Informatika | Grafika » Grafika és prezentáció

http://www.doksihu Grafika és prezentáció Bittérképes ábrák: az ábra elemi képpontjainak, pixeljeinek jellemzőit tárolja. A bittérképes képállományok pont/hüvelykben (dpi) megadott felbontása voltaképpen a digitalizálás mintavételi gyakorisága, a színmélysége pedig a digitalizálás értékfelbontása. Mivel a felbontás kétszerezése a tárolandó adatmennyiség négyszereződését eredményezi, a felbontást az adott alkalmazásnak megfelelően a lehető legalacsonyabb értéken tartják: • Fekete-fehér szöveg nyomtatásához elegendő 300 pont/hüvelyk. • Árnyalatos FF kép papírra vetéséhez legalább 1200 dpi felbontás kell. • Színes képek esetében a felbontásnál sokkal többet számít a képpontonként lehetséges színárnyalatok száma. A képernyők felbontása pl mindössze 96 dpi, de a 24 bites színmélységű megjelenítő tökéletesen fényképszerű benyomást tud kelteni. A pixelgrafikus tárolási és kezelési

mód előnye, hogy egyszerűen programozható, viszonylag egyszerű programmal létrehozható, szerkeszthető. Általában ilyenek a képbeolvasókból, digitális fényképezőgépből, faxprogramokból származó képek is Hátránya, hogy a képek területének és felbontásának növelése az állományméretek hatványozott növelésével jár színmélység alkalmazható színek száma fileméret (640X480 pixel) 1 2 38 462 4 16 153 718 8 256 308 278 24 16 millió 921 654 További hátránya, hogy a pixeles kép nem nagyítható korlátlanul, mert egy bizonyos mérték után elkerülhetetlenül szemcséssé, élvezhetetlenné válik. Vektorgrafikus ábrák: A gyorsaság és a tárolókapacitás szempontjából kedvezőbb módszer, amikor nem a teljes kép elemi pontjait tároljuk, hanem a képelemek valamiféle leírását. Vagyis képet felbontjuk mértani alakzatokra (egyenes, kör, négyszög, ív, stb), és azoknak a legjel- http://www.doksihu lemzőbb

adatait tároljuk csak. Pl egy egyenes vonalat (amely több száz pontból is állhat) tökéletesen leír négy szám: a végpontok koordinátái; egy kört 3 szám ír le: a középpont koordinátái és a sugara. Ezt a módszert azért nevezzük vektorgrafikus ábrázolásnak, mert a képelemeket (objektumokat) jellemző számcsoport a vektor A vektoros mód alkalmazásakor a program feladatává válik a képpontok kiszámítása minden olyan alkalommal, amikor a teljes képet vagy annak csak részeit akár képernyőn, akár nyomtatón kell megjeleníteni. Hátránya tehát, hogy bonyolultabban programozható, ezért több gépi erőforrást igényel, valamint nem alkalmas sok apró részletet tartalmazó képek kezelésére. Előnye azonban a kisebb állományméret mellett az, hogy a formátum összefüggésben van az ábra tartalmával, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy a képelemekhez további, nem képi adatokat kapcsoljunk. Ezért alkalmazzák a műszaki

számítógépes alkalmazásokban További előnye, hogy tetszőlegesen nagyíthatók-kicsinyíthetők, valamint a rajzelemek bármikor különkülön is módosíthatók Végül is a tárolási méretet az ábrán szereplő elemek száma, bonyolultsága határozza meg, és nem a geometriai méret. A nagyítás-kicsinyítés végeredménye a vektorgrafikus ábráknál csak a megjelenítő eszköz felbontóképességétől függ. Állóképek formátumai: BMP (Bitmap file): főleg a Microsoft Windowsban használatos pixeles képek tárolására szolgáló formátum, mely 24 bites színmélységig tud képeket tárolni, és a Windows alatt működő grafikai alkalmazások túlnyomó része konvertálni tudja. TIF (Tagged Image File Format, címkézett állományformátum): bittérképes tárolási forma, amelyet főként a kiadványszerkesztéshez dolgoztak ki. Fontos és gyakori adatátviteli formátum GIF (Graphic Interchange Format): egy hálózati adatszolgáltatásokat kínáló cég

(CompuServe) fejlesztette ki annak érdekében, hogy képadatokat tudjanak különböző számítógéprendszerekre átvinni. Ennek megfelelően a legtöbb program beolvassa és menti a GIF képeket. Jelentős korlátot jelent azonban az, hogy legfeljebb 256 színt különböztet meg, viszont elég jó hatásfokú tömörítéssel lehet tárolni vele a képeket WMF (Windows MetaFile): a Windows egyik belső adatformátuma, amely az alkalmazások és a nyomtatókezelő program között bittérképes adatok cseréjét teszi lehetővé. Nem független az alkalmazott grafikus kártyától. CLP (Clipboard File): a Windows egyik belső formátuma, a Vágólap tartalmát menthetjük el file-ba ezzel a formátummal. http://www.doksihu PCD (Photo-CD): a Kodak képfile formátuma. Fontos előnye, hogy ugyanazt a képet többféle felbontással is tartalmazza, és behíváskor dönthető el, melyik változatot kérjük. EPS (Encapsulated Postscript): kifejezetten nyomdai célú kép- és

kiadvány-feldolgozási formátum, bittérképes és vektoros ábrák tárolására is használható. JPG (Joint Photographic Expert Group, egyesült fényképészszakmai csoport): fő előnye, hogy igen nagymértékű, 6-20-szoros tömörítést lehet vele elérni. Hátránya, hogy kizárólag árnyalatos, bittérképes képekre alkalmazható, mert kitömörítéskor nem áll elő pontosan az eredeti számhalmaz, az eltérés mértéke arányos a tömörítés mértékével. A jelenséget egyébként „veszteséges tömörítésnek” nevezik Mozgóképek, animációk formátumai: AVI (Audio Video Interleaved): a Video for Windows szolgáltatás szabványos fileformátuma. Digitalizált filmeket tartalmaz, többnyire 160X120 képpontos belső felbontásban, általában 256 színnel, valamint hozzátartozó digitalizált hanggal MOV (Movie Files): az Apple Quicktime for Windows programja ebben a formátumban tárolja a mozgófilmeket. A képkockák alapfelbontása itt is 160X120

képpont 256 szín mellett, digitalizált hanggal. Vannak konvertáló programok Melyek az AVI és MOV formátumokat képesek egymásba átalakítani. MPG (Motion Picture Experts Group, mozgóképes szakmai csoport): a video- és az audiojelek be- és kitömörítésének szabványos technikáját definiálta. Hasonlít a JPG-re, mert nagyon- nagymértékű tömörítést alkalmaz, ez azonban veszteséges. Kihasználja, hogy a filmek rendszerint olyan képsorozatokat tartalmaznak, amelyekben számos képkocka hasonlít az előzőre, illetve a következőre, ezért nem kell minden képkocka minden egyes képpontját tárolni. A betömörítés igen lassan és nehezen megy: egy néhány perces film feldolgozása esetleg egy óráig is eltarthat, mert részletesen elemezni kell a képkockák tartalmát A számítógépes grafika fő irányai • rajzolóprogramok – ábraszerkesztők, • képnézegető – képkonvertáló programok, • képek bevitele (pl. szkenner, digitális

fényképezőgép segítségével), • animáció, mozgóképek létrehozása, • számítógépes művészet. http://www.doksihu A grafikai programok (rajzolóprogramok) szokásos rajzeszközei • szabadkézi vonal rajzolása, ceruza, ecset, festékszóró, varázsceruza használatával, • javítás (radírozás, színradírozás, visszavonás) lehetősége, • alakzatok rajzolása: szakasz, ív, téglalap, ellipszis, sokszög, • szöveg írása a rajzi felületre. A rajzkészítés szokásos menete • Az ábra, rajz céljának meghatározása (nyomtatott anyag lesz-e, vagy a monitoron való nézegetésre készül, minőségi elvárások). • A rajzmező méretének megtervezése, oldalbeállítás. • A rajzi elemek megfelelő sorrendben történő előállítása. • Szerkesztő és transzformációs műveletek, speciális szolgáltatások (effektek). • A nyomtatási kép megtekintése. • Javítások, módosítások. • A dokumentum

felszerelése (cím, fejléc, lábléc, kísérő információk, leírás készítése). • Az elkészült munka mentése. • Nyomtatás, megjelenítés