Középiskola > Kötelező olvasmányok > Arany János - Toldi estéje

A mű eredete:

Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét.

Szereplők:

- Toldi Miklós
- Bence, a szolgája
- Pósafalvi János, hírnök
- Lajos, Magyarország királya
- Gyulafi Lóránt, vitéz
- Gyulafi Bertalan, vitéz
- az olasz vitéz
- a kapus
- Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka

Történet:

Első ének (41 versszak):

Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt.

Második ének (36 versszak):

Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor (iker-)testvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól.

Harmadik ének (46 versszak):

Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósalaki világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül.

Negyedik ének (30 versszak):

Toldit és Bencét Rákosmezőn éri utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki.

Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének):

Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak, egyikük Laczfi Endre Szent László király isteni segítségével a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, míg másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken (is) felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől.

Hatodik ének (38 versszak):

Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit szemmel láthatóan nagyon megviselt az előző eset. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék...

A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Az Audi A4 a német Audi felső-középkategóriás modellje. A modellt 1994 óta gyártják ezen a néven, elődje Audi 80 néven futott. Az Audi az első-generációs A4-est 1994-ben dobta piacra. Ez a modell a Volkswagen B padlólemezére épült, csakúgy mint a Volkswagen Passat. Akárcsak a Passatban, az A4-esben is hosszirányban beépített motort találunk elsőkerék- vagy négykerékmeghajtással. Eredetileg az A4-est 4-ajtós szedánként mutatták be. A kombi változat egy évvel később jött.

• Dr. Osztovits Szabolcs - Arany János / 1995, 17 oldal
  
  
• Dr. Arányi Zsuzsanna - Az érzőrendszer és vizsgálata / 2015, 30 oldal
  
  
• Körmendy Regina - A rudabányácskai aranybánya története és ásványai / 2014, 12 oldal
  
  
• Gazda István - Arany János betegségei / 2015, 8 oldal
  
  
• Egyenes arányosság és a lineáris függvények kapcsolata / 2009, 29 oldal
  
  

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

Történet: Első rész 1. Egy meleg júliusi nap délutánján Raszkolnyikov kilépett pétervári lakásából, ahol albérletben élt. Örült, hogy elkerülte a Praszkovjával való találkozást, mivel már jelentős összeggel tartozott neki. Útja egy öreg uzsorásasszonyhoz, Aljonához vezetett. Látszólagos célja egy ezüstóra zálogba adása, valódi célja azonban a...

Ady Endre Új Versek című kötete (1906) sokat ígérő bemutatkozás volt. Hogy azonban mi-minden új mondanivalója van Adynak, hogy valóban „mit tud”, azt igazán a Vér és arany (1907) bizonyította. Tóth Árpád szerint „a Vér és arany azok közé a szenzációk közé tartozik, amik miatt érdemes végigélni ezt a bús földi életet.” Bródy Sándor minden könyvét odaadta...