Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:110
Feltöltve:2010. október 15
Méret:84 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya Az Alkotmányozó Konvenció 1787 májusában ült össze Philadelphiában az Alkotmányozó Konvenció, amelynek eredeti feladata eredetileg a Konföderáció Cikkelyeinek revíziója. Néhány képviselőtől eltekintve a gyűlést nemzeti érzelmű politikusok alkották. Az 55 résztvevő többsége a felsőbb társadalmi rétegekből származott: gazdag kereskedők, ügyvédek, ültetvényesek voltak. Nő egy sem volt köztük Az alapprobléma az volt, hogy a kormányzat továbbra is decentralizált konföderációkét működjön-e tovább, némi adóztatási és kereskedelemszabályozási hatalommal felruházva, vagy váljék erősebb, központosított nemzeti kormányzattá, amely közvetlen hatalmat gyakorol az államok és polgáraik felett. A virginiai delegáció előbb érkezett az ülés helyszínére, Philadelphiába, így Madisonnak és társainak volt ideje kidolgozni az ún. „virginiai tervezetet”, amely az első

tárgyalások alapja volt. A tervezet azonban nem a Konföderáció Cikkelyeinek módosításait tartalmazta, hanem egy egészen új kormányzatot vázolt fel. A tervezet két sajátossága, hogy igen nagy hatalmat adott a központi kormányzat kezébe, és a képviselő testületet a népesség arányának megfelelően kívánta összeállítani. Ez nem kedvezett a kis lakosságú államoknak. Végül kompromisszumos megoldás született: A kétkamarás kongresszus alsóházában a népességarányosan választották a képviselőket, a felsőházba pedig minden állam két képviselőt küld. A kisebb államok így már elfogadták a tervezetet. A független elnököt az elektorok választják Minden állam annyi elektort állít, ahány alsóházi és felsőházi képviselője összesen van. Az így megalkotott alkotmányt azonban kezdetben csak a kisebb, elnyomott államok támogatták (Delaware, New Jersey, Connecticut, Georgia). A nagyobb államok nemigen akartak megválni saját

–gyakorlatilag mindenkitől– független kormányzati rendszerüktől. (Rhode Island, Észak-Karolina, Virginia, New York, Massachusetts, Pennsylvania) Ezeket az államokat azonban végül határozottabb érvekkel és egyéb eszközökkel (többek között vesztegetés, fizikai erőszak) rávették az alkotmány ratifikálására. Továbbá életbe lépett az a határozat is, melynek értelmében, csak 9 állam támogatását kellet megszerezni az alkotmány elfogadásához. Az Alkotmány elemzése A Konvenció erőfeszítéseinek köszönhetően modern, a hatalmi ágakat megosztó államszervezetet sikerült elfogadtatni az alkotmány ratifikálásával. Erős központi kormányzatot hoztak létre, amely többek között irányította a közös külpolitikát, bankjegykibocsátást és az ország védelmét. Most lássuk, hogy is épül fel pontosan az amerikai kormányzati rendszer (Az 1787. szeptember 17-én elfogadott alkotmány szerint): A lakosság közül csak a felnőtt

fehér férfiaknak van szavazati joguk. Ők választják közvetlen úton az adott állam törvényhozó testületét, az elektorokat és a képviselőket. Egyik fő hatalmi ág a Kongresszus. („ 1§ Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.” „Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 25 életévét, 7 éve az Egyesült Államok polgára és aki a választás idején annak az államnak a lakosa, amelyben a választás történik.”) Minden államnak legalább 1 képviselője van, de 30 000 emberre legfeljebb 1 képviselő esik. A Kongresszus felsőháza a Szenátus, amelybe az államok törvényhozó testületei két-két tagot delegálnak. („3§ Szenátorrá csak 30 életévét betöltött olyan személy választható, aki 9 éve az Egyesült Államok polgára és aki a választás időpontjában annak az államnak a lakosa, amelyben a választás

történik.”) A Szenátus elnöke az Egyesült Államok alelnöke. A törvényjavaslatokat a Képviselőház kezdeményezi (pl.: állami bevételek, adók, vámok kivetése, járulékok, kölcsön felvétele, pénz kibocsátása, LB alá tartozó bíróságok létesítése, hadüzenet, hadseregszervezés, hajóhad felállítás stb.) a Szenátus módosításokat terjeszthet elő vagy a törvényjavaslatot módosításokkal fogadhatja el. Mielőtt a törvény jogerőre emelkedne, azt az Egyesült Államok elnöke elé kell terjeszteni, aki azt vagy elfogadja, vagy visszaküldi a Kongresszusnak, amely azt az újratárgyalás után kétharmados többséggel elfogadhatja. A törvényhozás visszamenő hatályú vagy a bírói eljárás nélkül történő elítélést megengedő törvényt nem hozhat. Időről-időre a költségvetés bevételeit és kiadásait feltüntető beszámolót kell közzétenni. Az Egyesült Államok továbbá nem adományoz nemesi címet. „A végrehajtó

hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti. Hivatalát négy éven át viseli; az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt” Az elnököt az elektorok választják. „szenátort, képviselőt () nem lehet elektorként kijelölni” Az elektorok szavazatait államonként összesítve összeszámolják, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt -ha az elektorok többségének támogatását élvezi- lesz az elnök. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a Képviselőház választja meg az elnököt, az öt legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. „Minden esetben az elnök megválasztása után a legtöbb elektori szavazatot elnyert személy lesz az alelnök.” Elnökké csak olyan személy választható, aki az Egyesült Államok állampolgáraként született, 35. életévét betöltötte és 14 év óta az Egyesült Államokban van a lakhelye. Az elnök a szárazföldi haderő, hajóhad és az egyes államok milíciáinak főparancsnoka, és joga van az

Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a kegyelmezésre. Az elnöknek joga van továbbá a Szenátus hozzájárulásával nemzetközi szerződések kötésére, konzulok, miniszterek, nagykövetek és a legfelsőbb bírósági bírák (és egyéb tisztviselők) kinevezésére. „Az Egyesült Államok bírói hatalma a Legfelsőbb Bíróságot és olyan alsóbb bíróságokat illet, amelyeket a Kongresszus időről-időre megállapít és megalkot.” Minden bűnügyben, kivéve a közjogi felelősségre vonás eseteit, esküdtszék jár el. Közjogi felelősségre vonásnál a Képviselőháznak van joga a vádemelésre, és a Szenátus folytatja le a tárgyalást. Elmarasztaló ítéletet a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértésével lehet meghozni. Az Egyesült Államok e három hatalmi ága az Unió minden állama számára biztosítja a köztársasági kormányformát és minden államot védelmez a támadás ellen. Alkotmánymódosítások

Az első tíz alkotmánymódosító cikkelyt együttesen a „Jogok Torvényé”-nek hívják. Néhány a fontosabbak közül: „A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás – vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.” „nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani”(1791); (Ezek már nem tartoznak a Jogok Törvényéhez) „Az Egyesült Államokban vagy annak fennhatósága alá eső területeken sem rabszolgaság, sem kényszerű szolgaság nem fordulhat elő, kivéve bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetés esetét” (1865); „Az Egyesült Államok polgárainak szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem annak egyik állama nem vonhatja meg vagy korlátozhatja fajra, színre vagy korábbi

szolgaságra való hivatkozással.” (1870) Források: -Sellers-May-McMillen: Az Egyesült Államok története Maecenas Történelem könyvek, 1995 -Az USA Alkotmánya (http://budapest.usembassygov/usahtm) -Sinkovics István: Történelmi olvasókönyv Tankönyvkiadó, Budapest 1965.