Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Üzemtani ellenőrző kérdések

Üzemtan Ellenőrző kérdések: I. 1. Foglalja össze a modell, a modellezés lényegét! Az üzemtan azon ismeretek összessége, melyek egy vállalkozás ésszerű alapításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez feltétlenül szükségesek. Az üzemtan középpontjában a gazdasági folyamatok vizsgálata áll. Ezen gazdasági folyamatok rendkívül összetettek és bonyolultak, megértésük, vizsgálatuk egészében nem lehetséges. Hogy ezeket meg tudjuk vizsgálni, szükség van egy leegyszerűsített másolat, un. modell létrehozására. Ezen modell a valósággal megegyező tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen, természetesen csak a vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságokat illetően. Ha a modell ezen tekintetben megfelel a valóságnak, úgy annak vizsgálata során tapasztalt és kapott eredményeket kivetíthetjük a valóságra. Ezen módszer segítségével optimális megoldásokra törekedhetünk. 2. Mi a feltétele annak, hogy az

egyszerűsítés ne korlátozza a gazdasági folyamatok lényegének megismerését? Ennek feltétele a szakmai és logikai pontosság. 3. Hogyan elemezetők pontosan a gazdasági kapcsolatok? Egyéb más modellezési lehetőség (szöveges, grafikus) mellett a legpontosabban függvények, egyenletek és egyenlőtlenségek segítségével, tehát matematikai modellezéssel elemezhetőek a gazdasági kapcsolatok. A matematikai modellezés a valószínűségi változók, illetve az időtényező figyelembe vételével a számításokon alapszik. II. 1. Sorolja fel a vállalkozási formák legfontosabb jellemzőit! - ki adja a pénztőkét, illetve az eszközöket, - ki viseli a felelősséget, illetve a kockázatot, - ki rendelkezik a tulajdonlás jogával, - hogyan oszlik el a jövedelem. 2. Foglalja össze a vállalkozási tevékenység alapvető feltételeit! - a vagyon reálértékének megőrzése, - a folyó ráfordítások megtérülése, - önkéntesség és tudatosság

érvényesülése, - hosszú távon a biztonság és állandóság megteremtése, - valódi piaci kapcsolatok kialakítása. 3. Határozza meg az őstermelői tevékenység ismérveit! Az őstermelői tevékenység – nem egyéni vállalkozói formában – az élelmezéshez szükséges növényi és állati eredetű termékek eladásra szánt termelése. Tevékenységi körét törvény szabályozza. Őstermelő lehet minden 16 életévét betöltött személy, aki erre vonatkozóan érvényes igazolvánnyal rendelkezik, illetve tevékenységét saját gazdaságban végzi. Amennyiben az éves jövedelme nem haladja meg a 4 millió Ft-ot, úgy kistermelőről beszélünk. A kistermelői tevékenység kis volumenű, így haszna, nyeresége is kicsi Az őstermelői tevékenység munka mellett, illetve nyugdíjasan, munkanélküli segély mellett is végezhető, alapja a saját, vagy bérelt föld. 4. Soroljon fel néhány, kisebb méretből adódó gazdasági hátrányt, melyet a

családi gazdaságnak el kell viselnie? Milyen tényezők teszik lehetővé e hátrányok ellensúlyozását? A családi gazdaság kis méretéből adódóan számos ökonómiai hátránnyal kell megküzdenie. Ennek ellensúlyozására néhány sajátos vonás jellemzi őket. Pl.: - a termelő eszközök jobb kihasználtsága, azok védelme, - közös döntéshozatal, - a döntés és a végrehajtás közvetlensége, - a fejlesztés igénye, - a költségek megtakarítása, - természeti erőforrások megóvása. 5. Foglalja össze az egyes szövetkezeti modellek lényegét! A szövetkezetek a szövetkezési szabadság és önsegély alapján, a tagok személyes részvételével és vagyoni hozzájárulásával létrejött vállalkozási forma. Demokratikus önkormányzata saját tagjai érdekeit szolgálja. Szövetkezeti típusok: - faluszövetkezet: egy-egy településhez kötődik. (Egy falu, egy szövetkezet) A közvetlenség révén saját régiójának szükségleteivel

foglalkozik, és olyan tevékenységet foglal magában, amire adott települése szükség van. (pl: szolgáltatás, termelés, takarékszövetkezet) - földbérlő szövetkezet: lényege, hogy a kisebb földtulajdonnal rendelkező pl. nyugdíjasok földjét bérbe veszik, a használatért pedig bérleti díjat fizetnek. A bérleti díj nagyságát a piaci kereslet, a kínálat, illetve a föld értéke határozza meg. (egyfajta vagyonkezelők) Másik formája, ha a kis földtulajdonnal rendelkezők saját maguk tömörülnek szövetkezetbe, a bérleti díjat is maguk fizetik. Egyetlen kikötés, hogy jogi személy nem lehet földtulajdonos. - holding alapú szövetkezet: lényege, hogy adott szövetkezet egyfajta vagyonkezelőként működik, és több szervezetet csoportosít maga köré az egyes feladatok ellátása érdekében. Ilyenkor a vagyonkezelő és a szervezetek közötti szabályokat, megállapodásokat szerződés rögzíti. A vagyonkezelő kültagja a szervezeteknek,

míg azok beltagjai maguk a dolgozók. - tejszövetkezet: nagyobb tejtermelő régiókra jellemző. Tagjai maguk a termelők, akiknek felelőssége a vagyoni hozzájárulás, illetve a tej megfelelő minőségben történő termelése és átadása, illetve a feldolgozó, akinek felelőssége a tej átvétele és a végtermék előállítása. Ezen kívül feladata még az állatorvosi, állategészségügyi ellátás megszervezése, biztosítása, a termeléshez szükséges gépek, berendezések biztosítása, a szervizelés stb. - pinceszövetkezet: nagyobb bortermelő vidékekre jellemző, mind jogi, mind természetes személyek alapíthatják. Tagjai felelőssége a vagyoni hozzájárulás, és az alapanyag megfelelő minőségben történő megtermelése és átadása, illetve a feldolgozó felelőssége az átvétel, illetve a megfelelő végtermék (és melléktermék) előállítása, - annak palackozása, tárolása. Előnye, hogy egy szövetkezetbe integrálja magát a

termelést és a feldolgozás, érdekeltté téve így a tagokat a megfelelő minőség elérésére. szolgáltató szövetkezet: célja az egyéni vállalkozók és a családi gazdaságok segítése. Előnye, hogy a megrendeléseket központilag tartják nyilván, az elszámolás a megrendelő és a szolgáltató között közvetlen, bizonyos százaléka pedig a központi szolgáltatót illeti. 6. Mi a vagyonkezelő központ feladata? A vagyonkezelő központtal a holdingirányítású szövetkezetnél találkozhatunk. Feladatai közé tartozik pl.: - piackutatás, - könyvvezetés, - ügyintézés, - jogi képviselet, - pénzügyi nyilvántartás, - baleset- és egészségvédelem, 7. Sorolja fel azokat a vállalkozási formákat, melyeknél az alapítás minimális tőkeigényére nincs előírás! - őstermelés, - családi gazdaság, - egyéni vállalkozás, - szövetkezet, - közkereseti társaság, - betéti társaság, - közös vállalat, - egyesülés. 8. Mi a különbség a

külső és a belső üzletrész között? Szövetkezeteknél beszélhetünk róluk. A külső üzletrész tanácskozási, a belső üzletrész szavazati jogot biztosít. 9. Mely társasági formánál értelmezhető a bel- és kültag, mint a vállalkozás résztvevője? Határozza meg a beltagok és a kültagok közötti különbséget. A betéti társaságnál értelmezzük a bel- és kültag fogalmát. Beltag: a tevékenységben tevőlegesen is részt kell vennie, felelőssége korlátlan és egyetemleges, képviseleti jogosultsága van. Kültag: a tevékenységben való részvétele lehetséges, felelőssége nincs, képviseleti jogosultsággal nem rendelkezik. 10. Mi a különbség a részvénytársaság nyitott, illetve zártkörű alapítása között? Nyitott: A részvényjegyzés nyílt formában történik, bárki jegyezhet. Hátránya, hogy kis érdekeltség, illetve haszon esetén a tőke elvándorol. Zárt: Az alapítók megállapodnak abban, hogy az összes részvényt

ők jegyzik, egyedüli tulajdonosok lesznek. Hátránya, hogy hajlamosak kizárólag az osztalékkal foglalkozni, a dolgozókkal pedig nem. 11. Hasonlítsa össze az egyes társasági formákat! Határozza meg a hasonlóságokat és a legfontosabb különbségeket! 12. Milyen tényezőket célszerű mérlegelni a vállalkozási forma megválasztása előtt? - tőkeigényt, - tulajdonlást, - felelősség és kockázat vállalását, - ki adja az eszközöket, - családtaggal, vagy baráttal alapítunk-e, - várható-e a vállalkozási forma kiterjesztése, növekedése, - alibi munkahelyet teremtünk-e, vagy valódi ötletünk van, - mennyi induló tőkével rendelkezünk, - eredményfelosztás, - irányítás, - személyes közreműködés, III. 1. Milyen szempontok szerint csoportosíthatóak a költségek? - időtől való függés alapján, döntéstől való függés alapján, termelési folyamatok alapján, 2. Sorolja fel a főbb költségcsoportokat és jellemezze azokat!

- több termelési időszakon keresztül állandó költségek, egy termelési időszakon keresztül állandó költségek, idővel arányosan változó költségek, idővel nem arányosan változó költségek, döntéstől függő, költségek, döntéstől független költségek, közvetlen költségek, közvetett költségek, 3. Határozza meg a növénytermesztés és az állattenyésztés műveleti költségeinek főbb csoportjait! Műveleti költség: technológiai tervezés, illetve végrehajtás ellenőrzése végett feltétlenül szükséges számolni. Tartalmilag az ugyanazon cél érdekében fennálló, illetve az eredményt ugyanolyan irányban befolyásoló ráfordítások összessége. Növénytermesztés: talajvédelem, trágyázás, telepítést, vetés, növényvédelem, öntözés, betakarítás, Állattenyésztés: állat beszerzése, épület költségei, biztosítás költsége, takarmányozás, állatgondozás, állatorvosi költségek, egészségügy,

szállítás, almozás, 4. Mit jelent a költségreagálási fok? Más néven a költségváltozási tényező, megmutatja, hogy a hozam egységnyi növekedése kapcsán a költségek ugyanúgy, kisebb, vagy nagyobb mértékben változnak-e, vagy éppen változatlanok maradnak. 5. Sorolja fel és jellemezze a változó költségeket! - - - Proporcionális költség: a hozam növekedési arányával azonos ütemben növekszik, költségváltozási tényezője = 1. A mezőgazdaságban nem igazán fordul elő, talán a megtermelt tej átvételénél. Progresszív költség: a hozam növekedésénél nagyobb arányban növekszik, költségreagálási foka nagyobb, mint 1. Alapesetben nem létező költség, ilyen például a túlóra pótlék, a selejt költsége, a hétvégi, vagy munkaszüneti pótlék. Másik része biológiai okok következtében jön létre, ilyen pl. az öntözés költsége. Degresszív költség: A hozam növekedési arányához képest, annál kisebb

mértékben növekszik. 6. Milyen tényezők okozzák a költségek progresszív növekedését? Egyrészt az általános esetben nem létező tényezők, mint a túlóra, a munkaszüneti, vagy hétvégi pótlék, másrészt a biológiai okból kifolyólag létrejövő tényezők, mint pl. az öntözés költsége. 7. Mely költségekre jellemző a csökkenő változási ütem? A degresszív költségekre. 8. Csoportosítsa a költségeket a döntéssel való kapcsolatuk alapján! - - Döntéssel összefüggő költségek, az úgynevezett változó költségek, melyek a döntés változtatása folytán akár elkerülhető költségkategóriának is feltüntethetőek. Döntéssel össze nem függő költségek, a fix költségek, ahová tulajdonképpen az elsüllyedt költség is sorolható. Az elsüllyedt költség az a költség, melynek alakulását a döntés megváltoztatása nem befolyásolja. 9. Csoportosítsa a költségeket az idővel való összefüggésük alapján! a)

Több termelési időszakon keresztül állandó költségek, mint pl. az állattartó telep létesítési költségei, b) Egy termelési időszakon keresztül állandó költségek, pl. hízóalapanyag, c) Idővel arányosan változó költségek, mint pl. a teljesítménybér, d) Idővel nem arányosan változó költségek, ahol az időtényezőnek tulajdonképpen a legnagyobb szerepe van. 10. Határozza meg a gazdasági kalkuláció tartalmát! Soroljon fel néhány kalkulációfajtát a jellemzőivel együtt! Gazdasági kalkuláció: Az ésszerű gazdálkodás kialakítását segítő gazdasági számítások. - Előkalkuláció: a technológiai leírás és a piac ismerete mellett tulajdonképpen a termék előállítási költségeinek, illetve eladási árának a meghatározása. Közbenső kalkuláció: a végrehajtás ellenőrzését, a döntések megváltoztatását szolgálja. Utókalkuláció: a régebben bevezetett, vagy újonnan alkalmazott termelési eljárások

utólagos ellenőrzését szolgálja. Egyedi kalkuláció: ha a vizsgálódás tárgya egyedi termék. Sorozat kalkuláció: általában ipari tevékenységek esetén alkalmazzák, ennek mezőgazdasági megfelelője a hizlalás turnusonkénti ökonómiai ellenőrzése. 11. Milyen önköltség számítási módszereket ismer? Mikor használatosak? a) b) c) d) e) f) g) h) egyszerű osztó kalkuláció, egyenértékes osztó kalkuláció, arányszámos kalkuláció, kiemelő kalkuláció, egyszerű pótlékoló kalkuláció, norma szerinti kalkuláció, fázisonkénti osztó kalkuláció, válogatott pótlékoló kalkuláció. 12. Sorolja fel a közvetlen önköltségszámítás tényezőit, jellemezze azokat Jusson el a főtermék közvetlen költségéig! - közvetlen anyagköltség, (az utalvány szerint vásárolt anyagokat beszerzési, a saját termékeket önköltségen kell elszámolni) egyéb anyag jellegű költségek, közvetlen bérköltség, (a bérek) egyéb bérjellegű

kifizetések (szabadalmi díjak, feltalálói díj) társadalombiztosítási juttatás, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek (fenntartási költség, közös költség) növénytermesztés káreseményei miatt elszámolt összeg, összes közvetlen költség, melléktermékek költségei, főtermék közvetlen költsége. 13. Hogyan történik a több évre ható termesztési beavatkozások elszámolása a mezőgazdasági költségszámításban? Ez egyrészt hatástartalomtól, másrészt ettől függetlenül kialakult szabályoktól függ. Pl.: Vegyszeres gyomirtás költségeit általában 2 évre lebontva, 60-40 % arányban számolják el. Szerves trágyázás költségeinek elszámolásánál figyelembe kell venni pl. a föld minőségét is 4 évre történő lebontás esetén 40-30-20-10 %-os arányban, 3 évnél 50-35-15 %-os arányban, 2 évnél 60-40 %-os arányban terhelik a költségeket a termésre. Gyeptelepítés esetén 10 éven át egyenlő arányban

oszlik meg, lucerna esetén 34-33-33 %-ban, vöröshere esetén 50-50 %-ban. A kémiai talajjavítás költségeit abban az évben kell elszámolni, amikor a termésen először észlelhető annak hatása. Ideiglenes öntözőberendezés felszerelése esetén a megoszlás 3 év. 14. Vázolja fel az élőtömeg-önköltség számításának sémáját! Az élőtömeg önköltségének számítása az önköltségszámítás egy speciális fajtája. Először az adott időszakra vonatkozó élőtömeg gyarapodás önköltségét kell kiszámolni, ezután lehet számolni az állatállományonkénti élőtömeg teljes és fajlagos költségét. - nyitóállomány: az adott időszakban nyilvántartásban lévő állatok élőtömege, illetve az előző időszakra vonatkozó önköltségként számított érték, növekedés vásárlásból: vásárláskori élőtömeg, illetőleg a tényleges érték, növekedés korosításból, hízóba állításból: átadó állatcsoport közvetlen

élőtömege, tenyésztésből selejtezés, hízóba állítás: a hízó állatcsoport elszámolási egységára, szaporulat, élőtömeg-gyarapodás: adott év tényleges, közvetlen önköltsége, élőtömeg és közvetlen költség összesen. 15. Mi az alapja a teljes termelési költség számításának? Hogyan számítja ki a teljes önköltséget? Alapja a közvetlen költségek kalkulációja. Teljes költség termékegységre osztása adja a teljes önköltséget. 16. Sorolja fel az önköltségszámítás módszereit és ismertesse azok lényegét! (ua11) 17. Hogyan számítja ki az átlagköltséget a termelési idő, illetve az eszközhasználati idő optimumának meghatározásakor? Melyek az átlagköltség számítás feladatai? Átlagköltség: az egymást követő termelési időszakok, rotációk halmozott költségeit egy termelési időszakra osztom le. Feladatai: 1. halmozott nettó termelési költség kiszámítása, 2. halmozott hozam, illetve teljesítmény

kiszámítása 18. Mikor legmegfelelőbb a használati, illetve a termelési idő? Mikor kell elvégezni a tárgyi eszközök selejtezését, ha gazdasági szempontok szerint szeretne dönteni? A használati, illetve termelési idő a legkisebb átlagköltséget elérő termelésig a legmegfelelőbb, ekkor kell a tárgyi eszközöket selejtezni. 19. Hogyan határozza meg a korrigált termelési költségek különbözetét? Egy vagy több termelési folyamat bekerülési, gépesítés esetén üzemeltetési költségei összegének a különbségei, méghozzá a terület és eszköz értékének eltérései után számolt nyereségigénnyel korrigálva. 20. Milyen döntések megalapozásához használható a korrigált termelési költség különbözete? Azon döntések megalapozásához, ahol nincs jelentősége a jövedelem kimutatásának, vagy ha az nehezen végezhető el. 21. Sorolja fel a költségtervezési eljárásokat és jellemezze azokat! - bázis alapú

költségtervezés, - direkt költségtervezés, - költségorientált tervezés, - zéróbázisú költségtervezés, - hálótervezés, - teljesítmény orientált költségtervezés, IV. 1. Határozza meg a jövedelem, a bruttó és a nettó jövedelem fogalmát! Jövedelem: Az az érték, amely az újratermelés biztosítása mellett, a tiszta vagyon csökkenése nélkül többletként keletkezik. Bruttó jövedelem: Általában a nyereség és a munkabérek összegeként számítják, de megadható a termelési érték és a holtmunka értékének különbözeteként. Nettó jövedelem: A termelési folyamat során keletkező termékek és szolgáltatások értékének, tehát a termelési értéknek és a termelés költségeinek különbözete. 2. Hasonlítsa össze a nettó és a bruttó jövedelem kategóriákat! A nettó jövedelem: kimutatásánál előny, hogy a közvetlen jövedelmezőséget jelzi. Megmutatja, hogy saját erőből van-e lehetőség a fejlesztésre,

esetlegesen a dolgozói bérek növelésére. Hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja a foglalkoztatottságot, tehát esetenként a dolgozói létszám leépítése a megfelelő eredményesség elérésének feltétele. Megbízhatósága a költségek valódiságán alapszik. A bruttó jövedelem: előnye, hogy a felhasználható jövedelmet mutatja ki, hátránya, hogy nyereség nélkül is jövedelmezőséget jelez. Számításával nem ismerhető fel kellő időben a hatékonyság romlása. Ennek megállapításához további számításokra van szükség 3. Hogyan számítható ki az integrált ágazati termelés jövedelme? Miért fontos ez a kategória mezőgazdasági termelők szempontjából? Az integrált ágazati termelés jövedelme az adott árutermék vertikumának összes jövedelmeként számítható ki. Fontos ez a gazdálkodó szempontjából A vertikum kialakulhat ágazaton belül is, illetve több ágazat között, ilyenkor egyfajta specializációt

eredményez. A vertikum nem más, mint adott termék termékpályája, termékútja, vagyis az egymást követő, egymással szoros kapcsolatban lévő tevékenységek sorozata. Egészen az alapanyag előállításától a késztermék fogyasztóig történő eljuttatásáig tart. A vertikum egészében történő méltányos jövedelemelosztás a kapcsolattartás alapja. 4. Határozza meg a fedezeti hozzájárulás fogalmát! Magyarázza el a jelentőségét a termelésökonómiai döntési folyamatban! Mit jelent az üzembezárási pont? A fedezeti hozzájárulás a termelési érték, illetve a változó költségek különbsége. Lényege, hogy a termelésökonómiai döntések alapján (merthogy léteznek változó és fix költségek), csupán a változó költségeket veszi figyelembe, ezek segítségével kalkulál. A fedezeti hozzájárulás összegének növekedésével az üzem egészének a jövedelme növekedni fog mindaddig, amíg a változó költségek nem módosulnak.

Üzembezárási pont: A változó költségek megtérülnek, de a fix költségek már veszteségek. 5. Vázolja fel az átlagjövedelem számításának menetét! Az átlagjövedelem a termelési folyamat összes jövedelme utáni járulék, vagyis a termelési folyamat során keletkező jövedelem összege az egyes termelési egységekre lebontva. Számításának menete: - termelési költségek számbavétele, - adott időszak jövedelmének számítása, (árbevétel – nettó termelési költség) - halmozott jövedelem számítása, (halmozott árbevétel – halmozott nettó term. ktsg) - átlagköltség számítása, (halmozott jövedelem / időszakok száma, ill. halmozott hozam) 6. Mit mutat meg a marginális jövedelem? Hogyan befolyásolja alakulását a ráfordítások hatékonyságának változása? Marginális (határ) jövedelem: Egységnyi költségráfordításra jutó jövedelem. A ráfordítás hatékonyságának romlásával egyre csökken. 7. Sorolja fel a

jövedelemkalkuláció tényezőit! Jusson el az üzemi tevékenység eredményének kiszámításáig! - nettó árbevétel, egyéb bevételek, - aktivált saját teljesítmények értéke, anyagjellegű ráfordítások értéke, értékcsökkenési leírás, egyéb közvetlen költségek, egyéb ráfordítások értéke, üzemi tevékenység eredménye, (1+2+-3-4-5-6-7-8) 8. Mit tartalmaz az értékesítés közvetlen, illetve közvetett költsége? Közvetlen költség: eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények, eladott saját termékek és szolgáltatások, kereskedelmi tevékenység közvetlen önköltsége. Közvetett költség: értékesítés külön költségei (reklám, csomagolás ) igazgatás személyi, anyagi költségei, egyéb általános költségek. 9. Határozza meg a jövedelmezőségi színvonal fogalmát! Sorolja fel jellemzőit! Jövedelmezőségi színvonal: A termelési folyamat összes jövedelmének egy adott vetítési

alaphoz való viszonya. Jellemzői: nyereségszínvonal, viszonylagos jövedelem, fajlagos jövedelem. 10. Milyen vetítési alapot vehet figyelembe a jövedelmezőség vizsgálata során? 11. Miért szükséges a jövedelmezőségi színvonalat vizsgálni? Nyilvánvalóan a döntések meghozatalában van jelentős szerepe. 12. Hogyan számítaná ki a nyereségszínvonalat? Nyereségszínvonal: Az összes nyereség és a lekötött erőforrások értékének viszonya. Számítása: Nsz= N x 100 E 13. Magyarázza el a viszonylagos jövedelem számítási módszereit! Térjen ki a döntés alapelvére! Viszonylagos jövedelem: Akkor alkalmazható kategória, ha a termelés folytatása egyértelmű, csak a technológiák meghatározása a feladat. Kategóriái: viszonylagos nyereség, a viszonylagos bruttó jövedelem és a korrigált termelési költségek különbsége. Számítás 1.: amikor termelési költségként számítják az igénybe vett földterület, illetve eszközök

értéke után felszámolt nyereségigényt. Számítás 2.:A technológiai variációknak, illetve a lekötött eszközök és terület értékének a különbségét számítják. Döntési alapelv: Ha a termelést folytatni kell, a lehetséges technológiák közül azt kell kiválasztani, amelynél a legnagyobb nyereség érhető el a legkevesebb terület- és eszközlekötéssel. 14. Mi a fajlagos jövedelem jelentősége? Sorolja fel a mutatóit! Fajlagos jövedelem: A ráfordítások, termelési kapacitások egységére jutó jövedelem összege. Jelentősége, hogy korlátozottan rendelkezésre álló termelési eszközök elosztásánál is alkalmazható. Mutatói: - területi jövedelmezőség, - egy állatra eső jövedelem, - egy férőhelyre eső jövedelem, - egy dolgozóra jutó jövedelem, 15. Határozza meg a jövedelemigény mutatóit! Jövedelemigény: Adott termelési folyamatban elvárt jövedelem. Mutatói: - alternatív jövedelem, - elmaradó haszon, -

nyereségigény. 16. Melyek a nyereségigény objektív, átmeneti és szubjektív tényezői? Nyereségigény: Adott termelési folyamatban lekötött eszközök értéke után elvárt nyereség. Objektív tényezői: hitelek kamata, kezelési költségek, Szubjektív tényezői: kockázati nyereségigény, vállalkozói nyereségigény, Átmeneti tényező: betéti kamatláb. 17. Hogyan számítja ki a nyereségigényt? Ni=Pb x Is + Ph x H + ko + Nv 100 100 18. Mi a termelési szempontjából? folyamatok megszervezésének alapelve a nyereségigény Azokat a lehető legkisebb jövedelemigényt támasztó erőforrásokból a legnagyobb nyereségszínvonalra való törekedéssel kell megvalósítani. Azt a technológiai formát kell választani, melynek nyereségszínvonala nagyobb a nyereségigénynél. V. 1. Mi a hozamfüggvény, mi a jelentősége? A hozamfüggvény a hozam és ráfordítás kapcsolatát mutatja be, méghozzá olyan formában, hogy a ráfordítás

növekedésével összefüggésben hogyan változik a hozam. 2. Sorolja fel a hozamfüggvény elemzésének legfontosabb mutatóit és határozza meg azokat! - Átlaghatékonyság: hatékonyság osztva a ráfordítással, Többletráfordítás hatékonysága: hozamváltozás osztva a ráfordítás változásával, Marginális hatékonyság: megmutatja, hogy mekkora a hozam növekedése, ha a ráfordítást végtelen kis mennyiséggel növeljük, Ráfordítás elaszticitása: megmutatja, hogy a ráfordítás 1%-os növelésével hány %-os hozamnövekedést érhetünk el. 3. Ismertesse a hozamfüggvény szakaszait és jellemezze az egyes termelési tartományokat! - első szakasz: a ráfordítások növelésével növekedik az összes hozam, a ráfordítás hatékonysága itt éri el a maximumát, majd csökken. A tartomány határa ott van, ahol a marginális és az átlaghatékonyság megegyezik. - második szakasz: csökkenő hatékonyság szakasza, a tartomány határa ott

van, ahol a pótlólagos ráfordítás hatékonysága nullára csökken. Itt a legnagyobb a hozam - harmadik szakasz: a termelés irracionális tartománya, a ráfordítások hatékonysága vagy nulla, vagy negatív, a hozam csökken. 4. Hogyan állapítható meg az optimális ráfordítási szint? Ott van, ahol a ráfordítás hatékonysága, illetve a ráfordítás és a termékár hányadosa egyenlő. 5. Több ráfordítás egyidejű optimalizálásánál meddig érdemes növelni a ráfordításokat? Amíg a marginális termelési érték nem lesz egyenlő a ráfordítás árával. 6. Határozza meg a termékösszetétel optimumának kritériumait! A termékenként elért marginális hozamok aránya egyenlő a termékárak fordított arányával. 7. Mit fejez ki a ráfordítások helyettesítési rátája? Megmutatja, hogy változatlan hozam mellett, ha az egyik ráfordítást egységnyivel növelem, az a másik ráfordítás esetében hány egységnyi megtakarítást tesz

lehetővé. 8. - Sorolja fel a ráfordítás függvényének legfontosabb mutatóit! átlagráfordítás, hozamnövelés fajlagos ráfordítási igénye, marginális ráfordítás, 9. Határozza meg a termelési színvonal, a termelési méret optimumát! Ahol a marginális ráfordítás megegyezik a termék és ráfordítás arányával. 10. Ismertesse a költségfüggvény elemzésekor használatos paramétereket! - termelési érték, - marginális termelési érték, - összes költség, - marginális költség, - átlagköltség, 11. Határozza meg a fedezeti pont és a fedezeti diagramm fogalmát! Fedezeti diagramm: a termelési költségek és a termelés értékének, a hozamtól és üzemmérettől függő változása. Fedezeti pont: A diagramm vizsgálatával kapható meg, azt a volumen mutatja be, mely az előbbi két termelési tényező egyenlőségét biztosítja. 12. Hogyan számítaná ki a kritikus hozamszintet, vagy minimális méretet? X= Ka-M Kv ( 1- P ) x P

VI. 1. A termelési szerkezet összetevői: a) termelő alapok szerkezete, b) azok gazdasági tevékenységek közötti eloszlása, c) termékösszetétel. 2. Melyek a termelési szerkezet közvetett és közvetlen mutatói? Közvetett mutatók: a művelési ágak aránya, a vetésszerkezet, az ültetvényszerkezet, az állatállomány összetétele, a termelő és szolgáltató kapacitások nagysága, aránya. Közvetlen mutatók: A termelési arányokat valós teljesítmény alapján fejezik ki. Ilyen az üzem összes kibocsátása, termelési értékének és árbevételének megoszlása. 3. - Vázolja fel a termelési irány változtatásának lehetőségeit. specializáció, koncentráció, diverzifikáció, 4. Sorolja fel a termelési szerkezet meghatározásának feladatait! - helyzetelemzés végzése, előállítandó termékek kiválasztása, a termelés méretezése, technológia kialakítása, döntések folyamatos ellenőrzése. 5. Mit ölel fel a helyzetelemzés?

Feladata a gazdaság környezetbe való illesztésének segítségeként információt, ismereteket nyújtani, amivel a gazdaság kockázatát csökkentheti. Ezek pl: termékpiac elemzése, hatályos törvények megismerése, eszközök beszerzésének feltételei, külső pénzforrások megismerése, befektetési lehetőségek vizsgálata, termelési adottságok megismerése, külső (piaci) és belső gazdasági feltételek összevetése. 6. Melyek a tevékenységek, ágazatok kiválasztásának alapvető szempontjai? Vizsgálandó a befektetés nagysága, a tőke megtérülési ideje, illetve a kockázat mértéke is. Olyan technológiai rendszert és termékszerkezetet kell kialakítani, mely az erőforrás állomány leghatékonyabb kihasználását teszi lehetővé. 7. Milyen fokozata és üteme lehet a termelési szerkezet módosításának? - dinamikus szintentartás, pozitív irányú változtatás, stagnálás, visszafejlesztés, sorvasztás (eszközök tevékenységből

való kivonása) tevékenységek abbahagyása, divesztició, diverzifikáció, 8. Mi a különbség a divesztició és a diverzifikáció között? Divesztició: Ez azt jelenti, hogy azoktól a területektől és termékektől, amelyek nem hoznak kellő eredményt, megszabadulnak. Diverzifikáció: Valamiféle bővítést, termékfelvételt, új piacok bevonását jelenti. 9. Milyen diverzifikációs típusokat ismer? a) teljes termékskála típusú diverzifikáció, b) vertikális diverzifikáció, c) oldalirányú diverzifikáció, 10. Sorolja fel a specializáció előnyeit és hátrányait! Előnyös, ha szűkösen állnak rendelkezésre eszközkapacitások, előnyős még a beszerzés esetén, illetve az értékesítésnél, áttekinthetőbb az üzem. Hátránya, hogy megnövekszik a kockázat és az idényszerűség, tárgyi eszközök maradhatnak kihasználatlanul. 11. Melyek a diverzifikáció előnyei és hátrányai? Előnyei: a heterogén termékszerkezet nagyobb

biztonságot jelenthet, minél több lábon áll az üzem, annál könnyebben igazodik a gazdasági változásokhoz. Jobb az eszközkihasználtság Hátrányai: Bizonyos tevékenységeknél szolidabb jövedelemmel kell megelégedni, a fejlesztési források elaprózódnak, nő az ideje a modernebb technológia bevezetésének. 12. Mi befolyásolja a termelés idényszerűségét? Az idényszerűség a tevékenység jellegétől függően eltérő. Állattenyészés: kisebb az idényszerűség, mert egyes területein egész évben folyamatos a termelés. Növénytermesztés: Többségénél a téli hónapokban szünetel a termelés. Kertészeti kultúra: Az idényszerűség kiegyensúlyozhatóbb. (fólia, üvegház) Termékfeldolgozás: Szintén folyamatos. (tárolás) 13. Lehet-e gazdasági cél a szezonális termelés? Igen, indokolttá teheti az egyes időszakokban költségmegtakarítás, eszközhasznosítás. érvényesíthető magasabb ár, 14. Mi a döntő az üzemben

belüli méretek meghatározásakor? A gazdasági összes jövedelem nagysága. Akkor optimális, ha az üzemi nyereség eléri a maximumát. 15. Hogyan értelmezhető az optimális üzemnagyság? Az üzemméret akkor optimális, ha a nyereség eléri a maximumát. 16. Melyek az üzemméretet alakító legfontosabb feltételek? - ökonómiai tényezők, törvényi preferenciák, természeti adottságok, üzemvezetés célkitűzései, képességei, pénzbeli kondíciók, hitelfelvétel. 17. Hasonlítsa össze a meglévő termelőkapacitásra, illetve az eladható termék mennyiségére alapozott méretezést a növénytermesztésben! Meglévő termelőkapacitás: az összes rendelkezésre álló terület nagyságából levonják a felhasználó ágazatok által igénybevett területek mennyiségét. Általában a hektáronként elérhető maximális hozamra törekednek, kivéve ott, ahol a hozamnövelő ráfordításnak pénzügyi akadályai vannak. Eladható termékmennyiség:

Először a főtermékhez szükséges nyersanyagigényt állapítják meg, majd ezt osztják a hektáronkénti hasznos terméssel. 18. Hogyan történik az állattenyésztésben a műszaki-technológiai alapegységekre alapozott méretezés? A belső technológiát is figyelembe véve kell értékelni az épülettípusokat. Azokat kell kiválasztani, melyek bekerülési költsége a legalacsonyabb. Alaplétesítménynek a legdrágább épület tekintendő, a legdrágább férőhelyeket folyamatosan ki kell használni. 19. Melyek a technológia meghatározásának szempontjai a növénytermesztésben? A termőhely adottságai befolyásolják a technológia megválasztását. A termőhelyek adottságai természetesen némileg változtathatóak. Szempontok: - tápanyagellátás, öntözés, (kritikus időszakban) - növényvédelem, (kártevők és betegségek elleni védekezés) - műtrágya felhasználása, (addig kell emelni, míg utolsó ráfordításegysége és a vele elért

többlettermék azonos nem lesz) - szervestrágyázás, (alacsony term. színvonalnál egyedüli tápforrás) 20. Hogyan lehet a ráfordítás hasznosulást javítani? Bizonyos műveletek (pl.: mélylazítás) technológiába illesztésével lehet javítani a ráfordítás hasznosulását. Minél magasabb termésszint elérése a cél, annál fontosabb, hogy a fajta minden igényét kielégítsük. Ezek a technológiák rendkívül költségesek 21. Milyen szempontok állattenyésztésben? vehetők figyelembe a technológia választásakor az Termelőképesség, egyebekben az állatok környezete. Cél: a minimális költségre való törekvés, illetve a minimális lekötött szántóföldi terület. Egyenlőre nincs több, bocsi