Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Boros Tamás - Az Európai Alkotmány magyarországi kommunikációja, avagy egy elmaradt társadalmi vita

Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék Az Európai Alkotmány magyarországi kommunikációja, avagy egy elmaradt társadalmi vita Készítette: Boros Tamás Nemzetközi Tanulmányok szak, Európa főszak Szakszeminárium-vezető: Török Gábor 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS. 3 2. AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY JELENTŐSÉGE . 6 3. EU-KOMMUNIKÁCIÓ MINT POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ? . 8 4. AZ ALKOTMÁNY POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK DILEMMÁI 13 5. A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA . 16 5.1 5.2 5.3 5.4 6. A KORMÁNY . 17 A PARLAMENT . 20 A PÁRTOK . 25 AZ EURÓPAI UNIÓ . 27 A MÉDIA KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA . 30 6.1 A NAPILAPOK VIZSGÁLATA . 33 6.11 Blikk 33 6.12 Népszabadság 35 6.13 Magyar Nemzet 40 6.2 A FOLYÓIRATOK VIZSGÁLATA . 45 6.21 A HVG 45 6.22 A Magyar Demokrata 48 6.23 A 168 óra 51 6.3 A TELEVÍZIÓ VIZSGÁLATA. 54 6.31 RTL Klub – Híradó 55 6.32 TV2 – Tények 56 6.33

M1 - Híradó 56 6.4 A RÁDIÓ VIZSGÁLATA . 58 6.41 Kossuth Rádió 59 6.5 AZ INTERNET VIZSGÁLATA. 61 6.51 Index 62 6.52 [origo] 64 7. AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÉS AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY . 66 7.1 7.2 7.3 A CIVIL SZERVEZETEK. 66 VÁLASZTÁSOK HELYETT VISSZACSATOLÁSOK . 68 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK . 70 8. KONKLÚZIÓ – MIÉRT IS MARADT EL AZ A TÁRSADALMI VITA? . 75 9. IRODALOMJEGYZÉK . 79 9.1 9.2 I. FELDOLGOZÁSOK . 79 FORRÁSOK . 80 MELLÉKLET . 89 3 1. Bevezetés „Megrázó pillanat volt. Az európai boldogság pillanata”1 Ezt Valery Giscard d’Estaing, az Európai Konvent elnöke mondta az alkotmányozás befejezésének pillanatáról. Az Európai Alkotmány megszületése annak a folyamatnak az egyik csúcspontja volt, mely egy gazdasági integráción alapuló nemzetközi szervezetet a politikai unió felé vezette. A többéves munka során elkészített dokumentum az emberi jogok, az Európai Unió működése, a közös külpolitika és több más

területen is radikális változást okoz, mely nem csak a szervezetet, hanem a tagországok mindennapjait is érinti. Az Európai Alkotmány az első olyan uniós alapszerződés az integráció történetében, melyet magyar képviselők közreműködésével hoztak létre. Az Alkotmányt az Európai Konvent megalkotta, a magyar miniszterelnök aláírta, az Országgyűlés pedig ratifikálta. A felmérések szerint a magyar lakosság mégsem tud róla szinte semmit! 2 Miért van ez így?? Az Európai Unió Bizottsága felkérte a Közösség véleményformálóit, hogy a 2004-es év az „1000 vita éve” legyen, amikor is társadalmi párbeszéd során ismerik meg a polgárok az Európai Alkotmányt. 3 Hol volt ez a társadalmi vita Magyarországon, miért nem valósult meg?? Amennyiben úgy véljük, fontos, hogy a magyar társadalom megismerje az ország alkotmányos rendszerét érintő, a jövő Magyarországának szuverenitását és a jövő Európájának alakulását

meghatározó szerződést, akkor szükséges, hogy ezekről a kérdésekről tudjon és beszéljen a lakosság. Így van ez akkor is, ha a francia és a holland népszavazás ideiglenesen megakasztotta az Alkotmány ratifikációját. Nem lehet azonban kétségünk, hogy előbb vagy utóbb, a jelenlegi vagy egy módosított formájában, de elfogadásra kerül a szerződés, és akkor, az elfogadásakor hiba lenne, ha ugyanaz az érdektelenség övezné az állampolgárok körében ezt a témát, mint jelenleg. 1 http://europa.euint/constitution/futurum/documents/press/pr200603 enpdf, 2006 március 25 http://www.europaeuint/comm/public opinion/archives/eb/eb63/eb63 enhtm, 2006 március 25 3 http://europa.euint/constitution/1000debates/indexcfm?page=dsp about debates&lng id=1#start, 2006. március 25 2 4 Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok 70%-a hallott az Európai Alkotmányról, és ezen réteg 78%-a támogatja is azt, de mindösszesen 9%-uk tudja, hogy

nagyjából mit is tartalmaz ez a dokumentum. 4 A 9%-os eredmény jól mutatja, hogy az elsöprő támogatás nem átgondolt tényeken, hanem a médiából és a politikából szerzett benyomásokon, valamint az Európa-eszmével kapcsolatos pozitív sztereotípiákon alapul. A kérdés tehát továbbra is releváns és aktuális: milyen tényezőkre vezethető vissza, hogy a magyar lakosság nem tud az Alkotmány tartalmáról, mégis pozitívan viszonyul hozzá? Miért maradt el hazánkban a társadalmi vita az Alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről? Milyen kép élhet az átlagpolgár fejében erről a szerződésről? Ahhoz, hogy mindezekre választ kapjunk, az Európai Alkotmány magyarországi kommunikációját kell megvizsgálnunk, meg kell néznünk, hogy a média, a pártok és a hivatalos EU-lakosságtájékoztatás hogyan kommunikált erről a több száz oldalas bonyolult jogi szövegről. Fontos annak vizsgálata is, hogy felkerült-e egyáltalán az Alkotmány a

politika vagy a média napirendjére. Hipotézisem szerint ugyanis tudatos politikai döntések is állnak annak hátterében, hogy Magyarországon kevés információ jutott el az állampolgárokhoz, és hogy az Alkotmány a legkisebb mértékig sem került bele a közbeszédbe. A tanulmányomban a fentieknek megfelelően először áttekintem az EU-kommunikáció elméleti hátterét, megvizsgálva azt, hogy mennyire tekinthető az hagyományos értelemben vett politikai kommunikációnak. Ezt követően a lakosságot befolyásoló három kommunikációs tér: a politikai rendszer, a média és az állampolgárok Európai Alkotmánnyal kapcsolatos kommunikációját kutatom az alkotmánytervezet megszületésétől napjainkig. Érdemesnek tartom tanulmányozni, hogy milyen valós és/vagy torzított információk jutottak el ennek kapcsán a lakossághoz, és feltételezhetően milyen kép alakult ki ennek alapján az állampolgárokban. A dolgozatom harmadik részében –

konklúzióként – itt, a bevezetőben feltett kérdésekre próbálok választ adni a kutatatásaim alapján. 4 http://www.europaeuint/comm/public opinion/archives/eb/eb63/eb63 enhtm, 2006 március 25 5 Bízom benne, hogy írásom túlmutat az Európai Alkotmány kommunikációjának szűk terén, és tágabb összefüggések megértését is segíteni fogja. Az EU-alkotmány kommunikációjának vizsgálatán keresztül azt is jobban megérthetjük ugyanis, hogy általában milyen kommunikációs tényezők befolyásolják a magyar állampolgárok attitűdjét egy-egy politikai ügy kapcsán. A kutatás során a magyar és a nemzetközi politikai kommunikációval és az Európai Alkotmánnyal foglalkozó szakirodalmat tekintettem át. Mivel az EU-kommunikációnak nem létezik magyarul, angolul vagy franciául jelentősebb szakirodalma, ezért a fentieken kívül legnagyobb mértékben elsődleges forrásokra támaszkodtam, így a legolvasottabb napi- és hetilapok 2003 és

2006 közötti számaira, az elektronikus média, azaz a televízió, a rádió és az internet vonatkozó híreire, az Országgyűlési Naplóra, közvélemény-kutatásokra. Az Alkotmány kommunikációjával foglalkozó szakértők véleménye is fontos volt számomra, így velük interjúkat készítettem. Végezetül szeretném megköszönni Fodor Tamásnak, Gyárfásné dr. Fekete Juditnak, Hegedüs Istvánnak, Margitay Beátának, Szuly Kingának és konzulensemnek, Török Gábornak, hogy segítették munkámat. 6 2. Az Európai Alkotmány jelentősége Mielőtt valaminek a kommunikációját tanulmányozzuk, természetes módon először magának a kommunikációnak a tárgyát kell szemügyre venni. Amennyiben ugyanis a kommunikáció tárgya - jelen esetben az Európai Alkotmány – „eladhatatlan”, jelentéktelen és politikailag érdektelen esemény lenne, akkor teljesen mást várnánk annak kommunikációjától, mintha az országok mozgásterét,

szuverenitását és az emberek mindennapjait is érintő szerződésről volna szó. Lényeges kérdés tehát az Európai Alkotmány jelentőségének vizsgálata, melyet a következőkben vázolok röviden. Az Európai Alkotmánynak legnagyobb hatása magára az Európai Unióra mint nemzetközi szervezetre van. A szervezet működésének reformja évtizedek óta napirenden van, és bár már több alapszerződés is módosította az 1957-es alapító Római Szerződést, az érdemi változás létfontosságúvá vált mára, egy 25-27 tagúra bővült közösségben. Az EU működésének és intézményeinek reformja, a kusza szerződés-erdő átláthatóvá tétele és az Unió hatásköreinek kibővítése volt annak a Konventnek a célja, mely 2002. február 27-én a francia Valéry Giscard dEstaing elnökletével kezdte meg munkáját. Az uniós intézmények képviselői éppúgy helyet kaptak ebben a testületben, mint a tagországok kormányai és parlamenti képviselői.

Konzultatív jogkörrel érdekképviseleti szerveket, civil szervezeteket, fiatalokat is bevontak a Konvent munkájába. A testület munkája során több jelentősebb vita is kialakult. Ellentétek bontakoztak ki a szavazati rendszerrel kapcsolatban, mely kompenzálni próbálta a nagy országok eddigi hátrányát a közepes és kis országokhoz képest. Az Európai Tanács állandó elnöke mint új poszt ugyancsak sok ország ellenérzését váltotta ki. Vita keletkezett a kereszténységre vagy Istenre történő utalás kapcsán is, mivel több ország szerette volna, ha az Alkotmány hivatkozik a kontinens vallásos örökségére. A hivatkozás végül nem került bele a szövegbe, ellentétben a magyar javaslattal, mely a kisebbségek jogait emelte be a szerződésbe. Az eredeti magyar javaslat a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozott, végül csak a kisebbségekhez tartozó személyek kitétel jelent meg a dokumentumban. Az európai liberálisok és

szociáldemokraták közt 7 széleskörű vita bontakozott ki a tekintetben, hogy az Alkotmány egy szabad piacgazdaságon vagy egy jóléti államon alapuló Európa képét vetíti-e előre. A Konvent 2003-ra készült el alkotmány-tervezetével, melyet több kormányközi konferencián módosítottak a tagállamok állam- és kormányfői, míg 2004 nyarára elkészült a végleges szerződés. Az Európai Alkotmányt 2004 október 29-én írták alá Rómában, melyet követően elindult annak ratifikációja. Az Európai Unió működését az alábbi területeken változtatja meg jelentősen a dokumentum:  egységes szövegbe foglalja az eddigi elsődleges joganyag nagy részét, az Unió jogi személlyé válik;  az Unió jogi aktusai új nevet kapnak, úgymint európai törvény, európai kerettörvény, európai határozat, európai rendelet;  bevezeti az állandó elnök intézményét az Európai Tanács élén, mely poszt korlátozott jogkörökkel, ugyanakkor

fontos szimbolikus jelentőséggel bír;  bevezeti a közös európai külügyminiszteri posztot, erősíti a közös kül- és biztonságpolitika területét;  az Európai Unió hatáskörét bővíti, ugyanakkor továbbra is a szubszidiaritás elvét alapvetőnek tartja;  bővíti az Unió jelképeinek számát. Az egyes tagországokra ugyanúgy sok kérdésben jelentős hatást gyakorol az Alkotmány, mint magára az Unióra.  bizonyos területeken – hatáskörök átruházásával és a vétójog megszüntetésével szűkül az országok szuverenitása;  megváltozik a szavazati rend, főleg a négy legnagyobb ország relatíve több szavazattal rendelkezik, mint megelőzően;  az Európai Unió munkájába sokkal aktívabban bevonják a nemzeti parlamenteket, ezzel próbálva a döntéshozatal legitimitását növelni;  egyértelműbbé válik az Unióba való be- és kilépés menete. 8 Jól látható tendencia az európai integráció fejlődése

során, hogy egyre nagyobb befolyással bír a Közösség az egyének életére. Míg az ötvenes-hatvanas években közvetlenül csak az országokra és gazdaságokra gyakorolt hatást egy-egy közösségi intézkedés, az Európai Alkotmány az Alapjogi Charta által már az emberi jogok biztosítását is az Unió egyik feladatának tekinti. Az alábbi, az emberek mindennapjait érintő intézkedések mutatják az EU – amúgy a Maastrichti Szerződéssel indult – elmozdulását a gazdasági szervezettől a politikai unió felé:  az Európai Unió deklarálja a számára fontos értékeket, más értékeket pedig nem említ, mely jelzés értékű az átlagpolgárok számára is, hogy milyen lesz e tekintetben a jövő Európája;  az Unió Alapjogi Chartája biztosítja a lakosok alapvető emberi és polgári jogait;  külön kiemelik a kisebbségekhez tartozó személyek jogait;  az uniós polgárság intézménye kiegészítő jogokat biztosít az egyes országok

állampolgári jogaihoz képest;  az Unió intézményei egyre hatékonyabban képviselik a polgárok jogait és érdekeit. A fent leírtakkal nem az Európai Alkotmány részletes bemutatása volt a szándékom – hiszen ez a dolgozatomnak sem célja –, hanem példákkal kívántam illusztrálni, hogy mind az Európai Unió, mind a tagállamok, mind az egyes állampolgárok szintjén jelentős változásokat hordoz magában az Európai Alkotmány megszületése. Az Alkotmány fontossága azt indukálja, hogy annak kommunikációja is fontos. Fontos az, hogy a lakosság minél tájékozottabb legyen az Uniót, a hazáját és saját életét érintő kérdésekről. 9 3. EU-kommunikáció mint politikai kommunikáció? Kommunikálni. Ez nem jelent mást, mint „közzé tenni”, mely által kollektív tudásunk gyarapszik. 5 Ahhoz, hogy megértsük és megismerjük a körülöttünk lévő világot, folyamatosan kommunikálnunk kell, mely kommunikáció a társadalom

különböző szintjein történhet. A kommunikáció folyhat egyének között (individuális kommunikáció), csoportokon és szervezeteken belül, illetve ezen csoportok és szervezetek között, valamint a tömegkommunikáció megjelenésével össztársadalmi szinten. Napjainkban mindezen felül egyre nagyobb szerepet kap a nemzetek és kultúrák közötti kommunikáció is. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a magyar lakosság ismerete és attitűdje hogyan változott az Európai Alkotmánnyal vagy az Európai Unióval kapcsolatban, akkor a kommunikáció egyes szintjei közül a tömegkommunikációt kell vizsgálatunk fókuszába tenni. Bár nyilvánvalóan előfordul individuális szinten is kommunikáció az Európai Unióról vagy az Alkotmányról (pl.: két egyetemi hallgató megbeszéli a témát egy sör mellett), vagy ugyanígy szervezeti szinten is (pl.: az Európai Bizottság elküldi az Alkotmánnyal kapcsolatos tudnivalókat a budapesti képviseltére), de

egyrészről ezen kommunikációs események vizsgálata módszertani problémákat vet fel, másrészről a társadalomban kialakult Európai Alkotmány képet (image-et) mégis leginkább a tömegkommunikáció alakítja ki. Ezt a feltételezést támasztja alá az Eurobarometer felmérése is, mely szerint „Magyarországon a televízió az EU-val kapcsolatos információk elsődleges forrása a legtöbb ember számára (75% említette), amelyet a napilapok (43%) és a rádió (42%) követ”. 6 Kérdés marad azonban továbbra is, hogy a tömegkommunikáció szintjén működő EUkommunikáció politikai kommunikációnak tekinthető-e? A politikai kommunikáció fogalmánál azonban meg kell állnunk egy pillanatra, mert a fogalmat sokan sokféleképpen határozzák meg. Kiss Balázs a kampányokról írt tanulmányában „a politikai kommunikációt a politikai aktoroknak a választók felé irányuló üzeneteiként fogja fel”. 7 Brian McNair három ismérvét sorolja fel a

politikai kommunikációnak: 8 5 Rosengren, [2004], 13. oldal http://www.europaeuint/comm/public opinion/archives/eb/eb63/eb63 enhtm, 2006 március 25 7 Kiss [2003] 9. oldal 6 10 1. A kommunikáció minden formája, melyet politikai szereplők egy bizonyos cél érdekében fogalmaznak meg; 2. A politikai aktorok felé irányuló kommunikáció nem politikai szereplőktől; 3. A politikai aktorokról szóló kommunikáció. McNair azt is kiemeli, hogy a kommunikáció nem attól politikai, hogy politikusoktól származik, hanem a kommunikáció tartalmától és céljától. Mazzoleni fogalmazza meg talán a legfrappánsabban a politikai kommunikáció fogalmát, ő ez alatt „a politikai rendszer, a média rendszere és az állampolgár-választópolgár által létrehozott közérdekű és politikai tartalmaknak cseréjét és konfrontációját” érti. 9 Fontosnak tartja Mazzoleni kiemelni azt is, hogy a politikai kommunikáció nem egyenlő a választási

kommunikációval, azaz a politikai kommunikációról nem csak akkor beszélhetünk, ha a kommunikáció célja a szavazatszerzés. A fentiek alapján nézzük meg, hogy az Európai Alkotmány, illetve ennél tágabban, általában az EU-kommunikációt politikai kommunikációnak tekinthetjük-e. Az első számú gond ezzel kapcsolatban, hogy az EU-kommunikáció témájának nem létezik sem magyar, sem angol, sem francia nyelvű jelentősebb szakirodalma. Az egyetlen fogódzót az Európai Bizottság által kiadott fehér könyvek és akciótervek jelenthetik, melyek azonban tisztán gyakorlati szempontból közelítik meg a témát. 10 Ezekből is kiolvashatóak azonban az alábbi fő gondolatok: - az Európai Bizottság hangsúlyt fektet arra, hogy a lakosság tájékozott legyen az Európai Unióról; - az Európai Unió közvélemény-kutatások révén követi és fontosnak tartja a lakosság véleményét az európai kérdésekről; - az Európai Bizottság el szeretné

érni, hogy a lakosságot mobilizálja európai témák kapcsán; 8 McNair [2003] 4. oldal Mazzoleni [2002], 28. oldal 10 http://www.europaeuint/comm/communication white paper/doc/white paper enpdf; http://www.europaeuint/comm/commission barroso/wallstrom/pdf/communicating constitution enpdf, 2006. március 25 9 11 - az EU kommunikációjában a politikusoknak, a médiának és a civil szervezeteknek kell részt venniük; - az EU-kommunikáció kétirányú kell, hogy legyen, azaz nem csak Brüsszel tájékoztatja az embereket, hanem a lakosság véleményét is meg kell hallgatnia Brüsszelnek. A fenti felsorolást áttekintve láthatjuk, hogy az a legtöbb tekintetben megfelel a politikai kommunikáció ismérveinek, azaz az EU-kommunikációban is szerepelnek politikai aktorok, a szereplők bizonyosok ügyek (issue-k) mentén üzeneteket fogalmaznak meg, és ezen üzenetek közérdekűek. Mégis elmondható, hogy van egy alapvető különbség az általában vett

politikai kommunikáció és az EU-kommunikáció között, mégpedig az, hogy bár a politikai kommunikáció nem egyenlő a választási kommunikációval, mégis a demokráciákban minden politikai kommunikáció hosszú távú célja a választási szavazatmaximalizálás. Még ha a politikai kommunikáció olyan „alfajait” nézzük is, mint a kormányzati kommunikáció vagy nyilvános kommunikáció, akkor is láthatjuk, hogy bár ezek alapvető célja a nevelés és az információ átadása 11, az a szervezet, amelyik ezt a tevékenységet végzi, függ a mindkori választásoktól, így közvetlen vagy közvetett célja, hogy a kommunikációjával ilyen tekintetben is hasson a választópolgárra. Mi a helyzet ugyanakkor az Európai Unió kommunikációjával? Az Európai Unió működésére (néhány kivételtől eltekintve 12) alapvetően semmilyen hatással nincsen az, hogy hogyan kommunikál, hiszen tevékenységéről csak nagyon közvetett formában kap

visszajelzéseket. Azaz mivel az Unió valódi végrehajtó szerveit nem a polgárok választják meg, ezért elvileg nincs szüksége aktív (azaz hirdetésekben, politikai marketingben, PR-ban megtestesülő) politikai kommunikációra. Mi lehet az oka, hogy mégis euró milliárdokat költ erre a tevékenységre az EU? Véleményem szerint az, hogy az Európai Unió választások híján, így próbálja meg 11 Mazzoleni [2002], 42. oldal Ilyen kivételek a spanyol, a luxemburgi, a holland és a francia referendum az Európai Alkotmány ügyében; az ír népszavazás a Nizzai Szerződés ügyében; a dán népszavazás az euróövezetről és az Amszterdami szerződésről; Dánia, Írország népszavazása a SEA-ról; a Maastrichti szerződés megerősítése Dániában, Írországban és Franciaországban; Franciaország népszavazása az 1973-as bővítésről, valamint a brit népszavazás a bennmaradásról. Mindössze ennyi ötven év alatt (Forrás: Horváth [2003]) 12

12 legitimálni saját tevékenységét. Amennyiben ugyanis egy pozitív kép él az emberekben az Unióról és ez megjelenik a közvélemény-kutatásokban, akkor a kutatások eredményeit bizonyítékul használhatja fel az EU saját legitimitásának alátámasztásakor. Ugyanakkor egy párttal vagy akár egy piaci termékkel ellentétben, ha a kommunikáció nem sikeres, azaz negatív kép vagy közömbösség kezdi övezni az Uniót, ez akkor sem kényszerít ki semmilyen változást az intézményen belül, hiszen a szervezet nem függ közvetlenül a szavazóktól/fogyasztóktól. Összefoglalva a fentieket: az EU-kommunikáció véleményem szerint politikai kommunikációnak tekinthető, hiszen megfelel mindazon jellemzőknek, amelyeket a szakirodalom megállapít, ugyanakkor egy nagyon különös „mutációként” ellentétben egy piaci termék vagy akár egy párt kommunikációjával, az Unió kommunikációjának sikere vagy sikertelensége nem kényszerít ki

semmilyen változtatást az EU működésében. 13 4. Az Alkotmány politikai kommunikációjának dilemmái Sok helyről lehet hallani a találó bon mot-t, hogy "Az európai alkotmányhoz képest A Da Vinci-kód maga a megtestesült egyszerűség.” Az előző fejezetben már szó volt arról, hogy az Európai Alkotmányról a tömegkommunikáció eszközei révén szerez elsődlegesen információkat és benyomást a közvélemény. A neves svéd professzor, Rosenger kifejti azonban, hogy a tömegkommunikáció működésének előfeltételei vannak. 13 Az egyik ilyen előfeltétel az írni-olvasni tudás széleskörű elterjedése. Ez az előfeltétel nyilvánvalóan teljesül bárhol a mai nyugati civilizációban. Rosenger ugyanakkor csak futólagosan említ meg a másik előfeltételt, mely esetünkben ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez nem más, mint az olvashatóság mint előfeltétel. Ezen előfeltétel alatt azt értjük, hogy egy adott szöveg

tömegkommunikációjához nem elegendő az analfabétizmus leküzdése, és nem elegendő az olyan tömegkommunikációt megalapozó technikai feltételek sem, mint a nyomtatás vagy az elektronikus média, hanem az is szükséges, hogy a kommunikálandó szöveg olvasható, azaz könnyen érthető legyen a tömegek számára. Ez az előfeltétel azonban kevéssé valósul meg az Európai Alkotmány szövegére, mely 333 oldal magyar kiadásban 14, és mind tartalmában, mind nyelvezetében nehezen érthető. 15 Mint Mazzoleni írja: „a média nyelve a lehető legmesszebb van a jog nyelvétől”. 16 Mindez nem jelent mást, mint, hogy a bonyolult jogi nyelven írt Európai Alkotmány eredeti formájában nem alkalmas tömegkommunikációra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmány egyáltalán nem kommunikálható! Egy jogi szöveg nyelvezete a médián vagy más kommunikációs csatornán való közvetítéskor megváltoztatható, és politikai nyelvvé alakítva

igenis tömegkommunikáció-képessé és befogadhatóvá válik. A politikai nyelvezet ugyanis úgynevezett szektorális nyelv, ami azt jelenti, hogy nincs saját (ezért csak szűk kör által érthető) zsargonja, hanem 13 Rosengren [2004], 163. oldal Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról 15 Erre jó példa a 25. jegyzőkönyv egy része: „Ezt a jegyzőkönyvet a 2710, 2711, 2712 (paraffinviasz és ásványolajviasz), korábbi 27.13 (paraffinmaradékok) és 2714 (palából kivont olajból nyert viasz) Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámú olyan kőolajtermékekre kell alkalmazni, amelyeket a tagállamokban történő felhasználás céljából hoznak be.” Forrás: Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról 16 Mazzoleni [2002], 105. oldal 14 14 populáris szaknyelvekből veszi át szókincsét. A populáris szókinccsel átalakított Európai Alkotmány már olvashatóvá válik az átlagpolgár számára is. Mit is eredményez mindez?

Azt, hogy az Európai Alkotmány szövege önmagában nem kommunikációképes, ezért a nyilvánosságra ható tényezőknek át kell azt alakítaniuk egy egyszerűbb kommunikációs üzenetté. Többek közt ezt a feladatot végzi el a politikai kommunikáció. A politikai kommunikáció, mint Mazzeloni is írja, három színtérre bontható: a politikai rendszer, a média és az állampolgárok színterére. 17 A politikai kommunikáció ún. nyilvánosságdialógus-modellje emellett arra világít rá, hogy milyen egymásba gabalyodó és összefüggő viszonyban vannak ezek a terek: 1. ábra 18 (Érdemes megjegyezni, hogy létezik egy másik modellje is a politikai kommunikációnak (a mediatikus modell), de jelen kutatás szempontjából – mint majd később látni fogjuk – ez a modell áll közelebb a valósághoz.) Fontos kiemelni, hogy a politikai napirendvizsgálat is ugyanezt a három tényezőt elemzi, azaz a parlamenti-pártpolitikai, a média-, és a

közvélemény napirendjét. 19 A politikai kommunikáció – többek közt – akkor sikeres, ha az általa közvetített téma („issue”) megjelenik valamelyik szegmens napirendjén, jobb esetben tematizálja is azt, 17 Mazzoleni [2002], 20-21. oldal Forrás: Mazzoleni [2002], 23. oldal 19 Török [2005] 32. oldal 18 15 ezáltal tud ugyanis hatást gyakorolni a közvéleményére. Ennek megfelelően, amikor azt akarjuk vizsgálni, hogy az Európai Alkotmány kommunikációja hogyan hatott a közvéleményre, akkor ezen három szegmensben megjelenő kommunikációkat, illetve ezen három napirendet magát kell megvizsgálnunk. A következő három fejezet foglalkozik majd ezzel. Dilemmát okoz ugyanakkor, hogy – mint az előző fejezetben leírtam – az EUkommunikáció eltér a hagyományos politikai kommunikációtól a tekintetben, hogy nincs valódi visszacsatolás a sikerességéről (azaz nem követi egy választás vagy népszavazás), így nem, vagy csak kevéssé

kényszerítődik ki, hogy hatékony legyen. Miben is mutatkozik meg ez? Ha csak címszavakban átfutjuk, hogy a szakirodalom szerint melyek a legfontosabb jellemzői napjaink sikeres politikai kommunikációjának, akkor az alábbiakat találjuk: - interaktivitás, many-to-many információ-átadás, a modern médiumok (internet, e-mail, sms) használata 20 - vezéresedés, popularizálódás, tabloidizáció 21 - pszeudo-események rendezése, punditok megjelenése, imázs-építés, spin- doktorok megjelenése, információ menedzsment 22 A három kommunikációs tér vizsgálata során tehát azt is érdemes megnézni, hogy a felsorolt jellegzetességek mennyire jellemzik az Európai Alkotmány és általában az Európai Unió kommunikációját. Látni fogjuk: igen kevéssé Mindez azért jelent problémát, mert a modern politikai kommunikációs eszközök használatának mellőzése az egyik oka lehet egy adott téma iránti érdektelenség kialakulásának. 20

Dányi [2003] Kiss [2003] 22 McNair [2003] 21 16 5. A politikai intézmények kommunikációjának vizsgálata A politikai kommunikáció három vizsgált tere közül elsőként a politikai intézmények kommunikációját tekintem át. Ha megnézzük, hogy mely szervezeteket sorolják hagyományosan a politikai intézmények közé, akkor a pártokat, a kormányzatot és a parlamentet találjuk meg, bár előfordul, hogy a köztársasági elnök és az igazságszolgáltatás intézményei is ide kerülnek. 23 Az Európai Alkotmány magyarországi kommunikációjánál e két utóbbitól eltekinthetünk, mert a köztársasági elnök aránylag gyenge szereplője a magyar közéletnek, a bíróságok és az alkotmánybíróság pedig nem szólalt meg nyilvánosan az Európai Alkotmány ügyében. Ugyanakkor van egy olyan politikai szereplő, amelyiket nem tartalmazza a fenti felsorolás, de jelen esetben kiemelkedő szerepe van, ez pedig maga az Európai Unió mint

teljesen speciális politikai intézmény. Az Európai Uniót Magyarországon annak Delegációja („nagykövetsége”) képviseli, mely 2004. május 1 után az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nevet vette fel. Összefoglalva tehát, ebben a fejezetben a kormány, a parlament, a politikai pártok és az Európai Unió az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos politikai kommunikációját tekintem át. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e vizsgálni azokat a színtereket, „politikai arénákat”, amelyekben ugyan szó esik az Európai Alkotmányról, mégis lehet tudni, hogy az ott folyó diskurzus a közvélemény egy szűk rétegéhez jut csak el. Egy parlamenti vita, amelyről nem számol be a sajtó, egy kormányzati lakosságtájékoztató fórum, amelyen csak néhány tucat ember vesz részt, ugyanúgy a politikai intézmények kommunikációjának része, mint egy sokmilliós reklámkampány a médiában. A kérdés tehát az, hogy a mediatizált

politikai kommunikáció korában mennyire érdemes olyan kommunikációs eseményekkel foglalkozni, melyek nem szivárognak át a médiába, így feltehetően a közvélemény napirendjébe sem. Én úgy vélem érdemes Érdemes, méghozzá azért, mert – mint ahogy a bevezetőben is szó esett róla – ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy miért tudnak keveset az Európai Alkotmányról az emberek, miért nem alakult ki társadalmi vita a kérdésben, miért támogatják az alkotmányt mégis teljes mellszélességgel, szóval, ha minderre kíváncsiak vagyunk, akkor meg kell keresni mindezen jelenségeket kiváltó okokat. Az egyik ok lehet a politikai intézmények, 23 Mazzoleni [2002] 17 leginkább a pártok rossz, illetve nem létező politikai kommunikációja, valamint ezen politikai pártok hallgatólagos megegyezése, hogy nem teszik belpolitikai csatározások témájává az ügyet. A megegyezés, a kompromisszum, a kommunikáció hiánya nem jelenik meg a

médiában, ott csak a látványos események, a viták jelennek meg, az események nem léte nem. Ezért ha csak a mediatizált, széles közönséghez eljutó politikai kommunikációs eseményeket vizsgálnánk, akkor nem látnánk azt, hogy miről nem beszéltek a politikai intézmények, nem látnánk azt, hogy hogyan hallgattak az Európai Alkotmányról. Ennek megfelelően a médiáról szóló, hatodik fejezetben azt nézhetjük meg, hogy melyek azok a témák, melyek eljutottak a közvéleményhez. Ebben a fejezetben pedig azt tekinthetjük át, hogy melyek azok a témák az Alkotmánnyal kapcsolatban, melyek: 1.) Fontos témák, a politikai intézmények mégis hallgattak róluk. (Politikai kommunikáció hiánya.) 2.) A politikai intézmények napirendjére került témák, melyekről azonban nem voltak képesek úgy kommunikálni, hogy eljusson a média vagy a közvélemény napirendjére. (Rossz politikai kommunikáció) 3.) Olyan témák, melyekről a politikai

intézmények kommunikáltak és el is jutottak a médiához és/vagy a közvéleményhez. (Jól működő politikai kommunikáció) 5.1 A kormány 24 A hivatalos megfogalmazás szerint „a kormányzati EU-kommunikációs feladatok koordinálását a MeH-n belül működő EU Kommunikációs Főosztály látja el”. 25 Amikor tehát a kormányzat EU-alkotmánnyal kapcsolatos kommunikációját vizsgáljuk, akkor a Miniszterelnöki Hivatal EU-kommunikációs főosztályának (MEH EUKF) tevékenységét kell elsősorban néznünk. Az Alkotmány kommunikációja már annak aláírása, tehát 2004. októbere előtt megkezdődött Ebben az első szakaszban alapvetően nem a közvetlen, az állampolgárokkal való személyes kapcsolatteremtésen alapuló A fejezet megírásához Gyárfásné dr. Fekete Judit, a MEH EUKF főcsoportfőnökével készített interjú volt segítségemre, 2006. március 28 25

„http://www.mehhu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eukomm20040519html, 2006 március 25. 24 18 kommunikáció folyt, hanem a média szakmai felkészítése és meggyőzése az Alkotmány fontosságáról. Az úgynevezett tematikus háttérbeszélgetések során a különböző médiumok újságíróinak tartottak előadásokat a témával kapcsolatban, hogy később ők az ott megszerzett információkat a saját médiumukban megjelentessék. Ha összehasonlítjuk azt, hogy a beszélgetéseken mely médiumok vettek részt azzal, hogy mely médiumok írtak sokat és színvonalasan az Európai Alkotmányról (lásd a következő fejezetben), akkor egy viszonylag szoros korrelációt vehetünk észre. Ugyanakkor azt is észrevehetjük, hogy a háttérbeszélgetéseken a „mit” és nem a „hogyan” került előtérbe, ugyanis a megjelent cikkek a száraz (bár pontos) tényeket közvetítették, melyek az Unió iránt érdeklődők számára érdekesek lehettek, de az

átlagember figyelmét nem keltették fel. Azaz az információ átadást és nem az emocionális alapú figyelemfelkeltést, a szakszerűséget nem pedig a bulvárosodást erősítették mind a háttérbeszegetések, mind pedig az ezek alapján készült riportok. Ennek előnyeivel és hátrányaival a későbbiekben még részletesen foglalkozunk. A szerződés aláírása előtti kommunikáció második főbb tevékenysége az internetes megjelenésekhez kapcsolódott. A wwweuvonalhu oldalon külön aloldal nyílt a témában, az [origo] portálon pedig chatelési lehetőséget biztosítottak Györkös Péterrel, a Külügyminisztérium főcsoportfőnökével az EU-alkotmányról. Mindezek azt biztosították, hogy nem csak egyoldalú információáramlás történt, hanem lehetőségük nyílt az érdeklődőknek kérdezniük az Alkotmányról. A 7 fejezetben részletesebben lesz szó arról, hogy a közvélemény mely témák iránt érdeklődik az Alkotmánnyal kapcsolatban, így

az EUvonalnak feltett kérdéseket és a chat tartalmát ott fogom vizsgálni. Fontos azonban látnunk, hogy ezek a kommunikációs eszközök alapvetően csak azokat érték el, akik aktívan érdeklődnek a téma iránt, hiszen ezek az interaktív felületek csak azok figyelmét keltik fel, akik amúgy is szokták az ilyen típusú oldalakat böngészni. Az alkotmányszerződés időpontjában jelent meg két egész oldalas TCR hirdetés a Népszabadságban és a Szabad Földben. A hirdetések, melyek inkább szponzorált cikkeknek tekinthetőek, az érthető információközlésre hagyatkoztak, összefoglalva az 19 Alkotmány legfőbb pontjait. A hirdetés/cikk egyedül címválasztásában volt túlzó, így figyelemfelkeltő: „MÉRFÖLDKŐ AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETÉBEN”. 26 2004. október 29 után kezdődött az Alkotmány-kommunikáció második szakasza Dr Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter decemberben tájékoztatta a kormányt az

ezzel kapcsolatos kommunikációs stratégiáról. A stratégia első fele ekkorra – mint fent már írtam – megvalósult. A stratégia második része az Alkotmány értékeinek (demokrácia, kisebbségek, közös gyökerek stb.) közvetítésére, valamint a témával kapcsolatos önálló véleményformálás elősegítésére helyezte a hangsúly. Ebben a részben a civil szervezetek bevonása, közérthető, színes kiadványok terjesztése, az Alkotmányról szóló televíziós műsorok bemutatása, valamint társadalmi vita elősegítése szerepelt. A tervek egy része a francia és a holland népszavazási kudarc után átalakult Érdemes azonban kiemelni, hogy a stratégia szerint a kommunikáció célcsoportjai a szakmai körök és a közügyek iránt érdeklődő lakosság. Azaz a kormány nem tömegkommunikációként képzelte el az Alkotmányról való tájékoztatást, hanem a véleményformálók tájékoztatásaként. A kommunikációs események ezt a célt el

is érhették, ugyanakkor, ha a közvéleménynek az Alkotmányról alkotott képét, tudását, benyomásait vizsgáljuk, és ebben a dolgozatban ezt tesszük (és a közvéleménykutatások is ezt teszik), akkor nyilvánvalóan a szakértői elit felé irányuló kommunikáció eredményei mindebben csak egy nagyon apró részt képviselnek. Mindeközben, ha megvizsgáljuk a kormányzat kommunikációs akcióit, akkor láthatjuk, hogy a kommunikációnak csak az áttételes üzeneteivel találkozhat a lakosság a mindennapjaiban, ugyanis az eredeti üzenetek a szakértők és a média szűrőjén mennek keresztül, ennek megfelelően sokszor átalakulnak, vagy elvesznek. A kormányzat tehát nem használja azokat az eszközöket, amelyeket akár a legkisebb politikai párt is használ politikai kommunikációja során, így a plakátokat, a TVspotokat, a média eseményeket, a politikai marketinget, ugyanakkor két szegmensre, a média menedzsmentre és az információ menedzsmentre

nagy hangsúlyt fektet, és azokat jól alkalmazza. A média menedzsment célja az ingyenes médiaszereplés elérése A hírlevelek, sajtóközlemények, a sajtó háttérbeszélgetés, és általában az újságírókkal való jó kapcsolattartás mind ezt célozza. Az információ menedzsment az információ 26 Szabad Föld, 2004. október 29, 8 oldal 20 „adagolását”, a szoros értelemben vett lakosságtájékoztatást jelenti, amelyet a kormányzat a már említett EUvonal honlappal, információs kiadványokkal lát el. Mi lehet akkor az oka, hogy míg az EU iránt érdeklődő lakosok bármilyen Alkotmánnyal kapcsolatos információhoz könnyen hozzájuthatnak a kiépített hálózat és a kormány Alkotmánnyal kapcsolatos kommunikációs tevékenysége révén, mégis azt láthatjuk majd a továbbiakban, hogy az értékközvetítés és a társadalmi vita gerjesztése – melyek ugyancsak a kormányzat céljai voltak – nem valósultak meg? Véleményem szerint

ennek egyik oka, hogy az EU-kommunikáció során a kormány nem a kommunikációra, hanem az objektív tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt. Azaz - mivel alacsony az érdekeltsége abban, hogy a kommunikáció eredménye az Alkotmány minél nagyobb támogatottsága legyen – így a politikai kommunikáció „visszafogott” eszközeihez, a tájékoztatáshoz nyúl főleg, és nem alkalmaz egyéb PR eszközöket. A meggyőzés helyett a tájékoztatás mint cél egyrészről nagyon támogatandó, másrészről azonban az objektív tájékoztatás ritkán gerjeszt társadalmi vitát és nem képes különböző értékek mentén felsorakoztatni a lakosságot. Mivel a kormánynak – szerepéből adódóan - nincs meg a lehetősége, hogy a politikai kommunikáció teljes tárházát alkalmazza, ezért – mint az Alkotmány kommunikációs stratégiájából is látjuk – csak tájékoztatásra vannak eszközei, többre nincsenek. Ha tehát azt keressük, hogy miért nem alakult

ki vita Magyarországon, akkor egyrészről már most találhattunk egy részválaszt: azért mert a kormányzat a politikai kommunikáció szűk szegmensét használja csupán, csak objektív információt ad át, szubjektívet nem. A másik kérdés kapcsán, miszerint mi élhet az átlag ember fejében az Európai Alkotmányról, nem találunk választ ennek az intézménynek a vizsgálata során, méghozzá azért, mert a MEH EUKF kommunikációja alapvetően a közvetítőknek, multiplikátoroknak, a médiának szólt, közvetlenül nagyon keveset találkozhatott az átlagpolgár a kormányzati kommunikációval. A bevezetőben feltett kérdéseinkre a választ tehát más kommunikációs szereplőknél kell keresnünk. 5.2 A parlament A parlamentnek, mely a képviseleti demokrácia letéteményese, elméletben az egyik legfontosabb intézménynek kellene lenni, ha politikai intézmények kommunikációjáról beszélünk. A pártok vitáinak színhelye, a képviselők

párbeszédének helyet adó aréna ez Természetesen tudjuk, hogy ez csak elméletben igaz, napjainkban mindez már 21 megváltozott, köszönhetően a médiának. Mivel a képviselői beszédek, a „díszlet” és sokszor maguk a képviselők sem televízió-képesek, ezért a média újabban látványosan ignorálja a parlamenti eseményeket. A politikai oldalnak ugyancsak fenntartásai vannak a parlamenttel szemben, hiszen kontrolálatlan körülmények vannak ott: a képviselők beszédét meg lehet zavarni, a média találomra kivágott felvételekkel negatív színben tüntetheti fel a felszólalásokat, az egyoldalú szónoklatok helyett vitára kényszerülnek a felek, amely viták bemutatása gyengítik a választóknak szóló üzeneteket. A parlament szerepének csökkenése a politikai kommunikációban esetünkben is igen látványos. Mint majd ebben a fejezetben látni fogjuk, négy alkalommal foglalkozott 2003 óta az Országgyűlés hosszabb terjedelemben az

Európai Alkotmány kérdésével. Ezek olyan alkalmak, amikor mind a négy párt és a függetlenek is kifejtették álláspontjukat a szerződéssel kapcsolatban. Megvizsgálva ugyanebben az időszakban a médiát, azt tapasztalhatjuk, hogy maximum néhány mínuszos hírben jelentek meg a Parlamentben elhangzottak. 27 Azaz hiába a politikai kommunikáció és a választópolgárok felé küldött üzenetek színhelye a parlament, médiatámogatás nélkül ez nem jut el az állampolgárokig. Nézzük meg a következőkben, hogy hogyan is foglalkoztak a képviselők az Alkotmánnyal, és hogy eljutott-e az üzenetük a lakosságig. Az Országgyűlési Napló tanúsága szerint 2003 és 2006 között 60 alkalommal szólaltak fel a képviselők az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban. Tizenhat alkalommal szólalt fel a FIDESZ, tizennégy alkalommal az SZDSZ, kilenc alkalommal a kormány valamelyik tagja, hét alkalommal az MSZP, ugyancsak hét alkalommal az MDF és a

független képviselők. A témákat tekintve 24 felszólalás szól a kereszténység és az Alkotmány kérdéséről, tizenkilenc a kisebbségekről, tíz pedig a népszavazás általi ratifikációról. A NyugatEurópában egyik legfontosabb kérdésként számon tartott és nagy vitákat kiváltó szociális Európa versus liberális szabadpiac vitát csak egyetlen képviselő említi meg egy félmondatban. 27 Lásd I. melléklet 22 Az első jelentősebb vita a képviselők között az Alkotmány és a kereszténységre való hivatkozás témakörében tört ki 2003. október 6-án 28 Font Sándor MDF-es képviselő „A Magyar Kormány felkéréséről az Európai Unió alkotmányával kapcsolatos álláspontja ügyében” című indítványában szerette volna a kormányt felkérni, hogy a kormányközi konferencián álljon ki a kereszténység Alkotmányban történő rögzítése mellett. A Fidesz támogatta, az SZDSZ ellenezte, az MSZP pedig semlegesnek mutatkozott a

kérdésben. A szavazás során végül elvetették az indítványt Az indítvány és annak időpontja két érdekes dologra mutat rá. 2003 októberében már több mint egy éve a média napirendjén volt az alkotmánytervezet, mégis ekkor történt meg az első felszólalás a kérdésben. Másrészről a kereszténység körüli vita a sajtóban és a közvéleményben ekkor már lassan tíz hónapja gyűrűzött, azaz elég lassan jutott el a képviselőkig a téma fontossága. Ez utóbbira ugyanakkor lehet az is magyarázat, hogy 2003. októbere volt az első alkalom, amikor a kormány valóban tehetett is valamit az ügy érdekében, hiszen ekkor kezdődött az olasz EU-csúcs. A következő vita a dokumentumról 2004. október 5-én volt 29 Ekkor kért a kormány felhatalmazást az országgyűléstől, hogy három héttel később aláírhassa Rómában az Európai Alkotmányról szóló szerződést. Bársony András államtitkár expozéjában kifejtette a szerződés

történelmi voltát, valamint a magyar sikereket a dokumentum megszövegezésével kapcsolatban. Az általános vitában a FIDESZ is történelminek nevezte az eseményt, ugyanakkor javasolta egy jegyzőkönyv csatolását a magyar kormány részéről, melyben pontosítják a kisebbségek kifejezés értelmezését. Az SZDSZ az Alkotmányban található európai értékek fontosságát hangsúlyozta, valamint kezdeményezte, hogy a ratifikálás egy összeurópai népszavazás keretében történjen meg. Az MDF mind a kisebbségek mind a kereszténység kapcsán elégedetlenségét fejezte ki. A függetlenek közül Körömi Attila szólalt fel többször is a vitában, ő a JOBBIK nevében Unió- és így Alkotmány-ellenes álláspontot képviselt. A képviselő népszavazást javasolt az Országgyűlésnek a parlamenti ratifikáció helyett. A vita lezárásaképpen a kormány álláspontja az volt, hogy a népszavazás alkotmányellenes lenne (nemzetközi szerződésekből

fakadó kötelezettségeinket nem lehet népszavazás tárgyává tenni). Ugyancsak ellenezte a kormány a FIDESZ jegyzőkönyv javaslatát, 28 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naploulnap felsz?p uln=92&p ckl=37&p stilus=, 2006 március 25. 29 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naploulnap felsz?p uln=171&p ckl=37&p stilus= , 2006. március 25 23 mivel az pont az ellenkező hatást érné el, gyengítené Magyarország későbbi mozgásterét az Alkotmány értelmezése során. A következő – sajtóval foglalkozó – fejezetben majd látni fogjuk, hogy az egyes frakciók és képviselők fenti álláspontja hogyan jelent meg a médiában. Magáról a parlamenti vitáról viszont mindössze a Magyar Nemzet és az M1 Híradója számolt be röviden. 30 A kormány és a FIDESZ álláspontját megismerhette a közvélemény a Magyar Demokrata kivételével minden újságból. Az SZDSZ ötlete az összeurópai népszavazásról csupán a

Népszabadságban megjelent olvasói levél kapcsán juthatott el a lakossághoz. A független képviselő véleményét a népszavazásos ratifikációról semelyik médium nem említette meg, holott a Magyar Demokrata és néha a Magyar Nemzet álláspontja is hasonló Körömi Attila álláspontjához. Az alkotmányszerződés aláírásáról szóló részletes vitát egy héttel később tartották meg a Parlamentben. 31 A részletes vitában az általános vitához hasonló érvek hangzottak el mind a kormány, mind a négy párt, mind a függetlenek oldaláról. Ezt követte a szavazás, mely lényegében azt mutatta, hogy mely képviselő ért egyet az Alkotmánnyal a jelen formájában. 32 A szavazás során 276-an szavaztak igennel, 19-en nemmel és 16an tartózkodtak A nem szavazók közt volt a FIDESZ KDNP-s képviselői, a függetlenek és (tévedésből) egy SZDSZ-es képviselő. A FIDESZ frakciót váratlanul érte a KDNPsek „kiszavazása”, akik – bár

általánosságban támogatták - azonban a kereszténységre való utalás hiánya miatt az utolsó pillanatban elutasították a szerződést. 33 Az MDF és három fideszes képviselő tartózkodott a szavazásnál, ez utóbbiak közt volt az uniós csatlakozást ellenző Dr. Simicskó István is Furcsa módon az Alkotmány aláírására feljogosító parlamenti aktusról a médiában semmilyen komolyabb hír nem jelent meg. Érdekes módon a FIDESZ „nem” szavazatai és az MDF tartózkodása sem a belpolitikában, sem a sajtóorgánumokban nem nyitott támadási felületet, sem a kormányoldal, sem a média nem kérdezett rá a „nem” 30 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=244034&rvt=2&pos=270&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 31 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naploulnap felsz?p uln=172&p ckl=37&p stilus=, 2006 március 25. 32 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy szavszav lap egy?p

szavdatum=2004101817:10:07&p s zavkepvszav=T&p ckl=37, 2006. március 25 33 Margitay Beátaval, a FIDESZ uniós szakértőjével készített interjú alapján, 2006. március 10 24 szavazatok okára. Mindez azért érdekes, mert – még ha fideszes forrásból utólag sikerült megtudni a racionális okokat – akkor ez nem volt nyilvánvaló a közvélemény számára, és magas labda lehetett volna az MSZP számára kritikák megfogalmazására. Mivel ez nem történt meg, ezért újabb bizonyítékát tapasztalhatjuk az EU-val kapcsolatos belpolitikai konszenzusnak. Novemberben a miniszterelnök ismertette az aláírt Alkotmány fontosságát, majd 2004. december 1-jén megkezdődött az általános vita a ratifikációról. Az éjszakába húzódó ülésen lényegében a megszokott felállásnak lehettünk szemtanúi. A FIDESZ és az MDF két módosító javaslatában indítványozta, hogy az Országgyűlés a ratifikációs határozatot egészítse ki a kisebbségek

kifejezés értelmezésével, valamint a kereszténység említésével. Az MSZP továbbra is semleges maradt a kérdésben, az SZDSZ pedig a vallás említését ellenezte. Körömi Attila és Kelemen András független képviselők pedig továbbra is népszavazás útján történő ratifikáció mellett kardoskodtak. 34 A módosító indítványok közül a kisebbséggel kapcsolatosat elfogadta az Országgyűlés, a kereszténységgel kapcsolatosat elvetette. A zárószavazásban az októberi szavazáshoz hasonló eredmény született. A vita érdekessége volt, hogy minden párt képviselője folyamatosan kiemelte, hogy mennyire egyetértenek a kérdésben és mennyire jó volt együttdolgozni a többi párttal. Ritkán látható barátságos hangnemben beszéltek egymásról kormánypárti és ellenzéki képviselők. A vita másik visszatérő momentuma az volt, hogy hangsúlyozták a képviselők az állampolgárok tájékoztatásának fontosságát, ígéretet

téve a tájékoztatás mielőbbi megkezdésére. Az Európai Alkotmány utoljára a francia népszavazást követően került a Parlament napirendjére, amikor minden párt prominense sajnálatát fejezte ki a népszavazás bukása kapcsán. Itt Gyurcsány Ferenc is felszólalt, akinek beszédét megjelentette a 168 óra Összefoglalva a Parlament kapcsán tapasztaltakat kijelenthetjük, hogy három párt között alapvetően egyetértés uralkodott az Európai Alkotmány kapcsán és az MDF is egyetlen kérdés miatt tartózkodott. Sok valóban fontos kérdés, melyről más országokban heves diskurzust folytattak, egyáltalán fel sem merült az Országgyűlésben. Egyedül a kereszténység kérdésében volt kisebb nézetkülönbség az SZDSZ és a 34 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naploulnap felsz?p uln=192&p ckl=37&p stilus=, 2006 március 25. 25 jobboldali pártok között. Ugyanez a vita azonban már egy évvel korábban „lejátszódott” a

sajtóban és lakosság egy részének körében, így hírértéke és érdekessége nagyon kis mértékű volt. A független képviselők javaslatával nem értett egyet semelyik párt sem, így bár Alkotmány-ellenes véleményükkel több újság is azonosult, ezen a téren sem bontakozott ki hosszabb vita sem a parlamentben sem a médiában. A négypárti egyetértés nyilvánvalóan nem illett be a média számára fontos események közé, így – összehasonlítva a parlamenti felszólalásokat és az adott időszak médiahíreit – megállapíthatjuk, hogy az Országgyűlésben történtek nagyon kis mértékben szivárogtak csak be a sajtóba. 35 Kijelenthetjük mindezek alapján, hogy a parlamenti események kommunikációs szempontból szinte semmilyen hatást nem gyakoroltak a lakosságra. 5.3 A pártok Általában elmondható, hogy a politikai intézmények közül a pártok kommunikációja a legjelentősebb, ők költik erre a legtöbb pénzt, ezek azok a

szervezetek, melyek leginkább kiaknázzák a politikai PR-ban és a médiahirdetésekben rejlő lehetőségeket. Mindez egy konfliktusos kérdés esetén vagy a parlamenti választások előtt igaz lehet, ugyanakkor az EU-alkotmánnyal kapcsolatban a pártok kommunikációja minimális volt. Az előző részben már látható volt, hogy a parlamentben milyen témák kerültek napirendre, és az is, hogy erről mennyire visszafogott vita alakult ki. Azt is láthattuk, hogy az alkotmánnyal kapcsolatban terítékre kerülő témák száma mennyire alacsony volt. A pártok azonban a Parlamenten kívül még kevesebbszer szólaltak meg a témában, mint az Országgyűlésen belül. Az MSZP-ből Dr. Vastagh Pál szólalt fel legtöbbször a téma kapcsán, több helyen „kampányolt” az Alkotmánnyal kapcsolatban, bár ezek kevéssé érték el a közvélemény ingerküszöbét. A legtöbb emberhez a Népszabadságban megjelent két írása – egy interjú és publicisztika –

juthatott el. 36 Mindkettő rendhagyó abból a szempontból, hogy az Alkotmányt annak értékei felől közelítette meg, bemutatva a dokumentum szociális vonatkozásait. Rajta kívül sem a politika, sem a média, sem a civil szervezetek erre a nagyon fontos, értékteremtő tartalmára nem világítottak rá a szerződésnek. 35 36 Lásd I. melléklet! http://www.nolhu/cikk/128926/; http://wwwnolhu/cikk/346997/, 2006 március 25 26 Hozzátehetjük: nem is véletlenül, ugyanis sem reakció, sem vita, sem ellenvélemény nem született az ügyben (ellentétben Franciaországgal, Nagy Britanniával és Hollandiával, ahol az Alkotmány ezen vonatkozása volt az egyik központi kérdés.) Az érdektelenség jelezte a médiumoknak, hogy azok a kérdések, melyek posztmateriálisak, ráadásul vita sincs körülöttük nem érdekesek, így nem is vették napirendre többet. Vastagh Pál cikkein kívül több helyen felhívta a figyelmet egy négypárti roadshow fontosságára,

melynek keretében együtt tájékoztatják az embereket az Alkotmányról Az ötlet a francia népszavazás és a közelgő magyar választások miatt meghiúsult. Vastaghon kívül Kovács László és Lévai Katalin írt még cikket a Népszabadságba és a 168 órába, ezen kívül az MSZP más formában nem foglalkozott a témával. A FIDESZ-en belül Szájer József volt a téma felelőse, ő aktívan kampányolt a kereszténység Alkotmányba foglalása mellett, mely téma végül az egyetlen politikai töréspont lett a pártok között. Szájer több alkalommal interjút adott különböző médiumoknak, gyakran beszélt az Alkotmány kérdéséről. A kérdésben Orbán Viktor és Németh Zsolt is sokszor megszólalt, jelezve a téma fontosságát. Mindketten a kisebbségek és a kereszténység témájával foglalkoztak, valamint megemlíttették az EUs elit és az európai nép közötti egyre jelentősebb távolságot. Ugyanakkor ezen túl a Fiatal Demokraták sem

folytattak semmilyen más kommunikációt (lakossági gyűlés, konferencia stb.) a témában Az SZDSZ egyértelmű álláspontot alakított ki a kereszténység kérdésében, és ez az egy téma maradt a fő üzenetük is. A párt volt az egyetlen azonban, amelyik bevonta az Alkotmány kérdését az európai parlamenti választások kampányába, az interneten ugyanis az Alkotmánnyal kapcsolatos liberális, szocialista és konzervatív véleményeket mutatta be. Az SZDSZ-hez csak részben kötődő Liberális Fiatalok Egyesülete konferenciát szervezett az Alkotmány jövőjéről. Az MDF ugyancsak a kereszténység és a kisebbség kérdésében alakított ki markáns támogató véleményt, ráadásul tartózkodott az Alkotmány ratifikációjánál, ugyanakkor erről semmilyen médiahír nem jutott el a lakossághoz, és az MDF sem „verte nagydobra”, így ez az esemény visszhang nélküli maradt. 27 A parlamenten kívüli nagyobb pártok (MIÉP, JOBBIK, Munkáspárt)

ellenezték az Európai Alkotmányt, azonban véleményük ugyancsak nem jutott el a lakosságig, mert a média egyáltalán nem számolt be róluk, és maguk a pártok sem szerveztek semmilyen kommunikációs eseményt véleményük népszerűsítésére. Már ezen fejezet rövidségéből is látszik a politikai pártok alacsony aktivitása az Alkotmány témájában. Ennek legfőbb oka a már emlegetett hallgatólagos konszenzus, mely a parlamenti pártok között van, miszerint az európai uniós kérdések nem képezik komolyabb belpolitikai viták tárgyát, még akkor sem, ha véleménykülönbség van a felek között. A konszenzus sokszor említésre került az egyes pártok politikusainak beszédeiben is. 37 Ráadásul az uniós csatlakozás és az EP választások miatt az EU témája már sokat szerepelt a napirenden, így nem is tartották érdemesnek a politikusok, hogy ezzel előhozakodjanak. A belpolitikai konszenzus tehát az egyik legfőbb oka annak, hogy nem alakult

ki a társadalomban vita a kérdésről, és így a tájékozottság szintje is alacsony maradt. 5.4 Az Európai Unió 38 Az Európai Unió, amely nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai szervezet is, aktívan kommunikál az uniós országok lakosságával. A szóvivők, a sajtótájékoztatók, a kommunikációs főosztály kampányai, az EU-csúcsok mint médiaesemények mind-mind arra szolgálnak, hogy a lakosok megismerjék és elismerjék a szervezet tevékenységét. Mivel jelen dolgozat kifejezetten a magyarországi kommunikációval foglalkozik, ezért az EU sokrétű kommunikációs tevékenységéből most csak annak magyarországi képviseletének működését vizsgáljuk. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az EU brüsszeli, vagy más tagországokban folytatott kommunikációs tevékenysége is befolyással lehetett a magyar közvéleményre. Hivatalos nevén az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az, melynek feladata „az Európai Bizottság politikáinak,

lépéseinek, véleményeinek, a vele kapcsolatos 37 Pl: Vastagh Pál, 2005. április 20 http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=216&p felsz=110&p s zoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=110, 2006. március 25 38 A fejezet megírásához Szuly Kingával, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének politikai tanácsadójával készített interjú volt segítségemre, 2006. március 28 28 eseményeknek a közvetítése a magyar média, a társadalmi és gazdasági körök és a nyilvánosság felé”. 39 A Képviseletnek szűkös költségvetése volt az Alkotmány népszerűsítésére és a tájékoztatásra, az Európai Bizottság ugyanis a lakosságszám és egyéb szempontok (például, hogy lesz-e népszavazás) alapján differenciálva döntött a tevékenységhez rendelt összegről. Ez alapján Magyarország 158 ezer eurót, azaz mintegy 40 millió forintot kapott erre a célra. A limitált összeg

behatárolta Képviselet mozgásterét is, így néhány kisebb projektet tudott csak megvalósítani. A kommunikációnak két nagy típusa volt: a központi elemek és a helyi elemek. A központi elemek közé a Brüsszelben készült szórólapok, tájékoztató füzetek, PRajándékok tartoztak. 15 ezer példány érkezett az Európai Alkotmányból is magyar nyelvű könyv formájában, melynek azonban a jelentős része a mai napig még nem jutott el a lakossághoz. A központi kommunikáció része volt az „1000 vita Európáról” program, melynek célja az volt, hogy az Alkotmány kérdéséről összesen 1000 alkalommal vitatkozzanak Európa-szerte. Magyarországon elvileg 25 vitát kellett volna rendezni, és ezeket regisztrálni a program weboldalán 40, azonban ebből egy sem valósult meg. A kommunikáció helyi elemei közé tartozott a különféle civil csoportok brüsszeli tanulmányútjának finanszírozása, az „Alkoss kéket” című művészeti pályázat

fiataloknak, civil szervezeteknek szóló pályázatok és egy konferencia megszervezése. A tevékenységekről elmondhatóak, hogy nagy részük nem konkrétan az Európai Alkotmánnyal foglalkozott, hanem ennél jóval tágabban, Európa jövője volt a központi téma, ugyanakkor nagy érdeklődés övezte azokat. A kommunikációs tervekben a francia és a holland „nem” változtatásokat eszközölt. Az Európai Unión belül is elindult egy vita, az Európai Bizottság és az Európai Parlament eltérő véleményen volt az Alkotmány jövőjét és a folytatást illetően. A bizonytalanság ezzel kapcsolatban jelenleg is tart, ugyanakkor egy új kommunikációs terv már született, a Democracy-Debate-Dialogue hármason alapuló D-terv, melynek azonban hangsúlyozottan nem az Alkotmány népszerűsítése, hanem a társadalmi párbeszéd erősítése a célja. 39 www.euhu, 2006 március 25 http://europa.euint/constitution/1000debates/indexcfm?page=dsp content page&lng

id=1, 2006 március 25. 40 29 Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tehát egyrészről pénzügyi tekintetben is szűk mozgástere volt, másrészről nem rendelkezett azzal a médiatámogatással, amivel minden más politikai intézmény (parlament, pártok) rendelkezik, így lehetőségeihez képest ugyan viszonylag jelentős, az egész társadalom szempontjából viszont elenyésző számú emberhez ért el a kommunikációja. 30 6. A média kommunikációjának vizsgálata „Az a politika, amely nem jelenik meg a médiában, politikai marginalitásnak számít”41 írja Castells. Általánosan elfogadott vélemény, hogy napjaink nyilvánossága mediatizált, ezért az Európai Alkotmány kommunikációjának és az Alkotmány emberekben élő képének megállapításakor kiemelt hangsúlyt kell fektetni a média rendszerének vizsgálatára. Mely eszközök is tartoznak a média rendszerébe? A televízió, a rádió, a sajtó, a könyv, a mozi,

valamint az új médiumok, úgymint az internet, a wap és az sms. 42 Melyek lehetnek ezek közül a témám kapcsán is relevánsak? Az Eurobarometer kutatása szerint az alábbi médiumokból szerzi a magyar lakosság az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit: 2. ábra 43 Az ábrának megfelelően a televíziókat, a napilapokat, a rádiókat, a folyóiratokat és az internetet tekintem át az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban. Mivel nem egy konkrét célcsoportra (például döntéshozókra), hanem a széles tömegekre gyakorolt hatást szeretném vizsgálni, ezért kénytelen vagyok – tudom kissé önkényesen - meghúzni egy 41 Idézi: Tóth és Török [2002] 9. oldal Mazzoleni [2002] 24. oldal 43 Forrás: http://www.europaeuint/comm/public opinion/archives/eb/eb63/eb63 enhtm, 2006 március 25. 42 31 határt. Az a médium tehát, amely nem országos terjesztésű, nincsen külön politikával foglalkozó rovata és nem ér el legalább 100 ezer embert, az nem kerül

be a vizsgálatom tárgykörébe. (Így például a könyv és a brosúra mint médium teljes egészében kiesik, ugyanis az Európai Alkotmányról nem született nagy példányszámú ilyen típusú nyomtatott mű.) A média vizsgálatát minden esetben 2003 januárjától kezdem, ezelőtt ugyanis nem jelent meg a napirenden az Európai Alkotmány kérdése. A vizsgálat záró időpontja 2006. márciusa Az alábbi táblázat foglalja össze az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos legfontosabb eseményeket. A táblázat segítséget nyújt abban, hogy megvizsgáljuk, hogy a hírek mekkora része jutott át a média „kapuőrzőin”, másrészről, hogy mely hírek és milyen esetleges torzításban kerültek a közvélemény elé. Az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos események, 2003-2006. Időpont 2003. június 20 Téma Valéry Giscard d’Estaing az Európai Tanács elé terjeszti az alkotmánytervezetet. 2003. július 10 Az Európai Konvent véglegesíti az

alkotmánytervezetet. 2003. július 18 Az Európai Konvent bejelenti a kész alkotmánytervezetet és átadja az olasz elnökségnek. 2003. október 4 Megnyílik az Alkotmányt áttekintő kormányközi konferencia. 2003. december 12- Az Európai Tanácsnak nem sikerül megegyeznie az Európai 13. Alkotmány végleges szövegéről. 2004. május 17 Újrakezdődik a tárgyalás az Alkotmányról Írországban. 2004. június 17-18 Megszületik a végső megállapodás az Európai Alkotmányról. 2004. október 29 Rómában aláírják a Szerződést az Európai Alkotmány létrehozásáról. 2004. december 1 A Fidesz módosító javaslatokat nyújt be az Országgyűlésben. 2004. december 20 A Magyar Országgyűlés ratifikálja az Európai Alkotmányt. 2005. január 12 Az Európai Parlament megszavazza az Európai Alkotmányt 2005. február 1 A szlovén parlament ratifikálja az Alkotmányt. 2005. február 20 A spanyol népszavazáson az Európai Alkotmányt

támogatók győznek. 2005. április 19 A görög parlament ratifikálja az Alkotmányt. 2005. május 11 A szlovák parlament ratifikálja az Alkotmányt. 2005. május 11 és Az osztrák alsó- és felsőház ratifikálja az Alkotmányt 32 25. 2005. május 12 és A német alsó- és felsőház ratifikálja az Alkotmányt 27. 2005. május 29 A franciák népszavazáson elutasítják az Európai Alkotmányt. 2005. június 1 A hollandok népszavazáson elutasítják az Európai Alkotmányt. 2005. június 30 A ciprusi parlament ratifikálja az Alkotmányt. 33 6.1 A napilapok vizsgálata A magyar országos napilapok közül a három legolvasottabb a Blikk, a Népszabadság és a Magyar Nemzet. A terjesztett példányszámok alapján a Blikk az első (255 992 példány), azt követi a Népszabadság (162 949 példány) és a Magyar Nemzet (73 779 példány). A többi országos napilap nem éri el a 30 ezres példányszámot sem Ezek alapján ennek a három

sajtóterméknek a cikkeit vettem tartalomvizsgálat alá. Itt érdemes megjegyezni, hogy a médiának két fő funkcióját szokták meghatározni politikai kommunikációs szempontból: a politikai üzenetek közvetítését és a politikai üzenetek írását. 44 Ez azért fontos, mert a napilapok vizsgálatánál majd jól látható, hogy mekkora különbség van abban, hogy a két funkció közül melyikre helyezik a hangsúlyt az egyes újságok az Alkotmány ügyében. 6.11 Blikk Általában a médiumok tartalomelemzésénél nem szokott szerepelni a Blikk, hiszen nem tartozik az úgynevezett „minőségi napilapok” közé. Ugyanakkor mivel a legolvasottabb újságról van szó, melynek napirendjén a politika is szerepel, nagyon fontosnak tartom az újság elemzését, hiszen ez a sajtóorgánum jelentős hatást gyakorol a politikával kevéssé foglalkozó polgárok véleményére. A Blikk 2003 és 2006 között kilenc alkalommal foglalkozott az Európai Alkotmány

témájával. Összevetésképpen ugyanezen időszak alatt a Népszabadságban 114 cikk, a Magyar Nemzetben pedig 129 cikk jelent meg a témakörben! A blikkbeli cikkek kivétel nélkül mindig az előkelő második oldalon jelentek meg, mely oldal a politika/külpolitika oldala a bulvárlapban. Az első cikk azt követően jelent meg a Blikkben, hogy elkészült az alkotmányszerződés. 45 Mint majd látni fogjuk, ez azt mutatja, hogy az újság hónapokkal később kezdett el a témával foglalkozni, mint más médiumok. Az Alkotmány tartalmát összefoglalni hivatott cikk három témát emel ki: az Európai Tanács két és fél évre megválasztott elnökét, a kereszténység körüli vitát, illetve az Európai Bizottság létszámát. A cikk címe: „Blair lehet az Európai Unió szuperelnöke” nagyon jó példa a 44 45 McNair [2003] Blikk, 2003. június 20 34 vezéresedés jelenségére, azaz, hogy a politikai kommunikációban a szervezetekről

áttevődnek a személyekre a hangsúlyos üzenetek. Nyilvánvalóan a bulvármédiában könnyebben elmagyarázható az Európai Tanács működése, ha egy konkrét személyhez, illetve leegyszerűsített megszemélyesítéshez („szuperelnök”) kötjük. A cikk hangvétele semleges, informatív, bár egy kisebb hibát elkövet, ugyanis Európa Tanácsot ír Európai Tanács helyett. Az Alkotmányról a következő hír több mint egy évvel később, az Alkotmány aláírását követően jelent meg. Az „Európa új alkotmányt kapott” című cikk 46 a római ceremónia eseményeiről számol be, főleg a lényegtelen érdekességeket kiemelve (kommandósok a háztetőkön, az aláírás helyszíne, a különleges toll, amivel aláírtak a szerződést stb). A cikk mellett - kiegészítésképpen - felsorolásra kerül öt tény, amit alapszerződésről tudni kell, melyek közt szerepel a magyar politikai napirenden megjelent két kérdés (a kisebbségek, illetve a

kereszténység), ugyanakkor nem esik szó az emberi jogokról, az uniós állampolgárságról vagy az EU szimbólumairól. Ezt követően már csak decemberben jelent meg írás 2004-ben az EU-alkotmányról, amikor egy mínuszos hírben tudósítottak, hogy a parlament ratifikálta azt. 47 A következő öt cikk egymás után jelent meg 2005. május 25 és június 3 között az Alkotmánnyal kapcsolatos francia népszavazásról. Ez azt jelenti, hogy minden második nap, ismétlődően jelent meg írás az Alkotmányról, azaz egy hétig folyamatosan a napirenden tartotta az újság a témát. Ennek oka, hogy az ügy jól megfelelt azoknak a sajátosságoknak, melyekkel a napirendre kerülő issue-k általában rendelkeznek, 48 azaz konfliktus volt körülötte (alkotmánypártiak versus az alkotmány elvetői), az ügy különleges, könnyen áttekinthető és ugyanakkor negatív szenzáció volt (expozíció). A téma fontosságát mutatta, hogy José Manuel Barroso, Jaques Chirac

és Gyurcsány Ferenc is megszólalt a népszavazást követően. A korai nyári „dömping” után már csak egy alkalommal esett szó az Európai Alkotmányról a Blikkben. 49 Az „Ennél többet vártunk az Európai Uniótól” című egész oldalas írás az Unió negatív oldalát mutatja be az egyéves tagságunk „apropóján”, 46 Blikk, 2004. október 30 Blikk, 2004. december 21 48 Török [2005] 20. oldal 49 Blikk, 2005. június 18 47 35 köztük a népszavazások okozta válságot is. A cikk érdekessége, hogy semmilyen aktualitáshoz nem köthető, hiszen Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Unióhoz, az írás pedig 2005. június 18-án jelent meg Sokkal inkább az előző hetekben a népszavazással kapcsolatos cikkekkel megalapozott negatív hangulatot akarta meglovagolni. Összefoglalva elmondható, hogy a Blikk rendkívül keveset foglalkozott az Európai Alkotmány témájával, és főleg a legfontosabb aktuális eseményekhez kötődően. A

francia népszavazáshoz kapcsolódóan viszont hosszabban napirenden tartotta a témát. A cikkek hangvétele tárgyilagos volt, bár nyilvánvalóan minden alkalommal magán viselte a bulvárelemeket. Az Alkotmánnyal kapcsolatos cikkek kisszámú megjelenése jól mutatja, hogy egy tabloid jellegű lap számára mennyire nehezen feldolgozható az Európai Alkotmány kérdése, mennyire nem populáris annak kommunikációja. Az átlag Blikk olvasó ezért csak a francia népszavazás kapcsán alakíthatott ki magának álláspontot az Alkotmányról, ezek alapján is csak annyit állapíthatott meg, hogy az egy politikailag fontos dokumentum. Ezt támasztja alá, hogy ezekben a cikkekben az alábbi módon hivatkoznak a szerződésre: „az EU alkotmányának elutasítása válságba sodorhatja az egész Uniót” 50, „ha a franciák elutasítják az alkotmányt, annak mi fizethetjük meg az árát”, „Francia voksoktól függ az unió jövője” 51. Az Alkotmányról az érdemi

kommunikációt tehát a média más szereplőitől kell várnunk. 6.12 Népszabadság A Népszabadság - a Blikkel ellentétben – 2003 óta folyamatosan, szinte hetente jelentetett meg írásokat az EU-alkotmánnyal kapcsolatban. Összesen 114 olyan cikk jelent meg az újságban, amelyben nem csak említés szintjén található meg az Európai Alkotmány, hanem komolyabban foglalkozik is a szerződéssel. A Népszabadságban alapvetően két újságíró Szőcs László (brüsszeli tudósító) és Pócs Balázs (uniós szakértő) írt cikkeket a témában, ezért az ő stílusuk, válogatásuk, szakértelmük alapján tájékozódhatott az átlag Népszabadság-olvasó az Alkotmányról. A megvizsgált három év során négy nagy témával foglalkozott a napilap: a francia népszavazás kérdésével (33 50 51 Blikk, 2005. május 27 2 oldal Blikk, 2005. május 29 2 oldal 36 alkalommal), a kereszténységre és Istenre való hivatkozással (10 alkalommal), az Alkotmány

konkrét felépítésével és tartalmával (9 alkalommal) és a kisebbségek kérdésével (6 alkalommal). Ezek tehát azok a fő témák, amelyekről ismétlődésük és hangsúlyos szerepük miatt mélyebb ismereteket szerezhettek az újságolvasók. Nézzük meg a következőkben, hogy hogyan is kommunikált ezekről a témákról az újság. 6.121 Francia népszavazás az Alkotmányról A francia népszavazással kapcsolatos konfliktus, miszerint előfordulhat, hogy leszavazzák az állampolgárok az Európai Alkotmányt 2005. március 26-án jelent meg az újság napirendjén. 52 A Népszabadság-olvasók számára ráadásul egy pozitív felütéssel, hiszen a cikk címe az volt, hogy „Medgyessy az EU-alkotmány mellett korteskedik”. Ez volt ráadásul az első alkalom a Népszabadságban, hogy jelentős magyar közéleti személyiség az Alkotmánnyal kapcsolatban nyilatkozott. Ezen cikket követően eleinte hetente foglalkozott a május 29-i referendummal az újság, majd

egyre intenzívebben, végül május 9. és június 9 között szinte mindennap terítéken volt a kérdés. Jól érzékelhető íve volt az ügynek, hiszen március és május vége között ráhangolta az olvasót arra az álláspontra, hogy ha elutasítják a franciák az Alkotmányt, akkor az végzetes az Unió számára. A legjellemzőbb (emocionális) mondatok a következők voltak: „Európa élete forog kockán” 53, „a tolószékes Unió réme” 54, „Veszélyben az integráció” 55. Némileg meglepő lehet ezen mondatok stílusbeli hasonlósága a Blikkben található idézetekével (lásd az előző fejezet végén), holott a Népszabadság távolról sem mondható tabloid jellegű lapnak. Mi lehet az oka mégis annak, hogy blikkes stílusú, érzelmekre apelláló mondatokat találunk a Népszabadságban? Feltételezésem szerint a Népszabadság újságíróira itt a francia sajtó hasonló stílusú cikkei hatottak. Franciaországban ugyanis tudatos eszköz volt,

hogy a végveszély rémképével fenyegessék meg a hezitáló vagy „nem”-re voksoló választópolgárokat, így próbálva meg a többséget az „igen”-re buzdítani. Maga Népszabadság is írta április 28-i számában, hogy „a [francia] választók zöme egyelőre úgy érzi: nincs is igazán tétje a 52 http://www.nolhu/cikk/356608/, 2006 március 25 http://www.nolhu/cikk/358399/, 2006 március 25 54 http://www.nolhu/cikk/358538/, 2006 március 25 55 http://www.nolhu/cikk/359375/, 2006 március 25 53 37 szavazásnak - az alkotmány bukása korántsem katasztrófa, legfeljebb csak kellemetlenség”. 56 Nyilván ezt a közhangulatot próbálta befolyásolni a francia sajtó, melynek a stílusát vette át (eleinte kritika nélkül) a Népszabadság is. Mit eredményezett mindez? Az újság olvasói egy hónapon keresztül olvasták, hogy az Alkotmány francia elutasítása esetén vége lesz az Európai Uniónak. Majd május 30-án megjelenik a cikk:

„Franciaország nemet mondott az Európai Unió alkotmányára”. 57 Logikusan vonhatta le a következtetést az átlagolvasó, hogy eszerint megbukott az EU. Bár erről nem készült reprezentatív felmérés, de e sorok írója sok tucat emberrel beszélt EU-s tájékoztató rendezvényeken, akik azzal fordultak hozzánk, hogy minek is tájékozódjanak az EU-ról, ha egyszer úgyis mindjárt megszűnik. 58 A francia „nem”-mel, azaz 2005. május 29 után lépett a második szakaszába az ügy, amikor az újság finomítva addigi cikkeit elkezdett arról írni, hogy nem is történt tragédia a népszavazás miatt. „Álbotrány túldramatizált kiadásban" 59 – tanulságos "cikkcím-fordulat” az Alkotmány francia elutasításáról a június 1-i Népszabadságban. A „kármentő akció” a holland események miatt hamar elül, bár sok próbálkozást lehet látni ebben az időszakban, hogy finomítsák az addigi vészhangulatot. Júniustól aztán egyre

láthatóbb jelei vannak az érdeklődés hanyatlásának (bár megjelenik néhány cikk „most mi lesz, hogyan tovább?” témában 60), egészen június 18-ig, amikor is az utolsó írás jelenik meg erről az issue-ról, és a probléma eltűnik a napirendről. 6.122 A kereszténység és az Alkotmány A kereszténységre és Istenre való hivatkozás az egyik legvitatottabb kérdés volt az Alkotmánnyal kapcsolatban. A Népszabadságban viszonylag hamar, már január elején vita bontakozott ki a kérdésben, amely egészen októberig elhúzódott. A vitát ugyan egy konkrét hír váltotta ki, de ezt követően olvasói levelek és újságírói cikkek görgették tovább az ügyet. Talán véletlen, ugyanakkor a kiegyensúlyozott tájékoztatást mutatja, hogy a tíz – a témában megjelent - írás közül öt ellenzi Isten említését, öt pedig egyetért 56 http://www.nolhu/cikk/360382/, 2006 március 25 http://www.nolhu/cikk/364106/ , 2006 március 25 58 Személyes

beszélgetések az „EU: belül tágasabb” uniós lakosságtájékoztató programsorozaton. 2005 július - október 59 http://www.nolhu/cikk/364341/, 2006 március 25 60 Pl.: http://wwwnolhu/cikk/364657/, 2006 március 25 57 38 azzal. 61 Az olvasó így megismerhette az ezzel kapcsolatos dilemmát, mindkét fél álláspontját, és tájékoztatást kaphatott arról is, hogy milyen értékeket tartalmaz majd az Európai Alkotmány Preambuluma. Ugyanakkor a vita során egyértelmű volt, hogy a Népszabadság újságírói az ellenezői oldalon állnak, így nyilván ez nagy befolyással volt az olvasókra is. A vita – párhuzamosan a nemzetközi eseményekkel – két szakaszra bontható. Az első részben - a Konvent időszaka alatt - arról szólt, hogy említésre kerüljön-e Isten az alkotmányban, a második szakaszban már csak a keresztény örökségre való hivatkozás volt kérdéses. Bár végül mindkét formát elutasították, a vita – nyilvánvalóan –

főleg az előbbivel kapcsolatban volt jelentősebb. 6.123 Az Európai Alkotmány tartalma A harmadik legjelentősebb téma a Népszabadság hasábjain maga az Alkotmány tartalma volt. Ezzel kapcsolatban többször is jól kezelhető összeállítást készített a napilap, érthető módon csak néhány elemét kiemelve az Alkotmánynak. Furcsa módon – mint majd látjuk: az Index internetes oldalhoz hasonlóan - a legtöbbször az új szavazati rendszerrel foglalkozott ezekben a cikkekben az újság, 62 holott ez talán a legnehezebben érthető és legkevésbé érdekes része a szerződésnek. Ezen kívül „az egy ország – egy biztos” elvről írtak többször, a kisebbségekre, valamint az Európai Tanács elnökének funkciójára helyeztek még hangsúlyt. Az ismertetések minden alkalommal pontosak és tárgyilagosak voltak, ugyanakkor nem voltak láthatóak, hogy az Alkotmánnyal kapcsolatban melyek a legfontosabb újdonságok az átlagpolgár számára. Azokról a

témákról, amelyek valóban változást jelentenek a mindennapokban, azaz az európai külügyminiszteri poszt megszületéséről, az európai szimbólumok és az európai polgárság fogalmáról, vagy az EU-ból való kilépés lehetőségéről nem sok gyakorlati információt tudott meg az olvasó. A cikkek tehát azoknak lehettek főképpen érdekesek, akik már valamennyire tisztában voltak az Unió működésével, egy „újszülött” figyelmét biztos nem keltették fel. 61 http://www.nolhu/cikk/95634/; http://wwwnolhu/cikk/130386/; http://wwwnolhu/cikk/99177/; http://www.nolhu/cikk/101944/; http://wwwnolhu/cikk/104057/; http://wwwnolhu/cikk/106502/; http://www.nolhu/cikk/117589/; http://wwwnolhu/cikk/122212/; http://wwwnolhu/cikk/125132/; http://www.nolhu/cikk/132025/, 2006 március 25 62 Pl.: http://wwwnolhu/cikk/337808/; http://wwwnolhu/cikk/351042/; http://wwwnolhu/cikk/321534/, 2006. március 25 39 6.124 A kisebbségek kérdése az Alkotmányban A magyar

pártok egységes álláspontja volt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének meg kell jelennie az Európai Alkotmányban. Több rövidebb cikk után 2003. novemberében került a téma a Népszabadság napirendjére, amikor a kormányközi konferencián erről a kérdésről volt vita. 63 A cikkek pesszimista hangot ütöttek meg a kormány lobbizása tekintetében, Füzes Oszkár, újságíró áthatolhatatlan falként jellemezte a kisebbségek említését ellenző országokat, mely falnak a magyarok ésszel kell, hogy nekirohanjanak. 64 Az Alkotmányba végül egy gyengített értelmezéssel ugyan, de bekerült a kisebbségek ügye, melyről egy cikk meg is emlékezett „EUalkotmány: bent a várban” címmel. 65 A téma, mely – mint látni fogjuk, nagy érdeklődést és érzelmeket váltott ki a Magyar Nemzetben – a Népszabadságban megmaradt a hűvös tárgyilagosság szintjén. Így az újság olvasóiban bár biztosan összekapcsolódott és tudatosult a

kisebbségek és az EU-alkotmány kérdése, ugyanakkor nem valószínű, hogy a cikkek mélyebben felkeltették volna a közvélemény érdeklődését a téma iránt. Az ügyhöz tartozó kérdéseket (Miért ellenkezett sok ország? Hogyan sikerült ezen országokat meggyőzni? Mennyivel jelent kevesebbet az elért kompromisszum az eredeti tervhez képest?) nem tette fel az újság, így az olvasó választ sem kapott azokra. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a Népszabadság olvasói tárgyilagos képet kaptak az Alkotmánnyal kapcsolatos összes bel- és külpolitikai eseményről és az Alkotmány legtöbb kérdéséről, így a szavazati rendszerről, a kereszténység kimaradásáról és a kisebbségi kérdésről. Ugyanakkor az Alkotmány egészének ellenzői igen kis teret kaptak a hasábokon. A kereszténységről vita alakult ki az újságban, mely lehetővé tette valamelyik oldallal való érzelmi azonosulást. A többi téma azonban leginkább az EU iránt

amúgy is érdeklődő olvasó számára lehetett érdekes, hiszen kevés érzelmi vagy bulvárelemet tartalmazott. 63 http://www.nolhu/cikk/337809/; http://wwwnolhu/cikk/135745/; http://wwwnolhu/cikk/97837/; http://www.nolhu/cikk/136034/; http://wwwnolhu/cikk/129888/; http://wwwnolhu/cikk/136673/, 2006 március 25. 64 http://www.nolhu/cikk/136034/, 2006 március 25 65 http://www.nolhu/cikk/136673/, 2006 március 25 40 Hiányzott a témák közül a közös külügyminiszteri poszt és az EU mint föderális állam, valamint meglepően kevés szó esett a szociális versus liberális Európa vitáról. Ugyanakkor feltehetően értesültek az olvasók a francia népszavazás bukásáról, melyet az újság az Unió sorsát érintő kérdésként harangozott be, és feltehetően ez a kép rögzült is sok olvasó fejében. 6.13 Magyar Nemzet A Magyar Nemzet a Népszabadsághoz hasonlóan folyamatosan napirenden tartotta az Európai Alkotmány kérdését az elmúlt három évben.

A témában összesen 129 cikk jelent meg az újságban, tehát valamivel több, mint laptársában. Mint majd látni fogjuk, a cikkek stílusa és tartalma sok tekintetben eltér mind a Népszabadság, mind a Blikk írásaitól. A cikkek tartalmára nem jellemző a bulvárosodás, ugyanakkor nagyságrendileg több az olyan írás, amely nem tényközlő, hanem véleménykifejező szerepet tölt be. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Alkotmányról a Magyar Nemzet olvasói főleg nem a tárgyilagos tényeken keresztül értesülnek, hanem az újság munkatársai és külső publicisták véleményébe ágyazva kapják meg az ismereteket. A 129 cikkből a fele (69 darab) közvetítője az Alkotmánnyal kapcsolatos politikai üzeneteknek (MTI hírek, hír összefoglalók stb.), míg a másik fele (60 cikk) az Alkotmány kapcsán írt politikai üzenet. Azaz az Alkotmányt más forrásokból nem ismerő olvasó a Magyar Nemzetből nem tudta megismerni annak tartalmát, azonban

ha valaki már tájékozott volt a témában, akkor a publicisztikákban érdekes, sokszor teljesen reális, máskor viszont torz és hamis következtetéseket és továbbgondolásokat talált. Ugyancsak jelentős különbség a Népszabadsághoz, a Blikkhez és az elektronikus médiumokhoz képest, hogy a Magyar Nemzet nem csak önálló témaként kezeli az Európai Alkotmányt, hanem egyéb politikai témákban is folyamatosan hivatkozik arra, összefüggéseiben tekint a dokumentumra. Azaz belpolitikai hírektől a kultúrtörténeti értekezéseken át a politikusokkal készített interjúkig folyamatosan előkerül az Alkotmány kérdése. Négy olyan nagy probléma merült fel ezekben a cikkekben, melyek sokáig napirenden is maradtak: a francia népszavazás kérdése 17 cikkben, a kereszténység 16 cikkben, a 41 kisebbségek kérdése 15 helyen, míg a föderális Európa 6 írásban jelent meg. Ismét a Népszabadsággal összehasonlítva látható, hogy az Alkotmány

tartalmi ismertetése itt nem hangsúlyos, viszont előkerül a laptársban hanyagolt téma: az Alkotmány által megteremtődő föderális Európa víziója. A másik három téma megegyezik a két újságban, bár a Magyar Nemzetben arányaiban kevesebbet foglalkoznak a francia eseményekkel. Tekintsük át a következőkben, hogy hogyan is kommunikál a lap ezekről az ügyekről, figyelmet szentelve arra, hogy feltehetően milyen képet alakíthat ki ezáltal az olvasóiban. 6.131 Francia népszavazás az Alkotmányról 2005. március 22-én jelent meg az első cikk a francia népszavazásról, „Riadalom Párizsban” címmel. 66 Ezt követően eleinte heti, később napi rendszerességgel jelentek meg újabb írások a kérdésről. Az újság publicistái egyértelművé tették, hogy ők is nemmel szavaznának az Alkotmányra, így az írások jelentős része az Alkotmány hibáiról, illetve annak ellenzőinek megszólaltatásáról szólt. 67 Emiatt teljesen eltérő

következtetést vonhatott le az átlag olvasó a francia népszavazásról, mint a Népszabadság esetében. Ott ugyebár az Unió végét jövendölték a „nem” győzelme kapcsán, a Magyar Nemzet pedig az „igen” győzelem esetén vizionálta a nemzetállamok megyei szintre süllyedését. Alapvetően három fő kritikával éltek az újságírók az Alkotmánnyal szemben. Egyrészről neoliberális értékrendűnek tartják: „Az alkotmánnyal alapvetően az a baj, hogy az európai politikai színskála legfeljebb 5-10 százalékát képviselő liberális értékrendnek felel meg”. 68 Másrészről túlságosan föderalistának érzik, melyet az elit alkotott a nép megkérdezése nélkül. A harmadik fő probléma a túlságosan bonyolult jogi megszövegezés, melyet az egyik cikkben az alábbi rövid történettel próbálnak 66 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=273904&rvt=3&pos=210&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 67 Pl.:

http://mn.mnohu/indexmno?cikk=280027&rvt=22&rvt2=57&pos=180&s text=eur%F3pai+alkotm%E1 ny&s texttype=1; http://mn.mnohu/indexmno?cikk=277819&rvt=3&rvt2=28&pos=210&s text=eur%F3pai+alkotm%E1n y&s texttype=1, 2006. március 25 68 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=286736&rvt=3&pos=150&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 42 alátámasztani: „George W. Bush amerikai elnök szokásos fél tízes lefekvésekor odakészíti ágya mellé a kiegészítő szakaszokkal együtt 511 oldalas európai alkotmányt, hogy beleolvasson elalvás előtt. Húsz percig küzd vele, majd még tíz óra előtt elalszik Másnap a könyv kiváltotta rémálmok által gyötörten ébred”. „Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 12 oldalas, mégis e szerint működik több mint két évszázada a hatalmas ország” – teszi hozzá a cikk szerzője. 69 Az írások tehát a francia „nem” szemszögéből és azzal

rokonszenvezve mutatják be az eseményeket, a gond azonban az, hogy az ellenoldal egyáltalán nem kap teret a lapban. Az egyetlen kivétel Lovas István írása, amelyben az „utca emberét” szólítja meg, 70 és a négy véleményt nyilvánító franciából „csak” három érvel a „nem” mellett. Az egyetlen „igen-pártiról” Lovas István megjegyzi, hogy néger volt 6.132 A kereszténység és az Alkotmány Az Európai Alkotmány kereszténységre történő hivatkozásával 16 alkalommal foglalkozott a Magyar Nemzet 2003 és 2006 között. Ezen írások fele külföldi – elsősorban vatikáni – hír, melyek arról számolnak be, hogy a Pápa illetve egyes kormányok és egyházfők támogatják a kereszténység megjelenítését a szerződésben. A cikkek másik fele publicisztika, melyek ugyancsak a megjelenítés mellett érvelnek. A kereszténységre való hivatkozás ellenzőinek álláspontját ugyan említi, de külön teret nem szán rá az újság.

Egyedül Járai Judit „Symmachus kora” című cikkében, mely egy felbomló korként írja le napjaink világát, találhatunk tépelődő álláspontot a kérdésben. 71 A kereszténységre való hivatkozás mellett érvelők közt megszólal „kultúrakutató” és református lelkész is, ők leginkább kultúrtörténeti levezetéssel támasztják alá mondanivalójukat. A kérdésben az újság meginterjúvolja a jobboldal vezető politikusait: Orbán Viktort, Németh Zsoltot és Szájer Józsefet is. A vezető publicisták 69 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=280027&rvt=22&rvt2=57&pos=180&s text=eur%F3pai+alkotm%E1 ny&s texttype=1, 2006. március 25 70 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=286699&rvt=3&rvt2=28&pos=150&s text=eur%F3pai+alkotm%E1n y&s texttype=1, 2006. március 25 71 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=153261&rvt=4&pos=540&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 43 álláspontjából is

egyértelműen kiderül, hangvételükből és stílusokból is látszik, hogy fontos számukra a kérdés, és a cikkekben erősen támadják az ellentétes véleményt osztókat. 72 6.133 A kisebbségek kérdése az Alkotmányban A kisebbségekkel kapcsolatban jellemző leginkább a tárgyilagos cikkek jelenléte a Magyar Nemzetben, ezen téma kapcsán megjelent cikkek jelentős része ugyanis inkább hír semmint publicisztika. 73 A cikkekben tehát az olvasó végigkísérheti az ötlet felvetésétől az ellenkezéseken át a kompromisszumos sikerig az „issue” történetét. Több hír jelent meg nem-pártpolitikai szereplők szemszögéből a témában, így például ifjúsági csoportok, határon túli magyarok, civil szervezetek véleményéről. A publicisztikák írói kiemelték, hogy az európai értékrendbe a kisebbségek védelmének bele kell tartozniuk, ezért nem tetszésüket fejezték ki az azt ellenzőkkel szemben. 74 Egy másik cikk – olvasói levél - a

kormány gyenge érdekérvényesítő képességével okolta, hogy miért nem fog a kisebbségi ügy belekerülni az Európai Alkotmányba. 75 A témát egy hosszabb hír zárta le 2004. november 27-én, amely ismertette a kompromisszumos megoldást a kormányközi konferencián. 76 Ezt követően az ügy lekerült a sajtó napirendjéről 6.134 A föderális Európa az Alkotmányban A nemzetek Európája versus föderális Európa az egyik alap politikafilozófiai konfliktus az európai integráció történetében. A napilapok közül mégis csak a Magyar Nemzet 72 Pl.: http://mn.mnohu/indexmno?cikk=177731&rvt=4&rvt2=45&pos=450&s text=eur%F3pai+alkotm%E1n y&s texttype=1, 2006. március 25 73 Pl.: http://mn.mnohu/indexmno?cikk=175633&rvt=3&pos=480&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1; http://mn.mnohu/indexmno?cikk=174790&rvt=3&pos=480&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 74

http://mn.mnohu/indexmno?cikk=175589&rvt=4&rvt2=45&pos=480&s text=eur%F3pai+alkotm%E1n y&s texttype=1, 2006. március 25 75 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=177206&rvt=15&pos=480&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s text type=1 76 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=186683&rvt=3&pos=420&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s textt ype=1, 2006. március 25 44 vette fel napirendjére a kérdést, és le is tette a voksát előbbi mellé. Mivel a kérdés napi hír szintjén nem jelent meg semmilyen módon a politikában, ezért a témáról kizárólag publicisztikákon keresztül értesülhettetek a Magyar Nemzet olvasói. Ennek megfelelően Pokol Béla több cikkében is megvizsgálja alkotmányjogilag a készülődő szerződéstervezetet, és bemutatja annak problémáit, módosításokat javasolva. 77 A cikkeket azonban bonyolult nyelvezete miatt alkotmányjogászokon és EU-s szakértőkön kívül nem sok olvasó érthette meg. Pokol az

EU-alkotmány kapcsán a minél kevesebb nemzeti jogkör átadása mellett érvelt, valamint az Európai Bizottságtól és azt körülvevő lobbi-csoportoktól az Európai Parlament felé történő jogkör átadásokat szorgalmazta. A többi szerző cikkeiben az elit magánakcióját látja a Konvent munkájában, és a készülő alkotmányban a nemzetállamra veszélyes vonásokat emeli ki, melyek által egy „szuperállam” jön létre. A föderalizmussal kapcsolatban jelenik meg legtöbbször utalás a túlbürokratizált Brüsszelre, és ezekben az írásokban erős a magyar és az európai estabilishment kritizálása is. Összefoglalva az eddigieket elmondhatjuk, hogy a Magyar Nemzet olvasói egy igen egyértelmű álláspontot kapnak az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban. Ez az álláspont több szempontból is ellenzi annak elfogadását és éles kritikákat fogalmaz meg a szerződéssel szemben. Egy társadalmi vita kialakulásához ezek az írások nagyon jó alapot

jelentenének, azonban a másik oldal álláspontja, az ellenvélemény a Magyar Nemzetben nem jelenik meg, a Népszabadság pedig főleg tényközlésre és az érdeklődés felkeltésére szorítkozik írásaiban. A Magyar Nemzet EU-alkotmánnyal kapcsolatos kommunikációja publicisztikákban nagyon jelentős markáns, tárgyi ugyanakkor tévedések hullámzó is gyakran színvonalú, a megjelennek. 78 77 http://mn.mnohu/indexmno?cikk=125289&rvt=15&pos=570&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s text type=1; http://mn.mnohu/indexmno?cikk=144709&rvt=15&pos=540&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s text type=1, 2006. március 25 78 Pl.: tárgyi tévedésektől hemzseg a „Nemet mondani az uniós alkotmányra” című írás Forrás: http://mn.mnohu/indexmno?cikk=241399&rvt=15&pos=300&s text=eur%F3pai+alkotm%E1ny&s text type=1, 2006. március 25 6.2 A folyóiratok vizsgálata A napilapokhoz hasonlóan a folyóiratok közül is azokat

vizsgáltam meg, melyek országosan megjelennek, rendszeresen foglalkoznak politikával és példányszámuk jelentős, azaz a társadalom nagyobb csoportjaihoz szólnak. Ezen kritériumok alapján a HVG, a Magyar Demokrata és a 168 óra cikkeit kutattam. A folyóiratokat feltételezésem szerint a politika és/vagy a gazdaság iránt mélyebben érdeklődő emberek vásárolják, így ezekben a periodikákban írt Alkotmánnyal kapcsolatos cikkeket nagyobb arányban olvassák el, mint a napilapok EU-s cikkeit, ugyanakkor bizonyára kritikusabban is fordulnak azok felé. 6.21 A HVG A Heti Világgazdaság a legolvasottabb gazdasági-politikai hetilap Magyarországon. Közvélemény befolyásoló szerepe megmutatkozik abban is, hogy „a hazai üzleti döntéshozók (179 ezer fő) mintegy fele a HVG rendszeres olvasója”. 79 A HVG cikkeinek nagy része tényszerű, üzenetközvetítő és nem véleménynyilvánító, azaz elemző jellegű. Ennek megfelelően a HVG-ben megjelent 30

cikk az Európai Alkotmányról információ-gazdag, ugyanakkor a szubjektivitás hiánya miatt kevéssé alkalmas arra, hogy érzelmeket váltson ki az Alkotmánnyal kapcsolatban, vagy befolyásolja a közvélemény napirendjét. A HVG témába vágó cikkeit mindig ugyanaz a két szerző, Kocsis Györgyi és Vida László írja, mely biztosítja az írások egységes színvonalát. A HVG 2003 és 2006 között folyamatosan foglalkozott az EU-alkotmány kérdésével, évente nagyjából ugyanannyi (10-10) cikket jelentetve meg a témával kapcsolatban. Azaz a francia népszavazási események sokkal kevésbé határozták meg az újság napirendjét, mint az a napilapoknál tapasztalható volt, mely egyik jele annak, hogy a HVG ignorálja a populárisnak számító ügyeket. Ugyanígy jellemző, hogy nem voltak meghatározó témai sem a cikkeknek (pl. kisebbségek stb), azok mindig az aktuális eseményekről (általában az EU-csúcsokról) számoltak be. Bár meghatározóvá nem

váltak, mégis a napirenden lévő kérdésekről beszámolt az újság. Ez azt jelenti, hogy 79 http://hvg.hu/ratecardhvg/gazdasagipolitikaihirmagazinaspx, 2006 március 25 46 mivel más médiumok napirendjén megjelent a kereszténységre való hivatkozás kérdése, ezért a HVG is írt azokról cikket, de a kérdést nem tartotta fontosabbnak, mint mondjuk a bel- és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szavazási rendszer problematikáját. A kereszténységgel kapcsolatos egyetlen cikkben is ugyanakkora teret szánt a pro és a kontra érveknek (8-8 megszólalás), azaz mindkét oldal kifejthette álláspontját és a cikk írója nem mutatott semmilyen szubjektivitást a kérdésben. 80 A HVG EU-alkotmánnyal kapcsolatos stílusára leginkább a „vélemények ütköztetése” kifejezés a legmegfelelőbb. Ezt nem csak a fenti cikk, hanem sok más – a témában megjelent – írás és azok címe is mutatja. A publicisztikák legtöbbje 81 az EU-n belüli

érdekellentéteket, vitákat mutatja be, mely stílus alkalmas arra, hogy az olvasó megismerje az álláspontokat bizonyos kérdésekben, és saját maga döntsön, hogy melyik félnek ad igazat. Tény azonban, hogy a döntésben a HVG újságírói nem kívánnak segíteni, tehát nem befolyásolják az olvasót. A cikkek vitákra kihelyezett tartalmát jól mutatja néhány HVG cím is: „Poszt elég – nézeteltérések az EU alkotmányozó gyűlésen” 82, „Alapos kérdések – alkotmányozási viták” 83, „Betűvetés – Folytatódó alkotmányvita az EU-ban” 84 stb. Az álláspontokat bemutató cikkek viszont tájékoztatják az olvasókat az Alkotmánnyal kapcsolatos minden felmerülő kérdésről, három alkalommal pedig kiegészítő cikk is foglalkozik csak azzal, hogy bemutassa az Alkotmány legfontosabb módosításait. 85 Mint a bekezdés elején írtam, a HVG keveset, mindössze két cikkében foglalkozott a francia népszavazással, ugyanakkor ennél

többször, négy alkalommal írt a népszavazás okozta hatásokról. Ezt - a 2005 május 29 utáni - időszakot legtöbbször a „válság” szóval illette a hetilap. Tehát egy újabb típusú kommunikációt tapasztalhatunk az eddig megvizsgált médiumokhoz képest. Visszaidézve ugyanis az eddigieket: a Blikk egyáltalán nem foglalkozott 2005. júniusa után a témával, a Magyar Nemzet pedig alapvetően egyetértett az elutasítással, így nem is hangsúlyozta, hogy az probléma volna. A Népszabadság a francia népszavazás előtt írta, hogy az elutasítás válságot 80 HVG, 2003. június 28, 75 old Pl.: 2003 február 1 17 old, 2003 május 17 17 old 2003 június 28 19 old 82 2003. február 1 17 old 83 2003. május 17 17 old 84 http://hvg.hu/hvgfriss/200423/200423HVGFriss62aspx, 2006 március 25 85 2003. február 17, 2003 június 28, http://hvghu/hvgfriss/200426/200426HVGFriss355aspx, 2006 március 25. 81 47 okoz, az elutasítást követően inkább finomította

folyamatosan az addigi véleményét. A HVG ezekhez képest eltérően, később, júniustól kommunikált válságról. Érdemes néhány szót ejteni a HVG „Vélemények” rovatáról, itt jelennek meg ugyanis a szubjektív írások az újságban, azaz ez a rovat, mely emocionálisan befolyással lehet a közvélemény alakulására. A rovatban az EU-alkotmány szempontjából két fontos és említésre érdemes cikk jelent meg. Az egyiket Zbigniew Brzezinski, a híres lengyelamerikai biztonságpolitikai szakértő írta, és cikkében kiemelte, hogy hosszú távon mindenképpen tarthatatlan lett volna az Európai Alkotmány, ugyanis „nincs politikailag egységes Európa – egyelőre”. 86 Brzezinski ráadásul nem is tartja jelentős dokumentumnak az Alkotmányt. Ez egyrészről azért fontos, mert ő itt „külső szakértőként” jelenik meg az újságban, és mint több tanulmány is kimutatta - az emberek általában hajlamosabbak elfogadni egy külsős véleményét,

mint egy politikailag nyilvánvalóan érintett szereplőét. 87 Másrészről érdekes, hogy Brzezinski írása fogalmazza meg a legmarkánsabb kritikát is az Alkotmányról az összes HVG-s cikk közül. Végül, ezen dolgozat szempontjából érdemes különös figyelmet fordítani Kocsis Györgyi: Ébresztő! című cikkére. 88 Az írás már egy évvel az alkotmányszerződés római aláírása előtt felhívja a közvélemény és a politikai elit figyelmét, hogy a hamarosan elfogadásra kerülő dokumentum alapjaiban változtatja meg az Európai Unió és így Magyarország életét, ezért beszélni kell róla! Mint a szerző írja: „Túlzás nélkül állítható, hogy sorskérdések forognak kockán”. Majd némi iróniával hozzáteszi: „S bár szükséges és érthető, hogy a legnevesebb hazai politológusok, közgazdászok, közírók és más demokraták energiáit lekötik a brókerbotrányokról, jövő évi költségvetésről, harminc évvel ezelőtti

ügynökügyekről szóló viták, az eddigieknél több intellektuális erőfeszítést kellene produkálniuk ().” A cikk így fejeződik be: „ A kormány azonban szellemi vákuumban megy – a maga feje után – Rómába, mert a hazai gondolkodókat nem különösebben érdekli Európa.” Az írásra – célja ellenére – sem a HVG-ben, sem más médium hasábjain nem született komolyabb reakció. 86 http://hvg.hu/hvgfriss/200530/200530HVGFrissa118aspx, 2006 március 25 McNair [2003], 29. oldal 88 HVG, 2003. október 4 51 oldal 87 48 Összefoglalva a fejezetben leírtakat, kijelenthető, hogy a HVG – a napilapok közül a Népszabadsághoz hasonlatosan – az információ átadásra helyezi a hangsúlyt, azaz az Unió iránt érdeklődő átlag olvasó rengeteg tényt megtud az Alkotmányról, megismeri az egyes álláspontokat és az álláspontok mögött húzódó motivációkat. Ugyanakkor az újságnak nem szándéka vitát gerjeszteni, vagy akárcsak markáns

véleményeket megfogalmazni (az említett két publicisztika kivételével), így minden olyan eleme hiányzik az írásoknak (pl. emocionalitás, negatív hírek kiemelése), melyek által a téma beszivároghatna a közbeszédbe. 6.22 A Magyar Demokrata A Magyar Demokrata a magukat konzervatív-jobboldali beállítottságúnak valló emberek legolvasottabb periodikája, mely közel 50 ezer példányban jelenik meg minden héten. 89 Az újság 2003 januárja óta 14 alkalommal foglalkozott az Európai Alkotmánnyal, a legtöbbet 2003-ban. Mielőtt rátérnénk a cikkek részletes tartalomelemzésére és a közvélemény felé történő kommunikációjára, fontos megjegyezni, hogy a Magyar Demokrata hangvétele erősen EU-ellenes, így az írásokat ennek megfelelően kell nézni. Ez azt jelenti, hogy azt érdemes vizsgálni, hogy az Unióellenes álláspontját milyen tényekkel támasztja alá, mely témákra hívja fel az olvasó figyelmét, és hogyan próbálja

befolyásolni vagy megerősíteni az Unió-ellenes érzéseket. Mivel tudjuk, hogy Hazánkban folyamatosan növekszik az Európai Uniót elutasítók száma, ezért ezen cikkek vizsgálata (még ha azok főleg az Alkotmányról szólnak is), jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy megnézzük, hogy az elutasítók egy részét milyen kommunikáció befolyásolja. Az Alkotmányról először egy érdekes kontextusban olvashatunk az újságban: egy Szájer Józseffel készített interjúban. 90 Mint közismert, Szájer József az újsággal teljesen ellentétes véleményen van az Alkotmányt illetően, és szakértője annak, ezért az interjú egy része a hibás kérdésfeltevések folyamatos korrigálásából áll. Az Alkotmánnyal kapcsolatban például az olvasó az interjú készítőjétől „megtudja”, hogy „a vétójogot 89 90 http://www.mateszhu/data/, 2006 március 25 Magyar Demokrata, 2003. április 24 47 oldal 49 mint olyat megszüntették, az új európai

alkotmányban meg akarják szigorítani vagy tiltani a kilépést” 91 Természetesen a válaszból kiderül, hogy mindez egyáltalán nem igaz. Már ebből a rövid cikkrészletből is kiderül, hogy az újságban sajnos nagyrészt nem tényeken alapuló Alkotmány-kritikát olvashat a lakosság, hanem tévhiteken alapulót. A következő cikk 2003. április 30-án jelent meg „Nagyhatalmi törekvések az EU-ban” címmel. 92 A Konvent munkáját összefoglaló rövid írás megemlíti az Alkotmány néhány főbb változtatását, így a közös külügyminisztert és az elnököt. Ugyanakkor itt és a további cikkek mindegyikében megfigyelhetjük, hogy az újság nem az általánosan elfogadott EU-s szakzsargont használja, hanem saját szavai vannak az uniós terminus technikusok helyett. Így például az Európai Bizottságot Európai Komissziónak, a biztosokat komisszároknak, a Miniszterek Tanácsát Minisztertanácsnak nevezi. Mi lehet ennek az oka? A komisszió,

komisszár, minisztertanács kifejezés nyilvánvalóan mindenkiben a kommunizmus és a Szovjetunió időszakát idézi fel, azaz azzal az analógiával él az újság, hogy az EU-s tagságunk hasonló az előző rendszerbeli megszállásunkhoz, ismét elvesztettük függetlenségünket. Az első hosszabb publicisztika az EU-alkotmány témájában július 3-án jelent meg, 93 tehát közvetlenül az után, hogy a Konvent befejezte munkáját és bemutatta alkotmánytervezetét az Európai Tanácsnak. Az írás kifejti, hogy a Konvent nem volt demokratikus, az Alkotmány célja pedig a nemzetállamok önállóságának radikális visszaszorítása. Az integráció hajtóerejeként a nemzetközi konszerneket és a pénzügyi köröket nevezi meg, és sajnálatosnak tartja a kereszténység említésének kihagyását. Az olvasó a cikkből megismerheti az új elnöki és külügyminiszteri intézményt, valamint az Európai Parlament bővülő jogkörét. Az Alkotmánnyal kapcsolatos

írások finoman szólva hullámzó színvonalára egy kiragadott, de teljesen jellemző példa 2003. szeptemberében megjelent két cikk Az első az EU-ból való kilépés kérdését vizsgálja meg a leendő alkotmány szempontjából. 94 Az amúgy fontos és mellőzött jogi kérdést a jogi halandzsa nyelvén fogalmazza meg a 91 Magyar Demokrata, 2003. április 24 47 oldal Magyar Demokrata, 2003. április 30 10 oldal 93 Magyar Demokrata, 2003. július 3 25 oldal 94 Magyar Demokrata, 2003. szeptember 4 41 old 92 50 szerző. Nem létező fogalmak (EU-választás) keverednek rosszul használt intézmény nevekkel (Európa Tanács Európai Tanács helyett) és jogi tévedésekkel („ha egy tagállam elutasítja az alkotmányt, légüres térben találja magát, viszonya az unióhoz tisztázatlanná válik” 95). A cikk általános nyelvezetét jól jellemzi az alábbi értelmetlen mondat: „aki nemmel szavaz [mármint az Alkotmányról szóló népszavazáson], az csak saját

személyében nem lenne tagja az uniónak, onnantól kezdve viszont a belső piac része maradna”. 96 A fenti cikket követte két héttel később az „Alkotmány – gyökerek nélkül” című, amely viszont egy felkészültebb érvelés a kereszténység Alkotmányban történő szerepeltetése mellett. 97 Az év végén ugyanebben a témában még egy írás születik, mely azonban már csak azzal a feltétellel áll ki a vallásra való hivatkozás mellett, ha az európai kultúra más örökségei (például: görög-római) is említésre kerülnek a szerződésben. 98 A Magyar Demokrata kétszer saját készítésű közvélemény-kutatást is közöl az Alkotmánnyal kapcsolatban, mely mutatja, hogy viszonylag kiemelten foglalkozik a témával. 2004 május 6-án azt a kérdést teszi fel, hogy „Ön szerint szerepeljen az Európai Unió készülő alkotmányában a keresztény gyökerekre való utalás?”, 99 egy évvel később pedig az Alkotmány ismertségére

kérdez rá. A közvélemény-kutatásokról azonban nem lehet megtudni sem a mintavétel idejét, sem annak módszerét, bár az eredménye többé-kevésbe hasonlít az Eurobarometer felméréseihez. A fenti néhány bekezdés jól reprezentálja, hogy a nyilvánosság milyen információkat és tudásanyagot szerez a Magyar Demokrata alapján az Európai Alkotmányról. A szerződést teljes mértékben elutasító véleményt ismer meg, kisebb mértékben valós félelmek, nagyobb mértékben érzelmi manipuláció és tárgyi tévedéseken keresztül. Ugyanakkor a cikkekben többször felvetődik egy nagyon jogos kérdés is: miért nem beszél sem a politika, sem a közvélemény az Alkotmány hatásairól, és miért nem tájékoztatja senki arról az embereket? 95 Magyar Demokrata, 2003. szeptember 4 42 old Magyar Demokrata, 2003. szeptember 4 42 old 97 Magyar Demokrata, 2003. szeptember 18 15 old 98 Magyar Demokrata, 2003. december 11 41 old 99 Magyar Demokrata, 2004.

május 6 5 old 96 51 6.23 A 168 óra A 168 óra című közéleti hetilapban már 2002-ben is megjelent több írás az Alkotmánnyal kapcsolatban, melyben az újság hamar letette voksát a dokumentum mellett, bízva abban, hogy az létrehozza az Egyesült Európai Államokat. 100 Mivel a többi médiumot 2003-tól kezdve vizsgáltam, ezért - a téma korai megjelenése ellenére – így teszek a 168 óra esetében is. A hetilapban 19 cikk jelent meg az Európai Alkotmányról, mely valamennyivel több, mint amennyit a Magyar Demokrata foglalkozott a témával, de kevesebb a HVG-s megjelenéseknél. A cikkek könnyen érthető, magyarázó stílusúak, azok számára is képesek információt szolgáltatni, akiknek nincs előképzettségük uniós témákban. A publicisztikák ugyanakkor szubjektívek a témát illetően, az írásokból egyértelműen kiderül, hogy a hetilap (sokszor feltétel nélkül) támogatja az új Európai Alkotmány megszületését. Nézzük meg,

hogyan is jelenik mindez meg a cikkekben! Az írások közt nem lehet domináns tematikát találni, az aktuális eseményekről beszámoló cikkek közt megjelenik mindazon témák összessége, mely más médiumok napirendjére is felkerült (kereszténység, kisebbségek, közös külügyminiszter stb.), de egyik témával sem foglalkozik jelentős mértékben a hetilap. Kiemelkedik viszont az interjú mint műfaj, a tizenkilenc - Alkotmánnyal kapcsolatos - írás ötöde ebben a formában született. 101 A másik jellemző, hogy nagy teret szán a (baloldali) belpolitikai szereplők megszólaltatásának a témában, amely kommunikációs szempontból fontos, feltételezhető ugyanis, hogy az olvasó nagyobb valószínűséggel olvassa el az Alkotmánnyal kapcsolatos cikket, ha Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc beszél a témáról, mintha bármely újság brüsszeli tudósítója. A megszólaltatott személyek jelenléte a témában (az említett két miniszterelnök,

Valery Giscard d’Estaing, Pat Cox) mind erősítik a 168 óra azon látványosan kifejtett álláspontját, hogy az Európai Alkotmány megszületése történelmi jelentőségű esemény. 100 http://www.168orahu/cikkphp?id=1484, 2006 március 25 http://www.168orahu/cikkphp?id=657 http://www.168orahu/cikkphp?id=3658 http://www.168orahu/cikkphp?id=1057 http://www.168orahu/cikkphp?id=697, 2006 március 25 101 52 Az Alkotmány támogatása szinte minden cikkben megjelenik. Erre utalnak az alábbi jellemző mondatok. „Az EU () képes volt a modern Európát megjelenítő, az emberi jogoknak alapvetően megfelelő alkotmány létrehozatalára”. 102 „Nagyon jó lenne, ha egy új magyar alkotmányban visszatükröződhetnének azok a fennkölt és nemes gondolatok, amelyek az unió alkotmányát áthatják”. 103 „Aki nem akarja [mármint az Alkotmányt], annak - előrehaladott korával egyenes arányban csökkenő diplomáciai tapintatával Jacques Chirac megmondta:

"Lépjen ki.” 104 Ugyancsak jellemző vonása a 168 óra cikkeinek, hogy az alkotmánypárti attitűdöt a kormánypártokkal, az alkotmány ellenzőit pedig a magyar ellenzék képviselőivel azonosítja. Ezzel kettős hatást ér el (a többségében baloldali) olvasótáborban Egyrészt erősíti az Alkotmánnyal való azonosulás érzését, másrészről újabb belpolitikai támadási felületet nyit az ellenzék kritizálásával. Mint azonban tudjuk, az EU-alkotmány kérdésében egyetértés van a két nagy parlamenti párt között, ezért ez a törésvonal csak egy-két cikkben tud megjelenni, majd hamvába hull. 105 Hasonló motiváció vezeti az újságot, amikor a magyar kormány álláspontját hasonlítja össze az Alkotmányban foglaltakkal, és azt a következtetést vonja le, hogy teljes a siker, érdekeinkkel egyező az Alkotmány szövege. 106 A kisebbségekkel kapcsolatban így nem említi meg az írás, hogy nem az eredeti, hanem egy kompromisszumos

szöveg került csak be az alkotmányszerződésbe. Bár mint a bekezdés elején már szó esett róla, nincsenek a 168 órában domináns témák az Alkotmánnyal kapcsolatban, azért érdemes megvizsgálni, hogy a más médiumokban fontosnak tartott témákban milyen álláspontot képvisel. Azért is érdemes ezt áttekintenünk, mert más médiumokat tematizáló témákra biztosan jobban felfigyel mindenütt a közvélemény, és feltételezhetően érdekli, hogy mi az általa olvasott hetilap véleménye a témáról. 102 http://www.168orahu/cikkphp?id=810, 2006 március 25 http://www.168orahu/cikkphp?id=810, 2006 március 25 104 http://www.168orahu/cikkphp?id=2093, 2006 március 25 105 Pl.: http://www168orahu/cikkphp?id=1030, 2006 március 25 106 http://www.168orahu/cikkphp?id=2148, 2006 március 25 103 53 A kereszténység kapcsán két cikk jelent meg az újságban. 107 Mindkettő kiemelte a kereszténységnek az európai civilizációban betöltött fontos szerepét,

ugyanakkor mindkettő arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy nem volna szabad szerepelnie az erre való hivatkozásnak az Alkotmányban. Az érvelésük szerint az egyház és az állam francia típusú felfogása indokolja mindezt. Az írások leginkább vallásbarát, de egyházszkeptikusnak mondhatóak Az egyik cikk záró gondolata szemléletesen úgy írja le mindezt, hogy „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. Az alkotmány a császáré.” 108 A kereszténység mellett a kisebbségek kérdése jelent meg a médiában több helyen. A 168 óra három cikkében említi meg a kérdést, mindháromban a politikai vonatkozását kiemelve, mint a magyar külpolitika sikerét. A kérdés tartalmi vonatkozásáról, így például a kisebbség kifejezés különböző országokbeli értelmezéséről, vagy arról, hogy az Alkotmányban végül megjelenő „kisebbséghez tartozó személy” 109 kifejezés mennyiben más, mint a kormány eredeti

tervezete, nem esik szó. A francia népszavazással kapcsolatos kérdéskör ugyancsak egyedi módon jelenik meg a 168 órában, ugyanis alig kerül említésre. A népszavazás bukása előtt például egyetlen publicisztika sem jelent meg a témában. Ez is mutatja, hogy az Alkotmánnyal kapcsolatos negatív híreket kerüli az újság. Összefoglalva az eddigieket látható, hogy a 168 óra olvasói sok konkrét információt tudhattak meg az alkotmányról, kissé bulváros, így érthető stílusú cikkekben, de egyoldalúan. A 168 óra az Alkotmányról szinte kizárólag pozitív írásokat közölt, így az olvasóban egy pro-EU attitűd alakulhatott ki. Ezt az újság nem álláspontok összevetésével érte el, hanem – többek közt – népszerű magyar politikusok Alkotmánnyal való „társításával”. Az újság ugyanakkor az EU-s információk tekintetében pontos, tényszerű tudást közvetített a lakosság felé. 107 http://www.168orahu/cikkphp?id=2417;

http://www168orahu/cikkphp?id=611 http://www.168orahu/cikkphp?id=2417 109 Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról [2004], 13. oldal 108 54 6.3 A televízió vizsgálata Mint Mazzelini is írja, minden tudományos kutatás és közvélemény-kutatás állandó adata, hogy az emberek többsége a televízióból meríti politikai ismereteinek nagyobbik részét. 110 A magyarországi közvélemény-kutatási adatok is ezt támasztják alá, melyek szerint az EU-s információk 75%-át ebből a médiumból szerzik a lakosok. 111 A televízió a „legszolidárisabb” médium abból a szempontból, hogy az újságokkal és az internettel ellentétben ingyenes, ezért nem függ az adott egyén gazdasági helyzetétől, hogy hozzájut-e az információhoz. Mivel a televízió egyszerre két érzékszervünket is „használja”, ezért a televíziós ingerek sokkal erősebbek, mint más médiumok ingerei. Ugyanakkor a vizuálisan nehezen megjeleníthető politikai

kérdések nem kerülnek fel a televízió napirendjére, és így legtöbbször a közvélemény sem foglalkozik azokkal. A televíziós politikai műsorok közül – az egyértelmű összehasonlíthatóság érdekében csak a híradókat vizsgálom a dolgozatban. Robinson és Levy öt pontban foglalta össze a televíziós híradás sajátosságait: 112 1. A televíziós hírek kevesebb fogalmat használnak, mint az újságcikkek. 2. Az újságnál sokkal kevésbé hajlamos az ember megszakítani a figyelmét, mint a televíziónál. 3. A televíziós hírt csak egyszer látjuk, ha nem értjük, lemaradunk, mert nem lehet újraolvasni. 4. Nem lehet egy-egy televíziós hírnél megállni, mérlegelni. 5. A hírek gyors egymásutánisága miatt nem alakul ki komolyabb érdeklődés vagy empátia egy adott téma iránt. Mindezek alapján látható, hogy az EU-alkotmány televíziós kommunikációja nagyon fontos (lett volna), ugyanakkor nehezen megvalósítható, hiszen

az alkotmány a maga bonyolult jogi megszövegezésével nem felel meg a fenti kritériumoknak. Nehezen vizualizálható, kevéssé átlátható, hosszabb magyarázatot igényel egy-egy fontosabb kérdése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmány egyáltalán ne jelent volna meg 110 Mazzoleni [2002] 69.oldal http://www.europaeuint/comm/public opinion/archives/eb/eb63/eb63 enhtm, 2006 március 25 112 Mazzoleni [2002] 69.oldal 111 55 a televíziós híradásokban. Az Alkotmánnyal kapcsolatos politikai viták, EU-csúcsok, ünnepélyes bejelentések, ceremóniák már képernyőn is megjeleníthetőek, így a televízióból az Alkotmány létéről igen, a tartalmi kérdésekről viszont nem juthatott információhoz a magyar lakosság. A televízió vizsgálatakor azokat a csatornákat néztem meg, melyek rendelkeznek országos földi lefedettséggel, így az M1-et, az RTL Klubot és a TV2-t. A csatornák legnézettebb híradói az esti híradók, ezért az M1 19:30-as,

az RTL Klub 18:30-as Híradójának, valamint a TV2 Tények című műsorának tartalmát vizsgáltam meg. 6.31 RTL Klub – Híradó Az RTL Klub híradója a legnézettebb magyarországi hírműsor és bár az adatok változóak, általában 1,9 millióan nézik naponta, amely alapján a legnézettebb tíz TV műsor közt van Magyarországon. 113 Ez azt jelenti, hogy ezen médiumban megjelenő hírek nagyjából háromszor-ötször több emberhez jutnak el, mint a legolvasottabb napilapban megjelenő információ. Az RTL Klub Híradójában 2003 óta 27 alkalommal számoltak be az Európai Alkotmányról. Ezek a beszámolók követték a szerződéssel kapcsolatos minden jelentősebb eseményt, de mindig és kizárólag csupán közvetítették ezeket az eseményeket, nem próbálták magyarázni vagy érthetőbbé tenni azokat. Így a televíziónéző nem tudhatott meg semmit az Alkotmány tartalmáról, csak és kizárólag az azt körülölelő politikai eseményekről. A

kérdésben minden alkalommal politikusok, illetve a riporterek szólaltak meg, így azt a képzetet erősítették a híradások, hogy az nem is érinti az átlagembert. A megjelenített témákat tekintve két témakör emelkedik ki, az egyik az Európai Tanács ülései, azaz az EU-csúcsok, a másik pedig a francia és a holland népszavazás. Az alkotmánytervezetet két EU-csúcson vitatták meg a tagállamok állam- és kormányfői, melyekről a Híradó több egymást követő napon is beszámolt. 114 Mivel az Európai Tanács ülései többnaposak voltak, ezért a Híradó is egymásután folyamatosan, 113 114 Pl.: http://indexhu/kultur/media/stat52/, 2006 március 25 RTL Klub Híradó, 2003.1016; 20031017; 20040617; 20040618; 20040619; 20040620 56 intenzíven számolt be az eseményről, mely azt eredményezte, hogy nagyobb valószínűséggel figyeltek fel a nézők a hírre, mint egy-egy alkalmankénti beszámolóra az Alkotmányról. Ugyanígy – csak még

dominánsabban - a francia és a holland népszavazások kapcsán 2005. május 27 és 2005 június 16 között szinte minden másnap volt hír az Alkotmányról, így ez utóbbi eseménysorozatról már kijelenhetjük, hogy tematizálta az adott médium napirendjét. 6.32 TV2 – Tények A TV2 esti hírműsorát kb. 1,7 millióan nézik, tehát kisebb a nézettsége ugyan, mint a konkurens csatorna híradójának, de így is az egyik legmeghatározóbb hírforrás és az egyik legnézettebb műsor Magyarországon. A Tényekről minden más tekintetben szinte szó szerint ugyanazokat lehet elmondani, mint az RTL Klub Híradójáról. Ugyan kevesebbszer volt szó az Alkotmányról, 16 alkalommal az RTL Klub 27 alkalmával szemben, de a beszámolók a TV2 esetében is az EU-csúcsok körül összpontosultak. A domináns témák ennél a csatornánál is a 2003-as és 2004-es Európai Tanács ülések, az Alkotmány elkészülte, aláírása, valamint a spanyol és a francia

népszavazás. A témákról azonban csak egyszer-egyszer számolt be a TV2, azaz egyik téma sem tematizálta a műsort. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a francia népszavazásról mint az Európai Unió kríziséről számolt be, amely vélemény erős hatású lehetett a minden más alkalommal visszafogott és tárgyilagos uniós hírek között. 6.33 M1 - Híradó A közszolgálati M1 Híradója nagyságrendekkel fontosabb témának tartotta az Európai Alkotmányt mint a két kereskedelmi adó. Ez annak is köszönhető, hogy a Híradónak külön „Uniós hírek” rovata van. Így nem csak, hogy minden olyan hírről beszámolt, amely az Alkotmánnyal kapcsolatban jelentősnek számít, hanem olyan kevésbé fontos eseményeket is közvetített, mint egy Alkotmánnyal kapcsolatos könyv magyarországi megjelenése, vagy a szerződés lettországi ratifikációja. Az Alkotmányt ugyanakkor ez a csatorna is külpolitikai események közé sorolta, azaz egyáltalán nem

foglalkozott a szerződésnek a magyar állampolgárokra és Magyarországra gyakorolt hatásával. Ugyanígy érdekes, hogy az írott sajtót tematizáló főbb kérdések, így a kereszténység és 57 a kisebbségek megjelenítése az Alkotmányban mind a TV2-ben, mind az RTL Klubban csak említés szintjén jelentek meg, az M1-en azonban viszonylag hangsúlyosan. Azok a dilemmák azonban, amelyeket a magyar politikai intézmények nem vettek napirendjükre, egyáltalán nem is merültek fel (Pl.: föderalizmus, vagy a liberális piacgazdaság kérdése az Alkotmányban). 58 6.4 A rádió vizsgálata A televízió után a rádió a legnépszerűbb elektronikus médium, mely ráadásul a TV és a napilapok után a harmadik legfontosabb forrása az EU-s információknak Magyarországon. Az információforrások tekintetében a rádió esetében van a legnagyobb különbség a magyar és az átlag EU-s polgárok között, ugyanis hazánkban nagyságrendekkel

fontosabb információközlő médiumnak tartják a rádiót, mint más országokban. Ennek egyik oka lehet, hogy két közszolgálati rádió is a leghallgatottabb négy rádióadó között van Magyarországon. Az alábbi táblázat mutatja a 15 évnél idősebb népesség rádióhallgatási megoszlását: Danubius; 21% Sláger; 25% Rádió1; 2% Petőfi; 9% Egyéb rádió; 22% Kossuth; 15% Juventus; 5% 3. ábra 115 A rádiók műsorát megvizsgálva láthatjuk, hogy egyedül a Kossuth Rádióban találhatunk rendszeres, nagy hallgatottságú politikával foglalkozó műsort, mégpedig a Krónikát. A többi rádió csak alkalmanként, vagy főműsoridőn kívül foglalkozik közéletet érintő témákkal, egy-egy zenei blokk között, így a többi népszerű rádiót, azaz a Sláger Rádiót és a Danubius Rádiót jelen dolgozatban nem elemzem. 115 Forrás: http://www.szondaipsoshu/images/media/radio2006januarpps#273,6,15+ népesség Share 2005 november-2006 január 59

6.41 Kossuth Rádió A Kossuth Rádiót a rádióhallgatók 15%-a rendszeresen hallgatja, így műsorai a társadalom számottevő hányadához eljutnak. Az adó egyik legnépszerűbb műsora a Reggeli Krónika, mely az aktuális hírekkel foglalkozik, ugyanakkor a televíziók híradójánál sokkal bővebb terjedelemben. A Reggeli Krónika vasárnap kivételével mindennap 5 és 9 óra között kerül sugárzásra, és 2003 óta több mint negyven alkalommal adott hírt az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről. A híradások mindig objektívan, pártatlanul számoltak be a történésekről, gyakran szólaltatva meg a rádió külföldi tudósítóit, valamint szakpolitikusokat. A Reggel Krónika az M1 Híradójához hasonlóan minden fontosabb Alkotmánnyal kapcsolatos eseményről beszámolt, jóval nagyobb teret szentelve a témának, mint a kereskedelmi televíziók híradói vagy a bulvárlapok. Megállapítható, hogy a Kossuth Rádió ezen szempontból a

hagyományos értelemben vett közszolgálatságnak megfelelően tájékoztatott, azaz sem a popularizálódás, sem az uniós témák túltelítettsége miatt az Európai Alkotmány mellőzése nem volt jellemző a műsoraira. A Reggeli Krónika Alkotmánnyal kapcsolatos tematikája mind a más elektronikus médiumokétól, mind az írott sajtóétól eltért. A híradókhoz hasonlóan természetesen itt is kizárólag az egyes EU-s eseményekhez kapcsolódóan volt szó a dokumentumról, azaz saját kezdeményezésre nem esett szó az Alkotmányról, kizárólag csak uniós csúcsok vagy egyéb nemzetközi találkozók apropóján. Tehát az írott sajtóval ellentétben itt nem jelentek meg olyan vitás témák (pl.: kereszténység), melyek vissza-visszatérve felbukkantak volna a műsorban. Ugyanakkor mégis bővebb információt szolgáltatott a rádió a televíziónál a már említett külföldi tudósítók és politikusok magyarázatai révén. A rádió teljesen más

szereplőket szólaltatott meg a téma kapcsán, mint a többi médium. Négy alkalommal a volt külügyminiszter, Kovács László beszélt az Alkotmányról, egyegy alkalommal pedig más kormánypárti politikusok, mint Medgyessy Péter, Szili Katalin, Györkös Péter és Vastagh Pál kaptak szót. 116 Szakpolitikusok ilyen arányú megszólaltatása másutt nem volt jellemző. Jól láthatóan a Kossuth Rádió nem hazánkat nem érintő külpolitikai eseményként kezelte az Alkotmányt, és nem is csupán az Alkotmány belpolitikai vetületeit tartotta fontosnak, hanem egy olyan európai eseményként kezelte, melynek alakításában a magyar kormány is részt vesz. 116 Pl.: Magyar Rádió, Reggeli Krónika, 2003 június 20, 2003 június 19, 2003 október 4 stb 60 Jó néhány olyan eseményt is megismerhettünk a Kossuth Rádióból, mely minden más tömegtájékoztatási eszköz hanyagolt. Ilyen a két kispárt, az MDF és a MIÉP egy-egy reakciója az Alkotmányra. A

parlamenti felszólalásokból tudjuk, hogy az MDF markáns álláspontot képviselt abban az ügyben, hogy a kisebbségekre való hivatkozás bekerüljön az Európai Alkotmányba, erről azonban csak a Magyar Rádió számolt be egy tudósítás keretében. 117 Ugyanígy csak innen értesülhettünk arról, hogy a MIÉP az alkotmányos szerződés aláírásának napján petíciót nyújtott be, azt kifogásolva, hogy az aláírásról nem kérdezték meg a népet. 118 A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének Orbán Viktornak nyilatkozatai általában megjelennek a médiumokban, furcsa módon az Alkotmánnyal kapcsolatos egyik álláspontját csak a Reggeli Krónikában idézték. A volt miniszterelnök egy lakossági fórumon kijelentette, hogy „nem [európai] alkotmány kell az embereknek, hanem munkahely”. 119 Mindez az Alkotmány francia és holland leszavazása után hangzott el, így valóban indokolt kijelentésnek tűnhet, ugyanakkor ezen vélemény megjelentetésének

teljes ignorálása minden más médiumban ismételten azt mutatja, hogy az általános pro-EU attitűddel szembe menő, vagy az EU-t kritizáló párthangokat elhallgatja a média. Összefoglalva elmondható, hogy a Magyar Rádió hallgatói rendszeresen és viszonylag részletesen kaptak információt az Európai Alkotmányról, és olyan eseményekről is tudomást szerezhettek a téma kapcsán, melyről más médiumok nem számoltak be. Ugyanakkor – a műfajból adódóan – a televízióhoz hasonlóan a rádió sem segítette az átlagpolgárt abban, hogy jobban megértse, magához közelebb érezze az Alkotmány okozta változásokat. 117 Magyar Rádió, Reggeli Krónika, 2003. július 18 Magyar Rádió, Reggeli Krónika, 2004. október 30 119 Magyar Rádió, Reggeli Krónika, 2005. június 3 118 61 6.5 Az internet vizsgálata Az internet mint kommunikációs eszköz használata mindössze egy évtizedes múltra tekint vissza. A politikai kommunikáció tekintetében

négy olyan tényezőt szoktak megemlíteni, amely miatt újszerű ez a média. „Az első a multimédiás felületben rejlő lehetőség, a második a személyre szabott (pontosabban választói célcsoportra szabott) kommunikáció, a harmadik az interaktivitás, a negyedik pedig a közvetlenség ()”.120 Jelen fejezetben azonban az internetes kommunikációnak a hagyományos médiához leginkább hasonlító szegmensét, az internetes újságokat vizsgálom, mivel ezek a legolvasottabb weboldalak. Mint korábban már említettem a lakosság 14%-a az internetről szerzi információit az Európai Unióról, mely információk legfontosabb forráshelye az internetes újságok. Az internetes újságok főbb különbségei a hagyományos médiumokhoz képest a gyorsabb reagálásukban, a terjedelmi korlátok hiányában és a szabadabb hírszerkesztésben mutatkoznak meg. Fontos jellemzőjük a hiperlink, melynek segítségével egy adott cikkből egyetlen kattintással eljuthatunk

egy témához kapcsolódó másik írásokhoz. A hipertext segíti egy adott kérdés körüljárását, régebbi események felelevenítését. Magyarország két leglátogatottabb politikai témákkal is foglalkozó internetes oldala az Index (kb. 300 ezer látogató naponta 121) és az [origo] (kb 280 ezer látogató naponta122) Mint ezekből az egyedi látogatásszámokból is látszik, az internetes oldalak olvasottsága elméletileg jóval magasabb mint – a Blikk kivételével – bármelyik írott orgánumé, bár nyilvánvaló az is, hogy egy oldalra való „ráklikkelés” nem jelenti feltétlenül azt, hogy el is olvassák az ott lévő cikkeket. Mindenestre a közvélemény-kutatási és a látogatottsági adatok, valamint a modern médiumok egyre növekvő szerepe a kommunikációban, azt indukálják, hogy fontos a vizsgálatuk, ha az EU-alkotmány magyarországi kommunikációját teljes körűen át akarjuk tekinteni. 120 Dányi [2003], 56.oldal

http://www.webaudithu/indexphp?content=12, 2006 március 25 122 http://www.webaudithu/indexphp?content=12, 2006 március 25 121 62 6.51 Index Az Index hírportálja folyamatosan és kiemelten foglalkozik európai uniós kérdésekkel, külön aloldal van ezen téma céljából fenntartva, és állandó brüsszeli tudósítójuk, Szlankó Bálint heti rendszerességgel ír publicisztikákat. Ennek megfelelően az Európai Alkotmánnyal is kiemelkedően sok írás foglalkozott, 286 hír és 63 saját cikk jelent meg. Mivel a hírek az MTI néhány soros híreinek automatikus átvételét jelentette, melyek „eldugva” jelentek meg az Indexen, ezért dolgozatomban csak a 63 saját cikkekkel foglalkozom, hiszen azok befolyásolhatták jelentősebben az olvasókat. A cikkekről általában elmondhatóak, hogy – a HVG-hez hasonlóan – nem témákat dolgoznak fel, hanem eseményeket, azaz folyamatosan közvetítik és kommentálják az alkotmányszerződés kialakulásának

folyamatát, de nem helyeznek különös hangsúlyt egyetlen kérdésre sem, tényszerűen és nem értékrendek alapján írnak a témáról. Az Index írásaiban a legtöbbször az Alkotmányba foglalt új szavazati rendszer kérdésével foglalkozik, összesen 10 alkalommal, azaz minden hatodik cikkben. Ez ugyan azt mutatja, hogy az uniós tárgyalásokon ez a kérdés okozta a legnagyobb dilemmát, de a közvélemény számára – úgy vélem – ez egy igen kevéssé érdekes és nehezen átlátható kérdés, ráadásul nehéz azonosulni bármelyik ország álláspontjával. A cikkek ezen részei tehát informatívak, viszont kevéssé segítik elő az Alkotmányról szóló párbeszédet. Az Index a címválasztással próbálta érdekessé tenni ezt a száraz témát, címei ugyanis a Blikket vagy más bulvárlapot idézik. Íme néhány példa: „Fasiszta épületkomplexumban indult útjára az alkotmányozó konferencia”, 123 „Zsarolás és fenyegetőzés Rómában”

124, „II. Erzsébet tart az uniós alkotmánytól” 125 A címek mindenképpen felkeltik az EU iránt kevéssé érdeklődő olvasók figyelmét is, a probléma ugyanakkor az, hogy a hangzatos cím után általában specifikus szakmai írások következnek. A szavazati rendszer vizsgálatán túl természetesen figyelmet szentel a más médiumokból ismert „slágertémáknak” (francia népszavazás, föderalizmus, kereszténység, kisebbségek) az Index, de jóval kevesebb teret szán ezeknek a témáknak. 123 http://index.hu/politika/kulfold/eu/eumussolini/, 2006 március 25 http://index.hu/politika/kulfold/eu/zsarolas1008/, 2006 március 25 125 http://index.hu/politika/kulfold/eu/quevseu1016/, 2006 március 25 124 63 Egyedül a kereszténység kérdése jelent meg számottevően, nyolc alkalommal merül fel röviden, és bár az internetes újság nem foglal egyértelműen állást, a hírszerkesztéséből látható, hogy inkább semleges vagy elutasító

állásponton van abban a kérdésben, hogy szerepeljen-e utalás Istenre az Alkotmányban. Ezt mutatja az is, hogy híreiben némileg nagyobb számban szólalnak meg az elutasítók (5 alkalommal), mint a támogatók (3 alkalommal). Az Indexen megjelent több írás is, melyek olyan témákat dolgoznak fel, amelyeket más médiumok nem említenek. Az egyik az Alkotmány szabályozása az Unió szimbólumairól 126, egy másik példa pedig az Alkotmány hatása az emberi jogok kérdésére. 127 Mindkét terület érinti az átlagember mindennapjait, mégis ez az egyetlen médium, amelyik részletesebben foglalkozott a kérdéssel. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a francia népszavazással kapcsolatban jelent meg az egyetlen „vélemény” az Európai Alkotmányt illetően. Az Index „Vélemény” rovata az, amely megengedi a hírek szabad kommentálását publicisztika formájában. Itt jelent meg Tóta W. Árpád „Hülye franciák” című szókimondó írása 128 A

szerző alapvetően egyetért az Alkotmányban foglaltakkal, de főleg azzal foglalkozik, hogy mekkora hiba volt a népre bízni annak elfogadását. A cikk stílusát jól jellemzi az alábbi idézet: „Franciaország nemet mondott az európai alkotmányra. Már a hírcímmel se stimmel minden. Franciaország tudvalevőleg egy csomó franciából áll ugyanis, meg persze még egy fél csomó arabból és egyébből. Ezen franciák és arabok egy része szokott kontinentális alkotmánytervezeteket olvasgatni, így többé-kevésbé jogosan lehet véleménye arról, hogyan is kellene működnie az uniónak. Más részük, gyaníthatóan a többség, a kérdésre nyilván azt jelölte volna be, hogy "hö?" - de ilyen rubrika nem volt. E válasz alatt körülbelül azt kell érteni, hogy fogalmuk sincs, hol vannak és mit csinálnak, és egy óra alatt se tudnák felsorolni a tagországokat. Viszont mivel csak igen és nem volt, beikszelték jól, hogy nem, ami alatt azt

értik, hogy Chirac és Raffarin ellenszenves pöcsök, a törökök csak ne akarjanak beköltözni, és egyébként is, mindenki dögöljön meg.” 129 Az írás stílusa nyilvánvalóan megosztó hatású, ugyanakkor mivel 126 http://index.hu/politika/belfold/0714eu/, 2006 március 25 http://index.hu/politika/kulfold/eu/treaty1103/, 2006 március 25 128 http://index.hu/velemeny/jegyzet/non, 2006 március 25 129 http://index.hu/velemeny/jegyzet/non, 2006 március 25 127 64 erős érzelmeket vált ki, nagyobb hatása van az EU-alkotmányról és egyáltalán az Európai Unióról szóló diskurzusok kialakításában, mint sok más „szakcikknek”. Az Index tehát írásaiban következetesen követi az Alkotmány kialakulásának folyamatát, címválasztásával segíti, hogy érdekessé tegye a témát, de a cikkek maguk inkább a téma iránt amúgy is érdeklődő olvasók számára lehetnek érdekesek. Az írások szakszerűek és több alkalommal foglalkoznak jelentős,

de rendhagyó témákkal. Az Index cikkei közül egyedi, ugyanakkor fontos publicisztika Tóta W. András írása a francia népszavazásról, mely alkalmas vita és párbeszéd generálására a témában. 6.52 [origo] Az [origo] az EU-kommunikáció szürke eminenciása. 76 alkalommal számolt be ugyanis 2003 óta az Európai Alkotmányról, de a cikkek háromnegyede az MTI-től vagy a Bruxinfótól átvett hír. A közel 20 cikknek, amely saját szerzemény, nagy része a francia népszavazás apropóján született, tehát ettől az eseménytől kezdve fordított valamennyivel nagyobb figyelmet a hírportál a kérdésre. Ezek az írások azt a trendet követik, hogy az Alkotmány leszavazásával az európai integráció végét predesztinálják, így az írások mindegyikében a negatív jelzők dominálnak. „A lusta vízfej lenyomta a reformokat”, 130 „Az EU végének kezdetét jósolják a francia nem miatt”, 131 „Az EU kettészakadásához vezethet a francia

nem” 132 olvashatjuk a cikkek címeiben. Az írások maguk viszont általában néhány szakértő véleményét közlik, stílusukban az MTI hírekhez hasonlóak. Mivel az [origo] majdnem minden közérdekű hírt átvesz a portáljára, így megjelent két olyan Alkotmány-kommunikációról szóló híradás is, mely más médiumoknál fennakadt a „kapu őrzőin”. Az első a 25 tagállamban a kommunikáció céljára szánt 8 millió euróról számol be, 133 míg a másik az egyetlen megjelent cikk a magyar médiában a hazai Alkotmány-kommunikációról, ennek címe: „Mari néni és az Európai Unió” 134 A cikk amúgy a Szórakozás rovatban jelent meg. 130 http://www.origohu/nagyvilag/20051229alustahtml, 2006 március 25 http://www.origohu/szorakozas/teve/20050228marihtml, 2006 március 25 132 http://www.origohu/nagyvilag/20050526azeuhtml, 2006 március 25 133 http://www.origohu/nagyvilag/20050216milliokathtml, 2006 március 25 134

http://www.origohu/szorakozas/teve/20050228marihtml, 2006 március 25 131 65 Az [origo] internetes oldal – a fentiek alapján kijelenthető – igen kis mértékben segítette a magyar lakosság tájékozódását az Európai Alkotmány ügyében, ugyanis kommunikációja a legkisebb jeleit sem mutatta a napjainkra jellemző tömegkommunikációnak, inkább egy hírügynökség szerepét töltötte be, ahonnan más újságírók száraz ismertetőket tudnak szerezni az Unió egyes kérdéseiről. 66 7. Az állampolgárok és az Európai Alkotmány Az előző két fejezetben azt vizsgáltam, hogy a politikai kommunikáció három tere közül a politikai intézmények és a média milyen eszközökkel és milyen intenzitással hatott az állampolgárokra. Fontosnak tartottam áttekinteni, hogy milyen információk és benyomások érték az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban a lakosságot, milyen területekről és milyen kontextusban értesülhetett. A mostani

fejezetben egyrészről azt kívánom áttekinteni, hogy állampolgári, civil szinten folyt-e meghatározó kommunikáció a témában (civil konferenciák, lakossági fórumok, olvasói levelek stb.), másrészről a fejezet második felében az állampolgárok véleményét vizsgálom közvélemény-kutatási adatok alapján. A közvélemény politikai kommunikációját igen nehéz vizsgálni, hiszen – bár a közvélemény-kutatások alapján a lakosság 23%-a interperszonális kommunikációval szerez uniós információkat – nyilvánvalóan nem lehet begyűjteni minden beszélgetésről egy hangfelvételt, amelyet egy sör melletti baráti összejövetelen folytattak az emberek. Ezért a következőkben röviden azokat az állampolgári diskurzusokat mutatom be, melyek dokumentáltan az Európai Alkotmányról szóltak. Ilyenek a civil szervezetek konferenciái, előadások, olvasói levelek és az internetes fórumok hozzászólásai. 7.1 A civil szervezetek Mint

a médiumokat vizsgáló fejezetből is jól látszott, a civil szervezetek hangja nem jut át azok szűrőjén, elvétve jelenik meg egy-egy civil felhívás a média felületén. Az Alkotmánnyal kapcsolatban azonban nem is nagyon hallatták hangjukat a civilek. A három legjelentősebb Európai Unióval foglalkozó magyar civil szervezet közül a Brüsszelben és Budapesten is székhellyel rendelkező Európa Ház szervezett egy programsorozatot "A Mi Európánk - A Mi Alkotmányunk" címmel 2004-2005-ben, mely több konferenciából és rendezvényből állt. A konferenciákon több száz civil szervezet képviselője vett részt, és a programon felszólalt több hazai és külföldi közjogi méltóság is. A Magyarországi Európa Társaság, mely az Európai Unióval foglalkozó értelmiség „think tank”-je, két felhívást adott közre az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban. Az elsőben, melynek címe „A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata az

európai alkotmány aláírásáról és az esetleges magyarországi 67 népszavazásról” volt, a szervezet üdvözölte az Európai Alkotmány aláírását, és felhívta a politikai elit figyelmét arra, hogy Magyarországon az Országgyűlés, ne pedig népszavazás döntsön a ratifikáció kérdéséről. Az egyesület másik felhívása, mely néhány újságban is megjelent, a francia és a holland „nem” után született, és összeurópai népszavazásra buzdította az európai polgárokat. A szervezet úgy vélte, hogy a két ország népszavazásánál egyedül az összeurópai népszavazás bírna nagyobb legitimációval, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek a cél érdekében. Az Európai Unió iránt elkötelezett fiatalokat tömörítő Pillar Alapítvány kifejezetten EU-kommunikációval foglalkozik, és közel száz lakosságtájékoztató programot szervezett az elmúlt években. A programok során - bár egyiknek sem ez volt a kiemelt témája -

tájékoztatást nyújtott az Európai Alkotmányról is az ország számos pontján. Az „EU: belül tágasabb” című rendezvényeiken sok száz érdeklődő kapta meg az Alkotmány nyomtatott, könyv formátumú változatát ingyenesen. EU-ellenes civil szervezetek is foglalkoztak az Európai Alkotmánnyal. A Pajzs Szövetség elemzéseket, brosúrákat és videókat készített, melyekben értelmezik és kritikával illetik az Alkotmány egyes fejezeteit. A Szövetség népszavazást is szeretett volna kezdeményezni a szerződésről, ellenezve annak parlamenti ratifikációját, de az Országos Választási Bizottság elutasította azt, alkotmányellenesnek ítélve az erre irányuló aláírásgyűjtésüket. A globalizáció-ellenes ATTAC is felhívást tett közzé az Alkotmány elutasítására, valamint cikkeket jelentetett meg annak kapcsán, hogy miért is ellenzik azt. A cikkekben a túlságosan liberális piac-elképzelését támadják a Szerződésnek. Jól

látható, hogy a sok ezer magyar civil szervezet közül néhány foglalkozott csak országos szinten az Alkotmány kommunikációjával, és így maximum néhány ezer emberhez jutottak el tevékenységükkel. Civil szinten a nagypolitikai álláspontoktól eltérő vélemények is markánsan megjelentek (összeurópai népszavazás, az alkotmány elvetése stb.), ezek azonban politikai támogatás nélkül marginalizálódtak 68 7.2 Választások helyett visszacsatolások A harmadik fejezetben már szó esett arról, hogy az EU-kommunikáció hatékonyságának legnagyobb problémája, hogy nem követik választások egy-egy téma kommunikációs kampányát, így nincs valódi visszacsatolása az Európai Uniónak a kampányainak hatásáról. Ezért, amikor az állampolgárok mint egyének (és nem mint csoportok, azaz civil szervezetek) kommunikációját nézzük, akkor – választások híján - a politikai intézmények vagy a médiumok felé irányuló

visszacsatolásaikat tudjuk csak vizsgálni. Ennek – véleményem szerint - két fajtája lehet: az információkérés és a véleménynyilvánítás. Az információkérés azt mutatja, hogy egy téma eljutott a médiából vagy a politikai intézményektől közvéleményhez, felkeltette a közvélemény érdeklődését, és az egyének további információt igényelnek a témáról. Hogy mennyire volt jellemző az Alkotmánnyal kapcsolatban az információkérés mint visszacsatolási mód, arról az EUvonalhoz beérkezett kérdések alapján lehet a legjobban képet kapni. Az EUvonal a Miniszterelnöki Hivatal által működtetett ingyenes információs szolgálat, mely minden Európai Unióval kapcsolatos kérdésben segít. Az EUvonal kimutatás szerint 2003 óta 89 alkalommal érkezett be kérdés az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban, mely szám más témakörben érkezett kérdésekhez viszonyítva alacsonynak mondható (összesen 15 ezer kérdés érkezett 2003 óta az

EUvonalhoz). 135 Ha megvizsgáljuk a kérdéseket, láthatjuk, hogy közel negyedük (25 darab) az Alkotmány tartalmára volt kíváncsi, illetve arra, hol tudja beszerezni a dokumentumot. 12 kérdés vonatkozott a ratifikáció megakadásának következményeire. A specifikus kérdések száma (azaz olyan kérdések, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kérdező legalább alapszinten ismeri az Alkotmányt) elenyészőek voltak. A kérdések beérkezésének időpontjai megmutatják, hogy a legtöbb kérdés valamilyen nemzetközi esemény időpontjában érkezett, így az EU-csúcsok (2003. június, 2004 december), az alkotmányszerződés aláírása és a francia népszavazás idején. 136 Az információkérés másik – ugyancsak nem reprezentatív, de azért fontos – módja az internetes chat, melyben szakértők válaszolnak a lakosok kérdéseire. Ilyen volt 2004135 136 Miniszterelnöki Hivatal EUvonalának közlése, 2006. március 27 Lásd I. melléklet 69 ben

az [origo] által meghirdetett fórum, amelyben Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke válaszolt kérdésekre. 137 A chatelők kérdései közt legtöbbször az Alkotmányról szóló népszavazás kérdése merült fel (3 alkalommal), ezt követte az Alkotmány kommunikációjával kapcsolatos kérdések (2 alkalommal). Azaz nem a szerződés tartalmi, hanem annak politikai vonatkozása érdekelte leginkább a kérdezőket. Az információkérésen túl a médiumok a véleménynyilvánításra is terepet biztosítanak. Ez a sajtóban az olvasói levelek, az interneten a fórumok és a blogok formájában jelenik meg. Az általam vizsgált három napilapban és három hetilapban összesen 13 olvasói levél jelent meg. Ezek témáját megvizsgálva láthatjuk, hogy a kereszténység kérdése abszolút dominál, hiszen a tizenháromból nyolc levél ezzel foglalkozik. Azt is érdemes kiemelni, hogy összesen két ellenző és hat támogató levél

jelent meg az újságokban, tehát a támogatók nagyobb vehemenciával harcoltak az ügyükért. A többi levél a népszavazással, a kisebbségekkel és a föderalizmussal foglalkozik, de itt csak egy-egy cikkről beszélhetünk, azaz e tekintetben nem alakult ki vita az olvasók között. Az internetes blogok és fórumok bizonyos tekintetben demokratikusabb, viszont ugyancsak nem reprezentatív látleletei az állampolgárok véleményének. Demokratikusabbak azért, mert nincsen szerkesztői szelekció a tekintetben, hogy mely hozzászólások jelenhetnek meg, ugyanakkor nyilvánvalóan a magyar társadalomnak csak eléggé behatárolt, szűk rétege használja ezt a médiafelületet. Megállapíthatjuk azonban, hogy a leglátogatottabb fórumok közül (Index, MNO, [origo], Gondola) csak az első kettőn jelenik meg az Európai Alkotmány mint topic. Itt még az olvasói leveleknél is nagyobb a kereszténységgel foglalkozó témák részaránya. Az MNO-n 6351

hozzászólás, az Indexen 2155 hozzászólás van a témához, míg más Alkotmánnyal kapcsolatos témákhoz maximum néhány tucat. 138 A további látogatott topicok már követik a média által hangsúlyozott főbb témákat, így a népszavazások kérdését és az Alkotmány tartalmának elemzését. A blogok a fórumoknál kisebb mértékben 137 138 http://www.origohu/vendegszoba/hirek/20041119amindennapokrahtml, 2006 március 25 http://www.mnohu/indexmno?pg=3&action=showmsg&tid=11833; http://forum.indexhu/Article/showArticle?t=9088358&la=47263705, 2006 március 25 70 foglalkoznak az Európai Alkotmánnyal, és ezek nagy része EU-ellenes célból íródott. Fontos internetes civil kezdeményezés a www.yes-to-godcom című portál, mely öt ország közös weboldala. Mint a címe is mutatja, az internetes oldal szavazatokat gyűjt az Európai Alkotmányban Istenre való hivatkozás megjelenésének érdekében. A visszacsatolásokból jól látszik –

legyen az telefonos, sajtóban megjelenő vagy internetes formájú -, hogy a sajtóhoz és a politika szférájához hasonlóan (vagy éppen annak következtében) a kereszténységre való hivatkozás érdekelte a legjobban a lakosságot. A média szenzációként való tálalása lehetett az ok, hogy a népszavazás kérdése ugyancsak népszerű volt. Érdekes módon a kisebbségek kérdéséről alig volt visszajelzés, mely azt mutatja, hogy a kérdés inkább érdekelte a politikusokat és a médiát, mint a közvéleményt. Ugyanakkor több, az emberek mindennapjait is érintő jelentős kérdés – így a közös külpolitika, a föderalizmus felé való elmozdulás vagy az uniós elnök kérdése – mint ahogy máshol sem, a közvélemény napirendjén sem jelent meg. Ez azt mutatja, hogy az Alkotmány kérdésében nem informált annyira a lakosság, hogy saját magától problémákat vessen fel, törésvonalakat alakítson ki, ezért a média és a politikusok által

felállított törésvonalak mentén rendeződik. 7.3 Közvélemény-kutatások A közvélemény-kutatások adatai segítik – elvileg – a kutatót abban, hogy feltérképezze a lakosság pillanatnyi véleményét egy adott kérdésben. Mint ahogy többször is utaltunk rá, mivel az Alkotmánnyal kapcsolatban nem volt Hazánkban népszavazás, ezért ezek a kutatások adják a legbiztosabb fogódzót ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan hatott az EUkommunikáció a lakosságra. Az Európai Unió közvélemény-kutatásai, az Eurobarometer 2003 és 2006 között rendszeresen szondáztatta a lakosságot az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről. 139 A kérdések közt szerepelt az Alkotmány ismertsége, népszerűsége, teszt-kérdések a lakosság ismereteinek felmérésére, valamint az Alkotmány egyes újításainak támogatottsága is. Sajnálatos módon a kérdések felmérésről felmérésre változtak, így nehéz volt tendenciákat vizsgálni. Mivel azt

szeretném áttekinteni, hogy hogyan változott a közvélemény az Alkotmány kommunikációjának hatására 2003 és 2006 között, ezért munkámat csak azok a 139 http://www.europaeuint/comm/public opinion/index enhtm, 2006 március 25 71 közvélemény-kutatásban szereplő kérdések segítik, melyeket több alkalommal is feltettek a lakosságnak. Így tudom ugyanis vizsgálni, hogy a három év alatt milyen változások következtek be. 2003. és 2006 között nyolc közvélemény-kutatást végzett az Európai Unió: 2003 tavaszán, 2003 nyarán, 2004 januárjában, 2004 tavaszán, 2004 őszén, 2004 késő őszén, 2005 tavaszán és 2005 őszén. Mindösszesen három olyan kérdést találtam az Alkotmánnyal kapcsolatban, amely több alkalommal is azonos formában jelent meg, így lehetett vizsgálni a tendenciákat. Az első ilyen kérdés az Európai Alkotmány támogatottságára vonatkozik, a második annak tartalmának ismertségre, a harmadik pedig a

szerződés által létrehozott közös európai külügyminiszteri poszt támogatottságára. Az alábbi diagrammban foglaltam össze az első kérdésre adott válaszokat: 140 Az Európai Alkotmány támogatottsága Magyarországon 100% 90% 80% 18 8 5 14 15 31 15 16 7 8 78 76 23 70% 9 60% 50% 40% 87 68 30% 62 60 Nem tudja Ellenzi Egyet ért 20% 10% 0% 2003. tavasz 2004 január 2004. októbernovember 2004. 2005 tavasz 2005 ősz november Időpont 4. ábra 140 A fejezetben található diagrammokat a http://www.europaeuint/comm/public opinion/index enhtm alapján készítettem 72 Mint láthatjuk igen érdekesen alakul a támogatottság mértéke. 2003 tavaszán az eddig leírtak alapján kijelenthető, hogy viszonylag keveset hallhatott a magyar lakosság az Európai Alkotmányról, és főleg a vallási kérdések voltak előtérben abban az időben. 2004. januárjáig viszont folyamatosan egyre hangsúlyosabban jelent meg a téma a médiában,

főleg 2003 augusztusában és novemberében, valamint az EU-csúcs időszakában, 141 és a kormány is sikeresnek ítélte magyar szempontból a szövegtervezetet. Feltehetően ezek az okok magyarázzák meg a kiugró, 87%-os támogatottságot. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kérdésfeltevés, vagy a kutatási módszertan változása eredményezte ezt a tendenciákba amúgy nem illő eredményt. 2004. novemberében két kutatás is 60% körüli támogatást mutat, ugyanakkor az ellenzők aránya közt 14% különbség van, holott nagyjából egy időben készült a két felmérés. Ennek oka abban kereshető, hogy erre az időpontra esett az Alkotmány aláírása, ami nagy hangsúlyt kapott a médiában, általában igen pozitív felhangokkal. Az addigi ellenzőket a támogató média elbizonytalaníthatta, és bár egyből át nem álltak a támogatói oldalra, a bizonytalanok számát gyarapították ideiglenesen. 2005. tavaszára az alkotmányszerződés aláírása

és a spanyol népszavazás miatt egyre több információ jutott el a lakossághoz, így alakult ki ismét egy magas, 78%-os támogatottság, melyen a francia népszavazás körüli pánikhangulat sem változtatott őszre. A bizonytalanok száma ekkorra már stabilizálódott 15% körül A következő fontos kérdés az Alkotmány tartalmának ismeretére vonatkozott. Itt sajnos csak két adat áll rendelkezésünkre, de ezek alapján elmondható, hogy mivel a két adatfelvétel közt gyakran volt a média napirendjén az Alkotmány, ezért csökkent azok száma, aki nem halott róla, ugyanakkor – mint korábban írtam – ezek a beszámolók nem ismertetették részletesen a szerződés tartalmát, ezért arányaiban csökkent azok száma, akik úgy érezték, hogy részletesen ismerik az Alkotmány szövegét. 141 Ennek alátámasztására lásd I. mellékletet! 73 Mennyire ismeri az Európai Alkotmányt? 9 13 100% 90% 80% 31 34 70% Nagyon ismeri 60% Nem ismeri

50% Kicsit ismeri 40% 61 54 30% 20% 10% 0% 2004. november 2005. tavasz Időpont 5. ábra Az utolsó vizsgált kérdés ahhoz a problémafelvetéshez kapcsolódik, hogy a társadalmi vita elmaradása a társadalom konszenzusa miatt nem alakult-e ki, vagy amiatt, hogy a politika és a média nem vitatta meg kellő mértékben a témát. A közvélemény-kutatók megkérdezték a lakosságot, hogy egyetértenek-e egy közös európai külügyminiszteri poszt létrehozásával. Mint tudjuk, ezt a posztot az Európai Alkotmány tartalmazza, ugyanakkor sem a média, sem a politikai intézmények nem kommunikáltak sokat a kérdésről. Mint a következő ábrán látszik 2005 tavaszára a lakosság egy negyede ellenezte ennek a posztnak a létrehozását. A közös európai külügyminiszteri poszt támogatása 100% 90% 80% 19 21 12 13 14 16 16 22 70% 60% Nem tudja 50% 40% Ellenzi 69 70 67 30% 62 20% 10% 0% 2003. tavasz 2004. január 2004. október november

Időpont 6. ábra 2005. tavasz Egyet ért 74 Az adatok azt mutatják, hogy ez egy olyan kérdés, melyben jócskán megoszlanak a vélemények a lakosságon belül, mégis az eddigi elemzések alapján láthatjuk, hogy nem alakult ki a vita legkisebb formája sem a téma kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy feltehetően az Alkotmánnyal kapcsolatos különféle viták (kereszténység, népszavazás stb.) sem a lakosság felöl indultak, és aztán átgyűrűztek a médiába és a politikai életbe, hanem fordítva, azokat a kérdéseket kezdte el a közvélemény továbbgondolni, melyekről a sajtóból vagy a politikusoktól hallott. Azaz a külügyminiszteri poszt felállítását hiába ellenezte a lakosság negyede, mivel ehhez a témához kapcsolódóan szinte semmilyen információhoz nem jutott a politikától vagy a médiából, így nem is volt képes dialógust indítani az ügyben. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni a közvélemény-kutatásokban megjelenő

kérdések, valamint a közvélemény és a média érdeklődése közti „szakadékot”. Markánsan kibontakozott az 5., a 6 és a 7 fejezet első részéből, hogy melyek azok a témák, amelyek megjelentek a magyarországi politika-média-állampolgárok uralta három terület napirendjén. Ezek közül a témák közül egyetlen egyre sem kérdezett rá az Eurobarometer kutatása! Úgy gondolom, hogy ez a momentum nagyon jól jelképezi az Európai Unió kommunikációjának problémáját, valamint az EU és a lakosság közti egyre növő távolságot. A közvélemény-kutatásoknak az volna a feladatuk, hogy igazolják az EU eddigi kommunikációjának és tevékenységének hatékonyságát, illetve hogy segítsék és koordinálják az EU munkáját a jövőben. Ha viszont a közvéleménykutatások – jelen esetben az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban – egyetlen olyan kérdést sem tesznek fel, melyek valóban érdeklik az embereket, a médiát és a politikai

intézményeket, szóval, ha egyetlen ilyen kérdést sem tesznek fel, akkor csak téves következtetéseket tudnak levonni a kutatásaik eredményéből. 75 8. Konklúzió – miért is maradt el az a társadalmi vita? Az Európai Alkotmány fontosságát – függetlenül attól, hogy támogatták, vagy ellenezték azt - politikusok, uniós szakértők, a média képviselői és civil szervezetek is sorra hangsúlyozták. Hangsúlyozták, szavuk mégis kevesekhez ért el Láthattuk azonban: nem keveset beszéltek róla, hanem sokszor hatástalanul. A magyar közéletet pártok versengése határozza meg. A versengés a médián keresztül jut el a választókhoz. Ami a pártok és a média nyelvén, az a választók szívén Mindez az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban is igaz. Bebizonyosodott, hogy a parlamenti pártok közti egyetlen törésvonal az Alkotmánnyal kapcsolatban egyben a közvélemény egyetlen látható törésvonala is az ügyben. A parlamenti pártok

egyetlen kérdésben, a kereszténységre való hivatkozásban nem értettek egyet, és láthattuk, ez az egyetlen kérdés, melyben olvasói levelek, internetes fórumok, médiabeli csatározások születtek. Ráadásul a pártok még erről is nagyon visszafogottan kommunikáltak, alapvetően az az alapelv működött (akkor még) bennük, hogy uniós kérdésekről nincs belpolitikai vita. A konszenzust mutatja, hogy soha senki – sem a pártok, sem a média - nem tette szóvá, hogy az Országgyűlésben az elvi egyetértés ellenére 35-en nem szavazták meg az alkotmányszerződés aláírását. A parlamenti ülések médiajelenléte ráadásul itt és más témában is egyre jobban teret vesztett. Bár a pártok képviselői és uniós szakértői – nyilatkozataik alapján kiderül – érezték az Alkotmány jelentőségét, ugyanakkor az EU-s téma túltelítettsége (ekkor csatlakozott Magyarország az Unióhoz), valamint a belpolitikai haszon hiánya miatt, nem

tartották fontosnak - a kötelező körökön túl annak ismertetését. A közvetlen érdek hiánya a többi politikai szereplő kommunikációjára is rányomta bélyegét. A kormánynak kötelessége és nem saját prioritása volt az Alkotmánykommunikáció, így kevés forrás jutott erre a tevékenységre A Miniszterelnöki Hivatal az objektív tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt, és a multiplikátorok voltak a fő célcsoportjai, így bármennyire is sikeres volt az ez irányú tevékenysége, az információ megszűrve, az értékek és a vélemények pedig semennyire sem jutottak el a tömegekhez. Az objektivitás ugyanis nem hatásos kommunikációs eszköz. Mivel a kormánynak 76 belpolitikai előnyt nem lehetett a témából kovácsolnia, nem volt rászorulva az érzelmekre ható vagy az értékekre fókuszáló kommunikációra. A kormánynál jóval kevésbé érdekelt a hatékony kommunikációban maga az Európai Unió. Mint a dolgozatban kifejtettem, a

változásokat kiváltó visszacsatolás hiánya, azaz hogy az Unió végrehajtó és törvényalkotó szervére nincs közvetlen befolyással az állampolgárok véleménye, hiszen nem választott szervről van szó, véleményem szerint negatív hatással van annak tevékenységére és kommunikációjára is. Mivel Hazánkban nem volt népszavazás az Európai Alkotmányról, így az egész EU-kommunikációt éppúgy, mint az Alkotmány magyarországi kommunikációját – ahogy láthattuk jellemzi az alacsony költségvetés és a modern politikai kommunikációs eszközök ignorálása. A magatartástan tudományának van egy alaptétele: ahhoz hogy egy ésszerű döntés megszülessen, annak a döntésnek markánsan vissza kell hatnia a döntéshozóra. A visszahatás a politikai intézményeknél esetünkben hiányzik, ez pedig komolyan visszahat kommunikációjukra. Az állampolgárok alacsony informáltságért és a társadalmi vita a kereszténységen túlmutató

kérdésekre való kiterjesztésének elmaradásáért elsősorban ez a szegmens felelős. A média kommunikációja árnyaltabb képet mutatott. Várakozásaimnál jóval nagyobb terjedelemben és intenzitással foglalkozott az Alkotmány témájával. Sokszor a napirendjére tűzte a témát, sőt a francia népszavazás uralta is a napirendet. Míg (főleg a közszolgálati) televízió és a rádió röviden és tényszerűen tudósított minden fontosabb eseményről, addig az írott sajtó nagyon ellentmondásos képet mutatott. A jobboldalhoz köthető médiumok nagyobb terjedelemben foglalkoztak a témával, sokkal aktívabban nyilvánítottak véleményt és a politikai elittől eltérő álláspontokat is megfogalmaztak, alapvetően elutasítva az Európai Alkotmányt. Ezekben a médiumokban olyan kérdések is napirendre kerültek (föderalizmus, szuverenitás, népszavazás általi ratifikáció), mellyel a másik oldal nem foglalkozott, és így nem is reagált a

felvetésekre. Az érzelmek helyett az értelem jellemezte inkább a baloldali sajtót, mely nemcsak a kritikus véleménynyilvánítást kerülte látványosan a szöveggel kapcsolatban, hanem a mellette való érvelést is. Hogy miről szól az Alkotmány, azt csak a baloldali médiából tudhatta meg az állampolgár. Hogy mit jelenthet számára mindez, azt csak a 77 jobboldaliból. A két irányvonal elkerülte és nem keresztezte egymást, így – a politika által is felkarolt kereszténység témáját kivéve – nem került sor összecsapásra, vitára. A média-rendszere tehát magában hordozta az informálódás és a társadalmi vita kialakulásának lehetőségét, a „csattanó” mégis elmaradt, mert a politikai intézmények nem erősítették a média hangját. Azaz a médiának az érzelem nélküli tényei és a tények nélküli érzelmei politikai hátszél nélkül nem gyűrűznek be az állampolgárok napirendjére. Mielőtt elkezdtem írni ezen

dolgozatot, mindössze néhány közvélemény-kutatási adat állt rendelkezésemre, mely az Alkotmány elsöprő támogatottságát mutatta, valamint azt, hogy a lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában az Alkotmány tartalmával. Az a feltételezésem egészítette ki mindezt, miszerint nem alakult ki a közvéleményben vita az Alkotmány kérdéséről. Az állampolgárok kommunikációja, illetve a közvéleménytől származó visszacsatolások megmutatták, hogy a kereszténység kérdésében mégis elindult diskurzus a lakosságon belül. A visszajelzések, a média és a politikai intézmények vizsgálata arra is rámutatott, hogy mely témákról szerezhetett benyomást az állampolgár az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban. Akik az Unió és a politikai iránt kevésbé érdeklődnek, azok is hallottak az Alkotmány franciaországi leszavazásáról, hiszen a téma a bulvársajtó és a televízió műsorait is tematizálta heteken át. Mivel ezek a híradások

sajnálatosnak vagy tragikusnak nevezték a leszavazást, így kialakulhatott annak a képzete a lakosokban, hogy az Alkotmány fontos és pozitív dolog volna Magyarország számára. Ez párosítva az európai „intézményeket” övező általános optimizmussal eredményezhette az Alkotmány nagyarányú támogatottságát a magyarok körében. Az információ-nyújtást célzó kommunikációs kísérletek viszont eszközeik és nyelvezetük miatt csak egy szűk réteget voltak képesek elérni. A tömegkommunikációban megjelenő, véleménynyilvánítást bátorító írások pedig a pártok támogatása nélkül hamvába hullottak. Bár az Európai Alkotmány kommunikációja csak egy a sok száz, sok ezer, sok tízezer ügy közül, mely a politika napirendjére kerül, úgy vélem, a politika és az állampolgárok közti kommunikáció néhány sajátosságára mégis rávilágít. A legfontosabb ezek közül az állampolgárok függősége a politika által

szivárogtatott információktól és véleményektől. Az Alkotmány kapcsán nem történtek úgynevezett grass-root 78 kezdeményezések, tehát amikor a lakosság problémáit karolják fel a pártok, és nem pedig fordítva, belpolitikai problémákat kezdenek magukénak érezni a polgárok. Ez általában jellemző a pártok és az állampolgárok viszonyára Magyarországon. Az Alkotmány kommunikációjának vizsgálata azt is megmutatta nekünk, hogy fontos, de a közvélekedéssel ellentétben, mégsem domináns a média szerepe a közvélemény formálásában. A média ugyanis csak azokat a témákat tudta a közélet napirendjére átvinni, amelyeket a politika is támogatott. Hiába írt sokat a politika által elhallgatott témákról és azok fontosságáról, ezek egyáltalán nem kerültek be a közbeszédbe. A legfrissebb hírek szerint 2009-re újra megpróbálja az Unió elfogadtatni az Alkotmányt. Tehát van három évünk változtatni annak

kommunikációján 79 9. Irodalomjegyzék 9.1 Feldolgozások Könyvek:  Bokorné Szegő Hanna [2003]: Nemzetközi jog, Aula Kiadó, Budapest  Bruce I. Newman [2000]: Politikai marketing mint kampánystratégia, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest  Dányi Endre [2003]: Posztmodern kampánytechnikák és az ellenőrzés válsága. In: Kampánykommunikáció, Akadémiai Kiadó, Budapest  Denis Mcquail [2004]: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó, Budapest  Esser, Frank et al. [2004]: Comparing Political Communication: Theories, Cases, and Challenges, Cambridge University Press  Gordos Árpád - Ódor Bálint [2004]: Az Európai Alkotmányos Szerződés születése, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest  Horváth Jenő [2003]: Az európai integráció története, Osiris Kiadó, Budapest  Horváth Zoltán - Ódor Bálint [2005]: Az Európai Unió Alkotmánya, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest  Kiss Balázs [1999]: Politikai

kommunikáció és marketing. Osiris Kiadó, Budapest  Kiss Balázs [2003]: Kampány és tabloidizáció. In: Kampánykommunikáció, Akadémiai Kiadó, Budapest  Mazzoleni, Gianpietro[2002]: Politikai kommunikáció, Osiris Kiadó, Budapest 80  McNair, Brian [2003]: An Introduction to Political Communication, Taylor & Francis Books Ltd, London and New York  Rosenger, Karl Erik [2004]: Kommunikáció, Typotex Kiadó  Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról [2004]. In: Európai Füzetek, Budapest  Tóth Csaba – Török Gábor [2002]: Politika és kommunikáció, Századvég Kiadó, Budapest  Török Gábor [2005]: A politikai napirend, Akadémiai Kiadó Rt., Budapest  Vaszari András [2001]: Politikai marketing, Bestseller 21 Kiadó, Budapest 9.2 Források Folyóiratok, periodikák, napilapok:  168 óra, 2003. január – 2006 március  Blikk, 2003. január – 2006 március  HVG, 2003. január – 2006 március  Magyar

Demokrata, 2003. január – 2006 március  Magyar Nemzet, 2003. január – 2006 március  Népszabadság, 2003. január – 2006 március Elektronikus média:  Kossuth Rádió, Reggeli Krónika, 2003. január – 2006 március  M1, Híradó, 2003. január – 2006 március  RTL Klub, Híradó, 2003. január – 2006 március  TV2, Tények, 2003. január – 2006 március 81 Internet (mindegyik 2005. március 25):  http://index.hu/politika/kulfold/eu/ubug/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/eucsucs0616/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/plconst9235/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/ukconst2768/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/oldies5306/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/dtch374/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/dutcheu9116/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/bterv0531/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/frnon0530e/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/frvote3326/ 

http://index.hu/politika/kulfold/eu/0527france/  http://index.hu/politika/kulfold/frnlref/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alk9241/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/0221madrid/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkor0112/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/treaty1103/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alk1029/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkt1599/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/0901const/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/0830const/ http://indexhu/politika/belfold/eukkampany08/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/euno9861/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/igc0618/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/igc0617/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/igc0524/  http://index.hu/politika/belfold/szdszalk0506/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/gbeu8900/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/epegyh0409/  http://index.hu/politika/belfold/kosane5989/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/ahern4747/

 http://index.hu/politika/kulfold/eu/kohl0113/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/eualkotm/ 82  http://index.hu/politika/kulfold/eu/megyo1213/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkot1213/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/const1211/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkmgy1209/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/miller4495/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkvit1208/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alkxpl1204/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/napoly1128/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/belgtam1128/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/eualk1119/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/alknihil1111/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/spno1105/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/ecofin1027/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/medeu1022/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/quevseu1016/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/kisebbseg/  http://index.hu/politika/belfold/napel1013/ 

http://index.hu/politika/kulfold/eu/zsarolas1008/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/eumussolini/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/visegrad1002/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/prodi0930/  http://index.hu/politika/kulfold/eu/igc0930/  http://index.hu/politika/belfold/0714eu/  http://index.hu/politika/kulfold/konvent0615/  http://index.hu/politika/kulfold/konvent0601  http://index.hu/politika/kulfold/konvent0529  http://index.hu/politika/kulfold/euallam  http://index.hu/politika/kulfold/euisten  http://index.hu/politika/belfold/szj0213/  http://www.origohu/nagyvilag/20030210marolvashatohtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030605ismerjehtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030620eddightml  http://www.origohu/nagyvilag/20030621eukiemelthtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030710vegethtml 83  http://www.origohu/nagyvilag/20031022berlusconihtml  http://www.origohu/nagyvilag/20031119akozoshtml 

http://www.origohu/itthon/20040224chirachtml  http://www.origohu/itthon/20040329kosaneahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20040619avatikanhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20040705giscardhtml  http://www.origohu/nagyvilag/200407142005benhtml  http://www.origohu/itthon/20041005akeresztenyhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20041029pentekhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20041101nepszavazasthtml  http://www.origohu/nagyvilag/20041130afranciakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050112azeuropaihtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050220spanyolorszaghtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050220aspanyolhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050223hollandiahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050226alengyelekhtml  http://www.origohu/szorakozas/teve/20050228marihtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050319kilephetnekhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050512abundestaghtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050527nemetorszaghtml 

http://www.origohu/nagyvilag/20050528megkezdodotthtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050529magashtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050530azeuhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050602nembajhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050602nemetfranciahtml  http://www.origohu/itthon/20050905melypontrahtml  http://www.origohu/itthon/20051221eumarhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20060225atovabbihtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030213szajerhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030527kozoshtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030602magyarorszaghtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030606giscardhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030616csakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030825nepszeruhtml 84  http://www.origohu/nagyvilag/20030828azolaszokhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20030907prodihtml  http://www.origohu/itthon/20031008akormanyhtml  http://www.origohu/itthon/20031119alairasgyujteshtml 

http://www.origohu/nagyvilag/20031213lengyelorszagothtml  http://www.origohu/nagyvilag/20040326juniusrahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20040618megszuletetthtml  http://www.origohu/nagyvilag/20040712oktoberbenhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20041103alitvanhtml  http://www.origohu/csevegoszoba/hirek/20041119amindennapokrahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20041202zoldhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050129abritekhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050216milliokathtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050217abritekhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050330aggasztjahtml  http://www.origohu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20050413valutavalsagothtl  http://www.origohu/nagyvilag/20050416afranciakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050509nincshtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050520abelgahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050523megishtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050525csakhtml 

http://www.origohu/nagyvilag/20050525azosztrakokhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050526afranciakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050526azeuhtml  http://www.origohu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20050530korlatozotthtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050531elutasitasihtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050601szerdan1html  http://www.origohu/nagyvilag/20050601ahollandokhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050606nemszavaznakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050608anemekhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050617kitoljakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050617idothtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050710luxemburgbanhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20050710lezarulthtml 85  http://www.origohu/nagyvilag/20050710megszavaztakhtml  http://www.origohu/nagyvilag/20051229alustahtml  http://www.origohu/nagyvilag/20060109elovennehtml  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=23 9&p

felsz=4&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=4  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=23 3&p felsz=14&p szoveg=Európai%20Unió%20and%20alkotmány&p felszig= 14  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=23 1&p felsz=10&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=10  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=23 0&p felsz=2&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=2  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=23 0&p felsz=10&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=10  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=21 6&p felsz=110&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=110  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=21 1&p felsz=100&p

szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=100  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=215&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=215  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=217&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=217  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=219&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=219  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=221&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=221  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=223&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=227  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=235&p

szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=235  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=237&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=237  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=247&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=247 86  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=253&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=253  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=259&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=259  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 3&p felsz=261&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=261  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=2&p

szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=2  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=4&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=4  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=8&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=8  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=10&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=10  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=12&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=12  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=14&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=14  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=16&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p

felszig=16  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=18&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=18  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=20&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=20  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=349&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=349  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=19 2&p felsz=351&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=351  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=18 0&p felsz=14&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=14  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=18 0&p felsz=16&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=18 

http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=18 0&p felsz=20&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=20 87  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=18 0&p felsz=22&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=22  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=18 0&p felsz=30&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=32  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 2&p felsz=240&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=240  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 2&p felsz=242&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=242  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 2&p felsz=244&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=244 

http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 2&p felsz=252&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=252  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=18&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=18  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=20&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=20  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=22&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=22  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=24&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=24  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=26&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=26 

http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=28&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=28  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=30&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=30  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=32&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=32  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=34&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=34  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=36&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=36  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=38&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=38 88 

http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=44&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=44  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=48&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=48  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=17 1&p felsz=58&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=58  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=15 9&p felsz=12&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=12  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=15 9&p felsz=14&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=14  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=12 3&p felsz=10&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=10 

http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=95 &p felsz=2&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=2  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=94 &p felsz=28&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=28  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=94 &p felsz=26&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=26  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=92 &p felsz=202&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=202  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=92 &p felsz=200&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=200  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=92 &p felsz=198&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=198  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy

naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=92 &p felsz=196&p szoveg=&p felszig=196  http://www.parlamenthu/internet/plsql/ogy naplonaplo fadat?p ckl=37&p uln=46 &p felsz=279&p szoveg=európai%20and%20alkotmány&p felszig=279  http://www.europaeuint/comm/public opinion  http://www.europaeuint/comm/commission barroso/wallstrom/index enhtm  www.euhu  www.mehhu  www.euvonalhu I. Melléklet A híradókban, a rádióban, a napilapokban és a hetilapokban megjelent cikkek, valamint az EUvonalhoz beérkezett kérdések időpontjai. Minden egyes pont egy média-megjelenést jelent. A több pont, a nagyobb pontsűrűség azt jelenti, hogy az adott időpontban gyakrabban foglalkoztak az Európai Alkotmánnyal az adott médiumban. 142 A Blikkben megjelent cikkek az Alkotmányról 2003.0609 2003.0808 2003.1007 2003.1206 2004.0204 2004.0404 2004.0603 2004.0802 Időpont 142 Forrás: saját gyűjtés 2004.1001 2004.1130 2005.0129 2005.0330

2005.0529 2005.0728 90 A Népszabadságban megjelent cikkek az Alkotmányról 2002.12 200302 200304 200306 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 11 09 10 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 Időpontok 91 A Magyar Nemzetben megjelent cikkek az Alkotmányról 2002.12 200302 200304 200306 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 11 09 10 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 Időpont 92 Az Európai Alkotmány az RTL Klub Híradójában 2003.06 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 Időpont 93 Az Európai Alkotmány a TV2 Tények című műsorában 2003.0609 2003.0808 2003.1007 2003.1206 2004.0204 2004.0404 2004.0603 2004.0802 2004.1001 Időpont 2004.1130 2005.0129 2005.0330 2005.0529

2005.0728 2005.0926 2005.1125 94 Az Európai Alkotmány az M1 Híradójában 2003.0410 2003.0609 2003.0808 2003.1007 2003.1206 2004.0204 2004.0404 2004.0603 Időpont 2004.0802 2004.1001 2004.1130 2005.0129 2005.0330 2005.0529 2005.0728 95 Az Európai Alkotmány a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában 2003.0410 20030609 20030808 20031007 20031206 20040204 20040404 20040603 20040802 20041001 20041130 20050129 20050330 20050529 20050728 Időpont 96 A HVG-ben megjelent cikkek az Alkotmányról 2002.12 200302 200304 200306 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 11 09 10 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 Időpont 97 A Magyar Demokratában megjelent cikkek az Alkotmányról 2003.0410 20030609 20030808 20031007 20031206 20040204 20040404 20040603 20040802 20041001 20041130 20050129 20050330 20050529 20050728 20050926 Időpont 98 A 168 órában megjelent cikkek az

Alkotmányról 2002.12 200302 200304 200306 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 11 09 10 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 Időpontok 99 EUvonalhoz beérkezett kérdések az Alkotmánnyal kapcsolatban 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2003.04 200306 200308 200310 200312 200402 200404 200406 200408 200410 200411 200501 200503 200505 200507 200509 200511 200601 200603 10 09 08 07 06 04 04 03 02 01 30 29 30 29 28 26 25 24 25 Időpont