Móricz Zsigmond a ’30-as években újra a nép problémái felé fordult és regényekben, novellákban számolt be a gazdasági világválság utáni parasztok helyzetéről. Ebből az időszakból az egyik legkiválóbb műve az 1931-es Barbárok.
A cím utal arra, hogy az író egy olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is. Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli. A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések. A cím egyben a mű záró szava is, ami a vizsgálóbíró szájából hangzik el: ez az ő ítélete. Kétértelmű a barbárok kifejezés, mert nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet.
A ridegpásztorok a társadalomtól elszigetelődve élnek, így alakulhatott ki az a kegyetlenség, amellyel a veres juhász és a tettestársa agyonverte Bodri juhászt, 12 éves fiát és a kutyájukat. Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között élnek, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség.
A mű 3 fejezetből áll, mindhárom fejezet egy-egy különálló novellát alkot.
1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom: a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja, tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora.
2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról, bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a szíjat Szegedre viszik.
A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani, tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri a tettét.
A szíj fordulópont mind a 3 részben, amely a gyilkosság ürügye, majd eszköze, végül pedig maga a bizonyíték lesz – a lelkiismeret szimbóluma.
Az első és a harmadik fejezet balladaszerű, a második viszont inkább népmesére emlékeztet a feleség kitartása miatt, ahogyan férjét és fiát hősiesen keresi.
A mű azért balladaszerű, mert az írói közlés háttérbe kerül, kihagyások vannak benne. Folyamatos a feszültség és ezt a feszültséget semmilyen eszközzel nem oldja az író. A drámai ábrázolás leginkább a 3. fejezetben érvényesül, ami a bíró és a veres juhész párbeszédében nyilvánul meg.
Minden szónak, gesztusnak nagy a jelentősége, a hallgatás mögött fenyegetettség, a szavak mögött kétértelműség rejlik.
A pusztán a kutya pótolja az emberi kapcsolatokat (a juhász és a puli megértik egymást), a tárgyak szerepe és súlya így nagyobb. (szíj, körtefa) Bodri juhász bizalmatlan a városi emberekké, de a „pusztabéliekben” teljesen megbízik.
Móricz tömören rajzol meg egy-egy embert, helyzetet, érzelmi állapotot. Utánozza a parasztok beszédstílusát (tájszavak: „vót”, „aztat”, „ezér gyüttetek”). A párbeszédek nagyobb szerepet kapnak, mint az elbeszélt részek. Az író nem éli bele magát szereplői lelki világába, személytelen, nem értelmezi az eseményeket, közömbösen, szűkszavúan közli a tényeket.
A novella azért is nagyon megrendítő, mert a gyilkosság oka nem pusztán a szegénység, hanem a puszta szerzésvágy.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
A betyár Rózsa Sándor élete
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A rajongók
A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...
A repülő osztály
A címet olvasva megfordul az ember fejében, hogy talán valami tudományos-fantasztikus, esetleg utazóregénnyel áll szemben, pedig a cím csupán egy színdarab címe, amelyet a történet szereplői készítenek Karácsonyra, hogy ezzel örvendeztessék meg társaikat és nevelőiket az internátusban.
A mű szereplői:
- Bökh doktor – az internátus vezetője, a gimnazisták körében csak...
Lapaj, a híres dudás
Mikszáth parasztábrázolása
Mikszáth műveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, később eltért tőle. Mikszáth egy teljesen új világot mutat be, a parasztok világát. Parasztábrázolása csendes líraiság és a szelíd humor jellemző. A népmesékből, balladákból sokat merített, ez alakította ki a stílusát, az ún. asztali beszélgetéseket. Történeteinek hangneme nem...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
