Egészségügy | Betegségek » A demencia leggyakoribb formái, tünetei, a betegségekben szenvedők gondozása, ápolása

http://www.doksihu A demencia leggyakoribb formái, tünetei, a betegségekben szenvedők gondozása ápolása Az életkor előre haladásával agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előre haladásával – bár nem törvényszerűen – előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik. Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás.

Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik. A két leggyakoribb demencia típus: - Alzheimer kór - Vaszkuláris demencia Tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Alzheimer betegségre jellemző a kognitív funkciók beszűkülése, a gondolkodás és az ítéletalkotás zavara, valamint a viselkedés és a személyiség megváltozása. A kórkép progresszív jellegű, az intellektuális hanyatlást végül gyors testi leépülés és halál követi. A kórlefolyás a tünetek megjelenését követően átlagosan 8-10 év, amely nagy egyéni különbségeket mutathat. Az alzheimer kór oka ismeretlen. Bár a betegség pontos oka egyenlőre nem feltárt, ismerünk olyan tényezőket, amelyek növelni illetve csökkenteni képesek a rizikót. A rizikófaktorok közül a legfontosabb az életkor. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti. 65 év felett

minden +5 életévvel a kórkép előfordulása megkétszereződik Az életkor mellett szerepet játszanak még genetikai tényezők (az esetek 5-10 %-a mutat családi halmozódást), eszméletvesztéssel járó korábbi fejsérülés, valamint mindazok a rizikótényezők, melyek a szívérrendszeri betegségekre is hajlamosítanak (magas vérnyomás, magas vérzsírszint, cukorbetegség, elhízás). Védő faktornak tekintik a magasabb iskolai végzettséget, a rendszeres testi és szellemi aktivitást, valamint az antioxidánsokban gazdag étrendet. A demenciákkal foglalkozó hazai szakemberek véleménye szerint Magyarországon 100 000150 000 Alzheimer-kóros beteg lehet. A diagnózis és a kezelés az arra kijelölt ún demencia centrumokban történik. Az Alzheimer-kór diagnózisa részletes neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás, neuropszichológiai tesztek, laborvizsgálatok és képalkotók (CT, MRI) eredményén alapul. A betegség kezdeti tüneteit a

hozzátartozók és a háziorvosok is sokszor az idősödéssel együttjáró feledékenységnek tulajdonítják, és csak későn irányítják pszichiáter vagy neurológus szakorvoshoz a beteget. Mind a betegség diagnózisa, mind a gyógyszeres terápia elindítása ezért sok esetben éveket késhet. A 2007-es európai szakmai ajánlás szerint már a betegség korai fázisában fel kell vetni a gyógyszeres kezelést. A terápia célja a mentális http://www.doksihu romlás lassítása, illetve lehetőség szerint (átmeneti) megállítása; a pszichiátriai tünetek csökkentése, a funkcióképesség javítása, vagy stabilizálása . Kognitív tünetek: -emlékezetzavar - végrehajtó működések zavara (cselekvések előretervezése, döntéshozatal, megosztott figyelem) - afázia (beszédzavar) - apraxia (zavar a begyakorolt mozgások elvégzésében) - agnózia (érzékelt tárgyak vagy emberek fel nem ismerése) Nem kognitív tünetek: - affektív zavarok ( szorngás,

depresszió) - hallucinációk - téveszmék, - indíték és késztetés zavara (nyugtalanság) - agresszivitás, - személyiség megváltozása - egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok) Vaszkuláris demencia Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző. Gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett. Vaszkuláris demenciákban általában más szervek (szív, vese, alsó végtagok) arherosclerosisa, vagyis az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés is kimutatható. A betegség lefolyását alapvetően a kiváltó ok határozza meg. A vaszkuláris demenciához társuló további tünetek attól függenek,

hogy az agynak mely része sérül. Mivel pontosan körülhatároltak azok az agyi területek, amelyek például a beszédért, a mozgáskoordinációért, a látásért felelősek, ezért a tünetekből visszavezetve beazonosítható a károsodott agyterület. Specifikus kezelése ennek a kórformának nincs. Elsődleges fontosságú az alapbetegségnek – így a magas vérnyomásnak, cukorbetegségnek – kezelése, beállítása, illetve szélütésen átesett betegek esetében a véralvadás gyógyszeres gátlása. A vaszkuláris demencia hasonlíthat az Alzheimer kórra és a vaszkuláris demencia és az Alzheimer kór keveréke előfordulhat bizonyos egyéneknél. Parkinson kór A parkinson kór a központi idegrendszer progresszív megbetegedése, amely tremorokkal, a végtagok és izületek merevségével, beszédzavarral, valamint azzal jár, hogy nehéz megmozdulni. A betegség későbbi stádiumában előfordulhat, hogy a beteg demens lesz Gyógyszer javíthatja a

fizikális tüneteket, de lehet, hogy mellékhatással jár, mint például a hallucinálás, érzékcsalódás, növekvő összezavarodás és kóros szorongás. Lewy testes demencia A Lewy testes demenciát az okozza, hogy az agyban elsorvadnak és elpusztulnak az idegsejtek. A neve onnan származik, hogy kóros gömbölyű testek, név szerint Lewy testek fordulnak elő. A betegnek látomásai (vizuális hallucinálásai) vannak, merevséget érez és remeg. (Parkinson kóros) és az állapota általában hirtelen változik, óráról órára, napról napra http://www.doksihu Ezek a tünetek különböztetik meg az Alzheimer kórtól. A Lewy testes demencia előfordul néha az Alzheimer kórral, és/vagy a vaszkuláris demenciával együtt. Néha nehéz megkülönböztetni a Lewy testes demenciát az Alzheimer kórtól, és van olyan Parkinson kóros beteg, akinél a Lewy testes demenciához hasonló demencia alakul ki. http://www.doksihu A demenciák kórlefolyásának

szakaszai A betegségre lappangó kezdet, majd a panaszok lassú, folyamatos súlyosbodása jellemző. Korai fázis: fokozódó emlékezetzavar, névfelejtés, szétszórtság, a térbeli és időbeli tájékozódás zavara, személyiségváltozás (visszahúzódás, érdektelenné válás). Ebben a fázisban jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő. Középsúlyos fázis: az emlékezethanyatlás mélyül, a beteg a közelmúlt eseményeit elfelejti, szótévesztések, ismerős arcokat csak nehezen ismeri meg, nehézségek a mindennapi tevékenységekben. Ebben a fázisban az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető. Súlyos fázis: nem ismeri meg a hozzátartozóit, a beszéd összefüggéstelen, az elemi napi működések

(étkezés, tisztálkodás, toalett használat) zavart szenvednek, folyamatos felügyelet szükséges. Ebben a fázisban állandó felügyeletet igényel A személyes higiénét elhanyagolja Speciális ápolási teendők A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos stádiumában a betegek saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni mindaddig míg a beteg saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és az elérhető rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja. A betegség progressziójából eredően az előre haladottabban dementálódott személy 24 órás felügyeletet igényel. A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel, különösen, ha a demencia tüneteihez delírium, téveszme vagy testi fogyaték is társul. A gondnokság alá nem vont beteg személyes szabadságjogainak korlátozása alapvetően a pszichiáter szakorvos

mérlegelési körébe tartozik, az ilyenkor követendő eljárási és dokumentációs szabályokra a belátásra képtelen betegekkel kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak és követendők. Fizikai aktivitás: a demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai szakaszában célszerűen irányítható és ösztönzendő. Előrehaladottabb stádiumban a demens betegek fizikai aktivitása gyakran céltalan (pakolászás, elkóborlás, éjszakai zavart manőverek) ezért azok visszaszorítása a gondozó pszichiáter és a gondviselő személy közös feladata. Célzott gyógytorna feladatok társuló motoros deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg kooperációja függvényében megkísérelhető. Gondozási ápolási alkalmazások: Cél: a betegnek optimális egészségi állapotban tartása, a beteget védelmezni a sérülésektől. A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai: - egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el százszor ha

kell, - kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek) - minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat, - legyünk következetesek - fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk - emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját - mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat, és ezek függvényében biztosítsunk autonómiát a betegnek. - gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek) - fizikai, valamint intellektuális ingerekkel ellátni - támogatást nyújtani az emlékezetkiesésben szenvedő egyént a megfelelő tájékozódásban - támogatást nyújtani a családnak. http://www.doksihu Érzékszervi veszteségek Az időseken az érzékszervi károsodás kumulatív jellegű (felerősítő, összegyűjtő) idővel fokozódik, egymáshoz kapcsolódik, és így érzékelési elégtelenséghez vezet, vagy azt tovább fokozza. Az érzékelési veszteség az érzékelés torzulása,

az érzékelési túlterhelés együtt mutatkozhat időseken. Az érzékelés gyengülésére adott válaszok egyénenként változóak Az érzékelés gyengülése következtében létrejövő változások: Gondolkodási működések terén: - zavartság, - tájékozódási képesség elvesztése, - intellektuális (értelmi) tevékenység lassúbbodása, - a koncentráció, gondolkodás, problémamegoldó képesség gyengülése, - az összefüggő gondolkodás megszűntét jelenti. Érzelmi változások lehetnek: - szorongás, - félelem - depresszió - gyors hangulati változások Felfogásbeli változások lehetnek: - vizuális, - hallási, - mozgásérzés (saját mozgás érzékelése) - idegrendszeri jellegűek és az enyhe nappali álmoktól egészen az illúziókig és hallucinációkig terjedhetnek. Viselkedési változások - nem engedelmeskedő magatartás, - bolyongás, - céltalan tevékenység Gondozási ápolási alkalmazások: cél, az érzékelés maximumát elérni.

- szem előtt tartani, hogy az érzékelés gyengülése fiziológiás, pszichológiai, és környezeti tényezők együttes hatásának a következménye - a hiányosságokat lehetőség szerint korrigálni - felhasználtatni a tapintási érzéket - minden segítséget megadni a megfelelő tájékozódáshoz - képességének megfelelő tevékenység végzése - segíteni, bíztatni, esélyt adni az önálló döntések meghozatalában, a problémák megoldásában - segíteni, más személyekkel a kapcsolatot létrehozni. Hallás elvesztése A hallás elvesztése a leggyakoribb érzékszervi veszteség, amely időseknél előfordul. A hallásvesztéssel küzdő idős ember a hangok torzulását veszi észre. Ez a világról alkotott elképzeléseit torzítja, társadalmi elszigeteléshez vezet, valamint depressziót, paranoiát gyanakvást és romló probléma megoldási készséget vált ki, mivel megfelelő információk nem jutnak el hozzá a hallás sérülése következtében.

Gondozás ápolás: cél a hallási működés maximalizálása - meg kell határozni a károsodás fokát (audiológiai vizsgálat) - megfelelő kommunikációs technika alkalmazása - szemkontaktus http://www.doksihu - tagolt, érthető, megfelelő hangon, rövid mondatok, háttérrajzok kiküszöbölése hallásjavító eszköz segítése, elfogadtatása, bátorítás Látásromlás A korral járó szemelváltozásokat okozzák: szenilis miosis (időskori pupilla szűkület) csökkent perifériás látás, lencsék elsárgulása. A korral együtt jár, hogy a fénysugár hatására a látóbíbor szétesése mérséklődik, ami a félhomályhoz való alkalmazkodás romlását okozza. A glaucoma (zöldhályog) fokozott szemen belüli nyomással járó betegség, károsítja a látáshoz tartozó idegeket, és vaksághoz vezet. Kezdete lehet akut és fokozatos Az időseken a látás elvesztése növeli a hajlamot az illúziókra, a visszahúzódásra, dezorientációra, és a

társadalmi elszigetelődésre. A betegnek nehézségei lehetnek a színek észlelésével, nevezetesen a kék, az ibolya, a zöld árnyalataival. A látás az alkonyati tónusban gyengének mutatkozik Panoráma látás károsodhat. Ha a szem alkalmazkodása romlik, a tárgyakat távolba helyezve állítja fókuszba. A glaucomás beteg szemfeszülésről panaszkodik, reggel fáj a feje, ami felkeléskor megszűnik. Ha a beteg cataractával (szürkehályog, a szemlencse zavarodása) küszködik látásgyengülés, a szem kifáradása, fejfájás, fokozott fényérzékenység, ködös látás több kép látás lesz a panasz. Gondozás, ápolás: cél a beteg látási funkcióit lehetőség szerint maximumra javítani! - látást segítő javító eszközök alkalmazása, használatára bátorítás, beszerzésében segítés Pl. nagybetűvel írt könyvek, folyóiratok, nagyítók, audio kazetták, stb - segítséget nyújtani az önbecsülés és önbizalom visszanyeréséhez. Az

ízérzés és szaglás megváltozása Az ízlelőbimbók száma az öregedéssel együtt csökken (főleg az édes, sós). Az ízérzés képessége szorosan kapcsolódik a szaglási képességgel. Az ízérzés és a szaglás elvesztése a táplálékfelvétel örömét is érinti. A dohányzás és a fogak állapota nagymértékben befolyásolja az ízérzést. A szaglóérzék már a 45 év után hanyatlik A szaglás csökkenése azt eredményezheti, hogy nem érzik a füstöt, és benn éghetnek a lakásban. Ezekből adódóan : túlsózás, túlédesítés, túlfűszerezés következhet. Gondozás, ápolás: cél a beteg ízlelő és szagérzékelő funkciójának maximalizálása - felvilágosítani, megbeszélni a beteggel, a korral járó változásokat. - Rábeszélni a beteget, a cukor és a só pótanyagokkal való pótlására - Füstérzékelő beszereltetése A bőr érzékelő funkciójának elvesztése Az öregedés a bőr elvékonyodását, szárazságát okozza. A

bőr a környezeti tényezők következtében is kiszáradásra hajlamos ( csökkent páratartalom, durva szappanok, gyakori fürdés, elégtelen táplálkozás). A száraz bőr következtében fellépő viszketés fenyegeti a bőr épségét (sérülések, fertőzések). A bőr turgora csökken, így kevésbé rugalmas A sebgyógyulás a korral együtt lassul. Gondozás, ápolás: cél a bőr testtakaró funkciójának fenntartása, és a sérülésektől való megóvása. - célszerű zsíros szappanok, fürdőolaj, bőrvédő krémek használata - sérülések elkerülése, rövid köröm, megfelelő ruházat használata. - Megbeszélni a beteggel, és gondoskodni a megfelelő folyadékbevitelről. http://www.doksihu A mozgás beszűkülése A csökkent mozgékonyság az idős ember számár igen súlyos gond. Azok az állapotok, amelyek a mozgékonyság korlátozásához vezetnek a paraesthesia (álérzés, fonákérzés, az érzékszervek érzékelési zavara, féloldali

bénulás) arthritis (izületi gyulladás), idegrendszeri elváltozások, törések, energiát felőrlő betegségek, izületi vagy lábfájdalmak, angina, perifériás érbetegség. Az izmokra és csontokra nagy figyelmet fordítunk a mozgékonyság sokáig fenntartható. A lábfej problémák is korlátokat jelenthetnek. Az ágyhoz kötöttségnek és az immobilitásnak a következményei lehetnek: - izomatrophia (izomsorvadás) - kontraktúra (deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás) - osteoporosis (csontritkolás) - decubitális fekély - otrostatikus hypotensio - dehydratió (kiszáradás) - embóliák - étvágytalanság - szákszorulás - fáradékonyság - álmatlanság - stressz - depresszió A mozgékonyság zavara növeli a sérülések kockázatát. A mozgékonyság csökkenésének lehet egyszerű oka is mint pl.: segédeszköz hiánya, az eleséstől való félelem, rosszul megválasztott lábbeli. Gondozás, ápolás: cél a beteg mozgékonyságának maximális

helyreállítása és az elesések megakadályozása, az immobilitás igen sok szövődménye kivédhető. - a beteget segíteni a segédeszközök használatában - aktív, passzív torna - biztonságos környezet kialakítása, megfelelő lábbeli, lábápolás, balesetek elkerülésének lehetőségeiben segíteni. Milyen tényezők befolyásolják az öregedés biológiai folyamatát? Mit tehet az egyén saját sorsának saját öregedésének optimalizálása érdekében? Milyen tényezők befolyásolják az öregedés biológiai folyamatát? - az egyén genetikai esély-kockázati alapozottsága, örökletes tényezőkkel, - gyakoribbá váló szervezeti károsodások, betegségek, agysérülések, műtéti altatások, - aktuálisan ható túlméretezett stresszek, - elhúzódó lelki stresszek, - lelki zavarok által keltett szervezeti ártalmak, ún. pszichoszomatikus ártalmak - magánylélektani zavarok - szenvedély problémák, mint alkohol, ajzószerek, kábítószerek,

bódulatszerek, ellenőrizetlenül szedett gyógyszerek, - a táplálkozás hibái, mérgezések, - inaktivitás testileg és szellemileg egyaránt - kapkodó és rohanó életvitel - feloldatlan problémák, és végül - a vágyaink, képességeink és lehetőségeink közötti aránytalanságok miatt kialakuló lelki zavarok, ún. frusztrációk http://www.doksihu Az egészségre kiható krónikus állapotok: 1. Az idősek legfontosabb egészségi problémái a krónikus betegségek 80%-nak legalább egy krónikus betegsége van, de sokuknak több is. 2. Gyakori az izületi gyulladás, magas vérnyomás, halláscsökkenés, szívpanaszok, szürke hályog, orthopédiai változások, látási nehézségek, cukorbetegség, fülzúgás 3. Az öregedés pszichés betegségei között gyakoriak az alkoholizmus, Alzheimer kór, és más demenciák, depresszió. A beteges öregek jellemzői: - rossz szellemi és fizikai állapot, - kicsi jövedelem, alacsony a társadalmi-, gazdasági

státusz - sokan egyedül élnek - gyakran fekszenek kórházban, járnak orvoshoz, több pénzt költenek gyógyszerekre. Mit tehet az egyén saját sorsának, saját öregedésének optimalizálása érdekében? Az első lépést az idős ember életmódjának felülvizsgálatával kezdje, időszakos kontrolljával folytassa. Nagyon fontos a saját minősítés kialakítása, szembenézés saját hibáival, túlzásaival és esetleges rendezetlenségével, rendszertelenségével. Lehetséges módszerek napirend, heti rend kialakítása, lényeges és lényegtelen dolgok elkülönítésével, fontossági sorrendezésével. Az aktivitás szükséges fejlesztése, naponta legalább fél órás gyaloglással, még inkább sétával, kalóriaszegény, napi 3-4-szeres étkezéssel, megadva arra a pár percre a nyugalmat és kikapcsolódást. Rendkívül fontos az illető szellemi érdeklődésének és érdekeltségének erősítése, a feladatvállalás, az emberi kapcsolat kialakítása,

illetve fenntartása. Összejövetelek klubélet, törődés másokkal, segítség másoknak, a természetszeretet és a természetjárás, a szép dolgok megbecsülése és élvezete, a társas kapcsolat testi-lelki fenntartása, agyfrissítő hobbik, játékok, és nem utolsósorban szervezett, folyamatos tanulás pl.: nyelv, ismeretterjesztő, új képességek, internet használat, stb. Mindezt naprakész humorral, hittel, reménykedéssel, kíváncsisággal, ismeret-megosztással, szeretetcserével. A barátság, szomszédsági és rokonsági kapcsolatok, valamint a kellemes utazások, a nem megterhelő sport, testgyakorlás, esti lefekvéskor az ellazulás és a holnapra készülő reménykedés, az önmagunk megbecsülése. Az idős embernek törődnie kell saját külsejével, megjelenésével. Ebben a korban felértékelődnek a beszélgetések, emlékezések, megbékélés a világgal. Másokkal és önmagával. A tartós belső gyötrődések és kételyek, problémák

enyhítése legalább olyan fontos, mint az, hogy az élet egyszerű dolgaira nagyobb figyelmet kell szentelni, másokat meg kell becsülni, de önmagát nem szabad lebecsülni, kerülni kell a kiábrándultságot, a lemondást, a közönyösséget, az önfeladó gondolkodást. A hívő élet, a közösséghez tartozás meghatározó tényezők a harmonikus és tartalmas öregedéshez. Fontos, hogy ne a reklámok rengetegében tévelyegjen az ember és ne az ellenőrizetlen „életvarázslatok” függőségébe keveredjen, kérjen szakszerű, becsületes és humánus hozzáértőktől tanácsot és segítséget. Gondoljon a megelőzés értékére és tegye! Ne kritizáljon dolgokat, melyekhez nem ért, melyhez nincs felkészültsége, de bátran és őszintén kérjen felvilágosítást, észrevételeinek egyszerű közlésével, orvosai felé is. Hallgasson minél többször zenét, éneket, verseket, és ne süppedjen órákig a TV vagy videó elé. Legyen önálló véleménye a

világról, és ne hagyja magát látszatokkal, felszínes javaslatokkal befolyásolni. http://www.doksihu Kérdezzen, kérdezzen és gondolkodjon! Minden reggel mosolyogjon magára a tükörbe, és próbáljon örömmel készülni az előtte lévő napnak. Érezze át azt, hogy soha nincs egyedül, mert mindig lehet egy jó szava, megértő gondolata önmagához is és az nem kevés a mindennapi életben. És mit tehet a család, - ha egyáltalán van – az idős emberért? A család ne akarja megváltoztatni az idős ember szokásait, ne akarja mássá átnevelni, ne vitatkozzon, és ne akarja mindenáron a maga igazáról meggyőzni. Legyen hozzá jó szava, bizalma, némi türelme, hallgassa meg, és ne oktatgassa, főleg ne gorombáskodjon a család egyetlen tagja sem. Az unokáktól ne zárják el, de minél többször legyenek együtt és osszák meg napi feladataikat épp úgy, mint gondjaikat és örömeiket. Ne hányjanak szemér régi dolgokat, sem öregedéséből

adódó gyengeségeit. Ne írják le, ne minősítgessék, ne különítsék el, ne sértegessék, ne szégyenítsék meg. Vonják be olyan feladatokba, tevékenységekbe, amelyeket elbír, ne vegyék kedvét tervezgetéstől, álmodozásaitól, ha még vannak ilyenek, és a múltra emlékezést ne vonják kétségbe, mert az az Ő múltja és az Ő életének története! NE aggódjanak állandó tiltásokkal! A családfenntartó erejéből mindig jusson részére. Ne hajszolják és forszírozzák a családtagok által jónak tartott ügyekbe, utazásba, tevékenységbe stb. Nem megszokott megnyilvánulásainak megértéséhez szakszerű segítséget kérjenek. Ne tekintsék az idős családtagot parkolónak, csomagmegőrzőnek és raktárnak. Hagyjanak részére vágyakat, terveket, önállóságot. Az emberi méltóság és megbecsülés nem pénz és anyagi kérdés, hanem egyszerű szeretetteljes magatartás. Légzés Az emberi szervezet számára szükséges oxigén felvétele

légzéssel történik. A szervezet a légzési mechanizmusokon keresztül végzi el a vér és a sejtek, illetve a vér és a levegő közötti gázcserét. A belélegzett levegőből az oxigén a tüdőn keresztül jut el a sejtekhez Kilégzéssel pedig a széndioxid távozik a szervezetből. A légzési mechanizmus részei. - ventilláció, a gázok tüdőbe való bejutása és a tüdőből való eltávozása - diffúzió, az oxigén és a széndioxid mozgása a tüdőléghólyagok és a vörösvértestek között. Légzés típusok: - hasi, főleg férfiaknál megfigyelhető, a has tájékon kifejezett a légző mozgás, - mellkasi, nőknél gyakoribb, a légző mozgás a mellkasnál látható, - kevert, mellkas és has egyaránt emelkedik a légzés folyamán, leggyakoribb típus. A légzést befolyásoló tényezők: - életkor / a normális légzésszám az életkor előrehaladtával csökken/ - fizikai aktivitás /nagyobb fizikai aktivitás esetén növekszik a légzés száma

és mélysége - akut fájdalom - izgalom, szorongás,- dohányzás - testhelyzet / az egyenes, álló testhelyzet elősegíti a teljes fokú mellkasi kitérést. Az összegörnyedt testhelyzet korlátozza a légző mozgást. - gyógyszerek, pl. nyugtatók csökkentik a légzés számát és mélységét http://www.doksihu - agytörzs sérülés /mivel az agytörzsben van a légzőközpont, ha az agytörzs sérül, ez gátolja a légzésszámot és a légzés ritmusát. A légzés hangja: élettanilag hallható fizikai megerőltetés után (pl. futás, fizikai munka) Kóros légzéshangok: - sípoló, melynek oka a légutak beszűkülése, pl légutak görcse, daganat, idegen test, - szörcsölő lehet, ha a légutak tele vannak híg váladékkal, pl. kisvérköri pangás, tüdővizenyő, (heveny keringési elégtelenség) - horkoló légzés élettanilag is előfordulhat, de kórosnak eszméletlen beteg esetén mondhatjuk. Kóros légzés hangok esetén értesítsük az orvost A

lehelet szaga bizonyos esetekben, betegségekben, kóros állapotokban megváltozhat. - acetonszagú lehet cukorbetegeknél, vagy dehydratáció (kiszáradás) esetén - vizeletszagú veseelégtelenség esetén - májszagú májelégtelenség szenvedőknél. Minden esetben értesítsük az orvost, ha kóros leheletszagot észlelünk. Légzés megfigyelése: Nyugalmi esetben a mellkasfal és a hasfal kismértékben emelkedik és süllyed Nagyobb energiát igénylő légzés esetén a légzési segédizmok a bordaközi izmok és a nyak izmai is dolgoznak. Ezek működése nyugalmi légzésnél nem látható Légzési segédizmok használatakor a vállak esetleg emelkednek és süllyednek és a nyaki légzési segédizmok is látható módon húzódnak össze. Légzés számolása: A légzés jellegének hirtelen változását fontos észrevenni! A légzést úgy kell számolni, hogy az adott személy ne vegye észre, mivel a légzésszám tudatosan befolyásolható. A számolás közben

meg kell figyelni a légzés mélységét, és a légző mozgások ritmusát is. (normális esetben ritmusos) Normális légzésszám: - újszülöttnél: 35-40/perc - csecsemőnél 6 hónaposig: 30-50/perc - kisded 2 éves: 25-32/perc - gyermek: 20-30/perc - serdülő: 16-19/perc - felnőtt: 12-20/perc A légzés mélysége a mellkasfal mozgásának nagysága alapján ítélhető meg szubjektíven a következőképp: - normális légvétel. - mély légvétel, (a tüdő teljesen kitágul, majd teljes kilégzés következik) - felületes légvétel (kis mennyiségű levegő kerül a tüdőbe és a légző mozgás alig észrevehető Légzési ritmus: normális légzés esetén a légvételek szabályos ritmusban követik egymást. A csecsemők hajlamosak a kevésbé szabályos légzésre és a kisgyermekeknél előfordul, hogy néhány másodpercen keresztül gyéren lélegeznek, majd légzésük hirtelen szaporábbá válik. Ezek az esetek élettaniak, kezelést nem igényelnek.

Bizonyos betegségekben a légzésszám, a légzés ritmusa és mélysége kórosan megváltozik Agyi keringési zavar, agysérülés, keringési elégtelenség: néhány másodperces légzésszünet, majd mélyülő légvételek, majd újra felületes a légzés, ismét szünet (Cheyne- Stokes légzés) http://www.doksihu Diabetes kóma, uraemia: szapora, igen mély be és kilégzések (Kussmaul légzés) Az előbb felsorolt tünetek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! Példák különböző „légzési mintákra” - lassú légzés /bradypnoe/ a légzés ritmusos, de gyér, pl. légzőközpontot bénító mérgek, gyógyszerek (morfin mérgezés, altatószer) agyi keringési zavarokban - Szapora légzés: /tachypnoe/ a légzés ritmusos, de szapora pl. láz esetén (1 °C testhőmérséklet emelkedés 4-6-al emeli a légzésszámot) légző felület csökkenésnél (pl. tüdőgyulladás, mellűri folyadékgyülem - Mélylégzés /hyperpnoe/ a légzés mélysége fokozott,

létrejöhet pl. fizikai aktivitáskor - Légzési szünet /apnoe/ a légzés néhány másodpercre – pl. alvási apnoe szindróma – vagy végleg leáll. Széklet megfigyelése Normális esetben színe barna, szaga jellegzetesen átható, konzisztenciája lágy és formált, alakja a rectum átmérőjét követő. Kóros esetben fekete: a tápcsatorna felső szakaszának vérzésére, vagy vas jelenlétére utal, jellegzetes szagú, agyagszínű: epeúti elzáródásra utal, vörös: a tápcsatorna alsó szakaszából eredő. Köpet A köpet a tüdőből és a légutakból származó váladék, amely köhögés, krákogás útján szájon át ürül ki. Az ép tüdőben fiziológiás viszonyok között is keletkezik mintegy 100 ml váladék, de ez a mennyiség felszívódik. Tehát egészséges légutakból köpet nem ürül A köpet tartalmaznyálkát, sejtmaradványokat, mikroorganizmusokat, de lehet benne genny, vagy vér is. Megfigyelés szempontjai: színe, mennyisége, szaga,

összeállása, tartalma (diagnosztikai értéke van!) Köpet mennyisége: néhány ml-től akár 1 liter mennyiségig is terjedhet. (pl hörgőtágulat) - szokványos pl. krónikus hörgőgyulladás esetén a beteg naponta ürít köpetet - Megnövekedett pl. tüdőtágulás - Csökkent pl. tüdőgyulladás javulása esetén Köpet színe lehet: - átlátszó: pl. nyál, garatköpet, - fehér, pl. asztma, - sárgás-zöldes, pl. hörgőgyulladás, - rozsdabarna, pl. tüdőgyulladás, - kékes-vörös, alvadékos, pl. tüdőembólia, - vércsíkos, pl. erőltetett köhögés után - élénkpiros, pl. tüdő tbc Köpet szaga: általában nincs, de ha bűzös lehet tüdőtágulás, vagy daganat jele. Összeállása: erősen tapadó, üvegszerű lehet pl. asztmás betegnél, rétegeződő jellegű pl tüdőtágoly A köpetet mindig fertőző anyagnak kell tekinteni, ezért ennek megfelelően kell kezelni, és külön kell gyűjteni. Megsemmisítés előtt fertőtleníteni kell!!!!!

http://www.doksihu Akut zavartsági állapotok Akut zavartsági állapot az értelmi működés visszafordítható zavarát jelenti. Az akut zavartsági állapot súlyossági foka szerint változhat az orientációs (tájékozódási) zavartól egészen a delíriumig (tudatzavar). Ilyen állapotok különféleképpen kezdődhetnek. - Gyakran rövid idő alatt kialakulhatnak (órák, napok alatt), - Rendszerint azonban fokozatosan, hónapok alatt fejlődnek ki. - Az akut zavartsági állapotok a nyugodt tájékozódási vagy tudatzavartól, (dezorientáció) vagy csökkent együttműködési készségből az agitált állapotig terjedhetnek, amelyben a figyelem, a felfogás, a memória, és a gondolkodás is beszűkül: hallucinációk, illúziók, vagy delúziók (téveszme) is megjelenhetnek. - A hallucinációk lehetnek hallási, látási, ízérzési, szaglási, tapintási érzetek, amelyek megfelelő külső ingerek nélkül állnak elő. - A delúzió (téveszme) tartós, hibás

hiedelmek, amelyek szorosan rögződnek még akkor is, ha nincsen alapjuk, vagy a következtetés, amelyből erednek téves. Az akut zavartsági állapot származhat: - fertőzések: agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális szívbelhártya-gyulladás, sepsis, húgyúti fertőzések. - Idegi: központi idegrendszerre ható gyógyszerek, agyi érelmeszesedés, agyhártya alatti bevérzések, agyi vérkeringési zavar, agydaganat, epilepszia - Szív-, légzőrendszeri: szívinfarctus, pangásos szívelégtelenség, tüdőembólia, légzési elégtelenség, akut vérvesztés - Endocrin és anyagcsere: hypoglikémia, hyperglikémia, pajzsmirigy csökkent vagy túlműködése, mellékpajzsmirigy működésének zavarai, májelégtelenség, veseelégtelenség. - Táplálkozási tényezők. Súlyos betegségtől leromlott fizikai állapot, rosszul tápláltság, elerőtlenedés, B12, B1 vitamin elégtelenség. - Egyéb kiváltó tényező: altatószer, sebészi

vagy baleseti trauma, szöveti oxigén hiány. Az akut zavartsági állapotot fokozhatja a pszichés stressz és további mentális összeomláshoz vezethet. Az idősebbek, akik demenciában szenvednek, különösen ki vannak téve az akut zavartsági állapotnak. Az érzékszervi benyomásoktól történő megfosztás és a szokatlan környezet is lehet előidéző tényező. Ha az akut zavartsági állapotot nem sikerül rögtön kezelni, a kognitív (megismerési) működések tartós tönkremenetele lehet a következmény. Az akut zavartsági állapot a beteg egészségi állapotára, valamint az ápolási teendőkre nézve igen negatív hatású, mert nem teszi lehetővé a beteg és a nővér közötti kommunikációt, kiteszi a beteget, a nővért a sérüléseknek. A beteg állapotának értékeléséhez adódó észlelések (mit veszünk észre a betegen) - az akut zavartsági állapot jelei és tünetei igen finomak lehetnek és a nap folyamán változhatnak - A beteg

feledékeny és dezorientált - A figyelés, a figyelem egy dologra irányítása károsodhat - Egyéb jelek: memóriavesztés, a beszéd rendezettségének romlása, a valóság helytelen értékelése, hallucinációk, nyugtalanság, az alvás és ébrenlét ciklusának zavartsága, szorongás, üldözéses téveszme. - Szapora pulzus, verejtékezés, az arc kipirulása, a pupilla tágulása, RR emelkedése társulhat még a zavartsághoz. Az akut zavartsági állapot rendszerint 1 hét alatt elmúlik. http://www.doksihu Gondozás, ápolás: cél a beteg részére értelmes környezet megteremtése, a szervezet tudatosságát fenn kell tartani, segíteni kell, hogy a beteg legyen képes uralni a zavartságát, a hallucinációit, delúzióit és illúzióit. - a beteget meg kell védeni az ártalmaktól - fel kell mérni a szoros ellenőrzés, vagy folyamatos ellátás igényét. - A zavart betegnek gyakran ismételt tájékozódásra van szüksége, ezért nagyon fontos a

türelem. Lassan, érthetően beszéljünk, hangoztatva a beteg nevét - Állandóságra törekvés. Összefoglalva: a heveny zavartság hirtelen lép fel az öntudat, a figyelem, a megértés, az emlékezet, a tájékozottság, a gondolkodás, az álom és ébrenlét ciklus és pszichomotoros magatartás zavarának általános és hullámzó együttese. Artériás keringési elégtelenség Az artériás keringés elégtelensége az artériák szűkületének vagy elzáródásának következtében alakul ki. Ez az állapot létrejöhet heveny vagy krónikus formában. - a heveny artériás elégtelenségnek a kezdete hirtelen és teljes artériás elzáródást okoz, amelynek súlyos szöveti ischemia (szerv, vagy testrész vérszegénysége) lesz a következménye - idült artériás elégtelenség fokozatosan fejlődik ki a plakk kialakulásával Az artériás elégtelenség okai lehetnek: - artériás embólia (a véráramba jutott és tovasodródó anyag beékelődése) -

artériás thrombosis (rögösödés a vérben) - arteiosclerosis obliterans (elzáródással járó verőér keményedés) - diabetes mellitus okozta érelváltozások - trauma Az artériás elégtelenség rizikó tényezői: - dohányzás - diabetes mellitus - elhízás - hypercholesterinaemia (túl nagy mennyiségű koleszterin a vérben) - stresszel terhelt életmód Az arteria femoralis (comb), poplitea (térdhajlat) és tibiális (sípcsonti) elzáródása idősebb korban következik be. Az akut artéria elégtelenség hirtelen fájdalommal kezdődik, míg a krónikusé fokozatosan. Az érintett végtagon a pulzus gyenge, vagy teljesen hiányzik A krónikus artériás elégtelenség a lábon és a lábfejen idéz elő elváltozásokat, ezek a vékony, száraz, fénylő bőr, a körmök megvastagodnak, a szőrzet kihullik, a jobb és a bal végtag között hőmérséklet különbség van. Fekélyek mutatkoznak a lábujjak között, a lábujjak csúcsán, a sarkon, az oldalsó boka

fleett. Az idült artériás elégtelenségben keletkező fekély jól elhatárolt szélű, fekete, vagy necroticus a fekélyalap, a bőrszín sápadt, nincsen vérzés. Akut artériás elzáródásban az elzáródás helye érintésre érzékeny. Hirtelen fellépő égő fájdalom, a fájdalom mozgásra fokozódik, zsibbadtság érzése, sápadt bőrszín látható, tapintásra hideg a végtag, gyengeség érzése a végtagban, a végtagon pulzus nincs vagy nehezen tapintható. Gondozás, ápolás: cél, az akut, vagy krónikus elégtelenség korai jeleit és tüneteit felismerni. a krónikus artériás elégtelenség ápolási teendői: - bátorítás a fokozatos sétákra, ne lépcsőzzön, rövid lépésekkel tegye a sétát http://www.doksihu - - Járásban tartson szünetet, ha fájdalmat érez Az elrendelt gyógyszereket beadni a betegnek Elmagyarázni a gondos lábápolás jelentőségét, felhívni a beteg figyelmét a bőr védelmére a szövődmények elkerülése

érdekében, különösen a cukorbetegek sebe nehezebben gyógyul, ezért a lábápolásnál is gondosan ügyeljünk, ha lehet, bízzuk ezt szakemberre. A túlzott meleg, vagy hideg időjárás veszélyeire felhívni a figyelmet (ne használjon melegítő párnát, forró vizet) A beteg ne használjon szűk ruhadarabokat (nadrágszíj, szűk cipő, harisnyagumi). Szívarrhythmiák Def: Arrhythmia a szív ritmusának vagy az ütés szaporaságának eltérése. A zavar kiterjedhet az ütem képződésére, vezetésére, vagy mindkettőre. A szívarrhythmiák előfordulása a korral együtt nő. A szív korral kapcsolatos elváltozásai (a rostos szövet képződése – fibrosis, - az izomtömeg csökkenése, a kötőszövet alapállománya, a kollagén állomány szaporodása, meszesedés és a koszorús erek szűkülete) hozzájárulnak az arryhythmiák keletkezéséhez. A szív ritmuszavarainak kiváltó tényezői közé soroljuk: - a myocardium ischaemiáját (a szívizom

vérszegénysége a vér odajutásának akadálya miatt) - hypokaliémia (a normálisnál alacsonyabb kálium a szervezetben) - szisztémás fertőzés - vérvesztés - digitális intoxikáció Az időseken az arrhythmiákat komolyabban kell vennünk, mivel csökkentik az amúgy is alacsonyabb perctérfogat iránti tűrőképességet, és ez syncopéhez (időleges eszméletvesztés az agyi vérellátás zavara miatt) összeeséshez, transiens ischemias rohamhoz, (TIA Transiens Ischemias Attack) és végül is demenciához vezethet. Az arrhythmia súlyosságának függvényében kialakulhat angina (szorító fájdalom) valamint embolus és thrombusképződés, myocardialis infarktus, cardiovascularis (szív és érrendszeri) elégtelenség, vagy akár hirtelen halál is az időseken. Arrhythmiák jelei és tünetei: - RR alacsonyabbá válása, - mellkasi fájdalom - az elmeállapot, a személyiség és a magatartás változása - szédülés érzése - nehézlégzés megjelenése

(dyspnoe) - szapora légvétel kialakulása (tachypnoe) - sápadt, hűvös nedves bőr Az arrhythmiák myocardialis ischemiát váltanak ki, olyan kísérő tünetekkel, mint a nehézlégzés, a RR ingadozása és angina. Idősebbeken az arrhythmiák kiválthatnak pangásos szívelégtelenséget, annak tüneteivel, mint dyspnoe, folyadék retentio és RR ingadozás. A pulzus lehet gyors, lassú, vagy szabálytalan Gondozás, ápolás - légzés, RR, pulzus mérése, tudatállapot megfigyelése - az előírt gyógyszerek beadásáról való gondoskodás http://www.doksihu - a beteget bátorítani abban, hogy hagyja abba a dohányzást, a szeszes italok fogyasztását - gondoskodni a folyadék elektrolit háztartás egyensúlyáról - digitális szedése esetén digitális intoxikációra gondolni, ha a beteg – étvágytalan, émelyeg, hány, hasmenése van, kellemetlen hasi érzés, fejfájás, fáradtság, homályos látás a panasza. Fontos az arról való gondoskodás, hogy a

beteg elkerülje az arrhythmiából adódó, származó szövődményeket. Cataracta (szürkehályog) Def: a cataracta a szemlencse fejlődési vagy degeneratív elszürkülése, átlátszóságának elvesztése, tehát a szemlencsén keletkező homály. A cataracta a leggyakoribb szemelváltozás időskorban. Kialakulásának sebessége egyéni A cataracta okaiként ismerjük: - a normál, életkor okozta elváltozásokat - lencsék traumás károsodását - egyéb szembetegségekhez másodlagosan csatlakozó eltérések, mint a diabetes a szemelváltozáshoz - gyógyszerek is okozhatják - veleszületett defectus (hiány, hiba) A fokozatos látásvesztéshez történő egyéni alkalmazkodás sokféle tényezőtől függhet: - a maradék érzékszervek állapota - a fizikai környezet - az életstílus - a személyiség A kezelés alapja a sebészeti eltávolítás. A betegek gyakran a vakító fényre panaszkodnak – ekkor sötét szemüveget kell viselni, hogy óvja az éles

fénytől. Gyakori panasz: Rossz látás, fejfájás, fokozott fényérzékenység, homályos, vagy többes látás, nem tudja a hirtelen sötétséget, a vakító fényt, a ragyogást tűrni. Gondozás, ápolás: cél a beteg segítése látásának maximális javítása érdekében - bátorítani a beteget a rendszeres szemészeti vizsgálatok elvégeztetésére - a látás ideiglenes javítására alkalmazandó szemcseppek használatának segítése - a szembe cseppentés szabályai - segíteni a külső fényeket kiszűrni - műtét után segíteni a beteget - látásnehezítettségből adódó problémák elkerülése Cerebrovasculáris esemény CVE A cerebrovasculáris eseményt stroknak is nevezik. Az agyban lévő egyik érnek elzáródása vagy megrepedése és így az állományba történő bevérzés. A szélütés (közkeletű angol nevén a stroke) olyan kórkép, amelyben az agyi artériák elzáródása, vagy megrepedése miatt az agyállomány elhalása következik be.

A szélütés cerebrovasculáris betegség, mely elnevezés onnan ered, hogy a kórkép az agyat (cerebrum) és az ereket (vaszkuláris) érinti. http://www.doksihu A szélütés a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és az Alzheimer kór után a második helyen álla a tartós agyi károsodást okozó ideggyógyászati kórképek között. Jóval gyakoribb az idősek körében, aminek rendszerint az az oka, hogy a kiváltó okok idővel súlyosbodnak. A 65 évesnél idősebbek körében lép fel a szélütések több mint 2/3-a. A szélütés valamelyest több mint 50%-ban férfiakban jelentkezik, azonban a halálos kimenetelű szélütés több mint 60%-a nők körében figyelhető meg. Ennek lehetséges oka az lehet, hogy a szélütés felléptekor az érintett nők átlagos életkora magasabb, mint a férfiaké. A szélütésnek 2 fajtáját különítjük el: - az ischemiás (vérellátás zavarán alapuló - hemorrágiás (vérzéses) formát A szélütés hátterében

80/%-ban ischemia áll, melyet egy artéria elzáródása okoz. A vérellátás hiányában az agysejtek nem jutnak elegendő mennyiségben a vérben oldott oxigénhez és glükózhoz (szőlőcukorhoz). A tranziens ischemiás attak melyet néha „mini-stroke”-nak is neveznek, gyakran fenyegető ischemiás stroke korai jele. (TIA: az idegrendszeri működés kiesését jelzi, amely hirtelen beálló ischemiával magyarázható) A TIA az agy egy területének elégtelen vérellátásából fakad, amely csak rövid ideig tart. A vérellátás gyors helyreállása miatt az agysejtek – a szélütéstől eltérően – maradandóan nem károsodnak. A szélütések 20%-a vérzéses szélütés, amelynek hátterében agyon belüli vagy akörüli vérzés áll. Ebben a típusban az ér megrepedése miatt a normális véráramlás akadályozott, és a vér beszivárog az agyi szövetekbe. Az agyállománnyal közvetlenül érintkező vér irritálja a szöveteket, és hegképződéshez

vezethet, mely epilepszia forrása. A szélütés mindkét formájában a legfőbb kockázati tényezők az ateroszklerózis (az artériák falában foltszerűen lerakódó zsírnemű anyagok, melyek beszűkítik, vagy elzárják az artériákat), magas vérnyomás, cukorbetegség és dohányzás. Az ateroszklerózis az ischemiás formában, a magas vérnyomás pedig a vérzéses formában bír nagyobb jelentőséggel. A szélütés gyakorisága az utóbbi évtizedekben csökkent. Ez főleg annak tudható be, hogy az emberek jobban tudatában vannak a magas vérnyomás és koleszterinszint kezelésének jelentőségével. Ezen betegségek kezelése csökkenti az ateroszklerózis kockázatát Panaszok, tünetek: - a szélütés és a tranziens ischémiás attak következménye attól függ, hogy az érelzáródás, illetve a vérzés az agynak pontosan melyik területén következik be. J - az agy speciális területét más és más artéria látja el. - Így ha elzáródás miatt a

bal láb mozgásait irányító agyterület károsodik, a láb elgyengül, vagy megbénul. - A jobb kar tapintást érzékelő központjának sérülése a jobb kar érzészavarával jár, - Mivel korai kezeléssel a mozgás- és érzészavar kezelhető, mindenkinek indokolt tisztában lennie a szélütés korai tüneteivel. - Bármiféle ilyen panasz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a panasz nem jár fájdalommal és hamar elmúlik - A 3-6 órán elül megkezdett kezeléssel a szélütés súlyosabb szövődményei nemegyszer megelőzhetők. Az ischemiás stroke leggyakoribb korai tünetei - Az arc egyik felének és az azonos oldali végtagok hirtelen elgyengülése, megbénulása, beszédartikulációs zavar; hirtelen fellépő zavartság, beszédképtelenséggel vagy a beszédértés zavarával; hirtelen látásromlás, vagy vakság, különösen,ha csak egy szemet érint, egyensúly, és koordinációs zavar, amely eleséshez vezet< hirtelen súlyos

http://www.doksihu - fejfájás, továbbá fonákérzések vagy érzéskiesés az egyik karon vagy lábon, vagy testfélen. A tranziens ischemias attack ugyanezekkel a tünetekkel jár, azonban perceken belül elmúlik, és csak ritkán tart tovább 1-2 óránál (a tünetek 24 órán belül megszűnnek) A vérzéses szélütés tünetei: nagymértékben hasonlóak az előzőekhez, de jellemző lehet a hirtelen jelentkező súlyos fejfájás, a hányinger és a hányás, az átmeneti vagy tartós eszméletvesztés (tudatzavar) és a nagyon magas vérnyomás. - Mindkét formában előfordulhat kóros légzés. Lassú, szabálytalan légvételek agyi beékelődés következményei lehetnek. Ez akkor léphet föl, ha a koponyán belüli nyomás jelentősen nő, ami az agyat és az agytörzs alsó részében elhelyezkedő légzőközpontot is nyomja (beékelődés veszélye). - A legtöbb ischemias stroke során a tünetek közvetlenül a szélütés után a legsúlyosabbak, az esetek

15-20%-ában előfordul azonban, hogy az állapot súlyosbodik, és a legsúlyosabb működészavar 1-2 nappal az inzultus után észlelhető. A vérzéses stroke-nál a panaszok rendszerint percek-órák alatt súlyosbodnak. - Napok, hónapok leforgása alatt bizonyos működések visszatérhetnek, mivel nem minden idegsejt pusztul el, akadnak olyanok is, amelyek csupán sérülnek, de működésük visszatér. - Egyes területek átvehetik a sérült régiók korábbi funkcióit; az idegrendszernek ezt a jellemzőjét plaszticitásnak nevezik. - A szélütés korai tünetei, beleértve a bénulást, állandósulhatnak is. - Az izmok tartósan merevek maradhatnak, és fájdalmas izomfeszülés is előfordulhat, nyelés, az artikuláció és a mindennapi tevékenységek ellátása továbbra is gondot okozhat. - Az emlékezés, gondolkodás, a figyelem vagy a tanulás zavarai továbbra is fennállhatnak. - A beteg időnként nem ismer fel egyes testrészeket, és nincs tudatában a

szélütést követő tüneteknek. - Előfordulhat, hogy tartósan nem képes uralkodni az érzésein, vagy depressziósnak érzi magát. - Látótér- beszűkülés, részleges halláskárosodás is lehet. - A szédülés, (vertigo) hosszú távú problémákat is okozhatnak. - A széklet és vizelettartás tartós zavara is jelentkezhet. - Bizonyos tényezők utalhatnak a szélütés kedvezőtlen kimenetelére. - Az eszméletlenséget okozó vagy a (beszédképességekért felelős) bal agyfélteke nagy részét érintő szélütés esetei különösen súlyosak - Az ischemiás károsodást elszenvedő felnőttekben 6 hónapon túl fennálló tünetek nagy valószínűséggel állandósulnak, szemben a gyermekekkel, akikben még hónapokig megfigyelhető javulás. - Az idősek rosszabbul gyógyulnak, mint a fiatalok. Az egyéb súlyos kórképekben is szenvedő (pl. demens) beteg javulására még kevesebb az esély - Amennyiben a vérzéses stroke során fellépő vérzés nem

túlságosan nagy kiterjedésű, és a koponyaűri nyomás növekedése sem kifejezett, a betegnek nagyobb esélye van a javulásra, mint az ischemiában szenvedő betegeknek. - A vér kevésbé károsítja az agyat, mint az elégtelen oxigén ellátás, ischemia. - A vérzést követően a gyógyulás hónapokig, sőt évekig tarthat. http://www.doksihu Megelőzés: A szélütést könnyebb megelőzni, mint kezelni. A fő megelőzési stratégia a fontos rizikófaktorok kezelése. A magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelendők; mérni kell a koleszterinszintet, és túl magas érték esetén csökkenteni kell azt, ezáltal csökkentve az ateroszklerózis kockázatát. Indokolt a dohányzás abbahagyása, és alkoholt is csak mértékkel szabad fogyasztani. A rendszeres testmozgás és túlsúly esetén a fogyás ugyancsak fontos tényező a megelőzésben (prevenció) Vérlemezke összecsapódást (aggregáció) gátló gyógyszerek, szedésével a szélütés (és

szívroham) kockázata csökkenthető. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vérlemezkék összetapadási és rögképződést elősegítő hajlamát, mely a szélütés gyakori oka. Rehabilitáció A szélütést követő fogyatékosságok intenzív rehabilitációval sok esetben leküzdhetők. A rehabilitációs feladatok és a testedzés fejlesztik az agy plaszticitását (egy agyi terület azon képességét, hogy egyéb működéseket is átvegyen), és segítségükkel az érintett megtanulhatja, hogyan használja az ép beidegzésű izmokat a kiesettek pótlására. A rehabilitáció céljai: a funkciók lehető legtökéletesebb helyreállítása, a testi kondíció fenntartása és javítása, továbbá a korábbi, megszokott mozgások újratanulása, szükség szerint újak megtanulása és begyakorlása. A siker a károsodott terület nagyságán és lokalizációján kívül függ a beteg általános fizikai állapotáról, a szélütés előtti állapottól, szellemi

képességektől, a szociális helyzettől, a tanulási készségtől és a hozzáállástól. Döntő fontosságú a türelem és kitartás. A rehabilitáció a kórházban azonnal megkezdődik, amint a beteg állapota azt megengedi rendszerint a felvételtől számított 1-2 napon belül, majd a kórházi elbocsátást követően ambulánsan, idősek otthonában, rehabilitációs intézményben vagy otthon folytatható. A foglalkozásterapeuták és a gyógytornászok ötleteket adhatunk arra nézve, hogyan lehet a mozgáskorlátozott betegek életét könnyebbé és otthonát biztonságosabbá tenni. A családtagok és barátok is hozzájárulhatnak a rehabilitációhoz, amennyiben tudják, hogy a szélütés milyen következményekkel járhat, ezáltal jobban meg is értik és segítik a beteget. Mind a szélütést átélt betegek, mind a gondozóik számára hajlamos lehet az önsegítő csoportokon való részvétel. Életkilátások: Néhány szélütésen átesett beteg

életminősége a kezelés ellenére kifejezetten rossz marad. Ezekben az esetekben az ápolás középpontjában a fájdalomcsillapítás, a kényelem megteremtése, a folyadék- és táplálékfelvétel biztosítása áll. A stroke-on átesett betegeknek mihamarabb intézkedéseket kell hoznia a jövőre vonatkozólag, mivel a stroke visszatérése vagy rosszabbodása időben kiszámíthatatlan. Az ily módon lerögzített állásfoglalás az orvosok számára az egyéni igényekhez szabott egészségügyi ellátás biztosításához irányadó lehet abban az esetben, amikor a döntések meghozatalára a beteg már nem képes. Agyvérzésben az agyállomány a koponyán belüli vérzés miatt károsodik. http://www.doksihu A szélütés ezen típusának két formáját különítjük el: az intracerebrális és a szubarachnoideális (pókhálóhártya alatti) vérzést. Az intracerebrális vérzés az agyon belül (az agyállományban) helyezkedik el, míg a szubarachnoideális

vérzés során a belső (lágy agyhártya) és középső (pókhálóhártya) agyhártya között van. Gondozás, ápolás: cél a beteg állapotának romlását megakadályozni, a funkcióit lehető legjobban helyreállítani és segíteni a beteget abban, hogy elfogadja a fizikai hiányossága létét. - a beteg légútjainak szabadon tartása (oldalra fordítás, leszívás, szájtoalett) - vitális jeleket mérni, dokumentálni - gondoskodni a folyadék és elektrolit háztartásról - nyelési reflex tudatában gondoskodni a táplálék bevitelről - székletlazító adása szükség szerint az erőlködés elkerülése miatt - fizikai szükségletek kielégítésében segítségére lenni, vagy teljesen kielégíteni (teljes ápolás) - a kommunikációs nehézségekkel küzdő betegeknél segíteni a kommunikációt - passzív mozgatásokat végezni - kényelmi eszközök alkalmazásának fontossága - segíteni a beteget napi élettevékenységében - nagyon fontos a beteg és

családtagok bátorítása, türelemre intése. - lelki támasz nyújtása Krónikus obstruktív tüdőbetegség Az idült obstruktív tüdőbetegséget az angol elnevezés – Chronic Obstruktive Pulmonary Disease – kezdőbetűivel leggyakrabban a COPD betűszóval szokták megjelölni. A COPD a légáramlás progresszív /fokozódó, előrehaladó/ korlátozottságával járó betegség, amelyet idegen anyag idült belégzésére létrejött, kóros gyulladásos reakció okoz. A COPD-ban a légzőrendszer kétféle kóros folyamata – az idült bronchitis /hörghurut/ és az emphysema /tüdőtágulat/ - egyidejűleg van jelen és okozza a beteg panaszait. A COPD gyakori betegség, mely mind a beteg és családja, mind az egészségügyi ellátás és az egész társadalom számára jelentős szomatikus, pszichés és anyagi megterhelést okoz. A betegség jellegzetességei: - köhögés, megszaporodott és megváltozott minőségű köpetürítés, nehézlégzés - a légúti

áramlás akadályozottsága (különösen kilégzésben) megnőtt mellkasi térfogat és lelapult rekeszek (felfújt tüdő) - lassú, fokozatos progresszió, viszonylagos irreverzibilitás, előrehaladott állapotban kórosan megváltozott gázcsere (hypoxia – oxigén hiány, hypercapnia – a vér magas széndioxid szintje) - a betegségre jellemző, hogy a panaszok és a tünetek hosszú ideig változatlanok (stabil Copd), de időnként hirtelen állapotrosszabbodás következhet be, ami megfelelő kezeléssel általában rövid idő alatt rendezhető. - a copd-t mindig valamilyen külső ok váltja ki, ez az esetek túlnyomó többségében – legalább 85%-ban a dohányfüst. http://www.doksihu A COPD kezelése: 1. a cigaretta elhagyása Mivel a dohányzás a legfontosabb kockázati tényező és bizonyított, hogy a cigarettázás abbahagyása lassítja a COPD progresszióját, ezért a kezelés elengedhetetlen része a cigarettázás abbahagyásának határozott

javaslata. A tartós oxigénkezelés mellett a dohányzás abbahagyása az egyetlen eljárás, mely alkalmas a beteg életének meghosszabbítására. Minden beteg esetében részletesen fel kell deríteni a dohányzási szokásokat, és ezt rögzíteni kell a dokumentációban. A betegnek el kell magyarázni betegségének a természetét, és egyértelműen tájékoztatni kell, hogy a cigaretta teljes elhagyása nélkül nem várható állapotának javulása. Ehhez segítséget kell számára felajánlani 2. Gyógyszeres kezelés Célja a panaszok mérséklése és az életminőség javítása – fulladás enyhítése, hörgtágítás útján. A COPD-ben szenvedő beteg gondozása, légzési rehabilitáció - A COPD azon betegségek közé tartozik, melyekben nem elegendő (bár fontos) a jól megválasztott gyógyszerek helyes alkalmazása, egyéb fizioterápiás módszerek alkalmazására is szükség van, valamint a beteg egész személyiségével, életmódjával is foglalkozni

kell. - A rehabilitációs program alapvető fontosságú része a betegek oktatása. Tisztában kell lenniük betegségük lényegével, a különböző eljárások alkalmazási módjával és hatásával. - A légzési rehabilitáció hatására javul a beteg fizikai állóképessége, terhelhetősége, kevésbé merül ki, légszomja enyhül; mindezek következtében jobb lesz a kedélyállapota, jobban bízik kezelésének sikerében. - A rehabilitációs eljárások és a gyógyszeres kezelés nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A tapasztalatok szerint a légzés rehabilitáció hatására a COPDben szenvedő beteg gyógyszerigénye mérséklődik, ritkábban kerül kórházba, így az életminőség javulásával együtt csökken a kezelés költsége is. A rehabilitációs eljárások közé tartozik a légutakban tapadó sűrű váladék oldása, az expektoráció elősegítése, a „hörgőtoalett”. - Erre a célja a legegyszerűbb meleg folyadék (tea)

rendszeres fogyasztása (esetleg mézzel). - Nagyon jó hatású fiziológiás konyhasó, Salvus víz vagy mukolitikus hatású gyógyszerek belégzése gyógyszerporlasztó (aeroszol) készülékből naponta kétszer vagy többször. (kívánatos volna, ha a COPD-ben szenvedő betegnek lenne otthon saját aeroszol készüléke, és azt rendszeresen használná is! - Az expektorációt célzó aeroszol kezelést érdemes hörgtágító (ipratropium, vagy ipraptropium és adrenerg szer keveréke) belégzésével bevezetni, így mélyebbre jut a nyákoldó gyógyszer és jobb hörgőtágító hatás érhető el, mint az adagolós aeroszolokkal. - Sok esetben nem könnyű a szívós váladék leválasztása a hörgőfalról, az ezzel járó köhögés nagyon kimerítheti a beteget. - A fulladás érzésére a beteg gyakran szaporább lézéssel reagál, hogy több levegőhöz jusson. Ez azonban csak egy bizonyos mértékig célravezető - Előfordulhat, hogy a szapora légzési izommunka

több oxigént használ el, mint amennyihez a szervezet hozzájut, gazdaságosabb lassabban, mélyebben, ritmusosabban lélegezni és a belégzés végén egy rövid légzésszünetet tartva időt adni az oxigén felszívódásához. Az ajánlott ütem kb azzal egyezik meg, ahogy lassan kimondom a következőket: „beszívom, benntartom, kiengedem”. Az előrehaladott COPD-ben szenvedő beteg valóban betegnek érzi magát. http://www.doksihu - - - - A köhögéstől, fulladástól kimerül, ezért hajlamos lesz a túlzott „önkíméletre”, inaktívvá válik. Ettől azonban még jobban csökken a teherbíró képessége Ennek elkerülésére a beteget arra kell késztetni, hogy ne töltse egész napját ágyban. Rendszeres időben keljen fel, öltözzön fel, rendszeresen mozogjon, igyekezzék önmagát ellátni. Végezzen kisebb bevásárlásokat, családjában vállaljon olyan feladatokat, amelyek megfelelnek állapotának. Az izolálódás, magányossá válás a

kedélyállapot, és ezzel együtt az általános állapot romlását eredményezi. Arra kell biztatni a beteget, hogy menjen emberek közé, találkozzék barátaival, családtagjaival. A tágabb értelemben vett légzés rehabilitációhoz tartozik a testedzés Ennek legegyszerűbb formája a rendszeres séta. Ez ne legyen megerőltető, nyári melegben inkább az enyhébb reggeli vagy délutáni órákat válassza a beteg. (ha lehet társaságban) A cél az izmok megmozgatása, a keringés élénkítése, kimozdulás az ingerszegény környezetből, testi és lelki felfrissülés. A speciális légzésjavító eljárások (légzőtorna) alkalmazása, megtanítása az erre felkészült gyógytornász feladata. Gondozás, ápolás: cél a krónikus obstruktív tüdőbetegség jeleinek és tüneteinek enyhítése, a szövődmények kivédése és megelőzése, valamint a beteg segítése abban, hogy életmódján hajtsa végre a szükséges változtatásokat. - dohányzás

abbahagyása, gyógyszerek helyes használata, támogatás, köpetürítés elősegítése, stb. Pangásos szívelégtelenség (insuficientia) Def: a szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a szívből percenként pumpált vér mennyisége (perctérfogat) elégtelen a test normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Sok oka lehet, beleértve számos betegséget, gyakoribb idősebb emberekben, mert idősebb korban gyakrabban fordul elő olyan betegség, amely szívelégtelenséget hozhat létre. Oka: a szívet, vagy a keringést érintő bármely betegség okozhat szívelégtelenséget. A károsodás esetenként csak a szívizmot érinti, csökkentve ezzel az összehúzódási képességet és vérpumpálás hatékonyságát. A leggyakoribb ok azonban a koszorúerek megbetegedése, ami a szívizom vérellátását és ezen keresztül oxigén és energiaellátását csökkenti, így végül szívrohamot okoz. A miokarditisz (a szívizom gyulladása, amit

baktérium, vírus, vagy más mikroszkópikus organizmus okoz) a szívizmot ugyanúgy károsíthatja, ahogy például a cukorbetegség, a túlműködő pajzsmirigy, vagy a nagymértékű kövérség. A szívbillentyű betegségei elzárhatják a véráramlás útját a szív üregei vagy a szív és a nagy artériák között. Máskor a billentyű elégtelenül működik, ami a vér visszafolyását teszi lehetővé. Ezek az állapotok növelik a szívizom munkáját, és végül csökkentik a szív összehúzódásának erősségét. Más betegségek elsősorban a szív ingerületvezető rendszerét károsítják, ami lassú, gyors, vagy szabálytalan ritmusú szívműködést okoz, és emiatt a vér nem pumpálódik megfelelően. Hónapokig vagy évekig tartó erőteljes munka után a szív nagyobbá válik, ami csökkent pumpafunkcióhoz és szívelégtelenséghez vezethet. A pericardium – a szív átlátszó vékony http://www.doksihu külső burka – esetenként keményebbé

válik. Ez a megkeményedés nem engedi, hogy a szív az ütések között kitáguljon, és így a vérrel való telítődés elégtelenné válik. A szívelégtelenség oka egyébként a világ különböző részein más és más, mert az előidéző betegségek is különbözőek. Például a trópusi – elsősorban fejletlen – országokban a szívizomban megtelepedő paraziták tipikus okai a fiatalok szívelégtelenségének. Panasz, tünet: A kompenzálatlan szívelégtelenségben fizikai aktivitás során az emberek fáradtnak, gyengének érzik magukat, mert az izmaik nem kapnak elegendő mennyiségű vért. A dagadás (ödéma) szintén sok tünetet okoz. A nehézségi erő mellett az ödéma helyét és mértékét az is befolyásolja, hogy a szív melyik része károsodott elsősorban. Bár a szív egyik oldalának betegsége a szív egészének elégtelen működését okozza, a jobb vagy bal szívfél elégtelen működésének tünetei gyakran kifejezettebbek. Jobb

szívfél betegség esetén a szív jobb felébe befolyó vér gyülemlik fel, ami a lábfej, a boka, a láb, a máj és a has ödémáját okozza. Ezzel szemben a bal oldali szívelégtelenségben a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, ami nagyfokú nehézlégzést okoz. Először ez csak fizikai terheléskor jelentkezik, de ahogy a betegség súlyosbodik, már nyugalmi helyzetben is észlelhető. Néha a nehézlégzés éjszaka, fekvő helyzetben jelentkezik, mert a folyadék a tüdőbe kerül. A beteg gyakran felébred, levegőért kapkod, vagy zihál. A nagymértékű folyadékfelszaporodás (akut tüdő ödéma) életveszélyes állapot. A diagnózist megerősíti: - a gyenge és gyakran szapora pulzus, - a csökkent vérnyomás - a kóros szívhangok egyes fajtái, - megnagyobbodott szív, - duzzadt nyaki vénák - folyadék a tüdőben, - megnagyobbodott máj, - gyors súlynövekedés - duzzadt has, vagy lábak A mellkasröntgenen a megnagyobbodott szív és a tüdőben

összegyűlt folyadék látható. A szív teljesítőképességét vizsgálják más eljárásokkal is, pl.: echokardiográfiával és elektrokardiografiával (EKG). Egyéb vizsgálatok szükségesek a szívelégtelenséget kiváltó alapbetegség kimutatására. Kezelés: A fizikai aktivitás elviselhetőbbé tételére, az életminőség javítására és az élet meghosszabbítására sok mindent lehet tenni, de a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára általában nincs valódi kezelés. A terápiának három sarkalatos pontja van: - a alapbetegség gyógyítása, - a szívelégtelenséget rontó egyéb tényezők megszüntetése és - magának a szívelégtelenségnek a kezelése Az alapbetegség gyógyításakor műtéttel lehet korrigálni a szűkült vagy elégtelen szívbillentyűket, a szívüregek közötti kóros összeköttetést, vagy a koszorúerek elzáródását, amely kórállapotok mindegyike szívelégtelenséghez vezethet. Néha az okot teljes

mértékben meg lehet szüntetni, sebészi beavatkozás nélkül is például antibiotikumokkal kezelik a http://www.doksihu gyulladást, vagy gyógyszerekkel, sebészeti beavatkozásokkal vagy sugárterápiával gyógyíthatják a túlműködő pajzsmirigyet, gyógyszerekkel csökkenthető és szabályozható a magas vérnyomás is. A dohányzás, a sós ételek, a túlsúly és az alkoholfogyasztás, a környező levegő kifejezetten magas vagy alacsony hőmérséklete fokozza a szívelégtelenség kifejlődésének esélyét, és ronthatja az állapotot. Az orvos megfelelő módszereket javasolhat a betegnek a dohányzásról való leszokás segítésére, megfelelő, sószegény diétára, az alkoholfogyasztás megszüntetésére, vagy az általános erőnlétjavító, könnyű tréning végzésére. Súlyosabb keringési elégtelenségben néhány napos ágynyugalom írható elő, ami a gyógyítás fontos része. Magát a szívelégtelenséget leghatékonyabban a kiváltó

betegség megelőzésével, vagy korai gyógyításával lehet kezelni. Ha erre nincs is mód, a kezeléssel a szívelégtelenségben szenvedő emberek élete meghosszabbítható és életminősége is javítható. Gondozás, ápolás: cél a szív munkájának csökkentése, hogy a perctérfogatot emelni tudjuk és ezáltal is csökkentsük a vasculáris pangást (érrendszeri pangás) - figyelni a köhögést, a nehézlégzést, az ödémát, ebből adódó ápolási feladatok - megfigyelni, hogy mozgásra vagy feladatok elvégzésére mekkora a beteg terhelhetősége - a diuretikus kezelésre felkészíteni a beteget - az ürített folyadék mérése, ts, vizelet mennyisége - az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaira figyelni (előfordulhat: hányinger, hányás, étvágytalanság, fejfájás, (digitálisz) - azonnal értesíteni az orvost, ha az állapot kiújulását, fokozódását észleljük légszomj fokozódásánál köhögés jelentkezik lábfej, boka ödéma testsúly

emelkedése - felkészülni az oxigén th-ra - segíteni a beteget a napi életritmus kialakításában - érzelmi támogatás nyújtása betegnek, családnak egyaránt - a stresszes helyzetektől óvni a beteget. Decubitus röviden Def: nyomás hatására, szöveti oxigénhiány miatt létrejött, körülírt szövetelhalás. Köznapi nevén: felfekvés. A tartósan ágyhoz kötött betegeknél általában a keresztcsonton, se sokszor a nagytomporon és a sarkakon is, a bőr vérellátási zavara következtében mély, nedvedző, csontig hatoló, gyakran felülfertőzött sebek alakulnak ki. Az idősek számára kockázati tényezők: - immobilitás, - a fájdalomérzés csökkenése, - bénulás, - táplálkozási elégtelenség, - romlott keringés, - incontinentia, - elhízás, - ödéma, http://www.doksihu - anaemia - zavartság, - nedves, meleg környezetben lévő bőrfelület A decubitus kialakulásának gyakori helyei: sarok, sacrum, (keresztcsonti tájék), könyök, háti

csigolya. Gyakorlatilag bármely állandó nyomásnak kitett területen előfordulhat, akár a fülön is. Nagy a fertőzés veszélye!!! A megelőzésen van a hangsúly!!! Gondozás, ápolás: cél a felfekvés megelőzése, ha már kialakult a decubitus akkor a gyógyításra alkalmas eszközök alkalmazása. A test megfelelő tisztántartása, incontinentiában szenvedő beteg megfelelő ápolása. Lassú nehéz gyógyulás, gyógyítás, nagy türelmet, gondos ápolást igényel, igyekezzünk inkább megelőzni kialakulását. A megelőzés legfontosabb eleme a fekvő beteg állandó forgatása, de ahol ennek ellenére mégis enyhe bőrpírt észlelünk, a sósborszeszes bedörzsölés, vagy a neogranormonnal történő napi többszöri kenegetés segíthet. A széklet és vizelet azonnali eltávolítása szintén hozzájárul a felfekvés kialakulásának elkerüléséhez. A veszélyeztetett területet tehermentesíteni lehet gyűrűkkel és párnákkal, de léteznek vényre

kapható, speciális antidecubitus matracok is, melyek felírását a családorvostól lehet kérni. (Bővebben az ápolástan anyagban!!!!) DEMENTIA Def: a lelki és szellemi képességek csökkenése, az intellektus, a társadalmi viselkedésmódok, és az alkalmazkodási képesség fokozatos hanyatlása. Az életkor előrehaladtával agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előre haladásával – bár nem törvényszerűen – előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik. Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünet együttest takar, melynek fő összetevői az

emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik. Előfordulás: A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. 65 évnél idősebb lakosság körében 15%-ban enyhe kognitív hanyatlás – a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot – figyelhető meg. demencia ebben az életkorban 1%-ban jelentkezik, az az arány ötévente kb kétszeresére nő, így 90 éves korra 30-35% a demensek aránya. A visszafordítható demenciák legfontosabb okai: - drog: korszerűtlen altatók, antiparkinzon szerek, régi típusú antidepresszáns, egyes antiepileptikumok. - emocionális betegségek: depresszió, szorongás - metabolikus és endokrin betegségek: diabetes

mellitus, hypo/hyperthyreosis (pajzsmirigy alul, és túlműködés) http://www.doksihu - érzékszervi betegségek: látás, és halláscsökkenés - neurológiai betegségek: a liqvorkeringés agykamratágulat - trauma, tumor. - infectio: meningitis - alkohol megvonás: alkoholos enkefalopatia részleges elakadása miatt kialakuló Tünetek: - memóriazavar mellett fennálló egyéb tünetek, mint pl. az érzékszervi úton történő ingerek komplex felismerésének zavara (agnózia) - a beszéd értésének vagy kifejezésének zavara (afázia) - az összerendezett mozgások zavara (apraxia) - vagy az absztrakt gondolkodás (ítéletalkotás, cselekedetek következményeinek előrelátása, előretervezés) zavara miatt az érintett egyén szociális funkciói is károsodnak. A két leggyakoribb demencia típus: 1. Alzheimer kór 2. Vaszkuláris demencia Tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a

meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet, a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző, gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett. A betegség lefolyását alapvetően a kiváltó ok határozza meg. Alzheimer kór esetén fontos a korai felismerés, de oki terápiára egyenlőre nincs lehetőség, a cél a betegség rosszabbodásának lassítása specifikus terápiával. Szekunder demenciák esetén a kiváltó ok kezelésével, megszüntetésével jelentősen csökkennek a tünetek, javul az állapot, bár előfordulhat, hogy a javulás mértéke nem éri el a kiindulási szintet. Súlyossága szerint lehet: Enyhe: Jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az

ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő. Középsúlyos: az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető. Súlyos: állandó felügyeletet igényel. A személyes higiénét elhanyagolja, a gondolkodás inkoherens (a képzettársítás összefüggéstelensége) Kezelés Gyógyszeres kezelés: különböző célok szerint zajlik a megfelelő gyógyszer kiválasztása: ha elsősorban az emlékezést, tanulást (kogníciót) szeretnénk javítani, akkor az ún. nootrop szerek közül választhatunk. Ide tartoznak a gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, cerebrolysin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. Ha kellő dózisban 3-4 hónapon át alkalmazva nincs hatás, akkor érdemes az alkalmazott szer helyett ennek a csoportnak egy másik tagját kipróbálni. Ha a progressziót (az állapot romlását) akarjuk lassítani, akkor

Alzheimer-kórral együtt jelentkező egyéb demenciák esetén az E-vitamin és selegilin terápia jön számításba. Ha depresszió súlyosbítja a beteg állapotát, akkor korszerű antidepresszánsok vagy orbáncfű-kivonat adható a tünetek javítására. A depresszió mellett ezek a szerek a szorongásoldásban is szerepet játszanak. Alvászavar esetén csak a legkorszerűbb altatókkal http://www.doksihu szabad próbálkozni. Ha téveszmék, hallucinációk és ezeket kísérő agitáció, agresszió jelentkezik, akkor a beteg számára antipszichotikumokat ír fel az orvos. Természetesen a nem gyógyszeres terápiának is fontos szerepe van a gyógyulás elősegítésében. Ez minden eseten egyénre szabott kell legyen, és a beteg mellett az őt gondozó hozzátartozókra is ki kell terjedjen! Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (incontinentia, éjszakai

elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos. A hosszantartó gondozás, az állapot nem kellő javulása felemésztheti a gondozó hozzátartozóit is, akinél kialakulhat testi (pl. lumbágó) vagy lelki (pl depresszió) betegség egyaránt Fontos, hogy aki ilyen beteget ápol, a maga egészségét is vegye kezébe, ezért a hasznos információk címszó alatt néhány szemponttal megpróbáljuk megkönnyíteni az ő helyzetüket is. Megelőzés A befolyásolható kockázati tényezők közül a szélütés kilencszeresére fokozza a demencia kockázatát! Ez is mutatja, hogy az olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás, magas vérzsírszint és a cukorbetegség, az erek károsítása révén hozzájárulhatnak demencia kialakulásához. Az alkohol, drogok (beleértve a központi idegrendszerre ható gyógyszereket is) és a dohányzás szintén hozzájárulhatnak a szellemi hanyatláshoz. Ezért nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása már fiatal korban,

a rendszeres orvosi kontroll vizsgálatok, és a tüneteket nem okozó krónikus betegségek kezeltetése is! A gondolkodási képességek megtartását, védelmét segítő tényező az iskolai végzettség. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetén 75 éves korra kétszer gyakoribb a demencia kialakulása, mint a magasabb végzettségűeknél, ezért nagyon fontos a szellemi aktivitás. Gyógyulási esélyek A gyógyulási esélyek a kiváltó októl függően igen különbözőek lehetnek. A demenciák 90%ában az elsődleges cél az állapotromlás megállítása, az életminőség javítása Vannak azonban olyan kórképek, melyeknél jelentős javulás várható (reverzibilis demenciák, 10%). Előfordul, hogy a demencia kialakulásában gyógyszerhatás játszott közre, ilyenkor a gyógyszer elhagyásával az állapot javítható, megszüntethető. Depresszió mellett is gyakran kialakul mentális hanyatlás. Alkoholfogyasztás, toxikus állapotok, trauma,

(fejsérülés), agyvelőgyulladás során is számolnunk kell demencia kialakulásával, mely a kiváltó ok felszámolásával megszüntethető. Speciális reverzibilis forma az ún normál nyomású hydrocephalus is. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje A demens betegek ellátásának szintjei: - háziorvosi ellenőrzés - otthon gondozás/ápolás hozzátartozó által - házi ápolás, szociális gondozás - idősek napközi otthoni ellátása - demens betegek napközi otthona - területi gondozási központok - idősek otthonai (magán, egyházi, önkormányzati) - elmeszociális otthonok - kórházak akut osztályai - kórházak krónikus és rehabilitációs részlegei http://www.doksihu - pszichiátriai és neurológiai osztályok, általános szakrendelések - specializált gerontopszichiátriai osztályok - geriátriai szakrendelések - demencia centrumok Speciális ápolási teendők A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos

stádiumában a betegek saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni, mindaddig míg a beteg a saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és az eltérő rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja. A betegség progressziójából fakadóan az előre haladottabban dementálódott személy 24 órás felügyeletre szorul. A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel, különösen, ha a demencia tüneteihez delírium, téveszme vagy testi fogyatékosság is társul. A gondnokság alá nem vont beteg személyes szabadságjogainak korlátozása alapvetően a pszichiáter szakorvos mérlegelési körébe tartozik, az ilyenkor követendő eljárási és dokumentációs szabályokra a belátásra képtelen betegekkel kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak és követendők. A beteg állapotának, magatartási tüneteinek és a gondviselők terhelhetőségének változásai

szükségessé tehetik a demens beteg hospitalizációját. Szakmailag indokolatlan és kártékony – jóllehet emberileg érthető – helyzet, ha a demens beteget a hozzátartozók a kritikus magatartászavar megszünte után sem hajlandóak fogadni, mert ellátása 24 órás felügyeletet igényel. Ilyenkor gyakran a demens beteg a pszichiátriai osztályról az elme-szociális otthonba távozik, vagy a pszichiátriai osztályon meghal. Szükséges az ilyen helyzetekben az indokolatlan és költséges túlápolás megelőzésének, azaz a beteg fekvőosztályon kívüli ápolásainak gyakorlati feltételeit pár héten belül megteremteni (pl. a gondnokság alá helyezés gyors elindításával, és az elme-szociális otthoni várólisták rövidítésével). Fizikai aktivitás A demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai szakaszában célszerűen irányítható és ösztönzendő. Előrehaladottabb stádiumban a demens betegek fizikai aktivitása gyakran céltalan

(pakolászás, elkóborlás, éjszakai zavart manőverek), ezért azok visszaszorítása a gondozó pszichiáter és a gondviselő személy(ek) közös feladata. Célzott gyógytorna feladatok társuló motoros deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg kooperációja függvényében megkísérelhető. Diéta A demens betegek számára állapotuk speciális diétát nem indokol, ilyet csak a társuló, vagy alapbetegségekre való tekintettel lehet indokoltan előírni. Betegoktatás A demens beteg belátása korlátozott, oktatását a követendő viselkedésről a gondozóra szükséges bízni. A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai: - egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el százszor, ha kell - kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek) - minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat - legyünk következetesek (azonnali jutalmazás, büntetés) - fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk

http://www.doksihu - emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját - mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat, és ezek függvényében biztosítsunk autonómiát a betegnek - gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek) A demens személyt gondozó hozzátartozó aktuális pszichés állapotának a diagnosztikája és kezelése is kiemelt jelentőségű. Ez lehet az aktuális problémákra irányuló, biztosíthat ventillációs lehetőséget, de a spektrum a gondozó pszichés kórállapota – gyakran depressziója, kiégése – felismerésig és kezeléséig terjed. Előnyös lehet a hozzátartozók csoportjainak. A demens beteg optimális életfeltételeit saját otthona és a hozzátartozói figyelme és gondoskodása képes biztosítani. Sajnos, e feltételek az esetek nagy részében csak részlegesen adottak. A demens beteg egészségügyi ellátása, gondozása normatív esetben alapellátási

kompetencia, szakorvosi ellátást csak a kóroki diagnózis felállításához, és speciális ismereteket, tapasztalatokat igénylő helyzetek megoldásához, valamint a hospitalizációt igénylő állapotok ellátásához szükséges igénybe venni. A beteg alapellátását végző orvos gondoljon demenciára, és utalja a beteget célzott vizsgálatra (demencia centrumba) ha: - a beteg vagy környezete fokozódó feledékenységről, vagy zavartságról panaszkodik - átmeneti akut zavartság jelentkezik idős személynél - depressziós tünetekről számolnak be idős (60 év feletti) személyeknél - ha a korábbi compliance elvész - ha a külső megjelenés, kritikai viselkedés szembetűnően romlik - környezetváltozásra akut zavartság alakul ki - a megözvegyült személy önellátásra képtelen lesz - ha a beteghez intézett konkrét kérdésekre a kísérő hozzátartozó válaszol. Rehabilitáció A demencia reverzibilis formáiban van remény a tünetek részleges

vagy teljes megszüntetésére. Ezekben az esetekben az elérhető egyéni vagy csoportos rehabilitációs programokról, intézményekről és a rehabilitáció hatásainak követéséről a komplex neuropszichiátriai állapotfelmérést végző demencia központ szakorvosai, vagy szakpszichológusai nyújtanak tájékoztatást, illetve tesznek javaslatot. Gondozás A demens beteg gondozását a gondviselő végzi, aki a beteg fizikai, egészségügyi szükségleteit is biztosítani hivatott a beteg helyett. A betegség előrehaladásával a gondozás 24 órás felügyeletet tesz szükségessé. A beteg otthoni szociális gondozásához a települési önkormányzat illetékes intézményei, ápolásához a háziorvosokon keresztül a házi ápolási szolgálat nyújthat segítséget. A gondviselő időszakos jelleggel az önkormányzati üzemeltetésű ápolási otthonok, vagy krízishelyzetben a területileg illetékes fekvőintézmények kapacitását is igénybe veheti az oda

beutalni jogosultak egyetértésével. A demens betegek állapotának, ellátási szükségleteinek követése a háziorvos feladata. E feladatának ellátásához a demencia központok szakmai támogatására számíthat. http://www.doksihu Rendszeres ellenőrzés A demens betegek rendszeres ellenőrzése a betegek előrehaladott életkora miatt gyakori egyéb betegségek miatt az alapellátás feladatkörébe tartozik. A háziorvos a gondviselővel rendszeres és eseti kommunikációt folytat, és szükség esetén saját életterében látogatja a demens beteget, így környezettanulmányt is módja van folytatni és igény szerint a házi ápolást is elrendeli, felügyeli. A demencia központokat demencia és az azzal szövődő neurológiai és pszichiátriai tünetek ellenőrzését, a célszerű terápia és a diagnózis folyamatos felülvizsgálatát végzik. A kizárólag neurológus, pszichiáter illetve demencia centrum szakorvosa által történő rendelés vagy

javaslat alapján támogatott, vagy fokozottan támogatott és a beteg számára szükséges hatóanyagokat, gyógyszerkészítményeket, ápolási eszközöket javasolják, illetve szükség szerint rendelik a beteg részére. Minden egyes kontroll alkalmával mérlegelni kell:  Szuicidum veszélyét  Az agresszív viselkedést  Az elkóborlás lehetőségét  Az elesés, elszédülés veszélyét  A delírium kialakulásának esélyét  Az ápolással kapcsolatos abúzus vagy elhanyagolás lehetőségét Gondozási alkalmazások Cél: a betegek optimális egészségi állapotban tartása, a beteget védelmezni a sérülésektől. Fizikai, valamint intellektuális stimulusokkal ellátni. Cukorbetegség (Diabetes mellitus) Def: a cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi nevén: inzulinfüggő), a másik a 2-es típusú

cukorbetegség (régi nevén: nem inzulinfüggő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik: az 1-es típus esetében inzulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges inzulin hiány és/vagy inzulin hatás csökkenés tapasztalható. A cukorbetegség tünetei: A megnövekedett vizelet mennyiség, a fokozott folyadékfelvétel az állandó szomjúságérzet miatt, valamint a más okokkal nem magyarázható fogyás. Ezeken kívül előfordulhat még étvágytalanság, hányinger, hányás, homályos látás. Nehezen gyógyuló időről-időre visszatérő fertőzések is cukorbetegségre utalnak. Lábikra görcs, kézujjakon zsibbadás jelentkezhet A cukorbetegség szövődményei - különböző szív- és érrendszeri betegségek, ischemiás szívbetegség, infarctus, szélütés - magas vérnyomás betegség - erek elmeszesedése (aetherosclerosis) - végstádiumú veseelégtelenség - idegrendszer károsodása - retina károsodása

- gyakoriak a csont és izületi elváltozások Hypoglikémia esetén az orvos glükóz (szőlőcukor) visszérbe fecskendezésével másodpercek alatt eszméletre tudja téríteni a beteget. Egyébként célszerű, ha minden cukorbeteg – http://www.doksihu epilepsziáshoz hasonlóan – személyi iratai között feltűnő helyen figyelmeztető írást tart, amely tartalmazza a diagnózisát, diétáját és az adott inzulinmennyiséget, továbbá azt is, hogy hajlamos hipoglikémiás kómára. Ez a feljegyzés számottevően megkönnyíti az elsősegélyt nyújtó dolgát. Az eszméletlen beteggel egyébként tilos cukros vizet itatni, még kevésbé cukrot nyeletni, mert esetleg félrenyeli és megfullad tőle. A családtagok megtanulhatják ellenben a glukagon injekció beadását, hogy az orvos vagy a mentő megérkezéséig segíteni tudjanak. Hyperglikémia esetén víz, cukrozatlan tea adása, eszméletlenség esetén azonnal mentő hívása szükséges. A magas

vércukorszint agysejt pusztító hatású A cukorbetegek korszerű kezeléséhez hozzátartozik a betegek tanítása a korszerű diéta összeállítására. A cukorbeteg megfelelő étrend és inzulin- vagy tablettaadagolás mellett lényegében az egészséges emberhez hasonló életesélyekkel rendelkezik. Az étrendi és más előírások be nem tartása viszont a hyper- és hypoglikémiás kómán kívül más szövődményeket is okozhat: a környéki idegek gyulladását és szemideggyulladást, érlemeszesedést, szürkehályogot, és vesekárosodást. A cukorbetegek kezelésével foglalkozó orvosok tapasztalata az, hogy a cukorbeteg sorsa a szövődmények előfordulásának gyakorisága és súlyossága attól függ, hogy mennyire sikerül a cukoranyagcserét, a vércukorszintet normális nívón tartani. Nem elég tehát az, hogy az orvos a diétát és a gyógyszert elrendeli, hanem szükség van arra is, hogy a beteg a diéta elkészítését, a kalóriaszámlálást el

tudja végezni, tehát az utasításokat betartsa. A diabetesz kezelésére használt gyógyszerek: A vércukorszint csökkentő tabletták /orális antidiabetikumok/ magától érthetően csak vényre kaphatók, csak megfelelő diéta mellett szedhetők, hatásmódjuk szerint több nagy csoportot különböztetünk meg. A cukorbetegek egy része inzulin adására szorul. Az inzulinkészítmények inzulintartalmát nemzetközi egységben (NE) adják meg. A legtöbb inzulin oldat – a hazánkban forgalomban lévők is – 1 ml-ben 40 NE-et tartalmaz. Inzulin befecskendezéséhez az 1 vagy 2 ml-es fecskendőket használunk és újabban előretöltött, korszerű, könnyen kezelhető patronos inzulinadagoló készülékek kerülnek forgalomba. Ezek toll nagyságúak és formájúak, ezért ezeket „pen” inzulinoknak nevezzük. Gondozási ápolási alkalmazások: cél a szükséges változtatások elérése a beteg életmódjában, hogy a cukorbetegségét ellenőrzés alatt tudja

tartani, és annak káros hatását korlátozza. - megfelelő étrend kialakításában segítséget nyújtani (fehérjedús) - észrevenni a tüneteket: verejtékezés, gyors pulzus, kipirult arc, /hyperglikémia/ - figyelni a lábápolásra /nehezebb a sebgyógyulás/ - gyógyszerelés, inzulin beadás szabályait betartani - gombás fertőzések elkerülése - keringés romlásának elkerülése, (öltözködés, napi bőrápolás jelentősége) http://www.doksihu Diverticulosis Def: a leggyakoribb vastagbél betegség, amelynek gyulladásos formája a diverticulosis (kiöblösödés) Általában tünetmentes eltérés, melyben diverticulumok alakulnak ki a vastagbélben A diverticulosis gyakorisága 70 év körül mintegy 40 % Keletkezésének kockázati tényezői: - öregedés, - elhízás, - széklet szorulásos anamnézis - emocionális stressz, - alkohol, - gyakori nagyfokú köhögési roham - alacsony rosttartalmú táplálkozás. Szövődménye lehet: bélátfúródás,

súlyos fokú bélvérzés, béltályog, bélsipoly, bélelzáródás. Tünetek: lehetnek enyhék, vagy hirtelen kezdődve súlyosak: hasi fájdalom, borzongás, láz, émelygés, rectális vérzés Gondozás ápolás cél a diverticulosis tüneteinek megszüntetése, a tünetek kiújulásának elfojtása és a komplikációk megelőzése. Ápolási beavatkozások: - Ágynyugalom biztosítása - Orvos utasítására csak folyadék adása, vagy még az sem - Folyadékpótlás intravénásan, ehhez kapcsolódó ápolói feladatok - Hangsúlyozni a magas rosttartalmú ételek fontossága, bevezetése - Analgetikumok, nyugtatók, görcsoldók, antibiotikumok, valamint helyileg meleg pakolás alkalmazása (has melegítése) - A székrekedés megelőzésének fontossága - Napi testmozgásra való buzdítás Törések Def: a törés a csont folytonosságának részleges, vagy teljes megszakadása. A korral járó változások, mint az izmok erejének csökkenése, az inak, a szalagok, a

porcnak gyengülése is hozzájárul a gyakoribb csonttörésekhez. A mozgásszervi betegségek, a zöld hályog, szürke hályog, idegrendszeri problémák emelik a törések kockázatát. Leggyakrabban a kéz, láb, combcsont, combnyak törés, csigolyák Az idősek töréseinek helyreállítása utáni gyógyulás akkor eredményes, ha elkerülik az alábbi szövődményeket: tartós mozgásképtelenség, izületi kontraktúra, bőrdefektus kialakítása, idegi sérülés. A töréseket azonnal kezelni kell A törések tünetei és jelei függnek a törés helyétől, súlyosságától, és hogy mennyi idő telt el a töréstől. Valamennyi törésre jellemző tünetek, jelek: - Fájdalom - A sérült rész mozgatása nem lehetséges, - sápadtság, - véraláfutás, (bőrvérzés, vérzéses beszűrődés miatti bőrelszíneződés) - ödéma, - deformitás, zavartság, recsegés. http://www.doksihu A combnyaktörés specifikus jelei: rövidülés, flexió (hajlás, hajlítás),

gyengeség, külső kifordulás, fájdalom a térdben, a törés helyén (néha nincs fájdalom). Gondozás, ápolás cél a rehabilitáció elősegítése, az immobilitás idejének a csökkenése, a szövődmények megelőzése és annak megakadályozása, hogy a beteg ismét elessék. Glaukoma (zöldhályog) Def.: a szem belső nyomásának fokozódása és ez károsítja a látóideget Általában 40 éves kor felett alakul ki. A heveny glaukómás roham heves szem és fejfájással, hányingerrel, látásromlással jár. Amennyiben kezelését nem kezdik meg időben, vakságot okozhat. Az idült glaukóma általában észrevétlenül alakul ki, tünete lehet a látásromlás, szem és fejfájás. A kezeletlen glaukóma a látás elvesztéséhez, vaksághoz vezethet. Gondozási, ápolási alkalmazások: cél a látásvesztés megakadályozása. Szűrővizsgálatok jelentősége, szemcseppek helyes használata. Magasvérnyomás-betegség A magasvérnyomás-betegség (hipertenzió,

hipertónia) az artériában fellépő kórosan magas nyomás. A hipertónia szó sok emberben a rendkívüli feszültséghez, az idegességhez vagy a stresszhez kötődik. Orvosi szempontból a hipertenzió magas vérnyomást jelent, függetlenül annak okától. Mivel általában évekig – valamely létfontosságú szerv károsodásáig – nem okoz tüneteket, „csendes gyilkosnak” nevezték el. A kezeletlen magas vérnyomás növeli az olyan problémák kockázatát, mint az agyvérzés, a verőértágulat, a szívelégtelenség, a szívroham és a vesekárosodás. A magas vérnyomás gyakrabban fordul elő idősek között. A vérnyomás mérésekor két értéket rögzítenek. A magasabb érték az artériákban a szív összehúzódásakor (a szisztolé alatt) létrejövő legnagyobb nyomást tükrözi. Az alacsonyabb érték pedig a közvetlenül a szív összehúzódása előtt (a diasztolé alatt) az artériákban létrejövő legkisebb nyomást mutatja. A vérnyomás

értékét szisztolés/diasztolés nyomásként írják le – például 120/80 Hgmm (higanymilliméter). Ezt úgy kell olvasni, hogy 120 per 80 A magas vérnyomás definíció szerint a nyugalomban mért 140 Hgmm vagy afölötti átlagos szisztolés, és/vagy a nyugalomban mért 90 Hgmm vagy afölötti diasztolés nyomást jelenti. Minél magasabb azonban a vérnyomás, annál nagyobb a kockázat – még normális értékeken belül is -, ezért ezek az értékek némiképp önkényesek. Azért állapították meg itt a határokat, mert azok, akiknek vérnyomása ezeknél magasabb értékű, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szövődmények tekintetében. A legtöbb magas vérnyomású betegben mind a szisztolés, mind a diasztolés nyomás magas. A kivételt az idős emberek jelentik, akiknek csak a szisztolés vérnyomásuk magas (140 Hgmm vagy ennél több), míg a diasztolés nyomásuk normális vagy alacsony (kevesebb, mint 90 Hgmm). Ezt a rendellenességet izolált

szisztolés magas vérnyomásnak hívják. http://www.doksihu A 180/110-nél magasabb, tüneteket nem okozó vérnyomás hipertóniás sürgősségi állapotot jelent. A magas vérnyomás igen súlyos formája a vészhelyzetet jelentő malignus (rosszindulatú) hipertónia. A vérnyomás ekkor legalább 210/120 Hgmm, ez 200 magas vérnyomásos beteg közül csupán egyben fordul elő. Sokszorta gyakoribb azonban feketékben, mint fehérekben, férfiakban, mint nőkben, az alacsonyabb gazdasági-társadalmi csoportokban, mint a magasabbakban. A hipertóniás sürgősségi állapottal szemben a malignus hipertónia számtalan komoly tünetet okozhat. Kezelés nélkül általában 3-6 hónap alatt halálhoz vezet Ha valamilyen változás (például fokozott aktivitás, vagy erős érzelem) átmeneti emelkedést okoz a vérnyomás értékében, működésbe lép a szervezet egyik kompenzáló mechanizmusa, hogy ellensúlyozza a változást, és normális értéken tartsa a vérnyomást.

Például a szív által kipumpált vérmennyiség növekedése emeli a vérnyomást. Ezért a vérerek elernyednek, a vérnyomás visszaáll a megfelelő értékre. Az érelmeszesedés akadályozza a szervezetet a vérnyomás szabályozásában, növeli a magas vérnyomás kockázatát. Az arterioszklerózis az artériákat merevvé teszi, megakadályozva elernyedésüket, ami egyébként visszaállítaná a vérnyomást a normális értékre. Az elhízás, Az ülő életmód, a stressz, a dohányzás és a nagymértékű alkohol- vagy sófogyasztás mind szerepet játszhat a magas vérnyomás kialakulásában, azokban az egyénekben, akiknek öröklött hajlamuk van rá. A stressz átmenetileg növeli a vérnyomást, elmúltával azonban a vérnyomás visszatér a normális értékre. Jó példa erre a „fehér köpeny hipertónia”, amikor az orvosi rendelőben tett látogatás okozta stressz, annyira megemeli a vérnyomást, hogy hipertóniát diagnosztizálnak olyan egyénben,

akinek a vérnyomása egyébként normális. Úgy vélik, az arra hajlamosakban ezek a rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedések stressz jelenléte nélkül is tartós magas vérnyomáshoz vezetnek. Ez az elmélet azonban még nem bizonyított Panaszok, tünetek: A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz tüneteket, még bizonyos tünetek véletlen egybeesése ellenére sem, amiket széles körben – valójában tévesen – a magas vérnyomásnak tulajdonítanak. Ilyen például a fejfájás, az orrvérzés, szédülés, a kipirult arc és a kimerültség A magas vérnyomásos betegnek természetesen lehetnek ilyen tüneteik, de ezek ugyanolyan gyakran fordulnak elő egészséges egyénekben is. A súlyos, vagy hosszú ideje fennálló kezeletlen magas vérnyomás (különösen a malignus hipertónia) okozhat tüneteket, mivel károsíthatja az agyat, a szemet, a szívet és a veséket. Ilyen tünetek a fejfájás, a fáradtság, az émelygés, a hányás, a nehézlégzés,

a nyugtalanság és a homályos látás. Alkalmanként a súlyos magas vérnyomás következtében az agy megduzzad, ami émelygéshez, hányáshoz, egyre súlyosbodó fejfájáshoz, álmossághoz, zavartsághoz, görcsrohamokhoz, aluszékonysághoz vagy akár kómához is vezethet. Ez a hipertenzív enkefalopátiának nevezett állapot azonnali kezelést igényel. Ha a magas vérnyomást mellékvese tumor okozza, akkor a következő tünetek jelentkezhetnek: súlyos fejfájás, nyugtalanság, gyors vagy szabálytalan szívdobogásérzés, erőteljes izzadás, remegés és sápadtság. Ha az artériákban mérhető nyomás 140/90 Hgmm fölé emelkedik, a szív megnagyobbodik, fala megvastagodik, mivel erőteljesebben kell dolgoznia ahhoz, hogy kipumpálja a vért. A megvastagodott fal merevebb, mint normálisan. Ennek következtében a szív üregei nem http://www.doksihu tudnak megfelelően kitágulni, nehezebben telődnek vérrel, tovább növelve ezzel a szív terhelését. Ezek

a változások szívritmuszavarhoz és szívelégtelenséghez vezethetnek A túlsúlyos, magas vérnyomásos betegnek célszerű megszabadulniuk a súlyfeleslegüktől. Csupán 5 kg leadása már csökkentheti a vérnyomást. Fontos, hogy az elhízottak, a cukorbetegek és azok, akiknek magas a koleszterinszintjük, változtassanak étrendjükön, mivel így csökkenthetik a szív és a vérerek károsodásának kockázatát. A dohányosoknak le kell szokniuk a dohányzásról. Az alkohol- és nátriumbevitel csökkentése (megfelelő kalcium-, magnézium- és kálium bevitel fenntartása mellett) szükségtelenné teheti a gyógyszeres kezelést. Az alkoholbevitel ne haladja meg a napi 2 italt (napi 7 dl sört, 2 dl bort vagy 0,5-0,6 dl szokásos töménységű whiskeyt, vagy más tömény szeszesitalt). A napi nátriumbevitelt 2 gramm alá, vagy a napi sóbevitelt 5 gramm alá kell szorítani. A mérsékelt aerobik gyakorlatok végzése hasznos. A primer hipertóniás betegnek nem

kell csökkenteniük fizikai aktivitásukat, amíg vérnyomásukat megfelelően kezelik. A rendszeres testgyakorlat segít csökkenteni a vérnyomást és a testtömeget, javítja a szívműködést és az általános egészséget is. Az orvosok gyakran javasolják, hogy akinek magas vérnyomása van, az otthon is rendszeresen ellenőrizze azt. Saját vérnyomásuk ellenőrzése ösztönzőleg hat a betegekre, és így pontosabban követik az orvos kezeléssel kapcsolatos utasításait. Gyógyszeres terápia: A cél a magas vérnyomás kezelése során a fennálló egyéb betegségektől is függ. A legtöbb betegben a diasztolés vérnyomás 70 Hgmm-re biztonságosan lecsökkenthető. Azokban a betegekben viszont, akiknek koszorúér betegségük van, a diasztolés vérnyomást nem szabad 80 Hgmm alá csökkenteni. A cukorbetegekben a 130/80 Hgmm A kezeletlen magas vérnyomás növeli a szívbetegségek (például a szívelégtelenség, szívroham vagy hirtelen szívhalál), a

veseelégtelenség vagy az agyvérzés korai megjelenésének kockázatát. A magas vérnyomás az agyvérzés szempontjából a legfőbb rizikótényező, és a három legfontosabb rizikótényező között van a szívroham szempontjából is (a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint), amit a beteg befolyásolni tud. A vérnyomást csökkentő kezelés nagymértékben csökkenti az agyvérzés és a szívelégtelenség kockázatát. Csökkentheti ezen kívül a szívroham esélyét is, bár nem ekkora mértékben A malignus hipertóniában szenvedők kevesebb mint 5%-a egy évnél tovább él kezelés nélkül. Gondozási ápolási alkalmazások: cél a beteg vérnyomásának csökkentése fokozatosan az orvos által meghatározott mértékre. - a beteg vérnyomását két különböző testhelyzetben mérni - gyógyszerelés, diéta, életmód fontossága - a gyógyszerek okozta mellékhatásokra figyelni: szédülés, látásromlás, járási nehézség, a

balesetek elkerülésére az óvintézkedések megtétele. http://www.doksihu Pajzsmirigy betegségek A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el. A két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan, akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkentett hormontermeléssel. Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és – a mirigy elhelyezkedése folytán – a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget. Fokozott hormontermelés A túlműködés leggyakoribb oka az autoimmun eredetű pajzsmirigy

termelés fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg. (a betegséget Európában Basedow-kór-nak, az angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik). Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. Göbös pajzsmirigymegnagyobbodás (göbös strúma), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel. A betegben jelentkező tünetek: - hormonhatásnak megfelelően – igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. - megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és –vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. - a keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. - a vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiahiány miatt

szükséges nagyobb cukor-elégetés. - Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is. - emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. - a pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a kezelőorvos figyelmét, hogy „valami nincs rendben”. Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy TSH túltermelése következtében létrejövő hyperthyreosis is, az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálhatnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotópvizsgálatok. Csökkent hormontermelés: Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező csökkent

pajzsmirigyműködés (hyperthyreosis) a felnőttkoritól. A fiatalkorban jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus). A felnőttkori hypothyreosis több okra vezethető vissza: autoimmun eredetű csökkent pajzsmirigyműködés - pajzsmirigygyulladás után kialakuló hypothyreosis - ritkábban az agyalapi mirigy csökkent TSH termelése - hypothyreosis miatt végzett pajzsmirigyműtét után a rosszul kezelt betegekben. http://www.doksihu - A klinikai tünetek a következők lehetnek: meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság, a testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő különleges vizenyő (mixödéma) játszik szerepet a vérképzés zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező étvágytalanságot, gyengeséget, lassul a

szívműködés a beteg fizikai terhelhetősége csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri előfordult már, hogy a szellemi tevékenység zavarai miatt a beteg elmeosztályra került! A felsorolt jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek. Különösen nehéz az egy-egy tünet mögött felismerni a pajzsmirigy csökkent működését az időskorban. (Könnyű az idős ember csökkent fizikai teherbírását és meglassult szellemi tevékenységét korával magyarázni, de biztos, hogy csak ez az ok?!) Kezelés: A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőségünk is kínálkozik, és a betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyossága és a beteg életkora egyaránt mérlegelendő a kezelés megválasztásánál. A fokozott hormonkiáramlás csökkentésére rendelkezésünkre áll a gyógyszeres gátló kezelés , az izotóppal történő működéscsökkentés

és a műtét. Néhány szempont a választáshoz: - Az önálló működésű, gyógyszerrel nehezen befolyásolható és túlműködő göbök esetén műtét jön szóba. Ugyanez a választás, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása elnyomja és/vagy beszűkíti a légcsövet és/vagy a nyelőcsövet. - Műtét mellett kell döntenünk, ha a diagnosztikus tevékenység során (például a pajzsmirigyből vékony tűvel nyert anyag szövettani-sejttani vizsgálatával) rosszindulatú elváltozás gyanúja merült fel. (ez egyaránt előfordulhat a túl- és a csökkent működésnél is) - Idősebb korban előbb kerül szóba az izotópkezelés, amire fiatal, fogamzásképes korban lévő nőnél nem gondolhatunk. Egyéb esetekben rendelkezésünkre állnak azok a gyógyszerek, amelyek a pajzsmirigyhormonok termelését képesek gátolni. A gyógyszeres kezelés hónapokig tart, és megköveteli az orvos és beteg rendszeres és folyamatos kapcsolatát. (Ahogy ez persze minden idült

betegség kezelésénél követelmény!) Gondozási, ápolási alkalmazások: cél a beteg állapotának fenntartása és rendezése. - gyógyszerelés fontossága, - kontrollvizsgálatok szükségessége - bőrápolás http://www.doksihu Szívinfarktus, akut myokardiális infarktus, (AMI) Szívinfarktus akkkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése. Gyakori, hogy az ún ateroszklerotikus habossejtek által az érbelhártya alatt okozott zsírpárna (ateróma=kásadaganat) kifekélyesedése és helyén vérrög képződése zárja el a koszorúereket. Előfordulás A tünetszegény, sőt „néma” infarktusok nagy száma miatt gyakoriságát nehéz megbecsülni. Magyarországon évente mintegy 30 000 friss akut miokardiális

infarktussal kell számolni, főként a középkorú férfiaknál vezető halálok. Felnőtteknél minden öt halálesetből egy szívinfarktus következménye. Férfiaknál négyszer gyakoribb, a női változókor után a nemi különbségek kiegyenlítődnek. Okok: - A szívinfarktus okai lényegében megegyeznek az érelmeszesedés okaival, illetve rizikófaktoraival. A legfontosabbak: - Dohányzás, - Magas vérnyomás - Zsíros étrend - Vérzsír-eltérések (alacsony „jótékony” HDL koleszterin, magas „ártó’ LDL koleszterin szintek a vérben - Cukorbetegség - Nőknél ösztrogénhiány (változókor, petefészek eltávolítása) - Stresszes életvitel - Genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult - Elhízás - Mozgásszegény életmód - Horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás - Hirtelen szokatlanul nagy fizikai igénybevétel. Ezért tipikus a téli hólapátolás közbeni rosszulléttel bekövetkező infarktus. Tünetek: Jellemző

tünete a szegycsont (sternum) mögötti fájdalom, aminek intenzitása rendkívül változatos lehet. A kisujj irányába sugárzó, bénító erejű fájdalomtól a teljes tünetmentességig bármi előfordulhat. A „néma infarktus főként idősekben és cukorbetegeknél fordul elő A fájdalom kisugározhat a karokba, vállba, állkapocsba, fogakba, vállba, hátba, sőt a hasba is. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom csak valamelyik a szívtől távolabbi helyen, a kisugárzásnak megfelelően jelentkezik. A fájdalom jellemzően 20 percnél is tovább tart, és nitroglicerinre – a koszorúér-görccsel (angina pectoris) ellenében – nem, vagy csal alig enyhül. A fájdalom olykor görcsös, vagy erős nyomásszerű Társuló tünetek lehetnek: légszomj, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, halálfélelem, szorongás. A legfontosabb teendők a szívinfarktus megelőzésében: 1. A testsúly normális szinten tartása 2.

Rendszeres testmozgás 3. Egészséges zsírszegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban és vitaminokban gazdag, koleszterinben szegény étrend. A rostos ételek fogyasztása is csökkenti a kockázatot http://www.doksihu 4. A dohányzás mellőzése 5. Mérsékelt kávé és alkoholfogyasztás 6. Középkorú férfiaknál és változókorban lévő nőknél rendszeres – legalább évenkénti – vérzsír, vérnyomás ellenőrzés 7. Stresszkerülő életmód 8. Az esetleg fennálló hajlamfokozó betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) fegyelmezett és szakszerű gondozása 9. A horkolás nyomán esetleg kialakuló éjszakai légzéskimaradás kivizsgálása és kezelése. Gyógyulási esélyek Sajnos a szívinfarktus közvetlen életveszélyt jelent. Az érelzáródás oldásának bevezetésével a betegség halálozási aránya (letalitása) világszerte 22%-ról 11%-ra csökkent. Az esetek harmadában az infarktus ismétlődésére lehet számítani. A

stressz által kiváltott hirtelen várnyomás-emelkedés szakítja fel leggyakrabban az érbelhártya alatti aterómákat. Ezért tartják az infarktust „menedzserbetegségnek” Ezért is rendkívül fontos az életvitel, a célok és lehetőségek racionális felmérése a pályaválasztás és a kitűzött karriercél vonatkozásában. Bizonyos gyógyszerek csökkentik a szív oxigénigényét (béta-blokkolók, kalciumcsatornablokkolók), melyek igen hasznosak is lehetnek az ismétlődés megelőzésében. A megelőzés legfontosabb módszere az egészséges mennyiségű testmozgás. Erre leginkább a jól adagolható mozgásformák javasoltak, melyek gyakorlása során a betegnek nem kell a saját testsúlyát tartani. E céloknak leginkább az úszás és a szobakerékpározás felel meg Nőknél az ösztrogének hiánya felgyorsítja az érelmeszesedést. Ezért is szükséges a váltózókor helyes gondozása. A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az

első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Ezért már bizonytalan tünetek esetén is minél hamarabb keressünk fel szakorvost, hívjunk segítséget! Gondozási, ápolási alkalmazások: cél a szív terhelésének csökkentése. - gyógyszerelés fontossága, mellékhatásokra figyelni - felkészíteni az életviteli változásokkal. Osteoarthritis (Arthritis) Izületi gyulladás Idült izületi gyulladás, egyes izületekre terjed ki, amely főleg időseken fordul elő. Jellemző az izületi porc gyulladása. Leggyakrabban csípőizület, térd, nyaki gerinc, lumbosacrális gerinc, a törzshöz közelebb eső izületekben fordul elő. Az izületi gyulladás kimenetelét befolyásoló tényezők: - kor - trauma - elhízás, - örökletesség - előzetes gyulladásos betegségek, - anyagcsere és endokrin betegségek http://www.doksihu Az időseken a kényelmetlenség és a merevség fokozódó mozgásnehezítettséghez vezet, ez az

állapot tönkreteszi a napi életritmust, ami számtalan problémának lehet forrása . - Tünetek: attól függ, hogy milyen mértékű az izületi elváltozás, az enyhétől a súlyos tünetekig megfigyelhetők. Éles izületi fájdalom, Merevség Legkisebb mozgásra fellépő fájdalom, Tartási, járási nehézségek Gondozási, ápolási alkalmazások: cél a kényelmetlenségétől megszabadítani a beteget, fenntartani mozgékonyságát, megakadályozni a megnyomorító deformitásokat. - gyógyszerelés fontossága - kényelmi, mozgást segítő eszközök alkalmazása - fizikoterápiás kezelés - rendszeres napi testmozgás biztosítása, erre való biztatás Osteoporosis (csontritkulás) /néma gyilkos/ A csontnak olyan anyagcsere zavara, amelyben a csontképződés és a csontlebontás egyensúlyának megbomlása csontok ásványi anyag tartalmának elvesztéséhez vezet. A csontok lyukacsossá válnak, ezáltal törékenyebbek lesznek. A betegség lassan alakul ki,

és gyakoribb a nők körében. Bizonyos mértékig még a korral járó elváltozásnak is lehet tekinteni Kialakulásában szerepet játszó tényezők: - örökletesség - kis termet - fizikai inaktivitás - változó kor - kalcium hiány - alultápláltság - tartós corticoid szedése - tartósan adott heparin (véralvadásgátló, syncumar) alkoholizmus diabetes mellitus (cukorbetegség) dohányzás Rheumatoid arthritis (reumás izületi gyulladás) Panaszok, tünetek - fáradékonyság, - karok és lábak feltűnő gyengesége, - fejfájás, - járás közbeni bizonytalanság, - testmagasság néhány hónap, vagy év alatt jelentősen csökken - a kerekedő hát, a megrövidült törzs a végtagot aránytalanul hosszúvá teszi. (púposság) - mellkas mérete csökken, ami rontja a légzés funkciót - korlátozott mozgás Gondozási, ápolási alkalmazások célja lassítani, illetve megállítani a csontvesztést, növelni a csontok Ca (kalcium) és P (foszfor) tartalmát,

az elesések veszélyét csökkenteni. http://www.doksihu Veseelégtelenség (Urémia) húgyvérűség A vesék képtelenek az anyagcsere termékeket kiválasztani. Ez a betegség lehet akut és krónikus. A veseelégtelenség előfordulása időskorban nő. A veseműködés normál, korral kapcsolatos változásai az öregeket hajlamosabbá teszik a veseelégtelenség kialakulására, mivel a legkisebb vesefunkció beszűkülés már az alkalmazkodó képesség határait súrolja. Az időseken a veseelégtelenség kialakulhat elhanyagolt, nem megfelelően kezelt vagy későn kezelésbe vett betegségekből illetve állapotokból, pl.: - elégtelen folyadékfelvétel - hasmenés, hányás, vagy vérzés okozta folyadékvesztés - szívelégtelenség - vizelethajtók, hashajtók nem megfelelő használata - húgyúti fertőzések - húgyúti kövesség, vagy prosztata betegsége következtében Az akut veseelégtelenség öregkori okai közé soroljuk: - antibiotikum túladagolás -

a vér mennyiségének kóros csökkenése - magas vérnyomást okozó epizódok Az akut veseelégtelenség átmehet krónikus formába: gyakran más betegségek következtében alakul ki, mint nem rendezett vérnyomás, diabetes mellitus. Az időskori veseelégtelenség további szövődményei:  anaemia  a csontképződés vese eredetű zavara  magas vérnyomás  Arrhytmiák  Pangásos szívelégtelenség  Szívburok gyulladás  Központi és perifériás idegbántalom,  Száraz, viszkető bőr Az idős betegek esetében, akik krónikus veseelégtelenségben szenvednek, általában három kezelési választék áll rendelkezésre: - konzervatív kezelés: étrend, folyadék felvételi megszorítás, elektrolit pótlás ennek célja a maradék veseműködés megőrzése - művesekezelés: a salakanyagokat és a víz feleslegeket a szervezetből eltávolítják - Peritoneális dialízis a tisztító folyadékot a hasüregbe viszik, majd a hashártyán

ozmosztikusan átszűrődő salakanyagokat és folyadékot eltávolítják. Tünetek: Kezdetben: -szájszárazság, - alacsony Kálium szint, - a bőr turgorának (rugalmasságának) csökkenése, fáradtság, - émelygés Későbbiekben: - álmosság, - zavartság, - magas Kálium szint A folyadék túlterheléstől pangásos szívelégtelenség alakulhat ki, ez aztán nehézlégzést, tüdőpangást vált ki. Veseelégtelenségben nagy a fertőzés kockázata: helyi fertőzése, - szájnyálkahártya fertőzése, száraz száj, fémes íz érzése és urémiás bűz lehet jelen, fogyás, hányás. http://www.doksihu A gyomor bél traktus kifekélyesedhet, anaemia alakulhat ki. A veseelégtelenség későbbi szakaszában: orrvérzés, - trauma utáni bőrvérzés. Későbbi fázisban: - csontfájdalom, - fejfájás, - kimerültség, - emlékezet kiesés, - szellemi működés csökkenése. Gondozási, ápolási alkalmazások: cél a tünetek szüntetése, a szövődmények

elhárítása, és a betegnek elfogadható életminőség biztosítása. - alacsony fehérje, Na, K, tartalmú ételek - az előírt folyadék megszorítás betartása - hangsúlyozni a gondos szájápolást - figyelni a magas K tüneteire (hasmenés, láb- és hasi görcsök) - a folyadék túlterhelés tüneteit figyelni : oedema, - testsúly gyarapodás, - hypertensió, légszomj, - crepitatió, - segíteni a gyógyszeres th-ban - érzelmi támasz nyújtása a betegnek és a családnak - erősíteni a beteg önállóságát. Húgyúti fertőzések A húgyúti fertőzések a húgyutakban mikroorganizmusok jelenléte esetén alakul ki. Gyakori kórokozója az Escherichia coli: (az emberi és állati bélcsatornában normálisan is jelenlevő baktérium. Nem megfelelő higiéniás gondozás, ápolás következménye is lehet. Eszközök nem megfelelő tisztasága, használata. Tünetek: - gyakori vizelési inger, - zavaros vizelet, - vizelet ürítés zavara (dysuria) - bőséges

éjszakai vizelés (nocturia), - láz, - borzongás, - hányás, - véres vizelet (haematuria) Gondozási ápolási alkalmazások: Cél: a húgyúti fertőzések megoldása és visszatérésének megakadályozása. - a betegnek elmagyarázni a hygiénés tevékenység jelentőségét, betartani a szabályokat. - Gyógyszerek fontossága - Ülőfürdők alkalmazása, stb. http://www.doksihu Vénás elégtelenség A vénás elégtelenség jelentése a vénás elfolyás akadályozottsága, ami a szövetek vérellátását rontja. Az erek elveszítik rugalmasságukat, így visszeres csomók képződésével járó betegség alakul ki. A vénák egyre tágabbak és kanyargósabbak lesznek, kialakul a thrombosisra hajlamosító tényező. A mélyvénás thrombosis súlyos állapot. Kiváltó tényezői: vérpangás, immobilitás, műtét, elhízás. Az idősek ágyhoz kötöttsége is jelentős kockázati tényező Tünetek: - a vénák duzzadtak, tágultak, csomósodottak, rendszerint a

lábon észlelhető. - A beteg a lábát nehezebbnek érzi. - Éjjel lábizomban jelentkezik állás, vagy gyaloglás közben - Könnyen elfárad - Tapintható csomó észlelhető - Érzékeny, fájdalom, melegség a megkeményedett kötegszerű véna felett Gondozási, ápolási alkalmazások: Cél: a vénás elégtelenséggel küzdő beteg megnyugtatása, a varicositas (visszér) mérséklése, a thrombus és az embólia kivédése. - a beteg ne viseljen szoros ruhadarabot - gumiharisnya viselése javasolt - lábat naponta 1-2 órán át emelt állapotban pihentetni - kerülni a tartós álldogálást - rendszeres séta fontossága - gyógyszerek fontossága, műtét utáni ápolás - ha ágynyugalom az előírás, azt betartatni - a tüdőembólia jeleit gondosan megfigyelni: - nehézlégzés, - mellkasi fájdalom, szapora pulzus