek, de hatékonyabb, mert nagyobb területen termel. 3. Tőkés ültetvényes mg típusa: a nagy ültetvények jellemzőek A fejlett gépesítettség keveredik a fejletlen technológiával Vannak még olyan munkák, amit kézzel végeznek 4. Hagyományos latifundiumok: több ezer, több tízezer hektáros birtokok Szocialista: Nagyon visszaszorult (ma Kuba, Észak-Korea). Állami kézben vagy termelőközösségek tulajdonában van a föld Bizonyos képesítettségi szint figyelhető meg Alacsony színvonalú tömegtermelés Pazarlóan bánik a természeti tényezőkkel, pusztítja a környezetet Nem képes ellátni saját lakosságát. A növénytermesztés fő ágazatai 1. Gabonafélék: 3 csoportba sorolhatók: 1. Közvetlen étkezésre felhasznált, nagy mennyiségben termelt (búza, rizs) 2. Közvetlen étkezésre, kis

mennyiségben (köles) 3. Állati takarmányozásra használjuk, állattenyésztés során használjuk fel (kukorica, árpa, zab, rozs) Mindenhol megpróbálnak gabonaféléket termeszteni. 2 nagy zóna:  Forró éghajlati zóna: rizs  Mérsékelt éghajlati zóna: búza, kukorica Nagy termelők: rizsből Kína, India, Indonézia, Banglades. Kukorica, búza: USA, Oroszo, EU, Kína. 2. Ipari növények: 1. Cukornövények: cukorrépa, cukornád 2. Olajos növények: repce, napraforgó, földimogyoró, kókuszpálma, olajpálma, szezám, olíva. 3. Textilnövények: len, kender, gyapot, juta, szizál 1. Cukornövények: Két nagy zóna  forró égh. öv, ahol sok cukornádat termelnek, a mérsékelt övön pedig cukorrépa Pl Brazília, USA, Kuba, Kína, Fülöp-szigetek, EU, Oroszország 31 2. Olajos növények: Forró égh. (pl olajpálma, kókuszpálma) , szubtrópusi monszun területei (pl szójabab, földimogyoró) , mérsékelt övön (pl napraforgó, repce) Nagy

termelők: USA, Oroszo. , Kína, India, Japán, Nigéria, Zaire 3. Textilnövények: Forró égh. (juta, szizál, gyapot), mérs övön (gyapot, kender, len) Nagy termelők: Kína, India, USA, Oroszo , Mexikó, Peru 3. Élvezeti növények: Élénkítő hatásúak pl. kávé, kakaó A kávé őshazája Afrika, de a termelése átkerült Dél-Amerikába (Brazília, Kolumbia). A kakaó őshazája D-Amerika, de átkerült Afrikába (Ghána, Elefántcsont-part, Venezuela). Tea (Kína, India, Sri-Lanka). Dohány: a hűvös mérsékelt zónáig mindenhol termelhető dohány. Jelentős a dohánykereskedelem, fontos jövedéki termék Nagy termelők: Kína, India, Brazília, Kuba, USA, Oroszo, Töröko. 4. Fűszernövények: Forróövi melegkedvelő növények. Ilyen a vanília, bors, szegfűszeg, fahéj, sáfrány, fűszerpaprika Az egykori gyarmatokon a forró égövön mindenhol termelik 5. Zöldségfélék: Fontos vitamin- és ásványianyag-forrás. Mindenhol termelik őket 6.

Gyümölcsök: Vitamin- és ásványianyag-hordozók. 3 féle termelés van: Forróövi (banán, datolya) Szubtrópusi (narancs, citrom, szőlő) Mérsékelt övi ( szilva, alma, körte, stb.) Minden országban igyekeznek v.milyen termelést kialakítani Nagy részét ennek elfogyasztják és csak kis részük jut eladásra Állattenyésztés Állati termékek fogyasztása ott jelentős, ahol a társ. fejlett Ez alól kivételek a nomád törzsek Két nagy típus:  Külterjes állattenyésztés  Belterjes állattenyésztés 1. Külterjes állattenyésztés: Cél az állatállomány szaporítása. Ennek révén többlet elérése Nem kapcsolódik össze a növénytermesztéssel 32 Altípusai:  Nomád, félnomád pásztorkodás  Transzhumans állattartás: hegy – völgyi állattartás. Ez a mediterrán országokra jellemző tavasztól őszig a hegyi legelőkön vannak az állatok, ősztől tavaszig pedig a lenti völgyekben, síkságokon.  Modern kapitalista

legeltető állattartás: ilyen van Dél-Amerikában a pampákon, ill. az USA-ban. 2. Belterjes állattenyésztés: Cél a hozamok fokozása és ezáltal terméktöbblet elérése. Típusai:  Belterjes havasi pásztorkodás: tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés. A havasi legelők mellett még takarmányt is kapnak. (Alpokban)  Növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés: ilyen van Közép-Európában, USA középső részein. A mg és állattenyésztés súlya ugyanakkora Van takarmány-termelés  Növénytermelésen uralkodó állattenyésztés: a növényterm. szerkezetét az állattenyésztéshez igazítják ( Belgium, Hollandia, Anglia) Halászat, vadászat Halászat: a mg. fontos része Elsősorban a tengeri halászat a kiemelkedő Nagy halászati zónák és térségek jöttek létre Ilyen zónák:  Arktisz körüli hideg tengerek  Antarktisz előtti hideg tengerek  A mérsékelt égövi tengerek 5 nagy halászati térség alakult ki: 

Kelet-Ázsiai halászati zóna: Japán, Oroszo., Kína, Fülöp-szigetek  Európai halásztérség: Nóvája Zemlja-tól egészen Észak-Spanyolo.-ig nagy halásznemzetek: Oroszo, Norvégia, Németo, Franciao, Anglia, Spanyolo  Atlanti-óceán észak-amerikai vizei: Izland, Kanada, USA, Anglia  Csendes-óceán átellenes partjai: Kanada, USA  Humboldt-áramlás: Peru Vadászat: Prémes állatok vadászata: a hideg fenyőerdő zónában , Oroszország, Kanada. Vadászturizmus: minden ország igyekszik kialakítani ennek lehetőségét. Erdőgazdaság: A mg. része Az erdősültség aránya 30% Az erdők aránya nem egyenletes a Földön 33 3 nagy erdőzóna alakult ki:  Esőerdők zónája: ezt nem lehet mesterségesen pótolni.  Szubtrópusi és a mérs. övezet lombhullató zónája (ebből már alig van őshonos)  Tajga zóna (szubarktikus területek): ezek még viszonylag érintetlenek. Erdőkkel rendelkező országok csoportjai:  10% alatti erdővel

rendelkező krónikus fahiánnyal rendelkező országok: nagy behozatalra tartanak igényt, pl. Anglia  10-20% erdősültséggel rendelkező országok: ennél képződik jelentős faanyag, de a kivágott mennyiséget pótolni kell. Pl Magyaro , Dánia, Görögo, Olaszo, Töröko  20-30% erdősültséggel rendelkező országok pl. Románia, Norvégia, Lengyelo , Franciao., Németo, Svájc Ezek az exportőr országok, vmilyen feldolgozott formában adják el.  30% feletti erdősültségek: nagy exportőrök pl. Oroszo, Kanada, Brazília, Kína, Ausztria 34 X. Előadás Az ipar földrajza Az ipar a mai magyar gazd. legalapvetőbb termelő tevékenysége Nagy munkamegosztásban vált el a mg.-tól Az ipar felosztása: Több szempont szerint tagolható: 1. Tevékenység alapján:  Kistermelőipar: ez az ágazat sajátítja el a hasznosítható ásványkincseket.  Feldolgozóipar: késztermékeket állít elő. 2. Üzemforma szerinti csoportosítás: Háziipar: mg.-i

tevékenység mellett valamilyen ipari tevékenységet is végez  Kézműipar  Gyáripar (nagyipar) 3. termékek rendeltetése alapján való felosztás:  Nehézipar: termelő eszközöket állít elő.  Könnyűipar: fogyasztási cikkeket állít elő. Az elmúlt 200 évben lezajlott egy iparosodási folyamat. Iparosodás: az ipar társ.-i fontosságú jelentőségének kiépülése Ez ma is tart, ill gyorsul a fejlődés. A mai fejlett országok iparosodása már a XIX. sz-ban elkezdődött (első iparosodási szakasz) 2 ip szakasz: XIX sz második felében bekapcsolódó országok: USA, Japán A XX. sz-ban történt a Dél-Európai országok bekapcsolódása „Kistigris” országok: az utóbbi 50 évben fejlődött jelentősen. A legszegényebb országok még az iparosodás kezdetén vannak vagy még be sem kapcsolódtak (pl. Afrika országai) Az ipar egyre fontosabbá vált, a világ fejlődésének hajtóerejévé vált. Ipar: az általános technikai haladást

hordozza. Az ipar termékei sokféle célt szolgálnak termékeinek egy nagy csoportja a bővített újratermelést szolgálja A fogyasztást közvetlenül is szolgálja. 35 Az ipar üzemi – területi koncentrációja, termelékenysége Üzemi koncentráció: ipari üzemek méretében jelenik meg. Az ipari üzem mérhető a létszámmal, mennyi az előállított új termék, stb Foglalkoztatottak száma szerint:  10 főig: kisüzem  10-100 főig: középüzem  100-néhány ezerig: nagyüzem  Több ezertől tízezres nagyságrendig: óriásüzem Az üzemi koncentráció növekedésével a termelés nagy része egyre kevesebb üzemre koncentrálódik. Manapság egyre több a kis- és középvállalat. Az ipar egyre terebélyesebb, több iparágazat, melynek sok alágazata van. Itt a mérethatékonyság nagyon eltérő Területi koncentráció: az ipar nem egyenletesen helyezkedik el. Vannak országok, ahol erősen koncentrálódik az ipar és vannak, ahol kevésbé. A

legjobban a Centrum-országokban koncentrálódik. Iparból való részesedés:  USA: 23-24%  15 tagú EU: 27-28%  Japán: 15-16%  Afrika: 3%  Latin-Amerika: 5% Termelékenység szempontjából nagyon termelékeny gazd.-i ág Kevesebb foglalkoztatott 3szor annyi terméket állít elő, mint a mg Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti, gazd.-i, társ-i tényezők Cél, hogy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb hasznot állítsuk elő. Ahhoz, hogy ezt elérjük a termelési tényezőket optimális módon kell elhelyezni. Ezekhez figyelembe kell venni a természeti – gazd-i tényezőket Természeti tényezők, amelyek az ipartelepítést befolyásolják:  Nyersanyag- és energiaforrások pl. kohászat  Éghajlat: normál körülmények között az ipart nem befolyásolja, de vannak szélsőségek pl. Szibéria  Víz: energetika, hőerőművek, kohászat, fa és papíripar, cukoripar esetén fontos a víz jelenléte 36

Társadalmi, gazd.-i tényezők: Kétféle képpen hat:  Munkaerő mennyisége pl. textilipar  Munkaerő minősége pl. mikro-energia, hadipar Közlekedés, szállítás: fontos, mert:  Összeköti a termelőt a fogyasztóval  Termelőt a termelővel  Munkaerőt közvetíti Fogyasztópiac: népességgóc odavonzza az ipar telepedését (könnyűiparnál jellemző). Kooperáció (együttműködés) más ágazatokkal: magas színvonalú high-tech ágazatok. Kooperációs együttműködés jön létre az iparágak között Tőke: fontos ipartelepítő tényező. Mobil, bárhol befektethető, a tőkehiány az ami a legjobban befolyásolja az ipar kialakulását. Az ipar szerkezete, vezető ágazatai: egyre jobban terjeszkedik. Az ipar szerkezete az ipari ágazatok egymáshoz való aránya. Termelési értékből való részesedés Vannak fontos és kevésbé fontos tulajdonságok Minden korban voltak vezető, ún húzóágazatok, ezek fejlődnek a leggyorsabban  XIX.

sz-ban: szénbányászat, textilipar, gépgyártás XX. sz-ban: ezekhez csatlakozott a vegyipar Napjainkban: elektronika, hadipar, műszeripar, gépgyártás, vegyipar A húzóágazatok közös jellemzői, hogy gyorsan fejlődnek, magas K+F igény, magas marketing- és szaktudást igényelnek. 37 XI. Előadás Energiagazdaság Az energiahordozók az anyagi javak egy speciális csoportjába tartoznak  emberi fogyasztásra alkalmas anyagokká lehet átalakítani az anyagokat. Az energiagazdaság az energiahordozók feltárása, kitermelése Energiahordozók: Lehet megújuló és nem megújuló. Megújuló a szél, víz, napsugárzás, geotermikus energia Nem megújuló pl. a fa, szén, (tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit, kőolaj, földgáz, urán, plutónium). Elsődleges energiahordozók (az előbbi felsorolás). Másodlagos energiahordozók: az elsődlegesből hozzuk létre, ilyen a gőz, koksz, elektromosenergia. A világ energiagazdálkodásának általános

jellemzői: Az energiahordozók köre állandóan bővül, fejlődik. Az energiafelhasználás szerkezete is állandóan változik. A XIX. sz legfontosabb energiaforrása a szén, a XX sz-ban pedig a szénhidrogének játsszák a vezető szerepet. A felhasználás rohamosan nő (100 év alatt 60-szorosára nőtt) Az energiahordozók felhasználása térben erősen differenciált, néhány térség meghatározó szereppel bírt. A világker-ben jelentős volt az energiahordozók adás-vétele Idáig a készletfeltárás lépést tartott a kitermelés mértékével Az erőforrások végesek Energiahordozók jellegzetességei: 1. Kőszén: korábbi földtörténeti korokban keletkezett Egykori láperdők elpusztult élővilága tömegének elszenesedett maradványai. Geológiai korok: Karbon-korszak, Jura- és az Újkorban keletkeztek a szenek A feketeszén a röghegységekhez, a barnaszén pedig a lánchegységekhez kapcsolódik. A feketeszén kokszolható Felhasználásuk: energetika

(hőerőművek), vas- és acélgyártás, vegyipar. A szénkészletek nagy része az É-i földrészen, a mérsékelt övben található meg. Ezek: Amerika: Appalache-hegység, Anglia: Appenninek-hegység, Belgium: Ardennek, Ruhrvidék, Cseh – Lengyel Szilézia, Ukrajna: Donyec-medence, Oroszo.: Urál-hegység, Kazahsztán: Karaqundai, Kupecki-medence, Léna-medence, ÉK-Kína: Mandzsúria Nagy termelők: Oroszo., USA, Kína, Lengyelo, Ausztrália, India, Dél-Afrikai Köztársaság A szénbányászat több tényező függvénye: természeti és társ.-i tényezők befolyásolják, mint pl.: rétegek vastagsága, teleptani viszonyok, gépesítettség, az adott országnak mennyi egyéb energiahordozója van, mekkora a kitermelés önköltsége. A szén nagy részét az országok felhasználják, csupán 4-5% kerül a ker.-be (ez is főleg feketeszén és koksz) 38 2. Kőolaj, földgáz: Ezek a fő energiaforrások, amelyek vegyipari nyersanyagként is felhasználhatók.

Keletkezésük: tengerben élő planktonok tömeges elpusztulásával, ezek elrothadásával történt A kőolaj, földgáz elvándorolnak, szénhidrogén csapdában halmozódnak fel. A földgáz önállóan is előfordul, a kőolaj földgáz nélkül viszont nem. A felhozatal a készlet 2/3-ánál több nem lehet. Előfordulásuk: feltöltött síkságokon, sekély tengerek kontinentális talapzatán, lánchegységek előterein. Kőolaj 3 fajtája: 1. Könnyűolaj (magas a fehéráruk aránya pl petróleum, benzin) 2. Nehézolaj vagy parafinos olaj: itt a sötétebb áruk aránya nagyobb pl bitumen, parafin 3. Intermedier: átmenet a kettő között Termelésük térben nagyon koncentrált. A világ kőolajkészletének 2/3-ad része a KözelKeleten van Kb 10%-a van az USA-ban, Észak-Afrikában és Oroszo-ban A fennmaradt kb 4% a világ más részein. A földgáz már nem ennyire koncentrált  1/3-a Oroszo., ¼-e Közel-Kelet, 1/6-a ÉszakAmerika, 10% Afrika és a többi ország

Nagy olajpala-készletek vannak Oroszo.-ban, Brazíliában Az ismert készletek kb. 30-40 éve elegendőek A kitermelésük egyre szélsőségesebb éghajlatú területeken zajlik. Nagy a kitermelési költség A felhasználás is nagyon koncentrált. döntően a Centrum-országok a nagyfogyasztók Nagy termelők: USA, Oroszo., Szaúd-Arábia, Irán, Líbia, Algéria, Mexikó, Venezuela, Nigéria A nagy exportőrök nagy kartellbe tömörültek: OPEC Ezt felügyeli az IEA Földgázból: USA, Oroszo., Hollandia, Algéria, Líbia, Irán Nagy szénhidrogén exportálók: Oroszo., Irán, Kuvait, Arab-Emirátusok, Líbia, Algéria, Venezuela, Mexikó Nagy importálók: USA, EU-országok: Németo., Franciao; Japán, Kína 3. Atomenergia: A nehézfémekből (urán, plutónium) hasítással nagy mennyiségű energia szabadítható fel. Előnye, hogy bárhova telepíthető. Hátránya, hogy nagyon veszélyes, rendkívül nagy beruházást, eszközmennyiséget és komoly technológiát igényel

A kiégett fűtőelemek elhelyezése gondot okozhat, mert ezek is különösen veszélyesek. Ezeket sok helyen bányásszák a Földön. Az ősmasszívumokhoz köthetők leginkább, pl USA, Kanada, Oroszo., Zaire, Brazília, Kína, India A szegény országok is képesek kiépíteni az atomenergia-ipart. A fejlesztés kétféle menete:  Megépíteni a fúziós reaktort: könnyűfémeket alkalmazni ( H, He egyesítése)  Szaporító reaktorok: stabil anyagot tesznek le és a sugárzás hatására sugárzóvá válnak. Kérdés, hogy hogyan tudják a biztonságot fokozni. 39 4. Vízi- és geotermikus energia: Vízi: gyors folyású folyókon lehet kiépíteni, ezért elsősorban hegyi folyókon völgyzáró gátakat hoznak létre, pl. Hoove-gát Kolumbia fölött Sík vidéken üzemvíz-tározós (víztározó) csatornát hoznak létre, pl. Tiszalök a Tiszán Folyókat (hogy milyen területen vannak és így mennyire egyenletes a vízjárása) befolyásoló tényezők: ilyen

az évszakok váltakozása, pl. télen befagy-e Rendkívül jelentős vízierő készlete van Afrikának, Észak- és Dél-Amerikának, Oroszo.-nak , ill. Kínának Jelentős energia-felhasználók: Norvégia, Svájc, Svédo., Ausztria Előnye: az önköltség alacsony, a víz ingyen van, hatásfoka magas (70-80%-a felhasználható). Hátránya, hogy rendkívül drága. Geotermikus energia: A Föld belső hőjének felhasználása. Ilyenek: Izland, USA, Olaszo, Új-Zéland A mélyből feljött sós víz elhelyezése gondot okoz. 40 XII. Előadás Közlekedés, hírközlés A közlekedés fejlettsége egyenes arányban van a gazdaság fejlettségével (kiépítettség, szerkezete). Kétféle szállítást jelent:  Személy,  Teher és áru. Fejlődése új dolgokat hozhat ( nagy távolságok megtétele, ingázás, urbanizáció, reggeli és esti csúcsforgalom). A közlekedés történelmi fejlődése: Az Ókor elejétől fogva beszélhetünk közlekedésről:  Folyón

való közlekedés, áruszállítás.  Part-menti hajózás  Földközi-tengeri kereskedelem (föníciaiak, görögök, rómaiak).  Fokozatosan fejlődött a szárazföldi ker. is (Róma) Jól kiépített hadiutak keletkeztek Középkor:  A társ.-i és a földrajzi közlekedés is visszaesik, a földrajzi felfedezésekkel indul egy újabb fellendülés.  Nincs tömeges közlekedés és áruszállítás, hanem a nagy értékű, de kis mennyiségű áru ker.-e figyelhető meg a XVII sz-ban  A nagy földrajzi felfedezések és tengeri közlekedés. Az igazi fejlődést a XIX sz eleje (gőzgép) hozta meg. Nagy árutömegek megjelenése és mozgatása Megteremtődött a lehetőség a nagy áruk szállítására.  Tengeri hajózás, létrejön a vasúti közlekedés. Az igazi fejlődést a robbanómotor hozza meg a XX. sz-ban  A legfontosabbak a légi közlekedés, vezetékes szállítás (gáz, olaj), elektromos erejű szállítás. A négy szállítási mód

összekapcsolása  áttörés a kontinensek felfedezése  vertikális közlekedési munkamegosztásnak nevezzük. Horizontális közlekedési munkamegosztás: két régió között egymással párhuzamosan futó szárazföldi, hajózási, vasúti vonalak egy időben. Minden társ.-ban mindegyik ágazat azt végezze, amiben előnye van a másikkal szemben A közlekedés szerkezete: (Egyes közlekedési ágazatok egymás közötti arányai) Hajózás: A legnagyobb szerepe az ömlesztett áruk szállításában van, pl. kőolaj, érc koncentrátum szállítása; gyümölcs, építőanyag, késztermék szállítása Kiemelkedő jelentőségűek a tankerek Az elmúlt 100 évben nagyot nőtt a világ hajóparkja, de napjainkra válságágazattá vált, megállt a terjeszkedés. Néhány hajósnemzet: Libéria, Honduras, Görögo, USA, Norvégia, Oroszország 41 Tengeri közlekedés: A XX. sz ’20-as éveitől kezdve fokozatosan visszaszorul, de még ma is fontos ágazat, de a

szerepe a szállításban jelentősen megváltozott. 100 évvel ezelőtt a kontinensek közötti áru- és személy-közlekedésben monopol helyzete volt. Ma a repülés miatt ezt elvesztette, de jórészt az áruszállítás megmaradt neki. Nagy tengeri hajózási útvonalak:  Ny-Európa – É-Amerika között,  Ny-Európa – Földközi-tenger – Szuezi-csatorna – Arab-öböl – Sziámi-öböl – Kína – Japán,  Fülöp-szigetek – Japán,  Ausztrália – Japán,  Ausztrália – USA. Fontos szerepet játszik a Panama- és Szuezi-csatorna. Nagy kikötővárosok: Rotterdam, Antwerpen, London, Hamburg, Marseille, New York, New Orleans, Sanghaj. Kikötők 3 fajtája: 1. Kereskedelmi kikötők (előbbiek) 2. Halászkikötők pl Berken, 3. Kompkikötők pl Dover Belföldi, belvízi hajózás: Folyókon, tavakon történik. Előnye, hogy nagyon olcsó és nagy tömegű áru szállítható Hátránya, hogy lassú és megszabott útvonalon közlekedhet, évszakok,

vízjárás Ezért a legalkalmasabbak az óceáni éghajlatú területek vizei Nagy tömegű ömlesztett árukat érdemes szállítani. Nagy belvízi területek főleg Európában:  Duna – Majna – Rajna  Volga és mellékfolyói  USA-ban: 5 tó és a Szent Lőrinc-folyó  Mississippi – Missuri folyók Vasúti közlekedés: A vasút a modern gazd. nagyon fontos közlekedési ága volt Úgy jött létre, hogy összekapcsolta a fejlett vidékeket A gazd húzóágazata volt a vasútépítés a XIX sz-ban A XIX sztól az I világháb-ig a vasút uralma Jelenleg a vasút visszaszorulóban van, mert jelentős konkurense a közúti közlekedés Nagyobb távolság esetén még mindig döntő szerepe van a vasútnak, de a nagyon nagy távolságnál ismét visszaszorult a repülőgép miatt Előnyei:  Viszonylag gyorsan szállít  Viszonylag kicsi az önköltsége  Jelentős mennyiségű embert és terméket képes szállítani. Hátránya:  Kevésbé mozgékony 

Nem tud háztól – házig szállítani Visszaszorulása ellenére is még jelentős tényező a vasút a világon. 42 3 féle nyomtáv: Normál (angol szabvány) Széles nyomtávú (orosz) Keskeny nyomtávú (D-Amerika) A hálózat nagyon egyenlőtlenül alakult. A legfejlettebb országokban lett jelentős: Európa, Amerika, India, Japán, Kelet-Nyugati irányú vonatok (Orient-expresszek), É-D irány: Franszeuropi-expressz. Közúti közlekedés: A XX. sz-ban alakult ki, robbanómotorhoz köthető Nagyon gyorsan fejlődő ágazat Előnye, hogy gyors, mozgékony. Hátránya, hogy drágább (mint a vasút), jelentős beruházás kell, hogy modern közlekedési úthálózat alakuljon ki. Hátránya még, hogy a szállítókapacitásuk is behatárolt Fellendülése a ’30-as években történt, az ’50-es években indult meg igazán a fejlődés. napjainkban az egyik legfontosabb infrastrukturális rendszerré vált A közúti hálózat egyenes arányban áll az ország

fejlettségével. Ezeket jelentősen befolyásolják a természetföldrajzi viszonyok. Függ:     Adott ország nagysága Domborzat Településsűrűség Gazd. fejlettsége A közlekedés fizikai megjelenése, közlekedési hálózat elemei: Pályák (vasútvonal, légifolyosók) Csomópontok Fejlődése során 5 típus jött létre: Centrális: pl. Mo, Spanyolo Transzverziális: pókháló-szerű pl. Franciao Periférikus: főváros pl. Argentína Rácsos: pl. Belgium Párhuzamos: pl. Amerika 43 Légi közlekedés: A legfiatalabb közlekedési ág, amely a leggyorsabban fejlődik. A II világháb után gyorsult fel a fejlődése Előnye, hogy rendkívül gyorsan nagy távolságokat hidal át Kis tömegű, nagy értékű szállításban van szerepe Már minden országban jelen van, a legnagyobb központjai: 1. USA: New York, Chicago 2. EU: London, Párizs, Frankfurt, Moszkva 3. Ázsia: Tokió Vezetékes szállítási módok: Lehet csővezetékes és

drótvezetékes. Jellemzői, hogy kiépítésük drága, fenntartása olcsó Hírközlés: Célja az információ szállítása. Lehet:  Termelést szolgáló  Forgalmazást szolgáló  Államérdekelt  Személyes jellegű Különleges eszközei: távíró, telefax, telefon, e-mail, Internet, elektronikus és írott média. Legfontosabb fejlettségi mérése: ezer főre jutó telefonok száma. Minél fejlettebb, annál fejlettebb a kommunikáció rendszere, ill. elterjedtebb a hírközlési rendszere. 44 XIII. Előadás Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem Az árucsere már Ókor elején megfigyelhető volt. Ez azt jelentette, hogy kis volumenű luxustermékek cseréje volt jellemző a XIX sz elejéig Térben korlátozott volt ez a csere, vagyis nem terjedt ki az egész világra. A nemzetközi árucsere a XIX sz-ban bontakozott ki Nemzetközi munkamegosztás: a társ.-i munkamegosztás egy fajtája, amelyben bizonyos országok más országok számára is

termelnek, ill. szükségleteiket más országok szükségleteiből elégítik ki Szükséges feltétele:  Nagy mennyiségű áru  Szállítás fejlődése  Országoknak szakosodnia kellett Fokozatosan kialakult a világpiac a XIX. sz-ra, ez a XX sz-ban tovább fejlődött A világpiac kialakult 3 tényező motiválta:  Országok eltérő földrajzi adottságai  Népesség egyenlőtlenül oszlik meg a világ  fogyasztói igények térben nagyon eltérnek.  A konkrét termelés, mg.-i, ipari zónák egyenlőtlenül helyezkednek el a világban A XX. sz-ban a világpiac elmélyült, különböző gazd-i tömbök jöttek létre (tömbösödés) Időnként egy-egy tömb kiszakadt a piacról. Ilyen tömbök a Nafta, Arem országok Az országoknak komparatív előnyeik vagy hátrányaik vannak, ezek kihasználásával lehet 45