Szociológia | Felsőoktatás » Szociálpszichológia összefoglaló

Szociálpszichológia = társas lélektan Tárgya: a szociálpszichológia olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyekhez egynél több ember kell, és a személyiségen kívül működik. A társas interakciókat vizsgálja, és azt, hogy egy másik személy vélt vagy valós jelenléte mennyire befolyásolja az egyén viselkedését, érzéseit. Tudományos rendszere: - pszichológia (19. sz utolsó harmada) - szociológia (19. sz közepe) Társadalmi összefüggéseket vizsgál, és nem kíváncsi a lelki háttérre A kutatások reprezentációjára törekszik, nagyszámú mintavétel jellemzi. - kulturális antropológia: Az emberi kultúrák vizsgálatával foglalkozik, leíró jellegű, a néprajzhoz hasonló, módszere a megfigyelés. A szp számára a kutatás alapja – a primitív népek vizsgálata – jelenti a segítséget, mert a társas interakciók gyökerét a primitív népeknél lelhet felfedezni. A szp. a 20 sz 10-20-as éveiben kezdett kialakulni, napjainkra a

legfontosabb társadalomtudománnyá vált, mert képes integrálni a különböző tudományokat. A hétköznapi tapasztalások tudományos szintjére emelkedhet, és fordítva. A szp a p elméleti részéhez tartozik Az alkalmazott területek és az elméleti területek közül a szp. területe a legtágabb A szociálpszichológia kisebb egységeket vizsgál (Legkisebb egysége a pár), de előfordulnak nagyobb vizsgálatok is (Adler: családkonstelláció, Rorschach: tintapaca). Alkalmazza a szociológia módszereit (kérdőívezés, Survay-módszer), de a lelki szintet próbálja meg feltárni. Története: Hamar gyökeret vert Mo-on, hamar elindultak a képzések, de ez 1948-ban a szocializmus megjelenésével megszakadt. (Leningrádban maradt egy kutatócsoport és egy képzés, de később ezt is beszűntették). 1962-1963-ban indultak újra a képzések (hatalmas szakmai lemaradást eredményezett) 1963 ELTE. 1975 DE, 1995 Pécs, Szeged: Csepeli György, Hunyadi György,

Forgács József, Aeronson, Philip Zimbado). Módszerei: - megfigyelés o természetes környezetben o laboratóriumi környezetben - kísérlet o természetes környezetben o laboratóriumi környezetben Feltételei: - ellenőrzés - megismételhetőség - etikai szempontok betartása (tudományosan igazolható célja van, hasznos, nyilvános, eredeti állapot visszaállítása) Személyi precepció – személyi észlelés Legjellegzetesebb különbség a tárgyi és a személyi észlelés között az, hogy az egyiknél külső, a másiknál belső tulajdonságokra vagyunk kíváncsiak, továbbá a külső tulajdonságok jól kontrollálhatóak, a belsők nem. Önmagát beteljesítő jóslat A személyi precepció pontossága nem ellenőrizhető, mert nincs viszonyítási alap. Általában jobb képet mutatunk magunkról, mint amilyennek értékeljük magunkat. Johari – ablak: Mások + Nyílt Titok Én + - Vakfolt Sötét A pozitív érzelmi állapotok pozitív képeket

eredményeznek, a negatívak negatív képeket. Befolyásolja az észlelést a környezet is. Sosem reagálunk egységes érzelmekkel, mindig kevert érzelmeket élünk át Az embernél a vezető preceptuális mobilitás a látás. Másodlagos személyi modalitás az írásbeliség Sztereotípia: Általánosítás, melynek során az emberek egy bizonyos csoportját felruházom valamilyen jellemvonással, viselkedésformával, vagy tulajdonsággal, és úgy gondolom, hogy minden csoporttagra jellemzőek ezek, valamint mindenkire, akiket ebbe a csoportba tartozónak vélek. (Nem veszi figyelembe a különbségeket. Etikai-, nemi-, foglakozási sztereotípiák) Előítélet: Negatív ítélettel súlyosbított sztereotípia. Mindig a többség előítéletes a kisebbséggel Oka gazdasági és politikai ok, úgy véljük, hogy ezek a csoportok konkurenciát jelentenek. Az előítéletet a szocializáció során tanuljuk meg. Benyomás kialakításának a folyamata: - matematikai modell

- - átlagolási modell - összegző modell - - súlyozott átlagolási modell Implikált, vagy burkolt személyiségek George Kelly: személyes konstruktumok: Az emberek naiv tudósokként működnek, folyamatosan vizsgálják a környezetüket, és a begyűjtött információkat a fejükben lévő sémákba beillesztik. Ez a folyamat CPC ciklusokon keresztül zajlik (Körültekintés: circumspection, illesztés: preeptiom, ellenőrzés: controll). Ezt a folyamatot addig folytatjuk, míg az ellenőrzés során meg nem felelnek az információk a sémáknak. Megkülönböztetünk mellérendelő, alá – fölérendelő, és skatulyázó konstruktumot A személyekkel szemben is naiv tudósok vagyunk, vannak sémáink róluk, és vannak tapasztalataink, amiket bizonyos dolgokhoz társítunk. Stigmatizálunk George Kelly: REP – teszt: az embereket jellegzetesen különböztetjük meg, vagy hasonlítjuk egymáshoz a fejünkben lévő sémák alapján. Tehát ezek a sémák a mi

gondolkodásmódunkat tükrözik Központi, vagy centrális vonásmodell: Gestallt irányzat: az egész minőségileg több, mint a részek összessége. (Heider, Levin) Vannak olyan tulajdonságok, melyek jobban befolyásolják a rólunk kialakított képet. Azok a tulajdonságok, melyek már régóta benne vannak a kultúránkban egyéb tulajdonságokat is vonnak maguk után. Ezek a centrális vonások. - halo – effektus: Ha a célszemélynek van egy kiugró tulajdonsága, és ez számomra fontos, akkor az elfedi a többi tulajdonságot, és a nem látható, nem érzékelhető tulajdonságokat ahhoz az egy tulajdonsághoz társítom. (Külső fontos, a jó külső szociális erő) - holdudvar – hatás: Az észlelő számára fontos tulajdonságot hangsúlyozza ki legyen ez akár negatív, akár pozitív. Attribúció – okságvételezés A megfigyelt viselkedés mögött húzódó okot megpróbáljuk kitalálni. Azt gondoljuk, hogyha ezt kitaláltuk, akkor jobb lesz az

alkalmazkodó készségünk, jobban tudunk reagálni a dolgokra. Gyakran önigazolásra használjuk. (Szeretjük azt gondolni, hogy a cselekedeteink és a motivációink közt összhang van). Azért fontos tudni az okot, hogy tudjuk, mi a helyes viselkedési forma. Ha valaki viselkedése eltér a többi emberétől, akkor megvizsgáljuk a külső kényszerítő erőket,és a véletlenszerűséget. Mindent megmagyarázunk. Herold Kelley: 3 dimenziós attribúciós modell: - következetesség - helyzet vagy kontextus, amiben a cselekmény zajlik - maga a cselekvő ahhoz, hogy eldöntsük, melyik dimenzióban történik a dolog 3 tényezőt kell megvizsgálni: - mennyire tartozik a szokásos cselekedetei közé - eltérő, megkülönböztetett jelleg - a többi ember hasonló helyzetben hogyan viselkedik Érzelmek attribúciója: Az érzelem nem más, mint fiziológiás vegetatív állapot kognitív szinten. Előbb fizikailag átéljük a dolgokat, majd értékeljük és felruházzuk

valamilyen címkével, hogy milyen érzelem volt. Siker és kudarc attribúciója: A saját sikerünknél belső okot, mások sikerénél külső okot, saját kudarcunknál külső okot, mások kudarcánál belső okot feltételezünk. Fontos, hogy mennyire változó, és mennyire állandó a környezet Különböző attribúciók: - cselekvő és megfigyelő torzítás - - hamis konszenzusra való vonatkozás - láthatósági hatás - - önkiszolgáló torzítások Kommunikáció: Nem más, mint üzenetek szabályozott cseréje. Elemei: - adó  információs csatorna  vevő - kétirányú (kölcsönös) Csoportosítás: - verbális - - szándékolt - nonverbális - - szándékolatlan A szociálpszichológia legfontosabb része a pragmatika - leválasztottság (olyan dolgokról tudunk beszélni, amik nincsenek jelen) - nyitottság (képes az emberi nyelv új jelentések befogadására) - hagyományozhatóság (meg kell tanulni) - kettős mintázottság (bizonyos hangokból

áll) Nyelvtanulás: Utánzásos tanulási forma, 2-3 éves korban tanuljuk meg. A gyerekek képesek minden nyelv hangzóit kiejteni, de ez idővel eltűnik. Felnőttkorban csak azokat a nyelveket tudjuk akcentus nélkül megtanulni, melyek hangzói megegyeznek az anyanyelvünk hangzóival. A gondolkodás és nyelv kapcsolata: Wolf: a nyelv relativitása: Ahogy gondolkodunk az kihat a beszédünkre, és fordítva. Megszólítás: - formális - informális A megszólítás függ: - státusztól - az intimitástól Csoportnyelvek: - diáknyelv - szaknyelv - a csoporthoz nem tartozó embereket kizárják - a csoporttagok csoporthoz tartozását megerősítik Diszkvalifikált üzenetek: Minőségtől megfosztott üzenetek. Kognitív disszonancia, nincs összefüggés a gondolatok között  feszültség Nonverbális kapcsolat: - kifejezőeszközei: - funkciói: o szem, szemkontaktus o csatornaellenőrzés o a hang vokális jelzései o figyelem visszaigazolása o testbeszéd o

énbemutatás o érintés o érzelmek közlése o távolság o attitűdök közlése o gesztusok o társas helyzetek kezelése Emberi kapcsolatok, szociabilitás Az ember társas lény. A társak jelenléte önmagában is jutalmazó jellegű. Azokat a képességeket, melyek a szocializációra vonatkoznak, folyamatosan ingerelni kell, különben elsorvadnak. A társak jelenléte feszültségcsökkentő hatású, a társ referenciapont, viszonyítási alap. Vonzalomelmélet – vonzalomdinamika: - hasonlóságtételezés - - csereelmélet - egymást kiegészítő szükségletek elmélete - - kognitív egyensúly elmélete (Gestalt) - jutalomelmélet - - fokozás elmélete(Aeronson) Emberi kapcsolatok szintjei: - null – állapot - egyoldalú észrevétel szakasza - felszínes érintkezés szakasza o szerepfeszültség o szerepkonfliktus  szerepzavar  szereptévesztés - kölcsönös érintkezés szakasza o intim kapcsolat o fázisai  vonzalom  építkezés 

működés  kapcsolati zavar (stratégiái: - konstuktív, destruktív, aktív, passzív)  befejezés Jellemző a társadalom reakciója. Értékelik a kapcsolatot, hogy mennyire hasznos Az a helyes, ha mindkét fél egyformán elkötelezett. Csoportok: - Létrejöttük szerint - jellegük szerint - méret szerint o Formális o elsődleges o kiscsoport o Informális o másodlagos o nagycsoport Csoportalakulás fázisai - alakulás fázisa - viharzás fázisa - normázás fázisa - működés fázisa o csoportkohézió o szociometria (Moreno, Mérei Ferenc)  adatgyűjtés  metria, megjelenítés Csoportszerepek: - informális vezető - - Poénfelelős - „jó ember” - - „partizán”, passzív - Métely, destruktív szerep, bomlaszt - - Örök ellenzéki Csoporton belüli kommunikációs hálózat - Lánc, vagy kör alakú kommunikációs háló - Kerék, vagy csillag alakú kommunikációs háló Csoportvezetés - formális vezető - - feladatorientált vezető -

informális vezető - - személyorientált vezető Vezetési stílus: - Demokrata - Autokratikus - „hagyj szabadon” Csoportközi viszonyok: - kooperáció (együttműködés) - rivalizáció Minél inkább azonos méretű, de eltérő érdekű két csoport, annál inkább rivalizál. (Sheriff) Csoportdöntés Több információ alapján hozzák meg, uniformizál (nem szeretnek eltérni a csoport nézetétől), kockázatosabb, mert megoszlik a felelősség. - társas befolyásolás o elvonja a figyelmet o szorongás (facilitáló, daviziáló) - komformitás (direkt, nondirekt) o csoportbefolyásolás (normatív, informatív) o behódolás o azonosulás o internalizáció o engedelmesség (Milgram)  státusz  távolság o közömbösség o lazsálás Fontos emberek: Adler: családkonstelláció Rorschach: tintapaca Csepeli György, Hunyadi György, Forgács József, Aeronson, Philip Zimbado: pszichológia úttörői George Kelly: személyes konstruktumok elmélete Heider,

Levin: Centrális vonálsmodell Herold Kelley: 3 dimenziós attribúciós modell Wolf: a nyelv relativitása Aeronson: vonzalom elméletek (egymást kiegészítő szükségletek elmélete, fokozás elmélet) (Gestalt: kognitív egyensúly elmélete, centrális vonásmodell) Moreno, Mérei Ferenc: szociometria Sheriff: csoportok közötti viszonyok Asch: komformitással kapcsolatos vonalkísérletek