Költészetében már kezdettől fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredő filozófiai érdeklődését mutatja, hogy már első köteteiben is találkozunk az élet alapvető kérdéseire választ kereső versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni című versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt a felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetőségek végtelen soráról kell lemondanunk.
Fiatalon Isten léte is foglalkoztatja. Istenkeresésének érzelmi, gondolati tartalmait a sokféle változatban megjelenő Istenképben juttatta kifejezésre (Kiáltunk Istenhez, Tovább én nem bírom, Istenem). A Medáliák szürrealista képsoraiban pedig az én és a világ viszonyát feszegeti. Ezektől a korai megnyilatkozásoktól azonban még hosszú út vezetett a Külváros éj és főleg a Medvetánc kötet nagy gondolati verseihez.
Miután külföldi tartózkodásának hatására belépett az illegális Kommunista Pártba, feladatát az agitációban látta, de politikai versei (Tömeg, Áradat, Szocialisták) az agitációs hang ellenére elvont gondolatiságot tükröznek. Ezen elvontság volt az egyik oka annak, hogy pár évvel később kizárták a pártból. Új kötete, az 1931-ben megjelent meg Döntsd a tőkét, ne siránkozz a közeli világforradalom-ban való hitét tükrözi.
A Medvetánc kötet mottója szerint annak, aki a költő akar lenni, meg kell járnia a poklokat. Nála ezt senki sem tudhatta jobban. Míg korábbi verseiben világképének csak egy-egy vonása jelenik meg, e kötet nagy gondolati versei (Elégia, Téli éjszaka, Óda, Eszmélet) teljes világképet képes felmu-tatni bennük. Ezeknek a verseknek szerkesztési módja a perspektíva váltás: a költemény részei a néző-pont változása szerint tagolódnak. Lényeges elemük a leírás és a gondolati elem egysége.
A versindítás legtöbbször egy tájnak, egy helyzetnek a leírása. Erre gyakran már a cím is utal (Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén), a bemutatott tárgyi világ hordozza a vers gondolati elemeit is. Minthogy a sivárságot érzékeltető képek: a lerakodó korom (A város peremén) illetve az ólmos ég alatt szálló füst (Elégia) ahhoz a tárgyi világhoz tartoznak, ahol a proletariátus él. Ezáltal egyben e réteg életérzései mellett mélyebb értelmezésben a költő létérzését is kifejezik. Ehhez hasonlóan gyakran közvetítenek társadalmi, illetve általános emberi és egyéni létérzést versei gyakorta visszatérő motívumai (tél, fagy, nyirkosság, sötétség, stb.).
A gondolati versek közös jegyeik ellenére rendkívüli változatosságot mutatnak, mind a bennük kifejtett gondolatok, mind felépítésük és verselésük szempontjából. Az 1932 folyamán íródott Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a sötétet megtörő fényeivel, ódai szárnyalású részével még egy eljöven-dő jobb világ reményét sugallja. Ez után születő versei már jelzik, hogy a költő csak egyre nehezebben tud szembenézni a külső és belső világ fokozódó zűrzavarával (Téli éjszaka). A világot és benne saját helyzetét felmérni készülő lírai én meditációja során átéli az egyén szorongató magányát, szembenéz az embertelenné vált világgal, az általános közönnyel. Mindezek után dönt a világról és a világhoz va-ló viszonyáról. Mindenestül vállalja a külvárost, a téli éjszakát sajátjának vallva.
József Attila átélte az első világháborút, a forradalmat és benne élt a kapitalista Budapest nyo-morában is. A burzsoázia és a munkásosztály harca egy időben fontos helyet foglalt el költészetében. Míg a Téli éjszaka elsősorban az egyén léthelyzetét vizsgálja, A város peremén alanya a munkásosz-tály. A költő sorsközösséget vállalva a munkássággal tekinti végig osztályának történelmi színrelépését, szerepét.
Kapcsolódó olvasnivalók
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Berzsenyi Dániel munkássága
A klasszicizmus és a romantika határán
Berzsenyinek verset írni annyi, mint kiszakadni a mindennapokból. Értelmezése szerint a költészet felszabadít és felemel. A falusi földesúri életforma és a költői ideálvilágnak az ellentéte verseinek egyik ihlető forrása és életének legsúlyosabb feloldhatatlan problémája lett.
Két korszak határán élt és alkotott. A „niklai...
Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzése
Mikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel.
(FÁBRI ANNA)
A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. Ráfizetek" - hangzik a válasz...
József Attila költészete a 30-as évek elején
1929-1931-ig az átmenet évei.
Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést.
Kiemelkedő versei:
-Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó)
-Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat)
-Idéző versei (Ady emlékezete)
A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
