Biológia | Középiskola » A hámszövetek

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:104

Feltöltve:2010. december 20.

Méret:74 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu A hámszövetek A törzs- és egyedfejlődésben, legkorábban megjelenő szövet, amely mindhárom csíralemezből differenciálódhat. Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el, belső vagy külső felszínen helyezkednek el. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sejtközti állományt nem tartalmaz. Nincsenek benne vérerek, nyirokerek. Ezek a hámszövet alatt mindig megtalálható kötőszövetben haladnak A két szövet határa emlősöknél sohasem közvetlen, egy szerkezet nélküli hártya, az alaphártya választja el őket. A hámba, különösen többrétegű hámok esetén kötőszöveti szemölcsök papillák nyúlnak be, így a hám- és a kötőszövet nagyobb felületen érintkezhetnek egymással. Ez azért fontos, mert a hámszövet táplálása az alaphártya felől történik, diffúzióval. A szomszédos sejtek több ponton is összeérnek, ahol általában keskeny fehérjecsatornák kötik

össze őket – a hám egy összefüggő, élő szövetrendszer. A hámsejtek csúcsi felszíne különböző differenciálódásokat mutat; mikrobolyhok növelhetik felületét (bélcsatorna) vagy csillók figyelhetők meg (légcső). Működés szerint a hámok lehetnek: fedőhámok (védelem), felszívóhám (különböző anyagokat vesz fel a vérbe vagy a nyirokba), légzőhám (gázcsere), mirigyhám (váladéktermelés), érzékhám (ingerfelvétel). A mirigyhámok váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamra és kivezető cső A termelt váladékot a test külső vagy belső felületére ürítik. Pld verejtékezés A belső elválasztásúak váladékaikat közvetlenül a testfolyadékba juttatják, pld. a hormonok a vérbe A alak és rétegződés szerint. Egyrétegű hámok: • • • • egyrétegű laphám: tüdőhólyagocskákban, vesetestecskék kettős falú tokjában, erek falában. Két speciális formája a mezodermális eredetű endotélium és

mezotélium Az endotélium a vér- és nyirokereket, szívet bélelő hámréteg. Egyes sejtjei fagocitálni is képesek (retikulo-endotéliális rendszer – RES). A mezotélium a mellhártya, a hashártya, a szívburok fedőhámja. egyrétegű köbhám: vesecsatornácskák felszívóhámja, mirigyek kivezetőcsövének fala. egyrétegű hengerhám: bélcső felületén a felszívóhám. többmagsoros, csillós hengerhám: minden sejtje az alaphártyából indul ki, a felszínt azonban csak egyes sejtek érik el. Előfordulás: légcsőkben, hörgőkben http://www.doksihu • átmeneti hám (urotélium): Ez is többmagsoros hámok közé tartozik, mert a hám minden sejtje eléri az alaphártyát. Nagymérvű tágulékonyság jellemzi, amit az esernyősejtek biztosítanak (hugyutakban). Többrétegű hámok: • • • többrétegű el nem szarusodó laphám: nedves, nyálkával bevont területeken – halak bőre, szájüreg, nyelőcső, szem szaruhártyájának elülső

felszíne. többrétegű elszarusodó laphám: mechanikai ingereknek kitett testfelületeken – emberi bőr. Az elpusztult sejtek az alaphártya felől folyamatosan pótlódnak többrétegű hengerhám: ritka, emlősök gégefedő porcának felületén