Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Szereplők:
- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres kollégája
- Dvihallyné
- Albíró
- Káplán
- Pap
- Kopó – tanár
- Njámnjám – igazgató
- Víg Pista – a rossz diákok vezére
- Gacsal – Laci barátja
- Marica – gazdatiszt leánya
A történet mindössze 48 óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt ismerjük meg az események láncolatát, amihez csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatása. Maga a mű egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, s mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka a faluban.
A cselekmény lényege, hogy a faluba új káplán jön, akit Veres beszeretne bemutatni a feleségének. A közös vacsoránál kiderül, hogy az újonnan jött káplánnak megtetszik a tanító felesége, de érzéseivel nincs egyedül. Veres Laci, az érettségire készülő diák is mély érzelmeket táplál az asszony iránt. Mivel Laci érzi, hogy nem ő az egyedüli udvarló, nem bír otthon maradni, hanem elmegy barátjához.
Este a tanító és a káplán jól berúgnak, s a káplán szerelmet vall az asszonynak. Az asszony csak nehézségek árán tud megszabadulni a káplántól, akit Laci szobájában fekteti le. Másnap Laci nem tudja, hogy mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy mentse magát azt hazudja, hogy Laci vitte a káplánt saját szobájába, mert este berúgott.
Közben kiderül az iskolában, hogy Laci házon kívül töltötte az éjszakát, ami tilos egy diáknak, sőt mi több, a hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit hivatják, hazudik – azt mondja, hogy ő az egész estét otthon töltötte. Laci esetének híre futótűzként terjed a tanárok között. Veres Pálné közli, hogy ha a fiút kicsapják az iskolából, ő el fog költözni.
Vendégségbe jön hozzájuk az albíró, aki mindig csak Bovarynak szólítja Veres urat, ő azonban soha nem érti, hogy miért. Az albíró is oda van a tanítónéért. Megérkezik Laci a káplánnal, később pedig a pap és Dvihally a feleségével, az uradalmi gazdatiszt leányával együtt. A tanítónénak saját helyzete jut az eszébe a lány családjáról. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei voltak, s lám, hova jutott: egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Férjét okolja elrontott életéért, s haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.
A tanári karnál Laci bűnbocsánatot nyer, így társaival együtt leérettségizhet. A szegény tanítónét hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Pedig nem egyszer lehetett volna alkalmuk, hogy viszonyt kezdjenek az asszonnyal, amikor férje nem volt otthon.
A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Egyedül azt nem érti, hogy az albíró miért szólítja őt idegen néven.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
A Vöröstoronyi-szoros
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.
A Pápa
A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt.
Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
Kapcsolódó doksik
- Szincsák Anikó Tünde - A Harry Potter-jelenség vizsgálata a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtár olvasói körében / 2002, 60 oldal
- Móricz Attila - Digitális fényképezés / 2000, 31 oldal
- Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Úri Muri című műveinek elemzése / 2006, 4 oldal
- Fendrik Bertalan - Móricz Zsigmond, Árvácska / 2007, 6 oldal
- Móricz Attila - Microsoft Office 2000, telepítési útmutató / 1999, 33 oldal
Középiskolai anyagok
Ady Endre világháborús költészete
1914. júliusában olyasmi történt, ami az addigi világot és rendet alapjaiban rengette meg. Olyan háború kezdődött, ahol az emberi élet értéke nullára csökkent, ahol a becsületnek és lovagiasságnak immár semmi keresnivalója nem volt. A legszomorúbb mégis az, hogy ezt az embertelenséget emberek milliói éltették, rajongtak érte, és támogatták minden erejükkel. Kevesen voltak azok, akik...
Móricz Zsigmond - Árvácska
A regény tartalmának forrása
Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az...
Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója
Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, majd szerkesztője. Művészete a realizmus diadala. Novellákat és regényeket írt. Czine Mihály szerint: „Művészete a magyar Ugar elleni küzdelem talaján nőtt naggyá.” Műveinek forrása, élményanyaga gyermekkori élményekből (szegényparaszti származású) és az 1903-ban kezdődő népköltészeti gyűjtőutakon látott, hallott...
