Irodalom | Középiskola » Mikszáth parasztábrázolása

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:179

Feltöltve:2010. október 10.

Méret:96 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Mikszáth parasztábrázolása Idilli ábrázolás: Mikszáth hősei, parasztjai mindig jók, szépek, becsületesek. Idillizált paraszti világ. Patriarchális viszony a földesúrral: apa-fiú viszony Nincs lázadás, elégedetlenség, tisztelik a földesurat. A történetek nem csupán falusi idillek, a legtöbb írás mélyén (gyakran balladás sejtetéssel) ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia, kettétört emberi sors is. A békésnek tűnő dolgokat mindig feldúlja valami, s ebből bontakozik ki az elbeszélések története. Főszereplővé lép a természet Tót atyafiak: Négy hosszabb novella (Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás) A hősök a világtól elzárt,magányos emberek.Ezeket sokkal szorosabb szál fűzi a természethez,mint az emberekhez. A jó palócok:15 kis palóc elbeszélés.(Péri lányok szép hajáról, Bede Anna tartozása) Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek. Közösségben élnek Péri lányok

szép hajáról: Mesél (történet indítása: élőbeszéd)’’ Hát bizony”Beleszól a történetbe, személyes megjegyzéseket fűz, részt vesz a szereplők életében. Ember és a természet kapcsolata (összefüggések). Népies figuráit egy-egy találó mondattal mutatja be Népi szólások’’ Ha már peregni kezd a kalász szeme”. Idill ábrázolása (pihenés) Népi elemek: szólás, szokás, babona, kifejezések. Kerüli a történetek egész pontos megfogalmazását, inkább sejtetni enged, mint a balladában (nem realisztikus) virághasonlat-metafora (rózsa, liliom), ezek népies elemek. Öreg Péri mérges, de megbocsájt végül mindkét lánynak Minden parasztlányt Mikszáth szépnek ábrázol. Kata: önfeláldozás, tisztességes, tartja a paraszti világ erkölcsi rendjét, szeret, tisztessége csorbítatlan.’’ A te hajad kinő még”.Öreg Péri: kemény, határozott parasztember, akiben van tartás, büszkeség, de feltétlen szeretet is a lányai

iránt. Bede Anna tartozása: Bede Erzsi: feláldozza magát a testvéréért, tiszteli a törvényt, naiv, szép, szereti testvérét, és édesanyját, elismeri a testvére bűnösségét. Jellemzi a történetet a patriarchális viszony Az a fekete folt: Élőbeszéd. A történet elején és végén egy-egy idézet és népdal található Népiesség más jellemző jegyei, jellegzetes népi kifejezések: a természet és az ember tökéletes harmóniája. Olej csak a Brezinán (itt él)érzi igazán otthon magát Az erdő,a hegyek az ő igazi otthona, itt is jellemző a sejtetés,az író nem mondja el konkrétan a történteket, inkább gyanítani lehet(balladisztikus hangvétel). A falutól távol élő Olej nem ismeri a szokásokat, konvenciókat, azt, amit tőle elvárnának, de mély érzésű bánatát a természet fejezi ki. Olej tiszteli a hagyományokat, szabadságharc emlékét, hazaszerető Elismeri a fölötte állókat, így tiszteli urát, a herceget is. Idilli

ábrázolás Tiszteli a vendéget Vendégszerető. Önérzetes, büszke Amikor a herceg elveszi egyetlen kincsét, lázad http://www.doksihu Mondanivaló, tanulság: Az igazi értékek nem a vagyonban testesülnek meg,a szeretet fontosabb a gazdagságnál. A mű paraszti származású főszereplője erkölcsösebbnek bizonyul, mint a világlátott herceg. Olej Tamás áthágott egy íratlan erkölcsi törvényt és tudta, hogy ezért bűnhődnie kell. A bűn és bűnhődés motívuma ugyanolyan fontosságú ebben a történetben, mint Arany balladáiban. Írói ábrázolási eszközök: Folyamatos időszerkesztésű, a történet a jelenben indul, majd a mű végére a régmúltba kerül át, a népmesék és népballadák világába. A történet nagy része kint játszódik, hiszen a szereplők a természet közelében élnek, a természettel harmóniában vannak. A mű elején a természeti leírás népmesei hangulatú, ami jól illeszkedik ehhez a romantikus lányszöktetésű

cselekményhez. Az író folyamatosan beszél, beleszól a történetbe, kommentálja az eseményeket, élőbeszédszerű fordulatai itt is megfigyelhetők. Lapay, a híres dudás: Lapay: Tót, uraság csősze.60 éves, magának való, soha senkije nem volt, barátságtalan, a falu határában él. Egyszer ment el Bécsbe Nincsenek érzelmei Jellegzetesen romantikus ábrázolásmód. Lapaj a főhős emberkerülő, mogorva, zárkózott, látszólag érzéketlen, de egy csecsemő előhozza belőle a mélyen elrejtett igazi érzelmeket. Művei: Mikszáth műveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, mégis eltért tőle. Mikszáth egy teljesen új világot mutat be, a parasztok világát Parasztábrázolása csendes líraiság és a szelíd humorjellemző. A népmesékből, balladákból sokat merített, ez alakította ki a stílusát, az úgynevezett "asztali beszélgetéseket"-et. Történeteinek hangneme nem elborzasztó, az író inkább igyekszik tompítani a

tragikus események élét. Általában ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel legtöbbször tragikus események történnek, meg akarja győzni az olvasót arról, hogyha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat. Novelláiban a természet együtt él és lélegzik az emberi sorsokkal, az érzelmek előképét vagy utórezgéseit mutatja be. Azonban a paraszti életet nemesi szemüvegen keresztül szemléli, ezért óvakodik a naturalista eszközöktől, a hétköznapi gondok nem jutnak el hozzá. Minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van. Tehát Mikszáth Kálmán Móriczcal ellentétben nem valóságosan festi meg a parasztokat