Szociológia | Tanulmányok, esszék » Anthony Giddens - Szociológia

Anthony Giddens SZOCIOLÓGIA Második kiadás Osiris Kiadó • Budapest, 2008 Tartalom Előszó az ötödik kiadáshoz 18 Köszönetnyilvánítás 19 A kötet tartalmáról 20 A kötet felépítéséről 22 Mi a szociológia? 23 A globalizáció és a változó világ 43 Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása 73 A szociológiai elméletalkotás 93 Társadalmi interakció és mindennapi élet 113 Szocializáció, életút, öregedés 139 Családok és intim kapcsolatok 169 Egészség, betegség és fogyatékosság 203 Társadalmi rétegződés és osztály 233 Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét 269 Globális egyenlőtlenség 301 Szexualitás és társadalmi nem 337 Faj, etnikum és migráció 373 A vallás a modern társadalomban 413 A média 447 Szervezetek és hálózatok 487 Oktatás 525 Munka és gazdasági élet 569 Bűnözés és deviancia 611 Politika, kormányzat és terrorizmus 649

Városok és városi terek 689 Környezeti kockázatok 725 Irodalom 751 Alapfogalmak 775 Mutató 797 FV Részletes tartalom ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ 18 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 19 A KÖTET TARTALMÁRÓL 20 FŐBB TÉMAKÖRÖK 20 A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL 22 1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok 24 26 A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia 27 27 28 35 39 40 MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? 40 Összefoglalás Internetes források 42 42 2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés 45 45 49 50 TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban 52 53

55 GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása 56 56 63 65 KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL 69 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 70 71 71 71 TARTALOM 3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció 75 76 77 . 79 79 KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése 82 82 83 85 85 86 86 86 KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása 87 87 89 90 Összefoglalás

Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 90 91 91 91 4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA 95 NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása 96 97 98 99 100 101 ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault 103 103 104 NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás 105 106 106 108 109 KÖVETKEZTETÉS 110 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 110 110 111 111 TARTALOM 5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA 115 NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi

vonatkozásai 116 116 117 AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások 119 119 119 120 122 AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér 122 124 125 127 INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben 127 129 129 129 132 133 KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE 136 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 136 137 137 138 tern etes források 6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek 141 141 143 NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem

tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita 145 145 146 146 146 147 A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor 149 149 150 150 151 151 ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 151 152 153 155 TARTALOM Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése 157 160 165 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 167 168 168 168 7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK 172 A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták 173 173 174 175 CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és

változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái 176 176 176 179 181 181 183 187 188 192 A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok 194 195 195 196 KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL 199 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 201 201 202 202 8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '- 204 AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok 206 209 214 215 AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI

ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió 218 218 221 223 224 I TARTALOM A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 225 225 225 230 232 233 233 233 . tern etes források 9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály • 237 238 238 240 240 OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete 241 241 242 243 AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése 244 244 245 OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály

kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés 248 248 251 252 253 256 259 TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? 261 261 262 263 264 KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE 265 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 265 267 267 267 10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás / ' 271 271 272 275 279 280 TARTALOM ••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség 282 282 284 287 A JÓLÉTI

ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában 289 289 290 KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN 297 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 298 299 299 300 11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? . 305 306 307 307 307 ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás 309 309 310 312 MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban 312 317 324 324 325 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség

változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai 328 329 329 329 333 333 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 335 336 336 336 12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában • / / 340 340 340 342 344 TARTALOM SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért 350 351 352 353 354 TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok 356 357 357 359 359 A NEMI

EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések 363 363 364 KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ 370 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 370 371 372 372 13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok 376 376 379 380 ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései 380 382 385 ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok 386 386 387 MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere 389 389 393 396 399 399 BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió 403 403 GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és

migráció Globális diaszpórák 405 406 407 408 KÖVETKEZTETÉSEK 409 TARTALOM Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 409 410 410 411 14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek 415 415 416 A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás 420 420 421 422 423 427 A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus 428 428 430 432 435 439 440 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 444 445 445 446 15. fejezet « MÉDIA HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok

Új média 449 449 454 MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek 458 459 459 460 A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok 464 464 A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia 466 466 467 470 470 473 TARTALOM A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése 473 476 477 478 481 483 KÖVETKEZTETÉSEK 483 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 484 485 485 485 16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek 489 490 496 500 503 ' T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés

átalakulása A hálózatok elméletei 511 511 512 515 HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? 518 518 519 KÖVETKEZTETÉSEK 521 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In 522 523 523 523 tern etes források 17. fejezet • OKTATÁS AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA 527 AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel 528 528 530 535 540 AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései jt / 541 542 544

546 547 549 TARTALOM EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás 550 551 555 556 AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . 561 561 563 KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE 564 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 565 567 567 567 18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA 571 A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai 571 573 575 A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában 579 579 587 591 MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság

növekedése Munkanélküliség 598 600 600 602 KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? 607 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 608 609 609 609 19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ALAPFOGALMAK 613 A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák / 615 615 618 621 623 627 627 628 TARTALOM ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés 630 630 635 636 639 641 BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? 642 KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND 646 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok

Internetes források 647 648 648 648 20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia 651 651 652 653 A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás 656 656 658 661 663 PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt 666 667 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak 669 670 671 A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció 673 673 675 675 676 677 678 A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete

Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború 679 680 682 685 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 686 687 687 688 , TARTALOM j^^l 21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés 690 691 695 696 A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban 698 698 698 700 701 709 A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában 712 713 716 716 KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN 721 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források 722 723 723 723 . 22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A

KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS 727 KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások 728 728 729 729 731 TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" 737 738 743 746 ELŐRETEKINTÉS 748 Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források 749 750 750 750 olvasm ányok IRODALOM 751 ALAPFOGALMAK 775 MUTATÓ 797 Előszó az ötödik kiadáshoz ^ Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban,

ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék. Köszönetnyilvánítás Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy

az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért. A kötet tartalmáról Ez a könyv abban a hitben íródott, hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a

társadalomtudomá­ nyok között. Olyan könyvet igyekeztem írni, amely amellett, hogy több vo­ natkozásban eredeti, taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését, ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire, ku­ tatási eredményeire. Remélem, hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult, és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot. FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem, ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. Az egyik fő téma a változó világ A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét, amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. A társadalmi vál­ tozások üteme

azóta is szakadatlanul nő, és lehetséges, hogy olyan alapvető változások előtt állunk, mint amelyek a 18. század végén és a 19 században zajlottak le. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése, mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet, hogy minden társadalmat önmagában, külön lehet tanulmányozni. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak, napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A globalizációt azért is lényegesnek tartom, mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Könyvem első, 1989-es

kiadásában újdonságnak számított, hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával, az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció, amely maga is sokat fejlődött, akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. A szociológiát nem lehet úgy tanítani, hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom, a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak, de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is, amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól,

mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára, mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz, és szinte teljesen eltűntek a tradicio- A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek, a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Ez n e m pusztán azt jelenti, hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez úgy értendő, hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak, hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Könyvemben mindenütt

kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire, a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít - e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. fejezet) Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben, hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. / A hatodik téma a mikro- és makroszintek összefüggése. A kötetben sokszor rámutatok, hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra, és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét

arra, hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt, ha mikro- és makroszinten is elemezzük. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez, az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét, fejleszthetjük képzelőerőnket, új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit, és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat, a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését, ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja. A kötet felépítéséről Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével

kezdő­ dik. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb, átfogó fogalomtárba, amelyben az olvasó haszonnal tallózhat, egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb azoeielégiai szakkifejezéseket. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. Végig arra törekedtem, hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat, elképzeléseket és elmélete­ ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak, de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni, ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb, minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam, hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző

területeiről, mi­ közben arra is ügyeltem, hogy a könyv többféleképp is forgatható, az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot, miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz, amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül, amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.polityco uk/giddens5 címen). Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása, amely

szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak, akik e tudományágat tanítják, és azoknak is, akik most ismer­ kednek vele. Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források Ma, a 2 1 . század elején olyan világban élünk, amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli, mély konfliktusok, feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik, miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­

képzelhetetlen volt. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia, az a tudományág, amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. A szociológia az ember társas életével, a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése, mint a globális társadalmi folyamatoknak, pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. A legtöbben úgy szemléljük a világot, hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. A szociológia megmutatja, hogy sokkal

tágabb keretben kell látnunk, miért vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk, és miért cselekszünk úgy, ahogyan cselekszünk. Arra tanít minket, hogy amit természetesnek, szükségszerűnek, jónak vagy igaznak tekintünk, az talán nem az, és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan - alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok minden­ ben - tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti, hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­ szerzésének rutinszerű folyamata. A szocioló­ gus olyasvalaki, aki képes elszakadni személyes körülményeitől, attól, ami körülveszi, és tágabb kontextusba tudja helyezni a

dolgokat. A szocio­ lógiai munka alapja az, amit egy amerikai szerző, C. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970) A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk, hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől, pró­ báljuk új módon szemlélni őket. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. Először is rámutathatunk, hogy a kávé nem csupán ital, hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb, mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés, amellyel a napjuk indul. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös

kávézás követi, amely a társas rituálé alapja. Ha két em­ ber megbeszéli, hogy együtt kávéznak, akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra, mint maga az ital. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra, a rituális cselekvésre - ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Másodszor: a kávé drog, amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. Sokan azért isznak kávét, mert „feldobja" őket. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. A kávé szokásformáló anyag, a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer, szemben például a marihuánával. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is, amelyek tolerálják

a marihuána-, sojt, a kokainfogyasztást is, de nem helyeslik a kávé- és az alkoholfogyasztást. A szociológusokat az ér­ dekli, miért vannak ilyen különbségek. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő, rendkívül bonyolult rendszerébe. A kávé olyan Ml A SZOCIOLÓGIA? Az is egy társas rituálé része, ha kávézni megyünk a barátainkkal. termék, amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják, mégis főként szegény országokban termesztik. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben; sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése, szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan, a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a

szocioló­ gia fontos feladata, mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk, nem is gondolunk arra, milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt - mint a tea, a banán, a burgonya és a cukor - a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). Bár a kávé a Közel-Keletről származik, tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt, a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé olyan térségekből érkezik, amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából), vagyis semmiféle értelem­ ben nem

„természetes" része a nyugati étrend­ nek. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. Ötödször: a kávé a mai globalizációról, nem­ zetközi kereskedelemről, emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg, milyen kávét választ és hol veszi meg. Van, aki úgy dönt, hogy csak olyan kávét iszik, amely organikus, koffeinmen­ tes, vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül, amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). Van, aki a Starbuckshoz hasonló, „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. A kávékedvelők

elhatározhatják, hogy nem vesznek olyan országból kávét, amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. A szociológusok azt igyekeznek megérteni, hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld- A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről, hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek. Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük, hogy sok olyan esemény, amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja, valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az, aki megéli - Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -, ugyanakkor rámutat, hogy a válás egy, a mai Nagy-Britanniához hasonló

társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is, amely személyes tragédia lehet annak, akit kitesznek az állásából, és nem tud másikat találni. Mégis jó­ val többről van szó, mint egy-egy ember kétség­ beeséséről, ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik, amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. Vegyük például azt, hogy miért lapozgatja a könyvemet, miért döntött úgy, hogy szociológiát tanul! Lehet, hogy fanyalgó egyetemi hallgató, akinek azért kell szociológiát tanulnia, hogy megszerezze a diplomáját. Vagy lehet lelkes olvasó, aki szeretne elmélyedni a tárgyban. Bármi is az indítéka, olvasómnak - bár talán nem is tud róla - sok

közös jellemzője lehet másokkal, akik érdeklődnek a szociológia iránt. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi. A 18. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. Nézzük, illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát, hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát, szeretne jó álláshoz jutni, de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán, mi a szociológia, de úgy véli, hogy valamiképp összefügg azzal, hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? - Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai, hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és

ismerőseik attitűdjeihez. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza, milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. De tegyük fel, hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet, hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Talán már középkorú vagy idősebb. Épp ebből követ- Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért, hogy idáig jus­ son; talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel, amikor megmondta nekik, hogy egyetemre készül; vagy lehet, hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk, amelyben mozgunk, viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. Egyéniségünket mi alakítjuk ki A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni, hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk

önmagunkat. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja - alakítja - a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. Arra utal, hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshal­ mazokból állnak, hanem strukturáltak, sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek, de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához, például egy épü­ lethez, amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata, minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik, „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. Térjünk vissza a kávé példájához!

Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Mi dön­ tünk például arról, hogy melyik kávézóba me­ gyünk, hogy tejes- vagy presszókávét iszunk-e. Amikor - több millió embertársunkhoz hason­ lóan - meghozzuk ezeket a döntéseket, akkor for­ máljuk a kávé piacát, hatunk a kávétermelők éle­ tére, akik tőlünk óriási távolságra, a világ másik felén is élhetnek. A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től, amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról, miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést, és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy, mint a természettudományok művelői? A

válasz a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel, a mi viselkedésünkkel foglalkozik, és nincs könnyű dolgunk, ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni. Elméletek, elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni, mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása, rögtön megmutatko­ zik, mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. A tények feltárása megmutatja, hogyan történnek a dolgok; a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére, bármennyire fontosak, érdekesek (tény az, hogy ma reggel ká­ vét vettem, hogy bizonyos összeget fizettem érte, hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb.) Azt is tudni akarjuk, miért történnek a dolgok, ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Például tudjuk, hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására, de honnan ered,

milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család- és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki, amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit, és megpróbálnánk rá­ mutatni, hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket, ha a tényfeltárás

eszközeivel igazolhatók. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. Közkeletű tévedés, hogy a tények magukért beszélnek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással, de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik, aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. Ez akkor is igaz, ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben, és szeretik azt hinni magukról, hogy „talpraesettek", ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal - mégis elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el- I 1. FEJEZET Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. A címe azonban, a Flamand közmondások segít megérteni, miről van szó A kép valójában több mint száz olyan

szólást ábrázol, amelyek a festésekor, a 16. században közkeletűek voltak Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. méleti feltevés. Például elképzelhető, hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről, vannak elméleti feltevései, még ha gyakran kimondatlanok is. Mondjuk feltéte­ lezi, hogy alkalmazottait főként a pénz - a nekik juttatott bér - ösztönzi szorgos munkára. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése, rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül, hogy téves. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk, mit keressünk, amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában, mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. Az

elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra, és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Nem kínálkozik egyszerű megoldás, amikor meg­ próbáljuk eldönteni, milyen mértékben követhe­ ti a szociológia a természettudományokat, vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot, cselekvést és intézményeket. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának. Az első teoretikusok Mi, emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak, és gyakran vallási formát öltöttek. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték, hogy a

természeti eseményeket, például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét, a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag) Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény, kezdete az 1700-as évek végére, az 1800-as évek elejére tehető. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált, amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat, ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. A fordulópontot az jelentette, hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. A 19 századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel, mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így

a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától; a szociológia feladata, hogy segítsen megérteni, milyen a világ most, és mit tartogathat a jövő. Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat, így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják, ha másért nem, azért, mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta, miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést, Auguste Comte (1798-1857) szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit, ezért alkotta meg a „szociológia" szót, hogy ne­ vet adjon a tárgynak, amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A francia

forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott, az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett, amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei, mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. Bár Comte felismerte, hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya, úgy vélte, hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. Éppen úgy, ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben, az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. Comte szerint a tár­ sadalom - akárcsak a fizikai világ - állandó tör­ vényeknek

engedelmeskedik. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte, hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni, ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. A pozitivizmus feltevése, hogy a tu­ domány csak megfigyelhető, közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Eszerint gondos, érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk, amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja, hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül, hogy a megfigyelés­ ből, összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. Comte

megalkotta a három stádium törvényét, amely kimondja, hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai, metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték, valamint az a hit, hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. A metafizikai stá­ diumban, amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető, a társadalmat már nem természetfeletti, hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. A pozitív stádiumban, amelyet Koperni­ kusz, Galilei és Newton felfedezései és eredmér nyei nyitottak meg, a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. E szemléletet követve Comte megállapította, hogy a szociológia az utolsóként, a fizikát, a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány, mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­

bású terveket vázolt fel arról, hogyan lehetne, szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat, de általánosságban minden emberi társadalmat is. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát, amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra, főként a szocio­ lógiára épült volna. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát, aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek, látta, hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. A hosszú távú megoldást úgy képzelte, hogy morális kon­ szenzust kell teremteni, amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg, hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette, hogy a

szociológia később magas szakmai színvonalú, elismert tu­ dománnyá váljon. Émile Durkheim Egy másik francia szerző, Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára, mint Comte elképzelé­ sei. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére, elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak, ködösnek tartotta, és úgy vélte, hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét, a szociológia tudományos alapokra helyezését. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette, amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket, ha ezeket empirikus módon vizsgálja. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni, mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket

dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette, hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni, mint a természet tárgyait vagy eseményeit. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Három fő témával foglalkozott: a szocioló- Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével, az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával, valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. A kötet későbbi fejezeteiben, a vallás, a deviancia és "a: bűnözés, illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén, mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia,

amelyek for­ málják az egyén cselekvését, például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága, vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési, gondolkodási vagy érzelmi módozatok, amelyek az egyénen kívüli, külső tényezők, és megvan a maguk - az egyes emberek életén és látásmódján túli - realitása. A társadalmi tények egy másik jellemzője az, hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí- Ml A SZOCIOLÓGIA? Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel

bíró egyénnek tekintik magukat, viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tanulmánya rámutatott, hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat, mint az öngyilkosság. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról, elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását, de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással, az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény, amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye, hanem olyan jelenség, amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott, hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak

öngyilkosságot elkövetni. Például felfedezte, hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi, mint a nő, több a protestáns, mint a katolikus, több a jómódú, mint a szegény, és több az egye­ dülálló, mint a házas. Azt is megfigyelte, hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb, gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította, hogy vannak olyan, az egyénen kívüli társadalmi erők, amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy vélte, hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok, akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz, és akiknek a vágyait, törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Az integráció és a

szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi, és akkor következik be, ha az egyén elszigetelődik, illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható, míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­ sága azt jelenti, hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól, hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja, míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. Durkheim ezzel az anómia társadalmi

feltételeire utalt, amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése - például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések, mondjuk válás idején - felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be, amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei), és a társadalmat többre értékeli önmagánál. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim úgy látta, hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző, amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában

kisebb je­ lentőségűnek tekintette, úgy vélte, hogy akkor kö­ vetkezik be, amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az egyén elnyomása azt eredményezi, hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek, de szabályos mintázatokat mutatnak, ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra, hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló, egységesen ható társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja, hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt, főként azt kifogásolva, hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt, nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat, és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát.

Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít, és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel. tőnek, mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek, hiszen meggyőződésük, hogy nincs más választásuk. Durkheim kifejti, hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást, csak társadalmuk általános min­ táit követik. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést, az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó), a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. Durkheim elismerte, hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok, nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni, jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik

elemzésével, vagy annak vizsgálatával, hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben, vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. Durkheim hangsúlyozta, hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott, a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. Durkheim úgy vélte, hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Arra biztatta a szociológusokat, hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak, amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik. konvencionális életmóddal, ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. Az ipar- és városfejlődés erői

azonban fokozták a munka­ megosztást, ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte, amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak, mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége, amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek, ütemük annyira gyors, hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat,

erkölcsöket, vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit, miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével, amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét, amelyeket korábban a vallás biztosított, és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt, hogy nincs értel­ me az életének. A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte, más szóval az, hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. Szolidaritás akkor áll fenn, ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös

értékek, szokások révén sza­ bályozzák. Első jelentős, A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta, amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két - mechanikus és organikus - típusát, és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással, a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével. Kari Marx Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat, amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz, összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit, aki szembefordul a Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel, de hozzá­

juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni, amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli- Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet, teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Durkheim viszont kimutatta, hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők - ezek közül az egyik az anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni. Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz, gép vagy akár egész gyár), amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a

második elemmel, a bérmunkával. Ez azt jelen­ ti, hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre, akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel, és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. Marx úgy vélte, hogy a tőke birtokosai, a tőkések uralkodó osztályt alkotnak, míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába, a munkásosztályhoz tartozik. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok, akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat, nagy számban költöztek a növekvő városokba, így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi. Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt, majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy, mint az annak

hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban, amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott, de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével, műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából. Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott, Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. A kapitalizmus olyan termelési rendszer, amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével,

jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Az első a Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere, amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka, a munkásnak pedig bér kell), ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű, mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett, vagy az csak csekély mér­ tékű, a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. Marx úgy vélte, hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik. Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az, amit a materialista tör-l

ténelemfelfogásnak nevez. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek, hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik, ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét, azt is vizsgálta, hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt - néha fokozatos, néha forradalmi - át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Vázolta az egymást követő történelmi 1. FEJEZET szakaszokat, amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők

ősközösségi társadalma, ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak, majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte, amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott, hogy éppúgy, ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet, őket is kiszorítják majd, és új rend jön létre: a kommunizmus. Marx hitt abban, hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma, amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új, osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt, így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni, sokkal inkább azt, hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy, a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­

ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére, akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül, és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. Marx úgy vélte, hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz, mint a kapitalista rendszerben. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. században Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban), amelyek kormányzatai büszkén hirdették, hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során. Max Weber Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak", mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. Németországban szü­ letett, és ehhez az országhoz kötődik

egyetemi pályafutása is. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. írásai felölelik a közgazda­ ság, a jog, a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy, mint a szocioló­ giát. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik, valamint azzal, hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat, Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. Hatott rá Marx, de néhány marxi alaptételt erősen bírált. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást, és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az

osztálykonfliktuso­ kat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban, mint a gazdasági feltételeké. Sokat méltatott és vitatott művében, A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 - 1 9 0 5 ) kifejti, hogy a vallási értékek - főként a puritanizmussal társí­ tott értékek - meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte, hogy a szociológiának nem struktúrákkal, hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék, értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte, hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li, tőlük független struktúrák, hanem úgy

vélte, hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja, és a szociológia feladata, hogy megfejtse e tettek értelmét. Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja, mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során, más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. Tanulmányozta Kína, India, a Közel-Kelet vallásait, és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Kína és India, illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott, hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában, és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. Weber úgy véli, hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a

társadalmat, mint egyéni cselekede­ teinket. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell, amely segít megérteni a világot. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus, gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet, mert a való világ bármely helyzete megérthető, ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette, hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél, hanem inkább azt, hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban. tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását

bizonyítéknak tekintette arra, hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. Marxtól eltérően úgy vélte, hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak, hanem a tudomány és a bürokrácia - a nagy szervezetek - kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 - 4 9 6 . oldalt) Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. A bürokrácia - az egyetlen mód, ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető - a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. Weber varázstalanításnak nevezte azt, ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. Tar­ tott attól, hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet, mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet

minden szféráját. Különösen a bürokrácia fojtó, dehumanizáló hatásai aggasztották, valamint az, hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. A 18 századi felvilágosodás programja - a haladás, a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal, hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják - megteremtette a maga veszélyeit. Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. Úgy vélte, hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában, vallásban, szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket, és egyre inkább racioná­ lis, instrumentális számításokat végeznek, ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet, a várható következményeket. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak, hogy csak azért

tegyenek valamit, mert nemzedékek óta úgy szokás. A tudomány, a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint, a technikai tudásra építve történik. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit, akkor a modern társadalmat az jellemezte, hogy a poli- Kezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni, amelyikben éltek. De nem elégedtek meg azzal, hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Sokkal fontosabb, hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek, amelyekkel általánosan magyarázható, hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. Az előző részekből viszont ki­ derül, hogy Durkheim,

Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba, Weber kiindulópontja az, hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá, Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Ma sem rit­ ka, hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek, gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést. t 1. FEJEZET elfeledett alapító Bár Comte, Durkheim, Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában, ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is, akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. A szociológia, mint bármely más tudományterület, nem mindig tudta

méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit, aki gazdagította valamivel. A 19 szá­ zad végi és 20. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget, hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is, akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau, aki ma is méltó a szociológusok figyelmére. kai, vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. Másodszor: leszögezte, hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot, a gyerekek helyzetét, a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda, a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak,

amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés, hanem mindent meg kell tennie, hogy a társadalom hasznára legyen. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel. HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni, de - Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan - nem nevezhető csupán szociológusnak. Angliában született és végezte tanulmányait, több mint ötven könyvet és számos esszét írt. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik, hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években, amikor útjai során az Egye­

sült Államok sok vidékére eljutott, és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America, 1837) című könyvében foglalta össze. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. Először is bizonyította, hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza, akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell, a legfőbb politi­ Az újabb elméleti megközelítések közül három - a funkcionalizmus, a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus - köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez, Marxhoz és Weberhez. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések, amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. / A 4. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről, és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét. Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A

funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti, amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott, hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy, hogy feltárjuk, miként viszonyulnak más in­ tézményekhez, mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek. Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük, hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. A funkcionalisták - köztük Comte és Durkheim - organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek, a

társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük, hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Egy szerv - például a szív - tanulmányozásakor be kell mutatnunk, hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal, hogy vért pumpál a többi szervbe. Hasonlókép­ pen, egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza, hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. A funkcionalizmus hangsúlyozza, hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus, vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának - e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. Például Durkheim úgy vélte, hogy a vallás megerősíti az

emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását, így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt, főként az Egyesült Államokban. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 - 1 9 7 9 ) és Robert K. Merton ( 1 9 1 0 - 2 0 0 3 ) , akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. Manifeszt funkció az, ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki, a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye, amelyről a résztvevők nem tudnak. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. A hopik hisznek benne, hogy a szertartás esőt hoz, az eső pedig jó termést (manifeszt

funkció). Ezért szer­ vezik, ezért vesznek részt benne. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi, hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. Ha a társadalmi viselkedés disz- funkcionális vonatkozásait keressük, akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk, amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. Például tévedés azt hinni, hogy a vallás mindig funkcionális, hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve, akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat, megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. A há­ borúkat máig gyakran vallási

közösségek vívják - Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai, ezért veszített népszerűségé­ ből. Bár Mertonról nem állíthatjuk, de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll, akkor a társadalomban létező (osz­ tály-, faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. Az sem kap elegendő figyelmet, milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. Sok kritikus úgy ítélte meg, hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. A funkcionalisták gyakran úgy írtak, mintha a társadalomnak

volnának „szük­ ségletei" és „céljai", miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók. Konfliktuselméleti szemléletmódok A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Egy átfogó „modellt" is javasolnak, amellyel magya­ rázható a társadalom működése. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák, ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. Épp ezért főként a hata­ lom, az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő, jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. A különérdekek meg­ léte azt jelenti, hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége, és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. A konflik­

tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják, és azt igyekez­ nek megérteni, hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok. 1. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója - Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni, és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban, hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű, a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is, akire Weber hatott. Jó pél­ da erre a

kortárs német szociológus, Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 - ), aki ma már klasszikusnak számító, Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft, 1957) című művében kifejti, hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak, amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. Pedig épp ennyire fontosak, vagy talán még fontosabbak azok a területek, amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Dahrendorf megálla­ pítja, hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket, Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók, vagyis a kormányzók és a

kormányzottak között. Szimbolikus interakáonizmus G. H Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 - 1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra, főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé, hogy öntudatos lényekké váljunk - tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek, és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat, ahogyan mások látnak minket. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. A szimbólum olyan dolog, amely valami mást helyettesít. Pél­ dául a szavak, amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek megjelenítik, mire gondolunk. A „kanál" szó az a szimbólum, amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. A nem verbális gesztusok vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok, hiszen

szimbolikus értéke van annak is, ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek, amikor érintkeznek egymással. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban, szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket, valamint arra, hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre, mert bár elismerte, hogy létez­ nek társadalmi struktúrák

(osztályok, pártok, rendi és más csoportok), úgy vélte, hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük, milyen természetű valójában egy-egy, a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk, sokat bírálták azért, mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel, pél­ dául azzal, hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői, akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. Közéjük tartozik Arlie Hochschild, a University of Calir fornia szociológiatanára, aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta, és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. Megfigyelte, hogy - egyéb készségeik fejlesztése

mellett - hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling, 1983) felidézi, amikor,) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na, lányok, most menjetek (az utastérbe), és mosolyogjatok ám! .A mosolyotok ér a legtöbbet Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet, hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek, meg kell értenünk, milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. Hochschild beszámoló- Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek, aki már dolgozott a szolgáltatóiparban, például üzletben, étteremben vagy

bárban. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek - az efféle munka megköveteli, hogy az ember kontrollálja érzelmeit, így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést, testképet. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat, ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. Ha épp dolgozunk, még a mosolyunk is a cégé. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére, amelyről a legtöbb ember úgy gondolja, hogy érti, mégis jobban meg kell értenünk. Hochschild megállapítja, hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől, amelyet munkájuk során fel kell adniuk. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi, hogy a karja szinte már gép, és csak néha válik újra annak részévé, aki mozgatja. Hasonló­ képpen, a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról

számoltak be Hochschildnek, hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna, már nem a sajátjuk. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. Ez azért érdekes, mert ha belegondolunk, az érzelmeket általában legbensőbb, személyes részünknek tekintjük. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust, és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában", az Egyesült Államokban végezte kutatatásait, megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában, egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. Egyes kultúrákban, például a grönlandi inuitok körében, ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában,

nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik, hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt - ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől, amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük. Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk, vagyis különböző elméleti irányultságokkal, amelyek különböző nézőpontokból, de átfogó szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb, konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. Általában egy kutatás folyamatában születnek, és olyan problémákat vetnek fel, ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. Erre példa Durkheim elmélete az

öngyilkosságról, amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen, amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg, sőt olykor matematikai formát is öltenek - bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban), mint a szociológiában. Ugyanakkor van olyan elmélet, amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Sokféleképpen véleke­ dünk arról, vajon kívánatos vagy hasznos-e, hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. Például Robert K Merton (2002) amel­ lett kardoskodik, hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette), hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz, hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék,

mégis elég általános, hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. Ilyen például a relatív depríváció elmélete, amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket, hogy kihez hasonlítják magukat. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg, amelyet megtapasztalnak. Ha a család szűkösen, szegény környéken él, ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei, akkor kevésbé érzik úgy, hogy nélkülözniük kell, mint egy olyan csa­ lád, amely hasonló házban él, de olyan környé­ ken, ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb, lakóik pedig tehetősebbek. Tulajdonképpen igaz, hogy minél átfogóbb az elmélet, minél nagyobb a célja, annál nehezebb empirikusan igazolni. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni, hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". A

szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz, emberpróbáló feladat. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak, mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés - ez a gyengeség jelének tűnhet, de nem az. A különböző elmé- 1. FEJEZET A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza, hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát, hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja, hangsúlyozva, milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. Merton, aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával, kiemelte, hogy a manifeszt funkciók, amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői

célul tűznek ki, néha kevésbé fontosak, mint a latens funkciók, e cselekvés akaratlan következményei. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx, ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. A marxi elmélet lényege, hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember - önmagunk - tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. Az em­ beri viselkedés bonyolult,

sokoldalú, és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít, amelyből a kutatás meríthet, és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket. kapcsolatba. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. De mindegy, hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma, mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Dönthetünk úgy, hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek, de úgy is, hogy óriási utat teszünk meg, csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk, hogy milyen szintre irányul az elemzés. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt, amikor a szemtől szembeni, közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi

viselkedést. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek, például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok, pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mik­ ro- és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól, pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen, ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák, hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket - ez világossá válik, ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. Egyértelmű,

hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni, közvetlen interakcióra épül. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy, hogy megnézzük, hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben, a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról, mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok, leve­ lek, telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Mégis sokat segítene, hogy megértsük, hogyan működik a szervezet. A későbbi fejezetekben még említek példát arra, hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra, es fordítva, hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit. MIRE JO A

SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben, ezt hangsúlyozta C. Wright Mills, amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. o) A szo- Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi, hogy a társas világot a magunkétól eltérő, sokféle nézőpontból szemléljük. Gyakran előfordul, hogy ha meg tud­ juk érteni, mások hogyan élnek, akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika, amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. így például az a fehér szociális munkás, aki egy dél-londoni, nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik, nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát, ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget

nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt, vagy egy sor akaratlan, kellemetlen következménnyel járhat. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. Úgy gondolták, hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása, és a lakótelepekhez üzleteket, egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Kutatások azonban rámutattak, hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak, boldogtalannak érzik magukat. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek, a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad, hogy megismerjük, jobban

megértsük önmagunkat. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában, annál valószínűbb, hogy formálni tudjuk a jövőnket. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban, hogy segít a politikai vezetőknek - vagyis a hatalommal bíró csoportoknak - meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. Nem feltételezhetjük, hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára, és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoho- listák) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok, amelyek maguk is törekednek - több-kevesebb sikerrel - gyakorlati

reformok elérésére. Végül meg kell említenünk, hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen", közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó, a várostervező, a szociális munkás, a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. A társadalom megértése annak is hasznos lehet, aki jogásznak, újságíró­ nak, üzletembernek vagy orvosnak készül. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát, mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia, ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van, aki azt mondja, hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét, ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. De vajon azok a tudósok, akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba, mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál,

amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember, aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Furcsa volna, ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben, és értel­ metlen is megtiltani nekik, hogy hasznosítsák a szaktudásukat, amikor állást foglalnak. Ebben a fejezetben kiderült, hogy a szocioló­ gia olyan tudomány, amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket, illetve a mások életét formáló hatásokat. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg, és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. A szociológia nem csupán

elvont, intellektuá­ lis tudományterület, hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. Ha valaki szociológusnak készül, nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. Ezt leginkább úgy kerülheti el, hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz, és a szo­ ciológiai elképzeléseket, eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti. 1. FEJEZET MMMMMMMÜ ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata, amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern, iparosodott rendsze­ rek felé. szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik, mert semmiképp sincs könynyű dolgunk, ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá. 2. A szociológia gyakorlata megköveteli, hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. 3. A szociológia eredetileg arra törekedett,

hogy értelmezze a mélyreható változásokat, amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó, hanem az emberek életének legtitkosabb, legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is. 6. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus, a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól, amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése. 4. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte, Kari Marx, Emilé Durkheim és Max Weber. A 19 század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit, amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. Alapkérdés például, hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a

társadalmi világra. 5. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni, a 7. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét, akkor nagyobb lesz az esélye, hogy azokat alakítani is tudjuk. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket, így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk, milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Végül, ami talán a legfontosabb, a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat, ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek, hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket. INTERNETES FORRÁSOK

A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www.politycouk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.politycouk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www.sosigacuk/sociology The British Sociological Association http://www.britsoccouk r A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­ 1 8 . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­ dön. Az

állandó települések alapja, a földműve­ h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy, s i m a é s e g y e n l e t e s lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . A c i v i l i z á c i ó k acéllemezt készíteni, m i n t a m o d e r n henger­ alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . H a a z e m b e r i lét t e l j e s mű. Még fontosabb, hogy a modern technoló­ időtartamát egyetlen napnak, 24 órának tekint­ gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e , a m e l y e k e t alig­ j ü k , a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor, a c i ­ ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek. k o r b a n : i l y e n a k a m e r a , az a u t ó , a r e p ü l ő g é p és A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­ az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora, a r á d i ó t ó l p e r c b e n léteztek, mégis

legalább annyi változás a nagy teljesítményű számítógépig, történt az emberi nap e rövid szakaszában, mint erőműig, és m é g sorolhatnánk. az összes megelőzőben együttvéve. m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a , m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban. D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­ állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l , h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­ az a t o m ­ [.] A z ered­ áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka, a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t , m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. 1 7 5 0 - b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról, hogy anyagi

környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z , m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) . re, a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. A A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­ legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i , m i n t a f o n ó g é p ; a és intézményeitől is nagyon eltérnek. Egy mind- A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából - az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . századi élettel A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . össze k é t - h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n -

a m i TARSADALOMTIPUSOK csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában - a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l , a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k . Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll, A z e u r ó p a i felfedezők, k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k , sokkal i n k á b b , m i n t e l ő d e i . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­ akik a nagy felfedezések korában útnak indultak, zedékek é l e t f e l t é t e l e i bizonytalanok voltak: sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. Marvin Harris járványok antropológus természeti is katasztrófák, és éhínség sújtotta őket. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m and így ír erről könyvében (Cannibals Kings): fenyegeti p e s t i s vagy é

h í n s é g , m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket, a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l . E g y e s r é g i ó k b a n - i l y e n A u s z t r á l i a , az É s z a k i sark, D é l - A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a - o l y a n E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k , a m e l y e k m á i g ú g y él­ társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­ n e k , m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkor- ra is, amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­ szaki ősei: nagy területen, folyton vándorló, mi változás, a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. E l ő b b h ú s z - h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n , s z i n t e k i z á r ó ­ azonban lag á l l a t o k r a v a d á s z v a , v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.

áttekintjük a fő társadalomtípusokat, amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek, de a m a i világ­ E z e k a v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka, ban is megtalálhatók. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­ v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . M á s ré­ mak jellemzik, a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k , giókban - Észak-Amerika sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . De az e m b e r i d é l - a m e r i k a i és k e l e t - á z s i a i ő s e r d ő k b e n - ki­ keleti erdeiben, a történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­ sebb népességet találtak, a m e l y többé-kevésbé kal kisebb volt a m a i n á l , és c s a k az e l m ú l t száz­ á l l a n d ó , f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt, a h o l legfel­ egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k , j e b b

egy-két nagy, k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k , d e amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó . a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t történelem előtti idők emlékei voltak. Másutt csak úgy érthetjük meg, ha segítségül h í v j u k a szo­ p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­ ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t . ra, b i r o d a l m a k r a l e l t e k , a m e l y e k é l é n d e s p o t a 2. FEJEZET 2.1 táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus Jellemzői Fennállásának időszaka Vadászó-gyűjtögető társadalom I. e 50 000-től máig (ma már szinte alig akad) Kis lélekszámú, megélhetésüket vadászat, halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok

Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás Agrártársadalom I. e 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része, elveszíti sajátos identitását) Kicsi, városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal, gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek, m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják Pásztortársadalom I. e 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része, felbomlik a tradicio­ nális életmód) Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják Tradicionális társadalom vagy civilizáció I. e 6000-től a 19 századig (mára már nyoma sincs) Nagyon nagy, olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz

hasonlítva kicsi) Van néhány városa, amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus, amelynek élén a király vagy császár áll v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt, é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak, városaik, síremlékeik, A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők palotáik, templomaik és kincseik csábították az összes F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n felfedezőt, M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is, h o g y kis ó c e á n o k o n , s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. O t t v o l t t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . E z e k a c s o p o r t o k vadá­ K í n a - a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a , ó r i á s i , szatból,

halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­ időt leszámítva mindig vadászó-gyűjtögető fejlett á l l a m , a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a nyek „ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " , a c i v i l i z á l t világ h a t á ­ Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek gyűjtögetéséből tartották fenn magukat. r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­ a világ e g y e s r é s z e i n , v e t e i t . O t t v o l t I n d i a is - az a föld, a h o l t i s z t e l ­ vár területein és Brazília, Új-Guinea őserdőiben, p é l d á u l Afrika e g y e s si­ t é k a t e h e n e k e t , és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­ m i n d e n lélek aszerint részesült, hogy m i l y e n t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v

a s z t o t t a , é s va­ érdemeket előző megtestesülésében. lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i azok sem, a m e l y e k eddig fennmaradtak. Jelenleg szerzett é s b i r o d a l m a i , m i n d k ü l ö n világ, m i n d a m a g a az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­ sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák ber, a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 , 0 0 1 száza­ n a g y k ő e r ő d e i k k e l , függőhídjaikkal, c s o r d u l t i g léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l , á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­ (lásd a 2.1 daságukkal és az aztékok vérszomjas, emberi szívekkel táplált, örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) . ábrát). A n a g y o b b - f ő k é n t a m o d e r n , p é l

d á u l b r i t és a m e r i k a i - t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető csoportokban nemigen figyelhető meg. A látszólag végtelenül sadalmat mégis sokféle besorolhatjuk p r e m o d e r n tár­ három nagyobb E egyenlőtlenség t á r s a d a l m a k tagjai n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl, ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z kategóriába, amelyek m i n d előfordulnak Harris k e l l . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­ l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k ; n a g y o b b ag­ tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­ rár- vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­ nak. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra, csak l a t t a r t ó k ) ; n e m i p a r i c i v i l i z á c i

ó k vagy t r a d i c i o n á ­ vadászfegyverekre, lis á l l a m o k . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­ i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . E z é r t a tár­ z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2.1 táblázatot). ásó- és építőszerszámokra, s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n - a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.1 ábra A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása I.e 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100% I. sz 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1% I. sz 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0,001% Forrás: Lee - De Vore 1 9 6 8 . A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r

t o k a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t . mindenütt a férfiak a v a d á s z o k , m í g a n ő k gyűj­ A vadászó-gyűjtögető társadalmak nem csu­ tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t , ők f ő z n e k és pán „primitív" népek, akiknek az életmódja ma ők nevelik a g y e r e k e k e t . Ez a férfiak és n ő k kö­ m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . K u l t ú r á j u k ta­ zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s : n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra, h o g y e g y e s in- 2. FEJEZET g e l t e t n e k - s z a r v a s m a r h á t , j u h o t , k e c s k é t , tevét v a g y lovat. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m

lé­ tezik, e l s ő s o r b a n Afrika, a K ö z e l - K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n , i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek, de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . A pász­ tortársadalmak rendszerint az évszakok válto­ zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között, ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t , bár n o m á d életmódjuk az a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b , m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek, hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése h e l y e t t ők m a g u k is

e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki, v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges kapák és ásószerszámok segítségé­ vel. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s , m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés, ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek; biztosít megélhetést. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak, anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i , m i n t a k á r a pásztorkodó, akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek. A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n , például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké). Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 - t ő l kezdve

tézményeink korántsem tekinthetők az emberi t a l á l u n k a d a t o k a t arra, h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval élet „természetes" elemeinek. Persze n e m szabad n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­ idealizálnunk közösségek d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.2 ábrát) E z e k a tár­ é l e t k ö r ü l m é n y e i t , b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet- a vadászó-gyűjtögető a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a , vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d - m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t , 2.2 táblázat h o g y a világ, a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett, n e m feltétlenül jelent „haladást".

Pásztor- és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­ Máig fennmaradt agrártársadalmak Ország A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)" Ruanda 90 Uganda 82 Nepál 81 Etiópia 80 Banglades 63 Az ipari társadalmakhoz hasonlítva lésére, hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket. Japán 5 A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból Ausztrália 5 élnek, az agrártársadalmak pedig növényter­ mesztésből (mezőgazdaságból). S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor- és agrárgazdasága van. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­ Németország 2,8 Kanada 3 Egyesült Államok 0,7 Nagy-Britannia 1 A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG A

modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását, a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a gőz vagy az elektromosság) felhasználására épülő gépi termelés. Az iparosodott t á r s a d a l o m - a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k - sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától, és bár E u r ó p á b ó l ered, hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális államokban is mezőgazdasági mun­ k á t v é g z e t t . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a

g kezdetleges szintje csak kevesek számára tette lehetővé, hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az, hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n , h a n e m g y á r a k b a n , iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2.2 táblázatban). Az emberek több mint 90 száza­ l é k a k i s e b b - n a g y o b b v á r o s o k b a n él, a h o l t ö b b a munkalehetőség, és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k . kahelyek keletkeznek. A főbb városok sokkal na­ gyobbak, m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. A nagyvárosokban a keztek, tagjaik k

ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i társadalmi élet a korábbinál egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki, k i r á l y v a g y c s á ­ a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­ személytelenebb, szár uralkodott f e l e t t ü k . M i v e l i s m e r t é k a z írást merősök, h a n e m idegenek között történik. Gya­ és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y , a m ű v é s z e t , korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­ k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és cióknak. a kormányzati szervek. A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l - K e ­ leten alakultak ki, t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­ / A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­ völgyekben. A K í n a i B i r

o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i e t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. fejezetben, 2000-ben s z ü l e t e t t m e g , e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­ és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 - lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­ 7 2 1 . o) „A v á r o s o k letén is. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n - A m e r i k á b a n , p é l d á u l a z az­ Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­ tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n , a m a j á k é a Yuca- sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos, a m e l y tán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n . sokkal fejlettebb és erősebb, m i n t a tradicioná­ A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­ lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A t r a d i c i o n á l i s lom is

volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z császárok) jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­ alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­ mát. F é n y k o r á b a n , az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1 szá­ ra, h i s z e n a z o k t ö b b é - k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t - e u r ó ­ éltek. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés pai Britanniától a K ö z e l - K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g é s a k o m m u n i k á c i ó , a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­ terjedt. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át, e g é s z e n a gesebb „nemzeti" közösség

kialakulását. 20. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m csekély közvetlen befolyással bírtak Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­ magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t - á z s i a i t é r s é g zetállamok, nagy részét, a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el. amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem- vagyis olyan politikai közösségek, ző bizonytalan határvidékek, h a n e m pontosan t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . Egyes megvont határvonalak választanak el egymástól. t e r ü l e t e k e n , p é l d á u l É s z a k - A m e r i k á b a n , Ausztrá­ A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­ l i á b a n é s Ú j - Z é l a n d o n , a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­ m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött, m i v e l o l y a n dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek, a z e u

r ó p a i a k jogszabályokat alkothat, amelyek a határokon be­ k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . M á s h o l , így Ázsia, Afrika és lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek. Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y - B r i t a n n i a is, a k á r c s a k a többségben. m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­ A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak. s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s A második folyamataira. többnyire A modern gyártási már az iparosodás kezdeti módszereket szakaszától kezdve kategóriába az ipari sorolható fejlődés jóval társadalmak alacsonyabb s z i n t j é n á l l n a k , e z e k e t a f e j l e t l e n e b b

országo­ f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is, a m i gyökere­ kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­ sen megváltoztatta a hadviselés módjait, olyan lágnak. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a , I n d i a , az afrikai fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a , G h á n a vagy létre, a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak, m i n t a A l g é r i a ) é s s o k d é l - a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­ n e m i p a r i k u l t ú r á k é . A g a z d a s á g i erő, a p o l i t i k a i zília, P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . M i v e l e t á r s a d a l m a k k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda, j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­ h o g y az e l m ú l t k é t

é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­ re h e l y e z k e d i k el, n é h a a g a z d a g a b b , i p a r o s o d o t t m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­ világon. lóan Délnek nevezik. Gyakran hallhatjuk, hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . A „har­ Globális fejlődés m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . század elején született, h á r o m fő társadalom­ A 1 7 . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 s z á z a d elejéig a n y u ­ t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . A z e l s ő világ országai gati o r s z á g o k - ha kellett, k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­ k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i , a z E g y e s ü l t Ál­ használásával -

gyarmatokat alapítottak sok olyan l a m o k , K a n a d a , G r ö n l a n d , A u s z t r á l á z s i a (Auszt­ t e r ü l e t e n , a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­ rália, Ú j - Z é l a n d , T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) , továb­ m a k u r a l t a k . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a a gyarmatosítás is). C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­ többpárti, parlamentáris kormányzati rendszerű. rális t é r k é p é t . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 o) m á r A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­ é r z é k e l t e t t e m , m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­ nista országok, a h á r m a s tagolás születésekor még g y a r m a t kivívta függetlenségét, A

GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i á l l a m o k , s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­ köztük C s e h s z l o v á k i a , L e n g y e l o r s z á g , K e l e t - N é ­ k u l á s á n a k f o l y a m a t a . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k metország és M a g y a r o r s z á g . A m á s o d i k világ tár­ gyarapodásáról sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak, a m e l y e k k e v é s gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad, a 21. fejezetben lesz szó.) A fő teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­ gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . U g y a n a k k o r e z e k e t tásra szánják, h a n e m a világpiacokon értékesítik. az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m

­ A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­ munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i , m i n d a gaz­ mak, amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb dasági r e n d s z e r t . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ területektől, h a n e m többnyire a nyugati induszt- történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y , r i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki, a m e l y alá­ amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i ásta a korábbi, hagyományosabb rendszereket. országok, m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú , és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n ,

gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. Bár a s z o c i o l ó g i a - t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l , A legszegényebb társadalmak némelyikében a körülmények n e m h o g y javultak volna, h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11., „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben. semmi h a s z n a n e m m a r a d t - h a v o l t v a l a h a egy­ általán - a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . P é l ­ A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l - és K e l e t - Á z s i á b a n , dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­ v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n - A m e

r i k á b a n kon­ ta országok m á s o d i k világa, és a k i v é t e l e k , k ö z ­ centrálódnak, bár e régiók között azért lényeges tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a különbségek vannak. Például a szegénység mér­ gazdaságot. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól, h o g y az t é k e D é l - Á z s i á b a n és a c s e n d e s - ó c e á n i t é r s é g b e n első, m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­ c s ö k k e n t , a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­ tékítéletet tükröz, a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­ szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990- ti: „a legjobb", a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legrosz- es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­ szabb". ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma, akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k

(World B a n k 2 0 0 4 ) . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­ A fejlődő világ t é k e D é l - Á z s i a , L a t i n - A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­ k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. A ka­ egyes r é s z e i n is. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható - Ázsiában, A f r i k á b a n és D é l - A m e r i k á b a n . Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált, például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. A d é l - a m e r i k a i s p a n y o l matok, amelyeket külföldi hitelezőktől felvett k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük, gyakran nagyobb összegűek, m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az e g é s z s é g ü g y r e , a

j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a fordítanak. gyarmatok 1 8 1 0 - b e n n y e r t é k el szabadságukat, míg Brazília 1 8 2 2 - b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné, gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a , egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a , M a l a j z i a és Szingapúr), v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya, Nigéria, Zaire, T a n z á n i a és A l g é r i a ) . Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól, n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás folyamatát. Ezeket újonnan

iparosodó o r s z á g o k n a k is n e v e z i k , k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­ Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­ amerikai Brazília és M e x i k ó , illetve a kelet-ázsiai cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k , e z e k n a g y o n H o n g k o n g , D é l - K o r e a , S z i n g a p ú r é s Tajvan. A z különböznek a h a g y o m á n y o s ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­ t á r s a d a l m a k ko­ rábbi formáitól. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l s e b b e k , p é l d á u l a k e l e t - á z s i a i á l l a m o k gazdasá­ olyan rendszerek s z o l g á l n a k , a m e l y e k e l ő s z ö r a gának növekedési üteme nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki - vagyis a iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. 1 9 6 8 - nemzetállamok. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g b a n m é g e g

y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él, világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t , h u s z o n ö t sokszorosa a Nyugat 2. FEJEZET 2.3 táblázat A modern világ társadalmai Jellemzői Fennállásának időszaka Típus Első világbeli társadalom A 18. századtól máig Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek, bár kevésbé hangsúlyo­ sak, mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok, Japán, Ausztrália és Új-Zéland Második világbeli társadalom • A 20. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig Alapja az ipar, de a gazdasági rendszer tervutasításos A

népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban; a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa, de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké Fejlődő társadalom A 18. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere, mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína, India, az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége Újonnan

iparosodó ország Korábbi fejlődő társadalom, amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős, az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb, mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Brazília és Mexikó Az 1970-es évektől máig évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul tizenöt közé. v á l t o z i k . M i n d e n n a p e g y ú j n a p , é s m i n d e n pil­ országok­ l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . H é r a k l e i t o s z görög b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés filozófus r á m u t a t o t t , h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t üteme. N e m

c s a k a belföldi növekedést, h a n e m a k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­ külföldi befektetést is ösztönzik. Dél-Korea előre­ lyó más, h i s z e n a víz továbbfolyt, és m a g a az A kelet-ázsiai újonnan iparosodó tört a z a c é l t e r m e l é s b e n , h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . B á r e z a meg­ iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. S z i n g a p ú r figyelés Délkelet-Ázsia pénzügyi köz­ s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k , h o g y a folyó u g y a n a z , p o n t j á v á vált, és kereskedelmi bizonyos értelemben helytálló, rend-^ T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. Elég az elektronikában tölt be fontos szerepet. M i n d ­ f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y

ó a l a k j á b a n vagy ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai országokra, m i n t az Egyesült Államok, a m e l y n e k f e l é p í t é s é b e n , i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n , h o g y azt részesedése a globális acélgyártásból jelentősen m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­ c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2.3 táblázat ö s s z e g z i . ) t o z á s o k s o r á n . H a e z így v a n , a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat? TÁRSADALMI VÁLTOZÁS H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i , m i a j e l e n t ő s vál­ tozás, akkor meg kell mutatnunk, A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m , h o g y a m o d

e r n vi­ túrája adott lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom életmódok és társadalmi intézmények jellemzik. alapintézményei N e h é z meghatározni, mi a társadalmi változás, dönthessük, m e n n y i r e és m i b e n változott meg a a egy helyzet alapstruk­ egy egy tárgy v a g y mennyiben módosult időszakban. vizsgált Tisztáznunk időszakban, hogy kell, el­ A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k , h o g y hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be, mi maradt változatlan, m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­ változásokat. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­ hetik. gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l . A kulturális tényezők

sorában meg kell említe­ A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­ n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . Egy-egy s z e m é l y óriá­ ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s - ^ született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . E n n e k k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Itt g o n d o l h a t u n k ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­ olyan vallási vezetőkre, m i n t Jézus, olyan jelen­ talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k , m i n t a régi tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e , m i n t J u l i u s C a e ­ sar, v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­ tradicionális t á r s a d a l m a k é . határozó alakjaira, m i n t N e w t o n .

Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető, aki töme­ A változásra ható tényezők geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­ A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d szemléletmódot. A szociológia klasszikusa, M a x nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t , a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban. változás t e r m é s z e t é t . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet, a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r • Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­ z e l é s é t a 14. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 o )

dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g . U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­ R á m u t a t h a t u n k azon­ zetővé, akkor valósíthatja m e g elképzeléseit, ha ban három fő t é n y e z ő r e , a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­ e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A d o l f tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s Hitler például az 1930-as évek Németországában tényezők, a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­ részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat, veződés. mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n , a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű

poli­ Kulturális tényezők tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról, aki A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s , a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14., ,Yallás a modern társadalomban" című fejezetet). Egyes később, a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget, m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t . vallások hit- és s z o k á s r e n d s z e r e a t r

a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet, h o g y a v a l l á s o s meg­ A fizikai környezet győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­ M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­ mozdítója. mi szerveződés alakulására. Ez leginkább szél­ A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó , sőséges környezeti feltételek különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­ amikor az szükségképp kációs rendszerek m i l y e n s é g e . Az írás felfedezé­ k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­ se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­ tüket. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s mi

változásokat. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek, m i n t a emberek között az látható, időjárási bevezetését, így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i szubtrópusi területek lakói. Alaszkában hideg és az anyagi forrásokat, kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­ h o s s z ú a t é l , e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő tek létre. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az mintákat követ, m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­ emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t , j e l e n é s j ö v ő rán éghajlatú országok lakóié. Az alaszkaiak a kapcsolatát. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­ rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek nek a múlt k r ó n i k á i v a l , így t u d a t o s u l b e n n ü k , fedél alatt és k

ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri hogy van t ö r t é n e l m ü k . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e tevékenységeiket, révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a , zetben élnek. hiszen barátságtalan környe­ G a n d h i , aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó , jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n , h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­ Politikai szerveződés sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött lakossága például azért maradt meg a A társadalmi változásokat jelentős mértékben v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t , m e r t az e g é s z m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­ k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­

veződés ható állat, makban e n n e k csekély a szerepe, hiszen nincs a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodás- a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­ földterület vagy olyan háziasítható típusa. A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadal­ n a k . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n litikai t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k , a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k szervezet. Minden más társadalomtípus termőföld, például folyók torkolatvidékén. F o n ­ e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k , földes­ tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­ urak, királyok, kormányzatok. M a r x nézeteivel ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d

a l m a k , a m e l y e k e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­ h e g y l á n c o k , j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­ szerűen gok miatt elszigetelődnek, gyakran hosszú időn t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-' keresztül viszonylag változatlanok maradnak. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre, akik a k e m é n y környeze­ a gazdasági alap tükröződik: hasonló s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes társadalmak politikai rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország, a z a p a r t h e

i d i d e j é n Dél-Afrika), m á s o k é (például az Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b . t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj- é s é r c ­ A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­ forrásokat. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t , é s meg­ kultúrák gyakran roppant termékeny területeken határozta a l a k u l t a k ki, m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a ket is. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e . fennmaradásukat vagy terjeszkedésü­ megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t , h

a e z z e l a lakosság A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i - ez t ö r t é n t É s z a k - korábbi termelési rendszerekről, mivel a terme­ K o r e á b a n K i m I r S z e n , k é s ő b b p e d i g fia, K i m l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n Dzsongil v e z e t é s e alatt. növekvő fölhalmozása jellemzi. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott, h i s z e n a tradicionális, szokásos Változások a modern időszakban s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i s t a fejlő­ Mivel m a g y a r á z h a t ó , h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­ ú j í t á s á r a sarkall, és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre zad során, a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i nagyobb szerepet játszik a tudomány. A modern d é s v i s z o n t a t e r m e l é

s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­ változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ? iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval Ez nagyon összetett kérdés, mégis k ö n n y ű rámu­ gyorsabb, m i n t a gazdasági rendszerek bármely tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e , a m e l y e k - koránt­ korábbi típusában. sem m e g l e p ő m ó d o n - u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók, m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i / A gazdasági tényezők társadalmi változásra változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k , a z z a l a k ü l ö n b ­ gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. 11 fejezet­ séggel, h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­ ben, foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n s z e r - e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3

2 2 - 3 2 3 . o) főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­ fontos c s o p o r t j á b a . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek Kulturális hatások teljesítménye több ezerszeresére növekedett. Az 1960-as évek nagyszámítógépe ezernyi egyen­ A modern korban a társadalmi változás folyama­ k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt; m a egy ha­ taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b , h a n e m fejlődése egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t és a gondolkodás szekularizálódása egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai áramkör is elegendő hozzá. é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . M á r n e m A t

u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­ tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­ korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­ tendőnek c s a k azért, m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó tározták meg, mégis túlterjed a gazdasági szférán. tekintélye. E l l e n k e z ő l e g , a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­ A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­ áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . P é l d á u l alapozottságú kell h o g y l e g y e n . így p é l d á u l egy a t u d o m á n y o s - t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­ kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­ tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a

dicionális ízlést fejez ki, h a n e m azt a törekvést, r á d i ó és a t e l e v í z i ó . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­ hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait, ronikus formái politikai változásokat is eredmé­ vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t . n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . A r á d i ó , a t é v é és m á s A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra nemcsak a gondolkodásmód átalakulása elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat, v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k . hat - e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . Nagy­ részt az e l m ú l t k é t - h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k , m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s , a sza­ Politikai hatások badság, az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­

vétel, a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­ Az zás folyamatait i n d í t o t t á k el, és f o r r a d a l m a k a t is a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­ eredményeztek. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a resendő. Az elmúlt két-három évszázad során a hagyományhoz, s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k , v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­ hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k l e n i k ü z d e l m e volt, a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­ életmódunkon. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k , m a m á r t e r j e s z t é s é r e , v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­ újkori változásokat meghatározó harmadik az egész világon elfogadottak, így e l ő s e g í t i k a vál­ t á r s a k felett aratott k

a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­ tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n . tek. A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­ Gazdasági hatások l á d o t felváltotta egy m á s i k , m i k ö z b e n a n é p e s s é g Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­ Más a helyzet a modern politikai rendszerekben, lizmus. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k 2. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­ n i , h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A globalizá­ re. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n c i ó p o l i t i k a i , t á r s

a d a l m i , k u l t u r á l i s é s gazdasági belül, m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb tényezők eredőjeként j ö n létre. Mindenekelőtt mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­ azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­ ban, mint a megelőző korokban. nológiáknak a fejlődése hajtotta előre, amelyek A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t - h á r o m év­ r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­ gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek sági v á l t o z á s o k r a , m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a e g y m á s s a l . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­ politikára. A kormányzatok napjainkban fontos u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­ szerepet játszanak a

gazdasági növekedés serken­ lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­ t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) , és az á l l a m k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte. - miután messze a legnagyobb munkáltató - min­ den iparosodott társadalomban nagymértékben A globalizációt segítő tényezők beavatkozik a termelésbe. A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. A 17 századtól kezdve Mivel magyarázható a globalizáció erősödése? a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld Korábban már megállapítottam, hogy minden­ m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat, ez féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t , biztosította elterjedését m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t , ame­ a

nyugati életstílusok szerte a világon. A 2 0 században a két világhábo­ lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­ s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt, és a m á s o d i k világ­ m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­ háború utáni újjáépítés több helyen - főként Né­ gi-politikai t é n y e z ő k . metországban és J a p á n b a n - jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is - k ö z t ü k N a g y - B r i t a n n i a - j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k

á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s , a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­ GLOBALIZÁCIÓ l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­ A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n , az intenzitása. A hagyományos telefonos kommuni­ üzleti életben és a m é d i á b a n . Egy évtizede még kációt, a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­ v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó, ma m á r vi­ nikus szont nap m i n t nap emlegetjük. A globalizáció t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t , i n t e g r á l t rend­ azt j e l e n t i , h o g y egyre i n k á b b

egy k ö z ö s v i l á g b a n s z e r e k v á l t o t t á k fel, a m e l y e k b e n digitális mód­ é l ü n k , e z é r t az e g y é n e k , a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . Van, a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak, ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat, b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet, m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l

á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel, m i n t koráb­ b a n bármikor. szerrel (crossbar) kapcsolószerkezet segítségével ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­ t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált; a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . M í g a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint száz hangtovábbítási útvonalat foglaltak magukban, 1 9 9 7 - b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) A h í r k ö z l

é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 - a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­ B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­ k o r o l t a k . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­ szét alkotják, h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­ rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro- A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.3 ábra Az i n f o r m á c i ó - és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas

jövedelmű OECD-tagok Latin-Amerika, karibi térség Kelet-Ázsia, csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia 1990 Egyre többen hozzájuthatnak. 1994 1996 1998 1999 e egyre több információhoz. 2000 1994 1996 1998 9yre olcsóbban. 1 9 9 4 2000 1 9 9 6 1 9 9 8 2 0 0 0 forrás: ENSZ Fejlesztési Program - UNDP 2 0 0 1 , 3 2 . és 4 1 o dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t ; e fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l - ) t e l e f o n , a t e l e f a x , a t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­ digitális és k á b e l t é v é , az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is, a m e l y e k és az i n t e r n e t . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­ korábban elszigetelődtek, sabban t e r

j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z , a m e l y e t kommunikációs mert a hagyományos szolgáltatások n e m jutottak el eddig k i f e j l e s z t e t t e k - 1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e h o z z á j u k ( l á s d a 2.3 ábrát) B á r a t á v k ö z l é s i inf­ mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k , é s b e c s l é s e k r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­ szerint 2 0 0 5 - b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z lág m i n d e n p o n t j á n , e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a egymilliárdot (lásd a 2.3 ábrát) nemzetközi A technológia e formái segítenek „össze­ kommunikációs hálózatokhoz úgy, ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük. nyomni" az időt és a t e r e t : két, e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és

Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést folytathat, hanem szöveges Információáramlás doku­ mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­ műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . A z i n t e r n e t v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­ lehetőségeit, h a n e m elősegítette a távoli helyek- 2. FEJEZET A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t , aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i , vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l . r kel, a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­ c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. E g y r e i

n k á b b l á s á t is. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t , terjed az a n é z e t , h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­ válsághelyzetben köteles n á b a , így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait, a k i k n e k a külvilággal. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­ v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­ sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y - például a berli­ t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s megvédeni o l y a n em­ ni fal l e o m l á s a , a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­ erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e

n téren vagy jában. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k - a m é ­ s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­ d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­ r e n g é s e k , a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások, z ö n s é g előtt. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p - a m e r i k a i í t é l e t i d ő kevésbé drámai esemény) hatására az embereket elszenvedőin. m a m á r n e m n e m z e t i , h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják. Az egyén sokkal inkább tudatában van annak, hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z , e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n , m i n

t a z elmúlt korokban élők. H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk, etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is, b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó , m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. A z 1 9 9 1 - e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­ E globális szemléletre való átállásnak két jelen­ n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­ tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­ i n t e r v e n c i ó t , m e r t úgy vélték, h o g y m e g kell vé­ ismerik, hogy a társadalmi felelősség n

e m c s a k d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást. a h a z á j u k h a t á r á i g terjed, h a n e m a z o n t ú l is. A M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i , hogy világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­ az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább ságtalanságok n e m pusztán szerencsétlenségek, m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­ amelyeket át kell vészelni, h a n e m megteremtik a t u d a t u k a t . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . A vi­ b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­ lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s n y e z e t e t , a m e l y e t s o k f é l

e k é p p e n n e v e z t e k már, között posztindusztriális információ korának társadalom­ identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n többek időszakban, a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s nak, támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l . is ( 5 9 1 - 5 9 5 . o) A tudástársadalom kialakulása az új és gazdaságnak Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­ inkább skótnak és b a s z k n a k a l a k u l á s á v a l , a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­ (vagy e g y s z e r ű e n európainak) vallják m a g u k a t , m i n t b r i t n e k vagy nológiákban és mindennapi életükben azonnal spanyolnak. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r felhasználják a számítástechnika, a szórakoztató­ kevésbé

szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l , m i v e l a regio­ ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t . nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­ gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­ zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s hoz, amelyben é l n e k . korszakban következtek be. Ma a gazdaság sok része olyan hálózatokba illeszkedve működik, amelyek n e m állnak meg az országhatároknál, Gazdasági tényezők h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is gazdasági társaságok csak előre hajtja. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n

t é t b e n versenyképességüket, hogy a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­ sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá, gazdasági vagy ipari a l a p ú , h a n e m egyre i n k á b b k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. A t e r m e l é s i „súlytalan" eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k , a és megfoghatatlan tevékenységek 1999). a úgy őrizhették meg szervezetátalakítás­ gaz­ m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­ alap­ tek, és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­ ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n , h o g y a gyor­ jellemzik (Quah daságban (weightless Ebben economy) a súlytalan termékek program, a média- és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i

t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) . A 18. fejezetben s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak. Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n - t u l a j d o n o s o k száma, ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret. 2. FEJEZET Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­ 2.4 ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­ 50 100 150 200 250 300 350 gok s z e r e p e . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k , Svájc amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. Lehetnek Belgium

vi­ Svédország szonylag kis cégek, a m e l y e k n e k anyaországukon Törökország k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n , vagy h a t a l m a s Norvégia nemzetközi vállalkozások, amelyek tevékenysége Lengyelország k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . A l e g n a g y o b b a k Szaúd-Arábia Finnország közül n é h á n y világszerte ismert, ilyen a Coca- Dél-Afrika Cola, a General Motors, a Colgate-Palmolive, a Hongkong, Kína Kodak, a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég. Portugália B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z Írország köthető, a globális piacokat veszik célba, globális Wal Mart profitra t ö r e k s z e n e k . A gazdasági globalizáció Exxon Mobil középpontjában General Motors a Ford Motors t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­ General Electric kereskedelem

kétharmad része ezek tevékenysé­ Chevron Texaco g é b ő l e r e d , e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­ Conaco Philips t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n , és m e g h a t á r o z ó sze­ Citigroup r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k , a k i r á m u t a t o t t , h o g y e z e k a társa­ IBM American International Group ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. 1 9 9 9 ) 2 0 0 1 - b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g Forrás: Economist, 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 1 1 é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt, m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­ m e l . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem- t á r s a s á g a

i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2.4 ábrát) S ő t , a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 , 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott - ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. A dik transznacionális világháborút társasági követő forma években vált a máso­ globális j e l e n s é g g é . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni, de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . A z 1 9 8 0 - a s é v e k végén és az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t , m e r t kialakult h á r o m h a

t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) , egy a C s e n d e s - ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 - i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) , egy p e d i g É s z a k - A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s , rö­ v i d e n N A F T A ) . A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A 2 1 s z á z a d for­ dulóján kevés olyan gazdaság akadt, amelybe n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . A képen a kalóriaszegény kóla

közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra, v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t - E u r ó p a A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket. ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­ Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n , a munka- és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­ ről, a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak. terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t , hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d

i k . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t , amelyek szorosan Politikai változások egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­ szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő tikai változáshoz kötődik. E n n e k számos vonat­ „láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 ; H o p k i n s - W a l - k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i - lerstein 1 9 9 6 ; A p p e l b a u m - C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) . nizmus bukását említhetjük, amely az 1989-ben Az 1 9 9 0 - 1 9 9 8 - a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t indult, majd 1 9 9 1 - b e n magának a

Szovjetunió­ mérté­ n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . A k o m m u ­ kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 - - Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Magyar­ mondhatták m a g u k é n a k . A legnagyobb ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k , n y o l c é v v e l ké­ ország, a C s e h K ö z t á r s a s á g , a b a l t i á l l a m o k , a sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . K í n a a l a c s o n y kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált, o r s z á g - a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t r e n d

s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . T ö b b é n e m szige­ szerepe révén, és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . Az t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l , h a n e m integ­ árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­ r á l ó d n a k a b b a . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k kenységei - a t e r m é k f e j l e s z t é s , a f o r m a t e r v e z é s a rendszereknek, amelyek a hidegháború idején és a reklám - r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­ léteztek, amikor az „első világ" országai álltak ban, míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k , s z e m b e n a „második világ" országaival. A kom­ például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­ m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­ lis országokban z a j l a n

a k . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n matokat, de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m , h o g y a n m ű ­ is t e k i n t h e t ő . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a babák gyártásakor.) g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság Az elektronikus gazdaság korában. A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­ A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő , az nizmusok kiterjedése. Az E N S Z és az Európai „elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A b a n k o k , U n i ó az olyan n e m

z e t k ö z i szervezetek két jeles részvénytársaságok, és példája, a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös át­ p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . M í g ezt a z E N S Z egyéni befektetők befektetésialap-kezelők egyetlen egérkattintással helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A z önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi, az „elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­ E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­ tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. A h a t a l ­ m á j a , a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­ nemzeti het meg, n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­ m o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek hat

el, ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n " irányelvei, szabályzatai és bírósági határozatai, 1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­ de gazdasági, társadalmi és politikai h a s z n u k is szuverenitásukat. Az egyes EU-álla- ra, majd a z o n túl is. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­ származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­ lik a globális gazdaság, a n n á l i n k á b b igaz, h o g y ből. a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i , gazdasági, társa­ V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések,

valószínűleg ismerős elképzelé­ dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­ s e k e t t a k a r n a k . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­ nyezik azt a j e l e n s é g e t , a m e l y i n t e n z i t á s á t és national governmental organization, hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . A globali- testület, amelyet kormányzatok záció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár, feladata valamely transznacionális IGO) olyan alapítanak, és tevékenysé- 2. FEJEZET A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része, a t e s t készül, az is, a h o g y a n a Barbie b a b a , a t ö r t é n e l e m leg­ az Egyesült Államokban gyártják, innen szállítják n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Ebből a az ü z e m e k b e . közel negyvenéves t i

n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t 4 . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték, J a p á n b a n kettőt vesznek, ez é v e n t e jóval t ö b b , mint egymil­ készült nejlonhaj kerül rá. liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­ ban gyártják, helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l - ez az lyű Mattel c é g n e k . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült egyetlen nyersanyag, amely a b b ó l az országból Államokban, Európában és J a p á n b a n fogy, a vi­ származik, ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő. lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Talá­ Pamutruháját Kíná­ 5. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a kfnajj ló megállapítás, hogy Barbie már globális polgár Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Szinte az összes (Tempest 1 9 9 6 ) . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások anyag, a m e l y e t a gyártásban használnak, ide - a t e k

i n t e t é b e n globális, h a n e m szülőhelye szerint világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe - érkezik, hogy is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 - b e n , amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút, és alacsonyak voltak a bérek. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések, Barbie á t k ö l t ö z ö t t más, alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Ma már részei t ö b b helyen készülnek, ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik, itt dolgozzák ki a marketing- és reklámstratégiákat is, és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete, amelyről e l m o n d h a t ­ juk, hogy „ m a d e in t h e USA", az a k a r t o n d o b o z , amelyikbe csomagolják, meg némi festék és olaj, amellyel díszítik. Barbie t e s t é n e

k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik, ahol kiter­ melik és finomítják az olajat, amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. 2. Tajvan állami olajimportőre, a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént, majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k , amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át, amelyből működik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t , amelyeken a Bar- „Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik, a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k , a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják, a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül, a haj J a p á n b a n , a test Kí­ n á b a n , I n d o n é z i

á b a n és M a l a j z i á b a n , Kína g y a p o t o t t e r m e l , a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z . gi terület szabályozása vagy felügyelete. Az első a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t , 1 9 9 6 - b a n p e d i g már ilyen testületet, a Nemzetközi Távírdai U n i ó t a 2 6 0 - a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. 1 9 9 9 ) majd kiöntik Barbie t e s t é t . 3. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában, egy Indonéziában, egy pedig Malajziában (International Telegraph Union) 1865-ben alapí­ A nemzetközi nem kormányzati szervezet t o t t á k . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult, h o g y (international a kérdések széles, a polgári repüléstől a műsor­ NGO) n e v e is u t a l rá, h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a non-governmental organization, s z ó r á s i g vagy a v e s z

é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­ t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­ t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . I n k á b b füg­ tasson. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta getlen szervezet, a m e l y a kormányzati testületek A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG babák nak, akik a két gyárban összeállítják. Ugyanekkor ugyanezen az úton hagyják el Kínát. Hongkong Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mat- és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0 telnek. teherautókkal szállítsák t o v á b b . A kész teherautó jön-megy. Mi lesz a t ö b b i pénzzel, ha Barbie-t 9 , 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra, Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros" szövetre, nejlonra és más anyagokra elég

65 c e n t . Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre, China" - de az e l ő b b kiderült, hogy a gyártásában a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra, a használt anyagok közül szinte egy sem Kínából reklámra és az értékesítésre, a t e r m é k e t árusító származik. A b a b a ára az Egyesült Államokban üzletekre fordítják - és persze a l e g n a g y o b b já­ 9,99 dollár, e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap, fő­ tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­ csurran-cseppen belőle. mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­ megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n . k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l , h o g y i n t e n z í

v e b b é vált A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y a nemzetek közötti érintkezés. - a Greenpeace, a Természetvédelmi Világszerve­ A szkeptikusok egyetértenek azzal, hogy ma zet (WWF), a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t m á r több kapcsolat lehet az országok között, (Global m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n , de az ő s z e m ü k b e n rok Environment Nélkül Network), (Médecins Sans az Orvosok Frontiéres), a Hatá­ Vörös­ a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz, kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l - k ö r n y e z e t ­ hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna. védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­ E n n e k a z a z oka, h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­ ban vesz részt. D e t ö b b e z e r m á s , k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s

é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2.5 ábrát) sze h á r o m regionális csoporton belül - Európá­ b a n , a d é l k e l e t - á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k - A m e r i ­ k á b a n - zajlik. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is, a m i b i z o n y í ­ A globalizációs vita t é k arra, h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) . Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­ S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban tott témává vált. A l e g t ö b b e n elfogadják, h o g y zajló fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k , de azt n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­ már vitatják, h o g y m

e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . E z n e m i s m e g l e p ő , h i ­ regionalizálódási folyamatokra - például a alakulására - irányítja. A szkeptikusok számára a szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n , z a v a r o s folyamatot, m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D a v i d H e l d és 2.5 ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése, 1 9 0 9 - 1 9 9 3 munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát, és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek a szkeptikusok, a hiperglobalizálók és az át­ alakuláshívők. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2.4 táblázat ö s s z e g z i A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó

n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " - vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l , ami n e m is ú j d o n s á g . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik, h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . A 1 9 s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a 1909 1964 Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m - UNDP 1999. 1993 2. FEJEZET 2.4 táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok Átalakuláshívők Hiperglobalizálók Mi az újdonság? Kereskedelmi t ö m b ö k , gyengébb Globális kor helyi kormányzatok, mint a ko­ rábbi időszakokban A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra Meghatározó jellemzők A

kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus, globális a világ különböző részei között, kormányzás, globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom „ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció A nemzeti kormányzatok hatalma Megmarad vagy erősödik Gyengül vagy felbomlik Újjászerveződik, átstruktu­ rálódik A globalizáció hajtóerői A kormányzatok és a piacok A kapitalizmus és a technológia A modern kor egyesült erői Rétegződési minta A Dél egyre inkább marginali­ zálódik A régi hierarchiák felbomlása A világrend új szerkezete Vezérmotívum A nemzeti érdek McDonald's, Madonna stb. A politikai közösség átala­ kulása A globalizációról alkotott kép Internacionalizálódás és regionalizálódás Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés A történelmi fejlődés

Regionális tömbök/civilizációk összeütközése Globális civilizáció Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g Vége a nemzetállamnak A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát várható eredménye Következtetés Forrás: Held et al. 1999, 10 o nyomán regionalizálódás erősödése arra bizonyíték, hogy m é n y e z , a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­ inkább l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal. csökkent, m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r - D r a c h e 1 9 9 6 ; Az egyik legismertebb hiperglobalizáló, Kenichi H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . S z e r i n t ü k a száz éve jel­ O h m a e j a p á n író ú g y látja, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a világgazdaság integráltságának foka l e m z ő k e r e

s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­ „ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz, rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti g l o b á l i s , i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­ kormányzatokon (Ohmae 1990, 1995). centrálódik. A A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k , pél­ dául a következőkben ismertetett hipergloba­ hiperglobalizálóktól származó globalizá- c i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . M e g á l l a p í t j a , h o g y a vi­ lizálók által vallott nézetet, hogy a globalizáció lágkereskedelem l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­ a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o

n t r o l l á l h a t j á k gaz­ nagymértékű bővülése miatt repét és olyan világrendet teremt, amelyben ezek d a s á g u k a t . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és m á r n e m játszanak központi szerepet. A szkep­ politikusaik tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­ gyakorolni az ország határait áttörő problémák egyre kevésbé tudnak ellenőrzést ra is kulcsfontosságú szereplők, mert szabályoz­ felett - p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi z á k és koordinálják a gazdasági tevékenységet. p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i Például sokszor köszönhető k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . A z állampol­ egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i g á r o k f e l i s m e r i k , h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig liberalizáció

politikája. t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t , e z é r t elveszítik kormányzatoknak a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k , h o g y a nem­ A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k , p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó , a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások. nagyon is valós jelenség, a m e l y n e k következmé­ Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­ nyei szinte mindenütt érezhetők. A globalizációt b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t

jel­ olyan folyamatnak tekintik, amely n i n c s tekintet­ zik (Albrow 1 9 9 7 ) , a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti tel az országhatárokra. Ú j , globális rendet ered­ kormányzatok jelentősége és befolyása. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG Az átalakuláshívők korát v á l t o z h a t a világ - a világ p é n z ü g y i p i a c a i A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­ ződnek, m i n t korábban bármikor. A hipergloba- láshívők, akik a globalizációt a m a i társadalma­ l i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­ például sokkal inkább globális s z i n t e n szerve­ kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­ dasági o l d a l á t látják, t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­ p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­ matnak tekintik.

Valójában a globalizáció sokkal lis r e n d , de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d . összetettebb. P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k , a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m A globalizáció hatása k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra, n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a , a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­ Az rén sem. Az átalakuláshívők megállapítják, hogy t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső" társadalmakra és a „ k ü l s ő " , a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i figyelmen kívül hagyhatjuk-e s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A m i k o r a t á r s a d

a l m a k , in­ t e k i n t h e t j ü k - e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­ tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­ tozónak? S e m m i k é p p . Az iparosodott és a fejlődő 1. fejezetben megállapítottam, irányult. De mi, hogy történe­ szociológusok a f e j l ő d ő világot, kodni e h h e z az új rendhez, akkor olyan környe­ országok zetben kell eligazodniuk, ahol megbolydultak a és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz, korábbi struktúrák. m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . A z i p a r o s o d o t t társadal­ A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják, a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó , v á l t o z t a t ­ ható. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik, o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n , a m e l y e k g y

a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t , a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k , h a n e m a ké­ pek, i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. A g l o b á l i s m i g r á c i ó , m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d egymással összekapcsolódva fejlődtek, m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre, és fordítva, a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ, a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg - egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része.

segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . A világ H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mul- b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a , j ó l n é z z é k m e g , m i l y e n sok­ t i k u l t u r á l i s , e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­ féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a mással keverednek, egymás mellett élnek. Az t e r m é s z e t e s , p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­ átalakuláshívők szerint a globalizáció központ l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t , a z e g é s z világra nélküli, reflexív folyamat, amelyet kapcsolódá­ k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. A b o l ­ sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k tok polcain

látható jellemeznek. számtalan alkatrészeiket sok-sok országban készítik. Ezeket összefonódó globális hálózat terméke, n e m je­ az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani l e n t h e t j ü k ki, h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­ a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a , e z é r t f o l y t o n o s Mivel a globalizáció sze v e z é r l i . információáramlás szükséges, hogy koordinálni Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k , h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy árukat vagy összetevőiket, elveszítenék szuverenitásukat, hanem az tudják a n a p i több millió ügyletet. A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy, egy­ s é g e s g a z d a s á g felé, e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­ új, n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i l a l k

o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n szerveződésnek társaságok­ j á r j á k be a F ö l d e t , h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­ társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . E z é r t v á l t o z i k a világ nak, (például gazdasági szerkezetátalakításba k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a k e z d e n e k . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­ n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­ b a n é l ü n k ; a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­ í v e l n e k , így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k testületeknek) megfelelő zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­ szülőhelyük és befogadó tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő

f e l a d a t n a k t e k i n t e n i p a d u r a i 1 9 8 6 ) . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik, a kormányzást (Rosenau 1997). országuk között (Ap- sőt e l ő f o r d u l h a t , h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet, amelyeket hajdan bolygónk M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ? lakói beszéltek. S z i n t e b i z t o s , h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . A s z k e p ­ E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s , h o g y egy-egy kultú­ tikusok azért t é v e d n e k , m e r t a l á b e c s ü l i k , m e k - ra szigetként létezzen. Kevés olyan távoli h e l y 2. FEJEZET Globalizáció a hétköznapi életbsen; a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé hallgatnak, gyakran meg tudják mondani, milyen Szelassziét. Az európai

gyarmatosítás ellenzői vi­ stílushatások érték azt a születésekor. Végül is lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését, mindegyik zenei stílus a ritmus, a dallam, a har­ de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek mónia és a dalszöveg sajátos egysége. Bár nem t e k i n t e t t é k a császárt, akit azért küldtek a Földre, kell lángésznek lennünk, hogy megkülönböztes­ hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse. sük egymástól például a rockot, a rhythm and T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták, bluest vagy a népzenét, a zenészek gyakran t ö b b ­ ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariá- féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során, nusoknak" nevezték. A rasztafari kultusz hamaro­ amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. A san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal, és a

rasztafari kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­ hasznos lehet, ha megpróbálkozik vele. A külön­ teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­ b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi val. Az 1 9 5 0 - e s években a karibi zenészek keverni c s o p o r t o k b a n alakulnak ki, és a stílusok össze­ kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket olvadásának, tanulmányozásával az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális elemeivel. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­ keveredésének gül a „ska" zene, k é s ő b b pedig, az 1 9 6 0 - a s évek kapcsolatokat. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé, mert jó pél­ da arra a folyamatra, amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k

közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának, akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak, hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni, hogy a rabszolgák hagyományos afrikai z e n é t játsszanak, mert féltek, hogy ezzel lázadásra buzdítanának, a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát, amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport, a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték, mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . Végül 1 8 3 4 - b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot, de a burru d o b o l á s hagyománya

folytatódott m é g akkor is, amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz, amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . 1 9 3 0 - m a r a d t a F ö l d ö n , a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­ végén a reggae, ez a viszonylag lassú ritmusú, erős basszuskíséretű, a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. Sok reggae-zenész, köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t , és az 1 9 7 0 - e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. Az 1 9 8 0 - a s és 1 9 9 0 - e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) , ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan, S h a g g y

vagy Sean Paul. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának, illetve a z o k n a k a (po­ litikai, spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e , amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy, hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja, e m e l l e t t erősen hat rá, mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz, a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma, akkor s z á m í t h a t u n k rá, hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok. é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k

, é s N é m e t o r s z á g b a n vagy dió, a t e l e v í z i ó , a légi k ö z l e k e d é s - és a v e l e ér­ S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­ kező turistasereg - vagy a számítógép előtt. Egy k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . A emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek, m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­ a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . Még lág. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő , és a globális vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­ k u l t ú r a e l é r i , á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­

számokat használnak, a Dominikai Köztársaság s z i g e t e l t kultúráját, h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t ősi életmódjukat. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l , a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : vált, h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r 1. A televízió, a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ tradicionális dául a B B C , az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ eszköze lehet. tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit, de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a értékekkel Vegyük például is, sőt,

megerősítésük a közel-keleti Kuvaitot, egy t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát, a m e l y e t a z u t ó b b i világ o t t h o n a i b a , u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d időben erős amerikai és európai hatások értek. kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­ K u v a i t a P e r z s a - ö b ö l o l a j b a n gazdag országa, egy kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­ főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a dition: világon. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­ Robinsont, a későbbi Survivort). 2. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a , amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai, irányítási t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig, e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s struktúrái és p i a c a

i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­ iskolai végzettségűek aránya. A kuvaiti televízió terjednek. gyakran 3. „Globális p o l g á r o k " , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői, akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l , m i n t o t t h o n , é s inkább egy globális, k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . 4. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet, k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek, r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k , sugároz például amerikaifutball-közve­ títéseket az Egyesült Államokból, bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális mu­ z u l m á n imádkozás idejére. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b , é s a z európai vagy

észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat és fogyasztási cikkeket keresve. multinacionális B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország, a bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k , férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­ nagymértékben különböznek. A nőktől általában zetek, v a l a m i n t g l o b á l i s v á m - és k e r e s k e d e l m i elvárják, egyezmények, a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i , j o g i é s amely csak arcukat és kezüket engedi látni, este katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . 5. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n , a fax, az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s , az i n t e r n e t és a vi­ hogy hagyományos viseletet öltsenek, n e

m hagyhatják el az otthonukat, és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival, a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk. lágháló), a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta, kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­ h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . Az in­ tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n ; a k ö z e l - k e l e ­ részévé teszi. t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l , s az a r a b Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását? v i l á g b a n e l ő

s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­ Sokan úgy vélik, h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­ szok net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­ lakozhattak az internethez. W h e e l e r arról számol be, hogy a kuvaiti kama­ csapatostul járnak az internetkávézókba, elterjedését, a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­ l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t - m i n d k e t ­ használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­ Európa és É s z a k - A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . Az inter­ t ú r a n o r m á i v a l . W h e e l e r ezt írja: neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket, m i n t a S o

k fiatal e m l í t e t t e , h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e , a s z ó l á s s z a b a d s á g , t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . K a r a k t e r j e l e k e t talál­ a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a t a k ki a p u s z i r a ( * ) , a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:) és fogyasztóvédelem. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó , a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g , az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . Mégis, t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i , a szégyenlős kuncogásra (LOL) - a páros játék m i n d e n mozzanatára és

rezdülésére, amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik, h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­ hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­ n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a m e l y ­ kat, és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z . b e n a z efféle, h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó erősen korlátozott. W h e e l e r ugyanakkor rámutat: f o r r á s o k o n ( m é d i a , i n t e r n e t , p o p u l á r i s kultúra) a sors iróniája, h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­ és a m á s o r s z á g o k b a n , k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­ kávézókban is elkülönülnek. Vizsgálata során az kított s z e m é

l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a glo- is k i d e r ü l t , h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k balizáló erők elérték lakóhelyünket, otthonunkat határozott véleményt vagy politikai nézeteket hangoztatni a hálózaton. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­ é s k ö z ö s s é g e i n k e t , e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­ l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­ napi c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . W h e e l e r ezt amelyekben élünk, gyökeres átalakuláson men­ a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja, n e k k e r e s z t ü l , e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­ tapasztalataink jellegét. A

társadalmak, hogy veszélyes lehet, ha túl sokat elárulnak ma­ gáló, s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k gukról: jelentőségüket. M i n d e z életünk legbelső, szemé­ lyes vonatkozásainak - például a család, a nemi Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás, szerepek, a szexualitás, a személyes identitás, a m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­ m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­ ze. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n , a z alkal­ s z o n y - á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . A glo­ m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt, a h o g y a n s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . [] E z e k a s z e m ­ m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t

t k a p c s o l a ­ p o n t o k , v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­ tainkról gondolkodunk. gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­ K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­ m á c i ó korába. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a , m i n t a m ú l t b a n . j e l e n t ő s p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i hatást, m i n d ö s s z e H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­ a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak sen megszabták az e m b e r e k életútját. Az olyan az illemszabály, t é n y e z ő k , m i n t a t á r s a d a l m i osztály, a n e m , az hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­ e t n i k a i h o v a t a r t o z á s , s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­ interneten. [.] Kuvaitban s a n m e g f o g a l

m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . S e n ­ zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­ k i n e m akarja, h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . H a p é l d á u l valaki i d é z z é k - ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t , egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t , a k k o r való­ n y u g t a l a n í t . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy, s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­ s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . A h a g y o m á n y szerint ler 1 9 8 8 ) . egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt; éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete W h e e l e r m e g á l l a p í t j a , h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i

k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az, h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal, d e e z n e m j e ­ l e n t i azt, h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit, vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját. ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott, amelybe született. Az adott közösségben uralkodó értékek, életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak, és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. A g l o b a l i

z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­ A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­ pasztaljuk, rikaival a z o n o s , h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a felé t a r t u n k , a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i alakul ki. fel ö n m a g á t , a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . A h e l y i kö­ hogy egy olyan új individualizmus z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l , így a t r a d í c i ó és az elfogadott é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . J e l e n t ő s e n fellazultak Az individualizmus erősödése azok a „társadalmi kódexek", amelyek korábban Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­ ( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő

p é n z p i a c o k , l y o z t á k . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­ a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m , a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz kapcsolják, hatásai éppen annyira é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i , n e m v a l a h o l távol, a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik, h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g , a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. A s z e m é l y t e l e n m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z , a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára, é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is, a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . A z identitás h a

g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k , ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t , h o g y n y i t o t t a b b , r e f l e x í v élet- A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . Ez azt j e l e n t i , h o g y f o l y t o n a l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­ körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk, h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó ahhoz alkalmazkodunk; egyéniségünk az életünk m e g a l a p í t á s a . F ő k é n t az E U - t t e k i n t h e t j ü k a glo- teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt, a z o n b a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k , é s a k á r m o d e l l ­ belül fejlődik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is, a m e l y e ­ ként is szolgálhat h a

s o n l ó szervezetek kialakítá­ ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k - m i t vi­ s á h o z a világ m á s r é s z e i n , a h o l e r ő s e k a regio­ seljünk, h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t , h o g y a n n á l i s k ö t e l é k e k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -, részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k , a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t , a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére) átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t . vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­ KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL s o k r é s z é n e r ő

s z a k , b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­ n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . B á r van, a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a , h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó , a n n á l i n k á b b a v á l s á g o t és a k á o s z t , m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k megmutatkozik, h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­ tekintik, rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­ e g y e n l ő s é g , d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­ kat áttörő k o c k á z a t o k k a l , e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és h e t á l l í t a n i . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­ kihívásokkal

s z e m b e n . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­ tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését, n e m t u d mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­ fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­ l e n n e k akkor, a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g mert a globalizáló erőket a nagyobb ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­ pénzügyi p i a c o k a t . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­ kal i n k á b b összeköt, m i n t korábban bármikor. mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­ N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t , h o g y újra legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k

ö r é b ő l . a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot. E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s S ő t , ú g y látszik, h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k , a m e l y e k ­ k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s , a m e l l y e l az kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a megoldást találni. Ő k ú g y vélik, h o g y a z egyes 2 1 . század elején országokon túlnövő kérdések transznacionális érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k . / A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i , m á r t ö r t é n t n é h á n y a 20., című „Politika, kormányzat és

terrorizmus" fejezetben. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban az 3. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­ tár­ főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­ gyűjtö­ nek technikáit az élelmiszer-termelésben is A vadászó-gyűjtögető emberek növények meg. getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t . alkalmazzák). Pásztortársadalmaknak t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n , Auszt­ azokat a közösségeket Az iparosodott országok közé tekintjük, a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás rália, a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . Az agrártár­ világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él, s z i n t e kizá­ sadalmak m e g é l h e t é s i folyamatosan rólag v o l t

g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. A n é p e s ­ hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . A na­ ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik, alapja a gyobb, fejlettebb, v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ meghódították. A gyarmatosítás A fejlődő világ, amelyben a amely részben a világpiacra termel. 4. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m 2. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ szét Új-Zéland. in­ t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A m o d e r n korban, a m e l y az embe­ folyama­ r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e , gyors é s ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó j e l e n t ő s v á l t o

z á s o k z a j l o t t a k le, és a v á l t o z á s társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t . ü t e m e t o v á b b gyorsul. 2. FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 5. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer fejlődése vége, a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­ a vadászó-gyűjtögető társadal­ omlása, valamint a kormányzás nemzetközi m a k t ó l az agrár- és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­ és regionális formáinak kialakulása közelítet­ kig o l y a n v á l t o z a t o s , h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a ték e g y m á s h o z a világ országait. Másodszor: társadalmi változás „egytényezős" elméletével. a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­ L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­ t e t t e a z i n

f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­ l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A fizikai k ö r n y e z e t h e z gon, é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t , h o g y tartoznak az olyan tényezők, m i n t az éghajlat g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. H a r m a d ­ vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók, h á g ó k ) szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok megléte; ezekkel is s z á m o l n i kell, k ü l ö n ö s e n m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t , o l y a n ter­ azért, m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e , m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni. ki, a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és ösz- A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a vadászó-gyűjtögető

társadalmakat kivéve szekötik a gazdasági piacokat. 9. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált A m i n d e n társadalomra hat, legyen az tradicio­ „szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­ n á l i s vagy m o d e r n . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é ségét t ú l b e c s ü l i k , é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­ tartozik a vallás (amely fékezheti a változást), legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . E g y e s szkeptiku­ a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás sokat inkább a regionalizálódási folyamatok k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­ f o g l a l k o z t a t n a k , a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és ségei. kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­ 6. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e

z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus, a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai, innovatív jellege, a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. 7. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k , de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i ,

gazdasági, kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja, amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . 8 . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú tősebb szerepet játszanak. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k , hogy a globalizáció valódi, nagy hatású jelen­ ség, a m e l y n e k az a v e s z é l y e , h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Egy h a r m a d i k c s o p o r t , a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i

l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t , a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a , de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat, amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . 10. A globalizáció olyan kihívásokat eredmé­ nyez, a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére, a globális kormányzás új formáira van szükség, amelyek képesek g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . A 2 1 s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t , h o g y a n t u d j

u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban. 1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk, vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát? A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck, Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge, Polity. Cohen, R. - Kennedy, P (2000): Global Sociology London, Macmillan Dicken, Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. New York, Guilford Press Gray, John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. London, Granta Books Held,

David - McGrew, Anthony (szerk.) (2003): The Global Transformations Reader Second Edition Cambridge, Polity. Lechner, Frank J. - Boli, John (szerk) (2000): The Globalization Reader Oxford, Blackwell Stiglitz, Joseph (2002): Globalization and its Discontents. London, Allen Lane Roberts, J. Timmons - Hite, Amy (szerk) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Oxford, Blackwell Owen Vandersluis, Sarah - Yerso, Paris (szerk.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke, Macmillan. INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www.politycouk/global International Forum on Globalization http://www.ifgorg Tradewatch http://www.tradewatchorg A Világbank globalizációs oldalai http://www.worldbankorg/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es, a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.bbccouk/hi/english/static/events/reith 99/defaulthtm SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS

MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források Az amerikai Missouri állam St. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. Bemegy egy szürke öltönyös férfi, majd egy másik, aki baseballsapkát, edzőcipőt, rövid nadrágot és pólót visel, később egy harma­ dik, aki egész nap kocsikat

javított, autószerelő­ ruhában. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. Mi lehet az oka annak, hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre, amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk - vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják, a „budiszex" (cottaging). Sok férfi - akár nős, akár nem, akár hetero, akár meleg identitású - is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Szexuális élményre vágynak, de nem akarnak kötődni senkihez. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál, mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­ más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre, az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. Az amerikai melegek

„tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket, ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket, hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében, s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade, 1970) című könyvét. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor, és ma is sokan úgy vélik, hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták, mondván, hogy etikátlan, mert például terepmunkája során nem fedte föl magát, nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 - 8 9 . oldalon) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni, micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az, hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. Rámutatott, hogy sok férfi, Mit tudhatunk meg, ha

közvécékben időzünk? SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA aki egyébként „normális" életet él - átlagember -, úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak, hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását, amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást, és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben, mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel, a megfigye­ lés. De készített survey interjúkat is, ami lehetővé tette számára, hogy több információt szerezzen, mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel, amelynek létezése is sokakat megrázna, és amelyet mindenképp

jobban meg kellett érte­ ni. Munkája módszeres kutatásra épült, de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. Humphreys azt állította, hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek, amelyben titkolózniuk kell, és gyakran sodródnak veszélybe. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült; ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. Megállapította, hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket, hogy egymásnak megbecsülést, támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának. SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra, miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta, akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól, amit rendsze­ rint

feltételeznek, és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az, amit természetesnek veszünk - a nyilvános illemhely. Az is érdekes, hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket, amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg, hogy csöndben kell maradniuk. Ez annak a jele, hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. Más­ részt azt is megállapította, hogy nem közelednek azokhoz a férfiakhoz, akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. A két félnek együtt kell működnie ahhoz, hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen

szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára, amely - ha titokban folytatják - lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak, hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket, s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret, de ma egy feminista feltehetné a kérdést, hogyan érinti ez a

teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét - például a feleségekét, akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el, eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom - a melegjogok mozgalmának - részese lett, amely lehetővé tette e változást. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget, hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben, akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga, hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél - ezt tette Humphreys is. A jó kuta­ tás segít,

hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. Meglepő, mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet, hogy tömegek éheznek egy olyan világban, amely ma sokkal gazdagabb, mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre, hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa- 3. FEJEZET Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ, mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja, hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket, ahogyan az átlagember

általában. A jó szociológiai munka feltétele, hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket, és tényeket gyűjtsünk, mielőtt következtetéseket vonnánk le. E célokat csak akkor érhetjük el, ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus, tényszerű kérdéseket vetnek fel. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása - a Humphreys vizsgálatában szereplők is - közvet­ len, módszeres szociológiai vizsgálódást követel. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán, hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. A

bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították, hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen, a többi rejtve marad. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki, hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel, amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat, hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. Ilyenkor a szocioló­

gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. A modern világ természetét úgy érthetjük meg, ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is, hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok, így például megvizsgálhatjuk, hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. A tények vizsgálata - vagy, ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik, az empirikus vizsgálat - célja annak feltárása, hogyan zajlik a vizsgált jelenség. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése, legyenek azok bármennyire fontosak és ér­ dekesek. Mindig értelmezni is kell, hogy mit je­ lentenek ezek a tények, ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken, de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás, akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3.1 táblázatot). Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek

kerül­ ni a meddő elméletieskedést. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni, hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket, a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket, amikor azt vizsgáljuk, hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó, majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. Kiderül majd, hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között. A tudományos szemlélet Durkheim, Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát; de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud

Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ, ha értjük, mit jelent ez a szó. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata, az adatok elem­ zése, elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése, amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás, hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit, az adatelemzést, és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más, mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése, és a szociológiát sem tekinthetjük úgy, mintha valamiféle természettudomány lenne. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények, akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. Nem is írhatjuk le pontosan a

társadalmi életet, amíg nem értjük, milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük, ak­ kor tisztában vagyunk azzal, hogy szándékosan SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA 3.1 táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések Mi történt? Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak, mint a fiúké Összehasonlító kérdések Másutt is megtörtént? Globális jelenségről van szó, vagy csak Nagy-Britanniában, illetve annak csak egy részén fordult elő? Fejlődési kérdések Korábban is megtörtént? Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata? Elméleti kérdés Mi lehet e jelenség hátterében? Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni, hogy ezt a változást magyarázzuk? vetett véget az életének. Öngyilkosság csak akkor történhet, ha

az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. Ha véletlenül egy autó elé lép, és elgázolják, akkor nem lehet ráfogni, hogy ön­ gyilkos lett. De valamiképp előnyös is a szociológiának, hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy, mint a természet tárgyait. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos, hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket, akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni, amelyekbe természettudós nem ütközhet. Ha az ember tudja, hogy figyelik, sokszor nem úgy viselkedik, mint szokott. Tudatosan vagy nem tudatosan, de olyannak próbál mutatkozni, ami eltér szokásos attitűdjeitől. Sőt, esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak, hogy olyan válaszo­ kat ad neki, amilyeneket szerinte az vár tőle. vények" is. A probléma nem csupán információ­ hiány, hanem az, hogy nem értünk valamit. A valamirevaló

szociológiai kutatáshoz leginkább az kell, hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik éppen, hanem segít megérteni, miért történnek az események úgy, ahogy történnek. így például fel­ tehetjük a kérdést, miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel, az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet, mivel olyan kérdéseket vethet fel, ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is, amikor más kutatók könyvekben, folyóiratokban közzé- A kutatási folyamat Nézzük először, milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka

általában! A kutatási folyamat több, egymástól elválasztható lépésre bontható, ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig, hogy az eredmények közölhetők, írásba foglalhatók. A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen, azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről, társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ, mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb, mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki, amelyek egyben „rejt- „Én társadalomtudománnyal foglalkozom, fiacskám. Fogalmam sincs, mi az elektromosság, de ha az

emberekről akarsz tudni valamit, kérdezz bátran!' tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult, amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe, nem szakítják ki a közös­ ségből, amelyben élnek, hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve? A korábbi kutatási eredmények áttekintése A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az, hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. Elképzelhető, hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. Ha még nem, akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz,

hogy lássa, mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket. A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom, akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból, hogy nagyjából tudja már, miként kell a kutatási problémát megközelíteni. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a szakaszban már konkrét hipotézis - ismeretekre alapozott feltevés - megfogalmazásához vezet­ hetnek. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni, hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak

ellenőr­ zését. A kutatási terv kidolgozása Ezek után el kell döntenünk, hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek, és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától, illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető - ezt alkalmazta Laud Humphreys is. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem. A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Elő­ fordulhat, hogy nem érjük el azokat, akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni, vagy akikkel interjút készítenénk. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében.

Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket, így téves következtetéshez vezethetnek. Például ha a kutató azt vizsgálja, mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat, akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől, ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. Például ha egy kutatás inter- DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: .Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr Garry Trudeau HAT, SZERINTEM TU1. SOK VAN BELŐLÜK, ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. NEM C S O DA, H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT. TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT AKKOR ATSOLEHET, ROLÓM A HOGY „BIZONYTA- TÉVEDEK. LANOK*KÖZÉ. /

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit, akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan, a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel, amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg, mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől, amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét, de nem lehet teljesen kiküszöbölni. Torzulás eredhet abból is, ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül, és sokan megtagadják a választ. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias), és általános szabály, hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya, annál való­ színűbb, hogy vizsgálat torz eredményt hoz. Vé­ gül hiába tesz meg mindent

a szociológus, hogy minél kisebb legyen a torzulás, a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz, sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. A fejezet későbbi részében (87-89. o) arról is szó lesz, melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói, nehézségei, és hogyan lehet ezeket elkerülni. Az eredmények értelmezése Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai - sőt, most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. Lehet, hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re, de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást. A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés, amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv

formájában adnak közre, leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti, de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek. A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3.1 ábrát) A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben, és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. A

gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept, mégis job­ ban főz azoknál, akik a szakácskönyvet bújják. A sémák követése lehet akadály is; a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába, hiába tartalmazzák a lépések többségét. AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük, akkor az gu­ rulni kezd, egyre nagyobb sebességgel. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük, hogy ezt a fék kiengedése okozta. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül, hogy minden eseménynek oka van. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű

láncolata. A szociológiai kutatás egyik fő feladata, hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat. Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás, a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés, a kau­ zalitás meglétére következtetni. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. Változó minden olyan dimenzió, amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak, ilyen például az életkor, a jövedelem, a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. Úgy tűnhet, hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van, akkor az egyik szükségképp a másik oka. Sokszor azonban nem ez a helyzet Korreláció fennállhat anélkül is, hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. Például a második I 3. FEJEZET 3.1 ábra A

kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása t A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról • Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között? y A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet, felmérés, megfigyelés, forráskutatás) kiválasztása lül júniusig vagy júliusig, majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. Ennek alapján feltételezhető lenne, hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével, hogy véget vessenek életüknek. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb, forrófejű lesz? Nem, az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Tavasszal és nyáron az emberek többsége

intenzívebb tár­ sadalmi életet él, mint télen, és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra, mint ősszel vagy télen, amikor a társadalmi élet üteme lassul. Mindig figyelnünk kell arra, hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e, és vigyáznunk kell akkor is, amikor arról döntünk, hogy ez milyen irányban áll fenn. i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés, információk rögzítése Oksági t Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból • Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ? 4 a Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben, ami újabb kutatásokat indíthat el talán I világháború óta Angliában erős korreláció

figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. Vilá­ gos, hogy egyik változás sem oka a másiknak, és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló, hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára, és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­ mechanizmusok A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a

munkahelyi elő­ rejutás között. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában, valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják, hogy nem első­ sorban az, ami az iskolában történik; a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér, amelyből érkezik. A tehető­ sebb családok gyermekei, akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon, valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak, mint azok, akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer, amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági

tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban. Ellenőrző változók A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Független változó az, ame- / SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA LUCY, MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT, AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI! MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT. IGY MAR JOBB.' t-n lyik hatással van egy másik változóra. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó, a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó,

egy másikban pedig függő változó. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. A változók közötti korrelációról kideríthetjük, hogy oksági kapcsolatot takar-e, ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében, hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül, elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították, hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti, hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig - hónapokig vagy tovább is - el­ választják az anyjától.) Hogyan ellenőrizhetnénk, hogy

valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni, „kiszűrni" a többi lehetséges hatást, amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het, hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy, hogy elválasztják szüleitől. De valóban az számít, hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól, akkor később stabil személyiséggé válhat. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket, amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült, más esetekkel, amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól, de szeretetet és gondoskodást kapott valaki mástól. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek, de a másodikhoz tartozók nem, akkor

gyaníthatjuk: csak az számít, hogy valaki - nem feltétlenül az anya - törődjön velük gyermekkorukban. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig, amíg szere­ tő, stabil kapcsolatban van azzal, aki gondosko­ dik róla - és aki nem csak az édesanyja lehet.) Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. Biztosak lehetünk-e ab­ ban, hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást, és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon, ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását, amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól, akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a

tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. Nem tudhatjuk, hogy mit kell ellen­ őriznünk. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja, meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a nem dohányzók körében, az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak, mint azoké, akik kevesebb cigarettával is beérik. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos, vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg, hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott, a tényleges I 3. FEJEZET oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. Bármilyen sok korrelációs

elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán, mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében, a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Felvetődött például, hogy azok az emberek, akik fogékonyak a tüdőrákra, hajla­ mosak a dohányzásra is. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot, hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése. KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket, amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3.2 táblázatot)] Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal, szervezettel vagy közösséggel, talán még tevékenységeikben is részt vesz. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a

vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról, hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. Ha megértjük, milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára, akkor nemcsak a szóban forgó csoportot ismerhetjük meg jobban, hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről, mivel úgy vélték, hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. Néha például azért, hogy megpró­ bálják meghatározni, mennyire hat munkájukra faji, osztály, illetve nemi hovatartozásuk, vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek

vagy problémák ecsetelését, de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével; nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahová az ember valójában nem tar­ tozik. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve, mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról; a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik, máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik - ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál, rendőr­ ségi informátornak nézhetik, vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba. 3.2 táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Előnyei Korlátai Terepmunka Más módszereknél általában

bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról Csak viszonylag kis csoportok, közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet, hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra, közösségre érvényesek; egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani Felmérés Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők A gyűjtött anyag felszínes lehet; ha a kérdőív erősen standardizált, akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja, hanem azt, amit szerinte várnak tőle Kísérlet A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet

Dokumentumkutatás A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat, het korlátozott körű, de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"), de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból, kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen, ha a vizsgálat teljes ciákat - ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is Kutatási módszer • SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A M Á S I K OLDAL GARY LARSON populációnak). A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas, míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad, de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek. Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle

kérdőív használatos. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll, ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat, például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük, hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni, mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására, így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott, sőt félrevezető is lehet. „Antropológus! Antropológus!" Ez a karikatúra jól mutatja, milyen buktatói lehetnek annak, ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír. A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas, és nagyon sok múlik

azon, hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. De elkép­ zelhető a fordított eset is, amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal, hogy „bennfentessé" válik, nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni. Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk, az más helyzetekre is alkalmazható, sőt abban sem, hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott - akár több ezer fős - csoportjának, vagy közvetlenül, interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket.

A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll, amely a válaszadónak lehetőséget ad, hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg; a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál, mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva, hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések

esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat, ha örökké egyeztetniük kellene, hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. Felismerik-e majd, hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz, hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra, például megzavarodik, ha azt kérdezik tőle, hogy „Mi a családi állapota?". Sokkal jobb azt kérdezni tőle, hogy „Egyedülálló, házas vagy el­ vált?". A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu- 3. FEJEZET lemezzék a népesség egészét. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb, mint amilyennek látszik, és a statisztikusok különféle szabályokat

dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel, amely­ nek során úgy választunk mintát, hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az, amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak, és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat - például minden tizediket. Lazarsfeld választási felmérése A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez, de nem annyira, hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni. dy) előzi meg, amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat, amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás

előtt kiküszöbölhetők. A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire - például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne, ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét, a mintát vizsgálják. Általában biztosak lehetünk abban, hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük, akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség, vagyis arra, hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­ A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás, amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The

People's Choice, 1948). A vizsgálat során, amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel, a felmérés számos fontos, ma is használatos technikáját dolgozták ki. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek, mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna, ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. A cél az volt, hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását, és megértsék annak okait. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. Az egyik az volt, hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat, mint a távoli világ történései, és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére, de munkájuk jelentős

elméleti e r edményeket is hozott. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. A vizsgálat rámuta­ tott, hogy bizonyos egyének - a véleményirányí­ tók - alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki, hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre, a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra, barátokra és munkatársakra). A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét. SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés

módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők, mint a más módszerekkel szerzett információk; nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat; megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának, hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét, mert úgy vélik, hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket, amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges, hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya, főként ha a kérdőívet postán küldik el, hogy a megkér­ dezett maga

töltse ki. Nem ritka az olyan eset, amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek, bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. Keveset tudunk azokról, akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra, de annyi biztos, hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják. Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek, mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe, mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi

környezetben tanulmá­ nyozni, és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal, hogy tanulmányozzák őket, ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli, hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet, és meglepődve tapasztalták, hogy mindegy, milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást, a munkaszünet idejét, a munkacsoport méretét stb.), a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. A munkások tudták, hogy figye­ lik őket, ezért fokozták a munkatempót. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete, aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re, diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972).

Célja az volt, / hogy megvizsgálja, milyen mértékű attitűd- és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel, és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni, gúnyolódni, zsarnokoskodni kezdtek. A rabok viszont hol magukba roskadtak, hol lázongtak - ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása, és annyira megnőtt a feszültség, hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Zimbardo megál­ lapította, hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet, mint egyéni jellemzőik. Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más

társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer, a természettudo­ mányokban nincs helye. Az élettörténet egy-egy személyről - általában az érintett elbeszélése alapján - összegyűjtött életrajzi adatokból áll. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. Általában más forrásokat - leveleket, korabeli tudósításokat, új­ ságcikkeket - is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére, érvényességük ellenőrzésére. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik, hogy ez a módszer megbízhatatlan, nem szolgáltat használható információkat; mások ezzel szem­ ben azt vallják, hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe, hogy csak kevés más

szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. I Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája, A lengyel paraszt 3. FEJEZET Európában és Amerikában, amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) . A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról, amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek, újságcik­ kek nélkül. Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában, mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk, mi történik az adott kutatási területen. Vegyük például a brit válási arányt, az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek

ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott, az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk, ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Az összehason­ lításkor kiderül, hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben. Történeti elemzés Az 1. fejezetben már említettem, hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet, hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni, ha még élnek az akkori szereplők - például a

holokauszt esetében. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek, amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. Nyilvánvaló, hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 - 7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat, amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. A történeti dokumentumok felhasználásának egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő, hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből - például a különböző katonai egységek

írott anyagaiból -, korabeli hivatalos kiadványok­ ból, egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből, illetve más memoárokból, E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag, érzékletes, részletes leírá­ sát állította össze. Kiderítette például, hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel, és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. Karácsonykor például mindkét oldal - a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt - felfüggesztette az ellenséges­ kedést, és volt olyan hely, ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással. Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa

Theda Skocpol köny­ ve, az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions, 1979), amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta, hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat, vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom, az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki, amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Rámutatott, hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták

megbuktatni a fennálló rendszert, de egyik sem számított a forradalomra - még a bol­ sevikok sem, akik végül hatalomra kerültek. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el, amelyet senki nem láthatott előre. SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam, hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak, amelyek kiegészítik egymást, így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát, akkor láthatjuk, mi az előnye több módszer kombinálásának - és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit, buktatóit is szemügyre vehetjük. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni, hogy miféle

férfiak jár­ nak a teaházakba. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult, mert csupán annyit tehetett, hogy meg­ figyelte az illemhelyet. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett, sőt meg se szólalhatott. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna, ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak, akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. Megállt a vécé bejáratánál, és felírta a kocsik rend­ számát. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának, aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. Hónapokkal később St. Louisban, ahol Humph­ reys is dolgozott, a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit, hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe, majd kér­

dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat, hogy interjút készítsen velük - hivatalosan csak azért, hogy feltegye a felmérés kérdéseit, valójában viszont azért, hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. Kiderült, hogy többségük nős, és egyébként teljesen szokványos életet él. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is. Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az, hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára, mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. Humphreys elmondta, hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz, akiket vizsgált. Nem árulta el, hogy szociológus, amikor a tea­ házat figyelte. Az oda betérők feltételezték, hogy ő

is hasonló céllal jött, nem is sejtették, hogy más oka van az ottlétének. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia, de nem is vallotta be, miért van ott. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk, hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat, amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. Nagyjából annyit tudott meg róluk, mint mások, akik megfordultak a teaházban. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra, mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna, akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Ami azt illeti, a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni, ha előbb mindenkinek, akivel a ku­ tatás során csak találkoznak, el kellett volna

ma­ gyarázni a kutatási projektet. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban, akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Valójában az keltett igazán nagy megütközést, hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát, megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától, majd felkereste őket otthonukban, mintha csak általános felmé­ rést végezne. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról, ami a teaházban történt, és mindent megtett, hogy titokban tartsa, amit megtudott, a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált, a rendőrség követelhette vol­ na, hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. Megtör­ ténhetett volna, hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát,

amikor az érintettek családjával beszélget, vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit, és valaki más megtalálja azokat. Figyelembe véve, hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban, a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek, például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council, illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei, például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak, akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel, mint 3. FEJEZET A szociológiai haszná­ A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­ lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­

kutatások során gyakran két h a s z n á l h a t j u k . A m ó d u s z a z a z é r t é k , a m e l y zésekor. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t , a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­ de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n m a z á b a n . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0 é r t h e t ő k . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­ f o n t . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a , h o g y r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása - az á t l a g s z á m í t á s k ü ­ nem l ö n b ö z ő f o r m á i - és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k eloszlását, veszi f i g y e l e m b e az azaz az a d a t o k összességének értékek tartományát. m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e , h o g y m e n y ­ g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m

u ­ nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) . tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t , e z é r t Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­ n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . A f e n t i p é l d á ­ tes, és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b hátránya. Vegyük például értékekhez. 13 e m b e r személyes f A leg­ v a g y o n á t , beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­ A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n , a m e l y bár­ zat, az a u t ó t , a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­ mely értéksor középső értéke. A fenti p é l d á b a n ez fektetéseket. Tulajdonuk angol f o n t b a n : a 7. érték, a m e l y szintén 40 000 font P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . Ha

ez a s z á m p á r o s 1. 0 lenne, m o n d j u k 13 helyett 12, akkor a m e d i á n t 2. 5 000 ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i , h o g y a két k ö z é p s ő , a z a z a 6. és 7 é r t é k á t l a g á t v e n n é n k A m ó d u s z h o z 3. 10 0 0 0 4. 20 000 h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­ 5. 40 000 tékek 6. 40 000 7. 40 000 mítás t ö b b 8. 80 0 0 0 képet adjon az átlagról. Gyakran 9. 100 000 tényleges tartományát. Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ módszerével is él, hogy megfelelő kiszámítja a z a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. Ezzel 10. 1 50 0 0 0 megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­ 11. 200 000 tékét vagy az adott értékek tartományát, amely 12. 400 000 e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d . 1 3 . 10 0 0 0 0 0 0 A

korrelációs együtthatók hasznos mutató­ számok a n n a k jelzésére, hogy mennyire erős a A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . H a két a z á t l a g o t , é s ú g y s z á m í t h a t ó ki, h a ö s s z e a d j u k változó teljesen együtt m o z o g , akkor tökéletes a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t , m a j d a k a p o t t pozitív e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l , a z a z é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1,0. H a nincs ö s s z e f ü g ­ 1 3 - m a l . A teljes összeg g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m 11 0 8 5 000 font, a m i t korrelációról beszélünk. Az együttható akkor számtani átlagként m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat), 8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A s z á m t a n i

á t l a g kiszá­ akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega­ m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer, m e r t a r e n d e l ­ tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k , h a két v á l t o z ó ha elosztunk 13-mal, kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . D e l e h e t é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l , ezt a z f é l r e v e z e t ő is, ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t e g y ü t t h a t ó - 1 , 0 é r t é k e jelzi. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő. a d a t t ó l . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m A 0,6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n , l e g y e n tűnik megfelelő egy kiugróan torzítja a miután a z a k á r pozitív, a k á

r n e g a t í v , á l t a l á b a n s z o r o s n a k 10 000 000 f o n t o s érték tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot. középérték-mutatónak, magas, képet. Arra a következtetésre juthat­ I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g nánk, hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­ j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik. tás között. amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott, később maga Humphreys is egyetértett bírálóival, hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. Kijelentette, hogy ha megismételhetné a vizsgálatot, akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­

merni a résztvevők egy kisebb csoportját, hogy a SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j A táblázatok értelmezése A szociológiai irodalom olvasása közben gyak­ megjelölik. A forrás alapján esetleg megítélhet­ ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . Ezek sokszor i g e n jük, bonyolultnak megfejt- másrészt kiderül, h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­ ha áttekintésükkor bizonyos alapelveket lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A p é l d á m b a n sze­ követünk: n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­ replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e hetők, tűnnek, sá v á l n a k ( l á s d a kísértés, pedig könnyen p é l d á u l a 3.3 táblázatot). Nagy hogy olvasás közben „átugorjuk" a t á b l á z a t o t , d e n e m e n g e d h e t ü n k neki, m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a

n t a r t a l m a z o l y a n hogy mennyire megbízható az információ, utal a r r a , h o g y a z a d a t o k e g y O E C D - k i a d v á n y b ó l származnak. 3. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l in­ o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a formációkat, amelyeket gyorsabban „leolvasha­ „ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e , h a n e m a z aljára tunk", mint ha ugyanezeket az összefüggéseket kerül.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l , h o g y m i l y e n t í p u s ú in­ szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . H a j á r t a s s á g o t szerzünk f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­ a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n , a k k o r azt is e l l e n ­ l o p o k . A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell őrizhetjük, m e n n y i r e t á m a s z t

j á k alá a szerző kö­ tartani, mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­ vetkeztetéseit. portja, amikor az a d a t o k a t áttekintjük. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k , m í g 1. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú , m e r t a k u t a t ó igyek­ az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n . szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i , m i f é l e i n f o r m á c i ó ­ 4. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t kat közöl. A 33 táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­ - a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát, m á s o d s z o r azt, esetszám, százalékos arány, átlag v a g y m á s mérő­ h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s , h

a r m a d ­ szám. N é h a j o b b , ha a táblázat számait átváltjuk szor p e d i g azt a t é n y t , h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­ egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t . m e g százalékokat, akkor esetleg é r d e m e s azokat 2 . Nézzük m e g , h o g y a szerző f ű z ö t t - e m a g y a ­ rázó megjegyzéseket az adatokhoz! kiszámítani. megjegy­ 5 . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­ zése u t a l h a t a r r a , h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. Köny­ szerző m a g a i s t á r g y a l j a , é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­ v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­ s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b

a n sze­ táblázathoz ( 1 8 5 . o) r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . V é g i g kell a z o n b a n t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik, a m e l y e k s e g í t e n e k g o n d o l n i azt is, h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k megérteni, h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­ é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n . jegyzéseket. P é l d á u l a 7.2 A lő s z á m o k a t . Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e , h a n e m m á s h o l A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­ közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k , a k k o r a f o r r á s t is tó ki. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­ kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról, mi a szerepe az életükben annak, amit a teaházban tesznek.

rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani, de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján, amit a kon­ tárjai csinálnak. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít, hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963), vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás, nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását, hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg, akiket rokonság fűz össze, akkor ezzel nem lezárunk valamit, hanem éppenséggel elindítunk. Gyakran csak úgy juthatunk a meg- Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak, amiről nekünk is van személyes tapaszta­

latunk, eltöprenghetünk azon, hogy vajon nem más-e a szociológia, mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). Igaz-e, hogy a szociológia nem tesz mást, csak - érthetetlen szaknyelven - újra megfogalmazza azt, amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek, amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­ 3. FEJEZET tősen eltérhet a különböző országokban: 2002- Harmadszor: ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n , mint 2002 között, bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés Törökországban. m é r t é k e n a g y o b b v o l t , m i n t m á s u t t , a m i valószí­ Másodszor: egyértelmű, hogy a felsorolt országok szinte m i n d ­ az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . T u ­ n ű l e g azt

a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a , h o g y a z e g y e s l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i országok mekkora gazdasági növekedést értek el, különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük. illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i . 3.3 táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Ausztria 462 463 503 515 528 543 495 509 529 544 555 565 537 Belgium 432 442 441 454 464 487 494 482 490 500 511 517 520 Kanada 600 619 627 595 569 565 565 564 580 566 569 572 581 Németország 527 527 427 478 523 540 547 551 556 564 570 582 589 Görögország 248 246 257 271 283 298 313 328 351 378 406 428 450 Portugália 310 370 407 439 438 501 533 569

610 654 698 711 756 Törökország 57 47 53 61 64 68 97 105 111 116 124 148 148 Nagy-Britannia 443 433 453 441 439 428 448 458 474 486 493 516 533 Egyesült Államok 842 718 779 725 719 771 783 784 792 798 810 816 807 Forrás: OECD Factbook 2005. értés magasabb szintjére, ha tisztázzuk, melyik szó mit jelent - a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata. A szociológia hatása Ritka az olyan eset, amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. Hangsúlyozni kell, hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata, hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. Vegyük csak azokat az átalakulásokat, amelyeken ma NagyBritanniában a házasság, a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. és

a 12 fejezetben lesz szó). A kutatási eredmények ma már szélesebb körben megismerhetők, ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember, aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. A szociológiai ismeretek összetett, gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket, megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható, hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel, akiknek a viselkedését vizsgálja. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása, erről még lesz szó a 4. fejezetben ( 1 0 9 - 1 1 0 . o) Nem meglepő, hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. Ez elsősorban nem azért van, mert a szociológia nem mond számunkra újat; sokkal inkább azért, mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról

kialakult köz­ vélekedésre. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet, hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. Kérdése lehet ténykérdés, összehasonlító, fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. 2. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki, amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti a kutatót. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok, elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő - bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során. SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat, ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Ez bonyolultabb, mint amilyennek látszik. A kauzalitást meg kell

különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti, hogy két változó rendszeresen összefügg. Változó lehet az életkor, a jövede­ lem, a bűnözési arány stb. szerint mutatko­ zó különbség. Független változó az a változó, amelyik egy másik (a függő) változóra hat. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról, hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. 4. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. Egy másik módszerrel, a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­ honnan származó, információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. További módszerek a kísérlet, az élettörténet, a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. 5. Minden

egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre, amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. 6. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. Ezek származhatnak abból, hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket, de abból is, hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit, vagy hátrányosan befolyásolja életüket. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja, de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki, akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni, amelyek bizonyíthatók vagy

cáfolhatók? 3. Miért van az, hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Igaz-e, hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman, Alan (2001): Social Research Methods. Oxford/New York, Oxford University Press Best, Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media, Politicians, and Activists. Berkeley, University of California Press Levitas, Ruth - Guy, Will (1996): Interpreting Official Statistics. London, Routledge Hammersley, Martin - Atkinson, Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. London, Routledge Harvey, Lee - MacDonald, Morag - Devany, Anne (1992): Doing Sociology. London, Macmillan May, Tim (2001): Social Research: Issues, Methods and Process. Buckingham, Open University Press (3. kiadás) INTERN ETES F O R R Á S O K Market and

Opinion Research International (MORI) http ://www. mori com Social Science Information Gateway http://www.sosigacuk/sociology Office of National Statistics http://www.statisticsgovuk UK Data Archive http ://www. data-archive acuk A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. Az elméleti viták eredendően

sokkal elvontabbak, mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. Nincs olyan elméleti álláspont, amely teljes egészében uralná a szociológiát, és ez a gyengeség jelének tűnhet. Pedig nem az. Éppen ellenkezőleg, az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Az emberek - vagyis önmagunk - tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú, ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek, és növeli a kép­ zelőerőt, amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából. A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. Van­ nak közöttük egészen

precízen kidolgozottak, némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható - bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban), mint a szociológiában. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni, mint mások, és nincs egyet­ értés abban, hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy, átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel, hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz, hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek, ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz, hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. Ilyen

például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg, hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. oldalon). Egy kisebb házzal rendelkező család, amely egy szegényebb kerületben él, ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak, valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek, mint egy olyan család, amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. Valóban igaz, hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet, illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel, annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. Ugyanakkor nehezen látható be, hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét, amelyet A

protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995). Robert K. Merton / Weber gondolatát először az 1. fejezetben emlí­ tettem (34-35. o), és a 14, „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 - 4 2 0 . o) A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX W E B E R : A PROTESTÁNS ETIKA Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton, és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában, nem a Nyugat. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón, miközben Kína, India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. Mi

indíthatta el a 17 századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk, hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés, és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem, biz­ tonság, hatalom és élvezet miatt értékelték. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben, és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére - mondja Weber -, valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki, amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek,

értékeinek a rendsze­ rét. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra, hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták, hogy fényűző életet éljenek. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt; józanul és csendesen éltek, kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. Weber arra próbált rámutat­ ni, hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat, hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. Weber elméletének a lényege az, hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód

kialakításában, de az igazi hajtóerő a protestantizmusból, annak is elsősorban egyik válfajából, a puritanizmusból eredt. Az első tőkések többsége puritán volt, és sokan vallottak kálvinista nézeteket. Weber sze- rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. Az egyik ezek közül az a gondolat, hogy az emberek Isten eszközei a földön, és a Mindenható meg­ követeli tőlük, hogy hivatásukban - foglalkozá­ sukban - munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció, az eleve elrendelés elve, amely sze­ rint csak egyes, eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé, akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát, sorsát Isten eleve meghatározta. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy

nyugtalanságot keltett a hívek körében, hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte, hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte, hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották, hogy józan és mértéktartó életet éljenek. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták, így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú, szerény életvezetéssel. Az első vállalkozók nem is sejtették, hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el, őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. A puritánok aszkéta - vagyis önmegtartózta­ tó - életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. Weber megfogalma­

zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte, egyúttal abban is közreműködött, hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. [.] Miután az aszkézis átépítette a világot, s miután munkálkodott e világban, e világi javak olyan növekvő, s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban. [] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel - illetve, az ellenkező póluson, ahol nem érzik szubjektíven is gazda- 4. FEJEZET

sági kényszernek -, ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában, az Egyesült Államokban, hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Weber elméletét sok szempontból bírálták. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt, a 12. századi olasz kereskedőváro­ sokban. Mások azt állították, hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma, amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe, már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják, és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű, mint első közlése idején volt. Ha Weber té­ zise helytálló, akkor a modern gazdasági és

társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi, ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek, amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. A kontraintuitív gondolkodás példája - vagy­ is olyan értelmezést ad, amely szakít a közfelfo­ gással. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. 2. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek, amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor, amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani, amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt

jelenségeken. Weber hangsúlyozta, hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. 4. A jó elmélet nemcsak érvényes, hanem ter­ mékeny is, amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt, mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára. NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart, éppúgy, ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. A klasszikus gondolkodók elképzelései, akár­ csak az 1. fejezetben ismertetett, későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Több olyan alapvető

elméleti dilemma - állan­ dó vitára okot adó probléma - fogalmazható meg, amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. 1. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. A kérdés az, hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes, kreatív cselekvők vagyunk-e, vagy amit teszünk, az jobbára olyan társadalmi erők következménye, amelyek felett nincs hatal­ munk. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív, kreatív elemeit hangsúlyozzák. Más megközelíté­ sek - például a durkheimi - a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. 2. A második elméleti

probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. Emlí­ tettem már, hogy egyes szociológiai álláspontok - köztük a funkcionalizmusé - az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják, bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. Más szociológusok viszont azt emelik ki, hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak, feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. Szerintük illúzió azt feltételezni, hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek, mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra, akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek, amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. 3. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia

ortodox hagyományai­ ban, de ma már nem hagyható figyelmen kívül. Ez annak a kérdése, hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. Az 1 fejezetből kiderül, hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak, akik műveikben gyakorlati- A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS lag nem fordítottak figyelmet arra, hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre, akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. oldalon) A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok", mint elkülönült nők vagy férfiak. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire, ma

valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat, hogy egy-egy szűkebb területen, egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek, amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben, in­

kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. Ez a probléma abból ered, hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez, másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek, elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi, politikai, kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések, hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket. Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája, és később aztán sok más szociológusé is, hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer. / Durkheim

gondolatát az 1. fejezetben ismertet­ tem (30-32. o) Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. A társadalom jóval több, mint az egyéni cselekvések összessége; „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. Képzeljünk el egy embert, aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki- és bemeneti lehetőségeket. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket, korlátokat állít az egyének elé. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek", mint pél­ dánkban a falak. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri, házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük, amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget, olyan köteles­ ségeket teljesítünk, amelyek

függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől, s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. [] Ugyanúgy, a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak, akkor kívüle léteznek. A jelrendszer, amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk, a pénzrendszer, amellyel tartozásainkat kifizet­ jük, a hitellehetőségek, amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk, a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. attól függetlenül funkcionálnak, hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad, gyakran élesen kritizálják is. Mi a társa­ dalom - kérdezik a bírálók -, ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk, nem találunk kollektív entitást, csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. A „társadalom" nem más, mint olyan egyének halmaza,

akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei, lásd a 3 8 - 3 9 . oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk, és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok", hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei, amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. A társadalomnak nem teremtményei, hanem teremtői vagyunk. Értékelés > Nem valószínű, hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül, mivel azóta folyik, mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára, ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. E könyv olvasója szintén eldönti majd, melyik álláspontot tartja

helyesebbnek. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz, könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését, és az is nyilvánvaló, hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert, és arról sem dönthetek, hogy kívánom-e használni vagy sem, amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik, és korlátozza az egyének cselekvéseit. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni, hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Míg a természeti kör­

nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad, a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges, az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az. nos kifejezés a strukturálódás. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. A társadalmaknak, kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk", mert az emberek szabályszerűen, kiszámíthatóan viselkednek. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges, mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg, ha a nyelvet vesszük példá­ nak. A nyelv csak akkor létezhet, ha társadalmi­ lag strukturált - használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. Például amit

valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond, az csak akkor érthető, ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek, ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. Erving Goffman és más, a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel, hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk - például ide tartoznak azok a rituálék is, Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket, de nem határozzák meg azokat. Dönthetek úgy is, hogy pénz nélkül élek, és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is, ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi

életben. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire, hanem döntéseket is hozunk. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át, hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. így például az a tény, hogy használom a pénz­ ügyi rendszert, apró, de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne, hogy pénz nélkül is boldogul, akkor a rend­ szer felbomlana. Az 1. fejezetben már említettem (27 o), hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­ Erving Goffman A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk, akkor meg­ erősítjük és

tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat, amelyekhez iga­ zodunk. A strukturálódás mindig feltételezi azt, amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát, de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést, mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül. lyez akkora hangsúlyt az osztályokra, mint Marx. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak, például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Függetlenül attól, hogy melyik csoport az erősebb, a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli, ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül. Konszenzus és konfliktus A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem

valószínű. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően, és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is. A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló, egységes egész. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó, „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik, hanem a test fiziológiája. A test

különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy, szív, tüdő, máj stb.) áll, amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz, mert ha nem, a szervezet léte veszélybe kerül. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer, vallás, család, oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik, ami viszont feltételezi, hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. fejezetben

ismertettem (32-34 o) Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. E nézőpont hívei közül nem mindenki he- Értékelés Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya, hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől, éppen úgy, mint a munkások a tőkésektől, akik­

től a bérüket kapják. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul; olykor mindkét félnek az az érdeke, hogy túllépjen az ellentéte­ ken, máskor viszont fordított a helyzet. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere, amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. Hatalom, ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. Sok konfliktus a hatalom, az azzal járó előnyök miatt alakul ki. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ, bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés, hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született", az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen,

akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni. 4. FEJEZET A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Az a néhány bekezdés azonban, amelyben érintették ezt a kérdést, lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását - bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be, ha azt a problémát, amelyet alkalmanként Durkheim feszeget, összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi, hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke", míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai, törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek, élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa

hatása alatt áll. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások, mint a nőé" (Durkheim 2003a). Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal, ízléssel és hajlamokkal bír, mert a nő kevés­ bé szocializált, és „közelebb áll a természethez", mint a férfi. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg, mint a férfiét. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. Ez pedig úgy írható le, hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti, biológiailag adott eltéréseken alapulnak. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását, hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. Sokkal inkább azt feltételezi, hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és

identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. Amennyiben ez az álláspont helytálló, akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik, hogy a nők képesek a gyermek megszülésére, és elsősorban ők gondoskodnak róla, míg a férfiak aktivitása a politika, a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más - elsősorban osztályjellegű - megosztottságot tükröznek. Úgy véli, hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg. A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén

keresztül. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel, ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan, de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük, ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Nem az osztály az egyetlen tényező, amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Például mondhatnánk, hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival, mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Vagy esetleg azt találjuk, hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz, mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. Az utóbbi

évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom, ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában, sőt, magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták, hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. Újra kell gondolni az alapkérdéseket, és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni, mondták. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák, hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni, annyit megállapíthatunk, hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. Mivel a férfiak és

a nők tapasztalatai eltérők, és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot, nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. A feministák gyakran sérelmezik, hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét, és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit, ezért az az érdekük, hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában. / A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. o) Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni, hogy akár a

„férfiak", akár a „nők" olyan csoportot alkotnak, amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. Több ilyen szerzőre, köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás, amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. oldalon) Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória, hanem folyton változik, és nem abban nyilvánul meg, hogy ki az ember, hanem inkább abban, hogy mit csinál. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk, hogy a társadalmi nem valami olyasmi, amit „csiná­ lunk", akkor arra kell törekednünk, hogy „vissza­ csináljuk", ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. fejezetben (356. o) Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed, 1999) rámutat, hogy légből kapott az a gondolat, mely

szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. Épp ellenkezőleg, ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban, amelyről azt hiszik, hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó, úgy érzik, hogy ők vannak nyeregben; sokan mások úgy látják, hogy a háttérbe szorultak, ezért önbecsülésük is oda. Ennek részben az lehet az oka, hogy a nők sikereket értek el, de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából. Judith Butler kielégítő módon. Ugyanakkor önmagában még kevés, hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába", mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni

azt a kérdést, hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály, etnikai hovatartozás, kulturális háttér stb.), vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg, hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára. A modern világ kialakulása A / A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 - 5 4 9 . o) Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak, és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz, amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. Senki sem vitathatja igazán, hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket, vagy rosszul értelmezte a

női identitást és visel­ kedést. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben, számos olyan terület van még, ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még marxista megközelítés Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára, amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. Már említettem, hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás, amely a tőkés termelés szerves része. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. A tőkések versenyeznek egymással, hogy eladják termékeiket a vevőknek, és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben, ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják

elő a termékeiket. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet, mivel az adott termelési 4. FEJEZET folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak, hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg, és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz, munkaerőhöz. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer, amely az egész világot meghó­ dítja - ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált, akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit, és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. Szinte min­ denki elismeri azt, hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk

létrejöt­ tében. De sokan úgy vélik, hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban, másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben, mint ahogy azt Marx gondolta. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését, hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus, sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek, ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt, amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek, a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus, ami számukra azt bi­ zonyította, hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái. Weber álláspontja Marx egyik

legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. / Weber munkásságát az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. o) Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel", a marxi szellemi örökséggel folytatott, élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. A vallási értékeknek - főként a puritanizmus ér­ tékeinek - alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. E szemléletmód kialakulása - Marx feltételezésével ellentétben - nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei

élesen szemben állnak Marx felfogásával. Weber szerint a kapita­ lizmus - a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja - csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát, és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja, így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. A tudomány, a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. A racionalizálódás azt jelenti, hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján, a haté­ konyság elvei szerint szerveződik.

Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az, amelyik Marxtól szár­ mazik, vagy az, amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. (Meg kell azonban je­ gyeznünk, hogy mindkét táboron belül vannak eltérések, tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg, hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első, a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább

empirikus jellegűek, mint a többi dilem­ ma tényezői. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk, hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek. A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 1 03 arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN 1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. 2. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják, amelyek meghatározzák jellegüket. 3. A legfontosabb hatalmi különbségek - így például azok, amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét - végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. 4. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Várható, hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen

formája váltja majd fel. 5. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad. 1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. 2. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban, amely kiegészül más, például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. 3. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon. UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett, a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak, de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus, a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak, bár számos tudós továbbra is

alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). Más szociológusok - köztük korábbi marxisták is - mára teljesen leírták Marxot. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete, hogy általános történelmi mintákra leljen. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik, hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel, amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel. Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki, hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová", és haladás az eredménye - ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák, a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó

koncepciók, amelyeket 4. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. 5. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik. értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Nincs többé védhető haladásfogalmunk, ráadásul már a történelem sem létezik. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű, hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. Ezt a világot in­ kább az új média uralja, amely „kiszakít" minket a múltból. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus, sokrétű. Számtalan film, videofel­ vétel, tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk, de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez, sőt személyes történeteinkhez sem

kapcsolódnak. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. A tömeg­ termelés, a tömegfogyasztó, a nagyváros, a nagytestvér-állam, a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek, a nemzetállam mind lejtőre kerültek, míg a rugalmasság, a sokféleség, a kü­ lönbözőség, valamint a mobilitás, a kommuni­ káció, a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk, énképünk, szubjekti­ vitásunk is átalakul. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15., „A média" című fejezetben lesz szó, 4 6 0 - 4 6 1 . o) Baudrillard úgy véli, hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és 4. FEJEZET Jean Baudrillard múltunk közti kapcsolatot, és

kaotikus, üres vilá­ got teremtettek. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt, hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre, mint pél­ dául a tévéműsorokban. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum, amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk, hanem médiaképekkel. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő, az egész világ gyászolta, nem csak Nagy-Britannia. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. Halála inkább egy szappanoperába illett, az emberek nem valóságos

eseményként élték meg - erre mondja Baudrillard, hogy „az élet feloldódik a tévében". Michel Foucault Bár tiltakozott, ha posztmodernistának nevez­ ték, Michel Foucault ( 1 9 2 6 - 1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Munkája során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra, amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. A bűnről, a testről, az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek, a kórháznak, az iskolának) a kialakulását, amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében, megfigyelésében. Meg akarta mu­ tatni, hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala, „fo­ nákja" is, amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a

hatalom, az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére, Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd- és gondolkodásmódok összes­ sége, amelyeket közös feltevések egyesítenek. Foucault például rámutatott, milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. Például A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta, sőt akadt, aki szerint az eszelős különleges

észlelési „adottsággal" bírhat. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta, amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok, orvosszakértők, kórházak, szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett, befolyásos hálózata. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. o) Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel, az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. így a diskurzus a másféle gondolkodás- vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. A tudás az

ellenőrzés szolgálatába állítható. Foucault írásait átszövő, fontos téma, hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti, kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz. Michel Foucault 105 Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. Ez a megközelítés, amely főként korai munkáira jellemző, ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. Más társadalomtudósoktól el­ térően, akik az ismertre utalva, analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent, Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat, nézeteket és struktúrákat, amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok, mert ismertek. Például feltárta, hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett,

hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység, az épelméjűség és az őrültség stb. mai fogalmairól. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent - nem feledve, hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról, a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról, csak ezek töredékeit érthetjük meg. NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. A felügyelet - információk gyűjtése másokról, hogy viselkedésük irányítható legyen - minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban, ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja, hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek - más

technológiai változásokkal együtt - mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával, amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let, hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük, hogy jobbá tegyük a világot. Manuel Castells, Jürgen Habermas, Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk, hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre, és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. Még ha el is fogadjuk, hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról, a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány - társadalmi közösség, egyenlőség, gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről - még ma is nagyon eleven. 4. FEJEZET

Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri, hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt, és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Ugyan­ akkor azt is felveti, hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. A kapitalizmusnak nincs alternatívája, és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla, hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma, amelyekre Marx mutatott rá - például az, hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést, mert már sokkal inkább azok irányítanak minket, mint mi azokat. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el - mondja Habermas -, ha újra élet­ re keltjük azt, amit ő „nyilvánosságnak" nevez. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete.

Szerinte a megszokott, parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik, amelyekre Baudrillard és mások utaltak. Mégis, e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg, akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. A közszolgálati televízió és rádió azonban, akár­ csak az internet, sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. Feminista szerzők bírálták Habermast, mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. A bírálók rámutatnak, hogy a demokráciát gyakran

férfiterepnek tekinti. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene, hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. Habermas főmű­ vében, A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. Nancy Fraser (1989) rámutat, hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal, mintha az nemileg semleges volna. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult, hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak, mint a nőknek. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja. Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus, Ulrich Beck is

elutasítja a posztmodernizmust. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk, hanem egy olyan szakaszba lépünk, amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak, a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van, helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Amit a posztmodernisták káosznak, rendezetlenségnek látnak, azt Beck kockázatnak, bizonytalanság­ nak tekinti. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. Beck nem azt mondja, hogy a mai világ több kockázatot hordoz, mint a megelőző korok. In­ kább a kockázatok jellege változik. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély- vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered, hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk, valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. Jürgen Habermas A tudomány és a

technológia fejlődése új koc- A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kázati szituációkat hoz létre, amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár, ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. így például senki nem tudhatja, milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése, mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják, hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban, olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. A szkeptikusok viszont azt mondják, hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek, nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. / Beck gondolatairól a 22., „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. o) Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa, hogy veszélyei

térben, időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek; nem csupán személyes, hanem globá­ lis következményekkel is járnak. A mesterséges kockázat sok formája - például a terrorizmus és a környezetszennyezés - áttöri az országhatárokat. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind - tekintet nélkül életkorukra, társadalmi osztályukra, nemükre vagy státusukra - veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában, sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel

(amiről a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Erre példa a szerelem és a házasság területe. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt - az ember nem házasból házas lett -, és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül, és magas a válások aránya. Bár­ kinek, aki fontolgatja, hogy viszonyt kezd vala­ kivel, számolnia kell ezekkel a tényekkel, vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie, mennyire számíthat boldogságra, biz­ tonságra. Ulrich Beck A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. A 2 0 0 1 szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról, mennyire

tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat, főként a szeptember 11-ét követő hónapokban, mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik, ha új kockázatokkal, pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. Beck úgy véli, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet, ha eldöntöttük, miért harcolunk. Ideálja egy kozmopolita, a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A kozmopolita államok

nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek, hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó, de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. Beck egyetért Habermasszal abban, hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke- 4. FEJEZET zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Láthatjuk egy új terület kialakulását, amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek, például ökológiai, fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. A szubpolitika szintjén kialakuló

csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. Például a környezetvédelem feladata, amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított, mára beépült a konvencionális politikai keretbe. Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. / Castells városszociológiájáról a 21., ,yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. o) Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni, mint Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Sem­ mi kétség, hogy az új gazdaság, amely a globális kommunikáció

révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül, kapitalista. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más, mint a múltban. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása, mint ahogyan Marx gondolta. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16., „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o) Castells nem sokat árul el arról, hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. Nem a múltból merítjük Manuel Castells az identitásunkat, hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára,

általánosabban pedig a férfi- és női identitások felépítésére. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. A nő „helye" valaha otthon volt, a férfié pedig a „munkában". Ez a választóvonal mára el­ tűnt. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli, hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot, amelyet mi teremtettünk. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek, aki úgy vélte, hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma, hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett, mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében, hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus

rendszereként" (2000, 56. o) Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. Úgy véli, hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni, hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde- A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS kelt országok közös törekvései révén. Castells következtetése, hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének, a közösségek megújításának eszköze. Példának Finnországot hozza fel, amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik, és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített, haté­ kony jóléti állama van, amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez. Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás

írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban, amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak, akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk, és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. A bizalom azt jelenti, hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget, a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. A bizalom és a kockázat szorosan

kapcsolódnak egymáshoz. Bíznunk kell az efféle hatóságokban, mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal, csak így háríthat­ juk el őket. Nézetem szerint azzal, hogy az információ ko­ rában élünk, növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti, hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon, reflektálnunk kell arra, ami körülvesz minket életünk során. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz, az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették, nem kellett ezen töprengeniük. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról, amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert, amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról

dönthetnek, hány gyereket akarnak, hanem még 1 09 gyermekük nemét is kiválaszthatják. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. Azért nem kell attól félnünk, hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára, mint régen. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. Ha a nemzetek összefognak, akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. A csoportoknak, amelyekre Beck utal - a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak - fontos szerepük lehet, de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen, mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. Ilyen csoportot alkot­

hatnak azok, akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt, de azok is, akik épp az ellenkezőjében hisznek. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái, amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült, ezt általában törvé­ nyek szentesítették. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog- Anthony Giddens ra, hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el, hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, párbeszéd és tolerancia lesz. KÖVETKEZTETÉS Mára talán

elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. A klasszi- kusok - Marx, Durkheim és Weber - gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. A globális átalakulás időszakát éljük, amely valószínűleg éppen olyan mélyreható - és világszerte, széles körben ható -, mint a koráb­ bi idők változásai. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk, hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket, amelyek ma átformálják társadalmunkat. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni, és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk, hiszen komplex problémák adódnak abból, hogy a saját

viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. 2. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Az egyik főbb elméleti kérdés az, hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. Mi alakítjuk a társadalmat, vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles, mint amilyennek látszik, és az igazi probléma az, hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. 3. A második dilemma azzal kapcsolatos, hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk, vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást, és azt kell vizsgálnunk, hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. 4. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik, főként ahhoz, hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként

a szo­ ciológiai gondolkodásba. A feminista teoreti­ kusok nemcsak abban értek el változást, hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hanem abban is, hogyan gondol­ kodnak róla. 5. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban, vagy más - köztük nem gazdasági jellegű - tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza, hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése, poli­ tikai beállítottsága. 6. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. A posztmodern gondolkodók tagadják, hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy,

általános elméletet alkotni. 7. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must, mondván, hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról, még­ hozzá úgy, hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. Közéjük tartozik Habermas, a „közszféra", Beck, a „kockázattársadalom", Castells, a „há­ lózatgazdaság" és Giddens, a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói. 1. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak, mint amilyennek látszanak? 6. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx, Weber és Durkheim

megállapításaival? A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS 111 VASMANYO Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég. Butler, Judith (2004): Undoing Gender. London, Routledge Butler, Judith (2007): Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása Budapest, Balassi Callinicos, Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Cambridge, Polity Castells, Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest, Gondolat Dews, Peter (szerk.) (2000): Habermas: A Critical Reader Oxford, Blackwell Giddens, Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Átdolgozott kiadás Cambridge, Cambridge University Press. Giddens, Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest, Napvilág. Harvey, David (1989): The Condition of Postmodernity. Oxford, Blackwell I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.info Judith Butler

http://www.theoryorguk/ctr-butlhtm Jürgen Habermas http ://www.habermasonline org Ulrich Beck http://www.lseacuk/collections/sociology/whoswho/beckhtm Manuel Castells http://sociology.berkeley,edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.lseacuk/collections/meetthedirector/ TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben

KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg, akik az edzőte­ remben megfordultak. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott, amikor megmutatta ne­ kik, hogyan használhatják a gépeket. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg, mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér, mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül, amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak, és folyton keresztezik egymás útját, amikor

átmennek egy másik géphez. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat, hogy szemkontaktust teremt valakivel, aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Ha először találkoznak aznap, akkor általában köszönti az Mi illetőt, de aztán mindenki teszi a dolgát, mintha többé tudomást sem venne a másikról. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett, először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra, majd másfelé néznek. Ez jó példa arra, amit Erving Goffman (1967, 1 9 7 1 ) - a sok helyzetben kölcsönösen elvárt - udvarias figyel­ metlenségnek nevez. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt, hogy levegőnek nézzük a másikat. Az ember jelzi a másiknak, hogy ész­ lelte a jelenlétét, de elkerül minden olyan gesz­ tust, amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés, de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben, amelynek

hatékonyan, néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik, az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek), hogy nem kell tolakodónak vélnie, ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk, • JHH A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre. Ha mellém ülsz, megjárod! - a buszon utazók mindent elkövetnek, hogy megvédjék személyes terüket. ha olyan példát veszünk, amelyben nem érvénye­ sül. Ha egy nő mereven bámul egy férfit, és hagy­ ja, hogy érzelmei tükröződjenek az arcán, akkor a másik rendszerint a kedvese, családtagja vagy kö­ zeli barátja. Az utcán, a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe, mert az például ellenséges

szándékot jelezhet: köztudott, hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál, ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell, hogyan tekintenek egymás­ ra. Mindketten rendszeresen, de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják, hogy figyelnek, nem máshol jár az eszük. Ha meregetnék a sze­ müket, az annak a jele lehetne, hogy nem hisz­ nek a másiknak, vagy legalábbis nem értik, amit mond. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét, akkor azt a benyomást keltik, mintha takargatnának valamit, de mindenképp furcsán viselkednek. A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán, szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­ dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Pedig a társadalmi interakció látszólag

teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír, távolról sem ér­ dektelen, sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. Ennek három oka van Először is a mindennapos rutincselekvések, amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal, strukturálják, for­ málják cselekvésünket. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. Gondolja csak végig olvasóm, mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel, amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Viszonylag korán elment otthonról, bement az egyetemre, amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül.

Alighanem ba­ rátaival ebédelt, délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. Később ugyanazon az úton, amelyiken jött, hazament, este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian, és a hétvégét általában egészen másképp töltjük, mint a hétköznapokat. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik - például befejezi az egyetemet és munkába 5. FEJEZET áll -, rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is, de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja, hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik, mint a szerepek, a normák és a közös elvárások, az egyének hát­ terüktől, érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. Mivel az egyén képes

a kreatív cselekvésre, döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Más szóval a valóság nem állandó, statikus, hanem emberi interakciók során keletkezik. Az 1 fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll, amelyre később ( 1 3 2 - 1 3 3 . o) visszatérünk Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Ezt nem nehéz bizonyítani. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet, amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük, akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb

formáiról. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk, egészen más a helyzet. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó, és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel, akiket szemé­ lyesen nem ismer. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak, amelyek megadják a városi élet jellegét, a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről, a gesztusokról), amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére, vagyis megnézzük, hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy, hogy jelentése ne csorbul­ jon. Ebben a fejezetben rámutatok arra is, hogy az apró-cseprő, mindennapos gyakorlatok, ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak, nem válnak el a könyvem

későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől, például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától, sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro- és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118., illetve a 1 2 3 - 1 2 4 ol­ dalon). / A 4., „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. o) NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót, jelentést arckifejezésekkel, gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik, ám ez félrevezető, mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket, hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt, amit

szavakban megfogalmaztunk. Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System, FACS), amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen, amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt, mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. Charles Darwin, az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította, hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. Bár ezt egyesek vitatták, Ekman kutatásai - amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta - mintha

alá­ támasztanák Darwin állítását. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket, amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak, amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepetés), és az új-guineaiak felismerték, hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet, hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. Ugyanakkor elismeri, hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal, hiszen elképzelhető, hogy ezek széles körben elterjedt, tanult kulturális tapasztalatok. Ekman J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET E fényképek segítségével, amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­

fejezéseit, a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést, hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. Ekman ezt a férfit arra kérte, hogy mutassa meg, milyen volna az arckifejezése, ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának, b) megtudná, hogy meghalt a gyermeke, c) dühödten harcra készülődne, d) meglátna egy döglött disznót, amely már jó ideje ott hever. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat, szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni, milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. A gyerekek mosolyogtak, amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban, amivel éppen foglalkoz­ tak, felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben, amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat, és homlokukat ráncolták, ha többször

is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el, válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél, amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak, amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott, indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját, valamint azt, hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása, valamint a mosoly időtartama is.

Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások, amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent, míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. Bizonyos gesztusokat, amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­ nak (például a rámutatást), egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják, ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat, vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. Mindhárom módon tréfálkozhatunk, gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek,

hiszen gyakran azt jelzik, hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki, amit gondolunk. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre, de számos egyéb finom jelzés is létezik, amelyeket mások érzékelhetnek. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Az izza­ dás, a fészkelődés, a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások, a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják, hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is, amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük. A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal

hihetjük, hogy igen. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör- •J FEJEZET Nők és férfiak a köztereken Az 7. fejezetben már írtam, hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia, a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia, a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek, például az osztály- vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). Ebben a keretes részben arra hozok példát, hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény - férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt - a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez. zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995), és csak akkor lehet megérteni, ha azt is figyelembe vesszük, hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Ez megmutatja, hogyan kapcsolódik össze a mikro- és makroelemzés. Gardner

például azt a jelenséget, hogy férfiak nőket zaklatnak, a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta, amelyet az jelenít meg leginkább, hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben, a nők testileg kiszolgálta­ tottak, és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye. Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja, hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken - amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke - úgy fordul elő, hogy a nők gyakran sértőnek találják. Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat, ha nem kötjük össze ekképp a mikro- és makroszociológiát. Úgy tűnhet, mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának, vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal, hogy jó modorra tanítjuk az embereket. A mikro- és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk, hogy a probléma

végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni, amelyekből az efféle inter­ akciók erednek. Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten, egyetlen interakció vizs­ gálatával, nem sok haszna, ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között nyezet formálja, nem meglepő, hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők, és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot, a szemkontaktust! Ezt az

egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. Azokban a társadalmakban, ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán- és közéletben egyaránt, a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel, mint a nők. A szemkontaktus egyik formája, a bámulás megvilágítja, milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. Ha egy férfi bámul egy nőt, akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik; ha a nőt ez feszélyezi, kerülheti a férfi tekintetét úgy, hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. Ha viszont egy nő bámul egy férfit, akkor ezt gyakran kihívónak, szexuális kezdeményezésnek tekintik. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek, összessé­ gükben erősítik a nemek közötti

egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. 1996) A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. Vizsgálatok igazolják, hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek, mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek, míg a nők tartása zártabb, egyenesen ül­ nek, kezüket az ölükbe teszik, lábukat keresztbe rakják. A nők általában közelebb állnak ahhoz, akivel beszélnek; a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket, mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják, hogy ezt rendjén valónak vegyék). Vizsgálatok mutatták meg azt is, hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket, és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét, de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust, mint a férfiak. A szociológu­ sok azt állítják, hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb, makroszinten kialakult

egyenlőtlenséget. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el, amikor állnak vagy ülnek, mert általában távolabb állnak attól, akihez beszélnek, mert terpeszkedve ülnek, és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek; ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel, ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul, mint egy TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET férfi tenné. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel, amelyek azt mutatják, hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990). AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben, illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket, interakcióink jó része a másokkal folytatott informális

beszélgetések során, társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. A szociológusok mindig úgy tar­ tották, hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés, amelynek középpontjában az áll, miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása, vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata, amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered, akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban, általában anélkül, hogy tudatosan figyelnénk rájuk. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben, ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát, amely a szavakban nem jelenik meg. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A:

Van egy tizennégy éves fiam. B: Az nem okoz gondot. A: Van egy kutyám is. B: Jaj, az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik, amint megtudjuk, hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos, akinek semmi gondja a gyerekkel, de nem engedi, hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik, részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza. Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik, hogy a beszélgetők sokrétű, közös tudásra építenek. Tulajdonképpen még a legfelszínesebb csevegés is annyira összetett, hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi

beszélgetésre. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük, és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?", a válasz nem annyira egyértelmű, mint az a kérdés szavaiból következne. Egy nap hosszú idő, és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból, a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni, hogy ismerjük a kérdezőt, tudjuk, milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni, illetve azt is, hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján. Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket", amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük, Harold Garfinkel (1963) önként

jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte, hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal, és törekedjenek arra, hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!", akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt, hogy szép?", „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák, „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem, az anyagi helyzetem, a tanulmányi eredményem, a lelki nyugalmam vagy a. S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel, hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket, ha valaki nem tart be egy ilyen

jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért, mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül, hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan, hogy mit miért mondunk. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek, akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal- 5. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ, vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat, például: A: Hova mész? B: Tönkre. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését, hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. A szellemeskedés, a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig,

amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele, hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése. A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha valaki megszegi - például ez az éttermi vendég, amikor ezt mondja: „Üdv, Jeff vagyok. a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. Az én specialitásom a coq au vin, borlap nem kell Nagyon reméljük, hogy finom lesz az étel. Ha bármire szükségünk lenne, feltétlenül tudatjuk Önnel." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie, amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva, és az interakció ilyen esetben megakadna. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció, az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része, ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Meg kell jegyeznünk, hogy az

emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek, mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust, amely szükséges lenne egy kijelentés, megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. Ennek a célja lehet az, hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani, a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni, zavarba hozni, vagy esetleg az, hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire, mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben, amikor ezt normális esetben nem tennénk, „Interakciós vandalizmus" A beszélgetés, mint már említettem, az egyik leg­ főbb módja annak, hogy napi életünk stabilitását és

egységét megőrizzük. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak, ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál; ha ezeket a szokásokat megtörik, akkor veszélyben érezhetjük magunkat, zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik, hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" - igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz, a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -, hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra, így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében, a vál­ takozó megszólalásban. Épp ezért feszültségeket okozhat, ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet, hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. De mi van a való világ

helyzeteivel, amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni, miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. A társal­ gáselemzés olyan módszer, amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható - a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek, megszakítások és átfedések). TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A kutatás során - többnyire hajléktalan, alko­ holista vagy kábítószerfüggő - fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat

vizsgáltak. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel, hogy rájuk kiáltottak, bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik", mert a nők ritkán válaszolnak úgy, ahogyan egy normális interakcióban tennék. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek, a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. Az alábbiakban azt idézem, hogyan próbált Mudrick, az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót, amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. 1. Mudrick: Tetszel, babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit, ügyet sem vetve a megjegyzésre. 2. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két, húszas éveiben járó fehér nő jön. 3. Mudrick: Hahó, lányok! Milyen

csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. 4. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad, mintha nem is hallotta volna. 5. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom, hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. 6. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy, tudod-e?! A nő rá se hederít. A városi jó modor alapvető követelménye, hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak, a férfi ezt nem vette tudomásul, tovább próbálko­ zott. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni, de gyakran nem vette a lapot, amikor a nő je­ lét adta, hogy nem kívánja folytatni: 1. Mudrick: Hahó, szépségem! 2. Nő: Jó napot!

Hogy s mint? 3. Mudrick: Jól vagy? 4. Mudrick: Nagyon csinos vagy, hallod-e! Tet­ szik, hogy így feltűzöd a hajad. 5. Mudrick: Férjed van? 6. Nő: Van 7. Mudrick: Na! 8. Nő: Van! 9. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Nő: Otthon tartom 11. Mudrick: Ne mondd már! 12. Nő: De! 13. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Az enyém Mudrick És a tiéd? A n ő n e m válaszol, továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Ha csak az átiratot néz­ zük, akkor is eléggé egyértelmű, hogy a nő nem kíván társalogni, de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést, még világosabbá vá­ lik a vonakodása. A nő - ha egyáltalán válaszol - késlelteti a válaszait, Mudrick viszont azonnal válaszol, megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az

időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz, az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi, hogy a beszélő té­ mát akar váltani. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést, amely „bár­ dolatlannak" számít. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan", amikor úgy tesz, mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait, hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat, mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei, akkor az egyéneket erős, megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. A szerzők az efféle eseteket, amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott, a ma­ gasabb rangúak által

tiszteletben tartott rendjét, interakciós vandalizmusnak nevezik. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással, a helyi üzlet­ tulajdonosokkal, a rendőrséggel, a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. De ha kedvük tartja, úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit, hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni, mi történt velük, mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Az utca embere számá­ ra a fehér nő, aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira, távolságtartónak, ridegnek és rész­ vétlennek tűnik - vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". A nő

viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében, hogy valóban veszélyes, óvakodnia kell tőle. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-, státus- és faji struktúrákhoz. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre, amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének. A MÁSIK OLDAL GARY LARSON Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek, hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők, amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. Például ha felborítunk egy pohár vizet, azt mondjuk: „Hop­ pá!". Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre, olyasmi, mint a hunyorítás, ha valaki hirtelen

az arcunk felé lendíti a kezét. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó, ami abból is látszik, hogy az ember általában nem kiált fel így akkor, ha egyedül van. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel, hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó, nem kell arra gon­ dolniuk, hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások, hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos, ami szintén arra vall, hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek, ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. Sőt, elképzelhető, hogy nem az kiált fel, aki előidézte a bajt, hanem az, aki a tanúja volt, vagy épp figyelmeztetni akarta. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják, kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. Pél­ dául a

gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja, hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". A hang kitölti azt a rövid szakaszt, amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja, ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki, mit jelent e reaktív kiáltás. Mindez okoskodásnak tűnhet. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel- Hétköznapi életünk összeomlana, ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk. met a szavainkra és cselekedeteinkre, mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. A lényeg azonban az, hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk, hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket, cselekedeteinket. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani

„szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Emberi lé­ tünk alapvető része, hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival. AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül, amelyek az arcunk, testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. Mások arckifejezése, gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt, amit szóban kö­ zölnek, és következtetünk arra, hogy őszinték-e. Mindannyian szigorúan és folyamatosan - de többnyire öntudatlanul - kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket, a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat, miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal. TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 1; Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal, hogy átment az utca túloldalára, mert úgy érezte, tartania kell valakitől, aki követi vagy szemből közeleg?

Elijah Anderson azon szociológusok egyike, akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. Ander­ son elsőként két, egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. Könyvében {Streetwise: Race, Class, and Change in Urban Community, 1990) megállapította, hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra, hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni, amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. Anderson rámutatott, hogy az a mód, ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással, nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával, amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái

közötti kapcsolatot. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról, hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül, azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­ kat. [] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást, mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják, mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést, miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Meg­ állapítja: A bőrszín, a nem, az életkor, a társak, az öltöz­ ködés, az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók, feltevések alakulhatnak ki, és létrejöhet kommunikáció. Az egyes (gyors vagy lassú, megtévesztő vagy őszinte, érthető

vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Más tényezők, például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják, hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton, nem minősül „biztonságosnak", akkor rablónak nézhetik, és előfordulhat, hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. Anderson megmutatta, hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át, akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen- 5. FEJEZET nek a vizsgálaton, a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban, a fekete nők, a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Anderson - rámutatva, hogy az interakciós feszült­ ségek külső, például faji,

osztály- és nemi státusok­ ból erednek - megállapítja, hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit", ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal, hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Anderson azt állítja, hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Néha azt sem tudják, hogyan kell tempót váltaniuk, hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot, vagy hogyan ha­ Vagyis arcunk, testünk és beszédünk arra szol­ gál, hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk, má­ sokat pedig elrejtsünk. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük

egyegy közös cél elérése érdekében. Most ezt fogjuk megvizsgálni. Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben, amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik, hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor, ha valahol - például egy forgalmas utcán, a színházban vagy a házibulin - sok ember gyűlik össze. Amikor az ember mások társaságában van, még ha közvetlenül nem is beszélget, akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása, mimikája és gesztusai révén. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk, ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos, mind nem fókuszos elemeket. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek

ne­ vezi. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal - családtagokkal, barátokkal, munkatársakkal -, miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. A futó beszélgetések, a szemi­ náriumi viták, a játékok és a rutinszerű szemtől ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. o) hasonló vizsgálatok jól mutatják, hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. Egyértelmű, hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának, legyen bármennyire kiterjedt, legfőbb alapja a szemtől szembeni, közvetlen interakció. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól, mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Könyvem későbbi

fejezeteiben arra is sorolok majd példákat, hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra, és fordítva, hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit. szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel, pincérek­ kel, boltosokkal stb.) mind-mind az érintkezés példái. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre", amely azt jelzi, hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek - például egy házibulin -, az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat, mivel könynyen félreérthető, hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz, az illető úgy viselkedhet, mintha nem is állt volna szándékában

kapcsolatot létesíteni. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val, mint a tényleges beszéddel. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések, amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza, amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit, amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik, ugyanakkor azon töpreng­ het, hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben, hogy mennyit hagytak meg, és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. Persze a pincérnek és másoknak, akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak, munkaköri kötelessé- TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI

ÉLET gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour), amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről, akiknek megmagya­ rázzák, hogyan kell viselkedniük az utasokkal. / Hochschild tanulmányát az 1., „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. o) Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. Ilyen például a társadalmi szerep A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások, amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni, így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be, a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet, mint­ ha színészek játszanák egy

színpadon - vagy in­ kább sok színpadon, mert alakításunk azoktól a szerepektől függ, amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. Az emberek érzékenyek arra, hogy mások milyennek látják őket, és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak, hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. Bár ezt néha előre eltervezzük, a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik, amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt, este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik, amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. Ez a benyomáskeltés művészete Épp az imént írtam, hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza, milyen szerepeket ját­ szunk. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. Például ha olvasóm

„hallgató", akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. „Gyerek"-státusa különbözik ettől, és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben, és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. Nyil­ vánvaló, hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. A hozzáren­ delt státus az, amelyet biológiai tényezők, pél- dául faj, nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". Ilyen hozzárendelt státus a „fehér", a „nő" és a „kamasz". A szerzett státus az, amelyet az egyén a maga erejéből ér el. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás", a „sportember" vagy a

„munkavállaló". Bár szeretnénk azt hinni, hogy szerzett státusaink a legfontosabbak, a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok, amelyeket többre tartanak más státusoknál, és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes, E. C. 1945; Becker 1963) A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. A szociológusok rá­ mutattak, hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak, amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). Hamarosan szó lesz arról is, hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat. Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó, színfalak mö­ götti területre. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések,

amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak, ezek „színpadi alakítá­ sok". A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza, mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük, holott szívből utálják egymást. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra, hogy ne törjön ki veszekedés, megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát, de egymásnak esnek, amint a gye­ rekek elalszanak. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Ha az emberek biztosak abban, hogy a „színfalak mögé" kerültek, akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az

érzéseiket, magatartásformáikat, amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. (A 128 oldal keretes részében ismertetem, hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill, amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak, nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek, folyton panaszkodnak [.] egyszerű, 5. FEJEZET tett (néha még ma is az). A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják, hogy a nemi szervek a test legintimebb részei, és hogy a nemi szervek feltárása, illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat, hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő, akár férfi), ha gya­ nítják, hogy veszélyben az egészségük. Hmmm. melyiket is vegyem fel ma? informális öltözéket viselnek, »hanyagul« ülnek és állnak,

nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak, morognak és kiabálnak, játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«, csekély jelentőségű, de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra, különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak, fütyörésznek, rágógu­ mit rágnak, majszolnak, büfögnek, szellentenek" (Goffman 2000). így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság, amikor kiszolgálja a vendégeket, de amint be­ lép a konyhába, elkezd gorombán kiabálni. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van, ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát, ha látná, mi folyik a konyhában. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. fejezetben ismertetem (216. o) Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­

keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat, amelyet az alábbiakban részletezek. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös, kényes fajtáját vizsgálták: megnézték, mi történik, amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971, 1997). A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték, ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­ A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta, hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. Ezeket a szakaszokat - megint színházi metaforával élve - „jelenetek­ nek" nevezték, amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül

rá, hogy - egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását - eljátssza a páciens szerepét. Amikor behívják a vizsgáló­ ba, magára ölti a „páciens"-szerepet, és elkezdő­ dik az első jelenet. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel, valódi, tiszteletre méltó személyként kezeli. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. Ha úgy dönt, hogy szükség van a vizsgálatra, ezt közli a pácienssel, és kimegy. Ezzel véget ér az első jelenet. Amikor az orvos kimegy, bejön az ápolónő. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Megnyugtatja a pácienst, ha az nagyon izgul, és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként, aki tudja, „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie", és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. A legfontosabb mégis az, hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­

toztatni a pácienst, akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét, de nem az egész embert. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését, hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz, és még mielőtt az orvos visszajön, betakarja egy lepedővel úgy, hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. Ezzel elkezdődik a központi jelenet, amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja, hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól, másrészt tanú le­ het, ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. A vizsgálat úgy folyik le, mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen - a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől, ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik,

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. Az orvos - aki egy alacsony széken ül, és nem látja pácien­ se arcát - bizonyos, kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést, és igyekszik meg se moccanni. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza, segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés, amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését, hogy túl van a vizsgálaton. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát, ezután kész az utolsó jele­ netre. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét, újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél,

mint az első jelenetben, azt is a páciens tudtára adva ezzel, hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Végül jön az „epilógus", amikor a páciens kilép a rendelőből, és visszaváltozik azzá, aki volt. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében. A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Amikor egymás mellett állnak, még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt, a távolság ennél kisebb lehet. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz, mint ami Nyugaton illendőnek számít. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. Edward T. Hall, aki

behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt, a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A bizalmas távolság, amely legfeljebb fél méter lehet, nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek, ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés, mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett, de csak szigorú korlátok között. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók - például az in­ terjúk - szokásos zónája. A negyedik zóna a nyil­ vános távolság (négy méternél nagyobb), amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái

a „legkényesebbek". Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják", az ember igyekszik visszaverni a támadást. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak, hogy taná­ csos odébb állnia, különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Olyan esetekben, amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz, valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak, például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall, E. T 1973, 1996) Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak, jó­ részt ugyanúgy, mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban, ideértve azt is, hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe, akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. A férfi, aki

séta közben karon vezet egy nőt, vagy megérinti a nő derekát, ami­ kor az ajtóban előre engedi, ezzel figyelmességé­ nek, udvariasságának adhatja tanújelét. A fordí­ tott jelenséget azonban - amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe - gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek - mind a férfiak, mind a nők - szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel, amely azzal kapcsolatos, hogyan formálja tes­ tünket a társadalom, amelyben élünk. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó. INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos, hogy

áttekintsük, hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak, így például azok az emberek, akik eljárnak dol­ gozni, egy „zónát" - mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt - a munkahelyükön tölte­ nek. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí- 5. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok, egyetemek, bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. A következőkben megnézzük, hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. Cahill megfigyelte, hogy amit Goffman

(2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez, annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza, hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. A következő, három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk, csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. A: Húúú, de ciki volt! El se hiszem, hogy meg­ történt, (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác, hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom, hogy mindenki hallja. C: Á, dehogy! Szerintem nem is hallotta. B: .akkor még nem láttuk, és te annyira bele­ merültél a dumálásba, hogy. A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja, ki vagy. Mehetünk? A: Égek, mint a rongy. Mi lesz, ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké.

matlan, gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit, hanem „ B " okítja is „A"-t, hogyan vehet részt a közös alakításban. El­ mondja neki, hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire, akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba, hanem azért is, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, és ez többé ne történjen meg. Megegyezhetnek titkos jelekben, elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk, ahogyan a csoport arról beszél, egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához, hogyan közeledtek a tagokhoz, mi­ lyen módszerekkel

lehet próbálkozni, és milyen reakciók várhatók. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat, akkor elejét veheti, hogy keresztülhúzzák a számításait, sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések - legalábbis részben - kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. Például I a fenti, három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba, hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit, másrészt győzködik, hogy „újra a színpadon a helye". Forrás: Cahill et al. 1985 Példánk is mutatja, hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja, ha­ nem időt is nyer, hogy összeszedje magát, mielőtt ismét kilép a közönség elé. Goffman (2000)

figyelte meg, hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot, hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket; a csapat kifejezési szempontból alkal­ 1. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. Segítheti a szerepjátszás, az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? nűleg a hétköznapokon dolgoznak, a hétvégét pe­ dig otthon töltik, egészen más napirend szerint, mint a hétköznapokat. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal

kell a város egyik részéből a másik­ ba utaznunk, hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük, KÉRDÉSEK TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra, folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól, hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk, a há­ lószobában pedig éjszaka. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér- és időbeli határok is elválasztják egymástól. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek, az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. Időnként az

egész ház hátsó régióvá változhat. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [.] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat, hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést, amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg, farmerben, klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [.] egy olyan terület, amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre, minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál, mert ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy kijavítsák, helyreállítsák és átrendezzék

az állandó dísz­ leteket, vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe, boltba vagy otthonba. Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető, kronometrikus idő. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése - vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása - nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Az idő mérése ma az egész világon egységes, ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen, bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. Ekkor osztották fel a Földet - a nap huszonnégy órájának meg­ felelően - huszonnégy időzónára, és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját. A 14. századi

kolostorok voltak az első olyan szervezetek, amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet, amelyik ne ezt tenné - minél több emberről és erőforrásról van szó, annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. Eviatar Zerubavel (1979, 1982) ezt egy modern, nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie, és a kórházi személyzet, valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat, így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak, megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain, ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. A nővé­ reket, az orvosokat, minden egyes dolgozót, va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell. A társadalmi élet és a

tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa, mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz, hogy mennyire tudjuk tágítani tér- és időbeli le­ hetőségeinket. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették, hogy olyan emberekkel érintkezzünk, akiket sosem láttunk, akikkel so­ sem találkoztunk, akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz, hogy bárkivel érintkezzünk. Időészlelésünket is átalakítja, mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. Ha levelet küldtünk külföldre, beletelt némi időbe, amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. Persze az emberek ma is írnak levelet, de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. Eletünk

szinte elképzelhetetlen volna nélküle. Annyira megszoktuk, hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót, vagy tele­ fonálhatunk, elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak, hogy nehéz el­ képzelni, milyen volna az élet e lehetőségek híján. A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai, ame­ lyeket Goffman, Garfinkel és mások elemeztek, egyetemesnek látszanak. De amit Goffman ír az 5. FEJEZET Globalizácíó a mindennapi életb mzetközi idegenforgalor Beszélgetett már szemtől szembe valakivel, aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat, amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol, akkor már tapasztalhatta, milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. A globalizáció, ez a viszonylag új

jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti, hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat - közvetle­ nül vagy közvetve - más országok lakóira. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat, amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók, akik megfigyelték, hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit, mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták

országok közötti mozgását. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére, az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. John Urry (1990, 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása, hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [ fejezetben, a 210-211. oldalon lesz szó), mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett,

alkalmazását tekintve szisztematikus, távolságtartó, mint az orvosi tekintet, csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal, amelyek arra vonatkoznak, hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek. ni p i w n Hím•inin , i, , „ SI * Ám fJ^H mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm I n lm Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket, mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli. TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET 131 MMnMHaMnMnMMMMHaaaMMNHManMMMHMI Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon, hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak, miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek, hogy idegenül, furcsá­ nak, már-már egzotikusnak hat, ha e

szabályok felrúgását tapasztaljuk. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk, hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot, hanem ezt is láthassuk. Képzelje el, milyen csalódott vol­ na, ha egy másik országba érkezve rádöbbenne, hogy az éppen olyan, mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai - fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. Van, aki épp azért megy oda, mert tudni szeretné, hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak, ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni, hogy angolos-íres

kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak, de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról, az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes, amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. Mi a helyzet a kicsi, tradicionális társadalmakkal, amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel, és ritkán vagy sohasem fordul elő, hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók, ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában, a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl), más néven busmanokat (Lee 1968, 1969). Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk, még mindig felismerhetők társadalmi életük

tradicio­ nális mintái. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek, a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. Az élelem ritka ezen a környéken, ezért nagy területeket kell bejárniuk, hogy hozzájussanak. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak, de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld- gyakran megnyugtató, hogy ismerős környezet- I ben ismerős ételeket ehetnek. A turistatekintet I lényege, hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra I és az ismerősre, amelyek ellentétesek egymással. I A turistatekintet feszültségeket kelthet a turis- I tákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciók- I ban. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsül- 1 hetik a tengeren túlról érkezőket, mert gazdasági I hasznot hoznak a helységeknek, amelyekbe ellá- I

togatnak. Más helybéliek azonban neheztelhet- 1 nek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra, I akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kellé- I ténél jobban fejlesztik. A turisták faggathatják a I helybélieket mindennapi életük különböző részié- I teiről, például az ételeikről, a munkájukról és a ki- I kapcsolódási szokásaikról - ezt kétféleképpen te- I hetik: vagy azért, hogy jobban megértsenek más I kultúrákat, vagy azért, hogy negatív ítéleteket al- I kossanak azokról, akik különböznek tőlük. A globalizáció terjeszkedésével erősödik a tu- I rizmus, ezért a szociológusoknak nagyon kell fi- I gyelniük arra, milyen domináns minták alakulnak I ki a turisták és a helybéliek közötti interakciók- I ban, hogy meg tudják határozni (többek között) I azt is, vajon ezek az interakciók barátságosak-e I vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellé- I mezhetők. nyi területet is átfésülnek egy

nap alatt, és késő este térnek vissza a táborba enni, aludni. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. Van azonban az évnek egy olyan része, amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak, ami­ kor bőven van víz, és élelmet is sokkal könnyebb találni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog, ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel, akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik, nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. Míg a lkungok - különösen a férfiak - gyakran a nap nagy részében egyedül vannak, magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. A családok szinte átlátszó,

nyi­ tott sátrakban alszanak, és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat, de nem nehéz belátni, hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. Például a lkungoknak nem sok 5. FEJEZET lehetőségük van arra, hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. Tevékenységüktől tá­ vol áll az, ami a modern társadalmakra jellemző, hogy szobafalakkal, különféle épületekkel, vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól, ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül, szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik

alapítója, Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót, munkásságáról a 21., pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. o) Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket, mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik, hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata, a társadalmi konstrukcionizmus. Az irányzat követői úgy vélik, hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek, az maga is konstruált, egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk, akkor nem vesszük

figyelembe, illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat, amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Ezért az irányzat követői azt mondják, hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük, nem vizsgálhatják csupán azt a képet, amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4., „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. o) Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus, A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt, hogy az emberek mit tekin­ tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. Hangsú­ lyozzák, hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban

élők, sőt, az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni, ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni, ami számukra „valóságosnak" látszik. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni, hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt, ami valóságos. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak - az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal, többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­

kinti, és olyan elméleteket alkot, amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják, hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket, mint a kétszülős otthonokból származók, ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat - talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek, vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg, vagyis azt, hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. Felfedezte, hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek, hogy „milyenek

valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le, akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának, ezért őrizetben tartották a fiatalokat. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték, a szülők felügyeletére bízták, mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték, hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál, hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra, mint a felsőbb osztálybeliekre TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET - még akkor is, ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat, amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt

összefüggést, például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. Cicourel tanulmánya rámutat, hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló, „objektív" bi­ zonyítékát. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19., „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják, hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére, de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek, másokat viszont konstruáltnak tekintenek. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben, amelyekben azt vizsgálták, milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek, gyakran megállapították, hogy kezdetben minden ilyen

fiatallal egyformán bánnak; tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes, amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja, ugyan­ akkor azt állítja, hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). Más szociológusok azért bírálták az irányzatot, mert nem hajlandó elfogadni, hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése, de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők, például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez, amely

gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. Az irányzat követői nem azt feltételezik, hogy a társadalmi valóság objektíven létezik, hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni, amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják, majd a kapott konstrukció hivatott igazolni, hogy maga a társadalmi valóság. Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal, amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 - 1 3 2 . o), a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót, akiket talán sosem láthatunk, akikkel sosem találkozhatunk - ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk, például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba - de csak közvetett kapcsolat­ ba -, akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Most, hogy az elektronikus

levelezés és üze­ netváltás, az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik, kérdésként merül fel, hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók, és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják, hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott, közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel, amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi, a kibertér­ ben elvész a valóságos; minden színlelés és el­ idegenedés, az igazi silány pótléka." Főként e né­ zet támogatói állítják, hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott, nem akadályozhatja meg, hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). így lehető­ vé válik

a csalás, a disznólkodás, a manipuláció, a játszadozás a másik érzelmeivel stb.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. Elménk termékének véljük, pedig testekben valósul meg: az arcjátékban, a hang­ lejtésben, a test rezdüléseiben, kezünk gesztu­ saiban. [] Az interneten jelen van az elme, de eltűnik a test. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára, és csak találgathat, mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka, mire gondolhatott, és milyen választ adhatna. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. Kockázatos ügy ez (Locke 2000) Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják, hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani, a bizalmat megteremteni, így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. Az egyik legismertebb - és legtöbbet emlegetett - bizalmi rendszer az a virtuális közösség, amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes

részt a 1 3 5 - 1 3 6 . oldalon) Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek, hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere- 5. FEJEZET Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem, amely az intemetkor hajnalán született, mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam", nem sokkal azután, hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. [] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon, de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek, gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. Ha­ marosan megtudtam, hogy valójában Joan Sue Greene a neve, hogy húszas évei végén járó, New Yorkban

élő neuropszichológus, aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben, amelyet egy részeg vezető okozott. Barátja a balesetben halt meg. Maga Joan is egy évig volt kórházban, agysérüléssel kezelték, amely beszédét és járását is károsította. A néma, kerekes székbe kénysze­ rült, gyakran hát- és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt, hogy szó szerint élni se volt kedve. Aztán mentora, a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel, modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég, amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) - Joannak épp ez kellett, hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. De gépelni tudott - végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -, és szellemes, okos,

ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban, amelyben a fizikai megjelenés nem számít. Joant nagyon sokan megkedvelték, és új | beceneve, a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett, egyszerre segítette a hozzá hasonló, fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg. dendően számos olyan előnye van, amelyről az interakció hagyományosabb formáiban, mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Például az emberi hang sokkal többet érhet, ha az érzelmek és a jelen­ Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott, amikor most, az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült, hogy Joan nem is

fogyatékos. Ráadásul nem is nő Valójában férfi - nevezzük Alexnek -, jeles, ötvenes évei elején járó, New Yorkban élő pszichiáter, aki hajmeresz­ tő, egyre vadabb kísérletbe kezdett, hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek, egy bensőséges női barátság részesének lenni. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek, becsapottnak érezték magukat, akik alig ismerték Joant. Mi, hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni, hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk, de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította, hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. Még jó, ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda, és nem a hitünk. Alex áldozatai közül néhányan - például az a nő, akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel, mi­ után Joan révén megismerkedtek - a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. (Sőt, többen próbálták kinyomozni, hogyan lehetne Alexet

pszichiáterként bíróság elé állítani, bár ilyesmire még nem volt példa.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették, hanem kísérletezőnek, aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel, mert, ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg, nem az illető neme. A lélek ugyanaz maradt") Akárhogy is, ez sajátosan mai történet egy férfiról, aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. Forrás: Gelder 1996. KÉRDÉSEK 1. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva? tésárnyalatok kifejezéséről van szó, de a beszélő életkorára, nemére, etnikai hovatartozására

vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál - olyan információkkal, amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. Rámutatnak, hogy TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított), személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről, akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. Figyelemre méltó, hogy az eBay nem vállal jótállást, garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják, az eBay afféle katalógusként szolgál. Úgy tűnhet, hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást, sokan becsap­ hatók, de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. Az eBay működ­ tetői és piaci

résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek, a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). A szám összesített mutatója annak, hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. A re­ gisztrált felhasználók pozitív, negatív és semleges megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról, akikkel már üzleteltek. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér, minden negatív megjegyzés -1 pont, a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák, amely mutatja, hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. [] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki;

ha a neve utáni számra kattintunk, akkor megjelenik teljes értékelési profilja. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját, amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt, hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás, gyors szállítás. Ajánlom mindenki­ nek. Jeles" [] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Sok résztvevő mondta, hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal, sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez, amelynek révén többet adhat el, gyakran többért is. [] Né- 5. FEJEZET hány negatív ítélet elég, és oda a becsület, ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal, hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. A gyakori résztvevők jól tudják, mekkora kárt okozhat

egy negatív ítélet, ezért gondosan kerü­ lik. [] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését, de ez óriási hátrány egy olyan piacon, amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket, és biztosítja, hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más, hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára, akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként, lehetőség­ teremtőként mutatják be, mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek, mint másutt tehetnék. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek, hogy a közvetett, hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet, megakadályozza, hogy valódi barátságok alakuljanak ki - de

mint­ ha valójában nem ez történne. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat, hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak, szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal, mint a nem internetezők (Katz et al. 2001) pedig úgy tűnhet, hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. A családtagok „virtuális" találkozókat, ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával, de azt el kell ismernünk, hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek

jó hangulatát, meghitt­ ségét. KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció, az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre, néha ezért átutaznak a fél világon, Forrás: Kollock 1999. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered, akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik, hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással, amely­ ben fontos az együttes jelenlét, vagyis a szemtől szembeni interakció. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon, mert az együttes jelenléti helyzet - a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból - az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról, hogyan gondolkodnak és

éreznek az emberek, mennyire őszinték. Úgy érezzük, hogy csak akkor érthetjük meg, mi zajlik körülöttünk, ha azoknak a jelen­ létében vagyunk, akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak, mert így lehetünk biztosak abban, hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A szer­ zőpáros megállapítja, hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk, amely »sosem hazudik«: a szem, »a lélek tükre«. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez; az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994). ÖSSZEFOGLALÁS 1. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét, akkor kiderül, hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Erre példa a tekin­ tet: az, ahogyan másokra nézünk. A legtöbb

interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. Ha hosszan a másik szemébe bá­ mulunk, azt az ellenséges szándék vagy - bizo­ nyos esetekben - a szerelem jelének tekintheti. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe, amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. 2. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér- TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések, mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. 3. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Az etnometodológia azt vizsgálja, hogyan próbáljuk cselekvően - bár általában bevált módszerrel - megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi

je­ lentését. 4. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. 5. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban, amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Fókuszos interakcióra - amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható - akkor kerül sor, amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel, amit mások mondanak vagy tesznek. 6. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük, akik színpadon, díszletek és kellékek között játszanak. Mint a színházban, a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­ különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület, ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. 7. Minden társadalmi interakció

adott idő- és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit", vagyis megnézhetjük, tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben, ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. 8. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai, de sok közülük kultúránként különbözik. Például az afrikai lkungok kicsi, vándorló csoportokban élnek, amelyeken belül nincs „magánélet", így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. 9. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik, amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert, azt a tendenciát, hogy amikor csak lehet, a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni, talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról, hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások, s

könnyebb a be­ nyomáskeltés, hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról. MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Lehetne-e társadalmi élet, ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő, ha jelezni akarja, hogy nem vágyik társaságra? 6. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót? AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger, Peter - Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Tomka Miklós fordítása. Budapest, Jószöveg Műhely Cohen, Stanley - Taylor, Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. London, Routledge (2 kiadás) Goffman, Erving (1963):

Behaviour in Public Places. New York, Free Press Goffman, Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Berényi Gábor fordítása Budapest, Thalassa Alapítvány - Pólya Kiadó. Manning, Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Cambridge, Polity I A nem verbális kommunikációról http://www.natcomorg/ctronline/nonverbhtm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.grinnelledu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolichtml Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.fmguvanl/emca/ Erving Goffmanról http://people.brandeisedu/~teuber/goffmanbiohtml -• SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ

Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM J . K R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ a Harry Potter és a s e r d ü l ő k o r b a , m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . A Har­ bölcsek köve ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó , A l b u s D u m b l e - n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k , a m i t t e l j e s e n szokvá­ dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t , n y o s zavarral fogad. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k H á n y t

leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja az a terep, a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­ á l l h a t a t o s s á g o t , H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját, n a k e l s ő darabja, r a t l a n e r e j é n e k , D u m b l e d o r e m é g i s aggódik, h o g y a k v i d d i c s e t . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­ ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d , n e m c s e p e r e d ­ g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­ h e t fel e g é s z s é g e s e n . „ N i n c s az a gyerek, a k i ezt j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s - s z ö v e v é n y e s világot. é p é s s z e l k i b í r n á . M é g j á r n i s e tud, d e m á r i s h í r e s U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a

le­ e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t , a m i r e n e m i s v e l e t a c í m z e t t n e k - m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b , fog e m l é k e z n i ! [.] j o b b l e s z n e k i , h a c s a k ak­ m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­ kor s z e r e z t u d o m á s t erről, a m i k o r m á r m e g t u d j a v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja, emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) . h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát, A H a r r y Potter r e g é n y e k - a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel - arra az e l v r e é p ü l n e k , h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­ a k á r m e s e v i l á g b a , a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t - v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e , a m i a Harry

Potter-sorozat újítása. té v á l á s n á l . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y - és Varázslóképző Szakiskolába jár, az mégiscsak A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y n e k során a tehetetlen c s e c s e m ő fokozatosan öntudattal iskola, m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik, a k i feltalál­ h a t á r t a l a n erővel, c s a k segítséggel tudja elsajátí­ ja magát a b b a n a kultúrában, amelybe beleszüle­ tani a megfelelő értékeket. M i n d a n n y i a n fontos tett. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­ é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i , azt a fo- SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS lyamatot, a m e l y b e n l é t r e j

ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n - f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n - a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k , így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei, n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír, a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k , m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van, a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n - i l y e n az is, h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz, h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. E g y g

y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét, a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t , ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k , a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak, és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b , mint k é s ő b b , a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j

á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b , a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k , m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról, h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy, a h o g y a n tapasz­ taljuk, t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t , amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő , a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t . KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK

SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az, h o g y öntudatos. Mikép­ pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t - azt, hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó , a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte egyál­ talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között, é s n i n c s é n t u d a t a . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja, m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p , a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg, h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e

n t i t á s a , t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var, é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a gyer­ mekfejlődésről kidolgozott legfontosabb elmé­ l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta, h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta, de legismertebb írásai a kognícidval foglalkoznak, vagyis a z z a l , h o g y a g y e r m e k e k m i

k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l , i l l e t v e a kör­ nyezetükről. Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak, mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak, a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza, hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. fejeze­ tet). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. En­ n e k e

g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play), és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k , vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game), a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja, milyen más „bőrébe bújni". Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . K í v ü l r ő l , m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i , így fedezi fel „felépített é n j é t " , az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat, a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g

k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek, spon- 6. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza, míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell, h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t , a h o g y a n m á s o k látják őt. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i , meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat, a m e l y e k a társadalmi életet irányítják.

Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i , h a a gyerekek megértik a játékszabályokat, valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt, a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z - az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t . Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e , h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat, h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k , a m i t l á t n a k , h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . Piaget a k o g n i t

í v f e j l ő d é s n e k - vagyis a n n a k , a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i - t ö b b , e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i , t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. Piaget az e l s ő szakaszt, a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart, s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte, mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l , h o g y megfogja, ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . P é l d á u l n e m

fogja fel, h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l , és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik, a m i t é p p e n lát. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között, k ö z b e n f e l i s m e r i , h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az, h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis, a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. E b b e n a s z a k a s z b a n , a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig

tart, a g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet, és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i , h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét, ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " , m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . Piaget ezen n e m azt érti, h o g y a g y e r m e k ö n z ő , h a n e m azt, h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. N e m érti

p é l d á u l azt, hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. E g y k ö n y v e t n é z e g e t , é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l , f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt, h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az, amit a gyerekek mondanak, többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k , de n e m egymás­ sal, a h o g y a n a f e l n ő t t e k . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról, a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á

m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról, a s e b e s s é g r ő l , a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . Ha a g y e r m e k látja, h o g y egy m a g a s , h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b , szélesebb e d é n y b e , a k k o r n e m érti meg, h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t - azt gondolja, hogy k e v e s e b b a víz, m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. A h a r m a d i k periódus, a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t , m i n t p é l d á u l az okság. E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é

s b e n , h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z , m i n t a h o s s z ú k á s , m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra, h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást, az o s z t á s t és a k i v o n á s t . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " , akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " , akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " , m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n

lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre. SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz, a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i , és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i , h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra

a kérdésre, h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?", akkor is m e g é r t i , h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s , és é r t é k e l i a tréfát. Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális, de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k , és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból. Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k , a m e l y e k b e n a

szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő - és kisgyer­ mekkorban zajlik, ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat, a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n , az érett korig k e r ü l sor. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. Az iskola, a kortárscsoport, a s z e r v e z e t e k , a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e

r ő v é . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t , n o r m á k a t é s n é z e t e k e t . és gyakorisága. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az, h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k , és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k , egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti, a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. Ezzel

szemben sok más kultúrában a nagynénik, n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai, és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l , m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t , és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a

serdülőkorig, sőt a z o n túl is - a b b a n a fej­ lődési láncolatban, amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d , a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " , nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az, h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i

l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben. A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k , a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n , de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é

s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . K ö n n y e n megért­ hetjük, hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek, ha belegondolunk, hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e - 144 6. FEJEZET v e l k e d ő , szegény, e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k , illetve a n n a k , a k i egy kertvárosi, jó­ módú, fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek, a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n , a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény, h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k , e l

k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek, a ser­ dülők, i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet. Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s , e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i , p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat, betartani az iskola fegyelmi előírásait. Elvárják tőlük, h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t , és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt, h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k

el m a g u k t ó l . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok, a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom A a 17., „Oktatás" című fejezetben. kortárskapcsolatok k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. Kevésbé egyértelmű - k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -, hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok, a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s

k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal, és gyermekeik az óvodában, napköziben együtt j á t s z a n a k , a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k , m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 ; Harris 1998). B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play, 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . M i n t k o r á b b a n m á s o k , ő is azt akarta m e g é r t e n i , h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k , mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében, a 1 4 7 - 1 4 9 . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . N e m fo­ gadta el, h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n , s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m

mivoltát, hanem m e g n é z t e , h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . A k i s i s k o l á s o k társas, e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k , m i n t más szocializációs közegeik. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s - ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e , m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. Néz­ te, h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el, p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " , h o g y megtudja, ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . T h

o r n e megállapította, hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a , fő­ k é n t azáltal, h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g , h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír: A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport, a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. Egyes kultúrákban, főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a

l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg, h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s , b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek, ifjú har­ c o s , öreg h a r c o s , ifjú v é n és öreg v é n . A férfiak n e m egyénenként, h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n . v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­ Nyilvánvaló, hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n , m i v e l a c s e c s e m ő és a t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k , h i s z e n a gyerekek Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e

l l e t t v o l n a , a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i , a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [.] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s , a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a , h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k , a k i k n e k r é s z ü k v a n társas c i a l i z á c i ó j u k a t . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­ SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS értékeket m i n t h a passzívak lennének, és mindig ugyanúgy olyan tényezők határozzák meg, m i n t a család és r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . R o b e r t H o d g e és D a v i d tevékenységeit, az általuk elfogadott a média. T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis A k o r t

á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k - és ú g y n é z i k a tévét, h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­ s e r d ü l ő k o r u t á n , é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­ g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a , h a n e m é r t e l m e z i k is, nak. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­ „felfogják", a m i t l á t n a k . A s z e r z ő p á r o s felvetette, jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­ hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe, tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­ és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t . matai. A tévézés, akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális A tömegkommunikációs eszközök

tevékenység; a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s B á r újságok, h e t i l a p o k , f o l y ó i r a t o k a 1 9 . s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton, sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie, hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z , ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . A t ö m e g ­ tájékoztatás, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első, n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó , a t e l e v í z i ó , a h a n g l e ­ m e z e k , m a j d a v i d e o f e l v é t e l e

k és -lejátszók. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 , 4 1 , a n ő k pedig 2 , 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik, m e r t m e g h a t á r o z z a , h o g y a n lát­ juk a világot. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan, h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e , f ő k é n t a gye­ rekekre. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az, hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k , a k i

k 1 9 6 7 - t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t , és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k , j e l e n e ­ tek számát. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt, a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul, és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n , óránként 7,5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak, b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z

ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket, jelentésrendszerhez kapcsolja. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre, inkább az attitűdök általános kerete, amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k , és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a 25., „A média" című fejezetben foglalkozom ( 4 6 6 - 4 7 0 . o) NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban, hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót, a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a c s a l á d

és a m é d i a közvetítésével történik! Szülők, felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l , m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. A z a n y a - c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja, hogy a szülők másként bánnak a fiú- és a l á n y g y e r m e k k e l , b á r t a l á n úgy h i s z i k , hogy reakcióik azonosak. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra, h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t , a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően, h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg, h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . A z t m o n d t á k róla, h o g

y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n , a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg, i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta, a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. 1 9 7 6 ) 6. FEJEZET A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát, k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól, ame­ l y

e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . Az ö l t ö z e t b e n , a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i , mi a n e m . Tudja, h o g y fiú vagy lány, és általában másokat is pontosan besorol. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal, h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik, hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat, és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . A j á t é k o k , a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k , amelyekkel a kisgyermek találkozik, többnyire m i n d a férfi- és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k .

A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban, hogy n e m azok. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k , a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 - 1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. Elemezte, hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz, amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k , v a l a m i n t o l y a n o k is, a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k , h o g y m o n d j á k meg, m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . A f e l n

ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat, m i n t a h o l l a n d gyerekek - ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult, m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz, mint a holland társadalom. M i n t m á s vizsgálatok során, itt i s a z d e r ü l t ki, h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot, m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat. e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is, m i n t a n ő a l a k o k , s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i

i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is, akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . A férfi- és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok, szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k , a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak, a k k o r p a s s z í v n a k , h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k - m o s t a k a fiúkra, vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a , vagy b o s z o r k a , t ü n d é r a n y ó . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő, a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. E z z e l s z e m b

e n a férfiak h a r c o s k é n t , a r e n d őre­ k é n t , b í r ó k é n t , k i r á l y k é n t stb. j e l e n t e k m e g A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik, h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t , a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt, h o g y m i l y e n cé­ lokat, t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " - a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e , h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l , gazdagságról ál­ m o d h a t . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus

szerelem eszményeihez. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t , m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e , h o g y i l y e n fura az orra. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n , így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a , m i n t a m ú l t éjjel. I n k á b b úgy t e s z e k , m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e - v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k , é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l , a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e

k k e l zárult, m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k , h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi, és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is. Mesekönyvek, televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k , és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta, a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS kerülve, n e m „ s z e x i s t a

" m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból, a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták, többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t , h o g y „fiúsította" a lányokat, h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. Azt szerették v o l n a , ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni, a l á n y o k a t p e

d i g arra ösztö­ nözték, hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e , hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. T ö b b é - k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket, h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k , d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment, m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a , k ö r ö s - k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k - ez j ó l m u t a t j a azt is, milyen a t á r s a d a l o m . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való, ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják, a m i s

z e r i n t e m s z ö r n y ű , roszszul vagyok t ő l e . A n n y i r a d ü h í t , h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka, a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott, és ját­ szott is vele. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v , a m e l y i k b e n a főszereplők erős, ö n á l l ó l á n y o k , de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a , mi t ö r t é n t , a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott, a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki, a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg, de végig felcseréltem a két szereplőt. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam, azt

m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted, c s a k a lányokat". M e g kellett magyaráz­ nom, hogy ez n e m így van, c s a k az a baj, h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta, m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó , amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát, a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len", m i n t k e d v e n c B a r b i e - j a i : E g y n a p e l h a t á r o z t a m , h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak, és hazavittem egy skandináv b a b á t , a m e l y i k ú g y festett, m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett, kismellű, kekiruhás, n e m egyennő, láthatóan olyasvalaki, aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Kár,

h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e - c s a p a t h o z . „Ez f i ú ! " - k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e , m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e , a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. Világos, h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú , é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott", a k k o r elvárja t ő l e , h o g y úgy v i s e l k e d j e n , m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 ; Lober 1994). A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n

a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú - e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b - el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. A „van k u k i m " azt j e l e n t i , h o g y „fiú vagyok", a „ n i n c s k u k i m " pedig azt, h o g y „lány vagyok". F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi, h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k ; a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y - ö t é v e s fiú s z o r o n g attól, h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t , ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e ; azt k é p z e l i , h o g y a p j a e l akarja távolí­

t a n i a p é n i s z é t . R é s z b e n t u d a t o s a n , de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n , h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l , és t u d a t á r a é b r e d , h o g y férfi. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " - b e n s z e n v e d n e k , m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük, a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik, mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l , a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s

átveszi, h i s z e n t u d a t o s u l benne, hogy ő csak örök második lehet. E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­ nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb. fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . F r e u d s z e r i n t ö t é v e s Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­ kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­ s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l , v e t k e z i k , a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­ m a j d egy férfitól. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt t é r b e s z o r u l n a k , e g é s z e n addig, a m í g a s e r d ü l ő ­ eredményezi, hogy a nőkben kialakulnak olyan kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­ j e l l e m v o n á s o k , m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­ tikus vágyakat. A l a p p

a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l adás. a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g , a m i k o r az a z o n o s A fiúk öntudatának kialakulása az anyához n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­ v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­ repet. szakításával van összefüggésben. Férfiasságukat Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­ a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. Megtanulják, s e k m e r ü l t e k fel, s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­ hogy n e m szabad „puhány alakként", „anyámasz- ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 ; szony katonájaként" viselkedniük. E n n e k eredmé­ C o w a r d 1 9 8 4 ) . E l ő s z ö r i s azért, m e r t F r e u d t ú l n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­ s z o r o s k a p c s o l a t o t

t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és n a k m á s o k h o z , a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­ tudják szemlélni. zött, é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s , r e j t e t t e b b ösz- képet alkotnak, a m e l y b e n az elért eredményeket szefüggéseket. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra e m e l i k ki, m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­ a feltevésre épül, hogy a pénisz felsőbbrendű, m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e . m i n t a vagina, a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb rendűnek? Harmadszor: F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja, h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az, a k i a

fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban, a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza. S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . S o k k a l i n k á b b a férfiasságot, m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki, e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik, h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül, ha érzelmileg túl szorosan k ö t

ő d n e k m á s o k h o z . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek, mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­ Chodorow ges s z e r e p e t . elmélete A nők leginkább kapcsolataikkal h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . A férfiak h á t t é r b e B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét, általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta. szorítják ezeket az igényeiket, és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé. Közéjük C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték. tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 , J a n e t S a y

e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli, h o g y C h o ­ 2 0 0 0 ) , a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­ d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­ l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k , é s összefügg l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a , f ü g g e t l e n s é g r e való a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával. t ö r e k v é s é t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra, h o g y a férfiak F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­ és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen, mint tet C h o d o r o w elméletében, és pszichológiai jellem­ az anya szerepére. A gyerekek érzelmileg elsősorban az anyához kötődnek, mivel inkább z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . Sa­ az anya befolyása lehet meghatározó életük

első y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív s z a k a s z á b a n . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is, a m e l y e k c s a k bi­ p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n , m e r t c s a k így zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E k k o r r a teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . C h o d o r o w elméle­ m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l , h o g y l a z í t s o n az e r ő s tét a z é r t i s b í r á l t á k , m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk: s z á l a k o n , a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. Chodorow szerint az elszakadási fehér, k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . D e m i a folyamat m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A fiúkkal e l l e n t é t b

e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad, például továbbra is odabújnak hoz­ h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n , ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)? zá, p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k , a m i t t e s z . M i u t á n H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy n i n c s é l e s e l s z a k a d á s , a lány, m a j d k é s ő b b f e l n ő t t jelentőségű, hiszen sokban hozzájárul a nőiesség SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z , és segít megér­ tükrözi, a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­ teni, h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejező- t o k b a n g y ö k e r e z i k , m i n t a férfiak „kifelé

f o r d u l ó " képtelenség miért a t t i t ű d j e i b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­ okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak, h o g y é r z e l m e i k e t t o t t á k a férfiak ítéleteit, m i k ö z b e n tudták, h o g y mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) . olyan tulajdonságokkal bírnak, (male inexpressiveness), vagyis a m e l y e k a leg­ t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t alkotnak képet, Gilligan elmélete hogy mennyire tudják mások szükségleteit kielégíteni, n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) . Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta, h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n , h o g y a n ő k ö

n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l , é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik, h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k , m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k , s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti, h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok, pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz, k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. I n ­ terjúalanyainak e r k ö

l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő , jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n , h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség, az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k , a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt, hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel, a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l , l e g f ő k é p p az értékekkel. Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az

erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik, a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k , a m e l y e k e t meg­ sérthetünk, ö n t u d a t u k , a m e l y s e b e z h e t ő . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket, m i n t a férfiak, m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az, h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k , u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . G i l l i g a n felveti, hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek, amelyeket az

egyén élete során megtapasztal, látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k - a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba, és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is, a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n , h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban, m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é

k a z öregkort. Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó - m á s z ó „kis­ b a b a " . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. A gyermekkor fogalma azonban, hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez, csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a

. A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k - érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n , m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak, m i n t a felnőttek, és n e m voltak külön gyerekjátékaik, a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. Egészen a 2 0 . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye- 6. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország, a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n , g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben (például szénbányában) foglalkoz­ t

a t n a k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t , h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k , és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben a 11,, „Globális foglalkozom. A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak", mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. A társadalom gyerekközpontúsága - ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k - n e m azt j e l e n t i , hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m , a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban, bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra,

h o g y m e n n y i r e gyakori. H a úgy g o n d o l j u k , h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket, a k k o r azt is l á t n u n k kell, h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. Elképzelhető, hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k , h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k , m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k , m i n t a f e l n ő t t e k , így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát. A mai nyugati

társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek, se nem felnőttek. g y e r e k e i n k t ő l , h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n , ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l , e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen, s e o l y a n , k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t , de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­ Serdülőkor n i , de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek- és a f e l n ő t t k o r

között é l n e k , e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó - á t a l a k u l ó társada­ A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got, m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer, a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik, a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i

a " , m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k , a m i k o r azt v á r j u k el a l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . i Fiatal felnőttkor /-, A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r - W a i t e 1 9 9 1 ) . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő , h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s , p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . N e m sietik el, h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k , a m i azért le­ h e t f o n t o s , m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá, h o g y megéri az öregkort. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt, m i n t m a , és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n , m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek, a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal, m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban, é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik, m i n t az e l ő d ö k é . M a n a p s á g a há­

zasságban, a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket, m i n t a régiek. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l , h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek, de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos, hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja, hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni, míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j

d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja, hogy az, a m i t elért, n e m elégíti ki, t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . A n ő k , a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k , feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i , el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t , é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z , h i s z e n a

gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t . Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly, sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak, m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m - b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n , s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. Miután munkájuktól szegényebbek, visszavonultak, gyakorta m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k során. Ezzel párhuzamosan jelentős

mértékben megnövekedett a hatvanöt évesnél idősebbek a r á n y a a n é p e s s é g b e n - e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ b e n lesz szó. A tradicionális kultúrákban az egyén gyak­ r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t , a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. Az iparo­ sodott sokszor társadalmakban éppen a ellenkező nyugalomba vonulás következményekkel jár. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k , a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k , h o g y azok, a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l , b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k , é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t , egy o

l y a n t á r s a d a l o m b a n , ahol sokan még öregkorukban is egészségesek, a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k - és felnőttkort k ö v e t ő , ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " , a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. fejezetben, a 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon) A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel. ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben, 89 é v e s e n futotta. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . A m i k o r 2 0 0 1 - b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot,

rájött, h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b , 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a , m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót, a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n , In­ d i á b a n . M i r e I n d i a 1 9 4 7 - b e n e l n y e r t e független­ ségét, S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált, 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t - l o n d o n i I l f o r d b a n élő, meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a , h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke, tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n ; e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k

a t k e r e s n i . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . A z t á n 1 52 6. FEJEZET hez, legalábbis a szociológusok szemszögéből. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza, e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l , h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is, a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k , h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését". A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o

b b a h a t v a n a s o k - h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya, és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . s z á z a d b a n is ( L l o y d - S h e r l o c k 2 0 0 4 ) N a g y - B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A 61 áb­ rán is l á t h a t ó , h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott, m a j d a 2 0 . s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . A m o d e r n mezőgaz­ daság, köztisztasági r e n d s z e r e k , j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d - m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n , h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt

éri m e g a z öreg­ kort. Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l , és k e d v e t á m a d t h o z z á . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki, h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6.1 ábra Az idősek aránya a brit népességben, 19012051 Az e m b e r e k ma - f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n - hosszabb, egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek, mint valaha. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d

ö t t a 1 0 0 . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton, idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő , ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t , a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k ; de testi g y ö t r e l m e k k e l , e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . E b b e n a részben megnézzük, mi az öregedés, és u t á n a j á r u n k a n n a k , m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. Először röviden vázo­ l o m , h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g , m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i , p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. Ezután megnézzük, ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­

0 2 4 6 millió fő 8 10 12 Forrás: OPCS. Közli a Sociology Review 1998 novemberi száma a hátoldalon. SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS 1 53 6.2 ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001 1901 1921 Forrás: http://www.statisticsgovuk/STATBASE/sssdatasetasp?vlnk=7420 1941 két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. fejezetben t é r e k k i ) , m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 - b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek, a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t , 4 8 - r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6.2 ábrát) Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 .

század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t , n a g y r é s z t azért, mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 - b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m , míg 2 0 0 2 - b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 , 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 - r a elérte a 8 0 , 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében. 1961 1981 2001 2021 újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k , a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i , l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg, a m e l y e k a z örege­ dőket é

r i n t i k ( A b e l e s - R i l e y 1 9 8 7 ; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő , még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k , 2 a l e l k i ó r a e l m é n k , s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e , 3. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák, értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t , erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k , egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak, másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é

g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek, m i n t valaha. Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szo- Biológiai öregedés ciálgerontológia, a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­ foglalkozó tudományág keretében tanulmányokra építünk. öregedés nak, bár egyénenként nagyon változó, az öröklött vizsgálata k i c s i t o l y a n , m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ, h o g y e z e k p o n ­ próbálnánk m e g r a g a d n i . öregedé­ tosan melyik életévben jelentkeznek. A biológiai sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­ ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­

készült Az Az emberek tozik, a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et lában a következők: al. 1 9 8 8 ) A 2 0 s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­ • g y e n g ü l a látás, m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­ tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­ elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z , és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra, h o g y ö t v e n - e g y n é ­ keseríti az ötven éven felüliek életét); • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b , m a j d az hány é v n é l t o v á b b él - vagy ha igen, a k k o r is c s a k alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­ számos fogyatékkal. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k ban; hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak, s sokan • r á

n c o k k e l e t k e z n e k , m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­ viszonylag e g é s z s é g e s e k , n e m s z í v e s e n a d n á k fel túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k munkájukat, t á r s a s é l e t ü k e t , é s r á j ö n n e k , h o g y sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az 1 54 I 6. FEJEZET egyre gyakoribb plasztikai műtétekbe, csak késleltetik az elkerülhetetlent); • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g , és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le, f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni, mint huszonöt é v e s e n , a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k , ezért megtehettük); • c s ö k k e n a szív- és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a , m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t

a n i (azok, a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak, h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt, a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k , h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek, de részben ellensúlyozhatok, enyhíthetők egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. S o k a n vannak, akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n , h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív, ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette, hogy megfelelő életmóddal, az orvostechnológia v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é - k e v

é s b é m e n t e s életet, é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . Vitatott, h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a , ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 - 1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k , b á r e g y e s e k azt állítják, h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 ; Rusting 1 9 9 2 ; Treas 1995; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya, a francia Jeanne Calment 1997-ben, 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott, é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is, ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. B á r a brit ö r e g e k t ö b

b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad, t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i , m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában, amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság, e z é r t az ö r e g e d é s , a halál f é l e l m e is. Pszichológiai öregedés A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k , m i n t a testi h a t á s o k , n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. B á r sokan feltételezik, hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t , a tanulási k é p e s s é g , az i n t e l l i g e

n c i a , a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó , a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen, bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése, amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r , a k i m o z g a l m a s , gazdag é l e t e t él, c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l , m i n t a tanulási m o t i v á c i ó , a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977; Schaie 1979; Atchley 2000). A biológiai öregedés hatásai végső soron

kivédhetetlenek. A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni, m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z , p é l d á u l a z egészség­ h e z , a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják, hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s , é s i g y e k e z n e k kidolgoz- ni olyan m ó d s z e r e k e t , a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k , így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi, h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . Még a z A l z h e i m e r - k ó r , a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a , a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b

b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n , b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k , h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r - k ó r . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k , Ronald R e a g a n , a k i 2 0 0 4 - b e n h a l t m e g . F e l e s é g e , N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást. Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott, években mérhető Ritkán tévézünk. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük." életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l , érté­

kekből és s z e r e p e k b ő l áll. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) . kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és - leg­ V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k - m i n t m i n d e n e m b e r - alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n - i d ő b e n n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott is változnak. Az o l y a n t á r s a d a l m a k , m i n t a j a p á n társadalmi szerepeket, h a n e m aktívan formálják vagy a kínai, h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­ é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. 1 9 8 8 ) A z öre­ beket, m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­ gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­ ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . M á s t á r s a d a l m a k , b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 - 1 6 5 .

o) például N a g y - B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket, m o n d v á n , h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k , n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel - e g y r é s z t azért, m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l , m i n t a fiata­ lok, m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e , plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a , a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s , a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k , no m e g a z o k a p i r u l á k , a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő - é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. 1 9 9 8 - b a n

m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . A szerepelvárások személyes Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y a z öregedés során egyénileg próbálunk alkalmaz­ kodni a változó társadalmi szerepekhez. A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se, v a l a m i n t az állt, h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel, é s f ő k é n t a r r a

keresik a választ, h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan, c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­ identitásunk ményi környezetben. rendkívül f o n t o s forrásai. A b r i t t á r s a d a l o m b a n egyes öregedéssel társított szerepek általában pozitívak: lord, v e z e t ő t a n á c s o s , s z e r e t ő nagy­ szülő, v a l l á s i v e z e t ő , b ö l c s t a n í t ó . M á s s z e r e p e k Az elméletek első generációja: funkcionalizmus károsak l e h e t n e k , m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . A b r i t kultúrá­ Az ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­ szemléletet tükrözték, amely az 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z ; g o n d o l j u n k c s a k a

években uralkodott a szociológiában. Azt hang­ „zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos s ú l y o z t á k , h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e vénem- 6. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket, és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték, h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár, és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . Talcott Parsons amerikai szociológus, az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette, h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. Kifejezte aggodalmát, h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l

t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani, amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége, érettsége. Parsons továbbment, a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet, h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik, f ö l ö s l e g e s s é váltak, és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el, h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z , m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a , m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l

l v á l n i , u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot, h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti, ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l , így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g - H e n r y 1 9 6 1 ; E s t e s e t al. 1 9 9 2 ) E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k - m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k , egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva - m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére, mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l

azt várják, h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a , v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k , h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak, mert a szerepek, ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e , meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt, a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez, mert koruk előrehaladtával, egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult, h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e

g a v i s s z a v o n u l á s t , m e r t úgy vélik, h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k , b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 ; Howard 1 9 8 6 ) . B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n , a l a p g o n d o l a t a , h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól, l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l , h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel, függőséggel jár. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák, hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk, nem v i z s g á l j á k meg, h o g y m é l t á n y o s a k - e a z o k a körül­ mények, amelyek közé az idősek kényszerülnek. E r r e p r ó b á l t v á l a s z

o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k , a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 - e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja, m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának), hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. 1 9 9 4 ) E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é

p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t , a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6.2 ábrát a 153. oldalon) Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . (Az é l e t ú t - e l k é p z e l é s t k o r á b b a n , a 1 4 9 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza, a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó

történeti, t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel, a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o - és makroszoc i o l ó g i á t azáltal, h o g y a l e l k i á l l a p o t o k , a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) . SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. A

po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n , a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt, marginális h e l y z e t b e szo­ rítják. é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n ; politikai értékeik és preferenciáik különbözőek; és n e m c s a k heteroszexuálisok, h a n e m melegek, l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . T o v á b b á éppúgy, mint Nagy-Britannia más lakói, ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják, m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket. Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a

t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . A s z o c i á l p o l i t i k á t - a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t , az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a - tár­ sadalmi k ü z d e l m e k , k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m , faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z , a m e l y b e á g y a z ó d i k , ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s - M i n k l e r 1

9 9 1 ; E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. A harmadik periódus az 5 0 - 7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z , a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív, ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze, h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga, a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. Ezzel s z e m b e n

a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti, a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i , ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i . Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában E b b e n a részben megnézzük, hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek, a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából. Bár az öregedés o l y a n folyamat, a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l , egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. A h o g y a n az e m b e r öregszik, e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi, é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal, a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . A z e g y i k ilyen, j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell, h o g y k i f i z e s s ü k a s z

á m l á i n k a t , h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m - , ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t , a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s , amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l , a h á z a s - vagy élettárs e l v e s z t é s e . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t , a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít, a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e

l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e , a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra, s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re; m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k ; Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k , h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb, mint más népességcsoportoké. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is, a m e ­ l y e k e t a 6.3 ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ, h a n e m a t t ó l is, h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . A z ö s s z e h a s o n l í

t á s a l a p j a l e h e t a z is, h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik, h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k , h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak, mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . E z é r t n e m mondhatjuk, hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). A z osztály, faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k , a m i k o r a z e m b e r abba- 6. FEJEZET 6.3 ábra Szegénységi ráta és relatív

jövedelem a 65 életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban, 1998 3 11 Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1 1 1 1 1 1 1 I 1 1 100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. b A 65. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7 o a hagyja a m u n k á t , a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t , így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i , h o g y az i d ő s e b b n ő k , k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k , m i n t k ö z é p k

o r ú megfelelőik. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet, a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a , h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k , a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10., „Szegény­ ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 - 2 7 9 . o) N a g y - B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k

é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e - H a r d i n g 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult, közös háztartás­ b a n élő, m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja, a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . A m á s i k vi­ l á g b a n é l ő k e t , a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li, m a g á n y o s , c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k , m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen, a m i k o r arról k é r d e z t é k őket, m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább. A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k , m i n t a

férfiak. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 - b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b , mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . A 6 5 é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele, a 8 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. E z z e l s z e m b e n a 6 5 - 6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s , a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b , 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. B á r N a g y - B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . s z á

z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az t i t i SZOCIALIZÁCIÓ, ELETUT, ÖREGEDÉS idősek között, a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott, é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . A 90. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k , m i n t a férfiak, de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a , m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l - e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt, a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad, h o g y a 2 0 . század m á s o d i k f e

l é b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság, m i n t a n ő k n é l . A 64 ábrán l á t h a t ó , hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények, m i n t férfi kortársaik. Az e l ő b b e l m o n d t a m , h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j - e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal, m i n t a férfiak. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a

k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l 1 59 ( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) , m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A 61 táb­ lázat azt m u t a t j a , h o g y a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat, é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól, h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik, például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . A 7 5 - 8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a , m í g a férfiaknál ez az a r á n

y 66 százalék. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k , a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i , é s ritkábban találkozhatnak másokkal. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k , m i n t a férfiakat. Ez azt j e l e n t i , h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre, t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban, például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l , m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l

(Arber et al. 2003). Van, akinek az öregkor folytonos nélkülözést, betegeskedést, depressziót és magányt jelent. 6. FEJEZET Életkor és etnikai hovatartozás Öregedéspolitika Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek „Globális öregedési válság"? j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b , m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é , és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­ 1 8 5 0 - b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­ rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . E z e k az idős em­ p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki, ma az berek más vagyoni mértékek szerint, például az arányuk 15 százalék, és továbbra is növekszik. a u t ó - vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­ h e l y z e t ű e k (bár b i z

o n y o s c s o p o r t o k b a n , p é l d á u l következő jelentős változás a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m any- o k o z N a g y - B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott k ü l ö n ö s gondokat n y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a , m i n t a fehé­ o r s z á g b a n . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g , h a arra reknél). Nagy-Britanniában más csoportokhoz g o n d o l u n k , m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a , vagyis h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­ ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­ desiek között a legnagyobb a szegénységben élők d í j a s o k s z á m á t , m á s f e l ő l a z aktív, m u n k a v é g z ő a r á n y a , é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d . korúak számát. Ginn és Arber (2000) az idősebb

népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. Meg­ á l l a p í t o t t á k , h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l . (A 6.5 ábrán látható, hogyan n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog, a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i , h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i

g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6.6 ábrát). A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a , h o g y Nagy-Bri­ Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­ m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . Van, aki azt kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b , mondja, hogy az öregkorú eltartottak arányának a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket, lakó­ n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­ helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . A d e m o g r á f i a i előrejel­ között, és gyakran még az angol nyelvet s e m be­ z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k , é r d e k c s o p o r t o k és s z é l i k eléggé. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t

o k b a n a d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­ n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad, v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i , h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­ hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­ pesség szükségleteiről gondoskodni. Nemrégiben tak m u n k á b a korábban. p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel- 6.4 ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint, 1 9 5 1 - 2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501 100 50 o-i 1951 a 1 1 1 1 1 1961 1971 1981 1991 2001 Az évközi népességbecslések alapján. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7 o SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing, 2000) igyekszik rávezetni olvasóit, hogy „felfe­ dezzék: a

szépirodalom kiapadhatatlan forrás, amelynek segítségével megérthetjük, mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti, milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika, hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték, amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. Igaz, hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet, de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt, nem valóság. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet, akkor is inkább á t o k volt, mint áldás, például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe, hogy gá­ tat vessenek a testi

ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak, ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) , aki egyezséget köt az ördöggel, és eladja neki a lelkét, vagy Oscar Wilde regényében, az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta, akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el; féktelenségének minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek, hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát, é p p e n ö n m a g á t pusztítja el, mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. Halála pillanatában a festményre visszatér régi, ifjú képmása - „ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -, míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad, mely „fonnyadt volt,

ráncos, az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 , 1 9 0 . o) A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában, már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről, a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket, ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. A mennyország a n n a k j u t a l m a , aki m e g m a r a d a tisztes, erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel, hogy t o v á b b r a is olyan aktív

életet élhessen, mint fiatalkorában. I De gyorsan változnak az idők, és a modern or- I vostudomány és technika új reményt ad, hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő, ha- I 6.7 táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint, 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét) A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%) Férfiak Nők Férfiak Nők Házastárs/élettárs 74 28 92 34 37 -S Családi állapot Egyedülálló 52 61 65 70 108 Özvegy 70 56 61 46 75 Elvált/külön él 57 36 78 48 62 90 64 172 95 55 Középszintű 60 51 84 43 51 Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó 62 34 50 28 56 71 43 83 44 53 Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető Összesen a b Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói)

nyugdíj. Foglalkozás alapján, a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. Lásd Appendix, Part 1: NS-SeC. Súlyozás nélküli adatok Forrás: Social Trends, 34. 2004, 110 6. FEJEZET nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . E fejlemény egyik érdekes jele, hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális, mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . Napjainkban az az uralkodó nézet, hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője, a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása, h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. J a b b e r F. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá, mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni, hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n ,

hogy meg­ oldhatja minden gondunkat, ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól, hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek, és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. Már nem kell sok idő, és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t , mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak, és a gyenge, rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra, h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i j a , hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz, vagy félig bioló­ giai, félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt

(Featherstone 1 9 9 5 ) . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően, aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom, a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg, hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. A t e s t belső részeit, ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak, eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd, hogyan próbál megbirkózni, megbékélni az egyén korlátaival, h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. A testből g é p lesz, és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 , 1 2 4 - 1 2 5 . o KÉRDÉSEK 1. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait,

volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. Igaz-e, amit egyes szociológusok állítanak, hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­ rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani. a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­ Szorgalmazzák, mertetem.) hogy a nyugdíjkorhatárt mind a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 - r e ) , U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t , h o g y a z m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k , hi­ 70 évre, így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le, 6.5 ábra A brit eltartott népesség

életkor szerinti megoszlása, 19712021 e 15 16 évesnél fiatalabb 10 65. életévét betöltötte Előrejelzések" 1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. és 2002 évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. b 2001-re alapozott előrejelzések a Forrás: Social Trends, 34. 2004, 17 o SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS akkor azt sugallják, h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k , h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k , hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek, a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k

ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s , a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék, a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t , a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s é v e k b e n n ő t t fel, amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat, a z e n e stb. t e r é n E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat, így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók, és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják, h o g y át k e l l g

o n d o l n u n k , m i t j e l e n t az „eltar­ tott". E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen, mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n , és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t , a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. M á s o d s z o r - f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése - a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő - p i a c

i r é s z v é t e l ­ re. K u t a t á s o k igazolják, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k , h a n e m s o k a t a d n a k 6.6 ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában, 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra Nagy-Br. Spanyolo Németo Franciao Olaszo. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Economist, 2003. szeptember 27 Üdv! New Age-nyugdíjasok vagyunk. a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen, informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat, a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k , így l á n y a i k , m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . Az i d ő s e b b e k a c i v

i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . A r b e r é s G i n n felve­ tik, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a , fizetik a t a n d í j u k a t , s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta, h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek, főként a n e h é z időkben, például amikor éppen válnak. Életkori diszkrimináció M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l , hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l

ó g i a , m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m , h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l , vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a , é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . E z e k m i n d t é v h i t e k A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes- 6. FEJEZET Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában politikai j o b b o l d a l ,

amelyek az állami nyugdíjak­ (Averting kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­ the Old Age Crisis, 1994) felvetette, hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e nek erősíteni. Ennek az lett az e r e d m é n y e , hogy miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­ az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni. anyagi b i z t o n s á g u k b a n . Blackburn bírálja azt is, Ez mind a fejlett, mind a fejlődő világra érvényes, ahogyan a de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­ alapokat - az ő szavaival az „ősz kapitalizmust" ba, mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél -, mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­ i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya, amely m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s

é n é l nem a nyugdíja­ ma négy az egyhez, becslések szerint 2 0 3 0 - r a fe­ sok hosszú távú b i z t o n s á g á t , h a n e m a m a g u k le­ leződik, már csak kettő az egyhez lesz. Az aktív h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik. korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd, csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. Az a z ó t a eltelt években könyvek, konferenciák és szakpolitikai kezdeményezések á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) . mára Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb, 2002) megállapítja, zített b o m b á n a k tekinti, amely leküzdhetetlen társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd - épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni. Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­ ellátásokkal k a p c s o l a t b a n az, (So­ elöregedése

miatt szóló tanulmányukban Mul­ lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi t a t t a . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről hogy tévhitek rabja az, aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­ hogy a hatványozottan népesség növekszik a rámutattak, m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya. hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­ A szociológus ezt azzal cáfolja, hogy az ö r e g e d é s cial Security: The Phony Crisis, 1999) feltevéseket, nem b e t e g s é g , és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­ akkor sem valószínű, hogy teljesülnek a társada­ ge nem b e t e g , nem m a g a t e h e t e t l e n . Az emberek sel kapcsolatos legkonzervatívabb lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­ részben é p p azért élnek t o v á b b , mert az elmúlt jelzések. A szerzők azt mondják, hogy leginkább évszázadban javultak az

életkörülmények, és ha a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­ ez a javulás folytatódik - mondja Mullan -, ak­ zálását, mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag kor az idősek e r ő s e b b e k - e g é s z s é g e s e b b e k lesznek finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­ elődeiknél. A második „ h i e d e l e m " , amelyet Mul­ nák fel, akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t lan t á m a d , az a tévhit, hogy az e l ö r e g e d ő népes­ nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­ ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert, ezért m í t h a t n a az új befektetési számlákból. olyan reformot kell végrehajtani, amelynek során Hasonlóképpen, Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ különféle nyugellátási rendszereiről írott történeti áttekintő munkájában (Banking on Death, 2 0 0 2 ) felveti, hogy a n é p e s s é g

nyugdíj­ válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­ a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. Mullan rámutat, h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik, mint a m a g á n r e n d s z e r e k , ezért nincs szükség ef­ féle reformra. sége n a g y o b b , m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é ; a l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . A 73 éves fér­ 6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l ; fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y a 6 5 - 8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat s z ü l e t e t t . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen, szenilitásra utaló tüneteket. A brit kormányzat az az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t , p e d i g az ég­ é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t

i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­ v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A p u s z t a tény, l a t o k a t terjesztett e l ő , a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a h o g y ö r e g e b b , e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát. d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e , k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­ A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­ nulási lehetőségek biztosítására), az előléptetés­ reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek, re, a b é r e z é s r e , a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és - ez amelyek bántóak az idősebbek számára. fontos - a nyugdíjazásra. B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi egyetemisták­ k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­ n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2

5 , 5 2 é s ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a Levin 73 (1988) vizsgálata során éves korában) készült fényképeit mutatták, é s arra k é r t é k őket, h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­ s z e m l é l e t e t az 5. fejezetben, a 132-133. oldalon i s m e r t e t t e m ) . B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von- SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 , 5 m i l l i ó t , 2 0 5 0 - r e p e d i g a 21 mil­ liót. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n , a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 - b e n 8 s z á z a l é k volt, 1 9 9 8 - r a 1 4 s z á z a l

é k r a nőtt, és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 - r e e l é r i a 25 száza­ lékot. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd. Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal, hogy gondoskodnak az unokákról. ja, hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. Azt m o n d j a , h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k , a m e l y n e m lé­ tezik. Ezt azzal t á m a s z t j a alá, h o g y m e g k é r d e z i , mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot, é l e t s z a k a s z t , g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra, h o g y l é t e z i k vala­ mi, amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van, a k k o r

hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r , h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák, a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t - p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" - m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k , és az a ren­ deltetésük, h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k , a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l , l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését. A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó , h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik, b á r a szegényebb országokban még

mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. fejezetet) E N S Z - b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 - e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt, és 2 0 2 5 - r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti, vagyis 1 9 9 0 - h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6.7 ábrát) A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k - A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére, Kínában kétszeresére, Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal, amelyeket a népesség elöregedése okoz

Kínában.) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l , a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál, semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k , i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. Különösen az idősebbek 6.7 ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban, 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30 A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a , h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m

i n t e g y 9 m i l l i ó v a l Forrás: UNFPA 2004 6. FEJEZET Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él, akik mind­ visszaütött, mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­ össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A fiata­ zen tud gondoskodni a visszavonultakról. lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik, ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 - b e n már t ö b b mint 31 százalék le­ SERTETT IDŐSEK het. Mindez a szigorú egykepolitika hatása, a m e ­ lyet 1 9 7 9 - b e n vezettek be, hogy megpróbálják Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­ féken tartani az ország robbanásszerű népesség­ zal a lesújtó kilátással, hogy két szülőről és négy növekedését. Törvény mondja ki, hogy minden nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­ városi családnak csak egy gyermeke lehet, kivéve zik a 4 - 2 - 1 - e s család j e l e n s

é g é n e k . Ez a z o n b a n ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből n e m változtat azon, hogy a gazdasági reformok származik, vagy mindkettőjük egyetlen gyermek. hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti Kína népességnövekedése gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. Aki meg­ 1950 5 6 3 millió 1960 6 5 0 millió 1970 8 2 0 millió rendszer, 1980 9 8 5 millió 1990 1,14 milliárd 2000 1,26 milliárd így sokan egyre n e h e z e b b e n tudnak e n g e d h e t i m a g á n a k , ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait - ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket, ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják, hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Néhányan attól sem riadtak vissza, hogy Forrás: US Census

Bureau. bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt. A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a A 2 0 3 0 - r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ néhány éves szünet után második gyermeket is nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­ vállalhatnak. A törvény különösen a városok te­ tani. A szakértők azt mondják, hogy ha nem tesz­ kintetében szigorú, ahol a törvényszegő házas­ nek további lépéseket ez ellen, akkor az őszülő párokat sújtó kényszersterilizálások, életveszélyes népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­ abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is. nemzetközi Forrás: BBC, 2 0 0 0 . szeptember 1 tiltakozást váltottak ki. De ez a politika csúnyán ellátásra. d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t

és k é p z é s é t , és a ma­ L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­ szorulhatnak költséges egészségügyi gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az látórendszert nagymértékben megterhelheti sok átképzésre. ipari országban, a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége szétfeszítheti a kormányzati költségvetés kereteit. Különböző országok Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re, v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . A c s a l á d i különféleképpen pró­ gondoskodás hagyományos mintái meginognak, idősek növekvő számából mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan eredő gondokat. Az előzőekben már láthattuk, g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z

d a s á g a i b a n és iro­ bálják orvosolni az h o g y N a g y - B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­ d á b a n , g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. (Nyu­ d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­ g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k , erről az gálatra (National kialakítani Health Service) egy v é d ő h á l ó t , építve próbál hogy gondoskodjon „egyágú c s a l á d " ismertetésekor, a 7. fejezetben, a 1 9 1 . o l d a l o n l e s z szó) A 2 0 s z á z a d e l e j i ipari az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­ országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­ teiről. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak. s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . J a p á n b a n p é l d á u l a fér­ E h h e z m e g k e

l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­ fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­ tás ú j e s z k ö z e i t , a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­ n a k , m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a , és m e r t t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . E z e n k í v ü l meg gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­ k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is, h o g y a t á r s a d a l o m b e r e k e t , h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­ az idősebbeket ne elszigetelje, h a n e m jelentős n é l maradjanak, a m e l y n e k korábban dolgoztak. tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b szorosabbra vonja velük kötelékeit. SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szocializáció az a folyamat, a m

e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s , é r t e l m e s , a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . 2. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n , a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt, é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t , a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . 3. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést, a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p

e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i , é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 4. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k , a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport, az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. 5. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t

sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a , h i s z e n m i n d e n n a p , r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . 6. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z , akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. 7. A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k , é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . E b b e b e l e t a r t o z i k az is, hogy m e g b é k é l ü n

k a h a l á l l a l : azzal, h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 8. A biológiai, p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k , és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k . Fontos, hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n , de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l , ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. 9. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy, egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot, a m e l y gazdaságilag, t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i

k a i l a g rendkívül változatos. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z , vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. 1 0 . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették, h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t , a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás, h a a z e m b e r elfoglalja magát, t e v é k e n y k e d i k . A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z

foglalkoztatta, h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik, h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. 1 1 . Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja, m i n t férfi kortársaikat, és u g y a n e z el­ mondható, ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. Az idősek között számottevően több a n ő , m i n t a férfi, b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 12. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á

n y a " . E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. 1 3 . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét, a m e l y világszerte gyorsan változik. 168 6. FEJEZET 1. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. Mondhatjuk-e, hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve, hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. Van „globális elöregedési válság"? 7. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében? Biggs, Simon (1993): Understanding Ageing. Buckingham,

Open University Press Blackburn, R.(2002): Banking on Death, or Investing in Life London, Verso Bytheway, B. (1999): Ageism Buckingham, Open University Press Gilleard, Chris - Higgs, Paul (2005): Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity. Mullan, Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. London, A. B Taurus Laslett, P. (1989): The Third Age London, Weidenfeld and Nicolson <; Peterson, Peter G. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America - and the World. New York, Random House Vincent, John (2003): Old Age. London, Routledge T h e Centre for Policy on Ageing http://www.cpaorguk/ageinfo/ageinfohtml Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.oecdorg/topic/0,2686,en 2649 37435 l l l l 37457,00html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.unorg/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. who

int/ageing/en/ CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. Sokunknak a

szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot, amelyet valaha átélhetünk. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése, amelyet két egyén érez egymás iránt. Manapság kételkedhetünk abban, hogy a szerelem „örök", mégis úgy gondoljuk, hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény, amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. Természetesnek látszik, hogy ha ketten egymásba szeretnek, akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik, aminek egyik útja-módja az lehet, hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik, nagyon is szokatlan. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel, akibe beleszerettünk, nem olyan tapasztalat, amelyet világszerte sokan átélhetnek. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai

közösségekben ma is szokás az „elrendezett", a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban, és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. John Boswell tör­ ténész, a középkori Európa kutatója is rámutat, mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted, házasságtörő vagy." Akko­ riban - és még évszázadokon át - férfi és nő azért házasodtak össze, hogy a vagyon a

családban ma­ radjon, vagy hogy gyerekeket neveljenek, akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak, de erre inkább a házasságkötés után került sor, mint előtte. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt, ez azonban kevés olyan érzelmet szült, amelyet ma a szerelemmel társítunk. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek, a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. Boswell találóan mondja, hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül, az nem kételkedik benne. [] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet, amely elfogadná azt a - Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan - érvet, hogy „a férfi célja, hogy nőt szeressen, a nőé pedig az, hogy férfit". Ezt bizony a legtöbb ember a

legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995, XIX.) A romantikus szerelem gondolata csak a 18. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. A romantikus szerelem - amelyet megkülönböztetünk a szenve- CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Á 171 I f Jane Austen regénye, a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából). délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől - idealizálta tárgyát. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg, és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette, hogy meséket találtak ki maguknak, hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A romantikus szerelmet tehát nem

tekinthetjük az emberi élet természetes részének, mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas- vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába, és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre, illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd, hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik, hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. Az intimitás gondolata - mint még sok más ismerős fogalom, amelyekről köny­ vemben szólok - szintén új keletű. Már említet­ tem, hogy a múltban a házasság sosem intimitás­ ra és érzelmi kommunikációra épült. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek, de nem

képezték a házasság alapját, mint a mai párok esetében. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze, és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. A beszéd, vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban, ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még, hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől, kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. A világ, amelyben élünk, bővelkedik új lehető­ ségekben, ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat, meglepetéseket. Akár

tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. A fenti, ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja, hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló, mint a magán- és érzelmi életünkben. 7. FEJEZET Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel, mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben, ha tudunk valamit arról, hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését, majd megvizsgáljuk, milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot, amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat, majd zá­ rásként kitérek a

„családi értékekkel" kapcsola­ tos, máig tartó vitára is. ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat, például a család, a rokonság és a házas­ ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja, akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze, és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában, amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya, apa, gyere­ kek, unokák stb. között) A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. Amikor két ember összeháza­ sodik, egymás rokonai lesznek, ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. A szülők, a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. Szinte minden

társadalomban megtalálhatjuk azt, amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt, közös ház­ tartásban, ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más, közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros, állandó kapcsolatban, akkor kiterjesztett családról beszélünk. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők, a testvérek, a sógorok és a sógornők, a nagynénik, a nagybácsik és az unokatestvérek. A nyugati társadalmakban a házasságra, így a családra is a monogámia jellemző. A törvény tilt­ ja, hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. George Murdock (1949) közismert, a 20. század derekán végzett vizsgálata

során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta, hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia, vagyis a férjnek vagy a feleségnek több Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green, öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK házastársa is lehet. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége, a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Nyugaton a legismertebb csoport, amelyben még él a poligámia, a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké; ebben az államban is törvénytelen a többnejűség, de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott, mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. Becslések szerint ma

30 0 0 0 utahi mormon többnejű. Sok szociológus úgy véli, hogy nem beszélhe­ tünk „a családról", mert ez feltételezné, hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. Ebben a fejezetben kiderül, hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős, mostoha-, egyszülős család stb. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról, „csa­ ládfajtákról" beszélni, mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család", nem feledkezhetünk meg arról, milyen változatosságot takar ez a szó. A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték, hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. Kutatások bi­ zonyították, hogy ez a nézet téves. A nukleáris család, amely az apából, az anyából és az eltartott gyerekekből áll, mintha már jó ideje megelőzné a többi

családfajtát. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál, de a különbség nem dön­ tő. Angliában például a 1 7 - 1 9 században végig 4,75 fő volt az átlagos háztartásméret. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2,4 (HMSO 2004). Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta, kicsi a két családméret közötti különbség. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak, szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban, sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat, hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban, hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt

minden korcsoportban. A kora újkori Európában a csecsemők negyed- vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti), és a nők gyakran nem élték túl a szülést. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat. A családi élet fejlődése Lawrence Stone, a történeti szociológia művelője megrajzolta, milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család, amely meglehetősen kis ház­ tartásban él, de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel, benne a rokonsággal. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között

nem volt erős ér­ zelmi kötődés, és nem is számítottak egymásra. Az emberek nem tapasztalták meg, nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat, amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított, hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők, más rokonok vagy a közösség érdekeinek. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök, ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott, rideg, érzelemmentes, tekintélyelvű in­ tézmény volt. [] Nem is tartott sokáig, hiszen gyakran felbomlott, ha meghalt a férj vagy a fele­ ség, vagy ha meghaltak, korán elmentek a háztól a gyerekek." 2. Ezt a családfajtát átmeneti, a 17

század ele­ jétől a 18. század elejéig élő forma váltotta fel, amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott, mégis nagyon fontos, mert ebben gyökereznek azok az attitűdök, amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. A nukleáris család el­ különültebb egység lett, különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet, bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. 3. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer, amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. Ez a család olyan csoport, ame- Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család? lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze, kifelé meglehetősen zárt, és fő feladata a gyermekne­ velés. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek, amelyet nemi vonzalom vagy romantikus

szerelem vezérel. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban, hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól, ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. A nő háztartásbeli lesz, a férfi pedig kenyérke­ reső. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába, ami kezdi aláásni azt az elképzelést, hogy a férfi a kenyérkereső „családfő", és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk.) John Boswell történész, akit e fejezet elején idéztem, megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult, félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt, és szerelemmel vég­ ződött. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből", de sokan idővel egy­ másba szerettek, miközben együtt vezették a háztartást,

nevelték utódaikat, és közösen él­ tek át jót-rosszat. Szinte minden sírvers arról tanúskodik, hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. Ezzel szemben a modern Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik, félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük), és - gyakran - va­ gyonfelosztással végződik úgy, hogy nyoma sem marad a szerelemnek, vagy már csak távo­ li emlék (1995, X X L ) . Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan - általában a konzervatívabb szerzők - azt mondják, hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott, máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén, a 1 9 9 - 2 0 1 . oldalon ismertetem). A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt, amit a család ha­ nyatlásának vélnek. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család, amilyennek sokan látják, vagy csak a képzelet szépíti meg?

Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were, 1992), hogy - mint az arany­ kor más, szintén mesébe illő képeit - a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben, ha megnézzük, milyen volt a múlt valójában. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét, stabilitását. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány, a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet, és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét, CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK mire betöltötte 2 1 . életévét A viktoriánus család csodált rendje abból eredt, hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket - olyan módszerek­ kel, amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját, még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. A viktoriánus

erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe, míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Sőt, gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz, gyerekeikkel üzengettek egymásnak. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben, nem sok idejük maradt családi életre. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak, míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben, többre vágyott, szeretett volna kitörni belőle. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába, mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. Ezeket az állásokat

elveszítették, amikor a férfiak hazatértek. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől, és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat, de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg, bár kutatásait az 1950-es években végezte. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót, amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről, a nehéz házi munkáról és a férjről, aki csak hébe-hóba bukkan fel, és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet, de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak, ráadásul egy olyan korban, amikor a társa­ dalom még nem készült fel, hogy

szembenézzen ezekkel a gondokkal. Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. Egyes területeken, például Ázsia, Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­ tak. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. E változások oka öszszetett, de több tényezőt is kiemelhetünk, ame­ lyek rendkívül fontosak. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek, amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken, amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. Az emberek életét megváltoztatta, hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe; ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek, hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. A

gyors népes­ ségnövekedés miatt - például Kínában, amelyről a 1 9 9 - 2 0 0 . oldalon lesz szó - az államok gyakran indítanak olyan programokat, amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot, a fogamzásgátlást stb. Az is változásokat indít el, hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba, míg családjuk szülőfalujukban marad, vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. Végül - ta­ lán ez a legfontosabb - a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől, inkább olyan szervezetekhez kötődnek, mint a kormányzati bürokrácia, a bánya, az óriásgazdaság és - ahol van ilyen - az ipari nagyvállalat, ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. Ezek a változások általában

világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. Erről először William J. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns, 1963), és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták. Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. 2. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. 3. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. 4. Egyre ritkább, hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. 5. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban, amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták. 7. FEJEZET 6. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. 7. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. Tévedés volna

túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni, hogy a világ minden részében megjelentek - néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni, vagy épp he­ vesen elleneznek. (Az egyik példa arra, hogy e trendek nem váltak általánossá, az lehet, ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között - erről a 20. fejezetben, a 657. oldalon lesz szó) De ugyanígy tévedés volna azt hinni, hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma, és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk, hogy milyen gyorsan történik a változás, mert megtorpanhat, visszafordulhat, vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű, az országon belül jelentős el­ téréseket

figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek, aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt, amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők. Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám, a monogámiát törvény írja elő. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás, néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Úgy is mondhatjuk, hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után, de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a

monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. Nyilvánvaló, hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot. 2. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül, és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. A partnerekről feltétele­ zik, hogy azért házasodnak össze, mert egymást vonzónak, elfogadható társnak találták, és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik, mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt, aminek szintén része lehet abban, hogy ma egyre több a válás. 3. A brit család patrilineáris és neolokális A

patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik, és a vagyon régebben fiúágon öröklődött, bár ez ma már ritkább. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti, hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját lakóhelyre költözik. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Sok család - különösen ha szegény, munkásosztálybeli vagy ázsiai - matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek, akkor patrilokális családról beszélünk.) 4. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják, mert egy vagy két szülőből és a vele, ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll, bár nem mondhatjuk, hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Az alábbiakban kiderül

majd, hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét. A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta, ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása, amelyet legitimnek, sőt kívánatosnak tekintünk" (1982, 4 7 6 ) . Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti, kulturális, valamint osztály, életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége, mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták. CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK / Az életúttal a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című fejezetben is

foglalkoztunk (149-151. o) A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. Ezt a változatos­ ságot mutatja, hogy az „ortodox" család mellett - amelyben az asszony a „háztartásbeli", a férj pedig a „kenyérkereső" - vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek, mint ré­ gen. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is, amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak, például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. A sze­ gények, szakmunkások és a közép- vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. Nyilvánvaló az is, hogy az életút

során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. Például valaki lehet olyan család tagja, amelyben a szülők együtt maradtak, ő viszont megházasodik, majd elválik. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet, többször házasodik, és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb, mint régen. Másfelől ma többen érik meg az öregkort, ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák, szüleik és a nagyszülők. A családszervezetben szexuális értelemben is nagyobb a változatosság, mint valaha. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás, ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális, hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. / A melegek házasságáról a 12.,

„Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. o) Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy, amely szembeötlően eltér a többitől, mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból, Gudzsarátból és Bengáliából. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás, a származási hely, a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Sokan közülük úgy találták, hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét, csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. A lepusztult negyedekben nagy, régi házakhoz juthattak, de amint jobb környé­ kekre költöztek, rendszerint csak kisebb házak

megvásárlását engedhették meg maguknak, ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye- Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze. 7. FEJEZET 7.1 táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása, 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár Együtt élnek Egyszülős Egyéb gyermekes háztartás Mind Fehér 60 12 22 6 100 Vegyes 38 11 39 12 100 Indiai 68 2 10 21 100 Pakisztáni 61 2 13 24 100 Bangladesi 63 2 12 23 100 Egyéb ázsiai 66 3 12 19 100 65 2 11 22 100 Fekete karibi 29 11 48 12 100 Fekete afrikai 38 7 36 19 100 Egyéb fekete 24 9 52 15 100 32 9 43 15 100 Kínai 69 3 15 13 100 Egyéb etnikai csoport 67 3 18 12 100 Minden etnikai csoport 60 11 22 7 100 Ázsiai vagy ázsiai brit Összesen Fekete vagy fekete brit Összesen a Az a csoport,

amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 28 o rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik, hogy eleget tegyenek az együttműködés, a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük, hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott, individualisztikus társadalmi környezetben. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket, mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával, hogy a házasságot a család „intézi". A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy

arra a meggyőződésre épül, hogy a szerelem a házasságon belül születik. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni, hogy őket is megkérdezzék, amikor a házassá­ gukról döntenek. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. 1997) az indiaiak, a pakisztániak, a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas, míg a fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 2 táblázatot) Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei - például az, hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba, vagy

hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -, mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak. Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. A 2 0 - 4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében, mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben, mint bármely más etnikai csoportban; ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. 1 9 9 7 ) A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.1 CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. Úgy tűnik, hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát, de egyes megfigyelők úgy vélik, hogy rossz helyre került a hangsúly. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét, mint más csopor­ tok családjaibari. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok - a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak, mint a legtöbb fehér közösségben. A csonka családot vezető anya általában szoros, támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki, amelyre támaszkodhat. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak, mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek, hogy az

egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak. Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az, hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. Egy vizsgálat során, amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987), azt igyekeztek feltárni, hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől, hogy van­ nak-e gyerekeik, vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya. Államokban is), a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. Amikor

megkérdezték tőlük, hogy miért teszik ezt, akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt; a gyermekgondozás inkább az anya, mint a szülők közös dolga. Egyes vezetők úgy vélték, hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. De többségük feladatának tekintette, hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel, mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg, mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó, elismerem, hogy ez eléggé személyeskedő kérdés, de úgy gondolom, hogy ezzel is szá­ molni kell. Egy férfival nem történhet meg, de azt hiszem, bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes - nincs esélyegyenlőség, hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket,

„ilyenformán nem lehet családja", a gyermekne­ velésben részt vehet, vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. Úgy gondolták, hogy a nők - akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének - általában megszakítják pályafutásukat, hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke, és többen azok közül, akik szerettek volna gyereket, azt mondták, hogy majd otthagy­ ják az állásukat, és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta, hogy szerinte jobb volna, ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának, inkább csak a gyerme­ kükkel és az

otthonukkal törődnének. Többségük azonban elfogadta azt az elvet, hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani, mint a férfiaknak. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből, mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig, amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi, hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Az egyik vezető fogalmazott úgy, hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek, mint a férfiak. 180 7. F E J E Z E T Ráadásul - erre már láthattunk példát - a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél, bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. Terri Apter

könyvében [Working Women Don't Have Wives, 1994) kifejti, hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi, hogy gazdaságilag független legyen, ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. Mindkét cél érthető, de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő, mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét, addig a nő ezt nem teheti meg. Részmegoldás lehet, hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Sokkal nehezebb lesz elérni, hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei. Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek, például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák, egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő, ezért státusuk is javult, feltételezték, hogy a férfiak

ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. Összességében nem ez a helyzet. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek, mint három évtizede, a nők pedig valamivel kevesebbet, még mindig nem egyenlő az állás. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják, hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik, átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre, míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). Néhány szociológus azt mondja, hogy ha a nőnek van fizetett munkája, akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989; Shelton 1992). Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­

kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál, általában anyagilag inkább függenek férjüktől, így a házimunka javát ők vég­ zik. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig, amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. Hochschild felveti, hogy ezáltal a férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban", azután a „második műszak­ ban" megint. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait, nem al­ kalmazható olyan helyzetekben, amikor a feleség többet keres a férjénél. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát, és azt vizsgálják, hogyan függ össze a

házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta, hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket, például főz és rendszeresen takarít, míg a férj általában alkalmi feladatokat végez, például füvet nyír vagy megjavít valamit. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség, hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén, mikor végzi a munkát. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek, míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait, és töb­ bé-kevésbé akkor, amikor ő akarja. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family, 1991) azt vizsgálta, hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. Szerinte azért a nők

végzik a háztartási munka javát, mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi, hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete, hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez, annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". Még azokban a családokban is, amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából, megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását, ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell, és gyakran kiszá­ míthatatlan, hogy mikor kell róluk gondoskodni. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal, mint házastársa (Shelton 1992). A szociológusok azt mondják, hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg, hogy a férfiak

és a nők különböző szférákban tevékenykednek, külön­ böző területekért felelősek. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás, míg a nőé az, hogy gondoskodjon a családról: még akkor is, ha nemcsak anya, hanem kenyérkereső is. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult, hagyományos nemi szerepeket erősítik. A férfiak és a nők újraterme- CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben, így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla, hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon. Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak, a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. A családi kapcsolatok - férj és feleség, szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között - le­ hetnek bensőséges, örömteli viszonyok. Éppúgy lehetnek azonban komoly

feszültségek forrásai, amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket, vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát", meghazudtolva azt az idilli család­ képet, amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak. Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk, amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. A fiú- és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző, de nem tekinthető

bántalmazásnak. Bán­ talmazás az, amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A vérfertőzés leggyakoribb formája, nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". Persze régóta ismeretes, hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok, de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte, hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. Ez azonban nem így van: ki­ derült, hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb, de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy, mint különféle intézményekben - erre még kité­ rek a későbbiekben. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb formáinak

megítélése egyértelmű, a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz, sőt alighanem lehetetlen felmérni, hiszen sokféle formában jelentkezhet. Sem a kutatók körében, sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól - de nem tisztázza, mi szá­ mít „jelentősnek". A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children, röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás", a „fizikai bántalmazás", a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt

szexuális kielégülése céljából" (Lyon - de Cruz 1993). A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer, illetve az erőszakkal való fenyegetés. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban, bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. Persze a gyerekeknek is van neme, és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra, egymás testének felfedezésére. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára, akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített, ez az esemény visszataszító, szégyenletes vagy megrázó. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. A prostituáltak, fiatalkorú bűnözők, ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok, akik korábban

szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. Rámutatha­ tunk, hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak, de ezzel még nem bizonyítottuk, hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. Valószínűleg számos tényező - például a családi konfliktusok, a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak - együttes hatásáról van szó. Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük, ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. Vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek, különösen a kisgyerekek. A nyilvánosság fi- 7. FEJEZET gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira, amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány, Victoria Climbié rettenetes

halála. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt, miután nagynénje, Marie Therese Kouao és annak élettársa, Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. A per idején a rendőrséget, az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte, hogy nem mentették meg a lányt, pedig lett volna rá lehetőségük. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel, amely feltárta, milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek, és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé, hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az, amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a

családi erőszakkal, és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény, amelyet nők ellen követnek el; nagyobb a valószínűsége, hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei, mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét, amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak, például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra, mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget, sokkal kevesebb eset ismert, amelyben a

nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat, hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. o) Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták, hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól, ahogyan azt a feministák állítják, hanem „diszfunkcionális családokról". A nők elleni erőszak a család egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt, hogy a feleség ritkán támad férjére, mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen, nem úgy, mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). Az efféle állításokat erősen

bírálták a feminis­ ták és más kutatók, akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak, mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében, és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. Kifejtik, hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket, hanem fontos, hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját, kontextusát és hatását is. Az „asszonyverésnek" (wife battering) - a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának - nincs „férjverés" párja. Kutatások igazolják, hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit, ami­ kor inkább védekezik, mint támad, és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz, amikor a férfi már jó ideje, ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). A gyerekeiket bántalmazó, maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot, mint a nők. Miért olyan

mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. Az egyik az, hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel, ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki, amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség, illetve szü­ lők és gyerekek között. Egy olyan férfi, aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait, dühbe jöhet attól, ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél, vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki, amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények

közül nem kevés elfogadott, sőt helyeslésre ta­ lál. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom, mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van, akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg, még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót, sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" - bár egyes csoportok igyekeznek elérni, CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját, amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát. Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul, hogy házastársak bántalmazzák egymást, több vizsgálat is azt mutatja, hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­

vetette, hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra, mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön, például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. Ezenkívül a szegénység, a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták, hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre, mint a foglal­ koztatott férfiak. Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték, például akkor, ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­ 0 H 1950 a 1 1960 : re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország, ezek azonban elszigetelt esetek. A legtöbb ország na­ gyon

gyorsan megkönnyítette a válást. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző, vagyis a válást csak akkor mondták ki, ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség, elköltözés, házasságtö­ rés vádjával). Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat, bár a részletek erősen el­ térnek. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt, így egy évtizeden belül megduplázódott. 1972-re ismét a duplájára nőtt, részben az 1969-es

tör­ vény eredményeként, mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását, amely valójában már régen tönkrement. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott, bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. A 71 ábrán látható, hogy a házasságok száma minden évben csökkent, a válásoké pedig nőtt. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége. 1 1 1 1970 1980 1990 1 200' Mindkét fél számára. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. c Az egyik vagy mindkét fél számára. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31 o b 7. FEJEZET 1 akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye, de ára is, és rendkívül nehéz megvonni a

mérlegét. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát, nem kell attól félniük, hogy emiatt kiközösítik őket. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt, mind gyermekeiket, és vagy egyiküknek, vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. (A következő keretes részben, a 1 8 8 - 1 8 9 . oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem, amelynek során azt vizsgálták, hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships, 1990) azt elemezte, hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Több mint száz, rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút, hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat,

amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Vaughan megfigyelte, hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki, új célok izgatják, új barátokat ta­ lál olyan közegekben, ahol a párja nincs jelen. Ez általában azt jelenti, hogy titkolóznia kell a másik előtt - főként akkor, ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. Vaughan kutatása azt is megmutatta, hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. Az egyik fél - akit Vaughan kezdeményezőnek nevez - kevésbé elégedett a kapcsolattal, mint a másik, és külön, a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. Ezt megelőzően a kez­ Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket, akik jogilag még nem váltak el. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy, hogy együtt maradnak, mert például hisznek a házasság

szentségében, félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől, vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben, amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva, a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez, hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak, ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni, elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét, közös érdeklődési kört kialakítani stb. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak, és a kapcsolat menthetetlen. Ettől kezdve már csak az érdekli, hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­

selkedésében. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal, ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem, hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel, észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. A kezdeményező fél, aki már komolyan fon­ tolgatja a válást, rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt, hogy megerősí­ tést nyerjen. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők, barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? - Végiggondolva eze­ ket és más problémákat, néhány kezdeményező úgy dönt, hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Aki vállalja a szétköltözést, az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz, mert meggyőzik arról, hogy helyesen cselekszik. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban, hogy személyes

céljainak megvalósítása fontosabb, mint a másik iránti elkötelezettsége. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. A partner közben szintén úgy dönthet, hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. Előfordulhat, hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot, egyszer csak eltökéli, hogy véget vet neki, míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná. szövetségnek, mint korábban. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti, hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni, mint régebben. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek, ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye, részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Fon­ tos tényező az is, hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat, hogy az milyen fokú személyes

megelégedést hoz szá­ mukra. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi, hanem sokkal inkább azt, hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban. CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK Egyszülős háztartások A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7.3 táblázatot) Nehéz megmondani, hányan választották tudatosan azt, hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. Egy most zajló vizsgá­ lat, amelyben a 2 1 . század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study), feltárta, hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák, és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek, annál valószínűbb, hogy

házasságon belül szülik meg gyermeküket. A kutatás azt is megmutatta, hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe, míg ez az arány az együtt élő pároknál 58, a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző, hogy a házasságon kívüli születések arányszáma, illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. A korábbi­ akban is említettem, hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban, miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Van azonban egy növekvő kisebbség, amely­ nek tagjai éppen arra törekednek, hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket, őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. Rendszerint olyan anyák döntenek így, akiknek

megfelelő anyagi hátterük van ahhoz, hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. Nagy-Britanniában az egyszülős, egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék, 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.2 táblázatot) Meg kell jegyezni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők, akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. Sok egyedülálló szülőnek - függetlenül attól, hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e - még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. A korábbi, elítélő véleményt tükröző kifejezések - például „elhagyott feleség", „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" - azonban kezdenek kikopni a használatból. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában.

Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában, házában él, míg a házasságon kívül gyereket vállaló, egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes, és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé, illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Egy özvegy esetében a változás gyors, bár nem ritka, hogy az illető már egy ideje magára utalva él, ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre. 7.2 táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint, 1 9 7 1 - 2 0 0 3 1971 1981 1991 2001 a 2003 a 6 8 11 12 13 19 20 23 25 25 52 47 41 39 38 Csak önálló gyerekek 10 10 11 8 8 Gyermekét egyedül nevelő 4 6 10 12 12 9 4 4 5

53,9 55,4 - Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek 6 Egyéb háztartás 9 Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben) 53,4 Nem saját háztartásban élők (millió főben) 0,9 0,8 0,8 - - Teljes népesség (millió főben)c 54,4 54,8 56,2 57,4 57,6 a V Tavaszi adatok. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként, ezért nem a 2001 évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. b Önálló gyereke is lehet. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak, a 2001-2002-es adatok évközi becslések. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31 o 186 7. FEJEZET 7.3 táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül, családi állapot szerint 1971 1976 1981 1986 1991-1992 1996-1997 1998-1999 Egyedülálló anya Hajadon 1 2 2 3 6 7 9 Özvegy 2 2 2 1 1 1 1 Elvált 2 3 4 6 6 6 8 Külön

élő 2 2 2 3 4 5 5 Összesen 7 9 11 13 18 20 22 Egyedülálló apa 1 2 2 1 1 2 2 Házas/együtt élő párb 92 89 87 86 81 79 75 Eltartott gyereket nevelő családok összesen 100 100 100 100 100 100 100 a Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló, aki a család tagja és a ház­ tartásban él. b Ide tartozik minden olyan férjes asszony is, akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba. Forrás: Social Trends, 30. 2000, 37 o Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes, egynemű csopor­ tot. Lehet, hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat, mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet, ami azt jelenti, hogy

szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket. Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért, a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott, gomba módra szaporodó jóléti költségekig. Egyesek azt mondták, hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai, ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés, az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé. „Apahiány" A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America, 1995) című

könyvében kifejti, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben magas a válások aránya, nemcsak az apák elvesztése okoz gondot, hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya, amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát, hanem otthon ma­ radtak, hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Az apa volt a fő kenyérkereső, ezért az egész napot a munkahelyén töltötte - csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni, akik szétköltözés vagy válás miatt csak

olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel, vagy végleg elszakadtak tőlük. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. Volt, aki már nem is apahiányról, hanem „apahalálról" beszélt. menyei lehetnek, hiszen sok gyerek ma úgy nő fel, hogy nincs senki, akire felnézhetne, akitől a bajban segítséget kérhetne. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt, amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben, erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa, aki hazatérve leül a tévé elé sörözni, mint egy olyan, aki nem is létezik" (Economist 1995). De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel, hogyan hat

a válás a gyerekekre - itt pedig, mint már em­ lítettem, közel sem egyértelmű, hogy mi követke- CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet, hogy van olyan apa, aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az, hogy jelen van-e az apa, hanem az, hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos, mint az, hogy milyen gondoskodást, figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média, mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén

2004 májusában, majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. A csoport kijelentette, hogy a váló párok esetében a brit jog, amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni, mindig az anyának kedvez, így megnehezíti, hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével. A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik, jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják, hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról. Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line, 1994) olyan mélyinterjúkat közölt, amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Megál­ lapította, hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat - például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását - a munkásosztálybeliek

szélesebb köre helyteleníti, még akkor is, ha nem különösebben vallásosak. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal, hogy a szexuális viselkedéssel, a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. De ragasz­ kodnak ahhoz, hogy ez nem puszta élvhajhászat, hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got, mint szüleik nemzedéke. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit, igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb, nyitottabb életet élni. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását, de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban

dolgozó kutatók ered­ ményeihez. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 - 3 4 éves brit SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www.fathers-4-justiceorg Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet, hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban, a bíróságon és a kormányzati politikában. 7. FEJEZET Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló, mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel, akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. A törvény változtatott azon a hely­ zeten, amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat, ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük,

hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán; arra ösztönözte a szülőket, hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket, és megkövetelte a bírótól és másoktól, hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Smart és Neale azt akarták megtudni, hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat, amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki, az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". Smart és Neale azt találták, hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt, amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert

az egyszülős háztartásban. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket - nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében, hanem a gyereknevelés férfiak és nők körében (Wilkinson 1994; Wilkinson-Mulgan 1995). Megállapították, hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak, és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A fiatal nők körében megfigyelték, hogy „füg­ getlenségre, önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira, mint a család ré­ vén", és „értékelik a kockázatot, az izgalmat és a változást". Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik, hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják, amelyek többnyi­ re

elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága, hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy, ahogyan kedvük tartja), mindkét nem mozgásszabadsága, vala­ mint szabadságuk, hogy eldöntsék, hogyan akar­ nak élni. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got, önzetlenséget és toleranciát eredményeznek, mindennapi vonatkozásait illetően is, amely im­ már nem egy, hanem két háztartásban történt. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni, eltávolodni korábbi társuktól, más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele, hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. Smart és Neale megállapították, hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny, és idővel változik. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel, sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti

szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. Visszatekintve gyakran úgy gondolták, hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak, hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek, de nem tudták biztosan, hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni, vagy épp ellenkezőleg, „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez, eltávolodáshoz, a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan - néha kifejezetten - él az a feltevés, hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul, önzőén cselekszenek, csak a maguk érdekeit nézik. Hirtelen elillan a rugalmasság, az önzetlenség, a kompromisszumkészség és az ér- de szűkkeblűséghez, önző

individualizmushoz, a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29, a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást, ameddig csak lehet". A 1 6 - 2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte, hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket, mint kettő. A vizsgálat rámutatott, hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság, mint az idősebbek körében. Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. Előfordul, hogy mindkét fél a húszas évei elején jár, és egyik sem visz gyereket az új házasságba. Azok, akik a hú- CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK zékenység; leomlanak az erkölcsi keretek, ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. Smart és Neale az elvált

szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják, hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető, mint valami egyértelmű, meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. Kifejtik, hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről, döntéseket kell hozniuk arról, mi „helyes", mi a teendő. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük, többek között azt, hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre, alkalmas-e az idő a cselekvésre, és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. Nézzük, mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya, akinek volt férje keresetet indított, hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod, hogy ha biztos, de

igazán biztos vagy benne, hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről, akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket, hogy kipróbáld, milyen, később aztán valamivel hosszabb időre, mondjuk egy hétre, hogy lásd, hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult, mert a fejébe szas éveik végén, a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot, többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik, akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek, és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen, illetve elvált vagy özvegy, ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán,

bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett, és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára); 2001-ben ez az arány már meg­ vette, hogy csak rövid időre akarom rásózni a i gyerekeket, ezért nemet mondott. Erre én: „Ak- I kor nincs miről beszélnünk. Szerintem fogalmad I sincs, milyen nehéz. Gyanítom, hogy kiestél a I gyakorlatból, mert már három éve nem töltőt- I tél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. Szerin- | tem előbb végig kellene csinálnod velük, amit I mindennap szoktunk: vidd őket iskolába, hozd

I őket haza, főzz, takaríts, moss és vasalj rajuk, I segíts megoldani a házi feladatot, ápold őket, I ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbe- I szelni, mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999). Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni, mi a „helyes". Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával, hiába kellett védenie, I amit személyes fejlődésében elért, mégis meg- I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye- J rekek érdekében. Smart és Neale végső következtetése az, hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények- I ben, amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab- I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat, de azáltal, hogy a gyermek jól lé- I tét hangsúlyozza, megfeledkezhet

arról, milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi- I szony minősége. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7.1 ábrán is, a 183. oldalon) Talán furcsán hangzik, de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb, ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély, mint arra, hogy egy ugyanolyan korú, addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot, mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3, míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek, mint az újak, vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb, mint az utóbbiban. A válások aránya is ma­ gasabb a második, mint az első házasságban. Ez nem jelenti azt, hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. Az

elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól, mint mások, ezért könnyebben föl is bontják, ha nin­ csenek megelégedve vele, mint azok, akik csak egyszer házasodtak meg. Lehetséges, hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek, mint az elsők. 19fjJ^^EJEZET Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit, „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz, de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő, akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik, amikor egyikük vagy

mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét, aki fele­ ségül megy egy férfihoz, akinek szintén van két gyereke, és mindannyian együtt élnek. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket, mint addig, ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával egyébként is együtt járó feszültségeket. Például lehetetlenné válik, hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze, és előfordul­ hat, hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik", nagy a valószínűsége annak, hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. Nézzük meg, hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya, miután a szá­ mára

megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. Nem te­ heti azt, amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével, ezért furdalja a lelkiismeret, de ha normálisan reagál és dühös lesz, akkor rossz érzései vannak amiatt is. Mindig attól fél, hogy igazságtalan. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet, és ha fegyelmezni próbáltam a Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja, hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők. CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti, hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra, mint fára emlékez­ tető, „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának, amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. Ennek az az oka, hogy az

emberek tovább élnek. Brannen rá­ mutat, hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még, és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. Növekszik a négynemzedékes családok aránya, amelyekben vannak dédunokák is. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek, a nemzedéken belüli, „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek, mert nő a válások aránya, csökken a termékenységi ráta, és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. Brannen ezért mondja, hogy a mai családok hosszú, vékony, „karószerű struktúrák" (lásd a 7.2 ábrát) Brannen azt is megfigyelte, hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek, fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy, amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi

támogatást is nyújt a válságos időkben, például válás idején. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt, „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről, gyerme­ keiről, esetleg még unokáiról is. 7.2 ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA CSALÁDKARÓ George és felesége, Helen John és felesége, Ann ( Paul Chris és Sarah (élettársak) Stephanie Forrás: Sociology Review, 13/1. 2003 szeptember gyereket, mindig azt mondta, hogy szekálom. Minél inkább nem csinált semmit, hogy rend­ re szoktassa, annál inkább úgy látszott, hogy örökké szekálom. Én adni akartam neki va­ lamit, szerettem volna pótolni, ami hiányzik az életéből, de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). Kevés olyan elfogadott norma létezik, amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét, vagy inkább

„apának", il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy, mint a természetes apja vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával, amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg, amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban, és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el, miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez, amelyek között találják magukat. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak, vagyis ahol gyerekek is vannak, ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot. 192 7. F E J E Z E T E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés, hogy a válással a házasság ugyan felbomlik, a családok azonban

mindent összevetve nem. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad, különösen ott, ahol gyerekek is vannak. semmi