Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya Az Alkotmányozó Konvenció 1787 májusában ült össze Philadelphiában az Alkotmányozó Konvenció, amelynek eredeti feladata eredetileg a Konföderáció Cikkelyeinek revíziója. Néhány képviselőtől eltekintve a gyűlést nemzeti érzelmű politikusok alkották. Az 55 résztvevő többsége a felsőbb társadalmi rétegekből származott: gazdag kereskedők, ügyvédek, ültetvényesek voltak. Nő egy sem volt köztük Az alapprobléma az volt, hogy a kormányzat továbbra is decentralizált konföderációkét működjön-e tovább, némi adóztatási és kereskedelemszabályozási hatalommal felruházva, vagy váljék erősebb, központosított nemzeti kormányzattá, amely közvetlen hatalmat gyakorol az államok és polgáraik felett. A virginiai delegáció előbb érkezett az ülés helyszínére, Philadelphiába, így Madisonnak és társainak volt ideje kidolgozni az ún. „virginiai tervezetet”, amely az első

tárgyalások alapja volt. A tervezet azonban nem a Konföderáció Cikkelyeinek módosításait tartalmazta, hanem egy egészen új kormányzatot vázolt fel. A tervezet két sajátossága, hogy igen nagy hatalmat adott a központi kormányzat kezébe, és a képviselő testületet a népesség arányának megfelelően kívánta összeállítani. Ez nem kedvezett a kis lakosságú államoknak. Végül kompromisszumos megoldás született: A kétkamarás kongresszus alsóházában a népességarányosan választották a képviselőket, a felsőházba pedig minden állam két képviselőt küld. A kisebb államok így már elfogadták a tervezetet. A független elnököt az elektorok választják Minden állam annyi elektort állít, ahány alsóházi és felsőházi képviselője összesen van. Az így megalkotott alkotmányt azonban kezdetben csak a kisebb, elnyomott államok támogatták (Delaware, New Jersey, Connecticut, Georgia). A nagyobb államok nemigen akartak megválni saját

–gyakorlatilag mindenkitől– független kormányzati rendszerüktől. (Rhode Island, Észak-Karolina, Virginia, New York, Massachusetts, Pennsylvania) Ezeket az államokat azonban végül határozottabb érvekkel és egyéb eszközökkel (többek között vesztegetés, fizikai erőszak) rávették az alkotmány ratifikálására. Továbbá életbe lépett az a határozat is, melynek értelmében, csak 9 állam támogatását kellet megszerezni az alkotmány elfogadásához. Az Alkotmány elemzése A Konvenció erőfeszítéseinek köszönhetően modern, a hatalmi ágakat megosztó államszervezetet sikerült elfogadtatni az alkotmány ratifikálásával. Erős központi kormányzatot hoztak létre, amely többek között irányította a közös külpolitikát, bankjegykibocsátást és az ország védelmét. Most lássuk, hogy is épül fel pontosan az amerikai kormányzati rendszer (Az 1787. szeptember 17-én elfogadott alkotmány szerint): A lakosság közül csak a felnőtt

fehér férfiaknak van szavazati joguk. Ők választják közvetlen úton az adott állam törvényhozó testületét, az elektorokat és a képviselőket. Egyik fő hatalmi ág a Kongresszus. („ 1§ Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.” „Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 25 életévét, 7 éve az Egyesült Államok polgára és aki a választás idején annak az államnak a lakosa, amelyben a választás történik.”) Minden államnak legalább 1 képviselője van, de 30 000 emberre legfeljebb 1 képviselő esik. A Kongresszus felsőháza a Szenátus, amelybe az államok törvényhozó testületei két-két tagot delegálnak. („3§ Szenátorrá csak 30 életévét betöltött olyan személy választható, aki 9 éve az Egyesült Államok polgára és aki a választás időpontjában annak az államnak a lakosa, amelyben a választás

történik.”) A Szenátus elnöke az Egyesült Államok alelnöke. A törvényjavaslatokat a Képviselőház kezdeményezi (pl.: állami bevételek, adók, vámok kivetése, járulékok, kölcsön felvétele, pénz kibocsátása, LB alá tartozó bíróságok létesítése, hadüzenet, hadseregszervezés, hajóhad felállítás stb.) a Szenátus módosításokat terjeszthet elő vagy a törvényjavaslatot módosításokkal fogadhatja el. Mielőtt a törvény jogerőre emelkedne, azt az Egyesült Államok elnöke elé kell terjeszteni, aki azt vagy elfogadja, vagy visszaküldi a Kongresszusnak, amely azt az újratárgyalás után kétharmados többséggel elfogadhatja. A törvényhozás visszamenő hatályú vagy a bírói eljárás nélkül történő elítélést megengedő törvényt nem hozhat. Időről-időre a költségvetés bevételeit és kiadásait feltüntető beszámolót kell közzétenni. Az Egyesült Államok továbbá nem adományoz nemesi címet. „A végrehajtó

hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti. Hivatalát négy éven át viseli; az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt” Az elnököt az elektorok választják. „szenátort, képviselőt () nem lehet elektorként kijelölni” Az elektorok szavazatait államonként összesítve összeszámolják, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt -ha az elektorok többségének támogatását élvezi- lesz az elnök. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a Képviselőház választja meg az elnököt, az öt legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. „Minden esetben az elnök megválasztása után a legtöbb elektori szavazatot elnyert személy lesz az alelnök.” Elnökké csak olyan személy választható, aki az Egyesült Államok állampolgáraként született, 35. életévét betöltötte és 14 év óta az Egyesült Államokban van a lakhelye. Az elnök a szárazföldi haderő, hajóhad és az egyes államok milíciáinak főparancsnoka, és joga van az

Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a kegyelmezésre. Az elnöknek joga van továbbá a Szenátus hozzájárulásával nemzetközi szerződések kötésére, konzulok, miniszterek, nagykövetek és a legfelsőbb bírósági bírák (és egyéb tisztviselők) kinevezésére. „Az Egyesült Államok bírói hatalma a Legfelsőbb Bíróságot és olyan alsóbb bíróságokat illet, amelyeket a Kongresszus időről-időre megállapít és megalkot.” Minden bűnügyben, kivéve a közjogi felelősségre vonás eseteit, esküdtszék jár el. Közjogi felelősségre vonásnál a Képviselőháznak van joga a vádemelésre, és a Szenátus folytatja le a tárgyalást. Elmarasztaló ítéletet a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértésével lehet meghozni. Az Egyesült Államok e három hatalmi ága az Unió minden állama számára biztosítja a köztársasági kormányformát és minden államot védelmez a támadás ellen. Alkotmánymódosítások

Az első tíz alkotmánymódosító cikkelyt együttesen a „Jogok Torvényé”-nek hívják. Néhány a fontosabbak közül: „A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás – vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.” „nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani”(1791); (Ezek már nem tartoznak a Jogok Törvényéhez) „Az Egyesült Államokban vagy annak fennhatósága alá eső területeken sem rabszolgaság, sem kényszerű szolgaság nem fordulhat elő, kivéve bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetés esetét” (1865); „Az Egyesült Államok polgárainak szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem annak egyik állama nem vonhatja meg vagy korlátozhatja fajra, színre vagy korábbi

szolgaságra való hivatkozással.” (1870) Források: -Sellers-May-McMillen: Az Egyesült Államok története Maecenas Történelem könyvek, 1995 -Az USA Alkotmánya (http://budapest.usembassygov/usahtm) -Sinkovics István: Történelmi olvasókönyv Tankönyvkiadó, Budapest 1965