Szociológia | Felsőoktatás » Andorka Rudolf - Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek

Szociológia 9. tétel Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek Andorka Rudolf – Bevezetés a szociológiába 334-341. oldal; 342-350 oldal Fajnak nevezzük az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítenek el. Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket, a sárgákat és a fehéreket. A fizikai antropológia nem a bőrszín, hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt. A fajok megkülönböztetésében szerepet játszanak látható testi eltérések, valójában a faj társadalmi konstrukció, az adott társadalom definiálja, hogy ki melyik fajhoz – rasszhoz – tartozik. A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat, s akiknek közös a nemzeti identitásuk. Minden, a családnál nagyobb emberi közösség azokból áll, akik az adott közösség tagjainak vallják

magukat, vagy más szemszögből, akiket a közösség tagjaként elfogad, befogad. A nemzeti identitás magában foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást, a közös kultúrát, a szokásokat, a közös történelemre vonatkozó emlékeket, továbbá a közös lakóterületet. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik, hogy létezik egy állam, amely ennek a nemzetnek az állama. (Nem szükséges azonban mindegyik megléte) A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem vagy egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat, amelynek ugyan nincs állama, de saját állam létrehozásán törekszik. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját, akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport

kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség Elkülönülhet vallási alapon is kisebbség a társadalmon belül. (zsidók) Megválaszthatja az egyén, hogy hová szeretne tartozni, de a többségi társadalom is dönthet arról, hogy kit tekint a többségi nemzet vagy a kisebbség tagjának. Nem zárható ki, hogy egy embernek több identitása legyen. Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, magasabb rendű, mint a többi faj. (intelligensebb, erkölcsösebb) A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. Azt a felfogást értik rajta, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek. A szociológiában gyakran használták a következő fogalompárt: csoporton belüliek, csoporton kívüliek. Az embert az jellemzi alapvetően, hogy a csoporton belüliekkel szimpatizál, a csoporton kívüliekkel szemben viszont

legalábbis közömbös. A csoporton belüli szimpátia alapján nagyon erős szolidaritási kapcsolatok is kialakulhatnak, amelyek nagy segítséget nyújtanak a csoporttagoknak. A csoporton belüliség érzése kisebb vagy nagyobb mértékben létezik a nemzeti közösségen belül is. A nemzet tagjai közötti csoporton belüliség érzése, a nemzeti összetartozás, a patriotizmus vagy a nemzettudat nélkül aligha lehetett volna a modern államok jóléti szolgáltatásait kiépíteni. A nemzeti összetartozás érzése lényeges tényező volt a politikai demokrácia létrehozásában is. Súlyos veszélyekkel jár azonban az, ha a nemzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel, nemzeti kisebbségekkel, etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik. Sok helyi háború és két világháború tört ki a XIX-XX. Század Európájában az agresszív nacionalizmus talaján Előítéletnek szokás nevezni a valamely csoport tagjaival szembeni negatív

érzelmi viszonyulást, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Lehet pozitív előítéletről is beszélni A sztereotípia, torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. A diszkrimináció egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. (Pl.: A többségi csoport piszkosnak, erkölcstelennek, megbízhatatlannak tartja valamely kisebbség tagjait – sztereotípia; ezért nem kíván velük érintkezni – előítélet; ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken – diszkrimináció) Módszerek Nincsenek standardizált szociológiai módszerek a nemzeti érzés kutatására. Az előítéleteket attitűdkérdésekkel szokás vizsgálni – mit szólnál hozzá, ha fekete munkatársad lenne. A sztereotípiákat az egyes csoportok tagjainak pozitív és negatív

tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján szokás vizsgálni. A kisebbségekkel szembeni diszkriminációnak vagy egyszerűen csak hátrányaiknak kutatására a rétegződéskutatás módszereit lehet használni – ki lehet mutatni, mennyivel alacsonyabb a jövedelmük, mennyivel rosszabbak a lakásviszonyaik stb. Elméletek Vitatott szociológiai és történettudományi kérdés, hogy mikor alakult ki a nemzettudat. A XVIII Század végétől Európában és az Egyesült Államokban a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. Erőssége és megjelenési formái korszakonként és társadalmanként nagyon eltérőek, de semmi jele annak, hogy a nemzettudat eltűnőben lenne a fejlett társadalmakban. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Égető kérdés, hogy mikor megy át a nemzettudat agresszív nacionalizmusba, idegengyűlöletbe, a kisebbségek kirekesztésébe. Az idegen állam általi elnyomatás vagy annak

fenyegetése egyértelműen erősíteni látszik a nacionalizmust, és ez a védekező nemzettudat könnyen átcsap agresszív nacionalizmusba. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő, ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb, mint a társadalom többségét alkotó csoport. Négy szociológiai elmélet van arról, hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést: 1.) Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak, és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. 2.) Az autoritárius személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre a más csoportba tartozókkal szemben 3.) Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak 4.) Az előítéletek, a

sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába, és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén A nemzettudat Magyarországon Két szélsőségesen ellentétes véleménnyel találkozhatunk a magyarországi társadalom nemzetiösszetartozás-érzéseiről. Az egyik szerint a magyar társadalomban széles körben elterjedt az agresszív nacionalizmus, a másik szerint a magyar társadalomból messzemenően kiveszett a nemzeti identitás érzése. A roma kisebbség helyzete A mai magyar társadalom legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoportja a cigányság vagy a romák. A cigány etnikumhoz tartozók az átlagnépességnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Ennek egyik oka, hogy a romák közül sokkal kevesebben rendelkeznek kereső foglalkozással, sokkal többen veszítették el a munkahelyüket. A rendszeres munkával nem rendelkezők egy része

munkanélküli, másik része munkahelye elvesztése után visszahúzódott a munkaerőpiacról vagy korábban sem rendelkezett munkahellyel. Így a cigány háztartásokban jóval kevesebb a munkahelyi keresettel rendelkezők aránya és mivel a gyermekszám magasabb a roma családokban, az egy főre jutó jövedelem átlaga messze elmarad az országos átlagtól. Mind a munkanélküliség, mind a szegénység jóval tartósabb a cigány etnikumhoz tartozók között. A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus A két világháború közti korszakban Magyarország legnagyobb létszámú kisebbsége a zsidóság volt. Az akkori zsidóságot vallási kisebbségnek tekinthetjük. Antiszemitizmus: a zsidókkal szembeni negatív előítélet és diszkrimináció