Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Szereplők:
- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres kollégája
- Dvihallyné
- Albíró
- Káplán
- Pap
- Kopó – tanár
- Njámnjám – igazgató
- Víg Pista – a rossz diákok vezére
- Gacsal – Laci barátja
- Marica – gazdatiszt leánya
A történet mindössze 48 óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt ismerjük meg az események láncolatát, amihez csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatása. Maga a mű egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, s mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka a faluban.
A cselekmény lényege, hogy a faluba új káplán jön, akit Veres beszeretne bemutatni a feleségének. A közös vacsoránál kiderül, hogy az újonnan jött káplánnak megtetszik a tanító felesége, de érzéseivel nincs egyedül. Veres Laci, az érettségire készülő diák is mély érzelmeket táplál az asszony iránt. Mivel Laci érzi, hogy nem ő az egyedüli udvarló, nem bír otthon maradni, hanem elmegy barátjához.
Este a tanító és a káplán jól berúgnak, s a káplán szerelmet vall az asszonynak. Az asszony csak nehézségek árán tud megszabadulni a káplántól, akit Laci szobájában fekteti le. Másnap Laci nem tudja, hogy mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy mentse magát azt hazudja, hogy Laci vitte a káplánt saját szobájába, mert este berúgott.
Közben kiderül az iskolában, hogy Laci házon kívül töltötte az éjszakát, ami tilos egy diáknak, sőt mi több, a hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit hivatják, hazudik – azt mondja, hogy ő az egész estét otthon töltötte. Laci esetének híre futótűzként terjed a tanárok között. Veres Pálné közli, hogy ha a fiút kicsapják az iskolából, ő el fog költözni.
Vendégségbe jön hozzájuk az albíró, aki mindig csak Bovarynak szólítja Veres urat, ő azonban soha nem érti, hogy miért. Az albíró is oda van a tanítónéért. Megérkezik Laci a káplánnal, később pedig a pap és Dvihally a feleségével, az uradalmi gazdatiszt leányával együtt. A tanítónénak saját helyzete jut az eszébe a lány családjáról. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei voltak, s lám, hova jutott: egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Férjét okolja elrontott életéért, s haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.
A tanári karnál Laci bűnbocsánatot nyer, így társaival együtt leérettségizhet. A szegény tanítónét hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Pedig nem egyszer lehetett volna alkalmuk, hogy viszonyt kezdjenek az asszonnyal, amikor férje nem volt otthon.
A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Egyedül azt nem érti, hogy az albíró miért szólítja őt idegen néven.
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz ElekThaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az 1956-os forradalom története I.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...
A kőszívű ember fiaiJókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszódik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől „A Hon” közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es...
Móricz Zsigmond novellái és regényeiHosszú és sikertelen próbálkozási időszak jellemzi Móricz (1879-1942) pályakezdését. Teológiai, jogi, bölcsészeti tanulmányokat folytat, ám egyiket sem fejezi be. Újságíró Debrecenben, hivatalnok Pesten, majd Az Újság című lap gyermekrovatának vezetője. A Kisfaludy Társaság megbízásából többször is folklórgyűjtő útra megy szülőföldjére, a Tiszahátra. Az 1908-ban a Nyugatban...