Gorkij után Solohov a szovjet-orosz próza legnagyobb alkotója. 1965-ben Nobel-díjat kapott. Nevét a Csendes Don című regénye tette világhírűvé. A nagy honvédő háborúról és az utána következő nehéz időkről ad képet Az emberi sors című, 1957-es kisregényében.
A mű mintegy másfél évtized történetét fogja át a hős visszaemlékezésében. A cselekmény sűrített, nem részletező, gyorsan átvált az egyik motívumról a másikra. A történetet keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben.
Tragikus történet bontakozik ki a főhős elbeszéléséből, amely azokban a viharos években bárkivel megtörténhetett volna. Számos alak villan fel az elbeszélésben, de legtöbb csak egy-egy emberi magzatot testesít meg. Csupán egyetlen alak rajzolódik ki sokrétűen: Andrej Szokolov, a főhős, aki az egyszerű, melegszívű orosz ember típusa. Megpróbáltatásaiban mindaz a csapás összesűrűsödik, ami a szovjet népre zúdult, s ő a néphez méltóan viseli el ezeket. Alakjában így az egyéni és a közösségi sors testesül meg. Szokolov mindent elveszít, de folytatja életét, sőt, mivel minden családtagja meghalt a háborúban, egy árvagyerek felnevelésére is vállalkozik. Az író ezzel azt vallja, hogy az erőskezű embert nem törhetik meg a sorscsapások, inkább megedződik. A mű egyúttal tiltakozás a háború ellen is. Leleplezi a fasizmus barbárságát, s megalkuvás nélkül harcot hirdet ellene.
A mű szocialista-realista stílusú, vagyis nemcsak bemutatja, bírálja a hibákat, hanem megmutatja a kivezető utat ezekből. Az elbeszélés hangnemét elsősorban a tárgyilagosság jellemzi. Az elbeszélő hős hangja mindvégig nyugodt. Nem emeli fel a legmegdöbbentőbb élmények elmondásakor sem. Az elbeszélés ideje mindig a múlt. Mindig a történésről van szó, csak itt-ott szövődik bele egy-egy eltűnődő kérdés, magyarázat. Csupa világos, arányosan tagolt mondat jellemzi, az előadás változatos. Leíró, párbeszédes, elbeszélő részek váltakoznak. A leírásnak fontos szerep jut a keretben. A tél végi olvadás nemcsak hangulatában illeszkedik az annyi pusztulást felidéző történethez: jelképes értelme van annak, hogy végre mégis tavaszodik.
A mű cselekménye és szerkezete
Szerkezete: A történést keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben. A keret eleve biztosítja a zártságot, s különösen drámaivá teszi az előadást az ellenpontozásos eljárás (amelyben valami jó mellett valami rossznak is már ott az árnyéka. Boldog béke, de a ház egy hadi célpont, a reptér mellé épült, ahol majd emiatt el is pusztul). Az ellenpontozásos eljárásban a jó és a rossz mindig együtt szólalnak meg.
Bevezetés: Az író utazása egy messzi kis faluba, amelynek során találkozik a főhőssel. Megismerkednek, és a főhős mesélni kezdi életét.
Bonyodalom: Szokolovot, a főhőst behívják katonának. A háborúban fogságba esik, de megszökik. Házát és benne az egész családját bombatámadás éri. Csak a fia marad életben, aki ezután azonnal önkéntesnek jelentkezik a háborúba. Kitüntetéssel elvégzi az iskolát, és kapitányi rangban a frontra kerül. Az apja levélben értesül a hírről, és nagyon büszke a fiára. Folyamatosan leveleznek.
Tetőpont: Szokolov fiát, Anatolijt 1945 május 9-én, a győzelem napján agyonlövi Berlinben egy mesterlövész.
Megoldás: Szokolov fiává fogadja a szintén teljesen elárvult kisfiút, Vanyuskát. Az író Szokolovban olyan embert ábrázolt, aki becsületesen helytállt a fronton, a fogságban, és a polgári életben, s ezért tiszteletet érdemel. Így vált az elbeszélés megjelenése idején általános emberi, és aktuális társadalmi mondanivaló kifejezőjévé.
Kapcsolódó olvasnivalók
A grúz - dél-oszétiai háború
A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok
Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A 6-os számú kórterem
Főbb szereplők:
- Andrej Jefimics Ragin – orvos
- Jevgenyij Fjodorovics Hobotov – orvos
- Szergej Szergejevics – felcser
- Darjuska – Ragin doktor háziasszonya
- Mihail Averjanics – postamester, Ragin doktor barátja
- Mojszejka és Ivan Dimitrics Gromov – a 6-os számú kórterem két lakója
A mű Oroszországban, egy kisváros kórházában játszódik...
A Mester és Margarita
Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...
Ványa bácsi
(Jelenetek a falusi életből négy felvonásban)
Szereplők:
- Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott egyetemi tanár
- Jelena Andrejevna, a felesége, 27 éves
- Szofja Alekszandrovna (Szonya), Szerebrjakov leánya az első házasságából
- Marija Vasziljevna Vojnyickaja, titkos tanácsos özvegye, a professzor első feleségének anyja
- Ivan Petrovics Vojnyickij, a fia
-...
