Fizika | Középiskola » Fizika középszintű írásbeli érettségi feladatsor megoldással, 2006

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15 Név: . osztály: Fizika Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0612 Fizika középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg. Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázat. Ha valamelyik feladat megoldásához nem elég a rendelkezésre álló hely, a megoldást a feladatlap végén található üres oldalakon folytathatja a feladat számának feltüntetésével. Itt jelölje be, hogy a második rész 3/A és 3/B feladatai közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri): 3 írásbeli vizsga 0612 2 / 16 2006. május 15

Fizika középszint Név: . osztály: ELSŐ RÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges, számításokkal ellenőrizze az eredményt!) v (m/s) 1. Egy autó mozgását ábrázolja a mellékelt sebesség-idő grafikon. Mekkora a jármű átlagsebessége a t1 = 2 s és t2 = 6 s közötti időszakaszban? 20 6 0 A) B) C) 2 4 6 t (s) 10 m/s. 13 m/s. Az adatok alapján nem állapítható meg. 2 pont 2. Két sziklafal között kifeszített kötélen egyenként másznak át a katonák. Egy katona éppen az út közepén tart. Mikor feszíti nagyobb erő a kötelet: ha a kötélnek nagy a belógása, vagy ha kicsi? (A kötél végei azonos magasságban vannak rögzítve, tömege elhanyagolható a katona tömegéhez képest.) A) B) C) Akkor nagyobb a kötélerő, ha kicsi a kötél belógása. A kötélerő független a kötél belógásától. Akkor

nagyobb a kötélerő, ha nagy a kötél belógása. 2 pont írásbeli vizsga 0612 3 / 16 2006. május 15 Fizika középszint 3. Név: . osztály: A szumó-birkózók időnként hatalmasakat löknek egymáson, hogy a másik kikerüljön a birkózókörből. Milyen mennyiség határozza meg azt, hogy melyikük tudja kilökni a másikat a körből abban az esetben, amikor egymásnak rohannak és a levegőbe emelkedve összeütköznek? A) B) C) Izomerejük. Lendületük. Mozgási energiájuk. 2 pont 4. A ló húzza a kocsit, a kocsi viszont visszatartja (húzza) a lovat. Kölcsönösen erővel hatnak egymásra. Melyik megállapítás igaz erre a két erőre? A) B) C) A ló által a kocsira kifejtett erő a nagyobb, hisz a súrlódás ellenére a kocsi halad. A két erő egyenlő nagyságú, a hatás-ellenhatás törvényének megfelelően. Ha a ló nem tudja megmozdítani a kocsit, akkor az általa kifejtett erő kisebb. 2 pont 5. Azonos magasságú, 30 és 60º-os

hajlásszögű lejtőkről egyszerre engedünk el testeket. Melyik ér le nagyobb sebességgel a lejtő aljára? A súrlódás elhanyagolható! A) B) C) A 30º-os lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. A 60º fokos lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. A két test azonos sebességgel ér le. 2 pont 6. Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hőtágulási együtthatója nagyobb? A) B) C) A vasé nagyobb. A két anyag hőtágulási együtthatója azonos. A betoné nagyobb. 2 pont írásbeli vizsga 0612 4 / 16 2006. május 15 Fizika középszint 7. Név: . osztály: Miért lógatja ki a nyelvét a kutya, ha melege van? A) B) C) Mert a kutya nyelve forró, s így jobban hűti a szél. Mert a kutya a nyelvén keresztül párologtat, ami hőelvonással jár. Mert a lihegés révén több oxigén jut a kutya szervezetébe, s nő a hőtűrése. 2 pont 8. Egy szobában régóta meglévő, felfújt luftballonból úgy akarunk valamennyi levegőt

kiengedni, hogy a léggömbben maradó levegő hőmérséklete eközben gyakorlatilag ne változzék meg. Hogyan valósítsuk ezt meg? A) B) C) Olyan gyorsan engedjük ki a levegőt, hogy a léggömbben maradó levegőnek ne legyen ideje számottevő hőcserére a környezettel. Az állapotegyenlet szerint a megmaradt levegő hőmérséklete mindenképpen csökken, mivel a nyomása is és a térfogata is csökken. Olyan lassan kell kiengedni a levegőt, hogy a léggömbben lévő levegő és a környezet közötti hőcsere folyamatosan és korlátlanul végbemehessen. 2 pont 9. A mellékelt nyomás-térfogat grafikonon egy ideális gáz három különböző állapota látható. Melyik állapotban legmagasabb a gáz hőmérséklete? p (kPa) 200 (1) (2) 150 (3) 100 . 1 A) B) C) 1,5 2 V (m3) Az (1) állapotban. A (2) állapotban. A (3) állapotban. 2 pont írásbeli vizsga 0612 5 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 10. Egy töltetlen

elektroszkóp fémgömbjéhez az ábra szerinti irányból negatívra töltött műanyag rudat közelítünk. Kitér-e az elektroszkóp mutatója? A) B) C) Az elektroszkóp mutatója nem tér ki, mivel nem viszünk töltést az elektroszkópra. Az elektroszkóp mutatója kitér, hiszen az elektroszkópról pozitív töltések lépnek át a műanyag rúdra. Az elektroszkóp mutatója kitér az elektromos megosztás miatt. 2 pont 11. 230 V-os hálózatra tervezett 20 W-os és 40 W-os izzóink vannak Melyiknek nagyobb az ellenállása, amikor az izzók üzemi feszültségen működnek? A) B) C) A 20 W-osnak. A 40 W-osnak. A két izzó ellenállása egyenlő. 2 pont 12. Folyhat-e elektromos áram egy tömör fémtestben, ha változó mágneses mezőbe tesszük? A) B) C) Nem, mert a fémtest belsejében nem hoztunk létre feszültséget. Igen, a létrejövő elektromos tér mozgásra késztetheti a szabad elektronokat. Nem, mert az elektromos tér erőssége a fém

belsejében mindig nulla. 2 pont írásbeli vizsga 0612 6 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 13. Mi a generátor? A) B) C) Jedlik Ányos által felfedezett kétfázisú motor. Mechanikai munka árán elektromos energiát előállító berendezés. Feszültség-átalakító berendezés. 2 pont 14. Az alábbi állítások közül melyik érvényes a síktükör képalkotására? A) B) C) Egyenes állású valódi kép keletkezik. Egyenes állású látszólagos kép keletkezik. Fordított állású látszólagos kép keletkezik, amit az agyunk fordít vissza. 2 pont 15. Az alábbi elemi részecskék közül melyik nem gyorsítható elektromos térben? A) B) C) A proton. A neutron. Az elektron. 2 pont 16. Elektromosan semleges atom magjában 12 proton és 12 neutron található Hány elektronja lehet az atomnak? A) B) C) Az elektronok száma 8 és 12 között változhat. Az elektronok száma pontosan 12. Az elektronok száma pontosan 24. 2 pont

írásbeli vizsga 0612 7 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 17. Milyen területen tevékenykedett Curie asszony, leánykori nevén Maria Skłodowska? A) B) C) Elektromosság. Hőtan. Magfizika. 2 pont 18. Milyen atommag keletkezik a A) 36 17 Cl B) 40 20 Ca C) 40 18 Ar 40 19 K mag β--bomlása után? 2 pont 19. Egy test tömegét akarjuk megmérni a Holdon Melyik eljárással kaphatunk helyes eredményt? A) B) C) Ha kétkarú mérleg segítségével tömegét ismert tömegekhez hasonlítjuk. Ha rugós erőmérőről olvassuk le a Hold vonzerejét, s azt osztjuk g = 9,81 m/s² - tel. Ha ejtési kísérleteket végzünk, s a vizsgált test esési idejét ismert tömegű testek esési időivel hasonlítjuk össze. 2 pont írásbeli vizsga 0612 8 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 20. Melyik bolygó van az alábbiak közül a Naptól a legtávolabb? A) B) C) Az Uránusz. A Szaturnusz. A Neptunusz. 2 pont

írásbeli vizsga 0612 9 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: MÁSODIK RÉSZ Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajzzal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek legyenek! 1. Egy 50 g tömegű nyílvesszőt 20 m/s sebességgel függőlegesen felfelé lövünk ki a) Milyen magasra emelkedik a nyílvessző? b) Milyen magasan lesz, és mekkora mozgási energiával rendelkezik a nyílvessző 1 másodperccel kilövése után? (A közegellenállástól tekintsünk el; g = 10 m/s2.) a) b) 6 pont 8 pont írásbeli vizsga 0612 10 / 16 Összesen 14 pont 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 2. Egy termoszban 0,5 liter 25 oC-os üdítő van Hány gramm –10 oC-os jeget tegyünk az üdítőbe, ha azt szeretnénk, hogy a közös hőmérséklet kialakulása után 10 oC-os folyadékot kapjunk? (A hőveszteségek és a

termosz hőfelvétele elhanyagolható. A jég fajhője 2,1 kJ/kg·oC, olvadáshője 335 kJ/kg, a víz és az üdítő fajhője 4,2 kJ/kg·oC, az üdítő sűrűsége 1000 kg/m3.) Összesen 18 pont írásbeli vizsga 0612 11 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: A 3/A és a 3/B feladatok közül csak az egyiket kell megoldania. A címlap belső oldalán jelölje be, hogy melyik feladatot választotta! 3/A Egy feltöltött kondenzátor függőleges lapjai közé egy grafittal bevont, szigetelő fonálon felfüggesztett pingponglabdát lógatunk. Kezdetben az ingát annyira kitérítjük, hogy a labda hozzáérjen valame+ +Q -Q lyik lemezhez. Ezután az ingát elengedjük, és azt + + tapasztaljuk, hogy a labda az egyik, majd a másik lemeznek ütközve lényegében periodikusan mozog + A + mindaddig, amíg a kondenzátor csaknem teljesen + elveszíti a töltését. A kísérlet valamely fázisában 0,3 másodpercenként tapasztalunk

ütközést, ekkor az ábra szerint kapcsolt ampermérő segítségével megállapítható, hogy a töltésszállítás átlagosan 2·10-10 A áramerősséggel jellemezhető. a) Magyarázza meg a pingpong labda mozgását! b) Határozza meg, hogy a kísérlet vizsgált fázisában hány darab többletelektront szállít a golyó egy forduló során a negatív lemezről a pozitívra! (Az elektron töltésének nagysága e = 1,6 ⋅ 10 −19 C.) a) b) 11 pont 7 pont írásbeli vizsga 0612 12 / 16 Összesen 18 pont 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: 3/B A Halley-üstökös Naptól mért távolságát mutatja az alábbi táblázat az adott év január elsején, csillagászati egységekben kifejezve. Figyeljen arra, hogy a megadott időskála nem egyenletes! (A csillagászati egység: 1 CSE ~ 149 millió kilométer, a Nap és a Föld átlagos távolsága) 2006 2011 2016 2021 2026 2031 2036 2041 2046 2051 2056 2061 Év Távolság (CSE) 30.005 32589 34271

35138 35229 34547 33064 30702 27325 23715 14416 5153 2062 2063 2064 2065 2066 2071 2076 2081 2082 2083 2084 2085 Év Távolság (CSE) 0.804 4666 7724 10188 12298 20134 25507 29000 30029 30622 31175 31690 Válaszoljon az alábbi kérdésekre a táblázat alapján! a) Mikor tér vissza ismét napközelbe a Halley-üstökös? b) Mekkora a Halley-üstökös keringési periódusa? c) Mikor járt legutóbb napközelben a Halley-üstökös? d) Hogyan értelmezhetők a táblázat adatai Kepler első és második törvénye alapján? (Mit állíthatunk az üstököspálya alakjáról általában és a Föld pályájához hasonlítva, valamint a Halley-üstökös sebességének és a Naptól mért távolságának összefüggéséről?) a) b) c) d) 3 pont 6 pont 3 pont 6 pont írásbeli vizsga 0612 13 / 16 Összesen 18 pont 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 0612 14 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály:

írásbeli vizsga 0612 15 / 16 2006. május 15 Fizika középszint Név: . osztály: Figyelem! Az értékelő tanár tölti ki! maximális pontszám I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok ÖSSZESEN elért pontszám 40 50 90 javító tanár programba elért beírt pontszám pontszám I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok javító tanár írásbeli vizsga 0612 jegyző 16 / 16 2006. május 15 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 0612 FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmazva kell végezni ELSŐ

RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes válaszra lehet megadni a 2 pontot. A pontszámot (0 vagy 2) a feladat mellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által meghatározott részpontszámok nem bonthatóak, hacsak ez nincs külön jelezve. Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák meg. Az itt közölt pontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, művelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelműen megtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható megoldás egyes sorai mellett szerepelnek az egyes részpontszámok A „várható megoldás” leírása nem feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a vizsgázótól milyen mélységű, terjedelmű, részletezettségű,

jellegű stb. megoldást várunk Az ez után következő, zárójelben szereplő megjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembe vételéhez. A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok megállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszám hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraméteresen számol, és ezért „kihagyja” az útmutató által közölt, de a feladatban nem kérdezett részeredményeket, az ezekért járó pontszám – ha egyébként a gondolatmenet helyes – megadható. A részeredményekre adható pontszámok közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni. A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (pl. számolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell

pontot levonni. Ha a vizsgázó több megoldással vagy többször próbálkozik, és nem teszi egyértelművé, hogy melyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe venni: azt, amelyik a vizsgázó számára előnyösebb. A számítások közben a mértékegységek hiányát – ha egyébként nem okoz hibát – nem kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el. A grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelműek (tehát egyértelmű, hogy mit ábrázol, szerepelnek a szükséges jelölések, a nem megszokott jelölések magyarázata stb.) A grafikonok esetében a mértékegységek hiányát a tengelyeken azonban nem kell hibának venni, ha egyértelmű (pl. táblázatban megadott, azonos mértékegységű

mennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó nem jelöli választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően kell eljárni Értékelés után a lapok alján található összesítő táblázatokba a megfelelő pontszámokat be kell írni. írásbeli vizsga 0612 2 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató ELSŐ RÉSZ 1. B 2. A 3. B 4. B 5. C 6. B 7. B 8. C 9. B 10. C 11. A 12. B 13. B 14. B 15. B 16. B 17. C 18. B 19. A 20. C Helyes válaszonként 2 pont Összesen írásbeli vizsga 0612 40 pont. 3 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató MÁSODIK RÉSZ 1. feladat Adatok: m = 50 g, vo = 20 m/s, t = 1 s, g = 10 m/s2 a) Az energia-megmaradás elvének felhasználása: E ö = áll; E m + E h = áll; vagy szöveges megfogalmazás 1 pont Alkalmazás a konkrét esetre: 1 2 mvo = mghmax 2 (Ha a vizsgázó rögtön ezt az alakot

használja, a korábbi 1 pont itt adandó meg. Ha a vizsgázó csak az E hfent = E mlent alakig jut el, erre a részre 1 pont adható.) 2 pont hmax meghatározása: ⇒ hmax = vo2 2g 2 hmax ⎛ m⎞ ⎜ 20 ⎟ s⎠ =⎝ = 20 m m 2 ⋅ 10 2 s 3 pont (bontható) (A maximális emelkedési magasság meghatározható az egyenletesen lassuló mozgás v kinematikai leírása alapján is. Ilyen esetben a részpontszámok: t e = o = 2 s [3 pont]; g 1 hmax = vo t e − gt e2 = 20 m [3 pont]. Amennyiben a jelölt a hajítás emelkedési magasságát 2 ⎡ v02y ⎤ leíró végképletből indul ki ⎢hmax = ⎥ , a 6 pont megadható!) 2 g ⎥⎦ ⎢⎣ b) A test magasságának meghatározása a t = 1 s időpillanatban: h = vo t − 1 2 gt 2 írásbeli vizsga 0612 2 pont 4 / 11 2006. május 15 Fizika középszint h = 20 Javítási-értékelési útmutató m 1 m 2 ⋅ 1s − ⋅ 10 2 ⋅ (1s ) = 15 m s 2 s 1 pont A test sebességének meghatározása a t = 1 s időpillanatban: v

= vo − gt 2 pont v = 20 m m m − 10 2 ⋅ 1s = 10 s s s 1 pont A test mozgási energiájának meghatározása: Em = 1 2 mv 2 1 pont 2 Em = 1 ⎛ m⎞ ⋅ 0,05 kg ⋅ ⎜10 ⎟ = 2,5 J 2 ⎝ s⎠ 1 pont Összesen írásbeli vizsga 0612 14 pont 5 / 11 2006. május 15 Fizika középszint 2. Javítási-értékelési útmutató feladat Adatok: Vü = 0,5 dm3, tü = 25 oC, tj = –10 oC, tk = 10 oC, cj = 2,1 kJ/kg· oC, Lo = 335 kJ/kg, cv= cü = 4,2 kJ/kg·oC, ρü = 1000 kg/m3. Az üdítő tömegének megadása: 1 pont kg ⋅ 0,5 ⋅ 10 −3 m 3 = 0,5 kg 3 m Az üdítő energiaváltozásának meghatározása: mü = ρ üVü = 1000 ΔEü = cü mü (t k − t ü ) 2 pont ΔEü = 4,2 kJ ⋅ 0,5 kg ⋅ (10 o C − 25 o C) = −31,5 kJ o kg⋅ C 1 pont ( Qle = 31,5 kJ válasz is elfogadható) Az energiamegmaradás megfogalmazása az üdítő-jég rendszerre: ΔE j + ΔEü = 0, vagy Qle = Q fel stb. 3 pont A jég energiaváltozásának meghatározása: ΔE j = −

ΔEü = 31,5 kJ 1 pont A jég energiaváltozásának felírása a hőmérséklet-változások segítségével: 3x2 pont ΔE j = c j m j (t o − t j ) + Lo m j + cv m j (t k − t o ), ahol to = 0 oC a jég olvadáspontja. (Tagonként 2 pont adható.) A jég tömegének meghatározása: mj = ΔE j c j (t o − t j ) + Lo + cv (t k − t o ) 2 pont írásbeli vizsga 0612 6 / 11 2006. május 15 Fizika középszint mj = Javítási-értékelési útmutató 31,5 kJ = 0,0791 kg = 79,1 g kJ kJ kJ o o o o 2,1 o ⋅ 0 C − (−10 C) + 335 + 4,2 o ⋅ 10 C − 0 C) kg kg⋅ C kg⋅ C [ ] [ ] 2 pont Összesen írásbeli vizsga 0612 18 pont 7 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/A feladat Jelölések: Δt =0,3 s, Iátlag = 2·10-10 A, e = 1,6·10-19 C a) A pingpong labda mozgásának értelmezése: A grafittal bevont pingponglabda felülete vezető. 1 pont Ha a labdát hozzáérintjük valamelyik lemezhez, akkor a lemez

töltésével azonos előjelű többlettöltésre tesz szert. 2 pont A feltöltött labdát a feltöltő lemez taszítja, a másik lemez vonzza, ennek megfelelően a másik lemeznek ütközik. 2 pont A másik lemeznek ütközve a labda többlettöltését elveszíti. 1 pont A korábbival ellentétes polaritású többlettöltésre tesz szert. 1 pont Újra eltaszítódik az őt feltöltő lemeztől, és a másik lemeznek ütközik. Itt újabb áttöltődés, majd eltaszítás következik. (A folyamat kezdődik elölről) 2 pont A folyamat közben a kondenzátorlemezek minden ütközésben veszítenek többlettöltésükből, ezért egy idő után az elektromos mező annyira gyenge lesz, hogy a labda megáll. 2 pont (Az a) kérdésben minden 1-nél nagyobb részpontszám bontható.) b) Az egy forduló alatt átszállított többlettöltés meghatározása: I átlag = Q Δt 2 pont Q = I átlag Δt Q = 2 ⋅ 10 −10 A ⋅ 0,3 s = 6 ⋅ 10 −11 C 2 pont (bontható) írásbeli

vizsga 0612 8 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató Az átszállított többletelektronok számának meghatározása: N= Q e 2 pont 6 ⋅ 10 −11 C = 3,75 ⋅ 10 8 N= −19 1,6 ⋅ 10 C 1 pont Összesen írásbeli vizsga 0612 18 pont 9 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/B feladat 40,00 30,00 Távolság (CSE) (A feladat értékelésekor minden részpontszám bontható.) a) A következő napközeli időpont meghatározása: 3 pont A Halley-üstökös legközelebb 2062-ban lesz napközelben. 20,00 10,00 2 000 2 020 b) A következő naptávoli időpont meghatározása: 2 040 2 060 2 080 2 100 év 2 pont Az üstökös 2024-ban lesz legközelebb naptávolban. (Az eredmény a táblázat elemzésével, grafikus ábrázolással egyaránt megkapható, minden elvileg helyes módszer elfogadható. ± 2 év hibahatáron belül ne vonjunk le pontot.) 35,40 T á v o ls á g (C S E

) 35,20 35,00 34,80 34,60 34,40 34,20 A periódusidő meghatározása: 2 015 2 020 4 pont 2 025 2 030 2 035 év Az egymást követő naptávoli és a napközeli időpontok különbsége a fél periódusidőt adja, a Halley-üstökös esetében ez 38 év (20622024), a periódusidő pedig T = 76 év. (Teljes értékű megoldás a táblázat adataiból való közvetlen leolvasása a periódusidőnek: pl. a 2006-os és 2082-es adatok összevetése. Az elvileg helyes ± 2 év hibahatáron belüli eredmény esetében maximális pont adható. Örökletes hibát követő, de elvileg helyes számítás során a részfeladatban ± 2 év pontatlanság tolerálható, ilyenkor a teljes részpontszám megadható. Amennyiben a jelölt a 2026-os (naptávoli) és 2062-es (napközeli) adatokból számolva 36 x 2 = 72 évben adta meg a periódusidőt, a b) részre 4 pont adható.) c) A legutóbbi napközeli időpont meghatározása: 3 pont A legutóbbi napközeli helyzet (2062 – 76 = 1986)

1986-ban volt. (Az elvileg helyes ± 2 év hibahatáron belüli eredmény esetében maximális pont adható. Örökletes hibát követő, de elvileg helyes számítás során a teljes részpontszám megadható. ) írásbeli vizsga 0612 10 / 11 2006. május 15 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató d) A mozgás elemzése Kepler I. és II törvénye alapján: Kepler I. törvényének megfelelően a Nap körül keringő üstökös olyan ellipszispályán mozog, amelynek egyik fókuszában a Nap áll. Mivel a Halley-üstökös esetén a naptávoli helyzetben a Naptól mért távolság sokkal nagyobb, mint a napközeli helyzetben, ezért az ellipszispálya – szemben a Föld pályájával – erősen elnyújtott. 3 pont (Ha a jelölt nem nevesíti az ellipszispályával kapcsolatban Kepler I. törvényét, de megállapításai helyesek, 2 pont adható.) Kepler II. törvénye szerint a Naptól az üstököshöz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő

területeket súrol. Az elnyújtott ellipszispálya miatt ez akkor teljesülhet, ha napközelben az üstökös sokkal nagyobb sebességgel halad, mint naptávolban. Ennek eredményeként naptávolban ugyanazon ellipszisíveket sokkal hosszabb idő alatt teszi meg, mint napközelben. 3 pont (Ha a jelölt nem fogalmazza meg pontosan Kepler II. törvényét, de utal arra, hogy az üstökös sebessége a naptávolban lényegesen kisebb, mint napközelben, s ez összhangban van Kepler II. törvényével, a 3 pont megadható Ha a jelölt nem nevesíti a pálya menti sebességekkel kapcsolatban Kepler II. törvényét, de megállapításai helyesek, 2 pont adható) . Összesen írásbeli vizsga 0612 18 pont 11 / 11 2006. május 15