Sport | Lövészet » Airsoft taktikák és harcászat

Airsoft taktikák és harcászat Az Airsoft játékosok nagyrésze nem hivatásos katona, ezért nem érdemes bonyolult haditervekkel és taktikákkal próbálkozni. Ezek eleve bukásra vannak ítélve Minél egyszerűbb egy terv, annál biztosabb a megvalósítás sikere. Ennek ellenére az előzetes tervezés nagyon fontos része a hadműveletnek, és nem hanyagolhatjuk el, mert ennek hiányában a kudarc biztosra vehető. A játékosoknak azonban nem árt jóval a küzdelem előtt begyakorolni néhány alapvető technikát. Ezek a harc különböző részeinél használatosak, és megkönnyíti a helyes reagálást az ellenség cselekedeteire. A harc a következő fázisokból áll: 1. Feladat-meghatározás 2. Felderítés 3. Tervezés 4. Megközelítés 5. Harcérintkezés felvétele 6. Feladatmegoldás 7. Elszakadás 1A feladat-meghatározást a legtöbb esetben a játék célja tartalmazza. Ha az összecsapás komplexebb, több lépcsőben végrehajtandó feladatot/feladatokat

tartalmaz, akkor minden részfeladatnál végre kell hajtani a körültekintő feladat kitűzést. Minden katonának tisztában kell lennie az akció céljával, azokkal a paraméterekkel, amik egyértelműen kijelölik, hogy az akció mikor számít sikeresnek. Az akció célja mindig a konkrét feladat végrehajtása kell, hogy legyen. Ha a helyzet változik, akkor az természetesen megváltoztathatja a kitűzött célokat is. Ebben az esetben a parancsnoknak ügyelnie kell, hogy minden katona időben tájékozódhasson a megváltozott feladatról. FONTOS: a parancsnok felelőssége, hogy olyan célokat jelöljön ki, amelyek a rendelkezésre álló erőforrásokkal végrehajthatóak! 2A felderítés az akció megtervezéséhez elengedhetetlenül szükséges. A parancsnoknak tudnia kell, hogy mire számíthat a harctéren, hiszen így tudja csak a rendelkezésére álló erőt hatékonyan mozgósítani. A felderítésnek ki kell terjednie a célterület és az oda vezető út

adottságaira (pl: erdős vagy nyílt terep), az ellenség létszámára, helyzetére (beásták magukat, vagy támadásra készülnek) harckészültségére (számítanak a támadásra, vagy pihennek) esetleges erősítési lehetőségeire. A felderítésnek meg kell tudni, hol vannak a különböző terepakadályok, fedezékek, visszavonulási és előretörési útvonalak. 3Tervezés. A parancsnok a rendelkezésre álló adatok alapján megtervezi a hadműveletet A feladat, a terep, az ellenség és az akcióra rendelkezésre álló idő (METT - Mission, Enemy, Terrain, Time) alapján kijelöli a küldetés teljesítéséhez szükséges feladatokat. Ez után a METT figyelembe vételével meghatározza, hogy az egyes feladatok végrehajtásához mekkora erőforrások használhatóak fel. (ember, lőszer, egyéb) Kijelöli a feladatok végrehajtásáért felelős vezetőket és személyeket. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az erőforrások átlagosan 75% lesz elérhető a

célterület megközelítése után. A többit előre tervezett veszteségnek kell tekinteni, és a tartalékok képzésével pótolni. A tervezés során pontosan meg kell határozni az egyes katonák feladatait, különös figyelemmel az egymástól függő akciók időzítésére. Meg kell határozni azokat a feltételeket, amik esetén az akcióterv módosul (változik a támadás iránya, esetleg visszavonulásba kell kezdeni, stb) Meg kell határozni a visszavonulási és gyülekezési pontokat, és ki kell dolgozni az azonnali visszavonulásra vonatkozó terveket is. Ha az akció sikerét azonnal követi egy másik akció (pl: sikeres áttörés után a támadás mélységben való kiterjesztése) akkor azt az első akcióval egy időben, de attól függetlenül kell megtervezni. Ekkor figyelembe kell venni, hogy a második akció kiindulási pontja nem ismert, mert az az első akció eredményétől függ. Ezért is fontos, hogy az operatív parancsnokok ismerjék a

stratégiai célt is, ne csak a taktikait. Így az önálló döntéseik meghozatalakor maximálisan figyelembe vehetik a stratégiai célt. 4Megközelítés. A célterület megközelítése többféle módon is történhet Ha a célterület a kiindulópont közelében van, akkor készen kell állni a harcérintkezés azonnali felvételére. Ha messzebb van, akkor szükséges a különböző megközelítési formációk használata. A kis létszámú (cc 10 fő) osztagok esetében a kiküldött felderítők egyesével haladnak. Előőrs: roppant fontos és veszélyes feladat. Ő az, aki megakadályozza, hogy a csapat az ellenség csapdájába essen. Nagy valószínűséggel ő fog először harcérintkezésbe kerülni az ellenséges osztagokkal. Az előőrsbe küldött katona jó megfigyelőképességgel, álcázó és lopakodó ismeretekkel kell, hogy bírjon. Mivel egy ember sokkal észrevétlenebbül tud közlekedni, mint egy csapat, jó esélye van, hogy közel kerüljön, és

megfigyelje az ellenség tevékenységét. Ha ellenségbe ütközik, akkor minél hamarabb értesíteni kell a parancsnokot, hogy az meghozhassa a megfelelő döntést. Ha visszavonulásra, és az osztaghoz való visszatérésre nincs mód, akkor fel kell tartania az ellenfelet olyan sokáig, amíg csak lehetséges. Ezzel időt ad a parancsnoknak, hogy kitérjenek, visszavonuljanak, támadjanak, vagy más módon reagáljanak a szituációra. Nem szabad, hogy olyan katona menjen előőrsbe, akinek az elvesztése súlyosan veszélyezteti a küldetés teljesítését. Fontos odafigyelnie a mesterlövészekre, akik bárhol - akár a fák tetején is rejtőzhetnek! A főerőtől a terepviszonyoknak megfelelő mértékben távolodjon el. Ez nyílt terepen akár 200-250 métert, sűrű dzsungelben 30-40 métert jelent. Fontos, hogy kommunikálni tudjon a főerővel! Oldalvéd: szerepe a csapat védelme a váratlan rajtaütéstől. Nagyon nehéz szituáció, hiszen menet közben kell

oldalirányba figyelnie. Elsődlegesen a mesterlövészek jelenthetnek veszélyt a számukra. Váratlan rajtaütés esetén a feladatuk megegyezik az előőrsével Irányváltás esetén képesnek kell lenniük átvenni az előőrs szerepét. Hátvéd: Ha mélyen az ellenséges terepen jár az osztag, elengedhetetlen része a formációnak. Ő biztosítja, hogy ne üssenek hátulról rajta az osztagon, illetve az ő feladata a menekülési útvonal biztosítása. Ha az osztag visszavonul, a hátvédnek van a legtöbb ideje fedezéket keresni, ahonnan biztosítani tudja a visszavonulást. Ha az oldalvédet támadás éri, a hátvéd tud leginkább gyors és hathatós oldalsó tűztámogatást nyújtani számára. Főerő: itt kap helyet a parancsnok, a különböző fegyverspecialisták (support, sniper) és az osztag többi része. Fontos, hogy a specialistákat a lehető leginkább védett helyre helyezzük. A harcérintkezést mindig a katonák vegyék fel legelőször, időt adva a

többieknek. Hiszen a parancsoknak elemeznie kell a szituációt, míg a nehézfegyveresnek és mesterlövésznek megfelelő lőpozíciót kell felvenniük. 5Harcérintkezés felvétele. Az átmenetnek a megközelítésből a harcérintkezésbe a lehető leggyorsabbnak kell lennie. Ilyenkor ritkán van idő a harci formációk megszervezésére a helyszínen. (hacsak nem leptük meg teljesen az ellenséget!) A katonáknak célszerű begyakorolni a különböző harci formációkat, hogy a megfelelő parancsokkal rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a szituációhoz. Vonalformáció A legegyszerűbb formáció. Előnye, hogy nagy területet képes lefogni (8-10 méterenként álló emberekkel közel 100 méter szélesen. Elhanyagolható mértékű a baráti tűz veszélye, és az egyes katonák képesek oldaltűzzel támogatni a mellettük álló társaikat. Egyszerűen végrehajtható manőver, arra kell ügyelni, hogy a katonák tartsák a vonalat, és ne távolodjanak el egymástól

látótávolságon kívülre. Hátrányai közé tartozik, hogy nem képes szűk területre nagy erőt koncentrálni. Nagy a szétszakadás veszélye, illetve oldalirányból érkező támadásokkal szemben sebezhető Combat team (pár) A párok együtt harcoló, egymást segítő katonákból állnak. A párok kialakítását a tervezés során kell megtenni (adott esetben fix párokkal jó előre is lehet gyakorolni a manővereket) A támogató (nehézfegyveres, mesterlövész) hatékonyabbak, ha önállóan hajtják végig a maguk speciális feladatát. Ha a pár egyik tagját kilőtték, akkor a túlélő a harci helyzettől függően egyedül hajtja végre a feladatot, vagy harmadikként csatlakozik egy másik párhoz, esetleg egy másik magányos katonával alkot új párt. A párok mozgása: a párok mindig felváltva mozognak, fedezéktől - fedezékig. A fedezéken kívül töltött idő lehetőleg ne legyen több mint 1-1,5 mp! Amíg a pár egyik tagja mozog, addig a társa

fedezi őt. Ezt a mozgásfajtát jól be kell gyakorolni, hogy folyamatos haladást lehessen elérni vele. Ha hárman vannak, mindig a középső mozog először, majd az ő vonalába zárkóznak fel egymás után a többiek. Ha a pár ellenállásba ütközik, akkor egyikük fedezékből lefogótüzet vezet az ellenség pozíciójára, mialatt társa oldalra mozogva keres hatékony tüzelési pontot. Ezután ő vezeti a lefogótüzet, amíg a társa keres egy alkalmasabb lőállást. Ha a pár feladata egy megerősített lőállás, vagy bunker elfoglalása, akkor is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni. Ilyen esetben - ha lehet - a nehézfegyveres támogatását kell kérni, aki folyamatos lefogótüzet vezet a bunkerre, "elvakítva" azt. Egy megerősített lőállás vagy bunker ellni támadás előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a támadás feltétlenül szükséges-e a feladat végrehajtásához! Előfordulhat, hogy a feladat vagy a harci helyzet azt

követeli, hogy bizonyos ideig egy adott ponton kell kitartani. Ebben az esetben a pár tagjai olyan pozíciót kell, hogy felvegyenek, ami az ellenség számára nem teszi lehetővé a pár tagjainak egyidejű tűz alatt tartását. A katonák tűzvonalának fednie kell egymást, hogy támogató tüzet tudjanak nyújtani egymásnak. Szobák, vermek, egyéb zárt helységek megtisztítása: ebben az esetben a pár egyik tagjának (a keresőnek) kell váratlanul berúgnia az ajtót, míg a másik (a söprögető) kézigránátot, vagy egyéb, használható eszközt dob a helységbe - amennyiben a szabályok ezt lehetővé teszik. Ügyelni kell arra, hogy az ellenségnek ne legyen ideje a detonáció előtt visszadobni a gránátot. A robbanás, vagy az ajtó berúgása után a söprögető beront, és folyamatos tüzeléssel végigpásztázza a szobát. A kereső is beugrik, majd megkezdi az esetleges elrejtőzött ellenség módszeres felkutatását a szobában. Különösen

ügyelni kell a bejárat melletti sarkokra! Védekezés Sok airsoft játékos elköveti azt a hibát, hogy a védelem esetén statikus állásokba helyezkedik, és ott várja az ellenség támadását. A katonai doktrinákban a védő félnek legalább 1:2 létszámhátrány ellenében is ki kell tudnia tartani, ezzel szemben az airsoft játékokon a támadók gyakran 1.2-1 arányokkal is győzelmet aratnak Miért? Az ok egyszerű. A védő megosztja erejét, és a különböző egységeket statikus pozíciókba helyezi. Ha mondjuk 10 védő áll szemben 20 támadóval, és a támadónak két útvonal áll rendelkezésére, akkor a védő 5 - 5 főt helyez el a két útvonal biztosítására. A támadó ez egyik úton 5 fővel végrehajt egy elterelő támadást, amivel 1:1 arányban lefogja a védőket. Eközben a másik ponton 3:1 ellen folyik a harc. Ha a védő ezzel szemben tartalékot képez, és csak 3 - 3 embert állít fel a két ponton, míg a többieket tartalékban hagyja,

így lesz ideje reagálni, amikor a támadás kibontakozik, és a súlypont nyilvánvalóvá válik. Fenti példánál maradva az elterelő támadás helyén 3:5 arányban (1:1,6) harcolnak, ami még bőven a védekezőnek kedvező helyzet, míg a másik ponton 7:15 az arány, ami 1:2,1-hez. Ez még mindig kedvező a védőnek A védelem másik alapvető eleme, hogy ne zárd be magad, ne foszd meg egységeidet a mozgékonyság előnyeitől. A legjobb fedezéket is be lehet venni, vagy pedig egyszerűen lekötik egy kisebb erővel, és a főcsapatok pedig kikerülik. Hagyjál magadnak elég teret a visszavonulásra és a manőverezésre. Próbáld meg lépcsőzetesen felépíteni a védelmet, úgy, hogy az egyes lépcsők támogathassák egymást, vagy pedig fedezzék az előttük lévők visszavonulását. Ha az ellenfél a feladatra koncentrál, akkor nem pazarolhat időt a kitérő egységek felkutatására, mielőtt megtámadná a következő védelmi vonalat. De ha így tesz,

komoly veszélyt jelentő ellenséges egységeket hagy a háta mögött. Támogató fegyverek használata Géppuska: a géppuska tűzgyorsasága és lőtávolsága pusztító erejű. Rohamnál és védekezésnél egyaránt nélkülözhetetlen tűzfedezetet nyújt. Ahhoz, hogy a tűzerejét megfelelően ki lehessen használni, nagyon fontos a helyes lőállás megválasztása. Az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - Nyújtson tiszta lővonalat - Nyújtson fedezéket a géppuskásnak - A fedezékből támogatni tudja a csapat többi részének tevékenységét - Legyen visszavonulási útvonal a lőállásból Lehetséges felhasználási módjai - Nyílt terepen a géppuska fedezőtüzet nyújthat az előrenyomuláshoz - Bunkerek, lőállások vakítása - Nagyszámú ellenséges erő lekötése - Elszakadás fedezése - Nagy területek ellenőrzése - Mobil tűzerő biztosítása, és ezzel a helyi erőfölény kialakítása Mesterlövész Pontossága és nehéz

felderíthetősége harctéri diverzáns feladatok végrehajtására teszi alkalmassá. Előnye a nagy lőtávolság, de szűk helyen súlyos hátrányba kerül Olyan katona kezelje, aki járatos az álcázás és a csendes mozgás tudományában. Kiemelt célpontok (parancsnok, nehézfegyveres) likvidálására különösen alkalmas. Meglepetésszerű és váratlan mivolta súlyos morálromboló tényező. A mesterlövész általában egyedül tevékenykedik, ezért az ő feladata és felelőssége a célpontok kiválasztása. Ez komoly tapasztalatot igényel, hiszen ő nincs olyan szoros kapcsolatban az egység többi tagjával, mint a többiek, így jóval önállóbban kell követnie az előre megbeszélt tervet. Fegyverének és szerepkörének sajátosságai miatt előőrsbe nem javasolt. 6Feladatmegoldás. Az akció céljának végrehajtása az elsődleges szempont Minden utasítást ennek a szempontjából kell kiadni. A feladat-meghatározásnak a tervezés során a

lehető legpontosabbnak kell lennie, de előfordul, hogy csak a célterület ismeretében határozható meg a végső cél. 7Elszakadás. A feladat végrehajtása után az elsődleges cél a minél gyorsabb, és alacsonyabb veszteségekkel járó elszakadás végrehajtása. Az elszakadáskor a csapat egyik része mindig tűzfedezettel próbálja helyhez kötni az ellenfelet, amíg a másik vissza nem vonul, és el nem ér egy olyan pozíciót, amelyből most már ők tudják fedezni társaikat. Ennek a pontnak nem szabad túl messze esnie az első csapat helyétől, különben az elszakadást és bekerítést kockáztatják. A géppuskás és a mesterlövész szerepe ilyenkor nagyon fontos Előbbi tűzerejével tudja kiválóan távoltartani az ellenséget, míg sűrű terepen a mesterlövész és az általa keltett pszichológiai hatás a leghatékonyabb. Ha sikerült eltávolodni az ellenféltől, akkor a megközelítéshez hasonló alakzatot kell felvenni. Ilyenkor a hátvéd

szerepe kiemelten fontos! Gyakran használt alapfogalmak Az alábbi fogalmak gyakran elhangzanak egy-egy akció tervezése és végrehajtása közben. Célszerű a játékosoknak tanulmányozni ezen fogalmak jelentését, hogy elkerülhessék a félreértéseket, amelyek végzetesek lehetnek a csatamezőn. Fogalmak Stratégia: az airsoftban kicsit más módon kell értelmezni a stratégia fogalmát. Mivel ez jórészt taktikán alapuló játék, a stratégia fogalma jóval szűkebb. Kimerül az adott csapat tagjainak fegyverválasztásában (az időjárás és a küldetés figyelembe vételével) és az alegységek megszervezésében. Taktika: a csaták tudománya. Az adott feladat végrehajtásához szükséges lépések megtervezése az információszerzéstől a végrehajtás menetéig, és az óhatatlanul szükséges improvizálásokig. Akció: a kijelölt feladat végrehajtásához szükséges lépések összessége. Általában a Megindulási terepszakasz elhagyásával

kezdődik, és a kijelölt feladat végrehajtásával, vagy más, előre egyeztetett esemény (időlimit, veszteségi ráta) beálltával végződik. Kezdete a T0val jelölt időpont A részfeladatok végrehajtását mindig ehhez az időponthoz viszonyítjuk (T+5, T-10) Az akció az előre megbeszélt parancs/jelzés elhangzásával veszi kezdetét. Tartalék: olyan erők, amelyek nem vesznek részt a támadás első szakaszában, nincs önálló feladatuk, hanem rugalmas utánpótlásképp mindig bevethetőek a legkritikusabb pontokon. Visszavonulási rend: az alegységek azon rendje, ami szerint azok megkezdik a visszavonulást az ellenséges területről. Pl: 1-2-3 szakaszok, ebben a sorrendben Elsőnek az 1 szakasz hátrál, majd ha megfelelő pozíciót találnak, indulhat a 2. aztán a 3 Így minden szakasz visszavonulását 2 másik szakasz fedezi. Helyszínek Célzóna: az akció célpontja, az a hely, ahol az akció célpontja található. Ellenséges vonalak/ellenséges

peremvonal: az a hely, ahol az ellenség első egységei a támadás kezdetekor találhatóak. Arcvonal: a baráti egységek által ellenőrzött terület pereme. Behatolási pont: Az a pont, ahol az adott egység, alegység megkezdi az ellenség által uralt épületbe való behatolást. Áttörési pont: az ellenség által mélységben és szélességben kiépített védelem áttörésekor a támadás súlypontja egy adott pontra kell, hogy koncentrálódjon. Az így kialakult lokális erőfölény alkalmat ad a védelem áttörésére, és felszámolására. A támadás helyszíne az áttörési pont. Nem lehet sem túl széles, mert akkor nem lehet kellőképp koncentrálni az erőket, illetve túl keskeny, mert akkor a támadók saját magukat zavarják. Visszavonulási pont: az akció végeztével (annak sikerétől függetlenül) ezen a ponton kell gyülekeznie a túlélőknek. A helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy megállítsa az esetleges üldözők támadását, és

új kiindulási pontként szerepeljen a következő támadáshoz. Gyülekezési terepszakasz: az a terület, ahol az akcióra való felkészülés folyik. Itt találkoznak a különböző alegységek, itt kerül sor az eligazításra, és a különböző feladatkörök meghatározására. Airsoft játék esetén sokszor ez megegyezik a töltővel is Megindulási terepszakasz: az a terület, ahonnan a tulajdonképpeni támadás megindul. A Gyülekezési terepszakaszról ide vezető út alatt kell felvenni a megfelelő pozíciót, és itt már a végleges hadrendbe kell tagozódni. Innen már a lehető legrövidebb út kell, hogy vezessen a harcérintkezés felvételéhez. Cselekvések Ellenség lekötése: Adott ponton tartózkodó ellenséges erőket megakadályozni abban, hogy helyüket elhagyhassák, vagy akciójukat folytathassák. Általában túlerőben lévő ellenséges csoportok elleni támadások ezek, amikor a folyamatos - nem túl intenzív - harccal akadályozzák meg az

ellenséget abban, hogy erőiket máshol vethessék be. Terület lefogása: Egy adott irány folyamatos ellenőrzése, hogy onnan semmiféle ellenséges támadás ne érkezhessen. Ez általában az az irány, ahonnan a saját akciónk a legsebezhetőbb Bunker lefogása/vakítása: a bunker lőréseit folyamatosan tűz alatt tartva megakadályozható, hogy az ott lévők kilőhessenek belőle. Ez épületek ablakaira is vonatkozik Terület megtisztítása: vagy épület megtisztítása. A kijelölt terepszakaszról minden ellenséges erőt ki kell szorítani. A terepet olyanná kell tenni, hogy a megtisztítás után veszélytelenül használható legyen. Zaklatás: az ellenség folyamatos, alacsony intenzitású harccal való megtámadása. A támadások korlátozott céllal történnek. Céljuk a zavarkeltés, a morál és a felkészültségi szint rombolása, illetve a minimális saját veszteségek melletti legnagyobb károkozás. Roham: általános támadás. A megindulási

terepszakaszról a behatolási/áttörési pont leggyorsabb úton való megközelítése. Átkarolás: Az ellenfél szárnyait megkerülve annak oldalába való támadás. Tereptárgyak Fedezék: Természetes vagy mesterséges pont, ahol az ott tartózkodók védelmet élveznek az ellenséges lövések elől. A fedezék kiválasztásakor ügyeljünk az alábbiakra: - Védjen az ellenséges tűztől, a legjobban veszélyeztetett irányból. - Nyújtson rálátást a környező területre, nehogy csapdába ess. - Legyen visszavonulási útvonalad, azaz egy másik fedezék, amit 1-1,5 mp-s futással elérhetsz. Bunker: olyan mesterségesen megerősített lőállás, amely az ellenség támadási irányaiból védelmet nyújt, és jó kilövést tesz számodra lehetővé. A szabályos bunkernek általában négy oldala, teteje, és legalább egy kilövési pontja van. Lőállás/Rókalyuk/Lövészgödör: olyan, földbe vájt mélyedés, amely fedezéket nyújt az ellenséges tűz elöl.

Futóárok/Lövészárok: földbe vájt, sokszor más módon is megerősített árokrendszer, mely a védelem mélységeiben való közlekedést teszi lehetővé az ellenséges tűz elől rejtve. Sok esetben bunkerek, és rókalyukak is a rendszer részét képezik