A bűn fogalom általában úgy él az emberek tudatában, hogy bűn az, ami törvénybe ütköző; illetve bűn az, ami lelepleződik, és így büntethető. A bűn "megoldása" a büntetés. Persze ez is az evilági felfogás szerint. Ha azonban minden bűnnek a büntetés lenne a kompenzálója, akkor az egész emberiség börtönben ülne szüntelen. Hiszen, ha szigorúan vesszük, akkor minden nap bűnöket követünk el, de ezeket a dolgokat hibáknak, vétkeknek, mulasztásoknak fogjuk fel, talán azért, hogy könnyebben számoljunk el saját lelkiismeretünkkel. A bűnnek van más megoldása is, a megbánás. Ha az ember olyan dolgot követ el, ami erkölcsileg helytelen, de megbánja azt, és megpróbálja jóvátenni, megpróbál megszabadulni bűnétől, akkor a büntetés elhagyható.
A bűn és bűnhődés témája az irodalom kezdetéig nyúlik vissza. Már a Bibliában megismerjük az „eredendő bűn” fogalmát. Amikor Ádám és Éva engedett a kísértőnek, elkövették az emberiség első bűnét. Cselekedetükért megkapták büntetésüket: Isten kitiltotta őket a Paradicsomból. Személyes bűnt követtek el, de ez a bűn az emberi természetet érinti, melyet bűnük után bukott állapotban adtak tovább. Mégsem mondhatjuk, hogy a születés pillanatától fogva minden ember bűnös, az ember nem a bűnt örökölte, hanem a bűnre való hajlamot. De ezzel együtt örököltük az igazságérzetet is, amely megköveteli tőlünk, hogy a bűnös bűnhődjön, vagy tegye jóvá bűnét. Szophoklész Antigoné című műve is ezt a témát dolgozza fel. Az alapvető kérdés, hogy bűn-e eltemetni Antigoné testvérét, Polüneikészt.
Az istenek törvénye szerint minden embernek jár a végtisztesség, ezt képviseli Antigoné, ezért száll szembe Kreón törvényével. Kreón egyeduralkodóként hozza meg a Polüneikész eltemetését tiltó törvényt, szembe száll mindenkivel, magával a főistennel is. Ezzel bűnt követ el, egyre zsarnokibb és elvakultabb. Eltorzul a jelleme, buknia kell. Elnyeri méltó büntetését. Felesége és fia is meghal, ő pedig összeomlik. Azonban a mű során Antigoné is bűnt követ el. Az elején férfiasan viselkedik, meg sem próbálja tagadni tettét, a király előtt is vállalja elveit. Keménysége kegyetlenségbe megy át, ellöki magától testvérét. Úgy tűnik a legfontosabb neki, hogy mártírrá váljon. Az ő jelleme is eltorzul, az ő bukása és halála is szükséges. Azonban ő nemes értékeket képviselt, tetteivel nem ártott a közösségnek, ezért halála tragikus. Kreón büntetése jogos volt, rengeteg lehetősége lett volna vissza vonni a törvényt, megkegyelmezni a lánynak. Azonban önfejű és makacs volt, nem volt jó király, bűnhődnie kellett. Elveszítette családját, hogy átérezhesse a fájdalmat, amit Antigoné érezhetett, mikor elveszítette testvérét. Antigoné halála azonban túlzás, túl nagy büntetés. Végig a helyes elv mellett harcolt, bármit vállalt testvéréért, nem követett el akkora bűnt, mint Kreón, mégis halálával fizetett tetteiért. Shakespeare Rómeó és Júlia című művében a szerelem jelenti a bűnt.
A két főhős, két egymással rivalizáló család gyermekei. Azonban egymásba szeretnek, és egymásért vállalják a bűnt: összeházasodnak szüleik tudta és beleegyezése nélkül. De így sem élhetnek egymás mellett, hisz Rómeót száműzik a városból. Mikor visszatér, megtalálja tetszhalott kedvesét, de mivel nem sejti a csalást, azt hiszi, örökre elvesztette a lányt. Mivel életében nem lát más boldogságot, követi őt a sírba is. Közben Júlia feleszmél, de már nem segíthet szerelmén. Ő sem tudja elképzelni életét a fiú nélkül, így a mű kettős halállal végződik. A büntetés jogtalan, a két fiatal nem volt bűnös, nem tehettek érzéseikről. A mű végén rádöbbenünk, hogy nem az ő szerelmük volt a bűn, hanem a két család önfejűsége és rivalizálása. Azonban a büntetést ők is megkapták, elveszítették gyermekeiket. Az ő büntetésük jogos, valószínűleg ez volt az egyetlen mód arra, hogy rádöbbenjenek, hogy mennyire felesleges az utálkozásuk. Berzsenyi Dániel Magyarokhoz I című műve a magyar nép bűneit mutatja be. A mű a magyarság erkölcsi romlására mutat rá. A múlt és a jelen kerülnek szembe egymással.
A múlt erkölcsös volt, azonban a jelen romlott. A múlt képeinél, megjelenik Buda, amely a függetlenség és a helytállás jelképe, majd a tatár és török uralom és a három részre szakadt Magyarország, amely nem tette tönkre a nemzetet, mert az akkori nép erkölcsös volt. A jelenben a romlás oka az erkölcstelenség, amely úgy pusztítja a nemzetet, mint féreg a fát. Megjelenik a büntetés is, de ez a jövőre vonatkozik, a magyar nép el fog pusztulni. A kijelentés bizonyos, a költő meg sem próbál ösztönözni. Belenyugszik a nemzethalálba. Történelmi ténnyel magyarázza: a nagy birodalmak is így végezték. A pusztulást el kell fogadni, hisz minden ország csak játékszer a szerencse kezében. Bűn és bűnhődés a témája Arany János Ágnes asszony című balladájának is. Az 1.-4. versszak csak sejteti a bűnt, a gyilkosságot. Ágnes férjét megölték, a gyanút a hajdú erősíti meg. Az 5.-19. versszakban a helyszín a börtön és a bíróság. Pár napot ölel fel ez a szakasz, a leírás terjedelmes. Bemutatja Ágnes megőrülésének folyamatát (1. rémeket lát, 2. fél az őrülettől, 3. leplezni próbálja bomlottságát, 4. ténnyé válik, hogy megőrült). A gyilkosság egyértelművé válik. A végrehajtó a szerető, Ágnes pedig bűntárs és felbujtó. A 20. versszakban visszatér a kiinduló kép: Ágnes asszony kényszeresen mos. A 20.-26. versszak éveket ölel fel. Ágnes megöregedett, a lepedő elfoszlott, de ő továbbra is csak mos. Büntetése az őrület. Nem tud elszámolni lelkiismeretével. A büntetés jogos, Ágnes a legnagyobb bűnt követte el, amit az ember elkövethet, megölette férjét.
Azt hiszem a bűnbeesés és a bűnhődés egész életünk velejárója. Ez egy elég tág fogalom, és egyrészt a saját erkölcsünk, másrészt pedig a közösség normái döntik el, hogy milyen cselekedetek tartoznak bele. Szerintem ezt a dolgot kénytelenek vagyunk elfogadni, és egészen addig nincsen vele baj, amíg a bűnösök megkapják a büntetésüket.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
A kohászatról
A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A mítosz és mitológia
A görög mitológia jellemzése
A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
Ady Endre világháborús költészete
1914. júliusában olyasmi történt, ami az addigi világot és rendet alapjaiban rengette meg. Olyan háború kezdődött, ahol az emberi élet értéke nullára csökkent, ahol a becsületnek és lovagiasságnak immár semmi keresnivalója nem volt. A legszomorúbb mégis az, hogy ezt az embertelenséget emberek milliói éltették, rajongtak érte, és támogatták minden erejükkel. Kevesen voltak azok, akik...
Mikszáth Kálmán élete és munkássága
I. Mikszáth kora és élete
A 19. század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus (természetesen még a romantikával keverten), ez azonban inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdeményezés maradt. A magyar széppróza Mikszáth művészetében szakadt ki. Mindenekelőtt az eszményítéstől, a retorikától és a pátosztól fosztotta meg a magyar elbeszélést...
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
