Művészet | Középiskola » A barokk Vác

http://www.doksihu A barokk Vác A stílusról általában: A reneszánszot követő stílusirányzat, ami átnyúlik a XVIII. századra is Társadalmi-ideológiai hátterében az ellenreformáció (a reformációra adott válasz a katolikus egyház részéről, célja a protestantizmus terjedésének megakadályozása, illetve a hívők visszaszerzése = rekatolizáció XVI. század), a katolicizmus megerősödése áll. Építészet: Hatalmas méretek, monumentalizmus, fény-árnyék hatások kihasználása, színes felületek, oszlopok (gyakran csavartak). Az épületek túldíszítettek, a belső terek gyakran aranyozottak, dinamikus, csavart vonalvezetés jellemzi, nagyon gyakori a csigavonal. Kezdetben egyházi épületek: templomok, rendházak, kolostor, majd világi épületek: királyi, főúri kastélyok, paloták, középületek, végül a falvakba is begyűrűzik, beszélnek paraszt-barokkról is. Magyarországon a stílus a XVII. században jelent meg, de virágkorát a

török kiűzését követő újjáépítés idején élte. A XVII században elsősorban az egyházi építkezéseket jellemezte (templom, kolostor, rendház), majd a XVIII. században a világi építészetet is elérte Például: keszthelyi Festetich-kastély, gödöllői Grassalkovichkastély Szobrászat: Jellemzőek a mozgásban ábrázolás, a fény-árnyék hatások, az eltúlzott érzelmek és a kidolgozott részletek. Pl: Bernini Szent Teréz extázisa. Festészet: A szobrászatra jellemző motívumok mellett gyakran játszik a perspektívával (háromdimenziós ábrázolás: magasság, szélesség, mélység). Főbb témái: bibliai jelenetek, új műfajok: főúri portrék, csendéletek és a zsánerképek (a mindennapi élet jelenetei). Pl: Franz Hals, Rembrandt, Rubens, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Zene: A monumentalizmus, a többszólamúság, a feszültségkeltés jellemzi. Új műfajként megjelent az opera (Monteverdi), az oratórium (Händel), a

kantáta és a fúga (Bach), illetve a versenymű (Vivaldi). Irodalom: A barokk hatás a művek szerkezetében a bonyolult szerkesztést, a körmondatokat, a szóhalmozást jelenti. Kedveli az erős, érzelemmel teli kifejezéseket, a titkos értelemmel, szimbólumokkal ellátott ábrázolást. Főbb témái: a testiség, az élvezet megjelenítése, a mártírkultusz, az elragadtatott halálvágy, memento mori (emlékezz a halálra), vanitatum vanitas (hiúságok hiúsága), carpe diem (éld a napot, élj a mának). Jelesebb alkotók: spanyol Lope de Vega, Góngora, Calderon; az olasz Tasso; a francia Corneille; az angol Milton, a magyar Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (1620-64) A váci barokk A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti

katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki http://www.doksihu építkezések. A XVIII század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város. A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá

Fejlődésnek indult a mezőgazdaság különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769ig. Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében

megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot. A XVIII. század püspökei között számos nagyformátumú, művelt, igényes főpap fordított kiemelt figyelmet a városrendezés és az intézményfejlesztés ügyének, noha többségük az osztrák uralkodói ház szándékából eredően nem magyar származású volt. Althann Mihály Frigyes, majd unokaöccse, Althann Károly, Eszterházi Károly és Migazzi Kristóf kiemelten sokat tettek a mai városkép kialakulásáért. A városközpont mai képe ekkor alakult ki. Ebben az időben épült a székesegyház, a püspöki palota, a papi szeminárium, a kórház, továbbá a legjelentősebb templomok és kanonokházak. Nagy gondot fordítottak a rendre, a

fásításra, a csatornázásra is. Március 15-e tér: A város fő tere. Eszterházy Károly püspök lebontatta a főtéren álló Szent Mihály templomot, kialakítva a tér mai formáját. A jelentősebb épületek egyenletesen oszlanak meg kétoldalt, illetve a Fehérek temploma melletti oldalon. A térbe jól illeszkedik a Városháza előtti csorgó kút Az épületek többsége barokk-copf stílusú Fehérek temploma: A főtéren elhelyezkedő domonkos rendi templom. Nevét a domonkosrendi szerzetesek fehér csuklyájáról kapta. 1755-re készült el A templom barokk stílusú, színei világosak, szobrai fehérek, oltárképei derűsek. 1995-ben a templomtorony alatt katakombaszerű helyiségben 262 koporsót találtak Ilyen nagy lelet-együttes Európában egyedülálló. A váci múmiák XVIII századi váci polgárok földi maradványait őrzik, s azóta is megtekinthetők a Memento Mori kiállítás keretében, s pár hónapig a budapesti Természettudományi Múzeumban

is ki voltak állítva a leletek. Városháza: A váci világi barokk legjelentősebb épülete, amely 1736-64 között épült. Az erkély fölötti homlokzaton található a város címere. Konstantin tér: Püspöki palota: több ütemben épült. Az Althannok kezdték el, de Migazzi fejezte be 1768-75 között Székesegyház: Eszterházy Károly tervezte, de Migazzi folytatta munkáját 1763-77 között. A Székesegyház külsején és belsején is elsősorban arányos, nagy felületek, oszlopok, párkányok és ívek hatása uralkodik. Az attikán 6 szobor áll (balról: Szent Péter és Pál, Szűz Mária, Szent József, János és Jakab apostolok). A kupola freskója is egyedülálló. Piarista templom: 1725-ben kezdték építeni, 1745-ben szentelték fel. 1866-ban a barokk toronysisakok helyére reneszánsz sisakok kerültek. Szentháromság oszlop: A piarista templom előtti téren áll. Az oszlop tetején az Atya, a Fiú, és a Szentlélek szobrai láthatók A hátoldalán

két címer található a Káptalan Vác ill. a Püspök Vác címere Az 1740-41-ben pusztító pestis után - a további járványok elkerülése végett építették, és az akkor még a város határában álló, a pestises temető melletti Szent Rókus kápolnát is. http://www.doksihu A Barátok temploma előtt egykor színezett népies barokk Piéta szobor és az 1770-es pestisjárvány emlékét őrző kőkereszt áll. A templom 1725-65 között Koháry István gróf adományaiból épült A templom érdekessége a szentély hátsó falát betöltő fából faragott főoltár. Gombás patak kőhídja: A hidak, kikötők védőszentjének, Nepomuki Szent János tiszteletére épült „Kőszentes híd”. A híd építményét Oracsek Ignác terve alapján 1758-59-ben a váci kőfaragó mester Bechert József készítette. A híd eredetileg keskenyebb volt, 1948-ban szélesítették ki a mai méretére. Vörösház: A század második harmadában a városkapun kívül épült

fel a "Vörösház", az uradalom gazdasági épülete, mely nevét a Nápolyból érkezett építők által használt vörös színéről kapta. Egyik legegyedülállóbb műalkotás a városban a Diadalív (Kőkapu), ami 1764-ben Mária Terézia látogatására épült. Vácon 73 műemlék található, ebből 43 barokk stílusú