Irodalom | Középiskola » Gyermekirodalom

1. tétel: A gyermekirodalom tárgya, elméleti kérdései, életkori sajátosságok A gyermekirodalmat a mai irodalomtudomány 3 irányból közelíti meg, a szerző, a szöveg és a befogadó felöl. A szerző – a szöveg olyan esztétikailag értékes üzenetet hordoz, amelyet tudatosan és nem tudatosan épített bele. Az olvasó feladata, hogy megfejtse a nyelvi és irodalmi kóddal megfogalmazott üzenetet és minél többet magáévá, tegyen a szerző által küldött üzenetekből. A szöveg – valójában semmit sem tudhatunk az alkotó szándékairól, nem is érdemes kutatni, mert az irodalmi mű, mint önállósult szöveg megváltozott körülmények (máskorszak, másfajta viszonyok) között nyilvánvalóan megváltozott üzeneteket hordoz. A befogadó – minden befogadó a maga korának ismeretköre, műveltsége, személyes életkora, akár pillanatnyi lelki állapota szerint kezd párbeszédbe a szöveggel, és a mű irodalmi hatása ennek a párbeszédnek az

eredményeképpen alakul ki. Szórakoztatva nevel? A ma legelterjedtebb felfogás szerint olyan irodalmi vagy nem irodalmi szövegek összessége, amely pedagógiailag helyes, amely didaktikus, amely mind tartalmával, mind nyelvi megformáltságával a gyermek nevelését szolgálja. A gyermek nem valamiféle elromlott vagy még éretlen felnőtt, hanem teljes világképpel rendelkező egész személyiség, aki minden tekintetben más, mint egy felnőtt. A gyermekirodalom körébe kell sorolnunk azokat az irodalmi műveket, amelyek gyermekekről szólnak? Vannak a gyermekirodalomban olyan művek, amelyekben vannak gyermekszereplők, de nem ettől tartoznak bele. Ha a népmeséket is megnézzük, azok is ott kezdődnek, hogy a hős (legkisebb fiú; a parasztlegény; királyfi) éppen kilépnek a gyermekkorból. A népmesék épp a felnőtté válásról beszélnek Tehát a gyermekszereplők léte se nem elégséges feltétele, se nem kritériuma annak, hogy egy irodalmi művet a

gyermekirodalom fogalmi körébe soroljunk. Az a gyermekirodalom, amit a társadalom gyermekirodalomnak tekint? Napjainkban mindenekelőtt valamiféle társadalmi-kulturális kánon szabja meg, hogy mi soroltatik a gyermekirodalom körébe. Igaz, ez egy nagyon sokszereplős játszma: az alkotótól a kulturális intézményrendszer elemein át az oktatásirányításig, a szülőktől és nagyszülőktől mindenki szerepel benne. Mégis létezik egyfajta társadalmilag elvárt gyermek-olvasói magatartás, ezt az elvárást az iskolának kell közvetítenie. Mindenesetre az bizonyos, hogy az válik gyermekirodalommá, amit egy adott korszak gyermekei meg tudnak emészteni el tudnak fogyasztani, azaz a befogadónak képesnek kell lennie arra, hogy dekódolja a maga számára az irodalmi mű üzenetét. Az tartozik ebbe a körbe, amit a gyermekek olvasnak? A gyermekolvasó kiszolgáltatott helyzete miatt igen nagy mennyiségben fogyaszt irodalom alatti szövegeket. (rossz mese

átdolgozás, giccses ifjúsági regény) Mindez attól, hogy olvassák, nem válik irodalommá. Az idő haladtával a gyermek egyre igényesebben tud választani. A gyermekek írta irodalom? Nem zárható ki, hogy egy igazi zseni már gyermekkorában irodalmat alkosson, viszont ha az irodalom körébe tartozik is, nem feltétlen a gyermekirodalom halmazába, itt gondoljunk pl. Mozartra Gyermekek számára írt irodalom? A gyermekirodalom célközönsége a gyermek, de ez nem jelenti azt, hogy a felnőttek számára nem hordoz(hat) nagyon is fontos üzeneteket. Minden műalkotásból a befogadó a maga számára annyit képes elsajátítani, amennyire a műveltsége, az életkora, a pillanatnyi helyzete és a hangulata képessé teszi. 1 A gyermekirodalom az irodalom része. Olyan irodalom: • melynek célközössége elsősorban a gyermek. • amelyet a társadalmi kánon gyermekirodalomnak tart, amivel meg akarja alapoztatni nemzeti kultúra elsajátítását. • amelyet a

gyerekek eltudnak, elakarnak olvasni • olyan szöveg, ami szórakoztat, nevel, szocializál, magatartás- és döntésmintákat ad, gondolkodtat, fejleszti a fantáziát és memóriát, javítja az érzelmek átélésének és kifejezésének a képességét, segít megismerni és megérteni a világot. A gyermekirodalom korcsoportjai •0-2 év (dajkarigmusok) •3-4 év (mondókák, rövid verses mesék) •5-10 év „mesekor” •11-12 meseregény, gyermekregény •13-17 ifjúsági regények 2 2. tétel: Népköltészet és gyermekirodalom - Hazánkban a népköltészet iránt a 18.sz végén, majd a 19sz elején nő meg az érdeklődés (Népies költők: Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János) - A gyűjtés a 19.sz II felében indul meg (Arany László, Benedek Elek) - Műfajok: - líra – népdalok - dráma – betlehemes játékok, passiók - epika – népmese, népmonda, népballada - Népköltészet eredendően felnőttek által művelt és

felnőtteknek szóló irodalom. Jellemző közvetítő módszere a szóbeliség volt, természetes társadalmi közege a falusi társadalom. - A babairodalom, a dajkaénekek, a ringatók, a siratók, effélék nyilván nők által művelt műfajok voltak, a mesemondás inkább a férfiaké. - Boldizsár I ldikó magyar mesekutató így fogalmazta meg „a mesemondó szinte a falu pszichológusa volt. Úgy választott mesét, hogy azzal a közösség körében kialakult feszültséget oldja.” - Herder: német író, filozófus. Úgy vélte, hogy amennyiben az egyes nemzetek meg akarják ismerni saját ősi jellemüket, meg akarják szólaltatni nemzeti sajátosságaikat, akkor azt a népköltészetben lelhetik fel. Európában olyan nemzetek is, amelyek valamilyen okból elszakadtak a maguk gyökereitől, idegen kultúrát vettek át és fejlesztettek tovább. Az ilyen gyökértelen virágra pusztulás vár. - Az első népmesegyűjtemény Európában valószínűleg Perrault

Lúdanyó meséi c. könyv, amely 1697-ben jelent meg. A szerző a kor klasszicista ízléseihez igazította, finomította a történeteket, de ez nem változtat a meseváltozatok máig élő voltán. - 1806-ban láttot napvilágot a német Arnim és Brentano gyűjteménye A fiú csodakürtje. - 1812-14 között adták ki a Grimm-testvérek (Jacob és Wilhelm) gyűjteményét a Gyermek és családi mesék címmel – többször átdolgozva a szöveget újra- és újra kiadták. - A népköltészet gyűjtése a 19.sz-ban még elsősorban tudományos célokat szolgált, ez magyarázhatja, hogy az első magyar mesegyűjtők nem is magyarul, hanem az európai érdeklődök számára németül tették közzé munkájuk eredményét. - 1822 – Gaál György: Märchen der Magyaren, magyarul 1864-ben adták ki. - 1825 – Majláth János: Magyarische Sagen und Märchen, magyarul szintén csak ’60 körül adták ki. - Tudományos célzatú volt a Kisfaludy Társaság kezdeményezte

népköltészeti gyűjtés, erre sok amatőr gyűjtő beküldte, ebből 1846 körül kiadták a 3 kötetes Népdalok és mondák c. - 1862 – Arany László: Eredeti népmesék A romantika a népszellem, a népi gondolkodás megismerése, a népies irodalom megteremtése érdekében gyűjtötte, értékelte, olvasta a népköltészet alkotásait, majd a 19.sz végétől a gyűjtés tudományos tevékenységgé vált, célja a lassan elvesző paraszti kultúra, a szellemi néprajz részenként a népköltészet megmentése, megőrzése a tudományos kutatás számára. A falusi világ, amely a népmese fenntartója, éltetője volt, fokozatosan eltűnt Európából. A városi civilizáció egyre erőteljesebben terjeszkedett. Az iskoláztatás, kereskedelem, a közlekedés fejlődése, a nyomtatott sajtó, könyv terjedése miatt a népköltészet egyre jobban visszaszorult. - 20.sz elején élő szájhagyományként terjedt a 3 éves kor alatti gyermekeknek szóló népi irodalmi

műfajok, mert ezek kiestek a gyűjtők, kiadók látóköréből. a 20sz II felében több kiadvány próbálja helyettesíteni a szóbeli átadást. Népköltészet fontosabb gyermekirodalmi műfajai: 1. Babairodalom (0-3 éves kor) - bölcsődalok - altatók - ujjszámolok - sétáltatók 2. Ovisirodalom (2-6 éves kor) - naphívogatók - állathívogatók - kiszámolók - névcsúfolók - közmondások - népdalok - mesék 3. Suliirodalom (5-9 éves kor) - mondák: (Csodaszarvas monda; Fehérló-mondája; Lehel kürtje; Mátyás király és a Kolozsvári bíró 4. Kamaszirodalom (8-13 éves kor) - népballadák (Kőmíves Kelemenné balladája; Kádár Kata balldaája) 3. tétel: A mese, mint műfaj és alműfajai - A mese: epikai műfaj, mégpedig kisepikai műfaj. - A mese 2 nagy csoportja a NÉPMESE és a MŰMESE. Cselekménye fantasztikus, csodás elemekből, fordulatokból építkezik. Képzelet világába vezet, elképzelt lényekkel emberfeletti képességekkel

rendelkező hősökkel, állatokkal találkozhatunk benne. Főleg a gyermekirodalomba tartozik, de ún. felnőttmesék is vannak Általában kisebb terjedelmű műfaj, de ismerünk hosszabb, terjedelmesebb meséket és meseregényeket is. - Mesetípusok: 1. mítosz, mítosztöredékek, tündérmese 2. példázat, fabula, novella, novellamese, állatmese, tréfásmese, hazugságmese, legendamese, csalimese, formulamese - Nagy meseíróink: Benedek Elek, Móra Ferenc, Illyés Gyula, Csukás István, Lázár Ervin. - Legjelentősebb népmesegyűjtőink: Benedek Elek, Arany László - Az európai mesekincs legismertebb csoportjai: 1. Első legrégebbről ránk maradtakat, a szanszkrit irodalomban megőrzött ősi indiai mesegyűjteményeket szokás megemlíteni. A 19-20sz-ban kerültek be az európai kultúrába Pl.: Pancsatantra, A papagáj hetven meséje, Mesefolyamok óceánja (India, I Kre) 2. Hazatafra (Perzsia VI Kru) 3. Ezeregyéjszaka (Egyiptom X Kru) 4. novellamese (Európa,

keresztesek, XV Kru) - Nagyepika, m eseregény: A X VIII. s zázadban al akult k i a m ese és a r egény öt vözeteként Nagyepikai mű. Szerkezetileg összetett, több szálon futó cselekmény Három változata van: a „Meghosszabbított m ese” A cselekmény fő része mesényi terjedelmű lenne, de az előzmények vagy következmények ismertetésével, betoldott epizódokkal meghosszabbítják a cselekményt. (Pl: Végtelen történet) - „Mesefüzér” v. „ mese-pikareszk” A t örténet e gymással l azán ö sszefüggő önmagukban önálló betétek, vagy kalandok sorozata. (Pl: Süsü, Pom-pom meséi, Mazsola stb) - „Mese-példázat -nevelődés– vagy irányregény”. Szerkezetileg az előző kettőre emlékeztet, de a cselekmény egyelőre sejthető végkifejlet, erkölcsi-pedagógiai irány felé halad. (Pinokkió, Momo stb) - Mesedrámák: •A m esék és a d rámák összevonásából k eletkeztek a X IX. s zázadban (Dramatizált epikus szövegek.)

•Előzményeik a misztériumdrámák voltak. (Hasonlóan mitikus eredetűek, mint a tündérmesék.) •Az első magyar mesedráma: Vörösmarty Mihály: Csongor é s T ünde (1830)– még n em gyermekek számára íródott. •Az első gyermekek számára íródott mesedráma: B enedek E lek: Többsincs ki rályfi (1899). Több népmeséből lett összeállítva, ill. az iskoladrámai hagyomány és Vörösmarty hatására íródott. •Benedek Elek utáni magyar mesedrámák: Szép Ernő: Az e gyszeri k irályfi (1914.); T amási Áron: Ördögölő Józsiás (1952.); Weöres Sándor: Holdbéli csónakos (1971); Süt ő András: Kalandozások Ihajcsuhajdiában (m.o –i kiadás: 1986) stb - Ha olvassuk, látható, hogy nem gyermekmesékkel van dolgunk. Európai népek meséiben Isten szinte s ohasem s zerepel, i ndiai m esék f ontos szereplői a mitológia istenei. Ők gyakran beleavatkoznak a történetbe. - Mítoszok és mesék hasonlóságai: • Egyszerű szerkezet • A

képzelet szüleményei • Lélekkel ruházzák föl az embereket és az állatokat (például: beszéd, házasság egymás közt stb.) - A mítoszok és a mesék különbségei: A mítoszok • régebbiek (az őskorban alakultak ki) • örök igazságokat fejeznek ki • primitív valóságmagyarázat • a vallás alapvető elemük • egyéniesített szereplőről, szól • a befejezés gyakran tragikus • a jutalom az örökkévalóság A tündérmesék • fiatalabbak (a korai középkorban jelennek meg) • csodák és fantasztikum • eltávolodnak a valóságtól • másodlagos a vallási elem • típusszereplőről szól • a befejezése boldog • a jutalom a boldog, de véges élet - A mese hatása az emberi pszichére: (Bruno Bettelheim) •Az emberi életet modellezi •Beavatási rítus •Közvetlen vágykielégítés (szex, az ellenség elpusztítása) •Szorongásoldás (boldog vég) Bettelheim kön yvének megjelenése ót a bi zonyosan t udható, ho gy az i

gazi m esének m ilyen pótolhatatlan szerepe van a gyermekek lelki fejlődésében. Persze a mesék sem nyújtanak közvetlen m egoldást a p roblémákra. M egmutatták az em ber h elyét a v ilágban, m agyarázatot adtak a világ működésére. Rejtett üzeneteik, beépülve a személyiség mélyebb rétegeibe, szükség esetén előhívhatókká váltak. S ha egy-egy nehéz helyzetben dönteni, gyorsan cselekedni kellett, megszólaltak ezek a r ejtett üzenetek. Nem tudatossá válva, hanem a t udattalanból, mintegy csak érzelmileg színezve, befolyásolva a döntést. A gyermek és a mesék (életkorok): •4 éves korig: verses rövid szövegek, •4-8 éves : mesék •8 éves kor után: mítoszok, legendák, meseregények, gyermekregények 4. tétel – Keleti mesegyűjtemények - Az első legrégebbről ránk maradt indiai mesegyűjtemény. - Európa számára az angol volt a közvetítő nyelv. 1. Pancsatantra (Öt nyelv) - Nincs a vi lágon még e gy a P

ancsatantrához ha sonló tanítómese-gyűjtemény. Állatok és emberek nyelvén szól az olvasóhoz, és amellett, hogy történetei r endkívül f ordulatosak, s zórakoztatóak é s m ulatságosak, m ély értelmüknél fogva valóban életbölcsességre nevelik az embert. Gyermek és felnőtt egyforma érdeklődéssel és haszonnal veheti kezébe ezt a nagyszerű mesekönyvet, mely játszva lopja be tudatába az életbölcsesség s az élet megismerésének ősi, örök törvényeit. A legenda szerint egy Visnusármán nevű brahman írta, aki szerzőként szerepel is az első mesében. M ahilá-Rópja királya hí vatta m agához a mesélő brahmant, mert a nehézfejű hercegek ne m a kartak t anulni, s em í rott kön yvet ol vasni. A ki rály ké résére a böl cs öt kötetet á llított ö ssze - minden akkoriban ismert híres könyvből. Ezekből aztán a királyfiak já tszi k önnyedséggel s ajátították e l a z é let összes bölcsességét. Szerzőségét Bidpainak

i s t ulajdonítják, de ezen - a f ennmaradt ópe rzsa és e gyéb r égi fordítások egyszerű, szűkszavú szövegéhez viszonyítva nagyon is bő és világos stílusú - szanszkrit kéziratot sohasem találták meg. 2. Sukaszaptati ( A papagáj 7 0 m eséje) - Ennek fennmaradt szövege is főként csak mesekivonatokat t artalmaz, s e zek i lyen f ormában - túlságosan tö mör v oltuk mia tt jóformán élvezhetetlenek. 3. Szómadéva - Mesefolyamok óceánja - Keleti tárgyú mese pl. A repülőláda - Az Ezeregyéjszaka meséi keretes elbeszélésforma, indiai eredetű. Nem gyermekmesék gyűjteménye: sok közöttük a kegyetlen, kifejezetten erotikus történet. A mesegyűjtemény több ezer éves fejlődés eredménye. - Kerettörténet m aga s em é ppen g yermekirodalmi: 2 t estvéruralkodó, a z idősebb Sakriár Szamarkanddban, a fiatalabb Sahzamán Al Azsamban uralkodik. Sakriár meghívja magához látogatóba öc csét, a ki elindul né pes kí sérettel, de ot thon

f elejti a b átyjának s zánt a jándékot. Visszafordul, otthon a saját ágyában ott találja f eleségét egy néger rabszolgával. Mindkettőt megöli, majd útra kel. Bátyja örül érkezésének, de látja rajta, hogy bánatos Sahzamán egyre fogy, sápad, de nem árulja el mi bántja. Testvére vadászatot rendez, hátha felvidítja, de öccse nem megy el. Otthon marad és így véletlenül meglátja, hogy bátyja felesége, aki tudja, hogy férje odajár, rabszolgák és szolgálólányok csoportjával szerelmi orgiát rendez. Erre Sahzamán egészen m egvigasztalódik, m ert úg y gondolja, b átyját m ég j obban c salják. A mikor S akriár észreveszi ö ccse h angulatának j avulását, m eg akarja t udni m i t örtént. E lmeséli a f eleségeik történetét, és megegyeztek, hogy újabb vadászatot rendeznek, és titokban visszatérnek, így is tettek. Sakriár szemtanúja lesz felesége hűtlenkedésének Vándorútra kelnek véletlenül látnak kiemelkedni a

tengerből egy hatalmas füstoszlopot, ami dzsinné változik, aki kienged egy csuda szép nőt egy szelencéből. Kiderül, hogy a nőt a nászéjszakáján rabolta el, és most fogolyként tartja, s csak akkor engedi ki, ha gyönyörködni akar benne, vagy szerelmeskedni titokban. A 2 testvér kilesi a szerelmi együttlétet, a nő mégis észreveszi őket, és amikor elalszik a dzsin mindkettőjüket, arra kényszeríti, hogy szerelmeskedjenek vele, mert úgy áll bosszút elrablóján. Végül elveszi pecsétgyűrűjét, és felfűzi egy nyakláncra, melyen már 560 pecsétgyűrű volt. A történet verse tanulsága, hogy a nő csalfa és egy nő mindig eléri azt, amit akar. Amikor Sakriár haza ér lefejezteti feleségét, bűnös rabszolgái fejét, majd megparancsolja a nagyvezírnek, hogy minden este egy hajadon lányt hozzon. Eltölt velük egy éjszakát, majd megöleti őket. Végül mindenki menekül, már csak a nagyvezír 2 lánya marad A na gyobbik S ahrazád, a ki

sebbik Doniazádnak hívták és S ahrazád, ho gy megmentse apját, aki nem talál több lányt, maga akar menni. Apja nem engedné, de ragaszkodik a döntéshez Megbeszéli a húgával, ha a palotába hozzák, kérjen tőle mesét. Így történik Sakriár látja, hogy Sahrazád bánatos, megkérdezi miért, beszélgetni kezdtek, és a lány azt kéri a nővérétől, hogy m eséljen e gy m esét. M ivel a k irály ú gy i s ál matlanságba s zenved, m egengedte ( 1 éjszakán a kereskedő és a szellem meséjét mesélte) de n em f ejezi b e, í gy kényszeríti a kíváncsi Sahriárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét. Természetesen az i mént i smertetett k erettörténet i s cs ak j elentős átdolgozás révén szerepelhet némely

gyermekirodalmi válogatásokban. - Vannak mesés elemei az egyiptomi és a mezopotámiai mitologikus szövegeknek is, mai szemel nézve lényegében feldolgozás módjukon, múlik, hogy néha mesének vagy mítosz-elemeknek tekintjük-e. 5. tétel – A fabula műfaja, szerzői Fabula (latinul állatmese): Verses vagy prózai műfaj. Szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok. Tárgya kitalált vagy csodálatos elemekkel bővült történet Terjedelme rövid, csattanóval z árul, m elyben a hi ú, kapzsi, nagyravágyó, zsarnok szereplő megszégyenül. Az olvasó számára erkölcsi tanulságul szolgál. Neves fabula írók: Aiszoposz, Jean La Fonteine, Phaedrus, Krilov, Heltay Gáspár, Fáy András Aiszóposz (Aesopus) Phrígiai származású, görög író, A K r. E 6 sz -ban (kb 2500 évvel ezelőtt) élt É letéhez s ok l egenda f űződik, és meséivel hamarosan hí ressé v ált, í gy f elszabadították a rabszolgaság al ól. Rövid meséinek

szereplői állatok és szegény emberek. A mesékhez egy-két mondatos tanulság csatlakozik, ezeket későbbi korokban írták hozzá a művekhez. Aiszóposz meséit, Pesti Gábor már négyszáz évvel azelőtt lefordította magyar nyelvre. Phaedrus, Gaius Iulius (Kr.e 15k-Kru 55k) Ókori római meseköltő. Az Augustus által felszabadított trák rabszolga Fabulas Aesopiae (’Aiszóposzi mesék’) című műve eredetileg 150 mesét tartalmazott 5 könyvben K ölteményeinek jó része aiszóposzi fabulák verses átdolgozása, m int pl . A f arkas és a b árány, A róka és hol ló, d e találunk önálló meséket, anekdotákat (Tiberius és az udvaros rabszolga), mindennapi történeteket (novellákat) (Ephesusi özvegy), allegóriákat. Szatirikus társadalmi bírálata különösen fabuláiban jelentős. Célja a szórakoztatás és a tanítás, az utóbbit a versek elé helyezett tanulságokban foglalta össze. A modern európai mese az ő révén ismerte meg az

aiszóposzi hagyományt. A szatírák kötelező versformájával, jambikus ritmusban írta meg aiszóposzi fabuláit Jean La Fontaine (1621-1695) A p árizsi eg yetemen f olytatott or vosi, t eológiai é s j ogi t anulmányokat. Iskolái b efejezése u tán átvette ap jának a V íz- és Erdő ügyi Hivatalban betöltött tisztségét. 1647-ben megnő sült, de házassága boldogtalan volt. 1658-ban elhagyta családját, és belevetette magát a p árizsi irodalmi életbe. Első verseskötete: Adonis 1658 F ouquet, X IV Lajos hí res ki ncstárnoka pá rtfogolja Eltartás és havi járadék ellenében évente négy verset kellett írnia. Mikor mentora börtönbe került, versekben á llt k i me llette. 1683 -ban a F rancia Akadémia t agjává v álasztották 1668 é s 1694 között ír t m eg A esopus és P haedrus á ltal ih letett m eséit. Ezek r évén m ég életében h atalmas népszerűségre tett szert. XIV Lajos kegyence lett, Nicolas Boileau Despréaux fölfedezője Mivel

n em ta rtotta me g a műfaji s zabályokat, később B. támadja La Fontaine í rásai m iatt sokszor szembekerült a katolikus egyházzal, de élete végén súlyos betegen végül megtért. Fáy András (1786-1864) Középnemesi s zármazású, nagy műveltségű, gyakorlati ember. Az első magyar hitelintézet (Takarékpénztár) megvalósítója. Az első magyar biztosítót is ő alapítja Ő írta az első magyar társadalmi r egényt (A Bélteky h áz), s ír t f abulákat is . F abulái me gírásakor a ktualizál, n em kapcsolódik az aiszóposzi hagyományhoz. Fabulagyűjteménye: Lúd és orr 6. tétel – Az európai meseirodalom kialakulása Charles Perrault (Párizs, 1628. január 12 - Párizs, 1703 május 15) Francia költő, meseíró, jogász; a Francia Akadémia tagjaként meghatározó szerepet játszott a „régiek és újak” néven ismert irodalmi vitában. Főként a Lúdanyó m eséi című könyvéről híres Kezdetben királyi építkezésekért felel

ő s hivatalnok. 1660 körül tűnik föl könnyed hangvételű verseivel és szerelmi lírájával, s ettől fogva az irodalomnak és a művészeteknek él. 1671-ben beválasztották a Francia Akadémia tagjainak sorába. Perrault azt a nézetet támogatta, mely szerint az emberi civilizációval együtt az irodalom is fejlődik, így a régi antik irodalom szükségképpen közönségesebb és barbárabb, mint az újkori. Nagy Lajos kora (1687)című versében a klasszikus görög és római szerzők fölébe helyez olyan kortárs művészeket, mint Molière és Francois de Malherbe. A vitában legfőbb ellenlábasa a klasszicisták vezére, Nicolas Boileau Despréaux (Költészettan) volt, és végül is az utóbbi kerekedett felül. Perrault szerepe meghatározó a rögzült irodalmi hagyományok felszámolásában. Azért í rta m eséit, hogy s aját gy ermekeit s zórakoztassa v elük. Művei fabulává alakított tündérmesék. Művei: Piroska és a farkas; Csipkerózsika;

Csizmáskandúr; Kékszakáll Jacob Ludwig Karl Grimm (1785-1863.) (Hanau-Berlin) Wilhelm Karl Grimm (1786-1859) Kilenc testvér, 8 fiú, 1 lány. Apjuk jogász, 1796–ban meghal, Jacob lesz a családfő Jacob jogász, Wilhelm i rodalomtudós. 1810 Jacob n yelvészkedik, kapcsolat magyar nyelvészekkel is (Ipolyi A., Erdélyi János) Wilhelm fordítói munkát végez 1812.: A Kinder – und Hausmärchen 1 kiadása 1815.: A Kinder – und Hausmärchen 2, átdolgozott kiadása (hercegekből, grófokból királyfi, „farkasszívű anyákból” mostoha stb.) A mese -gyermekolvasmány! 1830. A göttingai egyetem előadói 1840 –től halálukig Berlinben élnek, a Német Szótáron dolgoznak. (IV Frigyes Vilmos meghívására) Fontosabb műveik: 1811. Ónémet mesterdalokról (Jacob első könyve); 1812-15 Gyermek- és háziregék; 1816. Német mondák; 1819-1837 Német nyelvtan; 1832 Német mitológia; 1834 Reinhart Fuchs; 1854. Német szótár Hans Christan Andersen (1805-1875)

(Odense-Koppenhága) Apja obsitos katona (napóleoni háborúk) anyja mosónő . Apja katonatörténetei és anyja népmeséi nagy hatást gyakorolnak rá. 1819. Koppenhágába utazik Próbálkozások a színészettel 1822. Tündérnap c tragédiáját elutasítják, de Jonas Collin, a színház gazdasági igazgatója taníttatja. 1829. Első sikeres könyve: Vándorlás gy alogszerrel a H olmen-csatornától A mager s zigetének keleti cs ücskéig címmel. 1830 Első szerelme, melynek tárgya Faaborg nevű diáktársa(!) vagy annak húga. 1833-35. Utazások Európában (Fr O, Svájc, Itália) 1835. A rögtönzőművész c önéletrajzi regénye Európai siker Barátja H C Ørsted elolvassa A meséit. „A rögtönzőművész híressé, a mesék viszont halhatatlanná tesznek téged” Ugyanekkor jelenik meg Mesék gyermekeknek c. műve Rossz kritika, de nagy közönségsiker 1 1835-1843. Magánéleti, színházi kudarcok Újabb utazások (Összesen 30) Világhír 1852. A

átértékeli a „mese” fogalmát „Történetnek” hívja írásait 1864. Odense díszpolgárává avatja Meséi: •Népmesei eredetűek: Borsószem-hercegkisasszony; A kiskondás; A lány, aki a kenyérre hágott; A tűzszerszám; A vadhattyúk •Meseszatírák: A kakas meg a szélkakas; A császár új ruhája; A szerencse sárcipői (mesenovellafűzér) •Tárgymesék (példázatok): A rendíthetetlen ólomkatona; A teáskanna; Az ezüst húszas •Tündérmesék: A kis hableány; Hüvelyk Linka (Pöttöm Panna), A Hókirálynő , A kis gyufaárus lány •Példázatos állatmesék: A nagy tengeri kígyó, A rút kiskacsa; A béka •Keleti tárgyú mesék: A repülő láda; A császár és a csalogány Wilhelm Hauff (1802-1827.) (Stuttgart-Stuttgart) 1809. I Frigyes Vilmos stuttgarti herceg, választó, koholt vádakkal letartóztatja édesapját Az apa kiszabadul, de rövidesen meghal. M eghatározó é lmény Az özvegy két árva fiával Tübingenbe költözik. A

nagypapánál óriási könyvtár 1818 –tól egyetemi tanulmányok. (teológia, filozófia) 1824. Teológiai doktorátus Nevelő Báró Hügel gyermekei mellett Első irodalmi sikere egy paródia: Heinrich Clauren nevű „triviálromantikus” író nevén Holdbéli ember c. r egény Siker C. bepereli, de már késő; hírnév (A kiadók versengenek érte) 1826-tól utazások sora 1827 –től Stuttgartban a Morgenblatt c. Újság szerkesztője lesz A görög forradalom hírére fölizgatja magát, és szívszélhűdést kap. Művei: Keleties modorban írt mesegyűjteményei a legismertebbek. (Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára.) Mesealmanach 1 (még diákkorában); Mesealmanach 2 (Az alessandriai sejk, 1827.); A gólyakalifa; A kis Mukk története; A spessarti fogadó Grimm-mese vizsgálata – A Hófehérke és a hét törpe: - 2 részből álló tündérmese (1.rész- a mese kezdetétől Hófehérke megmeneküléséig tart; 2rész a királyné haragjától

a haláláig. - meseszámok: 1. Hófehérke 3 tulajdonsága – „fehér volt a bőre, mint a hó, piros az arca, mint a vér, fekete a haja, mint az ébenfa.” 2. 3 gonosz eszköz(öv, fésű, alma) 3. 3-szor próbálkozott a királyné 4. a törpék 3-szor veszítik el Hófehérkét, 3 éjjen át siratják 5. koporsón 3 madár ül 6. a törpék száma 7 7. az asztalnál 7-7 eszköz (szék, villa, kenyér) 8. hét megszólalás (evett-ivott) 9. 7-szer szólal meg a varázstükör 10. Hófehérke tennivalója 7 11. Hófehérke 3 tulajdonsága 7-szer hangzik el - tovább megy a proppi megoldáson (lakodalom), mert a gonosz mostoha elmegy a lakodalomba és ott hal meg. - mindig minden mesében a mostoha gonosz, itt is, mégpedig azért, mert a mesék mindig a gyengébb, a védtelenebb, a gyermek szemszögéből ábrázolják a konfliktust. 2 - - - - A mesemondó, a mesehallgató mindig a gyermekkel azonosul. vadász – parancs megtagadása, hazugság – ami mindig kiderül.

az erdőben át kell élnie a szorongásérzetét – világ szimbóluma az öv, a fésű a hiúságot emelik ki, de a fésű, több mint hiúság, a hosszú, sűrű haj megfésüléséhez, amit a vénasszony emleget, nyilvánvalóan ki kell bontani – szexualitás megjelenése az alma – a szexualitás szimbóluma, míg Hófehérke számára piros, csábító, ellenállhatatlan, amikor beleharap, kiderül, hogy mérgezett, addig a menyecske számára fehér, közönséges és számára ártalmatlan. A királyfi tavaszi napon érkezik, a szerelem hagyományos évszaka, eltéved az erdőben. Amikor meglátja Hófehérkét, azonnal beleszeret, estére betér a törpékhez, meg akarja szerezni az üvegkoporsóban fekvő lányt. Pénzt ajánl, de a törpék visszautasítják, majd ajándékba kéri, mert valamit csak ajándékba lehet kapni. Mese nem nagy hősökről, szentekről, hanem emberekről szól, arról beszél, hogy azok a hibák és bűnök, amelyek miatt

lelkiismeret-furdalásunk van, amelyek miatt szégyenkezve rejtőzködünk a világ elől, általánosak, minden emberre jellemzőek, ezek nélkül talán nem is volnánk emberek. A mese nem bűntudatot akar kelteni, hanem bíztatni: ne félj, neked is sikerülhet. 3 7.tétel – A magyar gyermekirodalom története a kezdetektől Gyulai Pálig 1. A kezdet (XVIII századig) Kezdetben nincsenek gyermekek szórakoztatására írt könyvek. Csupán pedagógiai megközelítés (pl. Comenius: Orbis Pictus, Erasmus János: Civilitas Morum –XVI század) A g yermekek a felnőtt irodalmat olvassák. (Heltai Gáspár: Száz fabula, Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról) 2. Első „öncélú” gyermekkönyvek (XVIII s z de reka): Nálunk: Bezerédj Amália: Flóri könyve (1840.) 3. A magyar gyermekirodalom „hivatalos” megszületése: Benedek Elek képviselőházi beszéde, 1888. (Benedek Elek - Pósa Lajos: Az Én Újságom;

Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Sebők Zsigmond, Tutsek Anna) 4. „Nyugat-kor”: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk stb. 5. A „pangás” kora (1940 –es évek): Fekete István, Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán) 6. A sztálinizmus kora (1950 –es évek): Pilinszky János, Weöres Sándor 7. A m agyar gy ermekirodalom „ aranykora” ( 1960-80 –as éve k): Tamkó-Sirató Károly, Áprily Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Csukás István, Simai Mihály, Kormos István, Zelk Zoltán stb. 8. A kultúra devalválódása: A 80–as évek közepétől napjainkig Pesti Gábor – 16. század Katolikus polgárcsalád. Erazmista, Janus Pannonius követője Pap, majd udvari ember, Izabella királyné udvaronca. Legtöbb művét Bécsben adta ki Művei: Négy evangélium (Novum testamentum); Aesopusi mesék (1536.) Heltai Gáspár (1490 k.-1574)

(Nagydisznód-Kolozsvár) Erdélyi szász család. 1536 –ban kezd magyarul tanulni. 1543. Wittembergai egyetem-lutheránus lesz 1559. után református 1560–as évek után unitárius (Dávid Ferenc hatására). 1550 –től Hoffgreff Györggyel együtt nyomdát alapít Kolozsvárott. 1559-től egyedül vezeti. A korabeli magyar könyvtermés 1/3 –át produkálja Tudatosan formálja a m agyar olvasóközönséget. Az első magyar nyelvű szórakoztató író Ő írja az első összefüggően magyar nyelvű történelemkönyvet. Leghíresebb műve: a Száz f abula Németről fordított aesopusi fabulák. Adaptációk Főleg a tanulságot írja át Gyergyai (Gergei) Albert (16-17.század) 1 Neve egyetlen fönnmaradt műve versfőibe rejtve őrződött meg. (História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról) Bezerédj Amália(1804-1837.) (Szentivánfa-Máriavölgye) Középbirtokos nemes család. Férje reformpolitikus, országgyűlési követ

Leghíresebb könyve a Flóri könyve (1836.) 1927 –ig 19 kiadást ért meg Kislányának írta, vegyes tartalmú. (Képek, kották, versek, erkölcsi szentenciák, saját illusztrációkkal Ifjúsági műve: Földesi estvék (1840.) Petőfi Sándor (1823 -1849.) (Kiskőrös - Fehéregyháza) Nem volt gyermekköltő mindössze egy gyermekverset írt, Arany L acinak c. amely A rany J ános hároméves kisfiának szól, és P. 1847 júniusi szalontai látogatása emlékét őrzi Mégis számos kisebb-nagyobb műve gyermekirodalmi jelentőségű, mint pl. a János vi téz c elbeszélő költeménye. Még néhány gyermekverssé lett mű : Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Szeget szeggel stb. Arany János (1817 -1882.) (Nagyszalonta-Budapest) Még kevésbé gyermekköltő , Mint Petőfi. Egyetlen gyermekvers-kísérlete: Juliska elbujdosása-töredékes maradt. Leányáról írta 1850 –ben, Juliska 8 éves korában. További gyermekirodalommá lett művei: Rózsa és Ibolya (1847.

Verses mese-Petőfi hatására) Családi kör (1851. Életkép) Toldi (1846.) A trilógia I része (Elb költ) Toldi estéje (1847-48.) Toldi szerelme (1863-79) Gyulai Pál (1826-1909.) (Kolozsvár - Leányfalu) Költő, irodalomtörténész, kritikus. A XIX sz végének legbefolyásosabb irodalmi alakja Az irodalmi élet csúcsára Arany segítségével jut el. Petőfiné húgát, Szendrey Máriát vette nőül Gyermekverset keveset írt, de azok saját korában nagyon ismertek voltak. 2 8. tétel - Benedek Elek munkássága Életrajza: (1859-1929) (Kisbacon-U.o) Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, m ajd Budapesten végezte. D iákkorában n éprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként 1887-1892. Országgyűlési képviselő Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1888 - Híres interpellációja a

gyermekirodalom érdekében. 1889 - Pósa Lajossal megindítják az első magyar gyermeklapot. (Az É n Ú jságom) Sebők Zsigmonddal szerkesztik a Jó Pajtás c. ifjúsági lapot Ő írja a szerkesztői üzeneteket 1900- A Kisfaludy - Társaság tagja. Benedek Elek Népmesegyűjtései a leghíresebbek. Óriási a hatásuk a magyar meseirodalom nyelvére nézve. Népmeséit átdolgozza, átstilizálja, ill saját szövegeket is illeszt közéjük Híres í róként 1921 –ben, T rianon ut án haz atelepül, é s új jászervezi a s zétzilálódott e rdélyi irodalmi életet. Művei: - Gyermeklapok: Az Én újságom, Jó Pajtás, Cimbora - Mesegyűjtemények: Magyar népmesék /Pl. Többsincs királyfi, Székely Tündérország (1885), Világszép Nádszálkisasszony/ - Külföldi mesegyűjtemények: Ezüst, Arany, Piros mesekönyv - Saját mesék: Elek apó mesél Évikének - Mondagyűjtemény: Magyar mese és mondavilág (1896.) Mesedráma: Többsincs királyfi (1899.) 1 9.

tétel – Klasszikusaink gyermek- és ifjúsági írásai Egy szabadon választott szerző műveinek bemutatása Mikszáth Kálmán: - Tót atyafiak, Jó palócok - novellák - Tavaszi rügyek – novellás kötet - A két koldusdiák- ifjúsági regénye - Beszterce ostroma, A gavallérok, Szent Péter esernyője Gárdonyi Géza: - Egri csillagok - A láthatatlan ember - Isten rabjai - Arany, tömjén, mirha - Cifra mese; Lipp Tamás Móra Ferenc: - Az aranyszőrű bárány - Dióbél királyfi - Rab ember fiai - Kincskereső kis ködmön - Mindenki Jánoskája Móricz Zsigmond: - Fillentő - Légy jó mindhalálig Karinthy Frigyes: - Tanár úr kérem - Micimackó - Egy komisz kölyök naplója Fekete István: - Vuk - Kele - Bogáncs - Tüskevár Molnár Ferenc (1878 - 1952 ) (Budapest-New York) Egy német eredetű zsidó polgárcsaládban született Budapesten. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) valójában sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott előbb a Margit híd

építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg 1 budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár. Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatírikus regénye- Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy

sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón 1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta Az 1909-es budapesti bemutató után 1912ben a bécsi előadás következett 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907ben írta

meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt 1949ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952 április 1-jén New Yorkban halt meg A Pál utcai fiúk: „Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Bulgáriától Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították

le. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé emelkedett, az ottani zsebkönyv-tár sorozatban már a tizenharmadik kiadása is megjelent, épp csak nem kötelező tananyag. Első filmes feldolgozása is olasz A józsefvárosban játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.” 2 10.tétel – Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc munkássága Gárdonyi Géza (1863-1922) (Agárdpuszta-Eger) • Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, édesanyja Nagy Terézia. • Középiskola: A sárospataki kollégiumban (1874–76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876–78) • 1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. • Tanítóskodik: Karádon (1881–82), Devecserben (1882–83), Sárvárott (1883–84) és Dabronyban (1884–85) • 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – házasságuk boldogtalan. • Újságok:

Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886. Tanítóbarát című tanügy-politikai havilap, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. • Szegedi Hírmondónak (1899), a Szegedi Naplónak (1980–91) és az Arad és vidékének (1891) • 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. • 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt • 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Gyermekirodalmi művei: • Egri csillagok 1899. (Pesti Hírlap folytatásokban) • A láthatatlan ember (1901) • Isten rabjai (1908) • Arany, tömjén, mirrha (1924) ifjúsági novellák. • Cifra mese; Lipp Tamás (mesék) Móra Ferenc (1879-1934.)

(Kiskunfélegyháza-Szeged) Tömörkény István utódja, mint író és mint múzeumigazgató-kutató. Földrajz-természetrajz szakos tanár, írói ambíciókkal. Tömörkény és Pósa viszik be az irodalomba Régészeti ásatásokat vezet (honfoglalás-kori temet ő k), ill. a Szegedi Napló főszerkesztője lesz Igazi írói karrierje Trianon után veszi kezdetét. Bár írt szociológiai ihletésű regényt (Ének a búzamezőkről) és menippeát (Hannibál feltámasztása) első sorban mint gyermek és ifjúsági író lett klasszikus. Művei: - Gyermekirodalom: Az aranyszőrű bárány (elbeszélő költemény, Szeged, 1902.); Csilicsali Csalavári Csalavér (Szeged, 1912.); Dióbél királyfi (Bp, 1922); Nádihegedű (elb, Bp,1927); Dióbél királykisasszony (Bp., 1935); - Ifjúsági művek: Rab ember fiai (Bp., 1909); Mindenki Jánoskája (Bp, 1911); Kincskereső kis ködmön (Bp., 1918); Aranykoporsó (történelmi r, Bp, 1932) Molnár Ferenc (1878 - 1952 ) (Budapest-New

York) Nagypolgári család, genfi jogi diploma. Első színpadi siker: Doktor úr (1902) Ekkor már íróként is elismert. Legsikeresebb, és egyetlen gyermekirodalmi műve: A Pál utcai fiúk (1907) A testőr c. színdarabja révén nyugaton is ismertté vált, egyre több időt tölt az USA -ban, majd a két világháború között végleg odatelepül. 1 11. tétel – A meseregény műfaja, alműfajai, vázlatos története Átmeneti epikus műfaj, terjedelme és cselekménye általában regény műfajához kapcsolódik, hősei, motívumai és cselekménymozzanatai inkább a meséhez. Típusai: 1. A gyermekek iránti érdeklődés a 18-19 században ment végbe Erre az időszakra esik a meseregény megszületése. Megjelennek olyan regények, amelyeket gyermekeknek szántak, történetük mesés. Ilyen pl: a Collodi híres könyve a Pinokkió 2. A meseregény születésének másik lehetősége, hogy egy szabályos tündérmese duzzad fel szerzője jóvoltából regény

méretűvé. Pl: Petőfi- János vitéz c műve Elbeszélő költeménnyé duzzadt csodálatos tündérmese. Akkor született, amikor a mesét még felnőttek számára írott műfajnak tekintettek, a 19 század közepén. A meseregény két műfaj kereszteződési pontján jött létre. 5 éves kortól a suliirodalom részeként ajánlhatók az egyszerűbb, egy cselekményszálra fűzött meseregények például: Bálint Ágnes: Tündér a vonaton. A hősök változatlanok maradnak a mű folyamán. Apró epizód felfűződéséből keletkezik Regényzárlatú végkifejlete van Valódi meseregény egyre bonyolultabb cselekményszövés, a szereplők egyre nagyobb száma és az a tulajdonságuk, hogy a befogadónak képesnek kell lennie egységben átlátni az egész szerkezetet. Pl: Kipling – A dzsungel könyve Selma Lagerlöf: (1858-1940) (Mårbacka-uo.) Az egyik legolvasottabb svéd szerzőnő. Meseregényét, a "Nils H olgerson csodálatos ut azásá"-t csak m agyarul

hús znál t öbbször adt ák k i. Az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudományos Akadémia tagja, s számos nagydíj és kitüntetés mellett a Nobel-díj birtokosa. Műveit több mint negyven nyelvre fordították. Földbirtokos nemesi család gyermeke. Apja és apai elődei magas rangú katonatisztek Kezdetben alig t ud j árni. E gész é letében bi ceg M agántanuló v olt 24 é ves k orában e gyedül m arad, a családi vagyon elvész, S. L Stockholmban tanítóképzőt végez Egy lányiskolában tanít, de már megjelennek versei is. Első jelentős műve: "Gösta Berling regéje" (Gösta Berlings saga). (1893) - Óriási siker, anyagi jólét, 33 éves korában befejezi a tanítói munkát. 41 évesen visszavásárolja a birtokot Utazgat: Olaszország, Egyiptom, Szentföld (Jeruzsálem). Mélyen hívő , vallásos ember. Az irodalomtudomány főművének a "Jeruzsálem"-et tekinti (1901-1902) Spiritiszta és vallásos indíttatású műve : „A

halál kocsisa”, ebből a 30 –as években film is készül. Legismertebb könyve a "Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban" 1906-ban a s véd k ormány pál yázatot hi rdetett e gy ol yan ol vasókönyv m egírására, am elyből a gyerekek m egismerhetik haz ájuk t ájaik, hagy ományait. Í gy s zületett a , am i s aga-formában megírt át tekintés az or szág f öldrajzáról, növ ény- és ál latvilágáról. K özponti t émája a s zépség, amely az írónő eszmevilágában esztétikai és etikai fogalom is egyben. A hős - bár törpe mesealak figurájában az írónő mégis az igazi embert láttatja, akinek története a szülő haza szeretetéről, az emberiességről szóló vallomás. Lyman Frank Baum: (1856-1919) (Chittennago [NY közelében]-Hollywood) Édesapja kádár, aki beszáll az olajüzletbe, és meggazdagodik. Baum fiatalon elkezd újságokban megjelenni cikkeivel. A színház iránt érdeklődik Első zenés játékát

"The Maid of Arran" címmel 1881-ben publikálja. Apja halála után a család ide-oda hányódik B különböző újságokban próbálkozik. Több balul sikerült kísérlet után a Chicagói Evening Postnál talál munkát Ezután utazó ügynök, s ekkor egy illusztrátorral (Maxfield Parrish) közösen kiadja első gyermekkönyvét 1 Mother Goose in Prose (Lúdanyó meséi prózában) címmel, 1897 –ben. 1899 William Wallace Denslow illusztrátorral közösen kiadja a Father Goose, His Book. (Lúd-apó könyve) c művét Az év gyermekkönyve lesz. 1900 Elkészül leghíresebb műve, "The Wonderful Wizard of Oz"- Óz a nagy varázsló címmel. Ezúttal is Denslow-val dolgozik 1902. A művet „felnőttesítik” és nagy sikerrel megy a Broadway –n (1902-1911-ig 293 el ő adás!) 1902-1908. A gyermekolvasók követelésére B megírja az Óz folytatásait Ezek meglehetősen gyenge tucat-művek. Pl ilyen a The Marvelous Land of Oz (Óz csodaországa)

(1904). 1908. A történetekből rádiójáték készül, majd 1910-ben négy rövid film is 1910-t ő l B. és családja Hollywoodban él Házát máig Ozcot néven ismerik Halála után utolsó könyve, a Glinda of Oz, Posztumusz jelenik meg 1920 -ban. Astrid Lindgren - (Vimmerby 1907-Stockholm 2002) Svéd ifjúsági írónő. Szülei parasztok voltak Sokat meséltek, később pedig olvasásra bíztatták gyermekeiket. A gyerekek a farmon, szabadon kószálhattak, szüleik igyekeztek minél kevésbé korlátozni őket. Astrid tizennyolc éves korában teherbe esett A családi konfliktus elől Stockholmba menekült, ahol tisztviselőnek tanult Miután megszületett fia, Lars, nevelő intézetbe adta Szülei azonban végül közbeavatkoztak, és unokájukat hazavitték. Stockholmban Lindgren tisztviselőként helyezkedett el. 1931-ben férjhez ment Sture Lindgrenhez. Két gyerekük született, akiknek Lindgren rengeteget mesélt Különösen gyakran betegeskedő kislányának,

Karinnak. Ezekből készült a Harisnyás Pippi kislánya tizedik születésnapjára A mesék főhőse, egy kilencéves árva kislány, Harisnyás Pippi egyedül él majmával és lovával. A szeplős, vörös copfos, csibész Pippi rendetlen, felemás zoknikban jár, tehát elvet mindenféle társadalmi konvenciót. Saját szabadsága a lehet ő legfontosabb számára Emberfelettien erős, és repülni is tud. A regényt Lindgren megpróbálta megjelentetni, de első próbálkozása nem járt sikerrel. Végül 1945-ben sikerült kiadnia a kötetet, mely a gyerekeknél hatalmas sikert aratott. A kritikusok viszont fanyalogva fogadták, kifogásuk: "nem példakép, nem kínál erkölcsi magaslatot, és meghatni sem akar, csupán azokra az alapvető igényekre válaszol, amelyekre a gyerekeknek szükségük van, hogy magukévá tegyék a világot". A kritikusok támadásai ellenére Harisnyás Pippi hamarosan világszerte népszerűvé vált, eddig összesen hatvan nyelvre

lefordították. Lindgren később két további könyvet írt Pippiről: Harisnyás Pippi hajóra száll (1946), Harisnyás Pippi a Déltengeren (1948). A Pippi történetekből később számos film is készült 1963-ban jelent meg az írónő Juharfalvi Emil c. regénye, melynek főhőse Emil, az ötéves örök rosszcsont kisfiú hamarosan Pippihez hasonló népszerűségre tett szert Az írónő további műveiben, Az ifjú mesterdetektívben (1946), Az Oroszlánszívű testvérekben (1973), vagy a Rabló lányában (1981) is olyan gyerekeket ábrázol, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szabadon álmodhatnak. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi. Fantázia-meseregénye, mely probléma gyermekregény egyben: Mio, édes fiam (Mio, min Mio1964) egy bántalmazott árva kisfiúról szól, akiről kiderül, hogy édesapja él, és Fantáziaország királya. A Harry Potter egyik elődjének is tekinthető Lindgren népszerűségét

kihasználva politikailag is aktívvá vált. A hatvanas években tiltakozott a Vietnámi háború ellen, a nyolcvanas években pedig küzdött a gyermekek jogaiért és a farmokon tenyésztett állatok életkörülményeinek javításáért. Az állatok életkörülményeit szabályozó, 1988- ban elfogadott törvény Lex Astridként vonult be a köztudatba. Lindgren nemcsak írónőként tett sokat az ifjúsági irodalomért. 1946-1970 között egy kiadó szerkesztőjeként sok fiatal tehetséges író indulását segítette, és sok kiváló külföldi gyermekkönyv megjelentetésében közreműködött. Az ő közbenjárására jött létre a gyermekek számára létrehozott stockholmi Junibacken Múzeum, mely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége. 2 12. tétel – A magyar meseregények A meseregény a 20. század kezdete óta jelen van a magyar gyermekirodalomban Szabó Magda: Tündér Lala – Klasszikus kettős világa, az embereké és a tündéreké egymás

mellett. a regény megoldása egyszerre mesei és mélyen filozófiai Török Sándor (1904-1985.) (Homoróddaróc-Bp) 1919 Brassóban, Fogarason tanul, a középiskolát abbahagyva fizikai munkákból él. 1922 színésznek áll. 1923 hírlapíró Kolozsvárott (Ellenzék, Újság), majd (1925) Temesváron (Temesvári Hírlap). 1929 a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931 a Magyarság és Az Újság közli tárcáit, riportjait. 1938 a Petőfi Társaság tagja. 1945-48 a Magyar Rádió Ünnepi levelek c sorozatát szerkeszti, mely betiltásáig a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatja meg. 1951 a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-66 a Család és Iskola felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Főbb díjai: 1933 Baumgarten-díj, 1974 József Attila-díj, 1980 A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) Andersen-diplomája, 1984 Aranytoll-díj Művei (gyermekregényei): 1934 A felsült óriás és a kilenc csoda, mesekönyv ; 1939 Kököjszi és

Bobojsza, 1945 Gilikoti, 1956 Csilicsala csodái; 1970 A varázsló, (Tóth Eszterrel); 1973, Hahó, Öcsi!; 1974, Hahó, a tenger! Kököjszi é s B obojsza: Ez egy Andris nevű kisfiúról szól, akit rendszeresen látogat két különleges megbízású törpe. Az a dolguk, hogy Andrist a születésétől az óvodáskorig kísérjék, megismertessék vele a világot, segítsenek neki elviselni a hétköznapi konfliktusait. A történet érdekes keveréke a mesének, az ismeretterjesztésnek a nevelő példázatának. A történetnek van egy magyar fejezete. Egy didaktikus történet a pofonról, mely a törpék okoskodása szerint érthető és megbocsátható/Holott nem az!/ Ez sokat elmond a magyar családok nevelési felfogásáról. „Másra voltam mérges, eljárt a kezem, mi van benne?”, „Egy pofon nem árthat meg.” Csukás István : Pom-Pom meséi Novellafűzér-típusúak, önálló könyvecskékben jelentek meg a történet-darabok. A meseregény állandó hőse

Bogyó (a tv-s változatban Picú) nevű kislány. A másik állandó szereplő Pom-Pom: ő az ideális mesélő.A történetekből egy egész kis városka világa bontakozik ki, sok-sok különleges figurával. Visszatérő szereplő Gombóc Artúr a telhetetlen csokievő A legfőbb közlendő, hogy mindenkire, minden extrém képességre szükség van egy közösségnek. Másképpen megfogalmazva, arról, hogy a másság nem hátrány, hanem előny, csak fel kell ismerni a hasznát. Minden meseepizód keretes, mindig elhangzik valami tanulság Lázár Ervin: 1985-ben jelent meg a Négyszögletű kerek erdő c. meseregénye, amely a korszak talán legfontosabb írása lett (rádiójáték készült belőle). A történet egy elvarázsolt erdőben játszódik, ahol a bevezető szerint a világ sérelmei elől elmenekült különféle tulajdonságokkal rendelkező alakok élnek együtt. Egy kicsi zöld tündér (Maminti), egy kék csodaló (Ló Szerafin), egy kiérdemesült cirkuszi

oroszlán (Bruckner Szigfrid), egy lassú észjárású ember (szörnyeteg Lajos), egy a világra megsértődött medve (Döm- dö-döm), egy fékezhetetlen agyvelejű nyúl (Aromo), egy lépegető fenyőfa (Nagy Zoárd) és kt macska, talán egy fiú (Mikkamakka) és egy 1 lány (Vacskamati) A történet csak a bevezetőben és az utolsó fejezetben ölti magára a meseregény jellemzőit, ott bukkan csak fel az igazi konfliktus és az igazi érték, melyet a hősök keresnek: a SZABADSÁG. Itt lép a történetbe a gonosz ( Kisfejű-Nagyfejű Zordon- Bordon), és itt találkozunk segítőivel, a pomogácsokkal. A megoldás mesei: a jó diadalmaskodik ( bár a világ ettől nem változik meg, szó se esik arról, hogy hőseink valaha is visszatérnének a való világba). A meseregényben keverednek a hagyományos állatmese, a példázat és a meseregény műfaji jellemzői. Kiemelendő, hogy a történet a reálisnak tűnő világból lép be a mesevilágba, de a befejezésnél

nem lép ki onnan. Jellegzetes egyszerre felnőttnek és gyereknek szóló mű: nyelvi humora, rejtett iróniája egyformán szórakoztat mindenkit. Külön érdemes kiemelni Lázár Ervin sokszor emlegetett névadó zsenialítását (állítólag gyermekei névjátéka volt az ötlet adó). Így születik pl Miska macskából a Mikkamakka. A meseregény közlendője a felnőttek számára legalább annyira érvényes, mint a gyermekeknek, legföljebb a megértés szintje, módja más: képi illetve fogalmi szintek különülhetnek el, mint minden igazi remekmű esetében. Meseregény nyelvi leleményessége, humora, játékossága, minden korosztályt képes megragadni. 2 13. tétel – Bálint Ágnes munkássága József Attila díjas író - szerkesztő – dramaturg A Magyar Televízió első gyermekműsorszerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziósműsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan

közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregényírója, fordítója. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. 14 éves korában folytatásokban közölték a FÁNNI, A MODERN TÜNDÉR című , első meseregényét. 1941-ben jelent meg második; meseregénye, az ELVARÁZSOLT EGÉRKISASSZONY, majd 1942-ben a harmadik, CIMBORÁK címmel. 1942-43-ban nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek nagy része nem jelent meg még nyomtatásban. 1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő -dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a TÉVÉ-MACI, és a

CICAVÍZIÓ monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN című bábsorozat, ezt követte a MAZSOLA, szintén bábsorozat, több folytatásban. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta. A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: KUKORI ÉS KOTKODA, FRAKK stb.1968-ban indította útjára a KUCKÓ-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. 1969-ben Janikovszky Éva írt róla. Az ő nevéhez fűződik a MAGYAR NÉPMESÉK első csokorba gyűjtése, vagy a VIZIPÓK, CSODAPÓK sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élő világ olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok. Közben több mesét és mesejátékot írt

a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának - onnan indult el A SZELEBURDI CSALÁD - meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt. 1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?, a MAZSOLA-könyvek, a FRAKK-kötetek, stb. A SZELEBURDI CSALÁD-ból és a HAJÓNAPLÓBÓL Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett. 1982-ben 60 éves születésnapján Zay László köszöntötte az Élet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhet ő (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb.) Utolsó meseregénye a VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ 2000-ben jelent meg. Férje (Dr. Németh Sándor) 1989-ben meghalt, s ezt a csapás nem tudta feldolgozni Visszavonult a maga zárt világába - most is

ott él. VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ: "Bálint Ágnes új kis történetei a Duna mellett játszódnak. Szereplői, Vivike, a vizitündér, és Valdi, a vizimanó, valamint barátaik a darazsak, tücskök, békák és egyéb kis bogarak úgy adnak ismereteket az évszakokról, az életről, a világról, hogy közben nem akarnak mást, mint elmesélni a kis vizitündér és a vizimanó szerelmét és egymásra találását." 1 FRAKK A MACSKÁK RÉME: Károly bácsi folyton zsörtölődik Irma nénivel, hogy elkényezteti a macskáit. Ő maga olyan kutyáról álmodozik, amelyik macskát reggelizik, macskát ebédel és vacsorázik, vagyis amelyik kordában tartaná a szemtelen cicusokat. Egy szép napon meg is jelenik egy mord vizslával, s ettől kezdve gyökerestől megváltozik a lusta Lukrécia és Szerénke élete. Frakk, a macskák réme gondoskodik róla, hogy akaratuk ellenére sportos életet éljenek. Ami azonban a kényeztetést illeti, hát nem olyan

egyértelmű a dolog. A kötetet Várnai György mulatságos, találó rajzai díszítik. 2 14. tétel - A gyermekregény műfaja, vázlatos története Gyermekirodalom: A 10-12 évesnél fiatalabb gyermekek szórakoztatására, erkölcsi szellemi épülésre írt művek. A gyermekversek, népi játékok, mondókák, mesék, népmesék, gyermekszínjátékok, bábjátékok, esetleg filmszövegek, rajzfilmszövegek tartoznak ide. A mesék a gyermek képzelőerejét, beleérző-készségét hozzák mozgásba, általában szerencsés kimenetűek, így a gyermek sokkal szívesebben oldódik fel a megnyugtató végkifejletben. Regény: nagyepikai műfaj. Nagy terjedelmű, egy hosszú időszakot átölelő történet cselekménye szerteágazó, változatos. Sok szereplője van, akiknek jellemfejlődését, érzelemés gondolatvilágát a cselekmény kibontakozása által mutatja be Carlo (Lorenzini) Collodi (1826-1890) (Collodi-Firenze) Gyermek- és ifjúkorának jó részét anyja

szülő falujában, Collodiban töltötte, innen későbbi írói név-választása. Egyházi iskolában tanult, de az olasz egységért folytatott küzdelem eltérítette a papi hivatástól. Önkéntesként harcol Az Olasz Királyság létrejötte után, 1861ben, egy ideig a firenzei prefektúrán a színházi cenzori bizottság tagja volt, közben négy vígjátékot és két regényt is írt, de ezek nem arattak különösebb sikert. Az 1870-es évek közepétől ismét témát váltott, figyelmét a gyermekirodalom kötötte le, bár soha nem nősült meg, s gyermekei sem voltak. Eleinte a francia Charles Perrault örökbecsű meséit (Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Csizmás Kandúr) ültette át olaszra, majd hamarosan maga is teremtett mesefigurákat. 1876-ban jelent meg a Gianettino, majd két évvel később a Minuzzolo című kötete, amelyek két vásott csibész kalandjait elevenítették meg sok humorral és emberséggel. 1881-től a Giornale de i bam bini című

gyermekújság kezdte folytatásokban közölni a Egy bábu t örténete c. művét Ennek főhőse Pinokkió, e gy é letre k elt f abábu, aki csibészségéből, önfejűségéből, engedetlenségéből következően számos keserves kaland árán tanulja meg, mit jelent embernek lenni. A mese végére igazi húsvér kisfiúvá válik megalkotója, az idős Gepetto mester legnagyobb örömére. A mű már az első részektől óriási siker volt, s hamar népszerűvé tette alkotóját, ám az eg yház f elemelte s zavát a m ese el len, mondván: „a lázadás szellemét közvetíti a gyanútlan ifjú olvasók felé”. A mű 1883-ban könyv alakban is megjelent Pinokkió kalandjai címmel, Eugenio Mazzanti illusztrációival. Bár készült színházi adaptációja is, első sorban a filmesek fa ntáziáját m ozgatta m eg. Az első némafilmes feldolgozás már 1911-ben elkészült, Giulio Antamoro rendezésében. A mese Walt Disney figyelmét sem kerülte el, s 1940-ben

megszületett minden idők egyik legsikeresebb rajzfilmje is, amely azóta is gyerekek millióit bűvöli el csodás képi világával. Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) (Florida 1835-Stormfield 1910) Amerikai író és humorista. 1839-ben a család a Mississippi menti Hannibalba költözött Itt nyüzsgő élet, matrózok, kereskedők – kikötőváros. Gőzhajó-kormányos akar lenni Nagy hatást tettek rá rabszolgájuk, Jenny meséi. Tizenegy évesen édesapja halála miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Több zűrös ügybe is belekeveredett és a börtönt is megjárta Az ott eltöltött időszak azonban nem volt haszontalan számára: itt tanulta meg a történetmondás művészetét. Tizenhárom évesen a sajtóban dolgozik Elsőbb nyomdász, majd 1851-től gépíró bátyja, Orion lapjánál, a Hannibal Western Union-nál. Tizenhat éves korától már rövid írásai is megjelennek. 1854-ben a Mississippi mentén utazgat 1859-ben letette a kormányosi vizsgát, és

így megvalósulhatott gyermekkori álma, gőzhajó-kormányos lett a Mississippin. A Polgárháború miatt ennek vége lesz. 1862, Territorial Enterprise riportere Itt 1863-tól cikkeit Mark Twain álnéven jegyzi, ami hajós nyelven azt jelenti, hogy két öl mélységű. 1864-től 1 Kaliforniában élt, ahol számos újság tudósítójaként tevékenykedett. Twain legjobb műveit az 1870-es és az 1880-as években írta. 1876: Tom Sawyer kalandjai, (önéletrajzi elemek) 1882: Koldus és királyfi. 1889: Egy jenki Arthur király udvarában. (mikszáthi társadalomszatíra) 1884: Huckleberry Finn. (A T S k folytatása) Az amerikai irodalomtudósok legjobb alkotásának tartják. Különleges témáit humorral, és köznyelvi fordulatai ellenére költői nyelven dolgozta fel. Twain a beszélt nyelvben gyökerező, egyszerű és tiszta nyelvi világot teremtett. Az amerikai témák, helyszínek és a nyelv iránti érdeklődésével megelőzte kortársait. Később az amerikai

irodalom olyan mesterei, mint Faulkner vagy Hemingway tartották példaképüknek. Antoine Roger de Saint-Exupery (Lyon 1900-Földközi-tenge1944r) A régi francia nemesi családból származó hivatásos pilóta, majd felderítő pilóta az irodalmat csupán másodsorban műveli. Regényei inkább naplószerű önvallomások Kiemelkedik az Éjszakai repülés c. kötet két darabja, A déli futárgép (1929) és az Egyedül a felhők felett (1931). Még a háború alatt jelent meg A kis herceg (1943) c , gyermekeknek és felnőtteknek szánt meséje saját illusztrációival. A boldogság, az élet értelmének keresése a század legkedveltebb irodalmi meséi között szerepel. „Kétfedelű ” könyv, az egzisztencializmus eszméivel. A regényben önéletrajzi elemek (korábbi kényszerleszállása ill házassága) is megjelennek. (Pl feleségét áll e szavakkal jegyezte el: „szelídíts meg!”) 2 15. tétel: A magyar gyermekregények ( Szabó Magda: Tündér Lala,

Csukás: Keménykalap és krumpliorr ) Nagyepika, gyermekregény Jellegzetes gyermek-életérzésekről, problémákról, vágyakról szóló nagyepikai mű. Megjelenési formái: •Fantázia-gyermekregény. Elsőlátásra a meseregényekre emlékeztet, de középpontjában mégis a gyermekek állnak. (Tündér Lala, Harry Potter stb) •Realisztikus gyermekregény. A történet fantáziagazdag, de mégis a valósághoz kapcsolódik, elvileg megtörténhetne. (Keménykalap és krumpliorr, A világ legszebb lovai stb) Egyéb szempontok szerinti csoportosítási lehetőségek: •Olvasók neme szerint. Kalandregény-lányregény •Cselekmény szerint. Bandaregény (Keménykalap és krumpliorr, A Pál utcai fiúk, Emil és a detektívek), probléma-regény (A két Lotti, A világ legszebb lovai, Tündér Lala), vakációregény (Éljen a száműzetés, Vakáció a halott utcában), utaztató kalandregény (Május 35. Az emberke), nevelődés regény (Tüskevár, Harry Potter)

Állatregény (Vuk) stb. Szabó Magda (1917. Debrecen) Életrajza: Nemesi-értelmiségi család, felmenői közül többen is írogattak. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Tanulmányait szülővárosában végezte a Dóczi Leánynevelő Intézetben Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Szülővárosában érettségizett 1935-ben és 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgartendíjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként

tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férje halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Gyermek és ifjúsági művei: Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958); Bárány Boldizsár (verses mese, 1958); Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959); Sziget-kék (meseregény, 1959); Az őz (regény, 1959); Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961); Tündér Lala (gyermek-meseregény, 1965); Abigél (ifjúsági regény, 1970); Csukás

István (Kisújszállás, 1936.) Apja kovácsmester volt. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába – hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt.Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. Tanulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Mű vészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a 1 Néphadsereg című lapnál dolgozott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa 1978tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője Egy ideig szerkesztő bizottsági tag az Új Időnél, majd a Kölyök Magazinnál; 1993-ban a Piros Pont főszerkesztője – e rövid idő szakok közben szabadfoglalkozású író. Korai költészetében a

nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be. Későbbi veseinek meghatározó vonása az életszeretet. A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska c színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr c. játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Fontosabb díjai: József Attila-díj (1977, 1987), Andersen-díj (1985), Kossuth-díj (1999). Műveiből: Mirr-Murr-sorozat: Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967); Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969); Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból (mese, 1975); Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjaiból (mesék, 1977); Pom Pom-sorozat: Szegény Gombóc Artúr (meser., 1979); Pom Pom meséi (meser, 1979); A radírpók (meser.,1979); Festéktüsszentő Hapci Benő (meser, 1980); A

bátor Tintanyúl (meser, 1981); Madárvédő Golyókapkodó (meser., 1982); Civakodó cipőikrek (meser, 1983); Pom Pom főz (meser., 1985); Az óriástüdejű levegőfújó (meser., 1985); Pom Pom meghív uzsonnára (mesekönyv, 1986); Lesből támadó ruhaszárítókötél (képes mesekönyv, 1986); Órarugógerincű Felpattanó (meser., 1987); A magányos szamovár (meser, 1988); Süsü-sorozat: Süsü a sárkány (meser., 1980); Süsü újabb kalandjai (meser, 1983); Süsü és a sárkánylány (meser.1987); Süsü csapdába esik (meser, 1988) A legkisebb Ugrifüles-sorozat: A legkisebb Ugrifüles (meser., 1985); A legkisebb Ugrifüles a városban (meser, 1985); Ugrifüles az illemtanár (mesekönyv, 1986) A nagy ho-ho-ho-horgász sorozatból: A nagy ho-ho-ho-horgász (képeskönyv, 1985); A nagy ho-ho-ho-horgászverseny (meser., 1987); A Főkukac csavarog (mesekönyv, 1988) Egyéb mesék: Erdőben jártam (mesekönyv, 1968); Sebaj Tóbiás (mesekönyv, 1985); Kelekótya kandúrok

(mese,1987); Hapci-rakéta a Hókuszpókusz szigetekre (meser.,1987); Sün Balázs (verses mese,1990) Gyermekregényeiből: Pintyőke-cirkusz, világszám! (1971); Keménykalap és Krumpliorr (1973); Nyár a szigeten, (1975); Vakáció a halott utcában (1976); Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (1978); Csicsóka és a moszkitók (1982) Lázár Ervin (1936, Bp. – 2006 dec 22 Bp) Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei AlsóRácegrespusztán töltötte gyermekkorát Egyetem: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészkar, újságíró szak. Eötvös Kollégium 1959 február 1-jét ő l az Esti Pécsi Napló újságírója. Magyartanári diploma: 1961 A Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. 1965-től Bp,: Élet és Irodalom, tördelő szerkesztő ahol 1971 -től kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja Majd Magyar Napló, Pesti Hírlap, Magyar Nemzet. 1992 szeptemberétől a

Hitel olvasószerkesztője Hatvanévesen ment nyugdíjba. 1959-t ő l 1994-ig tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, ahol választmányi tag volt. 1994-t ő l volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számára meghatározó a gyermekkor alapélménye Stílusa 2 filmszerű , „láttató”, dialógusai balladisztikusan tömörek. Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Állandó illusztrátora: Réber László Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólalnak meg. Főbb munkái: A kisfiú meg az oroszlánok (1964) – meseregény; Csonkacsütörtök (1966) – elbeszélések; A fehér tigris (1971) – regény; Buddha szomorú (1973) – elbeszélések; A Hétfej û Tündér (1973) – mesék; Berzsián és Dideki (1979) - meseregény ; Gyere haza, Mikkamakka!

(1980) – meseregény; Szegény Dzsoni és Árnika (1981) – meseregény; A Négyszöglet û Kerek Erdő (1985) – mesék; Tuvudsz ivígy? (1987) – elbeszélések; Bab Berci kalandjai (1989) – meseregény; A manógyár (1993) – mesék; Hét szeret õ m (1994) – novellák; Csillagmajor (1996) – elbeszélések; Hapcikirály (1998) - mesék 1985-ben jelent meg a Négyszögletű kerek erdő c. meseregénye, amely a korszak talán legfontosabb írása lett (rádiójáték készült belőle). A történet egy elvarázsolt erdőben játszódik, ahol a bevezető szerint a világ sérelmei elől elmenekült különféle tulajdonságokkal rendelkező alakok élnek együtt. Egy kicsi zöld tündér (Maminti), egy kék csodaló (Ló Szerafin), egy kiérdemesült cirkuszi oroszlán (Bruckner Szigfrid), egy lassú észjárású ember (szörnyeteg Lajos), egy a világra megsértődött medve (Döm- dö-döm), egy fékezhetetlen agyvelejű nyúl (Aromo), egy lépegető fenyőfa (Nagy

Zoárd) és kt macska, talán egy fiú (Mikkamakka) és egy lány (Vacskamati) A történet csak a bevezetőben és az utolsó fejezetben ölti magára a meseregény jellemzőit, ott bukkan csak fel az igazi konfliktus és az igazi érték, melyet a hősök keresnek: a SZABADSÁG. Itt lép a történetbe a gonosz ( KisfejűNagyfejű Zordon- Bordon), és itt találkozunk segítőivel, a pomogácsokkal A megoldás mesei: a jó diadalmaskodik ( bár a világ ettől nem változik meg, szó se esik arról, hogy hőseink valaha is visszatérnének a való világba). A meseregényben keverednek a hagyományos állatmese, a példázat és a meseregény műfaji jellemzői. Kiemelendő, hogy a történet a reálisnak tűnő világból lép be a mesevilágba, de a befejezésnél nem lép ki onnan. Jellegzetes egyszerre felnőttnek és gyereknek szóló mű: nyelvi humora, rejtett iróniája egyformán szórakoztat mindenkit. Külön érdemes kiemelni Lázár Ervin sokszor emlegetett névadó

zsenialítását (állítólag gyermekei névjátéka volt az ötlet adó). Így születik pl Miska macskából a Mikkamakka. A meseregény közlendője a felnőttek számára legalább annyira érvényes, mint a gyermekeknek, legföljebb a megértés szintje, módja más: képi illetve fogalmi szintek különülhetnek el, mint minden igazi remekmű esetében. Valamennyi gyermeknek írt műve maradandó érték. 3 16. tétel : A külföldi ifjúsági regények Rudyard Kipling (1868-1935) (Bombay-London) Angol regényíró, novellista és költő . Az indiai Bombayban született Metodista lelkész apja egy bombayi képzőművészeti is kola ta nára, a nyja B aldwin a ngol min iszterelnök nagynénje volt. Hatéves korában Angliába küldték tanulni Előbb nevelő szülőknél nevelkedett, majd a Westard Hobeli katonai kollégiumban tanult. Rossz látása miatt nem léphetett katonai pályára Kollégiumi élményeiről szól Stalky és Tsa (1899)c. regénye 1882-ben visszatért

Indiába, ahol újságíróként dolgozott. Itt jelentek meg első novellái és versei 1889-ben Kipling Angliában telepedett l e, ahol írásaival h atalmas s ikert aratott. Igazán elismert költővé a Barrack-Room Ballads ( Kaszárnyabal-ladák) c. kötetével vá lt, m ely 1892 -ben j elent m eg A köt etben hagyományos m odorban í rt balladák é s hum oros, c ockney-tájszólásban, ka tona-argóban megszólaló v ersek t alálhatók. Ugyanebben az évben megnősült, ma jd a merikai f elesége vermonti b irtokára k öltöztek. Itt ír ta A dzsungel kön yvét ( 1894), é s A dz sungel kön yve második r észét ( 1895), m elyekben m egszemélyesíti a t ermészetet, és s zinte em beri egyéniséggel ruházza f el a d zsungel v adállatait. A f arkasok fölnevelte Maugli t örténetével Kipling a zt ta nítja, h ogy a z é let á llandó küz delem, a melyben a gyengébb ál dozatul es ik az erősebbnek, a dzsungel kegyetlen törvényéből azonban ne m hi ányzik a

méltányosság és a szolidaritás sem. Az ember intelligenciájánál fogva legyőzi a természet erőit, de csak akkor, ha gondolkodása józan és kiszámított. 1899-ben Dél-Afrikában dolgozott haditudósítóként, és lelkes beszámolókat írt a búr háborúról. 1901-ben jelent meg legjobb regénye, a Kim Ebben is, ahogy életművének nagy részében a fehér ember gyarmati uralmát magasztos küldetésként ábrázolja. 1907 -ben megkapta a z ir odalmi N obel-díjat A z e lső világháborúban ismét lelkes haditudósításokat ír t, ma jd miu tán f iát e lvesztette a háborúban, r egényben dol gozta f el f ia alakulatának történetét. 1935 január 18-án halt meg Londonban Önéletrajza, a Something of myself (Valamit magamról)halála után, 1937-ben jelent meg. Gyermek és ifjúsági művei: • A dzsungel könyve 1-2. (1894-95) • Állatmesék (Just so stories) (1902) A dzsungel könyve A dz sungel kön yve (The J ungle Book) ( 1894) Rudyard K ipling

novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és egy Maugli nevű fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat. Kipling Indiában született, így jól ismerte az indiai dzsungelt A könyvben szereplő történeteknek rendszerint súlyos erkölcsi mondanivalójuk van, amely mint a dzsungel t örvénye jelenik meg a novellákban. M indegyik történetben s zerepelnek em beri tulajdonságokkal f elruházott, antropomorf állatok. Minden novella egy verssel kezdődik és végződik. További novellák jelentek meg az 1985-ös The Second Jungle Book című kötetben, melyet a magyar kiadásokban rendszerint nem választanak külön az első könyv történeteitől. A könyvet Benedek M arcell fordította ma gyarra, é s Haranghy Jenő készített h ozzá illusztrációkat. Fejezetek • Maugli testvérei - Maugli, az indiai gyermek szüleit megöli Sir

Kán, a tigris. A fiút a Szioni-dombokon élő farkasfalka neveli fel. Tíz év elteltével Maugli bosszút áll Sir Kánon. • Ká vadászata - A hét éves Mauglit elrabolja egy majomcsapat. Barátai, Balú, a medve és Bagira, a fekete párduc Kától, az óriáskígyótól kérnek segítséget, hogy megmentsék a fiút. • Tigris! Tigris! - Maugli megpróbál beilleszkedni az emberek közé, egy Messzua nevű asszony fogadja be. Sir Kán bosszút akar állni Mauglin, aki végül legyőzi a tigrist • • • • • • • • • • • • Rátok szabadítom a dzsungelt - Az emberek boszorkánysággal vádolják Messzuát, és meg ak arják é getni. M augli a v adállatok s egítségével k iszabadítja az as szonyt, és lerombolja a falut. A vörös kut yák - A dólok, a D ekkán-fennsíkon élő vadkutyák behatolnak a f arkasok vadászterületére. Maugli segít a farkasoknak legyőzni a betolakodókat A király ankusa - Maugli egy elhagyott városban egy

kincseskamrát talál, amelyet egy fehér kobra őriz. A kígyó figyelmeztetése ellenére Maugli elhoz eg y ankust (elefántösztökélő fegyvert) a kamrából, és ez a tette négy ember életébe kerül Hogyan s zületett a félelem - Háti, a böl cs elefánt elmeséli M auglinak, miért v annak olyan éjszakák, amikor a tigrisek ölhetnek embert. Tavaszi futás - Tavasszal az összes állat elfordul az immár felnőtt Mauglitól, aki úgy határoz, ú jból v isszatér az em berekhez. Balú, Bagira, K á és a farkasok f elkeresik, hogy búcsút vegyenek tőle. Riki-tiki-tévi - Riki-tiki-tévit, a f iatal mongúzt egy indiában élő angol család fogadja be. A mongúz megvédelmezi a családot Nagtól és Nagainától, a két kobrától A fe hér fó ka - Kotik, a f ehér fóka úgy h atároz, hog y m egkeresi a h elyet, ah ol az emberek nem vadásznak a fókákra, és elvezeti oda a népét. Kis T umáj és az el efántok t ánca - Tumáj, a f iatal el efánthajcsár e gy

éj szaka szemtanúja lesz az elefántok táncának. A kr okodilus t örténete - A m ugger-gauti M ugger, e gy is tenként tis ztelt emberevő krokodil elmeséli élete történetét egy sakálnak és egy golyvás-darunak. Kvikvern - Kotuko, a z eszkimó fiú és eg y es zkimó l ány m agukra m aradnak a s arki télben, amíg hűséges szánhúzó kutyáik meg nem találják őket. A királynő szolgái - A történet elbeszélője fültanúja lesz az indiai h adseregben szolgáló állatok beszélgetésének, akik egy katonai parádéra készülnek. Purun bagát csodája - Egy i ndiai katonatiszt, P urun Dász l emond hatalmáról, remete lesz a Himalájában. Egy éjszaka megment egy falut a földcsuszamlástól Miguel de Cervantes Saavedra (1547- 1616.) (Alcalá de Henares-Madrid ) Spanyol í ró, ka tona é s kalandor. Hidalgó s zármazású, s okfelé ut azott, 1570 –től ka tonai szolgálat, a l epantói tengeri csatában is részt vett (törökök ellen-örökre lebénult

a bal keze). Sp.-ba visszafelé algíri kalózok elfogják Hazatérte után szerencsétlen házasság, balul sikerült vállalatok. M egfordul S evillában, Valladolidban, m ajd M adrid T öbbször i s bör tönbe k erül, legutoljára g yilkossági bűnrészesség vádjával ( ártatlan v olt). U tolsó r egénye me gírása u tán hat nappal halt meg. Leghíresebb regénye a Don Quijote. (I rész: 1605 II rész: 1615) A Don Quijote óriási hatást gyakorolt a vi lágirodalomra. A „ búsképű lovag” alakját a világ minden táján i smerik. J ames J oyce, Jorge Luis B orges s tb A z „ első modern regénynek” tartják. Magyarországon M ikszáth K álmán: Beszterce o stroma c. regényének főhőse, Pongrácz g róf született a Don Quijote hatására. Már saját korában is az „apródok kedvelt olvasmánya” volt Később kihagyásokkal és rövidítésekkel több ny elven i s m egjelentek f iatalok, g yermekek számára készült összefoglalásai. A hagyomány

szerint a Don Quijotét (teljes címén: Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha) Argamasilla börtönében írta La Mancha grófságban. Az író szándéka az volt, hogy minél egyszerűbb nyelvezetű regényében képet adjon kora társadalmáról, közben pedig megfricskázza a r endkívüli n épszerűségnek örvendő lovagregényeket és pikareszkeket. Amikor a regény első része 1605-ben megjelent, Cervantes nagy elismertségre tett szert – ami azonban cs ak k evéssé l átszott meg an yagi h elyzetén, r áadásul a k or l egnagyobb b efolyással bíró dr ámaírója, Lope d e V ega is kárhoztatta őt. A könyv második részét 1615-ben a dta ki annak hatására, hogy egy író már megalkotta a népszerű első rész folytatását. Mindezt bele is írta az első modern regénynek tekintett művébe. A könyv főhőse Alonso Quijano, egy vidéki úriember, aki rengeteg lovagregényt olvasott, aminek hatására meggyőződésévé vált, hogy ő is vándorló

lovag. M int „ Don Q uijote de l a Mancha” i ndult e l ka landokat ke resni, „ fegyverhordozójával” az egyszerű észjárású Sancho Panzával. A „ hölgy”, akinek a kut atására i ndul Quijote, Dulcinea de l T oboso, s zintén e gy képzeletbeli szereplő, aki lehet Aldonza Lorenzo, egy lány a szomszéd tanyából. Igazi kiléte azonban m indvégig r ejtély m arad, m inthogy a r egényben m agában m eg s em j elenik, a személyére történő utalások ellentmondanak egymásnak (ugyanis Dulcinea Tobosóban kocsmároslány). Ő lesz az illúziójában ragadt „lovag” nemes szereleme A r egény s zerkezete a korabeli d ivatos pikareszkekre épít. A pi kareszk ( kópéregény) főhőse egy átlagos csirkefogó (picaro), aki különféle mókás történeteken esik keresztül, mulattatva az olvasót. Cervantes a kópét egy lovaggal helyettesítette A regény szerkezetében feltűnik a novellaszerűség is, tö bb tö rténet is m egszakítja a c selekményt, il yen

Az okt alan kíváncsiról szóló közbeékelt történet is. Két külön részben adták ki Az elmés nemes Don Quijote de la Manchát, ez lett a spanyol aranykor legnagyobb hatású irodalmi munkája és valószínűleg az egész spanyol i rodalomé. Ez volt az első újkori regény. Mint a nyugati modern irodalom egyik alapműve, gyakran látható a legnagyobb fikciós művek mindenkori listáján.[1] Don Quijote alakja az örök illúziók és reménytelen küzdelmek (szélmalomharcok) allegóriája lett. Daniel Defoe (Daniel Foe) (1660-1731 ) (London-u.o) Angol í ró, új ságíró, pa mfletszerző. Alacsony s zármazású ( egy gyertyamártó f ia) A n emesi hangzású „de” szócskát politikai célból vette föl. Gyermekkorában szemtanúja a londoni nagy pestisnek és a londoni tűzvésznek. Utaztató k alandregényeket í r (Singleton k apitány, M oll Flanders). Leghíresebb műve: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai (1719) Alapja egy

újsághír: egy Daniel Selkirck nevű hajótöröttről. Defoe hőse, Robinson, kalandor, aki ha jótörést s zenved. Megszervezi az él etét: eg yedül s em s zakad el a tá rsadalomtól A regény a természet felett úrrá levő, puritán-protestáns angol polgárról szól. Viszonylag hamar ifjúsági művé v ált; er kölcsi-filozófiai r észeit e lhagyó ö sszefoglalásokká dolgozták á t a történetet. Óriási hatás, rengeteg utánzó („Robinzonád” Pl Jules Verne: Kétévi vakáció) Magyarországon p l. S zekér J oachim ( ciszterci t anító s zerzetes) d olgozta f öl: A m agyar Robinson, vagyis Ú jvári és M iskei magyar v itézeknek v iszontagságai és az oknak e vi lág különbféle részeiben történt csodálatos esetei (1808.) Tanítani és szórakoztatni akar A regény teljes címe: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai. A történet a hős vallásos neveltetésével és kalandos üzleteivel kezdődik. Megismerünk egy

vállalkozó szellemű üzletembert, amolyan igazi kalandor kereskedőt. Ez jut egy üzleti útja alkalmából viharba. A hajótörésből egyedül menekül meg, kievickél egy puszta szigetre Ami ettől kezdve t örténik, az a t ulajdonképpeni R obinson-történet. A ma gára ma radt ember megszervezi a z e gyedüllétet. N em él tá rsadalmon k ívüli é letet, h anem e gyedül is egy életrendszert alakít ki, amely nem szakad el az elvesztett társadalomtól. Például még naptárt is készít, hogy tudja, melyik év melyik napjánál tart. A regény pompás képe a természet felett úrrá levő embernek. Robinson egymagában is képes megőrizni ember voltát és emberi méltóságát. És egymagában is polgári él etet él Annyira, hogy amikor tizennyolc év után egy odavetődő vadembert ejt rabul, ezt szolgájává teszi. Robinson egymagában is osztálytársadalomban él, amelybe az odakerülő másik mint kizsákmányolt s orozódik be . E z a pol gár a zonban pur

itán, a ki e gyedül i s e rkölcsi elmélkedésekkel é s m agyarázatokkal kí séri t etteit. V égül hus zonnyolc é v ut án e gy ha jó rátalál, és végre visszatérhet az emberi közösségbe. A R obinsont a m aga t eljes e gészében m ár rég n em s zokás ol vasni. A t úl s ok e rkölcsi elmélkedés f árasztóvá i s t enné. S okkal é rdekesebb, hog y R obinson m it c sinál, m int hog y a szerző miféle magyarázatokat fűz hozzá. A regényt sokszor lerövidítették, átdolgozták, legtöbbször az ifjúság számára. S lett a polgári rátermettség példázatából az emberi lelemény gyermekeknek s zóló dicshimnusza. D e a kár e redetiben ol vassuk, a kár kül önféle átdolgozásban, a l ényeg D efoe n agy l eleménye: a t ermészetben e gyedül, m agára u talva i s győzedelmesen érvényesülő ember halhatatlan története. Nagy időkre adott példát Defoe regénye. Se szeri, se száma a különböző robinzonádoknak, va gyis a m agára m

aradt e gy va gy ke vés s zámú e mber ka landjainak a természet v iszontagságai k özött. K özvetlen h atása a mi s zázadunkig te rjed S a mi századunkban számos filmet is csináltak belőle. De irodalmi hatásánál i s f ontosabb, hog y Robinson bevonult az olvasó emberiség személyes ismerősei közé. És példaképe lett a természet veszedelmei között önmagát fenntartó, erkölcsi méltóságát megőrizni képes, szívós és erős lelkű embernek. Jonathan Isaac Bickerstaff‘ Swift (1667-1745) (Dublin-U.o) Író, új ságíró, a nglikán pap. A zon ke vés a ngol pr otestáns e gyike, a kiket a z í rek na gyon kedveltek. Fiatalon A ngliába k erül, ahol titkár és házitanító előkelő házakban Megalázó helyzetek-vidékre költözik, lelkész lesz. Verseket ír, felfigyelnek rá az angol és az ír irodalmi körökben e gyaránt. Irodalmi ba rátság E sther Johnsonnal E sther n yolc-kilenc é ves vol t, amikor a z elemi tu dnivalókra oktatta. A

sszonykorában ő lesz múzsája Swift a műveiben Stellának n evezi. Levelek S tellához – első prózai műve Első szatirikus műve A kön yvek csatája. (szatíra és paródia) Majd Hordómese - amelyet az író élete legjobb művének vallott mindvégig - a vallási vitákat figurázza ki. Mindegyik felekezet sértve érezte magát Sikertelen politikai pálya ut án ( a békepárti toryk oldalán áll) fő esperesként vi sszatér D ublinba. Itt: Pamfletek - a nyomorgó, megalázott ír nép érdekében. Dublinban készült a Gulliver utazásai különböző népekhez - formáját t ekintve ha jós ka landregény, valójában pa rodisztikus társadalmi szatíra. (1726) Négy részből áll: • Gulliver utazása Lilliputba• Gulliver utazása Brobdignagba • Gulliver utazása Laputába és Japánba • Gulliver utazása a nyihahák földjére (Houyhnhnms) Az első két rész lett gyermekirodalmi olvasmánnyá. Azóta többször földolgozták, többen írtak új kalandokat

történeteihez . Pl.: Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba ill Capillária, Szathmári Sándor: Kazohinia Antiutópia (disztópia). Életművének csúcsa a Gulliver utazásai, 1726 nagyszabású szatirikus összefoglalás, frontális támadás az emberi, társadalmi romlottság, kártékonyság, sötét fanatizmus, az ember mérhetetlen önhi ttsége e llen. A z önhi tt, na iv G ulliver a z önf elfedezés út ját j árja be a nnak felismeréséig, h ogy az e mber cs upán értelmes állat, ak iben az ál lat elnyomja az értelmet. A látszólag mulatságos kalandok mögül átizzik Swift elemi erejű morális felháborodása, s ha a mai olvasó előtt rejtve marad is a korabeli szatirikus utalások tömege, a négy könyvben megérzi a X X. s zázadban m ár m egszokott, a bszurd s zatírával „ sokkoló” i rodalom kor ai példáját. A címszereplő olyan átlagembert képvisel, aki mentes azoktól a végletektől, amelyekkel útjai s orán s zembesül. G ullivert u tazásai

a t ársadalmi b erendezkedésnek n égyféle zsákutcájával ismertetik meg. Lilliput a kétpártrendszer, Brobdingnag a felvilágosult önkény, Laputa a tökéletesen megtervezett társadalom hiábavalóságát példázza, a befejező rész pedig az és z és a s zenvedély által i rányított él et f onákságára h ívja f öl a f igyelmet. A G ulliver egészéről elmondhatjuk, hogy kevés mű akad a világirodalomban, amelynek hatása ennyire nyugtalanító l enne. Az u tazó n em t alál értéket az él etben, m ivel cs ak e gymást t agadó s egyformán e lhibázott vi lágokkal i smerkedett m eg. Borúlátása r észint r endkívüli e rkölcsi érzékenységéből következett, részint állóképszerű világszemléletéből. Más klasszicista írókhoz ha sonlóan vá ltoztathatatlan a lá- és f ölérendeltséget t ulajdonított a l ényeknek. A szervetlen anyagokat képzelte el a létezők nagy láncolatának legalján, és az Istent a legtetején. E l áncolatban m

inden e gyes l énynek e gyszer s mindenkorra m eghatározott r angja v an. A z ember áll legközelebb az Istenhez, de ő sem változtathat helyzetén, erre irányuló próbálkozásai el eve k udarcra v annak í télve. A Gulliver az ef féle t örekvések h iábavalóságát hivatott bemutatni. Az angol klasszicizmus legnagyobb alakjának főműve, a Gulliver utazásai a korban oly népszerű utaztató regények cselekménybonyolítását követi, de a „világirodalom legnagyobb szatírája - nemcsak művészi értékénél fogva, hanem, hogy úgy mondjuk, átmérőjénél fogva is. Más szatíra egy-egy emberi gyengeséget, divatot vagy visszaélést ostoroz, Gulliver egész embervoltunk rettentő kicsúfolása. Swift kiemeli magát az emberfajta közösségéből, hogy megmutassa az egész fajta eredendő és javíthatatlan gyengeségét, gonoszságát és ostobaságát. Iróniája elől nincs menekvés, sima és éles mondatai behatolnak a legvastagabb önbizalom páncélja

m ögé i s. O lvasása k özben az em ber m élyen s zégyelli, h ogy e mber M aga m ondja, hogy ol yan m ondatokat a kar í rni, am elyek o storcsapásként h atnak az o lvasóra. S ikerült i s neki.” (Szerb Antal) A mű négy részének mindegyikében maga a világjáró hajóorvos, Gulliver számol be egyegy utazásáról (Swift ezzel a módszerrel is hitelesíti a történetet). A címszereplő először a nagyzási hóbortban szenvedő törpék országába, Lilliputba jut. A helyiek által Emberhegynek nevezett utazó bekapcsolódik az ország életébe, megismerkedik a törvényekkel, s zokásokkal, a z or szág s úlyos gondjaival: a pá rtviszállyal é s a s zembenálló szektáknak az ország biztonságát is veszélyeztető ellenségeskedésével: „Körülbelül hetven holdévvel ezelőtt robbant ki egy belső harc, a Tramecksan- és S lamecksan-párt köz ött. A nevek onnan származnak, hogy az egyik politikai frakció magas, a másik meg alacsony sarkú cipőben

járt, így óhajtották megkülönböztetni magukat egymástól. Valljuk be, hogy a magas sarkú cipő valóban egész sajátos harmóniában van ősi alkotmányos szokásainkkal; viszont akárhogy áll is a jogi helyzet, a tény mégis az, hogy őfelsége a leghatározottabban csakis az alacsony sarkú cipőket favorizálja már régóta az állami adminisztráció minden területén: az összes közhivatalokban éppúgy, mint a császári korona magánbirtokain. // A gyűlölködés a két párt között az elvakultság oly magas fokára hágott, hogy az ellenfelek nem hajlandók egy asztalnál e nni, i nni, va gy akár s zóba i s á llni e gymással. / / M ost k épzelje e l, ho gy i lyen belpolitikai f eszültségek k özepette b irodalmunkat mé g in vázió is fenyegeti Blefuscu szigetéről, mely a világmindenség másik ór iási i mpériuma, m ajdnem a kkora, és m ajdnem olyan hatalmas, mint nagy uralkodónké. // Ez a két nagyhatalom harminchat holdéven át a

legirgalmatlanabb h arcot v ívta e gymás e llen. Hogy mi v olt a ”casus b elli„, p ontosan elmondom önnek. Azt hiszem, az egész univerzum megegyezik abban, hogy emberi nemünk ősi szokása az idők kezdetétől fogva, hogy a lágy tojást a vastag végén törjük fel evés előtt. Hanem a ztán: j elenleg ur alkodó c sászárunk f elséges na gyapja, m ikor még e gészen ki csi gyerek volt, és szeretett volna egy lágy tojást megenni, a megszentelt szokás szerint próbálta azt f eltörni, v iszont a héjával ö sszevagdosta az u jját. E rre az ap acsászár az onnal eg y ediktumot hirdetett ki minden népének, melyben a legszigorúbb büntetés terhe alatt kihirdeti összes alattvalóinak, ho gy e zentúl l ágy t ojás c sakis a he gyes vé gén bont ható. A né p ol yan gyűlölettel fogadta ezt a törvényt, hogy krónikásaink hat lázadásról számolnak be a tojásproblémával k apcsolatban; a p olgárháborúkban eg y cs ászár az él etét, m ásik a k

oronáját vesztette el. A belpolitikai zűrzavarokat Blefuscu uralkodói minden erejükkel szították, és ha a zavarokat sikerült egy időre véletlenül elfojtani, a száműzöttek mindenkor az ellenséges birodalomba m enekültek ol talomért. V an ol yan f eljegyzésünk, m ely szerint t izenegyezer ember vállalta inkább a halált a t örténelem folyamán, semhogy a l ágy tojást hegyes végénél kezdje fogyasztani. Száz és száz hatalmas kötet jelent meg a vitáról; ma már természetesen a Vastag V ég felesküdtjeinek min den n yomtatványa tilos a birodalomban, é s a V astag Vég híveit törvényesen eltiltották bárminemű hivatalviseléstől.” (I 4) / Swift a tory és a whig párt csatározását, a vallási vitákat és az angol-francia viszálykodást teszi nevetségessé. / Gulliver Lilliputban többször kihasználja a testi adottságaiban rejlő lehetőségeket, ám az egyik il yen eset ma jdnem v esztét o kozza: „ M indamellett n emrégiben m égis v

olt a lkalmam őfelségének igen jelentős szolgálatot tenni; legalábbis akkor még úgy képzeltem. Egy éjszaka egyszer csak arra ébredek, hogy száz meg száz ember ordítozik az ajtóm előtt; /./ egy csomó udvari e mber á tvágta m agát a t ömegen, od arohant hoz zám, é s r imánkodva a rra k ért, ho gy azonnal fussak velük vissza a palotához; ő császári felsége lakosztályai végig lángban állnak. /./ M ikor me gérkeztem, lá ttam, h ogy má r lé trákat tá masztottak a c sászári la kosztályok falához, sőt vödrökben is bőségben voltak, csak éppen a víz esett meglehetősen távol innen. Egy ilyen vödör midössze akkora volt, mint egy nagyobbfajta gyűszű, és a derék tűzoltók rendkívüli igyekezettel adogatták is őket sorban a kezembe, de a lángok oly hatalmasak voltak már, hog y m indez ne m s okat é rt. K abátommal i s e lfojthattam vol na a t üzet, de a zt szerencsétlenségemre o tthon f elejtettem a n agy rohanásban; / ./ A

z es te bőségesen fogyasztottam e gy rendkívül f inom bor ból / ./ A zt s em t udom, hova í rjam a zt a szerencsémet, h ogy ezen f olyadékból ed dig még e gy cseppet s em ad tam v issza a természetnek. A hőség is, mely csontom velejéig átfűtötte testemet (hiszen állandóan a lángok közvetlen szomszédságában sültem), most a vesekiválasztás és hólyagműködés irányában kezdett hatni, a bennem levő borral együtt, úgyhogy hamarosan hatalmas kvantumok buzogtak belőlem, amelyeket azonnal a megfelelő helyekre irányítottam, úgyhogy három percen b elül az e gész t üzet s ikerült el oltanom, s í gy a felséges ar chitektúra, m ely h osszú századok m unkáját hi rdette t ornyaival, m egmenekült a pus ztulástól. / / e gyáltalában ne m voltam biztos abban, milyen arccal fogadja majd az uralkodó az egészet (bármily rendkívüli volt is szolgálatom). Tudniillik az ország egyik alapvető törvénye, hogy halálos bűnnek számít bárkinél,

ha dolgát a palota környékén végzi. // magánúton közölték velem, hogy a császárné nem szűnő horreur-rel viseltetik fenti ténykedésem iránt, olyannyira, hogy a palota ellenkező végébe költözött, a leghatározottabban megtiltva, hogy a megmentett részeket valaha is restaurálják. Azt is megtudtam, hogy legbelsőbb bizalmasai jelenlétében bosszút esküdött ellenem.” (I 5) A felségsértés vádja elől elmenekülő hős rövid angliai tartózodás után ismét hajóra száll, s B robdingnagba, a z ór iások j ól s zervezett á llamába ke rül. ( Az i tteni b ölcs ur alkodónak i s részletesen bemutatja a brit parlament működését, hazája viszonyait, történelmét, háborúskodásait.) M ajdnem há rom é ves t artózkodásának e gy m adár ve t vé get: „ következtettem katasztrofális helyzetemre: nyilván saskeselyű kapta csőrébe skatulyám karikáját, azzal a ragadozó szándékkal, hogy majd sziklára dobja, akárcsak egy

teknősbékát, és az tán hé jából ki piszkálja a hús omat, ho gy jóllakjék ve le. / / n yílegyenesen k ezdtem zuhanni lefelé, legalább egy percig, oly hihetetlen sebességgel, hogy alig kaptam levegőt. Az őrült zuhanás egy velőtrázó csattanással végződött /./, a következő percben halálos sötétség vett körül, később dobozom ismét emelkedni kezdett, méghozzá oly magasra, hogy egyszerre világosság tört be ablakaim felső szélén, mindebből félreérthetetlenül kiderült, hogy a tengerbe zuhantam.” ( II 8) Mindkét t örténet a dol gok m egítélhetőségének viszonylagosságáról szól, s egyben a korabeli t ársadalmi b erendezkedés k ét f ormájának, a k étpártrendszernek, i lletve a z abszolutizmusnak a bírálata is. A ha rmadik kön yv a t udósok or szágának f antasztikus he lyszíneire v ezet: Laputába, a repülő szigetre - szórakozott, elmerült matematikusok és muzsikusok közé, akiknek „minden, ami praktikus, az már

alantas” -, és ennek alsó tartományába, Balnibarbiba, ahol a Kitalátorok Akadémiájának tudósai értelmetlen találmányokon dolgoznak, míg a romos főváros l akói nyomorognak. ( Az e szményinek e lgondolt t ársadalom t orzképével s zembesülünk) „ Ezután átmentünk a n yelvtudományi i ntézetbe, ahol h árom pr ofesszor t anácskozott honi n yelvük megtisztítása ügyében. Első tervük az volt, hogy az emberi beszédet meg kell rövidíteni, mégpedig a záltal, ho gy a t öbbszótagú s zavakat e gyszótagúra r edukáljuk, a z i géket és igeneveket meg mind egy szálig kidobáljuk; hiszen a valóságban előforduló minden elképzelhető dolog úgyis csak főnév. Másik tervük abban állt, hogy egyáltalában ki kell irtani az összes létező szavakat, amit azzal indokoltak, hogy mind az egészségügy, mind az időmegtakarítás szempontjából rendkívüli előnyökkel járna. Hiszen világos, hogy minden szó, melyet kiejtünk, fogyasztja a

tüdőt; következésképpen nagyban hozzájárul él etünk megrövidítéséhez. Ennélfogva a következő megoldást javasolták: tekintettel arra, hogy a szavak t ulajdonképpen mind t árgyakat j elképeznek, s okkal ké nyelmesebb vol na m inden ember számára, ha magukat a tárgyakat cipelnék a hátukon, kiválogatva azokat, melyek éppen szükségesek, hogy egy bizonyos témával kapcsolatban megmutathassák, miről is akarnak értekezni.” (III 5) A mágusok szigetén (Glubbdubdrib) Gulliver megidézteti a múlt néhány nagy alakját - és kiábrándul; Luggnagban pe dig, a ha lálra k éptelen, t orz, s zánalmas ör egekkel - a struldbrugokkal - találkozva „az örök élet utáni mohó vágyai meglehetősen csökkentek”. Negyedik útja során a nyihahák, a bölcs és szelíd lovak birodalmába kerül; megtanulja a józan, igazmondó állatok nyelvét is (melyben nincs szó a hazugságra). Az itt szolgáló ember formájú (ősemberszerű) kétlábúak - a jehuk

- kapzsiak, falánkok, romlottak: visszataszítóak. Gulliver a r áció ’ eszményi’ t ársadalmából i s k énytelen t ávozni: „ . g azdám eg y reggel magához hívatott, valamivel korábban, mint szokott. // A legutóbbi országgyűlésen, midőn a jehu témát feszegették, a képviselők közölték vele hivatalos rosszallásukat, mivel egy jehu-t (engem ér tve) o lyan b ánásmódban r észesít, m ely cs ak n yihahá-t ille t, n em p edig e gy il yen állati ba rmot. M indenkinek t udomása va n r óla, hog y gyakran t ölti a z i dejét a z é n társaságomban, mintha ebből öröme vagy előnye származnék; az efféle viselkedés aligha egyeztethető össze akár a természet, akár a logika törvényeivel, azonkívül példátlan az ország történetében. Az országgyűlés tehát arra ”buzdította„, hogy vagy abban a bánásmódban részesítsen, melyben a f ajtám többi tagját, vagy pedig utasítson: ússzam vissza arra a h elyre, ahonnan jöttem.” (IV

10) Gulliver ös szefoglalja u tolsó út jának t apasztalatait é s me gfogalmazza, mi v olt a c élja kalandjainak közreadásával: „. az csökkenti-e a nyihahá-król és jehu-król szóló beszámolóm hitelességét, hogy az egész világ szeme előtt ezrével járnak-kelnek ez ut óbbiak, a kik legfeljebb abban kül önböznek a N yihaha B irodalom-beli ba rombarátaiktól, hog y v alami zagyva z sargonnal é lnek, é s ne m j árnak m eztelenül. Javításuk, ne m m agasztalásuk vol t a célom. Az egész emberi nem dicshimnuszai is kevesebbet jelentenének nekem, mint annak a két kor cs n yihahá-nak a n yerítése, akiket istállómban tartok, mivel ezektől minden elkorcsosultságuk ellenére még mindig kapok valami irányítást a moralitás felé a gonoszság leghalványabb árnya nélkül. / / kitűnő gazdám tanításának és példájának hatására két év leforgása alatt képes voltam /./ kivetni lelkemből a hazudozás ördögi szokását s ezzel együtt

minden csűrés-csavarást, csalást, kétértelműséget, melyek oly mélyen gyökereznek fajtám minden képviselőjének lelkében - mindenekelőtt az európaiakéban.” (Gulliver kapitány levele unokabátyjához, Sympsonhoz) A Gulliver utazásai és a Szerény javaslat íróját sokáig félreértették, embergyűlölőnek, őrültnek tartották. Az utóbbi vád alól az orvostudomány felmentette, az előbbit az ironikus álarcok művészi szerepének XX. századi elemzése, megértése oszlatta el Kimutatható, hogy Swift egyik műben sem azonos a maszkkal, mindkettőben elkülöníti magát a narrátortól. Ha egész életművét tematikus, azon belül kronológiai rendbe állítjuk, kitűnik, hogy minden egyes témát először komoly hangú értekezésben, javaslatban írt meg, s az őszinte segítőkészség hatástalansága, a k özöny l áttán f olyamodott t ürelmét v esztve a szatíra h atásosabb fegyveréhez, ho gy egy a bszurd öt lettel f elrázzon, r

ádöbbentsen a h elyzet t ragikumára, tarthatatlanságára, a j avítás s zükségességére. Indulatos s zatírája a ’ fekete h umor’ k orai példája i s e gyben, s n em v életlen, h ogy h osszú ér tetlenség u tán a X X. s zázad ér tette m eg igazán, s hogy a szatirikus parabolának Kafkáig nem volt művelője. Nálunk Zilahyra, Ambrus Zoltánra, S zathmári S ándorra é s m ásokra, de m odern f ordítójára, K arinthy F rigyesre ha tott leginkább, a ki Utazás Faremidóba é s C apillaria c ímmel öt ödik és ha todik kön yvet í rt a Gulliver utazásaihoz, amely számtalan ifjúsági feldolgozásban világszerte a gyermekek egyik legkedvesebb olvasmánya mindmáig. Charles Dickens (1812-1870) (Portsmouth-London) 1814 – Édesapja Londonba költözteti a családot. 1824 Édesapja az adósok börtönébe kerül, ezért korán dolgoznia kell. 1827 –ben végleg abba kell hagynia iskoláit 1828 - The Morning Herald alkalmazza, mint újságírót. Ettől kezdve

haláláig az irodalomnak él 1833 - A Dinner at Poplar Walk, Dickens első szépirodalmi műve a Monthly Magazine –ben. 1837 - Pickwick Club. Óriási siker, népszerűség, a nyagi jó lét 1838 - Oliver T wist 1842 – Dickens el ső látogatása az U.SA –ban Odaát még népszerűbb, mint Angliában 1843 - A Christmas Carol (Karácsonyi ének) 1850 - David Copperfield- Dickens ezt tartja főművének, életrajzi ihletésű. 1857 - Little Dorrit (A kis Dorrit) Az Oliver Twist 1837/38-ban jelent meg – folytatásokban. Kezdettől fogva egyszerre felnőtt é s gyermekirodalmi mű . Egy a kor ban r endkívül di vatos regénytípust emel benne magas irodalom színvonalra Dickens: a bűnügyi regényt. Az í ró s zándékosan elkerüli a témában rejlő melodramatikus lehetőségeket, m inden kalandosság ellenére aprólékosan r ealista r ajzát ad ja a m últ s zázad e lső fele angliai nyomorúságának. Eredetileg el lenpéldázat: „ ellen-rablóregény” De a r

egény i gazi, b első feszültsége a v édtelen, kiszolgáltatott k isfiú és a g onoszság szembenállásából, küzdelméből adódik. Dickens gyakran ír a polgári világ másik végéről, a tőkés üzletemberekről (Nicholas Nickleby, D ombey és f ia). Kitűnően ismeri a környezetet, és merőben nem ismeri a tőkések valódi l elki r ugóit. A rideg s zívű üzletemberek meglakolnak, vagy legalábbis magukra maradnak, a jószívűek boldogulnak. Van egy nagyon szép meséje, a Karácsonyi é nek (a Karácsonyi t örténetek sorozat l egismertebb d arabja), a mely a rról s zól, hog y S crooge úr , a z önző, gazdag ember boldogtalan magányában él, de karácsony estén megjelenik előtte halott üzlettársának l elke é s l átomásokban m utatja m eg ne ki a z önz és bol dogtalanságát. S crooge megretten sivár jövőjétől, és elmegy szegénysorban élő rokonához, aki boldog családi életben él, és e d erűs körben megtalálja a sohasem ismert

boldogságot. Mert hát Dickensnél még a kísértetmesék is londoni polgárok és londoni kisemberek körében játszódnak, és aki megjavul, annak nemcsak joga, hanem lehetősége is van a boldogságra. 17. tétel: A magyar ifjúsági regények Jókai Mór (1825-1904.) (Komárom-Budapest) Műveit nem gyermekolvasóknak szánta, de sok írásából gyermek – ill. ifjúsági olvasmány lett Főleg rövidebb lélegzetű, fantasztikus ill. népmesei-népmondai eredetű novellái, elbeszélései Rövidebb művek: Népmesei –népmondai eredetűek: A tengerszem tündére; Az istenhegyi székely leány; Novellisztikus népszerű történelmi (ifjúsági) művek: A huszti beteglátogatók; Fulkó lovag; Regények: A kőszívű ember fiai; Egy magyar nábob; Kárpáthy Z oltán; É s mégis mozog a f öld; A z aranyem-ber; Fekete gyémántok; Egy hírhedett kalandor a XVII. századból Mikszáth Kálmán (1847-1910.) (Szklabonya-Budapest) A századvég legsikeresebb magyar írója.

Kezdetben kisprózai írások, majd regények, de mindvégig írt novellákat. A gyermekirodalomba először gyermekeiről írt tárcái, majd két novelláskötetéből; a Tót atyafiak ill. a Jó palócok c művekből kerültek be szövegek Egyéb gyermek és ifjúsági irodalommá lett műveiből: Tavaszi rügyek (novella, ill. novelláskötet); Az én pohárom; A ló a bár ányka és a nyúl; Egy vadászpálya eleje és vége; A németke; stb Ifjúsági regénye: A két koldusdiák „Kötelezők”: Beszterce ostroma; A gavallérok; Szent Péter esernyője Gárdonyi Géza (1863-1922) (Agárdpuszta-Eger) • Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, édesanyja Nagy Terézia. • Középiskola: A sárospataki kollégiumban (1874–76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876–78) • 1878-tól az egri érseki tanitóképzőben tanult. • Tanítóskodik: Karádon (1881–82), Devecserben (1882–83), Sárvárott (1883–84) és Dabronyban (1884–85) •

1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – házasságuk boldogtalan. • Újságok: Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886 Tanítóbarát című tanügypolitikai havilap, szerkesztője volt a Garabonciás Di-ák című győri élclapnak. • Szegedi H írmondónak (1899), a Szegedi N aplónak (1980–91) és az Arad és vidékének (1891) • 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. • 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt • 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. • Gyermekirodalmi művei: 1 • Egri csillagok 1899. (Pesti Hírlap folytatásokban) • A láthatatlan ember (1901) • Isten rabjai (1908) • Arany, tömjén, mirrha

(1924) ifjúsági novellák. • Cifra mese; Lipp Tamás (mesék) Móra Ferenc (1879-1934.) (Kiskunfélegyháza-Szeged) Tömörkény István utódja, mint író és mint múzeumigazgató-kutató. Földrajz-természetrajz szakos tanár, írói ambíciókkal. Tömörkény és Pósa viszik be az irodalomba. Régészeti ásatásokat vezet (honfoglalás-kori temetők), ill. a Szegedi Napló főszerkesztője lesz Igazi írói karrierje Trianon után veszi kezdetét. Bár írt szociológiai ihletésű regényt (Ének a búzamezőkről) és menippeát (Hannibál feltámasztása) elsősorban mint gyermek és ifjúsági író lett klasszikus. Művei: Gyermekirodalom: Az aranyszőrű bárány (elbeszélő költemény, Szeged, 1902.); Csilicsali C salavári C salavér (Szeged, 1912.); Dióbél k irályfi (Bp, 1922); Nádihegedű (elb, Bp., 1927); Dióbél királykisasszony (Bp, 1935); Ifjúsági művek: Rab ember fiai (Bp., 1909); Mindenki Jánoskája (Bp, 1911); Kincskereső kis ködmön (Bp.,

1918); Aranykoporsó (történelmi r, Bp, 1932) Móricz Zsigmond (1879-1942.) (Tiszacsécse-Budapest) Az első irodalmi sikerek előtt (1908. Hét krajcár) pályáját Az Újság c folyóirat gyermekrovatának újságírójaként kezdi (1903-1909.) Tőle származik az Iciri-piciri, ill. A török és a tehenek c. verses mese is Művei: Fillentő (novella) Erdő-mező világa (1908.) kibővítve: Boldog világ (1912) állatmesék Légy jó mindhalálig (1920.) Nem gyermekeknek szánta! Fekete István (1900-1970) (Gölle-Budapest) Magyar gyermek-ifjúsági- és vadászíró. Forgatókönyvíróként is jelentős. Autodidakta. Gazdatisztként kezdte, a Nimród c lapban közöl vadászírásokat Első regényét a Gárdonyi Géza – Társaság pályázatára küldi. (A Koppányi aga t estamentuma, 1936) Ezt a Csí követi,s ez már állatregény. 1940 –től a Kisfaludy Társaság tagja 1943 –tól haláláig Pesten élt Itt készült el második nagy történelmi tárgyú regénye, a

Hajnal Badányban. Több nagysikerű magyar film forgatókönyvét írta meg 1951 –ig hallgatásra kényszerítik ezután születik meg sok híres könyve. (Kele, Lutra, Bogáncs, Tüskevár, Vuk) A Tüskevárért 1965 –ben József Attila - díjat kap. A gyermekirodalom olvasóközönségéhez föntebb fölsorolt művei révén került közel. Ma –eredeti szándékai ellenére-inkább ifjúsági írónak tartják. 2 18. tétel - Jules Verne munkássága Jules Gabriel Verne (18281905) (Nantes-Amiens) Ma ifjúsági írónak tekintik. A tudományos-fantasztikus regény sci-fi egyik megteremtője A romantikát ő fordítja természettudományos ábrándok és a valóság felé. Kereskedő középpolgári családban született, Lajos Fülöp, a „polgárkirály" idején. Amikor felserdül, előbb színházi vígjá-tékíró, majd banktisztviselő, üzletember lesz. Úgy mesél távoli tájakról, mintha maga is ott járt volna. Szenvedélyesen olvas a felfedezésekről

és az egzotikus szokásokról. Izgatják az új tudományos felfedezések Idősebb Dumas –tekinti mesterének. Először Edgar A llan P oe kalandregényét, az „Arthur G ordon Pym" –et folytatja, „A jégszfinx" címmel. Majd „Öt hét léghajón" következik Romantikus utaztató kalandregények: „Grant kapitány gyermekei" ;„A tizenöt éves kapitány" „Nyolcvan nap alatt a Föld körül" Sci-fi: „Utazás a t enger alatt". (Némó kapitány története) „Utazás a H oldba" és folytatása, az „Utazás a Hold körül" Disztópia: „A B égum öt száz milliója" előbb ijesztő, majd szatirikus történet a megvalósított vi-lágpusztító csodafegyverről. Nevelődésregények (utaztató kalandregény formában): 1. „Két évi va káció" egy iskolai kiránduló hajó diákmenekültjeinek társadalmi élete az otthon-ná varázsolt puszta szigeten. (Golding ezzel polemizálva írja a Legyek urát) 2.

„A rejtelmes sziget" Magyar vonatkozású: „Sándor M átyás". Hőse magyar úr, aki1849 után börtönből menekül Sike-res szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. A téma hasonlít Dumas: „Monte Christo grófja" c. regényére Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozza-natait tőle vette. Rendkívül sikeres, világszerte ismert író már életében. 1892 –ben megkapja a becsületrendet Verne Gyula – ahogy nálunk meggyökeresedett a régi fordítói szokás alapján – szinte magyar írónak számít. Műveit megjelenésük után azonnal fordították magyarra, népszerűsége azóta is töretlen. A francia romantika második hullámának kiemelkedő alakja volt Jókai kortársa és szellemi rokona. Maga is sokat utazott (behajózta a Földközi – tengert), imádta az útleírásokat, érdeklődött a természettudományok iránt. Hűseit is romantikus szabadságvágy jellemzi. Korán sikeres íróvá vált,

őt tekintik a modern sci-fi atyjának is Igen gyakori, hogy a regényeinek középpontjában valamilyen utazás áll (Grant kapitány gyermekei, A tizenöt éves kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül). Gyakoriak a tudományos felfedezések és technikai találmányok köré szerveződő történetek (Nemo kapitány, Öt hét léghajón). A maga korában elsősorban a földrajzi titkok és különleges, a jövőt idéző technikai találmányok tették népszerűvé. Abban a korban élt, amikor az emberek szinte kételkedés nélkül hittek a Föld (és általában a világ) korlátlan megismerésének lehetőségében. Abban a korban, amelyben a tudományos alapokon kibontakozó új technika negyven év alatt gyökeresen átalakította a világot. Műveiben sok a tudományosság. Az Utazás a Holdba című regényében máig helytállóan ír a súlytalanságról, a tehetetlenségről, a Nemo kapitányban a tengeralattjáróról, a víz alatti világról, a víz alatti

bányászat lehetőségeiről, a Grant k apitány gye rmekeiben Dél – Amerika, Ausztrália természeti sajátosságairól, és mellesleg tökéletes példáját adja a nyelvi redundanci – problémának, stb. Sokáig ezért úgy gondolták, Verne kimegy a divatból, ahogyan a tudomány, a technika túllép rajta. Emberábrázolását, társadalomképét gyengének, elnagyoltnak ítélték Azonban a dolog egyáltalán nem a jelzett módon alakult. 1 Regényei ma is népszerűek, olvasmányosak, megálmodott világai nem vesztették el színességüket Esetleges tudományos tévedései pedig kevéssé zavaróak: ma ugyanis már senki nem regényeiből akarja megismerni a tudomány eredményeit és jövőjét. Hősei általában romantikusan kiemelkedő személyiségek. Regényei pátoszát humoros figurák és helyzetek enyhítik. Néhány ilyen alakja (pl a szórakozott professzor) felejthetetlen. Egyébként is döbbenetes képei vannak: a Grant kapitány gyermekeiben

például a dél – amerikai pampákon vándorolva hőseink az árvíz elől egy hatalmas fa ágai közé menekülnek, s miközben kitör a vihar, és a fába belecsap a villám (alul árvíz, fölül égő faágak), hőseink rájönnek, rosszul értelmezték az üzenetet, és nem is Dél – Amerikában, hanem talán Ausztráliában kellene keresniük Grant kapitányt és hajótörött társait. Egyébként maga a földrajzi alapötlet is nagyszerű : csak az bizonyos, hogy a hajótörés a 37. szélességi fokon történt Csakhogy az körülöleli a Földet, tehát hőseink kénytelenek körbehajózni a világot a szélességi fok mentén. Regényeit szokás témakörönként is csoportosítani. Ezek közül most csak a robinzonádokat emeljük ki: Két évi vakáció című regénye egy diákokból álló csoport saját lábra állását, a természettel és az emberben megbúvó rossz indulatokkal való győztes harcát mutatja meg. Verne a legkorábban megfilmesített klasszikus.

A francia Mélies már 1902-ben trükkökkel megtűzdelt némafilmet készített az Utazás a H oldba című regényéből. Azóta sok modern filmváltozat is készült regényeiből. (Csak a Nemo kapitányból három: 1954, 1969, 1996) 2 19. A német gyermekirodalom történetéből Jacob Ludwig Karl Grimm (1785-1863.) (Hanau-Berlin) Wilhelm Karl Grimm (1786-1859) (u.o) Kilenc testvér, 8 fiú, 1 lány. Apjuk jogász, 1796 –ban meghal, Jacob lesz a családfő. Jacob jogász, Wilhelm irodalomtudós. 1810. Jacob nyelvészkedik, kapcsolat magyar nyelvészekkel is (Ipolyi A, Erdélyi János) 1811. Jacob első könyve: Ónémet mesterdalnokokról Wilhelm fordítói munkát végez 1812.: A Kinder – und Hausmärchen 1 kiadása 1815.: A Kinder – und Hausmärchen 2, átdolgozott kiadása (hercegekből, grófokból királyfi, „farkasszívű anyákból” mostoha stb.) A mese -gyermekolvasmány! 1830. A göttingai egyetem előadói 1840 –től halálukig Berlinben élnek, a Német

Szótáron dolgoznak. (IV Frigyes Vilmos meghívá-sára) Fontosabb műveik: 1811. Ó német m esterdalokról; 1812 -15 G yermek- és ház iregék; 1816 Német mondák; 1819-1837. Német nyelvtan; 1832 Német mitológia; 1834 R einhart Fuchs; 1854. Né-met szótár Wilhelm Hauff (1802-1827.) (Stuttgart-Stuttgart) 1809. I Frigyes Vilmos stuttgarti herceg, választó, koholt vádakkal letartóztatja édesapját Az apa kiszabadul, de rövidesen meghal. Meghatározó élmény Az özvegy két árva fiával Tübingenbe költözik. A nagypapánál óriási könyvtár. 1818 –tól egyetemi tanulmányok. (teológia, filozófia) 1824. Teológiai doktorátus Nevelő Báró Hügel gyermekei mellett Első irodalmi sikere egy paródia: Heinrich Clauren nevű „triviálromantikus” író nevén Holdbéli e mber c. regény Siker C bepereli, de már késő; hírnév (A kiadók versengenek érte.) 1826-tól utazások sora. 1827 –től Stuttgartban a Morgenblatt c Újság szerkesztője lesz A

görög forradalom hírére fölizgatja magát, és szívszélhűdést kap. Művei: Keleties modorban írt mesegyűjteményei a legismertebbek. (Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára.) Mesealmanach 1 (még diákkorában); Mesealmanach 2 (Az alessandriai sejk, 1827.); A gólyakalifa; A kis Mukk története; A spessarti fogadó Erich Kästner (1899-1974) (Drezda-München) Nem egyszerűen meseíró, hanem lírikus, drámaíró, esszéista és regényíró. Kisiparos család Édesanyja, aki kényszerházasságot kötött apjával, fia révén akart alacsonnyá vált társadalmi pozíciójából kitörni. (Magántanárok, zongora – fia kedvéért még kerékpározni is megtanul) A kényszerházasság oka az volt, hogy teherbe esett a családja zsidó származású háziorvosától. Erich vér szerinti apja nem Emil Kästner volt 1913 Drezdai Tanárképző Szeminárium. Utána tanító lesz Besorozzák A hadseregben szívbetegséget kap Leszerelés után beiratkozik a

lipcsei egyetemre, német és színháztudomány szakokra. 1922 –től kezdve újságírás. Leipziger T ageblatt, Der D rache (vicclap-szatírák!), Beyers f ür A lle (családi lapgyermekírások!) Neue L eipziger Z eitung stb 1925 Diplomás, és a filozófia doktora lesz 1927 –től Berlinben él. Itt szatirikus verseivel sikert arat 1929 Emil és a detektívek (Edith Jacobsohn a Weltbühne kiadója, és mindemellett a hírneves Williams & Co 1 gyerekkönyvkiadó tulajdonosnője szerződést ajánl K.-nek, hogy próbálkozzon meg egy gyermekkönyv megírásával. Egyébként K édesapját hívták Emilnek) Óriási siker Meg is filmesítik, még a következő évben. Újabb siker A nácik uralomra kerülése után betiltják, gyermekkönyvek írásából, fordításokból él. (Nem me-nekült el, bár ha a nácik megtudják, hogy fézsidó, koncentrációs táborba kerül.) Az 1943 -ban nagy sikert aratott Münchausen c film forgatókönyvét ő írhatja. A háború után

erkölcsi vita Thomas Mann -nal a német nép bűnösségéről. Sikeres író, de fokoza-tosan elcsöndesedik Gyermekirodalmi műveiből: Emil és a detektívek (1929) - Emil és a h árom i ker (1933) A repülő osztály (1933) Három e mber a hóban (1934) A ké t L otti (1949) Az á llatok konferenciája (1950) Május 35. (1952) Emberke (1963) - Emberke és Kislány (1967) Michael (Andreas Helmut) Ende(1929-1995) (Garmischer-Partenkirchen-Stuttgart) Michael apja révén már korán kapcsolatba került a képzőművészek és az írók világával. Apja társaságába tartozott többek között Bertolt Brecht és Paul Klee. Ebben az időben ismerkedtek meg a Büchner családdal és a festő Fantival, aki sok történetet tudott mesélni. Állítólag Michael tőle tanult meg történeteket elbeszélni Szülei veszekedései miatt olyan barátokat keresett, akik segítettek neki elfelejteni a mindennapi megpróbáltatásokat. Ilyenek voltak Willi, egy szivarkereskedő fia 1937-ben

meghalt Willi. Ende ekkor szembesült először a halállal Willi testessége és barna haja Bastian (Bux Barnabás) figurájában éledt fel ismét a Végtelen t örténet-ben. A II világháborúban katonaszökevény és ellenálló. 1947 óta publikál rendszeresen. Egy évig színészkedett, de kudarcok érték, ezért elhagyta a színpadot. 1955. Az első siker Kis halak c kabaréjelenet Gyermekirodalmi műveiből: 1957-ben, grafikus barátja javaslatára született meg a Gombos Ji m, amely után egyedül a Thienemann Kiadó érdeklődött. A kézirat túl terjedelmes volt, ezért két kötetben jelent meg Az első Gombos J im é s L ukács, a masiniszta (Jim K nopf und L ukas, de r L okomotivführer) cím-mel 1960-ban. 1962, II. rész: Gombos J im é s a r ettegett 1 3 (Jim K nopf und di e w ilde 13 ) 20 nyelvre fordították le. Anyagi függetlenség 1972. Momo Nagy siker, az NDK –ban betiltják 1979. Végtelen történet Azonnal óriási siker Az első filmet bepereli

Pervesztés 1989. Sátánármányosparázsvarázs-pokolikőrpuncspancslódító-bódítóka (Der satanarchäolügenialkohöllische Wunschpunsch) Ez is bestseller. 2 20. Az angol gyermekirodalom történetéből - Daniel Defoe (Daniel Foe) Jonathan Isaac Bickerstaff‘ Swift Charles Dickens Rudyard Kipling John Ronald Reuel Tolkien Joanne Kathleen Rowling Lewis Carroll (1832 -1898) Eredeti neve: (Reverend Charles Lutwidge Dodgson) Leghíresebb művei: Alice Csodaországban és Alice Tükörországban. Tíz testvére volt, hét húga közül hatan hajadonok maradnak, ő sem nősül. Matematikatanár, a logika professzora Oxfordban a Christ Church-ben, költő és író. Tudós, de szójátékokat, bökverseket, rejtvényeket is publikált, és gyilkos paródiákat írt a kollégium és az ország vezetőiről. Anglikán lelkész volt, de nem szenteltette fel magát, mert az egyházi törvények megtiltották volna számára a színházba járást. Szenvedélyes

fényképész-amatőr Legkedvesebb időtöltése a kis-lányok fotózása. Carroll kislányokkal barátkozott, akikről listát vezetett. Csak gyermeklányok érdekelték „Ahogy megnőnek, legtöbbször minden megváltozik” - írja idősebb korában egy levélben – „a s zeretetteljes m eghittség s zokványos ismeretséggé változik, amikor találkozunk, ők mosolyognak, én meghajlok és ennyi” Legkedvesebb fotómodellje a Christ Church dékánjának, Henry George Liddellnek Alice nevű, tízéves leánya volt, akinek családjából nővére, Lorina és húga, Edith neve is fennmaradt. Alice –ről mintázta leghíresebb gyermekkönyveinek hősnőjét J. M Barrie (Sir James Matthew, Baronet Barrie) (1860 – 1937) (Kirriemuir [Skócia] – London) Fiatalon Londonba költözött, és írni kezd. National Observer munkatársa (Thomas Hardy, Rudyard Kipling, W. B Yeats) A sikeres lesz Az elegáns Kensington Gardens mellett vett házat magának. Kutyasétáltatás közben

ismerkedett meg a Davis gyerekekkel, akiket szüleik halála után örökbe fogadott. Az öt fivér ihlette a Pán P éter-történet megírására Első változat: 1902 (The Little White Bird című regényébe ágyazva.) Első színházi bemutató: 1904. (West End – a társaság krémje az előadáson) Egyáltalán nem g 1928-ban 24 évvel az ősbemutató után elkészül a színdarab végleges változata. A téma szinte egész élete során izgatta az írót, több évtized alatt számos szövegváltozatát készítette el. A változatok, vázlatok összegyűjtését és koncepciózus összerendezését Andrew Birkin végezte el. Az általa megjelentetett vaskos kötet a filmkészítők számára is alapműnek számított. Néhány évvel a halála előtt, 1937-ben, Barrie a Pán Péter jogdíjából származó pénzt felajánlotta a londoni Great Ormond Street-i Kórháznak. Ez a kórház gyermekírók adományaiból épült. 1850 körül építtette Dr Charles West, kifejezetten

gyermekek gyógykezelésére. A kezdetben 10 ágyas intézmény a szomszédban lakó Dickens adományából megvette a mellette lévő ingatlant, így megduplázhatta férőhelyeinek számát. A jelenleg 350 beteg gyerek ellátását biztosító intézet a legjobban felszerelt, legtöbb specialistát fölvonultató gyermekkórház Angliában. A főbb szereplők: Peter Pan: Pan beszélő név. (Pán isten a mitológiában) Az örök ifjúság jelképe Valójában szomorú, gátolt és szorongásos egyéniség. Ui nincs gyermekkora Felnőtt szerepekbe kény-szerül. (Csapatvezér, majd „pótapa”) Wendy: a serdülés elején lévő, realista gondolkozású kislány. Rivalizál Csingilinggel 1 Hook kapitány: szerepzavaros, szorongó figura, (Wendy papájával, Mr. Darlinggal szokták társítani, gyakran u.a színész játssza) Fél az öregedéstől, állandóan leplezni próbálja esendő-ségét, megerősítést követel. Művek: THE LITTLE WHITE BIRD, 1902 (note: Peter Pan

appeared first time) PETER PAN: OR THE BOY WHO WOULD NOT GROW UP, 1904 - Peter Pan - films: first movie version in 1924; Disneys animated movie in 1954; TV movie in 1976; Steven Spielbergs Hook in 1991, starring Dante Basco, Caroline Goodall, Dustin Hoffman, Bob Hoskins, Julia Roberts, Maggie Smith, Robin Williams; Peter Pan (2003), dir. by PJ Hogan, starring Jeremy Sumpter, Jason Isaacs, Rachel Hurd-Wood, Ludvine Sagnier PETER PAN IN KENSINGTON GARDENS, 1906 WHEN WENDY GREW UP: AN AFTERTHOUGHT, 1908 PETER AND WENDY, 1911 THE PLAYS OF J.M BARRIE (includes Peter Pan), 1928 Posztumusz: FIFTY YEARS OF PETER PAN, 1954 WHEN WENDY GREW UP, 1957 Pamela Lyndon Travers Helen Lyndon Goff (1899- 1996) (Maryborough, Queensland, Australia-London) Ausztrál születésű. Fiatalon telepedett le Angliában Leghíresebb műve a Mary P oppins (1934) A mely egy csak látszólag tipikus angol nevelőnőről szól. Mary külsőleg tökéletes minta-nurse, de valójában csodálatos képességei vannak.

Esernyővel repül, be tud hatolni a képekbe, és bár látszólag mogorva, de szíve mélyén őszintén szereti a gondjára bízott gyerekeket. A mű sikeresen egyesíti magában az angol gyermekirodalom hagyományait (többükre, pl. a Lúdanyó m eséire szó szerint is hivatkozik) és az önálló írói képi világot A hétköznapi mélyén meghúzódó fantasztikum bevallottan megtermékenyítő hatással volt Joan Rollingra a Harry Potter megalkotásakor. Noha Travers nem gyermekeknek szánta volna művét, közöttük lett sikere, s a folytatásokat már nekik írta. A Disney-stúdió rendezésében, Julie Andrews főszereplésével 1964-ben zenés filmre vitt - és öt Oscarral jutalmazott - jó tündér világsiker lett. Műveiből: Mary Poppins (1934) (Csudálatos Mary) Mary Poppins Comes Back (1935) (Csudálatos Mary visszatér) Mary Poppins Opens the Door (1944) (Csudálatos Mary kinyitja az ajtót) Mary Poppins In the Park (1952) (Mary Poppins a parkban) Mary Poppins

From A to Z (alphabet book) (1962) (Mary Poppins A-tól Z-ig) Mary Poppins In Cherry Tree Lane (1982) Mary Poppins and the House Next Door (1988) Mary Poppins In the Kitchen: A Cookery book with a Story (1991) Egyéb művek: Happy Ever After (1940) I go by Sea, I go by Land (1941) (önéletrajzi) The Fox at the Manger (1962) Friend Monkey (1971) Alan Alexander Milne (1882-1956) (Hampstead-Cotchford Farm, Sussex) 2 Angol költő, regényíró, drámaíró és publicista. Apjának magániskolája volt, melynek tanára volt egy ideig H. G Wells is, aki M atyai jó barátja lett M matematikát tanult a cambridge-i Trinity College-ben. Miután 1903-ban diplomázott, úgy döntött, hogy író lesz Esszéi és versei a híres angol élclapnál, a Punchnál és a James G azette-ben jelentek meg. 1906-tól a Punch segédszerkesztőjeként dolgozott. Első regénye, a Lovers i n L ondon (Londoni szerelmesek), 1905-ben jelent meg. Egyetlen fia, Christopher Robin 1920-ban született M

1924-ben Amikor m ég ki csik vo ltunk címen egy gyermekeknek szóló verseskötettel jelentkezett. 1926-ban jelent meg leghíresebb műve, a Micimackó, melyet eredetileg fia számára írt, a történetben fia játékállatai elevenednek meg. Az I világháború alatt a kanadai hadsereg hadnagya, Harry Colebourn,. Ontarióban, 20 dollárért megvett egy kis fekete nőstény medvebocsot egy vadásztól, aki előtte megölte a medve anyát. Winnipegnek nevezte el szülővárosáról, amelynek rövid alakja Winnie lett. Winnie az ezred kabalaállata lett és Angliába ment a katonákkal. Amikor az ezredet Franciaországba vezényelték át, a kapitánnyá előlépett Harry a medvét a Londoni Állatkertbe vitte megőrzésre, majd 1919 decemberében véglegesen odaajándékozta. Winnie az állatkert népszerű tagjává vált és 1934-ig élt. A medve Róbert Gidának (Christopher Robin) is a kedvenc állata volt, és róla nevezte el saját játék mackóját is Winnie-nek,

Winnie-the-Pooh-nak (Micimackónak). (A mackó eredeti neve Edward mackó volt). A Pooh név eredetileg egy hattyú neve volt, ahogy azt a "Amikor még kicsik voltunk" című könyv elején olvashatjuk. Micimackó nevű (Winnie-the-Pooh) játékmackót Christopher Robin Milne 1921-ben kapta az első születésnapjára. Füles (Eeyore) ugyanazon évben karácsonyi ajándék, Malacka eredetére (Piglet) már nem emlékezett vissza senki. A Bagoly (Owl) és a Nyuszi (Rabbit) nem plüss álla-tok, hanem Milne vidéki birtokán - Cotchford, Ashdown Forest, Sussex - a közeli erdő (A száz-holdas pagony) lakói voltak, mint Pooh, a hattyú is. Kanga, Zsebibaba és Tigris későbbi ajándékok. Micimackót és barátait jelenleg New York Nyilvános Könyvtárában őrzik A Micimackó-könyvek Walt Disney lányainak is a kedvencei voltak és Disney ezért akarta megfilmesíteni. 1961 június 16-án Disney megvásárolta a Micimackó filmjogait Daphne Milne asszonytól. Az első film

(Micimackó és a mézfa 1966) csak 26 perces volt Disney az eredeti szereplőket az amerikai ízlésnek megfelelően formálta. A film az USA-ban kedvező fogadtatást ka-pott, míg az angolok fanyalogtak. E Sephard szerint a film „egy siralmas paródia”. Disney Malackát átalakította ürgévé, mert úgy gondolta, hogy az amerikaiak az ~t jobban szeretik. A következő Micimackó filmekben már Malacka is szerepelt A Hatévesek lettünk (1927) című kötetét a hatéves Christopher számára írta. 1928-ban megjelentette a történet folytatását, a Micimackó kuckóját. A Micimackó elképesztő sikert aratott. A legendát fiának volt a legnehezebb feldolgoznia Christopher az 1975-ben megjelent, A Róbert Gida emlékei: a Milne-ház és lakói című önéletrajzi regényében próbálta feltárni apjával való kapcsolatát. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy az apa, aki ezeket a csodálatos történeteket írta, fia számára egész életében

megközelíthetetlen volt. Clive Staples Lewis (1898– 1963.) (Belfast, Írország – Oxford, Anglia) XX. századi író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója; JRR Tolkien-hoz hasonlóan, őt nevezzük a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának. C. S Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiúként, mert szerette ennek hangzását Ettől kezdve közeli barátai, és családja e néven nevezte. Anyja 1908-ban meghal, ettől kezdve különféle iskolákba küldték szerte Angliában. 1913 körül Oxfordban elhagyta gyermeki keresztény hitét. 1929-ben teistává (hívővé) vált: „In th e T rinity T erm o f 1929 I gav e i n, and adm itted that God was God, and knelt and prayed” 3 Végül 1931-ben tért vissza a kereszténységhez. Megtérésében fontos szerepe volt J R R Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetésnek. 1925-54 között a Magdalen College-ban működött, mint végzett ösztöndíjas és tanulmányvezető tanár.

1954-ben Cambridge-ben lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora. Keresztény írásai: A The P roblem of P ain (A s zenvedés p roblémája), a The S crewtape L etters (Csűrcsavar levelei), a Mere C hristianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény va gyok!), a The Four L oves („A négy szeretet”, magyarul A s zeretet n égy a rca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz) Földolgozások, fordítások: A Disney stúdió a közelmúltban dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. kötetet (A kötet magyarul megjelent 1988-ban, K Nagy Erzsébet fordításában, Az or oszlán, a bos zorkány é s a különös r uhásszekrény címmel, majd 2005-ben újból kiadták, új - a félrefordításokat javító és az 1988-as kiadásból kihagyott részeket is tartalmazó - fordításban). 1• Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard

Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította 2• Egyéb művei: Sci-fi (Űr-trilógia ) 3• Out of the Silent Planet (1938); A csendes bolygó (1986) 4• Perelandra (1943); Perelandra (1995) 5• That Hideous Strength (1946) 6• Fantasy (gyermekirodalom) Narnia Krónikái Egyes magyarázói szerint keresztény, valójában inkább hermetikus-rózsakeresztes szimbolikájú. Emlékeztet Valentine Andreae: A he rmetikus r ománc, av agy a K émiai mennyegző, írta holland nyelven Christian Rosenkreutz (1616.) Lásd pl: Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az euró-pai gondolkodásban 1• 1. The Magicians Nephew (1957); A varázsló unokaöccse (1996, 2005) 2• 2. The L ion, t he Witch and t he Wardrobe (1952); Az or oszlán, a bo szorkány é s a különös ruhásszekrény (1988, 2005) 3• 3. The Horse and His Boy (1956); A ló és kis gazdája (1988, 2005) 4• 4. Prince Caspian (1953); Caspian herceg (1988, 2005) 5• 5. The Voyage

of the Dawn Treader (1954); A Hajnalvándor útja (2006) 6• 6. The Silver Chair (1955); Az ezüst trón (1993, 2006) 7• 7. The Last Battle (1958); A végső ütközet (1997) 4 21.tétel: Harry Potter titkai J. K Rowling A szerzőnő eredeti neve: Joanne Rowling. Anyai nagyanyja nevét (J K Rowling) a kiadó kérésére vette föl, hogy az első megjelenéskor elegánsabbként hasson. Életrajzát maga is megírta Ha szerzői életrajzot, mint a mű forrásvidékét vizsgáljuk, Rowling gyerekkorának egyik legfontosabb e seménye a z l ehetett, amikor 4 é ves korá ban W interbourne-be köl töztek, a hol a szomszédban l akott e gy testvérpár, akiknek a v ezetékneve P otter v olt. A z a ngolban e z a s zó jelent: f azekast, pi szmogást, f ontoskodást i s. A név a nnyira m egtetszett Row lingnak, hogy egyértelmű volt későbbi hőse családnevének kisválasztásánál. Kisgyermekként nagyon kedvelte a fantasztikus történeteket, a fantasykat és a meséket. A

legkedvesebb kön yvként E lizabeth Goudge: The Little White Horse című meseregényét nevezi meg. A Harry Potteren erősen érződik a jobb angol gyermekirodalmi hagyomány is Carroll Alice regényei, Travers Mary Poppinsának mulatságos, és esendően emberi tulajdonságokkal bíró főhőse, akinek csodáival a hétköznapi szereplők nem tudnak mit kezdeni. 1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor váratlanul alakot ö ltött fantáziájában e gy f iú ké pe, aki varázsló, de e zt nem tudja, é s egy varázslóiskolába fog j árni. 1992 október 16-án f érjhez m ent Jorge A ranteshez 1993 j úlius 27 -én m egszületett lányuk, Jessica Rowling Arantes. Férjétől azonban hamarosan elvált Kislányával Edinburgh-ba költöztek. Tanári állást szeretett volna kapni, de előtte be akarta fejezni könyvét Londonban talált egy ü gynököt, a kinek s ikerült eladnia 1996. a ugusztusában a H arry Potter és a böl csek köv e

kéziratát az a ngliai B loomsbury Chi ldren’s Books ki adónak, k b. 4000 dollárért. (A kiadó nem akarta, hogy kiderüljön a szerző neme) A könyv 1997. júniusában jelent meg Angliában Néhány hónappal később Arthur Levine megvásárolta az amerikai kiadási jogokat már 105000 dollárért. Rowling ekkor felmondta tanári állását, hogy m inden i dejét a H arry P otter-sorozat í rásának s zentelhesse. 2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait. Rowling ma a világ első 600 leggazdagabb ember között van. Boldog házasságban él második férjével, lányával és fiaival A mítosz Minden sikeres szerzőről előbb-utóbb k iderül, hogy írósága gyermekkori indíttatású. Rowlingnál is így volt: állítólag kiskorában történeteket mesélt húgának. Első történetét mely egy Nyúl nevű nyúlról szól, s amelyben szerepelt egy nagy méhecske, akit Ms. Méhecskének hívtak, mindössze 5 vagy 6 éves korában írta. A győzelem

mítosza azt is m egkívánja, hogy a s ikeres ember a s ikert köz vetlenül megelőzően nagyon szerencsétlen és reménytelen körülmények között éljen. Rowling, mikor erről az időszakról kérdezik, magát szinte hajléktalan, szegény, kisegítő tanárként említi akit neve miatt a gyerekek kigúnyoltak az iskolában. Állítása szerint, hogy ne a nyirkos, fűtetlen bérelt lakásban legyenek, lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be a Harry Potter első kötetét. A kiadók sorban elutasították, mert nem tartották szerencsésnek az angol gyermekkönyvpiacon egy nő megjelenését. Nem egyszerűen egy könyv kiadásáról volt szó, hanem a hatalmas kereskedelmi gépezetnek a felépítéséről és megindításáról. Mire a könyv megjelent, a világméretű reklámkampány, a l egutolsó a gyermekirodalom iránt egyáltalán nem érdeklő emberhez is elért. Nagyon gyorsan elkezdődött a könyv megfilmesítése, és a forgatás adta

lehetőségek is növelték a kampány méretét és hatását. Plakátok, poszterek, képregények, poharak, tolltartók stb hírdették a Harry Potter s ikerkönyv v oltát. A nagy á ruházak, ruhaüzletek, kö nyvesboltok, élelmiszerboltok, játékboltok m ind t ele v oltak a H arry P otter-üzlet d arabjaival. N em i s b eszélve a m édiáról, amelyben igen ügyesen valóságos hisztériakampányt szított a könyv körül , világméretű botrányt dagasztva a bos zorkányság ürü gyén. M ég a m agyar t elevíziós c satornákon i s v itákat re ndeztek arról, ártalmas vagy ártalmatlan szórakozás-e olvasni a Harry Pottert. Ezzel is növelték a könyv iránti érdeklődést. 1 A H arry P otter ki adott példányszámai o lyan cs illagászati m agasságokba em elkedtek, hogy már a bibliával emlegették együtt. Valójában Magyarországon legalább is bizonyosan nem döntött meg semmiféle csúcsot a megjelent példányszám. Rowling kön yve j ó i rodalom,

örülhetünk, hogy sok gyermek és felnőtt is olvasta ezt a könyvet. A H arry P otter-ügy a bban i s ki vétel, hogy hé t köt etével é vekre a pi acon m aradt, szemben a szokásos sikerkönyvekkel. Bestseller vagy értékteremtő mű? Rowling nagyszerűen megtalálta azt a hangnemet, amelyiken a korosztályt meg kell szólítani. A sorozat jól ötvözi a klasszikus gyermekirodalmi hagyományokat a felnőtt lektűr elemeivel. Ebben a tekintetben műfajteremtő, amit Rowling írt Megtalálható benne a gyermekregények, a m eseregények, a kamaszregények t ulajdonságai, ötvözi a z A gatha Christieféle krimit a misztikus és horror-regények világával, és mindehhez még a fantasy hagyományait is jól alkalmazza. A szereplő növekedésével egyre komorabb, félelmetesebb, tragikusabb hangulatú a mű, melynek eredménye, hogy egyre félelmetesebb, egyre rémítőbb hang kell ahhoz, hogy a viszonylag egyszerű sztoriban fennmaradjon a feszültség. A főhős

tekintetében Rowling példaértékű figurát alkotott. Harry hordozza magán az archetipikus elemeket, a melyekkel a gyermekolvasó rokonszenvét elnyeri (bántalmazott, elnyomott m ostohagyerek ki m egérteti m agát a z á llatokkal, d e kül önlegesek a t ulajdonságai, a lelke hasadt, két erő küzd érte, alakja a duális világ egyensúlypontján helyezkedik el, stb.) Az eseményeket Harry szemszögéből látjuk, ami alkalmat teremt az olvasónak, hogy azonosuljon a főhőssel. A könyv emellett lélektani szempontból is jól megközelíti a gyermeki világot. A gyermek számára pl . rendkívül f ontos a z ön -identifikáció k érdése A tö rténet többszörösen i s identifikációhoz segíti hőseit és olvasóit, pl. a Roxfordban a házakba való belépéskor (A Teszlek süveg valójában abba a házba osztja be a leendő varázslókat, amelybe ők a tudatalatti vágyaikban menni ak arnak. A h ázválasztás v iszont eg ész él etre b efolyásolja a s

zemélyiségüket, m integy a felettes én kialakulását szemléltetve.) Az identifikáció fontos eleme a gyermekeknél az állattokkal való azonosulás, illetve állatszemélyiségek mögé bújás. A szereplőket szinte állati attribútummal is kifejezhetnénk. Harry: hóbagoly; Dumbledore: főnixmadár; Hermione: macska stb A ne vek á ltalában v alamely fontos t ulajdonságra ut alnak: m ugli – mug= mafla, ba lek; Malfoly=mal foly=rosszhiszemű; Voldemort=vol de mort=halálrepülés, a halál röpte stb. A gy ermeki f antázia másik fontos érdeklődési területe a tudatos és akarattalan változás, átváltozás kérdése. A gyermek egyszerre óhajtja a változást, ugyanakkor szorong is tőle A Harry Potter-regényekben na gyon gy akori a z á tváltozás, á tváltoztatás m otívuma, ugy anakkor a szereplők maguk is biológiai változáson mennek keresztül, felnőnek, öregszenek, néhányan meg is halnak. A repülés vágya szintén erősen foglalkoztatja a

gyermeket. A gyerekek a repülés motívumát tartják a történet egyik legvonzóbb részének. A Harry Potter-sorozat felnőtteknek is szól. A muglik és a varázslóvilág ábrázolásában pl a regény parodisztikus hangot üt meg. A varázslók szemszögéből nézve a muglik világa groteszk, de ugyanilyen groteszk tükörkép a varázsvilág is a reális világ nézőpontjából. Rowling gyakran él a műfajparódia eszközeivel is pl. a varázsvilág hivatalos leveleinek szövegeire, vagy a tankönyvek címére. A Ha rry Potter-sorozat sikerének okai közt említhető az is, hogy a könyv összemossa a valóságot és a fikciót. Rowling állítása szerint egy varázsvilág található a reális világon belül, ezt azonban a muglik nem érzékelhetik. A muglik világát és a varázsvilágot a főhős személye kapcsolja össze. Reáliák világa is csodavilággá válik, hiszen a varázsvilág ennek része, csak nem vagyunk képesek érzékelésre. A főhős személye

segít minket az érzékelésben A Harry Potter mintegy A Gyűrűk Ura „folytatásának” is tekinthető, Tolkien azt sugallja, hogy a z e mber e lterjedése e lpusztítja, v isszaszorítja a v arázslatot, Row ling v iszont a zt, ho gy a varázslat nem tűnt el, csupán nem mindenki számára hozzáférhető. Mindkét szerző komolyan veszi a m esevilágot, bár m indkettejüknél megjelennek p arodisztikus, groteszk elemek a meseszövésben. M indkét történet legfontosabb mondanivalója magának a mesevilágnak a hitelesítése. Ide sorolható még Michael Ende mesevilága is 2 22.tétel: John Ronald Reuel Tolkien - Gyűrűk ura Életrajz: (1892-1973) (Bloemfontien [Dél Afrika]-Bournemouth) Az oxfordi egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925-1945-ig. Az angol nyelv és irodalom professzora 1945-1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert. Számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld

Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintanyalók”) irodalmi vitakörhöz tartozott és C S Lewis közeli barátja volt. Felesége, Edith Bratt volt Lúthien tündekirálynő modellje (Beren és Lúthien.) Tolkien lelkes nyelvtudós: tizenöt mesterséges nyelvet alkotott (közülük a leghíresebbek A Gyűrűk Ura két tünde nyelve, a quenya és a sindarin. Középfölde teljes kialakulását és történetét később ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként. A gyűrűk urában több függelék is foglalkozik elképzelt világa nyelveinek leírásaival. Tolkien tucatnyi európai nyelvet beszélt folyékonyan, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is. Személyes leveleiben megjegyezte, hogy a finn nyelvet különösen szép hangzásúnak tartja, és a Kalevala nagy hatással volt rá, mely bevallottan megjelenik A Szilmarilok (ld. Túrin Turambar) ill A Gyűrűk Ura c művében is Művei: 1937 A hobbit / A babó (magyarul: 1975) 1949 A

sonkádi Egyed gazda (középkori mese, nem Középföldén játszódik; magyarul: 1988; megjelent Giles, a sárkányok ura címmel is) 1954 A Gyűrű szövetsége, A Gyűrűk Ura 1. rész (magyarul: 1981) 1954 A két torony, A Gyűrűk Ura 2. rész 1955 A király visszatér, A Gyűrűk Ura 3. rész 1962 Bombadil Toma kalandjai és más versek a vörös könyvből (versek) 1964 A gyűrű nyomán – Fa és levél ( az On Fairy-Stories és a Leaf by Niggle egy könyvben) 1967 A woottoni kovácsmester (magyarul: 1994) Poszthumusz: 1977. A szilmarilok (A Gyűrűk Ura előzményei; magyarul: 1991 szerk: Christopher Tolkien) 1996. Az elveszett mesék könyve (Szerk: C Tolkien) 1998. A Gyűrű követése (szerk: C Tolkien) • or elsüllyedése. Szauron Mordorban Dagorladi csata-Szauron eltűnik A tolkieni világegyetem, világkép: A történetek előzményeit az elveszett mesék könyvéből és a Szilmarilokból ismerhetjük meg. I. Óidők (Első kor) Ilúvatar (Eru) és az ainuk

(valák) zenéje. A világegyetem, a Föld teremtése Manwë vezetői hatalmat kap. Melkor (Morgoth) első pusztításai Melkor jégoszlopai Valinor fölépítése A két csodafa (Lindeloksë és Szilpion) ültetése. Melkor leláncolása Az eldák ébredése A csodafák tönkretétele. Világtájak: Nyugat (Nűme) Valinor. Kelet (Oronto) Nagy földek (Nori Landar) (Közép-földe is.) Dél: Ungwe-liant/Ungoliant (Elemésztő Pók – Móru) Észak: Utumno ill Dor Lómin (Melkor) A Nap és a Hold teremtése. Az idő szövése Az ember ébredése Az orkok és a törpök megjelenése. A „Számtalan könny csatája” Melkor (Morgoth) erősbödése Nagy Csata-Morgoth legyőzése Valinor és a noldák segítségével. (Nolda, Sinda-Elda) Númenor alapítása. II. Másodkor Az istarok (mágusok) feltűnése. (Eredetileg öt Szarumán, Gandalf, Radagast, Alatar, Pallando. Maiák –a valákat szolgáló alsóbb istenek, mint Szauron (Szauron morgoth szolgája) ármányai. Szürkerév

megalapítása Gyűrű kovácsolás Szauront elfogja Númenor Ar – Pharazôn megostro-moljan Valinort. Númen III. Harmadkor 1 Északi és Déli királyság alapítása, virágzása, pusztulása. A periannathok (hobbitok) első említései. Törpök és Orkok csatái Fehér Tanács Szméagol (Gollam) megszerzi a Gyűrűt Szauron Dol Goldurban. Gandalf kiűzi Gondor királya elbukik Helytartók Sárkányok felbukkanása. (pl a nagy Szmóg) Megye első szereplése, a Gyűrű Bilbóhoz kerül (Lásd: A Hobbit.) A Gyűrű háború IV. Negyedkor A dúnadánok királysága újra hatalmas. Az ember lesz az uralkodó faj A Gyűrűőrzők és tündék áthajóznak Valinorba, a hobbitok, törpök, orkok stb. lassan visszaszorulnak, eltű nnek V. Utolsó id k kora A jövő . Melkor elpusztítja a napot és a holdat, a naphajó leányának Urwendinek a szerelmese, Manwë fia, Lionwë, elpusztítja a Világot és Melkort. De Ilúvatar a Valákkal, Tündékkel, Emberekkel újraszövi a

világot. Istenek: Ainuk - istenek Valák - olyan ainuk, akik Eá-ban a (teremtésben) közreműködtek, ezért Eá-hoz kötődtek, valák lettek; ők a Világ Erői Maiák - olyan ainuk, akik nem annyira hatalmasak, mint a valák, a valák hűbéresei, akár meg is lehet ölni őket. Eru (Ilúvatar) - Az Egy - ő a főisten, aki Ilúvatar Gyermekeit: az ainukat, valamint a tündéket és az embereket teremtette. (a világot (Ardát, azaz Eát) az ainukkal közösen, a Nagy Muzsikában "tervezte" meg, majd meg-teremtette (ea - legyen)) Melkor (Morgoth) - ő a f őgonosz, a "bukott angyal," a tűzés a dermesztő jég ura Manwë (Sulimo) - Szelek ura, A Valák Királya, a sasok fejedelme Varda (Elbereth) - Csillagok királynője (A Taniquetil csúcsán laknak, az Oiolossén) Ulmo - Vizek Ura, a híres kagylókürtje: Ulumúrin (tenger mélyén lakik) Aulë - Minden Anyag ura, A Föld Királya Yavanna (Kementári) - A Gyümölcsadó, A Föld Királynője (Valimar) a

Feantur ikrek: Námo(idősebb) és Irmo Námo (Mandos) - Holtak Házának őrzője, Valák ítéletmondója Vaire - A Takács, belesző kelméjébe mindent, ami az idő kezdetétől volt és történik (Mandos csarnokaiban laknak) Irmo (Lórien) - Látomások és álmok Ura Este - Sebek és Bánatok Gyógyítója (valinori Lórien) Nienna - Bánat, Bölcsesség és Könyörületesség úrnője (Feanturok nővére) (egyedül él, Valinor legnyugatibb részén lakik) Tulkas (Astaldo) - A Vitéz Nessa - Valinor zöld pázsitján táncol (Oromë húga) (a Valaquenta csak ennyit jegyez meg róla, nem tudni, minek az istennője) Oromë (Aldaron,Tauron(sinda)) - A Valák Vadásza, Erdők Ura lova: Nahar, kürtje: Valaróma Vána - Az Örökifjú (Yavanna húga) Főbb maiák: Ilmare - Varda szolgálóleánya Eonwë - Manwe zászlóhordozója és hírnöke Ossë - Ulmo hűbérese, a Tengerek Ura (Ulmo az összes vízé), a vad tengert kedveli, sose merül le a mélybe, a partközelben marad

Uinen - hitvese, ő csillapítja Osse vadságát (ezért imádkoznak hozzá a tengerészek) Melian - Vána és Este szolgálója (Lórienben lakott, míg Középföldére nem ment, ahol Thingol felesége lett) Olórin - maiák legbölcsebbike (a harmadkor végén Középföldére ment, ott Mithrandir és Gandalf volt a neve) 2 Szauron - Morgoth hadnagya (Korábban Thangorodrin, majd Középfölde, Dol-Goldur, Baraddur) Szauron története: Ainu, Aulë egyik maiája. Melkor még az Első Kor elején elcsábította, szolgái vezérévé tette Szauron akkor az els ő sorban küzdött a valák és az eldák elleni harcban. Miközben Melkor Utumnóban volt, Szauron Angbandot tartotta; sikerült elkerülnie, hogy a Nagy Csata során elfogják. Amikor Melkor visszatért Középföldére a szilmarilokkal, Szauron Angbandban csatlakozott hozzá, sőt, maga irányította azt a háborút, amit Melkor indított az emberek megrontásáért, felébredésük után. Angband ostroma után elő

merészkedett, hogy biztosítsa Melkor délnyugati frontját. 457-ben elfoglalta Minas Tirithet Tol Sirionnál, zsúfolásig megrakta vérfarkasokkal, és Nyugat-Beleriandra szabadította a pusztító ork hordákat. Néhány évvel később elfogta Gorlimot, és bűbájjal rávette, hogy árulja el Barahir törvényen kívülijeit - ezzel megszerezte Dorthoniont. 466- ban elfogta Finrodot és Berent Varázspárbajban legyőzte Finrodot, pincebörtöne mélyén végzett vele és tündéivel, de nem sokkal később utolérte a bosszú: megjelent a Beren megmentésére érkező Lúthien és Huan. Miután Huan végzett a farkasokkal, Szauron farkas-alakot öltött, és megküzdött a kutyával. Nem bírt Huan erejével és Lúthien mágiájával, ezért feladta a tornyot, és vámpíralakban Taur-nu-Fuinba menekült. Az Első Kor hátralevő részében ott is maradt iszonyatos, ám tétlen hatalomként A Nagy Csata után fejet hajtott Eonwë előtt, de azt a választ kapta, hogy térjen

vissza Amanba, ahol a valák ítélő széke elé áll. Habár megbánása akár őszinte is lehetett, büszkesége nem engedte, hogy ennyire megszégyenítsék, és elrejtőzött valahol Középföldén. Mk 500 körül kezdte ismét megmutatni magát, és 1000-re elegendő erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy megvesse a lábát Mordorban, és nekifogjon Barad-dur felépítésének. Az ezer Sötét Esztendő során az emberek számos faját megrontotta. Annatar néven, szépséges testben, több tündecsoportot elcsábított, nevezetesen az eregioni Gwaith-i-Mírdaint is Képességei és a nolda találékonyság, mindkét félnek a hasznára vált, és 1500 körül közösen nekiláttak kikovácsolni a Hatalom Gyűrűit, amivel Szauron le akarta igázni a Szabad Népeket. Hatalma legnagyobb részét az Egy Gyűrű be zárta, amivel aztán befejezte Barad-dur építését. Amikor az eregioni Celebrimbor rájött az álnokságra, erőszakhoz folyamodott. Ezzel kezdetét vette a tündék

és Szauron háborúja (1693-1700), amely során Szauron elpusztította Eregiont és lerohanta Eriadort, de a Középföldére érkező Gilgalad és a númenori Tar-Minastir flottája végül legyőzte. Ezután nyíltan megmutatkozott a világ előtt, elkezdte zászlaja alá gyűjteni az orkokat és Morgoth egyéb szörnyetegeit, és (különösen keleten) hatalmas területeket hajtott uralma alá az erőszak és a rettegés erejével. Vazallusait minden jel szerint áttérítette Melkor hitére, mert urához örökké hűséges maradt. Határtalan gőgjében Minden Emberek Királyának nevezte magát, vagyis egy szintre emelte magát Númenor uralkodóival. 3262-ben ArPharazón hatalmas sereggel szállt partra Umbarnál, Szauront viszont csapatai magára hagyták, ezért kénytelen volt megadni magát Ar-Pharazónnak, aki magával vitte Númenorba. A következő ötven évben olyan sikeresen kihasználta a númenoriak haláltól való félelmét, hogy azok végül megtagadták a

valákat, és Melkort imádták. Addig mesterkedett, míg meggyőzte ArPharazónt, hogy ha halhatatlan akar lenni, foglalja el Amant. Meglepetésére a valák megidézték Ilúvatart. Númenor borzalmas pusztulásának Szauron teste is áldozatul esett, azután kizárólag ocsmány testben járhatta a világot. Visszatért Mordorba és csapatai élére állt. 3429-ben megtámadta Gondort, elfoglalta Minas Ithilt, és elpusztította a Fehér Fát, Aman Fényének gyűlölt szimbólumát. 3434-ben azonban az Utolsó Szövetség erői a dagorladi csatában legyőzték, és bevették Barad-durt. 3441-ben, az Utolsó Csatában, az Orodruin lejtőin Gilgalad és Elendil seregei térdre kényszerítették, de sikerült végeznie mindkét ellenfelével. Isildur levágta az ujját és elvette tőle a Gyűrűt A Harmadkorban, a hatalma alapját jelentő Egy Gyűrű nélkül, rendkívül óvatos volt. Két célt tűzött ki maga elé: meggyengíteni a dúnadán királyságokat - anélkül, hogy

jelentős válaszlépéseket kockáztatna -, illetve visszaszerezni az Egy Gyűrű t. Ez utóbbit nehezítette, hogy semmit sem tudott a Gyűrű sorsáról, amit Isildurnak el kellett volna pusztítania. 3 Miután Hk. 100 körül ismét gyarapodni kezdett az ereje, elleplezte igaz valóját: Varázslóként, vagy Dol Guldur varázslójaként ismerték. Mivel Mordorra Gondor felügyelt, Szauron Dol Guldurban húzódott meg. Északra küldte a nazgulok urát, ahol megalapította Angmart Délen Gondor ellen uszította a haradiakat és a keletlakókat. Az 1636-os Fekete Vész után - amit lehet, hogy ő bocsátott a vidékre -, Gondor figyelme lankadni kezdett, így a nazgulok visszamentek Mordorba, és elő készítették Szauron hazatérését. 2002-ben a nazgulok elfoglalták Minas Ithilt, és ezzel sikerült egy palantírt szerezniük uruknak. Ezzel ő később szolgájává tette Szarumánt, és becsapta II. Denethort 2063-ban Gandalf Dol Guldurba ment, hogy megtudja, kicsoda

valójában a Boszorkánymester, de Szauron keletre menekült. 2460ban, megújult erővel tért vissza Dol Guldurba, és tervein dolgozott egészen 2941-ig, amikor a Fehér Tanács kiűzte onnan. Önként visszament Mordorba, ahol nyíltan megmutatta magát: újraépítette a Barad-durt, és elkezdett felkészülni a Nyugat meghódítására. Úgy tervezte, orkok, trollok, haradiak, keletlakók, és még náluk is iszonytatóbb lények alkotta, roppant seregeivel lerohanja Gondort, és az északi, kisebb királyságokat. Habár az Egy Gyűrű nem volt a birtokában, puszta létezése elegendő erő t adott neki ahhoz, hogy összezúzza a Nyugatot. Erre Gandalf és Elrond is rájött, és tudták, hogy egyetlen módon lehet csak legyőzni: ha elpusztítják a Gyűrűt. Zsákos Frodó vállalkozott a küldetésre, és Szauron szolgáit elkerülve - akik mindőt és a Gyűrű t keresték -, eljutott a Végzet-katlanig, és megsemmisítette a Gyűrűt. A nazgulok elpusztultak és Szauron

annyira meggyengült, hogy soha többé nem volt képes alakot ölteni. Lehetetlen feladat lenne felsorolni Szauronnak, a hazugságok és az árulás mesterének összes tervét, ezért most mindössze egy kurta áttekintés következik. Szauron egyéb mesterkedései között megtalálhatjuk a Fekete Beszéd megalkotását; legerősebb szolgái, a nazgulok megteremtését (akiket a Kilenc Gyűrű hatalmával hajtott örök szolgaságba); és az ologhaiok, sőt, talán még az urukhaiok kitenyésztését. Miután Númenor pusztulásakor a teste is megnyomorodott, emberi alakot öltött: bőre fekete volt és izzott a forróságtól. A Harmadkorban leggyakrabban a félelmetes, örökké kutató Szem képében jelentkezett. A Szauron név a korábbi quenya alakból, a Thauronból származik, a sindák Kegyetlen Gorthaurnak nevezték. Más néven: Szauron; az Álnok; a Föld Ura (a Másod-korban); az Ellenség; a Mester; a Sötét Hatalom; a Sötét Úr; Mordor Ura; Mordor Sötét Ura; a

Fekete Föld Hatalma; a Fekete Mester; a Barad-dur Ura; a Sötét Torony Ura; a Soha Le Nem Hunyt Szem és a Gonosz Szem. Hívták még Névtelennek; Névtelen Szemnek vagy egyszerűen úgy, hogy Ő . Másképpen: A Gyűrű k Ura; a Gyűrű Ura; a Gyűrű készítő A f antasy az irodalmi művek azon összefoglaló csoportjába tartozik, amit fantasztikus irodalomnak nevezünk. Ennek a lényege, hogy egy fantasztikus történet végén sosem kapunk magyarázatot a különös jelenségekre, s emiatt a tudatunk legmélyebb, ösztönös régióira hat, mint a mítoszok. Valójában a fantasztikus történetek a modern ember mítosz igényét pótolják.A fantasztikus történetek legtöbbször ugyanarra a sémára épülnek a kiindulópont egy hétköznapi, békés a külső valóság elemeit is magába foglaló helyzet. Ennek mindennapi létnek a megszokott valóságát egyszer csak megzavarja valami rendkívüli, megmagyarázhatatlan, szorongást keltő jelenség. Ez egyre jobban

eluralkodik a mindennapok felett, és a hős megpróbál erre magyarázatot keresni. A fantasztikus irodalom leggyakoribb témái: az emberiség szerepe a világban, az emberben rejtőző állat, a halhatatlanság utáni vágy, az én megkettőződése, látható és láthatatlan keveredése. A témákra általában két meghatározó elem jellemző: 1 egy felsőbb szinten minden dolog összefügg egymással 2. nincs különbség a szereplő belső világa és a külső valóság között, magyarán amit elképzelünk az megvalósul. A szereplőket gyakran felsőbb erők irányítják. A narrációra jellemző az idősíkok keveredése A cselekménynél az ok-okozati viszony gyakran bizonytalan. A fantasy helyszíne általában távoli, nem létező világ, melynek formái a valóságot idézik, de azt eltúlozzák. Ideje szintén távoli, meghatározhatatlan jövő, folyamata lineáris a fontosabb események időszalagon összefoglalhatók. A szereplők megfelelnek az idő

követelményének, hagyományos nemi 4 szerepek figyelhetők meg. Nagyszerepe van a titkos helyeknek, az ezeket bemutató térképeknek. Fontos szerephez jutnak a varázstárgyak Bonyolult, több szálon futó cselekmény, váratlan fordulatok, lehetetlen helyzetek megoldása jellemzi, az ábrázolt természeti erők általában ellenségesek, dualista szemléletű és a proppi mesefunkcióra jellemző erős szerkezeti felépítettséget mutat. Tolkien teremti meg a műfaj high fantasynak nevezett irányzatát. Tolkien életművének megszületésének egyik indító oka az volt, hogy mitologikus elemet akart vinni az angol irodalomba. Először egyfajta angolszász mitológia kialakításán dolgozott, majd később ettől elállt, és megteremtette a sosemvolt Középfölde világát. Gyűrűk Urát Göncz Árpád fordította, aki tündérmesének minősítette, mivel a mesetörvényei szerint működik: a leggyengébbnek kell behatolnia a Rossz birodalmának szívébe, mert

csak ő semmisítheti meg a legerősebbet. Három Gyűrű ragyogjon a tünde királyok kezén, Hét a nemes törpök jussa kiknek háza cifra kő, Kilencet halandó ember ujján csillogtasson a fény, Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő, Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején. Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen, Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején. 5 23. A határon túli magyar gyermekirodalom A határon túli magyar nyelvű gyermek- és if júsági ir odalom e lidegeníthetetlen r észe a magyar irodalomnak. Trianon óta használt fogalom!!! A ha tárokon kí vüli m agyar i rodalmat kettősség jellemzi: egyfelől határozottan kötődnek az anyaországhoz, a nnak m agyarságához, kul túrájához é s i rodalmához, másfelől kötődnek ahhoz az államhoz és környezethez, amely körülveszi őket. (Adott szellemi mozgástér, feladatvállalás) A hazai, anyaországi

irodalmat egyszerűen magyar i rodalomnak hívjuk, a ha tárainkon t úli irodalom esetében a szükséges (szlovákiai, romániai, kárpát-ukrajnai, vajdasági) jelzőt használva jelöljük az adott irodalmat. Felvidék: 1993. j anuár 1 -jéig, C sehszlovákia k ettéválásáig cs ehszlovákiai m agyar irodalomról be széltünk. C sehszlovákiában a z 1 948 de cemberében m egjelent Új S zó, az első magyar ú jság me gjelenése a ma gyar n yelvi ir odalmi-kulturális é let kezdetét is je lentette, ugyanakkor a gyermekirodalom fejlődését lapok és folyóiratok (Hét, I rodalmi Sz emle) gyermekrovatai, továbbá gyermeklapok (Kis Építő, Tábortűz) segítették. A II Vh után mellőzés, de 1963 -ban a CSKP hivatalosan elítéli az 1945-48. közötti évek igazságtalanságait, ettől kezdve indulhat fejlődésnek a magyar nyelvű irodalmi élet. A kárpát-ukrajnai magyar nyelvű irodalom a határainkon túli magyar irodalmak között a legfiatalabb és a legkisebb

irodalom. A magyar irodalmi élet is később, az ötvenes évek elején ébredezik, elsősorban a Kárpáti I gaz Sz ó, A Kárpáti K alendárium és B alla L ászló irodalomszervezői és alkotói munkássága nyomán. A hatvanas évek közepén erőteljesebb fejlődés figyelhető meg, amelyben 1963-tól jelentős szerep jutott az Ungvári Egyetem magyar tanszékének. Erdélynek több évszázados történelme során rendkívül gazdag kulturális hagyománya és önálló szellemisége alakult ki. Szerepe az egyetemes magyar irodalomban is jelentős Jellemző 1 a hagyomány vállalása és követése, 2. az újítás szükségessége A vajdasági irodalomban is határkő: 1945. A háborút követően a magyar irodalmi élet a Híd c folyóirattal indul. Kezdetben sztálinista hangütés, de az 50 –es évek végétől nyitás 60 –as évek: Képes Ifjúság egy fiatal nemzedék, avantgárd törekvések jellemzik 1964-től megjelenő Új Symposion több alkotó, akik a

vajdasági gyermekirodalmat képviselik. Néhány kortárs gyermekíró és köteteik: erdélyi: Csipike (Fodor Sándor) Kutyatej. (Palocsay Zsigmond, 1969) Borzoskata (Palocsay Zsigmond, 1983.) Mikor C síkban j árt a t örök (Ferenczes István, 1969) Harmatjáték (Lászlóffy Aladár, 1980.) Pimpimpóré (Szilágyi Domokos, 1976) Hóka-fóka fióka (Balla Zsófia, 1985.) Búbocska (Orbán János Dénes, 2005) felvidéki: Csikótánc (Gál S ándor) Tikiriki-takarak (Simkó T ibor) Hókuszpókusz (Keszeli Ferenc, 1987.) Dióhintó (Kulcsár Ferenc, 1981) vajdasági: Rokokokokó (Tolnai Ottó, 1987.) Bájoló (Jung Károly, 1974) Szeptemberi útravaló (Fehér Ferenc, 1978) Égi laboda (Brasnyó István, 1971) Papírsárkány (Szűcs István 1974) kárpát-ukrajnai: Hinta-palinta (Szalai Borbála, 1973.) Csipkebokor, csipkeág (Szalai Borbála, 1986) Tapsi-titkok (Balla László, 1973) Mosolykereső (Füzesi Magda, 1995) Bogárbál (Kecskés Béla, 1994)

Tündérlesen (Weinrauch Katalin, 1997) 1 Határon túli gyermeklapok: Vajdaság: - Mézeskalács Újvidék, 1955-től, ill. - Jópajtás c. hetilap 1958-tól Erdély: - Napsugár Nagyvárad, 1957-től - Cimbora (Sepsiszent-györgyön) Szivárvány, Szemfüles Felvidék: - Tücsök Pozsony 1991-től - Cserkész, Tábortűz Őrség: - Hírhozó Burgenland. Kárpátalja: - Bóbita,Irka 2 24. tétel - A kamaszregény A gyermek- és i fjúsági i rodalom a 10-12 évesnél fiatalabbak (gyermekirodalom), illetve annál idősebb serdülőkorúak (ifjúsági irodalom) szórakoztatására, esztétikai nevelésére és közvetve erkölcsi-szellemi épülésére szolgáló irodalom. A német Kinder- und Jugendliteratur fogalmához hasonlóan magyarul is gyakran együtt említik a két korosztálynak szóló műveket, míg az angol, francia és az orosz nyelv csak a gyermekirodalom kifejezést használja. Az ifjúsági i rodalom kifejezés mellett lassan kezd meghonosodni a

kamaszirodalom, kamaszkönyv fogalma is, amely a gyermekirodalom é s az i fjúság i rodalom köz ött helyezkedik el . (Az gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezésében ide soroljuk az ismeretterjesztő irodalmat is, valamint a szórakoztató irodalom és az ismeretterjesztés határmezsgyéjén elhelyezkedő sci-fit is.) Helye az irodalom egészében A gyermek- és ifjúsági irodalom a korszerűbb felfogás szerint a nemzeti irodalom és világirodalom integráns része, míg egy másik megközelítés csak, mint a pedagógia szolgálatába állítható alkalmazott irodalmat tartja számon. Ez utóbbi felfogás szerint gyermek- és ifjúsági írónak lenni külön státusz, s szükség van a gyermek- és ifjúsági irodalomnak saját intézményrendszerre is. Hazánkban azonban sem intézményrendszer, sem saját elméleti-kritikai fórum nincs; részben soha nem is alakult ki, részben pedig már megszűnt. Sajátosságai A gyermek- és ifjúsági

irodalom normái hasonlóak a felnőttirodaloméhoz, ám olyan sajátosságokkal bírnak, melyek betartására különösen ügyelni kell. A gyermekirodalom lírai és epikai csoportra osztható, azaz gyermekversekre és mesékre. A gyermekköltészet sajátja a nyelvi szépség, ritmikusság, énekelhetőség, az érzelmek tiszta megjelenítése. A mesék rácsodálkoztatják a gyermeket a világra, élesen elkülönülnek az ellentétpárok (jó–rossz, szép–csúf), s a jó gyermekmese vége mindig pozitív kicsengésű. A gyermekirodalom inkább összművészeti, mint az ifjúsági és a felnőttirodalom. Az ifjúsági irodalom érdekessége, hogy egyrészt számos, korábban felnőtteknek írt mű mára az ifjúsági irodalom része lett (Swift társadalmi szatírája, a Gulliver, Gárdonyi történelmi regénye, az Egri csillagok vagy Verne utopisztikus művei), másrészt ennek fordítottja is igaz, sok eredetileg ifjúsági műnek induló, de másképp sikeredett alkotás

komoly irodalmi elismerésre tett szert (pl. Kodolányi János Vízözönje, Lewis Carolltól az Alice csodaországban vagy J.RR Tolkientől A hobbit vagy A Gyűrűk Ura) A jó ifjúsági irodalom nem unalmas, különösen figyel a nyelvi szabályok betartására, szabatos, világos, nem félrevezető az élet, a történelem, a természet és a nyelv törvényeit illetően. Az ifjúsági irodalomban kevesebb mű születik mint a felnőttirodalomban, mivel nehezebb művelni, „jó” ifjúsági művet írni; azonkívül számos országban alacsonyabb az elismertsége és anyagi megbecsültsége is. Ifjúsági i rodalom – a serdülők és az ifjak életkori sajátosságait figyelembe vevő és irodalmi, információs érdeklődésüket, általában olvasói igényüket kielégítő irodalom. 1 Akárcsak a *gyermekirodalom, az ifjúsági irodalom is az olvasó életkora szerint meghatározott; gyakran együtt is szokták emlegetni, "gyermek- és ifjúsági

irodalom"-ként. Ez elvileg nem kifogásolható, mert meghatározó ismérvük közös: létalapjuk a gyermek- és ifjúkor sajátos olvasói igénye. Ugyancsak gyakori, hogy tágabb értelemben ifjúság irodalomnak nevezik az óvodáskor előtti ún. kisdedeknek szóló képeskönyv (leporelló) irodalomtól az érett ifjúság számára írott regényekig az egész gyermek- és ifjúsági irodalmat. Vannak, akik esztétizáló álláspontról tagadják az ifjúság irodalom irodalmiságát, szerintük csak az egy és oszthatatlan irodalom létezik, viszont a könyvkiadói gyakorlat, valamint a világ- és nemzeti irodalmak olyan klasszikus alkotásai, amelyeket szerzőik eleve a serdülőknek vagy az ifjaknak szántak s mint ilyenek váltak elismert remekművekké, azt látszanak bizonyítani, hogy az életkori sajátosságok figyelembevétele csak alkotásmódbeli kötöttség, de nem akadálya a teljes értékű irodalmiságnak, még ha a gyermek- és ifjúsági irodalomban

üti is fel fejét leggyakrabban az irodalmiságot megkérdőjelező didakticizmus, a különböző iskolai, mozgalmi, nevelői és oktatói követelmények irodalmi látszatú dilettáns megmódolása. Mivel a serdülők nemek szerinti életkori sajátossága jelentősen különbözik, az általános, mindkét nem igényeit kielégítő serdülőirodalom mellett kialakult külön a fiúknak szóló ún. „kamaszirodalom” s a serdülő lányok számára írott ún. "csitriirodalom" Ezt a kiadói felismerést tükrözi a serdülőknek szóló sokféle "fiúk.", ill "lányok könyve" Az érett vagy érettebb ifjúságnak szóló szépirodalom általában már csak elvétve differenciálódik nemek szerint. Jeléül e korosztályok általános társadalmi érdeklődésének, nem utolsósorban a párkeresés élményének és izgalmainak, az ifjúságnak szánt szépirodalmi művekben jelentkezik az első vagy az örök szerelem romantikus ábrázolása, de

általában is az emberi magatartás eszményítése. Az ifjúságirodalom szükségességét nem vonhatja kétségbe és a közel két évszázados tapasztalat szerint nem fenyegeti az a tény, hogy az ifjú olvasó vagy a magasabb évjáratú serdülő már az irodalom egészét is olvassa. Az ifjúságirodalom szakadatlanul bővül olyan írásművekkel, amelyeket szerzőjük eredetileg nem is az ifjaknak szánt (például Jókai, Mikszáth, Gárdonyi művei), viszont az ifjúság irodalom úgyszólván szerves része a bestsellerirodalomnak, s mint ilyen az irodalmi műveltség kialakulását gátló ponyvával szemben az egyszerűbb műveltségű olvasó számára "a nagy irodalom előszobája". 2 25. tétel: A lányregény ( A két Lotti ) A lányregény modern, lényegében XX. századi műfaj A nő társadalmi szerepének átalakulása egész Európában a XIX század folyamán ment végbe, és a női egyenjogúság a XX. század elejére alakult ki Ezzel

párhuzamosan természetesen átalakult az a szerep is, amelyet a nő az irodalmi műfajok szereplőjeként töltött, tölthetett be. A századvég európai regény- és novellairodalmában egyre nagyobb teret kapott az életét maga igazgató, házasságot nem mennyországként, hanem problematikus hétköznapokból álló valóságként megélő nő. Stendhal, Flaubert, Tolsztoj, Maupassant házasságtörő vagy a házasságban szenvedő hősnői jelzik ezt a változást. A XX század elején aztán a dolgozó nő is megjelenik az irodalomban. Az átmenet válságát jelzik pl a magyar prózában Kaffka Margit vagy Bródy Sándor írásai. Ezzel a változással egyidejűleg a nő, mint alkotó is megjelent az irodalomban. Legkorábban az angol prózában, a Bronte nővérek munkássága jelzi, hogy egy újfajta látásmód is születik. Az angol író hölgyek nagy példaképekké válnak, a tollat ragadó nők számára. Regényeik nem elsősorban tematikájuk, mint inkább

szerzőjük neme miatt került a kritikusok támadásának középpontjába. Kelet- Európában a női szerepek átalakulása később és ellentmondásosabban ment végbe. Itt élt tovább a nemesi-dzsentri szemlélet, amely a nőt csak az otthon királynőjének akarta látni, miközben persze a valóságban fokozatosan a dolgozó nőé lett a főszerep. Ugyanakkor a közgondolkodásban a polgárosodás ellenére az elmúlt világ illúziói éltek tovább, és a napi robot után a munkáslány éppúgy az arisztokrata nő könnyű és kényelmes életéről álmodozott, mint a kispolgári vagy nagypolgári családban élő társa. A konzervatív férfifelfogás éppen a nőírók másod-harmadvonalában talált leginkább megértésre, támogatásra. Így született meg a nőirodalomnak egy olyan értéktelen vagy kevéssé értékes vonulata, amely a romantika közhelyeit és világfelfogását, még inkább a kisromantikának, biedermeiernek életérzést éltette tovább. A

konzervatív, nőellenes irodalomelmélet éppen azt állította, hogy nőíró csak a nő életéről (esetleg a gyermekvilágról) képes érvényeset mondani. Ezt a rést kihasználva nőírók sora jelentkezett lányokról, a lány-és nővilágról szóló, avult felfogású művekkel. S miután az irodalom berkeibe nem jutottak be színvonaluk miatt, a szabad tér, a gyermekirodalom felé mozdultak el. Ez a háttere a magyar (és európai) lányregényének születésének. Művek csoportjáról beszélnek, mert a lányregény nem igazán önálló műfaj, annak ellenére, hogy az idesorolt műveknek vannak bizonyos sajátosságai. A lányregény jellegzetességei: 1. Általában lányok a szereplői, de legalább a főszereplő lány 2. Életkoruk nagyjából 10 és 20 év közé tehető (így a történet alapjában véve a lány nővé éréséről, társadalmi szerepének elfogadásáról, illetve e szerep elfogadásának nehézségeiről szólhat). 3. Jellegzetes tér:

viszonylag zárt család; valamiféle iskola; nevelőintézet 4. Bonyodalom: főhős új (megváltozott) közösségbe kerülése (pl: család esetében: szülő halála, szülők válása; nagyobb közösség esetében: új iskola, új osztály, egy nyári táborozás stb.) 5. Cselekmény kibontakozása: kisebb vagy nagyobb közösség és a hős konfliktusairól, a hősnek a beilleszkedésért folytatott harcáról szólhat. 6. Konfliktusban álló szereplők a regény végére a legjobb barátnők lesznek Jobb esetben az új közösség fiúkat is tartalmaz, ilyenkor az elutasításból akár valami diákszerelemféle is kibontakozhat. 7. A lányregény hősnői általában szentimentális módon álmodoznak, vágyakoznak a szerelem után. 8. Jellegzetes narrációs megoldás: naplóregény vagy levélregény 9. A lányregény szívesen él azokkal az egyéb eszközökkel is, amelyek a művészi megoldások hiányát elfedni képesek. Így gyakori, hogy a lányregényt

valamiféle vallásos szellem lengi be, esetleg a szerző olyan témát választ, ahol a nemzeti érzés, a történelmi pátosz volna hívatott hitelesíteni az egyébként hitetlen történetet. 10. Témái: párválasztás, szerelem, házasság, ezeknél főképp a hétköznapi szóhasználatban újabban romantikusnak nevezett irodalomra gondolunk. Ott is viszonylag felszínes világábrázolással, könnyen megoldódó (ál) konfliktusokkal, és happy end-dömpinggel találkozhatunk. Közös az a jellemző is, hogy ezek a regények viszonylag gyorsan elkopnak, hogy helyüket a legújabb „trend” szerint hasonló történetek vegyék át. 11. A lányregény nem önálló műfaj Erich Kästner: A két Lotti Szereplők: Luise Palffy; Lotte Körner; Ludwig Palffy, apuka; Luiselotte Körner, anyuka; Ulrike kisasszony, nevelőnő; Muthesiusné, igazgatónő; Gerda kisasszony, nevelőnő; Trude; Brigitte; Christine; Monika; Steffie; Hilde Sturm; Stróbl, udvari tanácsos, Pepike,

kutya, Gerlach kisasszony, Resi, szobalány; Bruckbaur kisasszony, tanítónő; Linnekogel kisasszony, tanítónő; Anni Habersetzer; Gabele úr, festő Műfaja: regény, tizenkét fejezetből áll. Helyszínek: Bühl-tavi Tó-Bühl gyermeküdülője; München; Bécs A rövid tartalom: 1. fejezet Történetünk a Bühl-tavi Tó-Bühl gyermeküdülőjében kezdődik. Egy csapat kislány nyaral itt, ebben a hegyi falucskában. Mindegyikük közül a legvidámabb a kilencéves Luise Palffy, aki Bécsből érkezett. A vidám szórakozást azonban különös esemény zavarja meg: egyik délután húsz új kislány érkezik. Köztük van Lotte Körner, aki megszólalásig hasonlít Luisére, csak Luise fürtöket, Lotte pedig copfokat visel. És a két kislány nem ismeri egymást: az egyikük Bécsből, a másikuk pedig Münchenből érkezett. Luise egyáltalán nem örül annak, hogy az új jövevény pontosan úgy néz ki, mint ő, és barátnőivel azt tervezgeti, hogy hogyan álljon

bosszút a másik kislányon. A gyermekotthon vezetői nagyon különösnek találják a két kislány hasonlóságát, és megpróbálják összebarátkoztatni Luisét és Lottét: az egymás melletti székeket kapják az ebédlőben. A harcias Luise azonban sípcsonton rúgja Lottét. A kezdeti harag azonban gyorsan elszáll Éjszaka a megbántott és szelíd Lotte zokog az ágyában, Luise pedig megsimogatja. A két kislány tehát fegyverszünetet köt. 2. fejezet A fegyverszünettől a békéig azonban még hosszú az út. Vagy mégse? A két kislány a kezdeti ijedség után gyorsan összebarátkozik. Befonják Luise haját is, és a két kis copfos lefényképezteti magát. A fotókból a fényképész másolatokat küld a helyi lapoknak a két kislány tudta nélkül. Majd kezdődik az ismerkedés. Hamar fény derül arra, hogy a két kislány ugyanazon a napon született Linzben. Ez nem lehet véletlen És az sem, hogy Luisenek csak apukája, Lottenek pedig csak anyukája

van. Lotte édesanyjának fényképe alapján pedig megszületik a boldog felismerés: "az én anyukám a mi anyukánk". Így hát nem véletlen a hasonlóság, hanem Luise és Lotte ikertestvérek. Muthesiusné és Ulrike kisasszony a lányok születési adatai alapján ugyanerre a felismerésre jut, de mivel azt hiszik, hogy az ikrek mit sem sejtenek, úgy döntenek, hogy nem szólnak nekik, hanem a sorsra bízzák, hogy kiderül-e vagy sem. 3. fejezet Telik-múlik az idő. A két kislány minél jobban meg akarja ismerni egymás életét Rájönnek, hogy a szüleik elváltak, és elfelezték őket, de persze, nem tudják, hogy mi volt erre az okuk. Luise levélben fényképet kér az édesapjától, hogy a fotót Lottének adhassa A falusi fényképész róluk készült képei is elkészülnek, de a kislányok nem küldik haza a két Lottit ábrázoló képet, hanem másban mesterkednek. De vajon miben? 4. fejezet Luise és Lotte minden idejét együtt tölti. Titokzatos

jegyzeteket készítenek A két kislány nagy fába vágja a fejszéjét. Elhatározzák, hogy kicserélik egymást Lotte Luiseként utazik Bécsbe, Luise pedig Lotteként Münchenbe. Ám nem könnyű egymás testvérének lenni: főként amikor eddig egészen különböző életet éltek, különböző ételeket szerettek� Még az iskolába vezető útvonalakat is pontosan le kell jegyzetelni. 5. fejezet Luise megérkezik Münchenbe, és az anyuka nem vesz észre semmit. Lotte pedig ezalatt Bécsbe kerül, ahol édesapjával együtt az Imperial Szállóban ebédel. Az ismerős pincér Luise kedvencét: töltött palacsintát főz, amit viszont Lotte ki nem állhat. Azért megpróbál megbirkózni vele, de háromnál többet nem tud leerőltetni. Ebéd közben megérkezik Stróbl udvari tanácsos is, a kutyájával, Pepikével. Míg az emberek nem vesznek észre semmit: a kutya gyanúsan szagolgatja "régről ismert" barátnőjét. Palffy apuka karmester, és nagyon

lefoglalja a munkája (a szülők azért is váltak el, mert szinte minden idejét egyedül akarta tölteni a bohém művész), és ebéd után egyedül hagyja Lottét. A műtermébe megy, hogy zenét szerezzen, és Lotte majd este találkozhat vele az Operában, ahol a Jancsi és Juliskát vezényli. Lotte azonban hasznosan tölti a délutánt, és átnézi a házvezetőnő, Resi könyvelését, amiben talál is egy-két hibát. Resi nagyokat néz, hogy mennyire megváltozott a kislány a nyaralás alatt. 6. fejezet Luise anyukánál sokkal szerényebb életkörülmények közé kerül, mint amiket apukánál megszokott. Édesanyjának nagyon sokat kell dolgoznia, hogy meg tudjanak élni, és ezalatt a kislánynak kell otthon főzni. Szorgalmasan be is vásárol a marhahúsleveshez, ám a főzést nem olyan könnyű megtanulni. Luiselotte Körner hazaérve meglepetten tapasztalja, hogy Lotte (azaz Luise) elfelejtett főzni a nyaralás alatt. Ám különösebben nem ijed meg, inkább

örül, hogy a lánya mostanában vidámabb és felszabadultabb. Lotte ezalatt az Operában ül, és nézi, ahogy az édesapja vezényel. A kislánynak lefoglalt páholyba azonban egyszer csak belibeg egy fiatal hölgy, Gerlach kisasszony, aki élénken integet Palffy karmesternek, és ő is neki vissza. Lotte megijed, hogy édesapjának van valakije, hiszen ikertestvérével abban mesterkednek, hogy újra összehozzák a szülőket. A kellemetlen operabeli élmény miatt a kislány rosszat álmodik. 7. fejezet Telnek-múlnak a hetek és a hónapok. A két kislány megkezdi az új tanévet az új iskolákban. A tanárok csodálkoznak egy kicsit, hogy a lányok írásképe megváltozott: Lotte figyelmetlenebb, lustább, ámde talpraesettebb lett, Luise azonban szorgalmasabb és félénkebb, szelídebb. Az anyuka örül a változásoknak, és ő is kezd megváltozni: kétnapos hétvégi kirándulásra viszi a lányát, ami csodálatos élmény lesz mindkettőjük számára. Ezalatt a

karmester úr elkezdi komponálni az új gyermekoperáját és zongoraleckéket ad a másik lányának. És Lotte legnagyobb fájdalmára egyre szorosabbá szövődik közte és Gerlach kisasszony között a románc. Tehát minél gyorsabban tenni kell valamit! 8. fejezet A bécsi lakás szomszédjában Gabele festőművész műterme van. Lotte időnként átjár hozzá, hogy a bácsi lefesthesse. A művész panaszkodik a kislánynak, hogy a műterem ablakai túl kicsik, és a festéshez több fény kellene. Lotte kigondol egy remek tervet: nagyszerű lenne, ha édesapja elcserélné a körúti műtermét Gabele úréval. Így a karmester úr a szomszédban lehetne, és egymás mellett lehetne apa és lánya. Lotte azonnal fel is keresi édesapját, hogy elmondja neki az ötletét, ám Palffy úrnak nem tetszik a dolog, Gerlach kisasszonynak pedig még kevésbé. A hölgy megpróbálja elhidegíteni az apát és lányát Lotte nagyon szomorú, bánatát még jobban fokozza, hogy apja

bejelenti: el akarja venni feleségül Irene Gerlachot. Lotte kétségbeesésében felkeresi a hölgyet, és megkéri, hogy hagyja őket békén. A kisasszony kidobja Lottet az otthonából. A kislány csüggedten érkezik haza, és láza is van. Resi azonnal ágyba parancsolja, és kihívja az orvost. Lottenek idegláza van, és nagyon rosszul van Az édesapa nagyon megijed, és nem mozdul a betegágy mellől. 9. fejezet A bonyodalmak fokozódnak. Münchenben Körner anyuka egy helyi lapnál szerkesztőként dolgozik. Egyik nap beérkeznek az újsághoz a két ikerlány fotói, amit a Bühl-tavi Tó-bühl fényképésze készített. Az anyuka először elképed, majd Lotte tanárához szalad, akitől megkérdezi, hogy lehetséges-e az, hogy Lotte valójában nem is Lotte. A tanárnő először nem érti a dolgot, majd az anyukával közösen rájönnek, hogy a nyáron a gyermeküdülőben gyerekcsere történt. Körner mama otthon leleplezi Luiset, aki töredelmesen bevall mindent Az

anyai szív mindent megbocsát, és boldogan öleli magához a másik gyermekét. 10. fejezet Mivel Lottetól már régóta nem érkezik levél Bécsből, az anyuka és Luise aggódik. A két kislány édesanyja felhívja a volt férjét, és elmond neki mindent. Mikor megtudja, hogy Lotte beteg, azonnal úgy dönt, hogy Luisevel együtt Bécsbe utazik. Újra együtt a "család" Resi, az udvari tanácsos és Pepike, a kutya egy kicsit össze van zavarodva a megkettőződött nőszemélyek miatt. Lotte állapota határozottan javul, amikor az édesanyja megérkezik Láthatóan a karmester úr is örül, hogy újra láthatja volt feleségét, és összeveszik a sértődött Gerlach kisasszonnyal. 11. fejezet Elérkezik október 14-e, a két kislány születésnapja. Ajándékul azt kérik a szülőktől, hogy mostantól fogva ne kelljen elválniuk, és így, négyen együtt élhessenek. A szülők leülnek tanácskozni. Hosszas magyarázkodások és bocsánatkérések

következnek, majd a két felnőtt úgy dönt, hogy újra megpróbálják együtt. Luise és Lotte majdnem kibújik a bőréből Úgy tűnik, hogy az elveszett boldogság pótolható. 12. fejezet A szülők újra összeházasodnak, és beíratják másik lányukat is a bécsi iskolába. És hogy az öröm még nagyobb legyen: Palffy apuka egy nagyszerű hírt jelent be: elcserélte műhelyét Gabele úréval, úgyhogy ezután a közvetlen szomszédban fog zenét szerezni. Luise és Lotte nagyon boldog, és büszkék magukra, hogy összehozták a szüleiket. A szomszédban pedig felcsendülnek az elkészült gyermekopera hangjai. 26. tétel : A magyar lányregények A műfajnak máig van köze a szentimentalizmushoz és a romantikához, különösen a magyar irodalomban Kármán József és Kazinczy Ferenc nyomán. A műfaj legfontosabb jellemzői, hogy első sorban érzelmeket vállal témaként, érzéseinkre akar hatni, könnyedén szórakoztat, és regényvilágában

egyfolytában az erényé az ellen őrző szerep, emiatt giccsveszélynek van kitéve. A lányregénynek külső ismertető jegyei vannak: elárulja magát a címmel, sorozatokban él (pl. a Móra Könyvkiadó pöttyös és csíkos könyvsorozata) Malte Dahrendorf kutatásai szerint a lányregényeknek közel a felében lánynév szerepel címként, kisebb hányadában a lány szó, illetve annak valamely változata. Egy részük a családdal kapcsolatos asszociációkat tartalmaznak, és őzik a szentimentalizmus rekvizitumait. A műfaj nemcsak az érzelmek gazdag világával kötődik a szentimentalizmushoz és a romantikához, hanem a regénytechnika és a stílus is kötődéseket mutat. A lányregények életmesék: gyakran valakinek a naplója, regénye, története. Az író azt próbálja elhitetni az olvasóval, hogy csupán közread valamit. A naplóregény- vagy levélregényforma hitelesíti, és közvetlenebbé teszi a történetet. A műfaj leggyakrabban használt

poétikai eszköze az áttetszően naiv, késleltető manipuláció. Tulajdonképpen ez a lányregény játékszabálya Az ébredező érzelmek, a kuszálódó szerelmi szálak, a párcserék, a párválasztások dolgában a kezdet kezdetén felismerhetők a gyanúsítottak. Az események kiszámíthatók, a késleltetéssel pedig eleve számol az olvasó. A szüzsék elemzése régóta bizonyítja, hogy a lányregény sablonokból, történetsémákból építkezik, melyek idővel megkopnak és változnak. A századelő lányregényeiben a következő sablonok azonosíthatók: a) Az elszegényedett árva (félárva) lány kikerül a nemesi fészekből, és nevelőnőként, társalkodónőként keresi meg a kenyerét. Büszkén, önérzetesen viseli sorsát, és őrzi szüzességét. Végül megváltja a szerelem, és a házasságban nyeri el boldogságát (Jane Eyre) b) A másik sémaváltozat azt példázza, miként lesz a rossz modorú, cifrálkodó, kényeskedő, lusta

leányzóból minden női erénnyel ékes, tökéletes kisasszony. c) A harmadik változat szerint a hősnő elveszíti rangját, otthonát, csak másokért él. A munka és az áldozatvállalás örömével is beéri. Ebben a típusban a bánat „előkellőbb, mint az öröm, miért, miért nem, nehéz megmondani” (Szerb Antal). Az álom és az ábrándozás pedig gyakran igazibb, mint maga az élet. Nemcsak tematikája és műfaji szabályai vannak a lányregénynek, hanem sajátos világképe és értékvilága is. Világképe egyszerű , mint a népszerű műfajoké általában: menny – föld – pokol. Társadalomképében úgy válik szét a jó és a rossz, mint a mesében Itt nem a világ egészéről van szó, ez csak a „kisvilág” regénye, amely ritkán veszi tudomásul, hogy „nagyvilág” is van. Magánszférás, mint a hajdani női lét, ebben akarja eligazítani olvasóját A lányregény értékvilága néhány alapértéke épül: jóság, hiszékenység,

takarékosság, hűség, tisztesség. A lányregény írói között egyaránt találunk klasszikusokat és lektűr-szerzőket. Richardson Pamela, Jane Austen Büszkeség és balítélet, Charlotte Bronté Jane Eyre, Benedek Elek Uzoni Margit, Astrid Lindgren Britta k öveti a s zívét, Tutsek Anna Cilike, Szabó Magda Abigél, Szentmihályiné Szabó Mária Lorántffy Z suzsanna, Dániel Anna Erzsébet ki rályné. A modernek közül Janikovszky Éva, Nagy Olga és Marton Lili lányregényei említhetők. SZABÓ MAGDA: ABIGÉL Az Abigél regény világosan megmutatja, hogy mitől válik egy lányregény sablonokból építkező munka remekművé. A történet lányregény sablonnal indul. A pesti, előkelő társaságban, szabadon nevelt Vitay Georginát apja 1943 körül egy jó nevű, de világ végi (Árkod) református szigoráról és 1 zártságáról híres leánygimnáziumba viszi, és az igazgató gondjaira bízza. Minden kacsolata megszakad eddigi életével, apjával

is akkor beszélhet, ha ő hívja. Az elkényeztetett, már-már felnőtt nőként kezelt Ginát formátlan egyenruhába bujtatják, és kényszerítik, hogy olyan diáklányként éljen, akinek a lényegében minden percét iskolai szabályok irányítják és pedagógusok felügyelik. Szigorúan beosztott napirend szerint kell élnie, eddigi tudása, ismereti itt feleslegesek, az itt megkívántak pedig, úgy tűnik belőle hiányoznak, és mindenütt csak tilalmakkal találkozik. Gina tagadással és lázadással reagál, lenézi új osztálytársai, naiv játékait, hitűket, hogy Abigél a kecses női szobor az intézet kertjében mindenkinek segít, aki hozzáfordul, sőt árulójukká válik, ezzel előáll a lányregényekre jellemző konfliktus. Gina szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza miért hozta intézetbe. Ő a tábornok, az ellenálló, s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy ő is az

ellenség kezére kerüljön. Elmondja, hogy van a közelébe szintén egy ellenálló, aki vigyáz rá. Ezzel a fordulattal a történelem, a valóság egésze lép a történetbe, ehhez a titokhoz, a nemzeti ellenállás értékéhez képest azonnal jelentéktelenné válik a lányok között a konfliktus. Gina ezután önként vállalja a rabságot. Maga is Abigélhez fordul segítségért, s az valóban segít. Sikerül osztálytársaival kibékülnie, tanárai is kezdik elfogadni, barátnőkre talál A karácsonyi szünet végére, amikor az otthonukból visszatérnek, Ginát, aki az ünnepet is az internátusba töltötte, azzal biztatják, hogy meglepetés éri. Mint kiderül, a fiatalembert, aki után Gina valódi leányregény-hősként vágyakozik, értesítették a hollétéről. Egy lányregényben ezután már nem sok kellene a boldog véghez: a fiatalember megjelenik, és minden jó, ha jó a vége. A jó szándék éppen ellentétes hatást ér el, mert felfordult

világban, ebben a háborúban élő országban a normális cselekedet életveszélyes következményekkel járhat. A gonosz hatalom keze így már kinyúlhat Gináért, és nemcsak érte, mert a gonoszság másokat is, tulajdonképpen a tisztességes embert egyformán fenyeget. Szerencsére kiderül, minden más, mint aminek látszott. A szigorú, zárt intézet nem börtön, hanem menedék, és nem a széparcú, körülrajongott tanár a titokzatos ellenálló. Kiderül az is, hogy van nagyobb igazság a hétköznapi igazmondásnál, és persze kiderül Abigél titka is. A regény megoldása is eltér a klasszikus lányregényekétől. Nincs boldog vég, csak menekülés van, de nem megmenekülés, mert hiába oldódtak meg a lányregény szokásos konfliktusai, világ sokkal nagyobb bajára a hősök nem tudhatnak egyszerű, gyors megoldást. Szabó Magda regénye tehát egyfelől elkerüli a lányregények sematizmusát, másfelől azonban elkerüli a háborús Magyarország

olyanfajta ábrázolását is, amely a lányregény keretei között szükségszerűen csak leegyszerűsített, sematikus lehetne. A két rossz között, azon a szakadék felett kifeszített kötélen egyensúlyoz sikerrel, amelyen minden igazi irodalom, úgy is fogalmazható, hogy a politikai sematizmus és az érzelmes giccs két véglete között halad el, izgalmas, igazi irodalmi élményt adva olvasójának. SZABÓ MAGDA: ÁLARCOSBÁL A kamaszkornak éppúgy megvannak a titkai, külön problémái, mint a felnőttek világának, és szerencsés az, akinek van kivel megosztania, ha valami - mosolyra vagy könnyre fakasztó éri. Legtermészetesebb társunk, akivel valóban minden megosztható, az édesanyánk, de mit tegyen az a kislány, aki élete e legfontosabb szereplőjét csak fényképről, és apja, nagyanyja emlékei alapján ismerheti, aki a mindent megosztás lehetőségét a második világháború véres eseményei között születése órájában elvesztette. Álarcot

visel, idegenül kóvályog napjai apróbb buktatói között, egy hangra vár, mely sose szólhat hozzá már, amelyre pedig akkor is ráismerne, ha valóságban sose hallotta. Vagy mégis lehet, lesz megoldás, mert az igazi édesanyák megváltozott formában visszatérnek elhagyott kincsükhöz, s az álarcosbál forgatagában ott kering az a fiatal nő, aki Boros Krisztina sorsának megoldását sokáig úgy 2 szorítja a kezében, hogy maga se tud róla, de minden álcát lesodor egyszer a jóvátételt diktáló élet? G. SZABÓ JUDIT: RÓZSÁS LETÍCIA A kék szempárral kezdődött minden. A skót dudás ránézett Anikóra elbűvölően égszínkék szemével, és a lány megérezte, hogy számára a békés skóciai vakáció véget ért. A találkozás után beborul az ég, és a vihar elől Anikó egy kastélyba menekül. Itt ismeri meg az életvidám Bettyt és a bájos Rózsás Letíciát, aki nem túl eleven. Ugyanis több száz éve halott Vagy mégsem? Erről

talán a kastélyban bolyongó szellemeket kellene megkérdezni. Vagy inkább a kék szempár tulajdonosát? G. Szabó Judit új, ellenállhatatlan humorú könyve igazi különlegesség: egyszerre krimi, mese, szerelmi történet és kísértethistória. 3 27.tétel - A gyermeklíra sajátosságai 2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 1. Felnőttek adják át gyermekeknek: 1/a. Dajkarigmusok (legkorábbiak) -Kézjátékok, tenyércirógatók, csipkedők, ujjolvasók (pl. Ez elment vadászni) -Járástanító, hintáztató rigmusok (Sétálunk, sétálunk Hóc hóc katona) -Önmegismerő mondókák (Ciróka-maróka) -Rajztanító mondókák (Pont, pont, vesszőcske) 1/b. „Szépirodalmi” gyermekversek (gyermekköltők irodalmi igényű gyermekversei) 2. Gyermekek mondják egymásnak: -Állatmondókák (Katalinka szállj el) -Játékmondókák fogócskához, körjátékhoz (Hosszú lábú gólya néni Ilyen cica mellett) -Hónapsorolók (A január elöl jár) -Kiszámolók

(Ecc-pecc, kimehetsz) 3. Halandzsaversek, ősszövegek stb (Antanténusz Süss fel nap) 4. Csúfoló-és gúnyversek, makaronikus versek, paródiák, travesztiák stb (Árulkodó Júdás; Petőfi Sándor gatyába’ táncol ;Tónaludátusz stb. 2/2. Verses epikai szövegek •Regék: tartalmilag a mondákra emlékeztetnek, de verses formájúak, és szereplőik gyakran tündérek. (Arany János: Rege a csodaszarvasról) •Verses m esék: A XIX. Században keletkeztek, az elbeszélő költemény, ill a mesék összevonásából. Keletkezésükre hatottak a phaedrusi verses formájú fabulák is Kezdetben népmesei alműfajok verses földolgozásai (pl. Arany: Rózsa és I bolya) később mindenféle műmesei egyéni hősök lesznek főszereplőik. (pl Kormos István: Vackor) A jó gyermekvers sajátosságai: - Egyszerre auditív és vizuális (képgazdag, sok hangutánzó, hangulatfestő szó) - Kötött de nem túl bonyolult a ritmusa (ált. rímes ütemhangsúlyos) - Lehet

halandzsa és nonszensz is - Gyakori a líriko-epikusság (pl.: Petőfi: Arany Lacinak; A tintásüveg; Szeget szeggel) A gyermekirodalom műfajai: Gyermekvers; mese; monda, legenda, történelmi elbeszélés; meseregény; ifjúsági regény A gyermekvers A gyermekköltészet egyidős az emberiség kultúrájával. A mondókák eredete például az őskorban gyökerezik. A gyermekirodalom művelői tisztában vannak azzal, hogy az első „versélményeket” tudatosan vagy akaratlanul az édesanya közvetíti gyermeke számra mondókák formájában. Ezek a mondókák lehetnek altatók, tornásztatók, állni és járni tanítók, csiklandozók, lovagoltatók, hintáztatók stb. A kisgyermek élvezi a ritmust, a mozgást, a szülő testi közelségét, az együttlétet. A kisgyermeket közösségbe, óvodába kerülve újabb élmények érik. Az óvodapedagógusok feladata, hogy a szülők által kialakított versszeretetet tudatosan tovább mélyítsék. A mondókahallgatás

időszakát fokozatosan felváltja a mondókamondás A ritmus mellett mindinkább a szöveghatás kezd élni, és az öt-hat éveseket egyre jobban megfogják a versekből áradó hangulatok, érzelmek, gondolatok. 1 Az óvodás korosztálynak szánt irodalmi alkotások közül első helyen a népköltészet kis remekei, a mondókák állnak. Ezek az ételekről, állatokról, időjárásról, jeles napokról szóló alkotások új ismereteket közölhetnek, illetve rögzíthetik a meglévőket. A gyermekvers kitűnően alkalmas a közismereti anyag élményszerű közvetítésére. A szerepjátszás és általában a játék segítségével felkészít a felnőtt életre, megkönnyíti a szocializációs folyamatot. Vonatkoznak ezek a megállapítások azokra a gyermekversekre is, amelyek épp a folklórtól ihletetten vagy a gyermekkori élményt megidézve segítik hozzá az óvodásokat az önfeledt átéléshez. Egységes szakmai vélemény szerint a népi gyermekvers

általában mondóka, azaz rövid versike, amely inkább rigmus, és alig van benne tartalmi- logikai közlés. A szakirodalmi felosztás szerint két nagy csoportja van a mondókáknak: 1. A felnőttek mondják gyerekeiknek; 2. A gyerekek mondják egymásnak és/vagy környezetüknek Először a felnőttek mondókáit mutatjuk be. A kisgyermek első irodalmi élménye az ún dajkarímekhez fűződik, amelyeket a szülő tolmácsolásában hallanak. Az így kialakuló játékos tevékenység, amelynek a felnőtt és a gyermek egyaránt aktív résztvevője, meghitt, bensőséges, érzelmileg telített. A gyermek életének fontos velejárója a ritmus: szívesen ismételget különböző műveleteket (gyakorló játék), mert az így begyakorolt mozdulatok biztonságot adnak. Örömöt jelent számára a különböző szavak ismételgetése is A felnőttek által közvetített mondókák játékos szóalkotásai, hangutánzó és hangfestő szavai és a hozzájuk kapcsolódó játékos

mozdulatok, valamint a ritmus nagy élményt jelentenek a gyermekeknek. Az altatók vagy bölcsődalok alkotják a népi gyermeklíra egyik nagy csoportját. Az anya így szeretné megnyugtatni kicsinyét. A bennük előforduló becéző kifejezések, a ringató szavak gyöngéd és meghitt hangulatúvá teszik a bölcsődalokat. Terjedelmük rövid, ritmusuk a ringatáshoz hasonló. A hangos, monoton és gyakori ismételgetés segíti álomba a gyermeket Ezek téma szerint szólhatnak az alvó természetéről (Tente, baba, t ente), a szülők munkájáról (Aludj baba ), ígérhetnek ajándékot (Csícsíjj, c sícsíjj, babája), kívánhatunk szép álmokat (Aludj, baba, aludjál). Nagyon elterjedtek és változatosak a kézjátékok: a tenyércirógatók (Kerekecskedombocska), a tapsolók (Tapsi, tapsi mamának), a csipkedők (Csíp, csíp, csóka). A kiolvasók felhívják a gyermek figyelmét az ujjak külön életére: nemcsak mozgathatók, hanem mindegyiknek saját funkciója

van (Ez elment vadászni, Hüvelykujjam almafa). A mondókák egy sajátos csoportját alkotják az állni és a járni tanítók (Áll a baba, ál l; Ki fut ide hamarább). Közismertek a térden lovagoltatók (Gyí te, lovam) vagy hőcögtetők (Hőc, hőc, katona), és a karjaikban hintáztatók (Hinta-palinta). Játék közben a gyermek ismereteket szerezhet saját testéről: ezeket segítik a különböző arcjátékok (Hazajövök, kinyitom az aj tót), a homlok-összekoccintók (Egy h egy m egy), az orr-összedörzsölők (Én i s pisze), az arcsimogatók (Ciróka, m aróka). Ebbe a műfajcsoportba tartoznak a rajzoltató mondókák (Pont, pont, vesszőcske). A népi gyermeklíra másik csoportja a gyermekmondókákat foglalja magába. A kisgyermek lelkesen mondja, ismételgeti az állatokról szóló mondókákat, a csigahívogatókat, a katicabogár-röptetőket, a lepkekergetőket (pl. Katalinka, s záll je l!) A háziállatok külön élményt jelentenek minden gyermeknek,

boldogan üdvözlik azokat, és utánozzák hangjukat. Természetszerűleg védelmezik a szelíd vagy gyenge állatokat a ragadozóktól, de csúfolódnak is velük (Szebb a páva, mint a pulyka). A madarakról szóló mondókák megszólítottja leggyakrabban a fecske, a csóka és a varjú. De ide tartoznak a gólyával kapcsolatos mondókák is: Gólya, gólya, gilice; Hosszú lábú gólyabácsi. Némely gyermekvers rég eltűnt szokásokat idéz A naphívogatók például a pogánykori természetkultuszra utalnak (Süss f el, nap!),a termékenység és növekedés kultuszának emlékét idézik az esőüdvözlők (Ess, eső, ess!). Az idő fogalmának tisztázására szolgálnak az ún. naptárversek, amelyek az esztendőről, az évszakokról, a hónapokról szólnak (Január elöl jár). 2 Meg kell említeni a jeles napokhoz, népszokásokhoz kapcsolódó köszöntőket. Jeles napoknak nevezi a néprajz azokat a napokat, amelyekhez valamilyen állandó szokás, hiedelem,

szertartás kapcsolódik. A népszokások, köszöntők részben a keresztény ünnepekhez (karácsony, húsvét, pünkösd), a paraszti munkákhoz (aratás, szüret), részben a családi ünnepekhez (lakodalom, névnap) kapcsolódnak. A játék létfontosságú gyermeki szükséglet, a kikapcsolódáson túl felkészülés is az életre, és nem egyszer a felnőttek foglalkozási tevékenységének a mása. A játék közben elhangzó munkadalok, mondókák (Szita, s zita) készítik fel a gyermekeket arra, hogy tárgyak nélkül – az izmok beidegzésével – hogyan bánjanak majd az eszközökkel. A gyermekek kedvencei az ún. sebes mondások, valamint a nyelvgyakorlók, ill nyelvtörők, nyelvgyötrők (Répa, r etek, m ogyoró). A beszédgyakorlat szempontjából is fontos nyelvgyötrőknek három csoportja van: a. előrímes, alliterációs m ondókák (Csalitban csicsergő, csattogás / csörgedező csermely csobogás); előrímes és magánhangzó- ismétlő mondókák (Öt

ördög görbe úton görgőn görget / gömbbé gombolyodott öt görögdinnyét); szóismétlő mondókák (Nem minden szarka farka tarka) A gyermekek 4-5 éves korban egyre jobban vonzódnak a társas- vagy páros játékokhoz. A társas játékok szereplőit, pl. a hunyót kiszámoló v erssel választják ki Ezek lehetnek számokból alkotottak (Egy, kettő, három), egy képet felidézők (A s ámsoni pi acon), illetve meseszerűek (Egyszer v olt eg y ember). A legérdekesebbek a halandzsázó k iszámolók, amelyeket két csoportra lehet osztani. Egyesek szövegében még fellelhető jelentéshordozó szó (Ecem, e cem, p ityfalvára), másokban értelmetlen s zavak s orakoznak e gymás u tán (Antanténusz). A halandzsaszövegek eredete a babonák, a mágia, a szóvarázslat világára utal, az értelmetlen szavak mormolása a mágia egyik eszköze volt, ma már csak játék a hangokkal. Az érdeklődés, a játékkedv felkeltését szolgálják a különféle biztatók,

játékra szólítók. Kiváltképp a körjátékoknak van szép kísérő szövege (Dombon t örik a di ót; L ánc, l ánc, eszterlánc, Bújj, bújj, zöld ág). Meg kell említenünk még a találós k érdéseket, a magyar folklór szóbeli rejtvényeit, amelyekben a találékonyság, a fantázia és a humor ötvöződik. A g yermekköltészet el választhatatlan rés ze i rodalmunk eg észének. Kincsestárát azok a költői művek alkotják, amelyeket szakértő felnőttek a gyermekolvasók számára hasznosnak, alkalmasnak találnak. A gyermekvers zeneisége miatt a műfaji skála sokkal szélesebb, mint az irodalom egyéb tartományaiban: a szépség boldogító mámorától egészen a gépies szövegismétlésig terjedhet. Hogy közelebb jussunk a gyermekvers lényegéhez, célszerű megvizsgálni azokat a területeket, amelyeken a gyermek- és a felnőttköltészet egymással érintkezik: a lírai hőst, a költői képet és a zeneiséget. A lírai hős. A kortárs

költészet egyik tendenciája a lírai hős egyre személyesebbé válása A gyermekversek hőse alapvetően különbözik a felnőttversek lírai ideáljától. A művek többsége vállalja a felnőtt alkotó – gyermekbefogadó alaphelyzetet. A vers hőse sohasem lehet mesélő felnőtt, és ez meghatározó sajátossága a gyermekköltészetnek. Gyakran a vershallgató gyerek a hős vagy olyan külső szereplő, akivel azonosulhat a gyermekolvasó. Ebből következik, hogy a gyermekköltészetnek erős epikai kötődése van. A gyermekeknek szánt lírát a nekik szóló verses epikától időnként nagyon nehezen lehet, talán nem is érdemes elválasztani. A k ép. A gyermekköltészetnek a másik előnyös eltérése a felnőttköltészettől a sajátos képalkotásban rejlik. Ez a sajátosság nem a költőktől ered, hanem a befogadóktól Ha a vers által kiváltott látvány azonos a valósággal, akkor elmondhatjuk róla, hogy unalmas, költőietlen. A költészet

világában, mint a mesében, természetesnek tartjuk, hogy megelevenednek a tárgyak, a színek dalolnak, és a hangok kiszínesednek. A mesének természetes eleme a végbement csoda, a költői kép is ilyen csodatétel. A mesén iskolázott gyermekolvasó kevésbé absztraktan, inkább plasztikusan látja a költői képeket. Vizuálisan 3 képes újra átélni a felnőttek által rég elfogadott elnevezések keletkezését. Ez a magyarázata annak, hogy miért fogadhatnak be a gyermekek a racionális, fogalmakban gondolkodó felnőttek által érthetetlennek minősített költői alkotásokat is. Ez magyarázza meg a magyar gyermeklíra legmeghatározóbb egyéniségének, Weöres Sándornak a fogadtatását is. A gyermekek plasztikus képi látásmódja és többnyire érzelmeken alapuló, gyakran öncélúan játékos képzettársítási képessége azt is döntően meghatározza, mely költők és milyen költői irányzatok kapcsolódhatnak be a gyermekköltészetbe. A

korízlés és a gyermeki sajátosságok igényeinek közeledése jelentős felvirágzást eredményezhet, ennek a hatása akár több generáción keresztül is kimutatható. A z ene. Amit mi versnek hívunk, az mesterséges képződmény Az írásbeliség hozta létre, a könyvnyomtatás kodifikálta, és terjesztette világszerte. Valaha minden szövegnek dallama volt, és a szövegritmus a dallamritmushoz igazodott. A rögzíthetetlen dallam az idők folyamán lekopott a versről, kihalt belőle, mint csiga a csigaházból. Gyermekverseink efféle csigaházak, melyeknek ritmusa még őrzi az egykori dallam lenyomatát. Gyermekverseink többsége az ún. ütemhangsúlyos versformában készült Ez természetesen következik a szavak első szótagjára eső magyar szóhangsúlyból, ez adja népdalaink szövegeinek ritmusát is. A hangsúlyos vers kényelmes, kevésbé alkalmas ritmikai mutatványokra, merész játékokra. Ezen segít az ütemes és az időmértékes vers szabályai

szerint egyaránt ritmizálható szimultán vers, amelynek legkülönfélébb változatait találhatjuk meg modern gyermekköltészetünkben. Korunkban polgárjogot nyert a szabadvers, a svéd gyermekversek nyomán kezdték utánozni a gyors sikert ígérő mintát. A szabadvers végül pontosan megtalálta a maga helyét: szinte kötelező formája lett a gyermekmonológoknak. A gyermekek 4-5 éves korban egyre jobban vonzódnak a társas- vagy páros játékokhoz. A társas játékok szereplőit, pl. a hunyót kiszámoló verssel választják ki Ezek lehetnek számokból alkotottak (Egy, kettő, három), egy képet felidézők (A s ámsoni pi acon), illetve meseszerűek (Egyszer vo lt eg y em ber). A legérdekesebbek a halandzsázó kiszámolók, amelyeket két csoportra lehet osztani. Egyesek szövegében még fellelhető jelentéshordozó szó (Ecem, ecem, p ityfalvára), másokban értelmetlen szavak sorakoznak egymás után (Antanténusz). A halandzsaszövegek eredete a babonák,

a mágia, a szóvarázslat világára utal, az értelmetlen szavak mormolása a mágia egyik eszköze volt, ma már csak játék a hangokkal. Az érdeklődés, a játékkedv felkeltését szolgálják a különféle biztatók, játékra szólítók. Kiváltképp a körjátékoknak van szép kísérő szövege (Dombon t örik a di ót; L ánc, l ánc, eszterlánc, B újj, búj j, z öld ág ). Meg kell említenünk még a találós kérdéseket, a magyar folklór szóbeli rejtvényeit, amelyekben Gyermekköltészetünk szerzői és korszakai •A „hivatalos” m agyar gyermekirodalom m egszületéséig ( 1820-1880-as év ek): Vörösmarty Mihály: Petike; Petőfi Sándor: Arany Lacinak; Arany János: Juliska elbujdosása; Pósa Lajos: Cicaiskola stb. •A vál tozó gye rmekkép é s a f reudizmus k orszaka ( 1910-1940-es év ek): Móra Ferenc: Didergő király; Sétálni megy Panka; A csókai csóka; A cinege cipője; Zengő ábécé stb. Móricz Zsigmond: A t örök és a t ehenek;

I ciripiciri stb. József Attila: Altató; B etlehemi királyok, I ndiában, hol é jjel a v adak stb. Szabó Lőrinc: Lóci ór iás l esz; E sik a hó; Hangverseny stb. •A I I. vi lágháború u táni é vek ( önkényuralom és gye rmekközpontú p edagógiai tendenciák; „elnémított” költőkből gyermekköltők (1950-es i ll. k orai 60 -as év ek): Pilinszky János: A nap születése stb. Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról; Este jó stb Weöres Sándor gyermekköltészete (Pl. Bóbita c kötet) •Kortársak (70-es 80-as évek): Kormos István: Vackor; Tamkó Sirató Károly: Tengereczki Pál; Bőrönd Ödön stb. Kányádi Sándor: Az elveszett követ; Csukás István: Sün Balázs 4 28. tétel - A verses mese 2. Verses formájú szövegek 2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 2/2. Verses epikai szövegek (regék, verses mesék) 3. Mesedrámák 2/2. Verses epikai szövegek •Regék: tartalmilag a m ondákra emlékeztetnek, de verses formájúak, és szereplőik

gyakran tündérek. (Arany János: Rege a csodaszarvasról) •Verses mesék: A XIX. Században keletkeztek, az elbeszélő költemény, ill a mesék összevonásából. K eletkezésükre ha tottak a pha edrusi ve rses f ormájú f abulák i s K ezdetben népmesei alműfajok verses f öldolgozásai ( pl. Arany: Rózsa é s I bolya) később mindenféle műmesei egyéni hősök lesznek főszereplőik. (pl Kormos István: Vackor) A magyar gyermeklíra, s egyben a magyar gyermekirodalom kezdetét az irodalomtörténet – szimbolikusan – az 1840 -es év hez k apcsolja, a mely Bezerédi A mália (1804-1837) F lóri Könyve című munkájának kiadási éve. Jelképes a dátum, hiszen ezt megelőzően is találunk gyermekverseket a 19. században, sőt korábban is Ezek jórészt vallási, pedagógiai-didaktikai szándékúak és fordításirodalmunkhoz is kapcsolódnak. A Flóri könyve, amelyet szerzője kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írt, elsősorban

abban más és több, hogy „irodalmibb” elődjeinél, szándékoltan gyermekeknek készült. „Első igazi” gyermekkönyvünk, ahogyan Benedek Elek nevezte A mű, amolyan mindenes kön yv, t ankönyv é s e gyben t ágabb f ogalmi kör ben é rtelmezett i rodalom: á bécé, versek, mesék, imádságok, ismeretterjesztés a természetről, a világról. A Flóri Könyve a 19 század gyermekirodalmának sikerkönyve, 1927-ig tizenhat kiadásban jelent meg. Verses mese A mesefeldolgozás egyik kedvelt formája, mely nálunk különösen a 19. s z második felében volt divatban. A költő valamely népmese cselekményét megverseli, vagy népmesemotívumokat e gyéni kom pozíció s zerint f oglal ve rsbe, va lamely általa ki csiszolt, begyakorolt versformába. Az eredeti népnyelvi szövegből a s zerkezeti v áz m ellett cs upán a jellegzetes a lakokat, r itkábban a je llegzetes n yelvi f ordulatokat ta rtja me g, a s zöveg megformálása, az általa kifejezett mondanivaló

már a költő sajátja. A verses mese műköltői alkotás, a költői mű szerves része (pl. Fazekas Mihály: „Lúdas Matyi”; Arany János: „Rózsa és Ibolya”, „A hegedű”, „A fülemüle”; Gyulai Pál: „A szél és a nap”, „A gonosz mostoha”; Tompa M ihály: „ A j ávorfa”, „ A s zegény és a gazdag”; M óricz Zsigmond: „ Állatmesék”). Költőink a népnyelvi szövegeket legtöbbször nem élő szóban, nem valamely kiváló paraszti mesemondó előadásában, természetes környezetben hallották, hanem többé-kevésbé sikerült r ögzítésben ol vasták. A z e gy va gy t öbb ké zen ke resztülment né pmese r endszerint olyan f okú n yelvi ká rosodást s zenvedett, hogy a költő, aki a nyelv művésze, hivatásának tekintette a p araszti k öltészet s e záltal a n épi kultúra f elemelését. N emcsak f eljogosítva, hanem v alósággal k ényszerítve ér ezhette m agát ar ra, h ogy a gyakran s zürke, s zíntelen szöveget

újra költőivé varázsolja. A szabadságharc és az I világháború közötti időszakban nemcsak jelentős költők, hanem közepes tehetségű verselők és fűzfapoéták is foglalkoztak népmesék m egverselésével. „ Alkotásaik” a n ép számára k észültek, és j órészt kalendáriumokban va gy ponyvafüzetek f ormájában j elentek m eg. E zek m intájára ol ykor maguk a paraszti mesemondók is versbe szedték tulajdon meséiket. Pl Büszke Kocsis Miklós tekintélyes repertoárjának nagy részét párosrímű nyolcasokba szedte. A paraszti verses mese kapcsolatot tart a 17–18. sz-i diákköltészettel is (vőfélyvers) 29. tétel: Petőfi, Arany gyermekversei János vitéz (1844) Petőfi Sándor Hasonló kísérlet a korábbi költészet hagyományainak meghaladására a János vi téz, amely viszont a romantikus eszményt próbálja egyensúlyba hozni a népiesség eszközeivel. A hangsúlyozottan népi hős választásával a költő egyértelműen

állást foglalt a nép felemelkedése mellett. Kukorica Jancsi már sokban emlékeztet a romantikus hősre, aki környezetéhez képest magasabb rendű, azzal állandó feszültségben él, s abból kifelé, valamely jobb környezet létrehozására törekszik. Nagy kérdés, hogy milyen mélységet kaphat e magatartás megjelenítése a csodás fikció többszörös áttételén keresztül, s hogy a közvetlen meseszerűség a líra és epika határán mozgó, de a lírához közelítő Petőfi számára mennyire jelenthetett megoldást. A mese alapvető konvenciói közé tartozik ugyanis, hogy a hős értékei egyértelműek, jellemvonásai állandóak, így a konfliktus mindenkor az átmenetinek és leküzdhetőnek bizonyuló külső körülmények, vészhelyzetek hatására következik be. Ugyanakkor a mesének csak előnyére válik a magasabbra törő költői ambíció; Gergei Albert Árgirus h istóriája című műve óta nincs példa irodalmunkban ehhez fogható szépségű

és bonyolultságú mesére, s nem kétséges a mű előkészítő szerepe Arany János Toldiját illetően. A János vi tézben egyrészt nagy szerep jut a mese világától idegen, valószerű életképnek (a Jancsi falujában játszódó jelenetekben) és a Garay János Az obsitos című művére emlékeztető – Háry János nagyotmondásait idéző – komikusan képtelen kalandoknak (a huszárok fantasztikus útját és a francia udvart elbeszélő részekben), másrészt a jellegzetes mesealakok a megszokottnál összetettebb szerepet kapnak (az óriások egyszerre töltik be az ellenség, a segítő-adományozó s végül az útbaigazító funkcióját; János vitéznek pedig nemcsak erejét, bátorságát és eszességét igénylő próbatételeket kell kiállnia, hanem a népmesékben igen ritka erkölcsieket is, pl. a zsiványkalandban vagy a francia királyleány kezének elutasításakor) Tündérország idillje is a köznapi világ kilátástalanságára irányítja a

figyelmet; nem beszélve arról, hogy János öngyilkosként indul neki a tónak (ebben is Árgirus hi stóriája lehetett a minta: a szeretője után kutató Árgiruson hasonlóképpen lesz úrrá a kétség, hogy nem érhet célt, s ezért önkezével akar véget vetni életének). A költemény Petőfi (1823-1849) legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Petőfi a köznépnek szánta művét. Azoknak írta, akiknek vágyait, örömeit, félelmeit és reményeit fejezi ki benne. A János Vitézverses meseregény A népmesék közül a tündérmesékkel tart rokonságot, mert csodás l ényeket vo nultat f el, és cs odás es emények történnek be nne. A János vitézben sok olyan kifejezéssel, fordulattal vagy szólással találkoztok, amely a népnyelvből származik. Ezek színessé, életszerűvé teszik a művet Mintha egy messze földről hazatért katona mesélné hallgatóinak erősen kiszínezett kalandjait. Petőfi egyéni leleményekkel gazdagította a népmesék

szellemében írt művét. A János vitézben sok olyan érzékletes kifejezést, szólást, költői képet találsz, amellyel a mindennapi beszédben alig találkozol. Petőfi írásmódja helyenként eltér a maitól, hiszen Petőfi korában még nem szilárdult meg oly mértékben a magyar helyesírás, mint az azóta eltelt időben. A János vitéz minden sora tizenkét szótagból áll. A mű formája felező tizenkettes A János vitéz felező tizenkettesekben írt, páros rímű vers. Így jelöljük: Tenger virág nyílik 1 tarkán körülötte, De ő a virágra szemét nem vetette. A sorok két fő ütemre oszthatók. Ezeket rövid szünet választja el egymástól Ezért nevezzük felező tizenketteseknek a János vitéz sorait. Négy hangsúlyos szótag van egy-egy sorban A főhangsúlyok a hat szótagos ütemegységek elejére, a mellékhangsúlyok a harmadik ötödik szótagra esnek. A rím a sorvégek hangzóinak összecsengése A János vitéz rímelése páros

rímes. Ez azt jelenti, hogy a sorok párosával rímelnek: az első sor a másodikkal, a harmadik a negyedikkel. Rövid tartalom: Kukorica Jancsi egy kis juhász bojtár , szerelme Iluska. Mindketten szegény árvák . Jancsit a kukorica földön találtak, és így kapta ő meg e nevet, jó mostoha anyja volt de a nevelő apja, gazdája annál szigorúbb. Iluskát pedig egy gonosz banya vette magához hogy dolgoztassa kínozta őt. A két szereplő Jancsi és Iluska szerették egymást Így történt az esett mikor ugyanis egy nap Jancsi és Iluska találkozott egymással , kint a szabadban . Iluska a patakban mosott , Jancsi meg a nyájat őrizte. Beszélgetésük során , a nagy szerelemben, kiki elfelejtkezett dolgáról Iluska a mosásról, Jancsi meg a nyáj őrzésről Jancsinak oda veszik a fél nyája, Ilusnak meg haragra gerjed a mostohája. Jancsinak éjszaka el kell hagyja faluját az elveszett állatok miatt. És itt kezdődnek meg Jancsi kalandjai Jancsi barangol az

erdőben és rá talál egy házra amiben 12 rabló tanyázik. Jancsit meg akarják ölni de végül meg barátkoznak vele és be fogadják társaságukba . Éjszaka Jancsi rájuk gyújtja a házat Majd tovább áll. Az úton találkozik a huszárokkal És be áll ő is katonának a seregbe, mennek Franciaországba legyőzi a törököt . Át jutnak Tatárországon az ember evőkön a szerecsen király segítségével . El érnek Lengyel országba onnan pedig Indiába Sok megpróbáltatásban van része: küzdenie kell a hideg ellen (és lovát a hátára veszi, hogy ne fázzon), a meleg ellen (így éjszaka keltek útnak , mert vizük nem volt így a felhőket csavartak ki hogy inni tudjanak ,ételként levegőt haraptak), lovuk pedig mindig meg botlott a csillagokba. Majd megérkeztek Franciaországba. Itt Jancsi a törökkel meg vívott és kiszabadította a királyleányt akit el rabolt a basa. A francia király fel ajánlja a fele királyságát és a lánya kezét, de Jancsi el

utasítja Jancsi el meséli a királynak élete történetét és Iluska szerelmét. A király végül el nevezi Kukorica Jancsit, János vitéznek, és ad neki egy tarisznya aranyat. Jancsi hajóra ül, hogy menjen haza Iluskájához, de jön egy nagy vihar, és minden oda veszik, ő egy felhőbe megkapaszkodik. Majd egy griff madár haza repíti Otthon szomorú hír fogadja szeretett Iluskája meghalt. Ki megy a sírjához letép egy száll rózsát majd tovább áll Találkozik egy fazekassal kinek be akadt a szekere, az óriások földjének határán. Majd János elmegy megöli az óriások csőszét, és a királyt is. Az óriások, jobbágyai lesznek, adnak neki egy sípot amin bármikor segítséget kérhet tőlük. Az utazása során el kerül a Sötétség országába itt a banyák találkozója volt, majd az óriás barátaival szét verik őket. Egy éjszakát a temetőbe tölt el, itt a halottak szellemei táncoltak .Majd tovább áll , el jut az Óperenciás tenger

partjára, az óriás a hátán viszi őt 3 hétig, hogy el jusson a túlsó partjára, de egy szigetig jutottak el ,ez volt Tündérország. Itt megharcol a három kapu őrzőivel: 3 medvével , 3 oroszlánnal, valamint egy sárkány kígyóval. És belép Tündérországba Itt minden mesés és csodálatos csak ő szomorú Életét vízbe akarja fojtani, be dobja a rózsáját a tóba és aztán utána akarja vetni magát ,de abban a pillanatban a rózsából mely Iluska hamvaiból nőtt Iluska fel támadt, így egymásra talált a két szerelmes. Tündérországban őket választják meg uralkodónak, fejedelemnek Arany János Toldi Arany János a legnagyobb epikus költőként tartják számon. „Toldi” című költői elbeszélését a Kisfaludy Társaság 1846-ban meghirdetett pályázatára írta meg. Forrásul használta a Toldi 2 mondákat, a XVI. században élt históriás énekszerző, Ilosvai Selymes Péter Toldiról írt széphistóriáját, saját képzeletét,

és a népies forma és szellem biztosítása érdekében Petőfi Sándor „János Vitéz”-ét. 1846 nyarán elkészítette, s elküldte a Kisfaludy társaságnak Páratlan sikere volt. 1847 január 23-án a bírálók a beérkezett 13 pályamű közül a „Toldi”-t a magyar irodalom páratlan értékű alkotásának minősítették, a pályazat díját tizenöt aranyról húszra emelték. 1853-ban Arany megírta a „Toldi estéjé”-t, majd 1879-ben a „Toldi szerelmé”-t, így művéből trilógia lett. A „Toldi” Előhangból és tizenkét énekből áll, mindegyik előtt Ilosvai művéből 2-3 soros odaillő mottót találunk. A kilenc napból álló esemény Nagyfaluban és határában, majd Budán és környékén játszódik le. Toldi rövid cs elekménye: az eseményeket Előhanggal kezdi, melyben bemutatja a történet hősét, lelkesedésében még el is túlozza Miklós rendkívüli tulajdonságait. Majd megismerjük a Nagyfalu határában a béresekkel együtt

dolgozó Miklóst, akit Laczfi nádor a „Hé, paraszt!” megszólítással annyira megsért, hogy hazamegy. Otthon Budáról hazaérkezett bátyja, György korholja, ölbeli ebnek nevezi, amiért összevesznek. György még arcul is üti öccsét, édesanyjuknak kell közbelépnie. Ebéd után megtörténik a baj: Miklós az őt bosszantó tisztek közé dob egy malomkövet, egyet a kő agyonüt, így akaratlanul is gyilkossá válik, menekülni kénytelen. A nádasban rejtőzik el Három napig madártojással élt, alig aludt, negyedik nap talál rá Bence, az öreg szolga. Ételt és bort hozott neki édesanyjától, melyet Miklós jóízűen el is fogyasztott. Ekkor mondta meg Bencének, hogy egyelőre elhagyja Nagyfalut El is indult a szokatlan útra, de egy helyen a zsombék besüppedt alatta. Réti farkas fészkére talált ott, benne két kis farkaskölyökkel. Rövidesen megjelent a nőstény, majd a hím is, de Miklós mindkettővel végzett. Majd az elpusztított

farkasokkal hazaindult, hogy édesanyjától elbúcsúzzon. Éjjel volt, senki sem vette észre az alvók közül A döglött vadakat György mellé fektette, ezután csöndben benyitott virrasztó édesanyjához, elmondta, mi a terve, ne búsuljon érte. Sokáig nem maradhatott, mert a kutyák a farkas szag miatt felugatták a házat, Miklósnak újból menekülnie kellett. Szerencséjére nagy zivatar lett, egy katonát agyonsújtott a villám, ezért György és katonái nem folytatták Miklós üldözését. Négy napi út után elért Rákos mezejére, itt a temetőben egy öregasszonyra talált, akinek a cseh vitéz két fiát ölte meg a párviadalban. Miklós nagyon megsajnálta az asszonyt és megígérte neki, hogy bosszút áll a fiaiért. Ezalatt György is Budán termett, s a királynál beárulta gyilkos öccsét. A király átlátott György álnokságán, s neki ígérte Miklós vagyonát, ha György legyőzi a cseh vitézt. Ezt György nem vállalta és csúfosan

felsült. Nemsokára Miklós Pestre ért. Itt megfékezte a vágóhídról elszabadult megsebzett bikát, amiért a mészárosok egy darab májat adtak neki, még azt sem engedték meg neki, hogy éjjelre ott aludjon. Ezért visszament a temetőbe, ott feküdt le Itt talált rá Bence, aki Rigó nevű lovát és egy kenyérbe sütött száz aranyát hozta, melyeket édesanyja küldött. Egy aranyat elmulatott, a többivel fegyvert, páncélt, ruhát meg mindazt vásárolt, ami a párviadalhoz szükséges. A királyi udvarban hamar híre ment, hogy egy ismeretlen vitéz óhajt vívni a csehvel. Gyűlt a nép, lejött a király is fényes udvarával. A párviadal a Duna egyik szigetén volt A két vitéz csónakkal ért oda. Miklós a magáét visszarúgta a pesti oldalra A viadal előtt a cseh vaskesztyűs kezét nyújtotta. Miklós összeszedte minden erejét, s úgy megszorította annak kezét, hogy ujjain a vér kicsordult. A cseh látva, hogy emberére akadt, kegyelemért

könyörgött. Miklós azzal a feltétellel bocsátott meg neki, ha minden vagyonát a megölt magyar vitézek hozzátartozóira hagyja, s elhagyja örökre az országot. A cseh mindent megígért. Mindketten az egyetlen csónakhoz indultak Miklós a Duna tükrében meglátta, hogy a cseh hátulról le akarja őt szúrni. Ekkor kicsavarta kezéből annak kardját, s levágta a fejét. Volt öröm, ujjongás, a Duna mindkét oldalán 3 A király a győztes vitézt aranyos csónakkal hozatta a sátrához. Itt kitudódott, hogy a hős vitéz Toldi György öccse. Büntetésből a király Györgyöt elkergette az udvarából, Miklóst pedig seregébe vette. Ott rettenetes hírű vitéz lett belőle Miklós boldogsága akkor vált teljessé, amikor anyját látta jönni a korlátok felől. Ölelte, csókolta, kímélve szorította páncélos ölébe. A Toldi cselekménye jól elrendezett, a cselekmény nem Miklós születésével kezdődik, hanem a költő azt ragadja ki Miklós

életéből, ami jellemző és lényeges. Toldi (1846) Vörösmarty bíráló szavai nagyobb műgondra késztették Aranyt, Petőfi János v itézének példája pedig radikális stílusváltást eredményezett költői pályáján. Az elveszett a lkotmány körülményes, kedélyeskedő, régi módon népies hangnemével szakított a Toldiban: „mintha ez a két mű nem is egyazon szerzőtől származnék” – állapítja meg Sőtér István. (A körülményesség Sőtér szerint néha itt is kísért, így pl. az olyasfajta megszemélyesítésekben, amilyen az „édes álom pillangó képében”, mely a hasonlatot túl messzire viszi.) Igaz, a két műnek merőben más a meghatározó gesztusa és műfaja. A Toldi laicizált eposz („népies eposz. t ehát a v alódi e posz m egközelítése, am ennyire az k orunkban l ehetséges” – mondta Gyulai Pál), másképp fogalmazva: nagyobb méretű elbeszélő költemény, kedvelt műfaja a kelet-európai romantikáknak. Arany

jól ismerte a Toldi-mondát: a Toldi-nemzetség Arany szülőfalujának, Nagyszalontának voltak urai, s viselt dolgaikról a történetek szájról szájra jártak a helybeliek körében. Forrásként Ilosvai Selymes Péter (1520 körül–1580 körül) 1574-ben szerzett históriás énekét használta (Az híres-nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história); Arany művének első értő bírálói nem győzték hangsúlyozni, hogy milyen szuverén módon formálta át a nyersanyagot: a szerteágazó kalandokat erőteljesen tömöríti, Toldi és a főbb személyek gondosan fölépített jellemzést kapnak. A regényíró Kemény Zsigmond, aki a maga tragikum-felfogása felől közelített a Toldihoz, találóan emelte ki a főhős bűnbeesésének körültekintő ábrázolását: ha Miklós gyilkossága nem lenne menthető, nem nyerné meg rokonszenvünket, ha viszont súlytalan volna, nem lenne számottevő bonyodalom. A mű

drámaisága abban áll, hogy „a kihasználatlan, par lagi erő – kényszerek súlya alatt – összetalálkozik a nagy é s m éltó c éllal” (Sőtér István). Toldi Miklós alakját csaknem valamennyi értelmező jelképesnek fogta fel, akinek sorsában Arany a nép felemelkedését, nemzetté válását kívánta ábrázolni. A főhős paraszti és vitézi tulajdonságokat egyesít magában, de egyik réteghez sem tartozik teljesen. Bár itt még egyértelműen erényei felé billen a mérleg nyelve, de hibái is számottevőek – s egyúttal a magyarság hibáira figyelmeztetnek. Arany János - Toldi: Összefoglaló A mű keletkezése író: Arany János /1817-1882/ a mű keletkezése: 1846, a Kisfaludy Társaság Pályázatára főhőse: Toldi Miklós ( -XIV.szNagy Lajos kora) az í ró f orrása: - a nép elbeszélése,i - édesapja meséi, - krónikák, - Ilosvai Selymes Péter műve A pályázat eredménye Arany számára: - fődíj, - Petőfi barátsága, - óriási

siker A szereplők felosztása Főszereplő: Miklós , minden énekben jelen van Mellékszereplők: György, édesanya, Bence, király, több énekben jelen vannak Epizódszereplők: szolgák, cseh bajnok, özvegy, pesti emberek, csak egy énekben szerepelnek 4 A főhős jellemzésének módjai a Toldiban Az író maga mutatja be hősét: - külsejét, termetét, öltözetét, fegyverzetét, belső tulajdonságait Környezetével jellemzi: - a Toldi- ház, birtok , családi viszonyai Beszélteti hősét: - megismerjük célját, gondolatait, véleményét Más szereplők szavai által: - pl. Bence meséjéből Cselekedteti hősét: - utat mutat a rúddal, eldobja a malomkövet, legyőzi a farkast, a bikát, megküzd a csehvel Konfliktushelyzetek a műben Szerepük: előreviszik a cselekményt Konfliktus Következmény György- Miklós Miklós gyilkosságba esik György – anyja az anya Miklós mellé áll Miklós – anyja Miklós nem üti meg a bátyját A cseh – Miklós

Miklós győzelme, eléri célját A mű formai sajátosságai Műfaja: elbeszélő költemény(12 ének ) Verselése: hangsúlyos,négyütemű tizenkettes Rím: páros, a a b b Nyelvezete: népies Közlésformák: leíró, párbeszédes, elbeszélő részek Költői eszközök Megszemélyesítés: „ a kulacs sikoltott” Metafora: „rókalelkű bátya” Hasonlat: „ Mint komor bikáé, olyan a járása” Költői jelző: „ ösztövér kútágas hórihorgas gémmel Körülírás: „tenyerébe törlé hirtelen vendégét” Ellentét:„ifjú vér öreg bor fickándott erükben” Költői kérdés: „Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg?” Mese és valóság a Toldiban Népmesei elemek  Miklós tulajdonságai(erős, bátor, kitartó )  hős az igazságért küzd  a jó elnyeri jutalmát  a gonosz bűnhődik  népies kifejezésmód Valós elemek  a táj részletes leírása  a környezet hű ábrázolása  nincsenek csodás elemek, csak

túlzások 5 30. tétel - Pilinszky, József Attila, Szabó Lőrinc gyermekversei Pilinszky János (1921-1981) Budapesten született 1921. november 25-én Értelmiségi család gyermeke. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszkyre még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója nővére, Erika volt, akinek öngyilkossága 1975 decemberében jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett; jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első verseit 1938 végén, 1939 elején a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte - ezeket később nem vette fel kötetbe. 1941-44-ben az Élet segédszerkesztője volt. 1944 őszén katonának hívták be, így került el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló,

megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok borzalmaival való találkozás. 1946-48-ban az Újhold társszerkesztője volt. Nevét joggal sorolják ugyan az Újhold köréhez, de hasonló erős szellemi és személyes kötődések fűzték más csoportosulásokhoz is, így a Vigilia és a Válasz köréhez. Verseit a Magyarok és a Válasz közölte; első kötetét, a Trapéz és korlátot 1946 a Szent István Társulat adta ki. E vékony kötettel nyerte el 1947-ben a Baumgarten-díjat 1947-48ban ösztöndíjasként több hónapot Rómában töltött 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt; a meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár 1957). 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora, 1957-tó1 az Új Em ber című katolikus hetilap belső munkatársa, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti

elmélkedései, művészeti kritikái. A második világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon 1959 című kötet. Eredetileg a Senkiföldjén címet viselte, de Pilinszky kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését ehhez kötötték. Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába is eljutott. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. (1976-ban Ted Hughes vendégeként aratott sikert Londonban.) 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák 1972 című kötettel kezdődött és a Kráter 1976 című gyűjteménnyel zárult. Életképek című színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Míg az ötvenes években viszonylag szűk

körben ismerték, a hetvenes években már általános elismerés övezte - 1971-ben József Attila-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott -; ám a felé forduló figyelem részben megzavarta, fokozta szorongásait. Önéletrajzaim címmel „vertikális r egényt” készült írni, ennek egyik fejezetéből filmet rendezett volna, Kocsis Zoltán társaságában operát akart írni. E terveiből semmit sem tudott megvalósítani Alig egy hónappal az Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után, 1981. május 27-én Budapesten elhunyt. József Attila (1905-1937) 1905. április 11-én Budapesten született Apja Iosifu Aron szappanfőző munkás; anyja, Pőcze Borbála parasztcsaládból származó mosónő. Hatodik gyermekként született, ekkor azonban csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját: Romániában újra nősült. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre, Öcsödre; 1912-ben tért vissza. A Ferencvárosban

lumpenproletárlét határmezsgyéin éltek, édesanyja 1919-ben rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lett a kiskorú József Attila gyámja 1 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerte Juhász Gyulát, az ő segítségével és előszavával megjelent első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be. 1925-ben Tiszta szívvel című verséért azonban professzora, Horger Antal megfenyegette, hogy tanári diplomát nem kaphat. Ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem

viszonozta közeledését. Átmenetileg a pesti egyetemre járt Elnyerte Kosztolányi Dezső segítő barátságát. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930 őszétől a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja. 1930-ban pamfletben támadta meg Babitsot, s a valószínűleg rendelésre készült írás még eltávolította Babitstól. Élettársa Szántó Judit volt, Hidas Antal korábbi felesége. Nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság című folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta Illyés Gyulától eltávolodott. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép

Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936) Nagyon fáj 1936 című kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust, házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937 július 28-án a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. December 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat nyert. Méltó elismerése is ekkor kezdődött 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki. Szabó Lőrinc (1900-1957) Miskolcon született, 1900. március 31-én Református papi családból származott, apja Gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona. 1905-ben apját áthelyezik Balassagyarmatra, itt jár elemi iskolába. 1908-ban Debrecenbe költöznek,

középiskolai tanulmányait a református kollégiumban folytatja. Kitűnő diák, a görögön és a latinon kívül megtanul németül és franciául. Ötödikes, amikor Dienes Kató révén (zsengéinek múzsája) bejáratos lesz a kivételesen művelt, progresszív gondolkodású Dienes család házába. 1915-ben az önképzőkörben hall először Babitsról, s tagja egy csoportnak, amelyik levélben fejezi ki hódolatát a költőnek. Ekkoriban alapozza meg világirodalmi műveltségét 1918 tavaszán besorozzák, hadiérettségit tesz. 1918 őszén, az őszirózsás forradalom kitörése után megérkezik Budapestre. Egy Gráf nevű osztrák családnál ingyen kvártélyt és kosztot kap Beiratkozik a műegyetem Gépészmérnöki Karára, majd két hét múlva átiratkozik a bölcsészkar magyar-latin-német szakjára, önkéntes tanársegédként ő állítja össze Babits szemináriuma hallgatóinak a névsorát. Babits Mihály tanítványa lett, és nemsokára barátja is

„1921 januárjában megismerkedik Mikes Klárával, Mikes Lajos lányával, s december 31-én házasságot kötnek. E kapcsolat révén került Az Est szerkesztőségébe munkatársnak. 1923-ban megszületik kislánya, Kisklára. 1924-ben ismeri meg A huszonhatodik év majdani hősnőjét, V. Korzáti Erzsébetet 1926-ban megalapítja Pandora című folyóiratát, amelynek - 1927 februárjától - hat száma jelenik 2 meg, majd a vállalkozás csődbe jut. Ez évben ismét közelebb kerül Babitshoz 1927 október 15-től ismét az Est-lapok munkatársa, előbb a Pesti N apló, majd 1928 őszétől a Magyarország szerkesztőségének tagja; 1944-ig ez is marad munkahelye. Sokat utazik: 1927-ben Erdélyben, 1928-ban Németországban jár, 1931-ben pedig az egyiptomi Alexandria kikötőjében megpillantja Afrika földjét, s egészen a Líbiai-sivatag széléig jut el. 1927-28-ban Korzáti Erzsébet iránti érzelme válságba sodorja házasságát. A harmincas években közel

került a népi írók mozgalmához. 1932-ben - Babits megengesztelődésének jeleként - Baumgarten-díjat kap. 1934-ben Németh László, majd Cs. Szabó László veszi át a Rádió irodalmi osztályának vezetését. Ettől kezdve sokat szerepel a műsorokban 1935-től kezdve Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója köti a színházhoz a műfordító költőt (Athéni Timon 1935; Ahogy tetszik 1938; Kleist Amhitryon 1938; Macbeth 1939). 1944 végén, „hatvannégy napi bunk er-élet” után, amelyet Volkmann utcai lakásuk pincéjében tölt el, Temirkul Umetoli kirgiz poéta és százados segítségével visszakerül lakásába, amelyet a katonák az ezredtörzs számára akartak lefoglalni. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, szeptemberben „feddéssel” igazolták, publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben többek tiltakozása ellenére felvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a

megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, s főleg a munkába menekült. 1950. február 12-én öngyilkos lett V Korzáti Erzsébet 1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957. március 15-én Kossuth-díjat kapott Publikációs és anyagi helyzete rendeződött, de tervezett külföldi útja elmaradt. Budapesten hunyt el 1957. október 3-án Halálát szívroham okozta Kötetek: Kicsi vagyok én, Lóci óriás lesz, Falusi hangverseny, Húz a liba papucsot. Szabó Lőrincet a magyar irodalom elsősorban nem gyermekversek írójaként tartja számon. Valóban nem az, ugyanakkor az is igaz, hogy a XX. Századi gyermekköltészetünk elképzelhetetlen Sz L , a Lóci- és Kisklára-versek költője nélkül. Első gyermekversei a 30-as évekhez, a Versek a gyermekszobából ciklushoz kapcsolódnak. Költeményeit gyermekeihez Lócihoz és Kisklárához írta. A család, mint verstéma a költőnél természetes. Gyermekverseiből a

legteljesebb válogatást két kötet jelzi a Kicsi vagyok én (1961), és a Lóci óriás lesz (1975) című. Ezenkívül az óvodáskorúaknak szánt: Falusi hangverseny (1977), és a Húz a liba papucsot (1987) leporellószerű színes illusztrációs könyvecskét. Gyermekverseinek világa különös varázsú. Egyszerre egyedi és általános, a világra csodálkozó, kitárulkozó és intim, elgondolkodtató, mélységesen emberi. Kicsi vagyok én kezdetű versének elemzése: A versfokozó, önismétlő optimizmusában, részletező képsoraiban a gyermek természetes vágya teljesedik ki. A Kicsi vagyok én ciklus verseinek általános jellemzéseként állapíthatjuk meg, hogy mind tartalomban, képalkotásban és formai eszközökben a florklór jelenléte és felhasználása egyértelmű. Sz. L nem úgy él a florklór eszközeivel, hogy direkt módon hazsnálja fel azokat, hanem elsősorban a szemléletet veszi át, a népi gyermekversek világát idézi, követve a formai

megoldások változatosságát is. Sajátos ízt ad verseinek az, hogy a florklórelemek természetes módon keverednek a városi élet képeivel, hangulatával. Ez nyilvánvalóan megjelenik a költői eszközök (képalkotás, jelzők, hasonlatok, megszemélyesítések, nyelvhasználat) megválasztásában is. A népi gyermekversek hangulatának és formai követésének remek példáit olvashatjuk még a következő versekben: Kicsi vagyok én, Hörpentő, Falusi hangverseny, (ez a Háp, háp, háp kezdetű vers) Rossz Picu, Kis virág, Tavasz. 3 31. tétel : Weöres Sándor gyermekversei A gyermekköltészet funkciója A gyermekköltészet legfontosabb feladata, hogy a verszenét és a ritmust megismertesse, megszerettesse a gyerekekkel. A versritmus alapvetően tanult, ebből következik, hogy az a gyermek, aki élete első 4-5 évében nem találkozik eleget ezzel a nyelvi zenével, annak a számára egész életében idegen marad a költészet, sohasem fogja belsőleg

hallani-érezni a versek zenéjét. Éppen ezért, minden olyan szöveg elvetendő, amelynek ritmusa sánta, rímelése gyatra, amelynek szövegét vagy nyelvét valamiféle ritmus- vagy rímkényszer mozgatja. A versbemutatásnak is a verszenére kell épülnie A rossz ritmizálásnak egész életre kiható káros hatása van. Másik fontos feladata, hogy segítsen a gyermeknek egy teljes saját világ felépítésében. A gyermek a nyelv segítségével hódítja meg a világot, a költészet nyelve pedig tágítja a gyermek szókincsét, és ezzel együtt a világról való gondolkodása képességét. Így a gyermekköltészet semmilyen tekintetben nem lehet hazug, nem szabad hamis képet festenie a világról. A gyermekköltészetnek (akár az irodalomnak általában) nem reálisan, hanem igazi módon kell beszélnie a világról. Itt sokszorosan érvényes a József Attila-i gondolat, hogy „igazat mondd, ne csak a valódit”. (A gonosz hétfejű sárkány igazság lehet a

mesében, pedig a valóságban nem léteznek hétfejű sárkányok.) A művészetből, így a gyermekköltészetből sem lehet kizárni semmiféle érzelmez, indulatot. A szerelemnek, a szeretetnek éppúgy megvan benne a helye, mint a haragnak, gyűlöletnek félelemnek, szorongásnak. A művészetben mindez helyénvaló, mert csak így lehet alkalmas arra hogy a gyermek lelki fejlődését segítse. A gyermekköltészetnek irodalomnak kell lennie, azaz meg kell felelnie azoknak az esztétikai követelményeknek, amelyek a művészi alkotást jellemzik. Ebből az következik, hogy egy gyermekvers üzenetét sohasem lehet valamiféle önmagában vett szövegszintű értelmezéssel megragadni. Az irodalom megjelenése az iskolában A vers a középkor óta jelen volt az iskolában, de egyáltalán nem irodalmi, hanem didaktikai okokból: a szöveg verses megfogalmazása megkönnyítette a memorizálást. Az ilyen ismereteket (pl.: Losonczi Hányoki István Hármas Kis Tükör c

munkájának verses részei) egészen a XIX. Századid elkísérték az oktatást Majd ez kihunyt és a modern iskolarendszer tankönyvei elsősorban didaktizáló prózai történeteket és erősen didaktikus, irodalmi szempontból alig értékelhető verseket tartalmaztak. A kivétel a XIX. Század végén gyorsan iskolai tananyaggá váló néhány remekmű: Garay János: Kont, Vörösmarty M.: Szép Ilonka, Szózat, Kölcsey F: Hymnus, Arany j: Toldi, a Családi kör, az V. László, a Mátyás anyja, Petőfi S: az Anyám tyúkja, az arany Lacinak, Az alföld, a Tisza, a Csokonai, a Befordultam a konyhába, Lévai József: a Mikes majd Madách művei: Az ember tragédiája. A XX. Század közepe éles határvonal A mindenekelőtt nevelő szándékú primitív versélmények kora lejárt. Gyökeresen megváltozik a gyermekköltészetben a lírai én és a befogadó viszonya Az addigi aszimertikus viszonyt –felnőtt oktatja a gyermeket- az irodalomra jellemző egyenrangúság

váltja fel. Ezt a fordulatot hagyományosan az 1955 1 évhez, Weöres Sándor: Bóbita című gyermekverskönyvének megjelenéséhez szoktuk kapcsolni. Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, majd 1919-től, amikor a családnak el kellet hagynia a várost, a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt. Szombathelyen Győrött, Sopronban végezte középiskolai tanulmányait. 1928 júliusában jelent meg első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban. 1929-ben

versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Napkeletben. Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal 1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban 1933-38 között Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész; megismerkedett Fülep Lajossal. 1934-ben megjelent első kötete (Hideg van, Pécs). 1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott. Megjelent A kő és az ember kötete. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Távol-keleti utazást tett 1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált. Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is. 1947-ben Pestre költözött. Feleségül vette Károlyi Amyt Hosszabb olaszországi tanulmányutat tettek. Világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). 1951-ben

könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves 1írikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta. 1956 végén megjelent gyűjteményes kötete; 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait. 1959-ben feleségével Kínába utazott. 1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadja Weöres-számát. A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg. 1966-ban Nyugat- Európában és az USA-ban járt. 1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. Budapesten halt meg, 1989. január 22-én A költő XX. Századi magyar gyermekköltészet iskolateremtő alkotója, tartalomban és formában egyaránt. Különleges figyelmet érdemel verseinek páratlan formagazdagsága, ritmuskombinációi, zeneisége, nyelvhasználatának tisztasága, a derű a játékosság, a

versépítkezés tökéletes megvalósítása. Bóbita: A Bóbita című kötet 53 verset tartalmaz. Nehezen találunk benne két azonos témájút, s mindezekben a világ tárulkozik ki a gyermekek számára a maga szépségeivel és egyetemességével. Ahány téma szinte annyi forma, versépítkezés 2 Maga a könyv modern, szürrealista hangvételével tökéletesen illeszkedik a gyermeki gondolkodáshoz, a gyermeki fantázia világához. A könyv szinte minden verse kínálja magát a megzenésítésére, ez általában hamar is megtörtént, a kezdetek még Kodály Zoltán nevéhez fűződnek (Mély erdőn ibolyavirág), aki W. S egyik nagy felfedezője volt Ez a könyv közben (azaz valójában a Rongyszőnyeg és a Magyar etűdök ciklus) megújította az ütemhangsúlyos verselést. Weöres Sándor létrehozott egy a XX Században ismeretlen versformát. Ez egy olyan ütemhangsúlyos, azaz ütemekből építkező versritmus, ahol a szavak szótagjainak hosszúsága

szigorúan kimért: egy hosszú egyenlő két röviddel, két hosszú egyenlő négy röviddel. Így egy olyan ütemhangsúlyos szövegvers jött létre, amely az énekelt magyar vers (népdal) ritmikai tulajdonságait mutatja. Weöres Sándor ezzel a kötetével eltörölte a XIX. Századból itt maradt didaktikus gyermekköltészetet, amely azóta valóban csak a harmad vonalban tengődik, elsősorban az alkalmi-költészet lehetőségeit használva. Másfelől utat nyitott a gyermekirodalomban olyan költők számára, mint Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, majd Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Szabó Magda, Orbán Ottó, Kormos István és mások. 3 32. tétel: Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, Kányádi Sándor gyermekversei Zelk Zoltán (1906-1981.) (Érmihályfalva-Bp) Teljesen műveletlen és iskolázatlan ember volt, de tehetséges költő. „Munkásköltőként” indul, áttelepülése után a 20 –as években – József Attila hatására –

megtanulja a versformákat. Felesége, Bátori Irén maga is írt gyermek-könyveket. Az 50-es években sztálinista hangütés, a rendszer gátlástalan kiszolgálása. 1956 –ban a felkelőkkel tart, ezért a 60-as évek elején kényszerhallgatás. A felesége halála alkalmából megírt Halott sirály c verse után vált igazán nagy költővé. Élete során minden alkotói korszakában születtek gyermekversei, verses meséi Gyermekversei: Este jó, este jó; Hová szaladsz, vízipók?; Párbeszéd; Tavaszi dal Verses mesék: Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója; A három nyúl Kötetek: Gyermekbánat. [Versek] Bp, 1947; Négy vándor és más mesék Bp 1947; A három nyúl. [Mese] Bp 1950; Házi állataink [Képeskönyv] Győrffy Annával Bp 1954; Kecskére bízta a k áposztát. [Mesék, versek] Bp 1954; Mese a k iscsikóról, akinek még nincs patkója [Verses mese kispajtásoknak] Bp. 1954; Tilinkó [Mesék és versek g yermekek számára] Bp 1955.

Tamkó-Sirató Károly (1905-1980.) (Tamkó-Budapest) Tizenkét éves korától verselt. Tizenhat éves, amikor megjelenik első, Ady-hatású verseskönyve, Az Élet tavaszán (1921). 1922-27 között Bp-en jogot végzett Ügyvédjelölt, könyvtáros volt. 1930-ban Párizsba utazott Súlyos egzisztenciális gondok, utóbb betegség. 1933-ban a Cercle François Villon tagja –avantgarde törekvések 1936-ban Párizsban –Kandinszkij és Arp aláírásával - kiadta a Dimenzionista Manifesztumot. Ezután idehaza az Orion Rádiógyár számára írt reklámszövegeket. Jógázik-meggyógyul. 1948 és 1960 között szinte kizárólagosan légzőrendszere alakításával és tapasztalatainak elméletté kovácsolásával foglalkozott. (Ne l égy t öbbé b eteg!- kézirat) Avantgarde vonzódása miatt csak gyermekverseket publikálhat, ezek teszik híressé. A nyelvi humor és nagyfokú játékosság jellemzi őket (Avantgarde) Művei: Tengereczki P ál (gyermekversek, Bp., 1970); Pinty

é s P onty (gyermekversek, Bp, 1972); Majomkönyv (1974); Tengereczki haz aszáll (gyermekversek, Bp., 1975); Szélkiáltó (gyermekversek, Bp., 1977); Medirám királylány mesélő kertje (mesék, Bp, 1982) Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Budapesten született. Már a gimnáziumban verseket, műfordításokat ír, melyeket az iskolai lap közöl. Egyetemen magyart, latint, művészettörténetet tanult. Férje Lengyel Balázs író (Ő szintén sok gyermekregényt írt, valamint gyermekújságot szerkesztett, illetve a gyermekirodalom kritikusa, elméletírója is volt.) 1946-ban jelent meg első verses-kötete, amelyért Baumgarten-díjat kapott. Az Újhold című folyóirat tagja volt Az 1950-es években ő is csak műfordítóként és gyermekvers-íróként publikálhatott. Művei: Aranyecset, 1962; Lila f ecske (1965), Mennyi m inden (1975) Szökőkút (az előbbiek kibővített, összevont változata, 1984). Az általa teremtett Bors né ni-figura különösen népszerű lett.

Bors néni könyve, 1978; Felicián vagy a tölgyfák tánca, 1987 1 Kányádi Sándor A romániai magyar irodalom középnemzedékének sajátos nyelvű és sok változáson, küzdelmen csiszolódott, érlelődött alakja Kányádi Sándor. Kányádi költészetére a változékony változatlanság jellemző: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Nagyívű fejlődése nemcsak esztétikai jelenségként érdekes, nemcsak egyediségében jellemző, hanem egy közösség változó sorsát, vágyainak, reményeinek alakulását is példázza. 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Porumbenii Mari - Hargita megye, Románia), gazdálkodó családban. Édesanyját 11 éves korában elveszítette 1941 és 1950 között Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait. Első versei 1950-ben

jelentek meg. Még ebben az évben Kolozsvárra költözött 1954-ben kapta meg egyetemi diplomáját, mely szerint magyar irodalom szakos tanár. De mindennapos munkája továbbra is a különböző irodalmi lapok szerkesztőségeihez kötötte. 1960-tól nyugdíjazásáig a Napsugár című gyermeklapnál dolgozott. Sokfelé megfordult a világban, többnyire a magyar líra követeként. Jelenleg is Kolozsváron él családjával Pályarajz - Az indulás Az 1950-es évek elején induló költő a nagy társadalmi átalakulások lelkes szószólója. Felhőtlen optimizmus, derűlátás, lendület jellemzi, valamint hittel teljes meggyőződés. Petőfi szellemében buzdít, tisztességes agitátor és öntudatos népi származék. Az ihlető források Ihletője Petőfi és a népköltészet, vágyott költőideálja: Arany János. Kányádi az első kötetekben (Virágzik a c seresznyefa, Si rálytánc) még természetes verselő, aki az élőbeszéd közvetlenségét hetyke humorral

fűszerezi; akinek magyaros ritmusú, keresetlenül egyszerű írásait a tárgyias érzékletesség és az otthonosságérzet hatja át. Ez idő tájt alapszókincséhez (Kántor Lajos gyűjtésében) ilyen szavak tartoztak: tarisznya, fűzfa, furulya, bot, pakulár, kút, vödör, malom, ló, szekér, zab, gerenda, folyó, fenyő, kapca, bojtár, dombhajlat, pacsirta, pipevirág, barka, vadalma, varjú, juh, harmat, erdő, dér, őzsuta, tisztás, mogyoró, nyírfa, farkas, bogyó, fejsze, tövis, korsó, eső, patak, szénaillat, zápor, pajta, csikó, csobán, bárány, bocskor, csónak. Kötetei: Virágzik a cseresznyefa 1955 Sirálytánc 1957 Harmat a csillagon 1964 Kikapcsolódás 1966 Függőleges lovak 1968 Fától fáig gyűjteményes kötet 197o Szürkület 1978 Fekete-piros versek 1979 Sörény és koponya 1989 Valaki jár a fák hegyén "egyberostált versek" 1997 2 Gyermekeknek írt verseskötetei: Kicsi legény, nagy tarisznya 1961 Fényes nap, nyári nap

1964 Három bárány 1965 Fából vaskarika 1969 A bánatos királylány kútja 1972 Tavaszi tarisznya 1982 Virágon vett vitéz 1983 Világlátott egérke 1985 Madármarasztaló 1986 Küküllő-kalendárium 1989 Néma tulipán 1992 Talpas történetek és a Kíváncsi hold 1997