Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Dávid József - Hulladékszennyezés- és kezelés

Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) -1- Dávid József - 1. A hulladék fogalma A hulladék- a legegyszerűbb megközelítéssel- mindaz, ami lehullik, szemétbe mindaz, szánunk. ami nem Mindaz, kell, ami fölösleges, legalábbis ami- első amit a pillanatban- értéktelennek, hasznavehetetlennek látszik a számunkra, amit tehát eldobnánk. A hulladék szó azonban mást is sugall: azt, hogy az általa megnevezett tárgy, szennyezett, hibás, ítéljük anyag vagy romlott, eldobásra, a termék elrontott, közvetlen nem tiszte, selejt, tehát nem: ezért környezetünkből való eltávolításra. Általános értelemben véve hulladéknak tekintünk minden olyan anyagot ( elhasználódott termék, maradvány, leválasztott szennyezőanyag, szennyezett kitermelt föld), amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági és

társadalmi feltételek mellett tulajdonosa illetve sem nem felhasználni, kíván és sem ezért értékesíteni kezeléséről- nem a tud, környezet szennyezésének megelőzése érdekében- gondoskodni kell. A hulladék gyakorlatias kifejezés célokat gyűjtőfogalom, szolgál: egy néven amely nagyon is kívánja nevezni az ember közvetlen környezetéből valami miatt eltávolításra szánt anyagokat. A természetben nincsen hulladék, a természet semmi olyat nem hoz létre, amelyhez ne tartana készenlétben olyan enzimet vagy mikroorganizmust, visszajuttatni elbontására előállítására. a amely a körforgásba. ugyanakkora terméket A képes természet gondot a fordít, elbontani és „termékeinek” mint azok Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) -2- Dávid József - 2. A hulladékgazdálkodás jelentősége és környezetvédelmi szempontból nemzetgazdasági A

hulladékok többnyire nem közvetlenül hatnak az emberre vagy az élővilág más tagjaira, hanem közvetve okoznak levegő-, víz- vagy talajszennyezést, illetve bűzártalmat. Az egyetlen kivétel talán a hulladékok látványa által kiváltott kellemetlen vizuális, esztétikai hatás, amely tulajdonképpen tájrombolás, és mint ilyen, közvetlenül hat ránk. A viszonylag kismértékű közvetlen hatás miatt sok országban a hulladéktémát nem is Mégis, ennyire tekintik különálló tekintettel arra, fontossá összegyűjtésének, vált környezetszennyezési hogy a hulladékkérdés napjainkban, kezelésének kérdésnek. és és hogy végleges a általában hulladékok elhelyezésének milyen sok jellegzetes módszere alakult ki az utóbbi 15-20 évben, ezt a kérdéskört is célszerű külön ágazatnak tekinteni és a főszennyezési típusokkal egyenrangú kérdéskörként kezeli. Az „ágazati” keletkezését gyakorlat

adottságnak és gondolkodásmód tekinti, és a hulladékok lényegében arra törekszik, hogy valamilyen módon megszabaduljon tőlük. (GERLE) „Jelenlegi gyakorlatukban társadalom a természeti kincseket, az korlátozott a jelenség mennyiségben illetve a érvényesül, hogy rendelkezésre folyamatos a álló felhasználásuk útján előállított termékeket rendszeresen fogyasztja, miközben egyrészt ezek kitermelt, de föl nem használt részei, másrészt a termelési részek, folyamatokban harmadsorban a pedig az termékbe eredeti át nem ment rendeltetésük anyagi céljára már fel nem használható termékek részben szilárd hulladékká, részben környezeti elemeket szennyező közegekké válnak. Ezért első sorban arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb a hatalmas természeti kincs és termék váljék hulladékká. Szükségszerűen előttünk áll annak hulladékmennyiségnek a problémája,

amelynek hasznosítása, vagy hasznosításra való előkészítése nem történhet meg a Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) keletkezési helyén. városgazdasági Ez -3- valóban ágazatot jelentő Dávid József - „ágazati” méretű- feladatkört leginkább igényel. Még mindig az az elsődleges, hogy a hulladékot valamilyen célra hasznosítsuk, maradékot és csak igyekezzünk a már semmiképpen „eltüntetni” és sem hasznosítható ártalmatlanná tenni. Utóbbit azért is a minimálisra kell szorítani, mert a belőle eredő területigényeket már csak egyre nagyobb nehézségekkel lehet kielégíteni.” Hulladékgazdálkodás tevékenységet hulladék értjük, alatt hulladék keletkezésének mennyiségének azt amelyeknek a során megelőzését, csökkentését tudatos emberi mindenekelőtt kiküszöbölését, igyekszünk elérni, a a majd mindent

elkövetünk a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb mértékű hasznosítása érdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelő kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodunk. Ennek a szemléletnek kell átjárnia az egész nemzetgazdaságot, minden munkahelyet, ahol melléktermék vagy hulladék keletkezhet, és minden lakóhelyet is. Csak ennek érvényesítésével leszünk képesek elkerülni azokat a- jelenleg még egyre növekvő- káros hatásokat, amelyek a környezetet a hulladékok részéről érik. A hulladékgazdálkodás környezetgazdálkodásnak, illetve tehát a része környezetvédelemnek, a mert céljaik megegyeznek és hatásuk az ember közvetlen és tágabb környezetének javítását, jó minőségének megőrzését szolgálja. 3. A hulladékgazdálkodás célja és stratégiája A hulladékgazdálkodás célja tehát a hulladékcsökkentés, a mindenképpen

keletkező hulladékok valamilyen hasznosítása, valamint a fennmaradó hulladékok megnyugtató kezelése és végső elhelyezése. A hulladékcsökkentés kedvezőtlen állapot érdekében javítása a napjainkra rendszerint az egész kialakult termelési Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) folyamat teljes -4- Dávid József - felülvizsgálatát teszi szükségessé, a fejlesztéstől kezdve a végtermékekig, keresve s kevésbé anyagés energiaigényes, módszereket, a kevésbé beleértve veszélyes az adott hulladékot termék termelő helyettesítési lehetőségeit is. Nem várható el a legrafináltabban kialakított technológiáktól sem az, hogy a melléktermékeket teljes egészében kiküszöböljék, de azt is világosan kell látni, hogy zsákutcába vezet az a törekvés, amikor a környezeti tisztító berendezésekkel kívánják megoldani. Olyan átalakított,

hulladékot nem termelő termelési technológiákra van szükség, amelyekben a képződő melléktermékek is valamilyen más termelési folyamatba kapcsolódnak be, mint kiindulási anyagok. Ezáltal ki lehet küszöbölni mind a környezetszennyezést, mind a költséges ugyanakkor tisztítási, megsemmisítési gazdaságilag melléktermékekben is folyamatokat, realizálni manifesztálódott lehet értékeket, ami a sem vállalati/vállalkozói szinten, sem nemzetgazdasági szinten nem közömbös. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező melléktermékek hasznosítására sok és kellően ki nem használt lehetőség van. Hagyományos hasznosítási módjuk a trágyaként a művelt valamint területek érdeklődés a talajába takarmányként mutatkozik juttatva való történő felhasználás, ipari feldolgozások hasznosítás, világszerte az de növekvő lehetőségei iránt is, amelyek során cellulóz, fehérje-

vagy alkohol kinyerésre, energetikai célra, építőanyagként és más módokon történhet a hasznosítás. Egyes vélemények szerint a gazdasági fejlettség szintjét is mutatja az, hogy a melléktermékeket hogyan hasznosítják: alacsony vagy gazdasági csak hasznosítani szinten a csekély a mellett többletráfordítással melléktermékeket, nagyobb feldolgozottság fejlettség is míg ráfordításokkal eredményes az eredeti tudják gazdaságosan magasabb fejlettségi végzett, lehet, formában, mert nagyon a mértékű végtermék Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) realizálható nagyobb -5- Dávid József - értékben megtérülnek a feldolgozás nagyobb költségei. A melléktermékek technológiai adagolási, hasznosításának (kezelési, stb.) feldolgozási, igényei és természetesen szállítási, technikai vannak tárolási, feltételei, vannak biológiai

határai, de jelentős akadályt jelentenek a legtöbb esetben tisztázatlan gazdasági, gazdaságossági melléktermék objektív ökonómiai értékelések. létrehozója, módon feltételek megítélni sem a a és Ezek a megbízható hiányában felhasználója hasznosításnak nem számára sem a képes kedvező hatásait s azok mértékét. A stratégia tovább elemei közt említhető a hulladékok, illetve a melléktermékek keletkezés helyén történő szelektálása a hasznosíthatóság szempontjából. Ennek érdekében szükséges a szeparálás és a szelektív gyűjtés megszervezése mind a termelésben, mind szolgáltatások területén, mind a háztartásokban, illetve a lakótelepüléseken. Fontos eleme a folyamatnak a recirkuláció, amelynek során a keletkező hulladékot a saját, vagy más termelési folyamatba forgatják vissza, lehetőleg további kezelés nélkül, illetve minimális kezeléssel. A átfogó

hulladékhasznosítás intézkedéseket, igényel, és összefügg általános komplex már a megoldás gondolkodást, mindenképpen új szemléletet kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladékok gyűjtésével, s az egész hulladékkezelési folyamat tökéletes szervezésével. A hasznosíthatóság vagy feldolgozhatóság szerint végzett szeparált gyűjtés az alapja mindennek, továbbá az, hogy az így összeggyűlő hulladékfajták ne szeméttelepre, hanem úgynevezett recirkulációs központokba kerüljenek, ahol a cél nem a megsemmisítés vagy az elhelyezés, hanem a teljes és környezetkímélő élelmiszer-maradványokból növénytermesztésben anyagokból energiát és szerves fölhasználható nyernek, hasznosítás: bomló hulladékokból komposzt valamint a lesz, salakot, az a éghető amely a Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) környezetre veszélytelen, -6- a

Dávid József - hulladék fémeket a kohókban úrjaolvasztják, az üvegeket visszairányítják újratöltésre, a háztartásokban háztartási kiselejtezett gépek pedig bútorok megjavítva és vagy berendezések, alkatrészkén a kereskedelembe kerülnek. már Japánban a „hulladékfővárosnak” nevezett Machida városban működik egy korlátozott ilyen képességű rehabilitálásával. településen rendszer, emberek Ausztriában már amit ott összekötnek foglalkoztatásával és Németországban mindennapos gyakorlat a sok a és kisebb szeparált hulladékgyűjtés. 4. A hulladékok fajtái és kezelésük Az ember élete, termelő és fogyasztó tevékenysége alapján megkülönböztethetünk: a) Települési (kommunális, városi, háztartási) hulladék: háztartásokból, takarításából intézményekből, eredő változó hulladék: minőségű közlekedési utcák szemét, a szennyvíziszap, iparáganként,

sőt technológiánként kiselejtezett járművek. b) Ipari üzletekből, és mennyiségű (fáradtolaj) és hulladék, bányászati ideértve a hulladékot (meddő vagy kis fémtartalmú ércek) is. c) Mezőgazdasági állattenyésztés, hulladék: valamint a növénytermesztés, kiegészítő (mezőgazdasági iparok) hulladékai. d) Speciális hulladékok: kórházak tevékenységek hulladékai, fertőzött élelmiszerek, elhullott állatok, robbanásveszélyes és mérgező anyagok, közegészségügyi igényelnek. radioaktív szempontból hulladékok, különleges ezek kezelést Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) -7- Dávid József - Bár a hulladékok többnyire szilárd halmazállapotúak, mivel a légnemű melléktermékek közvetlenül a levegőt, a folyékonyak pedig vizeinket vagy a talajt szennyezik, előfordulnak folyékony és iszapjellegű hulladékot is. Szilárd hulladékok

típusai Jellemző anyagok Típus Égethető: papír, fa, műanyag, textil, Házi szemét bőr, gumi Éghetetlen: fémek, pro, kő, kerámia, üveg, ásványi anyagok Darabos (nagy méretű) hulladékok Bútorok, autóalkatrészek, abroncsok, ládák, csomagolóanyagok, egyéb használati tárgyak Konyhai hulladék Ételmaradékok, csomagolóanyagok Utcai szemét Por, falevelek, papír, csatornahulladékok Kerti hulladék Falevelek, ágak, föld Autóabroncsok és egyéb ócskavas Kiselejtezett járművek, berendezések, szerkezetek Építési hulladék Tégla- és betonmaradékok, szigetelőanyagok, csövek, huzalok, fahulladék Ipari hulladék Szerves és előállító és szervetlen anyagokat feldolgozó iparágak szilárd hulladékai Mezőgazdasági hulladék Trágya, aratási hulladék Állati tetemek Fertőző, robbanásveszélyes és mérgező Speciális hulladékok anyagok, radioaktív hulladék Légtisztító és derítőberendezések

Szitamaradék, hulladékai A szűrőlepény, víztelenített iszapok hulladékok hasznosítás: az kezelésének újrafelhasználás hosszú és távú megoldása visszanyerés. Az a azonos Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) minőségű ipari egyszerűbb, és -8- Dávid József - mezőgazdasági nehezebb a sokkomponensű hulladékok és változó feldolgozása összetételű települési hulladékot megfelelően szétválogatni és az értékes anyagokat kinyerni. A cél az, hogy a keletkező hulladéknak a lehető gyűjtés, legnagyobb hányada válogatás, korszerű tisztítás, eszközökkel regenerálás útján történő másodlagos nyersanyagként visszakerüljön a termelésbe. A nem hasznosítható hulladékokat is el kell távolítani az emberi környezetből és valamilyen módon ártalmatlanná tenni, mert azok sokféle ártalom forrásai lehetnek: a) A hulladékokban jelenlevő

kórokozók fertőzést okozhatnak. b) A szerves anyagot is tartalmazó, nyitottan kezelt hulladékok lehetőséget nyújtanak a legyek és rágcsálók elszaporodására, amelyek közvetítői lehetnek. c) A hulladékok sok bomlástermékeit az fertőző esővíz betegség kimossa, így azokat szennyezik a talajt, a talajvizet és a felszíni vizeket. Az ipari hulladékokból mérgező, a radioaktív hulladékokból sugárzó anyagok kerülhetnek a környezetbe. d) A levegő szennyeződése por és bűz útján. e) Éles tárgyak sérüléseket okozhatnakf) AZ elszennyeződött terület, a hulladék látványa undort keltő, a közegészségügyi ártalmak mellett az ember környezetét esztétikailag is kellemetlenné teszi. A hulladékok ártalmatlanná tételére, elhelyezésére kidolgozott eljárások a: - rendezett lerakás - komposztálás - égetés illetve végleges Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés

(2001, 18 oldal) csoportok -9- valamelyikébe Dávid József - sorolhatók, természetesen ezen eljárások kombinálva is alkalmazhatók. Legegyszerűbb megoldás a rendezett lerakás, de ilyen célra egyre kevesebb terület áll rendelkezésre. Budapesten és több városunkban legfeljebb még néhány évig tudjuk biztosítani a szemét lerakásának lehetőségét. Települési hulladék A települések fogyasztási hulladékai a hulladékok összes tömegében (a mezőgazdasági és az ipari hulladékok mögött) csak a harmadik helyet következtében egyre foglalják nagyobb el, népességet de a városiasodás érintenek. Higiéniai szempontból rendkívül veszélyes, ezért nem véletlen, hogy a hulladékkezelés története lerakóterületekről Újrafelhasználásuk valamennyi hulladék a történő városi viszonylag közül a szemét gyűjtésével elszállításával új keletű, mert legbonyolultabb, és a kezdődött.

összetétele helyileg és szezonálisan is ingadozó. A nyári szemét több szerves anyagot, a téli több hamut tartalmaz. A városi szemét minősége és összetétele A szemét ártalmatlanításának, illetve értékesíthetőségének megállapítása érdekében elsősorban annak az összetételét kell meghatározni. A legfontosabb jellemzőket csoportosíthatjuk: - fizikai jellemzők - kémiai jellemzők - biológiai jellemzők a következőképpen Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) - 10 - Dávid József - A szemét gyűjtése, szállítása és előkezelése Településeinkről a szemét eltávolítására ma világszerte a hagyományos elhordásos módszert alkalmazzék, bár kísérleteket folytatnak új módszerek bevezetésér is, ilyenek: ♦ Vízöblítéses módszer ♦ Helyi égetés ♦ Pneumatikus rendszerben elszívás A mert vízöblítéses a módszer hulladékokat csatornarendszeren

közegészségügyileg keletkezésük távolítja után el megfelelőbb, azonnal a zárt lakóterületekről (gravitációs úton, tehát a szállítási költség minimális) Az égetéses módszer szennyezi a levegőt (az Egyesül Államokban már be is tiltották). Újabban utánégető kemencével próbálnak javítani a helyzeten, de ennek elterjedésükre már a nagy költségek miatt sem lehet számítani. A hagyományos elhordásos rendszer első fázisa a szemét keletkezési helyén Lakásokban, munkahelyeken vasból vagy való gyűjtése a jól műanyagból befogadóképességük összegyűjtött 12-15 az ideiglenes záródó, készült liter. szemetet és fedéllel edények Az vagy elhelyezett gyűjtő tartályokba ürítik. ellátott, váltak épületekben épületben tárolása. ily annak be, módon udvarán Nagyobb házakban, üzemekben a szemét gyűjtésére 1100-4500 literes guruló alvázra helyezett

tartályokat célszerű alkalmazni, amelyeket cserélnek, szállítóeszközökre való felés lerakásuk gépesített. A gyűjtőtartályokat olyanhelyeken kell felállítani, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyeken, de esztétikai képet ne rontsák. általában Ez a a kérdés régi kapualjakban lakóépületekben megfelelő épületekben tárolják a még nem megoldott, gyűjtőedényeket. szeméttárolókat létesíteni, Új mely Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) szellőztethető, - 11 - vízcsappal és Dávid József - lefolyóval ellátott, tehát az edények tisztítás is megoldott. Magasabb épületekben elterjedt módszer a szemétledobók alkalmazása, ezek függőleges vezetékek, megfelelő átmérővel, amelynek minden ellátott nyílása tartályokhoz szemben emeleten van, vagy a megfelelő földszinten konténerhez támasztott alapvető lecsapható a vezeték

kapcsolódik. követelmények: fedéllel szemétgyűjtő A vezetékkel fala elég sima legyen, álljon ellen a nedves hulladéknak, ne legyen gyúlékony és vízáteresztő. Ezen követelményeknek az azbesztbeton csövek megfelelnek. A szemétvezetéknek tisztítását és szellőztetését is meg kell oldani, e célból a padláson különleges kamrát szoktak építeni ventilátorral. A szemétszállítás népességi növekedésével helye a és jelentősége a fokozódik. A hulladékkezelő üzemek városok szemét területi számára én keletkezésének alkalmas terület közötti távolság egyre nagyobb. A szállítandó szemétmennyiség nő, ugyanakkor a legtöbb város belterületén korlátozzál a 8 tonnánál nagyobb gyűjtését kisebb teherbírású járművek forgalmát, ezért sok helyen áttértek a kétütemű szállításra. Első ütemben a szemét járművek végzik, majd rakományokat kijelöl pontokon nagy

befogadóképességű járművekbe ürítik, a második ütemben ezek szállítják tovább a hulladékot. Ez 10 km-nél okokból minél nagyobb távolság esetén gazdaságos. A szemételtávolítást gyakrabban, akadálya a lehetőleg közegészségügyi naponta hulladékok kívánatos mennyiségének végrehajtani. állandó Ennek növekedése, munkaerőhiány, közlekedési nehézségek. a Az átrakótelepeken vagy a végleges kezelés helyén célszerű szemetet előkezelni, mert így értékes anyagokat könnyen kinyerhetünk, végső kezeléshez kedvezőbbé tesszük. A rendezett lerakás esetében kívánatos a hulladék tömörítése. Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) - 12 - Dávid József - Ártalmatlanítás és hasznosítás A városi szemét legegyszerűbb módja a területfeltöltés: a rendezetlen nyílt helyébe rendezett a lerakást már lerakás régóta nem lépett.

engedélyezik, Legáltalánosabb a bányagödrök, mélyedések tervszerű feltöltése, de sík területen vagy hegyoldalon is végezhetnek lerakást többféle módon: a) Az egész feltöltendő terültet 20-30 cm-es rétegenként töltik fel, az egyes rétegeket letakarják b) A mélyen fekvő magasságában terület prizmás szintkülönbségének lerakással teljes keresztirányban feltöltik és letakarják c) Az előző kettő keresztirányban kombinálásával több rétegben a szintkülönbség feltöltve és minden réteget külön letakarva A munka megkezdése előtt a terület vízviszonyait is fel kell deríteni, nehogy a kioldódó anyagok a talajvizet szennyezzék. A területhiány mellett a rendezett lerakás hátránya, hogy a szemétben lévő szerves anyag felhasználatlanul bomlik el, márpedig az intenzív mezőgazdasági termeléshez a talaj nemcsak műtrágyát, igényeli. szemétben hanem A a szerves komposztálás

természetes folyamatokat anyagok alapvető célkitűzése körülmények meggyorsítva a visszatérítését között szemét az, lassan hogy is a lezajló szervesanyag-tartalmából olyan terméket állítson elő, melyet a talajjavító, humuszpótló anyagként visszajuttat a talajba. A komplex hulladékkérdés hasznosítása, végső és amelynek teljes megoldása eredményeként a szemét annak minden alkotórészéből újra hasznosítható nyersanyag lesz: nemcsak a szerves minden anyagot kell anyagféleséget visszatéríteni a termelés- újrahasznosítás körforgásába. a természetbe, hanem fogyasztás-elhasználódás- Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) A lakosság részleges és - 13 - újrahasznosítási az intenzív Dávid József - programok két csoportját újrahasznosítások képezik. a Az előbbinél csak korlátozott számú anyagot gyűjtenek külön és a

részvétel általában önkéntes( konzervdobozok). Ritkán újrahasznosítási arányt. érnek Az újságpapír, el intenzív 10-15 alumínium, %-nál nagyon újrahasznosításnál az anyagok aprólékos szétválogatásával minden anyagot kinyernek. Ipari hulladék A rohamosan fejlődő ipar mind nagyobb mennyiségű hulladékot termel, közöttük mérgező, nehezen bomló, iszapszerű vagy folyékony nemcsak anyagok sokféleségük, is hanem előfordulnak. hatalmas Ezek eltávolítása mennyiségük miatt is óriási feladat. Az ipari hulladékok felosztása Kategóriák I. II/A II/B III. IV. V. VI. Hulladékok jellemzése Példák Különleges hulladékok(kezelésük költséges és magas Gyógyszer- és vegyipar mérgező, műszaki színvonalat igényel) tűz- és robbanásveszélyes hulladék Talajba helyezve ártalmat nem okoz Építési törmelék, házi szemét jellegű ipari hulladék Lerakásuk különleges előírások

betartásával lehetséges Ipari zagyok, vízoldható mérgezőanyag-tartalmú salak Túlnyomóan szerves anyagot tartalmaz, komposztálható Élelmiszer-ipari hulladék Mezőgazdaságban nem hasznosítható szerves anyagok, Ásványolaj-, bőr-, textil- ás elégetve oldhatatlan salakká alakulnak gumiipar hulladékai Folyékony vagy vízoldható hulladékok, amelyek csak Szerves oldószerek, galvániszap ártalmatlanítás után helyezhetők el Közvetlenül vagy válogatás után értékesíthetők Csont-, papír-, üveg-, fahulladék A hulladékok ártalmatlanítására a következő lehetőségek jöhetnek számításba: - rendezett és biztonságos lerakás - égetés - újrafelhasználás közvetlenül vagy átalakítás után Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) Építési törmelék, eltávolításra - 14 - Dávid József - bányászati leggyakrabban hulladék használt és meddő eljárás a területfeltöltés

vagy rendezett lerakás. A veszélyes hulladékok rendezett, biztonságos lerakásánál fokozott biztonsági követelményeket kell betartani, mert az ilyen hulladékokat a környezeti elemektől és az embertől igen hosszú időre kell elzárni. különlegesen veszélyes A lerakóhelyek létesítésénél megfelelő természetes és műszaki védelmet kell biztosítani. A vagy más módon nem kezelhető hulladékokat mélységi elhelyezéssel lehet ártalmatlanná tenni. Ipari hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításakor a hulladék égethetősége mellet vizsgálni kell annak gyulladási hőmérsékletét, lobbanás- és olvadáspontját, vagy mérgező robbanó tulajdonságát. A gyakorlatilag hamumentes műanyagok átalakításra alkalmas módszer a pirolízis, amelynél a hulladékot levegőtől elzárva 500-1000 C-ra hevítik. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok A mezőgazdaság ellentmondó területén irányokat

hulladékok változatos figyelhetünk kezelésének meg. hagyományos és Nem egymásnak halt el a környezetfenntartó gyakorlata, a talajerő-megőrzés a bomlékony szerves anyagoknak a talajba való visszapótlása révén. A növénytermesztés hulladékait silózva, szárítva vagy eredeti állapotban állattakarmányozásra, nem megfelelő minőség esetén trágyázásra növényi hulladékból előállítása. Nagyobb keletkező gondot nagy igyekeznek felhasználni. fehérjedús okoz az takarmány mennyiségű iparszerű Új tendencia: kiegészítő anyag állattartásnál fekália. a Hagyományos állattenyésztésnél az állatok számát a föld hozama korlátozza, a trágya iparszerű zárt körforgásban állattartásban visszakerült viszont a a talajba. Az tápanyag-körfolyamat Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) nyitott: nagy különböző mennyiségű - 15 -

Dávid József - tápanyagokat melléktermék kel beszerezni, (állati ürülék) ugyanakkor akkumulálódik, amelynek elhelyezése nehézségekkel jár. Az élelmiszeriparban mezőgazdaságba is visszatéríthető folyamatosan anyagok keletkezik tömege, de az a egyek iparágak hulladékai gyakran értékesebb célra hasznosíthatók. A baromfiiparban a nyersanyag negyedéből lesz hulladék, amelyből a tollat feldolgozzák, a többi maradék nagyobb részéből az állatifehérje-feldolgozó ipar takarmánylisztet. A cukoripar mellékterméke a melasz és a cukorrépaszelet, az előbbi fontos élesztőipari nyersanyag, utóbbi állattakarmány-alapanyag. A húsiparban ugyanakkor hasznosításuk a nagy változatos csaknem termelési melléktermék teljes, három volumen miatt sok, keletkezik, de iránya: étkezési felhasználás, ipari alapanyag és takarmány. Közvetlen étkezi célt szolgál a belsőségek egy rész. Ipari

rész a bőr, szőr, pata, szarv vér. Takarmányozási célra hasznosítják az e maradandó részeket. A konzerviparnál silózásra, más megmaradó részét zöldségfélék közvetlen egy részét állattakarmányozásra használják. A malomiparban a keletkező hulladéklisztet takarmányként, a konkolyt maradékeleségként értékesítik. A rizshántolásánál keletkező rizshéj nagy részét eltüzelik. A sör-, keményítő- és szeszipar hulladékait általában az állattakarmányozásban hasznosítják újra. Speciális hulladékok A speciális hulladékok közül leggyakrabban a kiselejtezett gépkocsikkal és a radioaktív hulladékokkal találkozunk. A kiselejtezett gépkocsik eltávolítása a nálunk fejlettebb motorizációval rendelkező országokban máris komoly problémát okoz. A feldolgozás ritkán bontási technológia Általában csak Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) az

akkumulátort, a - 16 - Dávid József - üzemanyagtartályokat motort, és a robbanásveszély különösen nagy miatt az színesfémtartalmú részeket szerelik ki. A maradékot összetörik, kiégetik és az ócsakvasat sajtolva az acéliparnak eladják. A radioaktív hulladékok problémát jelent napjainkban. felezési idejű izotópokat folyékony hulladékok érdekében törekszenek végleges A elhelyezése legnagyobb tartalmazó, jelentik. arra, hogy A a gondot a nagy hosszú nagy aktivitású biztonságos elhelyezés folyékony hulladékokat szilárd alakba hozzák: cement hozzákeverésével megkötve vagy bitumenbe, üvegbe ágyazva. Ezek azért is előnyösek, mert nagyon kicsi a kioldódás. A szilárdítást megelőzően gyakori térfogatcsökkentő eljárások a bepárlás, vegyszeres kicsapás, ioncsere. Az éghetetlen sajtolással hamvasztással. szilárd csökkenti, Az így radioaktív míg kezelt az

hulladékok éghető radioaktív térfogatát hulladékokét hulladékok végleges elhelyezésére olyan már nem művelt bányák alkalmasabbak, ahol a talajvíz soha nem fordul elő(sóbányák), mert így biztosított, hogy tárolási idejük alatt sem a talajvíz, sem a levegő közvetítésével nem juthatnak a környezetbe. Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) - 17 - Dávid József - Bibliográfia: Dr. Vermes László: Hulladékgazdálkodás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998 hulladékhasznosítás. Moser Miklós-Pálmai György: A környezetvédelem Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 Környezetvédelmi Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest 1993 alapjai. Készítette: Dávid József Hulladékszennyezés és- kezelés (2001, 18 oldal) - 18 - Dávid József - A HULLADÉK FOGALMA . 1 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL . 2 3. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

CÉLJA ÉS STRATÉGIÁJA . 3 4. A HULLADÉKOK FAJTÁI ÉS KEZELÉSÜK . 6 BIBLIOGRÁFIA:. 17 1. 2