Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » Balogh Orsolya Nóra - A mobilkommunikáció társadalmi és kulturális hatásai Magyarországon a vidéki és fővárosi mobilhasználati szokások tükrében

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 56 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:63
Feltöltve:2011. március 06
Méret:451 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány A mobilkommunikáció társadalmi és kulturális hatásai Magyarországon a vidéki és fővárosi mobilhasználati szokások tükrében Készítette: Balogh Orsolya Nóra Budapest, 2005. TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS . 4 2 A TÁVKÖZLÉS – EZEN BELÜL A MOBIL TÁVKÖZLÉS TÁRSADALMI SZEREPE . 5 3 A MOBILTELEFON-HASZNÁLAT KOMMUNIKÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSE . 6 4 A MOBILTELEFON MAGYARORSZÁGI MEGJELENÉSÉNEK ÉS TERJEDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI . 12 4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS . 12 4.2 MOBILTELEFON JELENLÉTE A PRIVÁT ÉS HIVATALOS SZFÉRÁBAN . 13 4.3 A MOBILTELEFON-HASZNÁLAT PENETRÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON . 16 4.4 MOBIL VAGY VEZETÉKES TELEFON? . 17 4.5 MOBILTELEFONOK MEGJELENÉSE ÉS HASZNÁLATI GYAKORISÁGA BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN . 18 4.6 KIVEL BESZÉLÜNK LEGGYAKRABBAN MOBILTELEFONON? . 21 4.7 HOL HASZNÁLJUK

LEGGYAKRABBAN MOBILKÉSZÜLÉKÜNKET? . 23 5 POZITÍV ÉS NEGATÍV TÁRSADALMI HATÁSOK . 26 5.1 A MOBILITÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI . 26 5.2 A MOBILTELEFON-HASZNÁLAT NEGATÍVUMAI . 27 5.21 Mobiltelefon-használat egészségkárosító hatása . 27 5.22 Ön dönt: mobiltelefon vagy autóvezetés? . 28 5.23 Mobilhasználat, mint pótcselekvés - extrém példák a mobilhasználati szokásokra . 29 5.24 Mobil-függősség . 30 5.25 Kérdőív: konkrét esetek megnevezése (negatív példák) . 31 5.3 A MOBILTELEFON-HASZNÁLAT POZITÍVUMAI . 33 5.31 Kérdőív: konkrét esetek megnevezése (pozitív példák) . 33 5.32 A mobilkészülékek elsődleges előnyei . 34 5.4 MENEKÜLÉS A „MOBIL LÉT” ELŐL . 35 6 A MOBILHASZNÁLAT FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE . 36 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 SMS . 37 WAP /INTERNET . 40 JÁTÉK / SZÓRAKOZÁS . 42 BANKI SZOLGÁLTATÁS . 45 MOBIL KERESKEDELEM (M-COMMERCE) . 48 EGYÉB KÉSZÜLÉKFUNKCIÓK . 49 7 MOBILINTERNET ÉS MOBILTELEFONOK A

JÖVŐBEN. 50 8 ÖSSZEGZÉS . 53 3 1 Bevezetés Nem kell messzire visszanyúlni az időben, amikor még mindazok a technikai újdonságok, melyeket hétköznapjainkban a legnagyobb természetességgel használunk, elérhetetlennel tűnő fantasztikus filmbeli kellékeknek tűntek. Az olyan XX. század végi technikai vívmányok, mint az Internet, a személyi számítógépek, műholdas televíziózás stb. hatalmas változásokat idéztek elő az átlagember életében. Ezen eszközök közé sorolható a mobiltelefon is, amely nélkül napjainkban az élet - már túlzás nélkül állítható- elképzelhetetlen lenne. Míg mérete a technológia fejlődésével fokozatosan csökken, jelentősége és jelenléte a mindennapokban - ezzel fordított arányosan - folyamatosan nő. Megjelenése, majd rohamos terjedése a kapcsolattartás eszközeként megfelel a XXI. század ideológiájának, melynek kulcsszava a mobilitás: a térbeli és időbeli korlátok megszűnése,

mely ugyanakkor nem áll ellentmondásban az „állandó jelenlétnek”. Bárki, bárhol elérhető: ez a maroktelefon használatának felbecsülhetetlen értékű előnye, és egyben legnagyobb hátránya is. Széleskörű alkalmazása megkönnyíti életünk szervezését, elősegíti a felgyorsult világunkban ránk zúduló információtömeg sokoldalú hasznosítását és gyors terjedését. Lehetővé teszi, hogy párhuzamosan több tevékenységet végezzünk, illetve az eltervezett teendőket vagy programokat újraütemezzük, később pontosítsuk. Ugyanakkor, mint a dolgozatomban ez a későbbiekben egyértelműen kiderül, széleskörű jelenléte az élet bármely területén bőven hordoz magában veszélyeket is. Ezek elkerülésének egyetlen módja véleményem szerint a készülék ésszerű használata a veszélyforrások tudatosítása révén. Munkám célja, hogy felsorakoztassam mindazokat a pozitív és negatív társadalmi és

kulturális hatásokat, melyeket a mobiltelefon robbanásszerű megjelenése, majd azóta is nagyarányú terjedése előidézett az egyén és környezete alakulásában. Ezen hatások megismeréséhez és összegyűjtéséhez kérdőíves közvélemény-kutatás eredményeképp jutottam el. A kérdőíves megkérdezésre kapott válaszokat a következő szempontok szerint vizsgáltam: 1. mi jellemzi a telefonhasználat gyakoriságát a felhasználó személyek esetében; 4 2. a megkérdezettek életének mely területén gyakorol a mobilhasználat a legnagyobb befolyást az egyén társas kapcsolataira, valamint életvitelére; 3. milyen eszközként funkcionál a mobiltelefon elsősorban a megkérdezettek mindennapi életben; 4. végül a mobiltelefon használatának személyes megítélése iránt érdeklődtem annak előnyei, illetve hátrányainak felsorakoztatása révén. A kérdőíveket egy fővárosi cég, valamint egy olyan – gazdasági, társadalmi

adottságait tekintve átlagosnak tekinthető - békés megyei kisváros (továbbiakban vidék) vállalatának dolgozói körében osztottam ki, melynek lakossága megközelítően 13 ezer fő. Az általam vizsgált korosztály a 20-40 éves fiatalok köre, akik életkorukból adódóan még nem „születtek bele” a mobiltelefon mindennapos használatába, ugyanakkor mára - néhány kivételtől eltekintve csaknem mindannyian megismerték, és rendszeresen használják a mobilkommunikációval kapcsolatos lehetőségek teljes tárházát. Életszakaszuk rendkívül fogékony időszakában találkoztak a távközlés szóban forgó vívmányaival, így minden nagyobb erőfeszítés nélkül képesek voltak magukévá tenni az új kommunikációs módszereket. A kérdőív egyes kérdéseire kapott válaszokat a megkérdezettek lakóhelye alapján csoportosítottam illetve hasonlítottam össze. A beérkezett adatok kiértékelésének eredménye grafikonos

formában a témához kapcsolódó fejezetek tárgyalása során tekinthető meg. 2 A távközlés – ezen belül a mobil távközlés - társadalmi szerepe A XXI. századra jósolt tudásalapú információs társadalom kialakulásának alapját az információ képezi, melynek értéke múlt századunk utolsó évtizedeiben rendkívüli módon megnövekedett. Az információáramlás illetve az ismeretcsere leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze pedig nem más, mint a távközlés, aminek következményeképp a telefon – eleinte a vezetékes, majd a technikai fejlődés előrehaladtával a mobil – jelentősége a társadalomban robbanásszerűen megnőtt. A jelenség azzal is magyarázható, hogy az informatika és a telekommunikáció technológiai szinten történt összekapcsolódása számos új szolgáltatás létrejöttét tette lehetővé a távközlés területén, melyek fokozatosan átalakították a fogyasztó 5 társadalom igényeit, és a társadalom tagjai

számára nagyfokú információs szabadságot hozott létre, valamint megnövelte az átlagember hatókörét. A fix- és mobiltelefon-használat közkedveltségének okai a következőképp foglalhatók össze: Emellett - „tájékozódjunk (információhoz jussunk), - tájékoztassunk (információt adjunk), - közcélú szolgálatok szolgáltatásait igénybe vegyük, - üzleti kapcsolatokat létesítsünk, - üzleti kapcsolatokat ápoljunk, - emberi kapcsolatokat létesítsünk és - emberi kapcsolatokat ápoljunk” 1. természetesen a kényelem, a gyorsaság és az esetleges költségmegtakarítás (pl. utazás helyett telefonálás) sem utolsó szempont a kapcsolatfelvétel módjának meghatározásakor. A távközlés személyes kapcsolat erősítését szolgáló funkciója mellett azonban külön kiemelést érdemel az időmegtakarítás, melyet az tesz lehetővé, hogy szinte bárhonnan bármikor kezdeményezhetünk, illetve bárhol fogadhatunk

beérkező hívást. Folyamatos kommunikációban állhatunk tehát egymással magánügyekben és hivatalos ügyekben egyaránt. Ez utóbb említett „térbeli korlátlanság” már kifejezetten a mobil távközlés vívmánya, melynek forradalmian új megjelenése az 1990-es évek elejére tehető, és amelynek szolgáltatásai azóta is bővülnek illetve fejlesztés alatt állnak. 3 A mobiltelefon-használat kommunikációs megközelítése A kommunikáció legalapvetőbb formája a közvetlen emberi kommunikáció, amelyet azonban térbeli és időbeli kötöttség jellemez. A mobilkommunikáció ezen korlátok megszüntetését célozza, és ebben rejlik a mobilkészülékek rohamos terjedésének és az egész társadalomban tapasztalható népszerűségének titka is. Maga a telefonálás megfelel a kommunikációs folyamat általános feltételeinek: a 1 Buzás Ottó: Távközléskultúra, Budapest: PressCon Kiadó Kft., 2001, 43 o 6 résztvevők között

kölcsönös, egyenrangú kapcsolat áll fenn visszacsatolási lehetőséggel, és a telefonálás meghatározott kontextusokon alapul. A mobiltelefonon történő kommunikáció során a tértől való elszakadás azonban közvetlenül is megtapasztalható: a mobiltulajdonos készüléke használata során kizárja magát a környezetéből, nem reagál az őt körülvevő személyek jelenlétére. Ezen jelenség lényege azonban véleményem szerint nem kizárólag a mobil készülékre korlátozódik, a vonalas telefonon történő kommunikáció is járhat hasonló következménnyel, azonban az - a körülményekre való tekintettel - sokkal kevesebb konfliktus előidézője lehet. A T-Mobile Magyarország és az MTA Filozófiai Kutatóintézete „Globalitás és lokalitás a mobil kommunikációban: Helyek, képek, emberek, kapcsolatok” címmel nemzetközi társadalmi konferenciát tartott Budapesten 2004. június 10-12én Ezen a konferencián hangzott el Kathleen M Cumiskey

„Most hallasz?” A techno-intimitás paradoxonjainak bemutatása a mobilkommunikációs eszközök nyilvános használatán keresztül” c. előadása, melynek központi témája a nyilvános helyen történő mobiltelefonálás volt 2. A jelenség egyértelmű hatása, hogy a privát és nyilvános szféra határai fokozatosan elmosódnak, és a mobilkommunikáció egy új „nyilvános intimitás” kialakulását eredményezi. Ez átformálja a társaságban elvárt viselkedés szabályait, melyek egységessége még várhatóan hosszú ideig nem valósul meg. Az előadónő prezentációjában elhangzott tapasztalatokat erősíti meg kérdőíves felmérésem is. Ezek szerint a nyilvános közegben történő mobilozás megítélése eltér a saját és a mások által történő telefonhasználat esetében. Míg a privát beszélgetését nyilvános helyen - saját bevallása alapján - szinte mindenki a legszükségesebbre korlátozza, és elkerülhetetlenül fontosnak tartja

a probléma azonnali megvitatását, addig más személyek beszélgetéseinek tárgyát, melybe óhatatlanul, akaratukon kívül is belehallgatnak a jelenlévők, többnyire fontoskodásnak értékelik és elítélik. Kérdőíves felmérésem eredménye szerint a budapesti és kisvárosi fiatalok viselkedése nem mutat eltérést a nyilvános telefonálást illetően. Míg a fővárosi fiatalok 90%-a válaszolta, hogy bármilyen nyilvános helyen felveszi telefonját, és mindössze 10%-a választja a hívás elutasítását, ugyanez az arány a vidékiek 7 körében 88% és 12%3. Válaszukhoz néhányan kommentárt is fűztek Döntésüket többnyire azzal magyarázták, hogy a mobilon történő beszélgetés ma már minden helyzetben oly mértékben elfogadott, hogy meg sem fordul a fejükben, hogy ne fogadjanak egy nekik szóló telefonhívást. Tény, hogy nem tartozik más emberre senkinek az esetleges munkahelyi vagy magánéleti konfliktusa, mint ahogyan az sem,

kinek milyen boldog a párkapcsolata vagy mit főz aznap vacsorára 4. Mindazonáltal mindenkinek a saját megítélésére van bízva, hogy kivel mit oszt meg, és azt hol teszi. Az azonban szintén mindenkinek erkölcsi kötelessége és minimális elvárás a társadalom részéről, hogy igyekezzen beszélgetését úgy folytatni, hogy az ne zavarja a közvetlen környezetében tartózkodó személyeket. A téma fontosságát támasztja alá a 2003. júniusában világhálóra került „Mobil etikett” c. magyar nyelvű összefoglaló 5, amely részletesen bemutatja, hogy hol, mikor, hogyan illik mobilkészülékünket használni. A telefonhasználat illemtanának kiindulópontja: mindig tömören, érthetően megfogalmazott, információtartalmú mondanivaló esetén kell mobilkészülékünket igénybe venni. A telefonhasználat szabályait rendkívül lényegre törően fogalmazza meg a WESTIKETT, mely a következőképp hangzik 6: „A WESTIKETT Tízparancsolata 1 A

mobiltelefon egy világhálózat tagjává avatja használóját. A közlés új világrendjének lovagja szerény és nem hivalkodó. Jelvényét, a mobiltelefont ezért rendeltetésszerűen használja: zsebben, övcsipeszen vagy derékszíjon hordja készülékét. Mindenképpen kerüli, hogy másokat irritáljon 2 A mobiltelefon használója mindig elérhető: közvetlen beszélgetéssel vagy hang- és írott üzenettel. Ő maga azonban őrködik a mások nyugalmán A 2 www.filhu/mobil/2004/magyar osszefoglalok webversiondoc ; letöltés ideje: 2005 február 7 17:45 3 Ld. Kérdőív 12 kérdés: „Ön hogyan reagál, ha nyilvános helyen csörren meg a telefonja?” 4 Az említett témákat a megkérdezettek által kitöltött kérdőívek tartalmazzák. 5 Mobil etikett; www.gsmporthu; Letöltés ideje: 20050208 16:51 6 Mobil etikett; www.gsmporthu; Letöltés ideje: 20050208 16:51 8 WESTIKETT figyelembe veszi a mások elérhetőségét. Reggel kilenc és este kilenc

között hanghívást, máskor a kapcsolattartás egyéb szolgáltatásait: az üzenetrögzítést és - küldést, az elektronikus levelezést ajánlja. 3 A világhálózat polgára a WESTIKETT szerint nevesíti hívását s bemutatkozik. Megkérdezi, alkalmas-e a hely és az időpont a hívásra 4 Ezzel arra ösztönzi a hívott felet, hogy az is bemutatkozzék. Fogadja el a WESTIKETT ajánlását s így tisztázzák, a MOBILTELEFÓNIA szabályai szerint, alkalmas-e a hely s az idő a közlésre. A közlés: a hírcsere ajánlata Éppoly körültekintően kell eljárnunk, mint bármely közlés és kötés kezdeményezésekor. 5 A WESTIKETT a társadalmi tapintat ajánlása. Társaságban csak akkor kezdeményezzünk és fogadjunk hívást, ha megbizonyosodtunk arról, hogy másokat nem zavarunk. A közlés diszkréciója: WESTIKETT 6 A közlés tartalma is kívánhat diszkréciót. A WESTIKETT kíméli mások érzékenységét, jó ízléssel különbözteti meg a

közösségre tartozó és a magánélet körébe tartozó közleményeket. A WESTIKETT abból az általános társadalmi parancsból indul ki, hogy egyének és csoportok érzékenységét kíméli, elismeri a magánérdek és a közjó egyeztetésének szükségét. A mobiltelefon mozgóképessége lehetővé teszi, hogy elvonuljunk, ha másra nézve közlendőnk sértő, vagy nem tartozik rá. 7 A világhálózat nem teremt mindenütt egyenlő vételi lehetőségeket. A MOBIL-LEMTAN önkéntes híve, MOBILTELEFÓNIA polgára türelmes. Megkeresi a jobb vételi lehetőségeket. 8 Gépkocsiban a WESTIKETT jó szóval ajánlja a kihangosítót, vagy a rögzíthető tartót. Nemcsak azért, mert ezek nélkül a mobiltelefon használata balesetveszélyes. A mobiltelefon használata is figyelmet követel, miként a gépkocsivezetés. A WESTIKETT mindkettőt megkönnyíti 9 A WESTIKETT az idő jobb kihasználását sugallja. A sürgősség józan megítélését. A MOBIL-LEMTAN

értekezleten, megbeszélések közben a javascript:void(0); Táviratot ajánlja, a csendes és gyors közlés eszközét. A WESTIKETT a figyelem és a közlés önkéntes törvénykönyve, a jó ízlést társítja a hatékonysággal. Testvér-erényeket kovácsol a szükségből 10 Ne zavarj senkit, hogy téged se zavarjanak. A WESTIKETT elfogadásával légy a MOBIL-LEMTAN híve, MOBILTELEFÓNIA világpolgára, a 9 mobiltelefon lovagja. A WESTIKETT tiltásai Ahol a WESTIKETT NEM AJÁNLJA a mobiltelefon használatát: • Temetésen, egyházi szertartáson, mert mások érzékenységét sértheti a mobiltelefon használata. • Kórházban, más egészségügyi intézményben, mert a betegek pihenését, a kórházi gyógyító munkát zavarhatja a mobiltelefon használata (kivéve, ha a társalgóban vagyunk, vagy előzetesen engedélyt kértünk rá). • Színházban, moziban; általában kulturális rendezvényeken, mert megzavarhatjuk mások szórakozását.

• Konferenciákon, mert a közönséget nem kényszeríthetjük a mi közlendőnk kéretlen meghallgatására. • Étteremben, hiszen az intézménynek nem a telefonálás a rendeltetésszerű használata. Ha mégis fontos hívásra várunk, állítsuk a telefont néma üzemmódba. A beszélgetést egy csendes, félreeső sarokban folytassuk, miután ebéd-, illetve vacsora-partnereinktől udvariasan elnézést kértünk.” Telefonhasználati szabályok, pontosabban ajánlások tehát léteznek, többé-kevésbe a köztudatban is jelen vannak. De mint tudjuk, a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket. Az, hogy ezt ki milyen mértékben teszi, személyenként eltér, pozitív eredményt pedig a készülékhasználati szokások megváltozásában csak hosszabb időtartam elteltével lehet esetleg elérni. Személyes tapasztalatom alapján az a meggyőződésem, hogy a kezdeti, korlátlannak tűnő „mobil-szabadság” – részben a környezet felől érkező

jelzések, részben mindenki saját belátása folytán – egyre inkább megtalálja a maga korlátait, és egyre többek igénye lesz a Westikett által összefoglalt ajánlások betartása és tényleges megvalósítása. Kérdőíves felmérésem arra a jelenségre is egyértelműen rávilágított, hogy a mobiltelefon terjedése és állandó jelenléte által az emberek többsége lassan „immunissá” válik a környezetében telefonálók beszélgetéseire. A budapesti 10 fiatalok 78%-a, a vidékiek 82 %-a felelt NEM-mel arra a kérdésemre, hogy „Zavarja-e, ha környezetében mobiltelefonon beszél valaki?”7. Ennek hátterében állhat egyrészt a megszokás, az optimistább hozzáállás alapján azonban reménykedhetünk abban, hogy valóban kezdjük megtanulni, hogy hogyan használjuk mobilkészülékünket oly módon, hogy az ne zavarja a közelünkben lévő személyeket. Minden kommunikációs technológiai újítás célja, hogy a közvetlen emberi

kommunikációt - annak összetettségében - a legmesszebb menőkig valósághűen hívja életre. Ezen törekvés élenjárója a mobiltelefon, ahol a hallás és idő dimenziójában már sikerült a kommunikációs technológiát tökéletesre fejleszteni, a hangjelek küldése, fogadása és a visszacsatolás mindkét irányban probléma nélkül megvalósul. A vizuális dimenzió azonban egyelőre hiányzik Ezt a problémát is megoldani látszik ellenben az az egyre sűrűbben emlegetett technológiai újítás, melyek eredményeképp forgalomba kerülnek a videotelefonok, és amelyek kapcsán telefonos videokonferenciák mindennapos szervezését jósolják a szakemberek. Ennek jövőbeni bekövetkezésére azonban – noha talán meglepően rövid ideig – de egyelőre várni kell. A mobiltelefon használata által azonban biztosítható az a spontaneitás és természetesség, mely a közvetlen emberi kommunikáció egyik alapvető jellemzője. A mobilitás igénye pedig

legegyszerűbben azzal magyarázható, hogy az ember maga is mobil, használati tárgyainak többségét igyekszik mobil, azaz hordozható formában is elkészíteni, amelyre elsősorban a digitális technológia nyújt megoldásokat 8. Ld. Kérdőív 11 kérdése: „Zavarja-e, ha környezetében mobiltelefonon beszél valaki?” Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobil fónia; Nyíri Kristóf: A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 18. o 7 8 11 4 A mobiltelefon magyarországi megjelenésének és terjedésének sajátosságai 4.1 Történeti áttekintés A mobiltelefon-hálózat kiépítésére – a kelet-európai régióban elsőként – Magyarországon az 1990-es évek legelején került sor, a készülékek meglepően gyors elterjedéséről azonban inkább csak a ’90-es évek közepétől kezdve beszélhetünk. A Westel 450 után a Westel 900 és a Pannon GSM, majd 1999-ben a

Vodafone lépett a mobilszolgáltatói piacra. A mobiltelefonok használata – köszönhetően a kezdeti magas árak lecsökkentésének, és ez által a készülék tömegek számára is elérhetővé tételének - meglehetősen rövid időn belül jelentős méreteket öltött, és hamar a közfigyelem középpontjába került. A mobilkészülékek népszerűségének kedvezett az akkori magyarországi helyzet, melynek jellemzője az volt, hogy meglehetősen nehezen lehetett vezetékes telefonhoz jutni. Ezt helyettesítendő tehát mindazok, akiknek volt elég pénze, és sürgősen szüksége volt telefonra, egyszerűbben juthatott mobilkészülékhez, mint vezetékes telefonhoz. 9 Ezzel összefüggésben említem meg, hogy a mobilkészülékek kezdeti megítélése nem volt egyértelműen pozitív (lásd az ebből az időszakból származó bunkofon, tahofon kifejezéseket), hiszen csak kifejezetten a gazdagabb réteg kiváltsága volt, hogy megengedje magának, hogy –

esetenként látványosan - mobilon intézze az ügyeit. A magyar társadalom átalakulásának időszaka egybeesik tehát a mobilkészülékek megjelenésének idejével. A mai társadalmi szerkezetre jellemző vagyoni-jövedelmi különbségek szintén ebben az időszakban alakultak ki, a későbbi évek folyamán ezek megszilárdulásának lehettünk tanúi. A mobiltelefonok annyiban járulnak hozzá az egyenlőtlenségek további fokozásához, hogy Magyarországon is egyre népszerűbbé válnak a különböző kereset kiegészítő juttatások, melyek keretében a munkáltató gyakran ingyenes vagy kedvező díjszabású telefonkészüléket bocsát a munkavállaló rendelkezésére. Ennek természetesen az egyértelmű anyagi pozitívuma mellett megvan az a nem elhanyagolható negatív vonzata is, hogy 12 tulajdonosa nem fejezheti be napi 8 órás munkaidejét egyszerűen a munkahelyről való távozásával. Ugyanakkor ez a lehetőség nagymértékben hozzájárulhat a

munkavégzés hatékonyságának növeléséhez. 4.2 Mobiltelefon jelenléte a privát és hivatalos szférában Információkkal telt világunkban jelentős előnyt jelent a költségmentesen használható telefonkészülék. Kezdetben az ingyenes mobilhasználat a felsővezetők kiváltsága volt, mára már igen elterjedt jelenség a középvezetők körében is. A mobilkészülék, a csaknem valamennyi társadalmi réteg révén történő mindennapos használata által, azonban nem tekinthető jelentős tényezőnek a társadalom szerkezetében keletkező szakadék képzésében illetve fokozásában. Ehhez a témához kapcsolódik kérdőívem 2. kérdése10, melynek válaszai alapján azt a következtetést vontam le, hogy a budapesti cégek körében elterjedtebb a vállalati mobiltelefon használata, mint vidéken: míg a megkérdezett fővárosi fiatalok 20%-a rendelkezik céges mobilkészülékkel, addig vidéken ez a szám mindössze 4%. A vállalati telefon tulajdonosai

azonban csaknem mindannyian hozzáfűzték, hogy - a hivatalos elérhetőség mellett - privát készülékkel is rendelkeznek. Ezáltal próbálják biztosítani maguk számára annak lehetőségét, hogy időnként kilépjenek hivatalos életükből anélkül, hogy elérhetőségük mindenki számára megszűnne. 2. Készüléke vállalati vagy privát készülék? 100% 4% 20% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 96% Vállalati Privát 80% 30% 20% 10% 0% Budapest Vidék 1. ábra: A kérdőív 2 kérdésének értékelése A fenti adatokból - összességüket tekintve – az szűrhető le, hogy túlnyomóan magántelefont használnak a megkérdezett személyek (Budapest: 80%; vidék: 9 Nemeskéri István: Informatikai eszközök fogyasztása; Ifjúság 2000, Tanulmányok I.; Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László; Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002; 43. o 10 Ld. Kérdőív 2 kérdés: „Készüléke vállalati vagy privát készülék?” 13 96%), mely

alátámasztja a fentebb már leírtakat, miszerint a mobilkészülék birtoklása önmagában nem jelent említésre méltó anyagi vagy társadalmi előnyt. A mobilkészülékek használatának munkahelyi jelentőségére próbáltam választ kapni a kérdőívem 4. kérdése által: Szükséges-e a munkájához illetve, van-e lehetősége a munkahelyén a mobiltelefonhasználatra? 1. Igen, munkámhoz elengedhetetlenül szükséges a mobiltelefon 2. Munkámhoz nincs feltétlenül szükségem a telefonra, de használata korlátlanul engedélyezett a munkahelyemen. 3. Csak korlátozott mértékben használhatom mobiltelefonomat a munkahelyemen. 4. Egyáltalán nem használhatom mobilkészülékemet a munkahelyemen 4. Szükséges-e a munkájához illetve, van-e lehetősége a munkahelyén a mobiltelefon-használatra? (BUDAPEST) 4% 20% 32% 44% 1. Igen, munkámhoz elengedhetetlenül szükséges a mobiltelefon 2. Munkámhoz nincs feltétlenül szükségem a telefonra, de használata

korlátlanul engedélyezett a munkahelyemen. 3. Csak korlátozott mértékben használhatom mobiltelefonomat a munkahelyemen. 4. Egyáltalán nem használhatom mobilkészülékemet a munkahelyemen. 2. ábra: A kérdőív 4 kérdésének értékelése (Budapest) 14 4. Szükséges-e a munkájához illetv e v an-e lehetősége a munkahelyén a mobiltelefon-használatra? (VIDÉK) 12% 14% 34% 40% 1. Igen, munkámhoz elengedhetetlenül szükséges a mobiltelefon. 2. Munkámhoz nincs feltétlenül szükségem a telefonra, de használata korlátlanul engedélyezett a munkahelyemen. 3. Csak korlátozott mértékben használhatom mobiltelefonomat a munkahelyemen. 4. Egyáltalán nem használhatom mobilkészülékemet a munkahelyemen. 3. ábra: A kérdőív 4 kérdésének értékelése (vidék) Mint a fenti ábráról egyértelműen leolvasható, a mobiltelefon meghatározóbb szerepet tölt be a munkavégzés során a fővárosban, mint vidéken. Míg a fővárosi fiatalok 32%-a

elengedhetetlennek tartja munkájához a mobilkészüléke használatát, addig vidéken ezt a választ mindössze a megkérdezettek 14%-a jelölte be. Ezzel áll összefüggésben valószínűleg az előbbiekben leírt, és ábrával is szemléltetett jelenség, miszerint céges mobilkészülékek biztosítása a munkatársak számára elsősorban Budapesten jellemző. Jóval kisebb az eltérés azok száma között, akik a 2. választ részesítették előnyben, azaz akik korlátlanul használhatják mobiljukat munkahelyükön, noha munkájukhoz nincs feltétlenül szükségük rá: a budapestiek 44%-a, illetve a vidékiek 40%-a vélekedik így. A 3. válasz esetében ismét nagyobb különbség tapasztalható a megkérdezetteket tekintve, lakóhelyük szerint. Vidéken 14%-kal többen vallják, hogy csak korlátozottan tudják használni mobiljukat, mint Budapesten. (A pontos arányszámok: Budapesten 20%; vidéken 34%.) Azt a feleletet, hogy mobilkészülék használata

egyáltalán nem lehetséges a megkérdezett munkahelyén, Budapesten elenyészően kevesen (4%), illetve a békés megyei kisvárosban is csak pár személy választotta (12%). 15 Összességében az derült ki számomra, hogy a munkahelyek túlnyomó többségében, ha nincs is szükség kötelezően a munkavégzéshez a mobiltelefonra, széleskörűen elfogadott a készülék jelenléte. A munkaadóknak bár szembe kell nézni azzal a veszéllyel, hogy dolgozóik mobiljukon esetleg magán jellegű dolgaikat intézik el munkaidőben, ki is használhatják a készülékkel járó előnyöket. Nem csak a privát, de a vállalati ügyek intézését és feladatok lebonyolítását is nagyban leegyszerűsítheti a közvetlen elérhetőség. Az ezzel járó előny tehát jelentősen meghaladhatja a szóba jöhető hátrányokat. Véleményem szerint rövidesen csak kizárólag azokról a munkahelyekről fognak kiszorulni a mobilkészülékek, ahol ezek használata komoly veszélyt

hordoz magában, illetve súlyos problémákat okozhat (pl. kórházak, iskolák, egyéb oktatási intézmények stb., ahol többnyire már most is tilos a mobilhasználat) 4.3 A mobiltelefon-használat penetrációja Magyarországon Mára a mobiltelefon népszerűsége olyan mértékűvé vált, hogy a 100 lakosra jutó mobil-előfizetések száma meghaladja a 86-ot. A mobilszolgáltatók adatai alapján a tavalyi 78,50 %-os nagyságú elterjedtség 2004. decemberére 86,40 %-ra nőtt 11 A piac közeledik a telítődés állapotához, amelynek jelei már akkor felfedezhetőek, ha az ember szétnéz a környezetében. Míg korábban az idősebb generáció idegenkedett a maroktelefonok használatától, illetve a tinédzser korosztálynál szintén meghúzható volt a mobilhasználat „alsó korhatára”, addig mostanra a gyerekek az általános iskola 1-2. osztályában megkapják első mobilkészüléküket, és a nyugdíjasok jelentős része - minden eddigi ellenérzését

félretéve - mobilon egyezteti a tervezett programját. A mobiltelefonok ilyen széleskörű alkalmazása a társadalomban egyrészt a gyors terjedéssel együtt járó árcsökkenéssel, valamint a szemléletmódban bekövetkezett változással magyarázható. Mára már nem csupán azért vásárolnak új készüléket az emberek, mert az fogyóeszköz, hanem mert a mobil divatot teremtett. Kivitelezésében a cserélhető előlapok révén szinte ruhaszínhez választható a megfelelő készülék. Ennél persze továbbra is fontosabb szempont maradt, hogy milyen funkciókat lát el 16 egy készülék, illetve melyik képes fejlettebb technikai szolgáltatások nyújtására. Az állandó technológiai fejlesztések révén folyamatosan bővül a mobiltelefonok lehetséges alkalmazási köre, ezért annak, aki „naprakész” szeretne maradni a mobilhasználatban, időről időre - kb. évente – érdemes lecserélnie „elavult” készülékét. 4.4 Mobil vagy vezetékes

telefon? A mobil és vezetékes telefonhasználat között korábban kialakult komoly versenyhelyzet - hiszen a mobilkészülékek fent említett nagymértékű elterjedése természetesen jelentősen visszaszorította a vezetékes telefonhálózat népszerűségét12 - mára kezd csillapodni, illetve megszűnni. A kommunikáció két típusa - úgy tűnik – nem helyettesíti, sokkal inkább kiegészíti egymást. Egyebek közt a reklámok által sugallt értéktársítás eredményeképp („Az igazán fontos beszélgetésekhez vezetékes telefon kell”) a vezetékes telefon megítélése pozitív irányt vett. A szlogent támasztja alá, hogy míg a mobilkészülékemet szinte bárhol, akár nem megfelelő beszélgetési környezetben is előkaphatom és beszélhetek rajta, annak kisebb a valószínűsége, hogy zavaró körülmény lép fel egy vezetékes telefonon történő beszélgetés során. Ily módon ez nyugodtabb, bensőségesebb hangulatot kölcsönözhet a

beszélgető partnerek számára a kommunikáció során. VG: Tavaly közel tíz százalékkal nőtt a mobilpiac; Világgazdaság, 37. évf, 22 sz, 2005 február 1., 11 o 12 Nem csupán Magyarországra, hanem az egész Európai Unióra jellemző a jelenség, hogy a ’90-es évek közepe óta a mobilhasználat következményeképp a vezetékes telefonok terjedése visszaesett, illetve stagnál. Míg a 100 főre jutó magyarországi mobilkészülékek száma 1995-től 2003-ig 2,6-ról 78,3-ra nőtt, addig a vezetékes telefonoknál 20,9-ről mindössze 35,6-ra nőtt ez a szám. (VGösszefoglaló: Mobilban erősödik az Európai Unió; Világgazdaság, 37 évf, 27 sz, 2005 február 8, 8. o 11 17 4.5 Mobiltelefonok megjelenése és használati gyakorisága Budapesten és vidéken A mobiltelefon népszerűségét támasztják alá kérdőíves felmérésem adatai is: az 1. kérdésemre 13 kapott válaszok alapján arra a felismerésre jutottam, hogy bár mára a vidéki és

budapesti fiatalok körében a mobilkészülékek elterjedésének mértéke azonossá vált, a terjedés időszaka jelentős eltérést mutat. Az alább található ábra alapján megállapítható, hogy míg a megkérdezett budapesti személyek 74 %-a 2000-ben vagy azt megelőzően jutott első mobilkészüléke birtokába, addig a kisvárosi fiatalok esetében mindez csak 44%-ról mondható el. Többségük 2000 és 2002 között vette/kapta első mobiltelefonját, míg a budapestiek esetében 2000 után már jelentősen visszaesik az „első mobiltulajdonosok” száma. Két - három éves időbeli csúszás tapasztalható tehát a vidéki mobilok megjelenésében. A jelenség hátterében elsősorban az országos lefedettség korábbi hiánya áll, mely által a lakosság többségének lehetősége sem volt a mobilhasználatra. Emellett a mobilkészülékekre is igaz, ami minden más újdonság illetve divatirányzat, modern technikai készülék esetében jellemző: elsőként

a nagyvárosokban jelennek meg, ahol nagyobb mértékben érik el a potenciális fogyasztók piacát. Elterjedésük a termékbevezetést követően azonban már csak idő kérdése, mára nem húzható már éles vonal a mobilszolgáltatók vidéki és fővárosi értékesítési tevékenysége illetve ezek mennyisége között. 13 Ld. Kérdőív 1 kérdés: „Mióta van mobiltelefonja?” 18 Mióta van mobiltelefonja? 30% 1998 előtt 25% 1999 20% 2000 2001 15% 2002 10% 2003 5% 2004 2005 0% Budapest Vidék 4. ábra: A kérdőív 1 kérdésének értékelése Érdekes ellentmondás derül ki a kérdőívem 3. kérdésére 14 kapott válaszokból: eszerint bár a vidéki fiatalok többsége csak pár éve rendelkezik mobiltelefonnal, mégis készülékük használatának napi időtartamát tekintve aktívabb felhasználók, mint budapesti társaik. 3. Naponta menyi időt tölt mobiltelefonálással (beleértve az SMS írást, a készüléke játék- és egyéb

funkcióit is)? 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Budapest Vidék Fél óránál kevesebb 1-2 óra Vidék Budapest 2-4 óra 4 óránál több 5 ábra: A kérdőív 3. kérdésének értékelése 14 Ld. Kérdőív 3 kérdés: „Naponta mennyi időt tölt mobiltelefonálással?” 19 Az ábrázolt adatokból az derül ki, hogy bár a „4 óránál több” feleletet mind a budapesti, mind a vidéki fiatalok közül 4% választotta, addig a „2-4 óra” közti telefonhasználat a vidékiek körében épp háromszorosa a budapestiekének (a pontos arány: 12% és 4%). Értelemszerűen az 1. választ, azaz a „Félóránál kevesebb” napi mobilhasználatot, a budapestiek választották nagyobb arányban a vidékiekhez képest: míg a fővárosi fiatalok 62%-a, addig a vidékieknek csupán 44%-a döntött emellett. Ezt az eredményt támasztja alá a 8. kérdésre 15 kapott feleletek kiértékelése is Eszerint míg a budapesti megkérdezett személyek több mint fele –

pontosabban 58%-a – időnként kikapcsolja a telefonját (a felsorolt indokok közt mozi, színház, kórház, megbeszélés, orvos, nyaralás szerepelt), addig a vidékiek esetében csupán a megkérdezettek 20%-a teszi ezt. A vidéki fiatalok 80%-a ragaszkodik saját bevallása szerint oly mértékben mobilkészüléke használatához, hogy esetleg csak éjszakára, illetve olyan helyeken kapcsolja ki telefonját, ahol ez kötelező előírás. A leírások alapján többen azonban ezekben az esetekben is inkább a néma és rezgő üzemmódot választják, hogy biztosan ne szalasszanak el egyetlen hívást vagy üzenetet sem. A mobil ilyen mértékű készenléti állapota magyarázatot ad arra, hogy miért magasabb a készülékhasználattal töltött idő a vidéki fiatalok esetében. A megkérdezett személyek abban azonban lakóhelytől függetlenül egyetértettek, és azonos példákat említettek, hogy hol nem illendő a telefonhasználat, illetve hol kell(ene) hivatalosan

is megtiltani a mobilhasználatot 16. Néhány kivételt figyelmen kívül hagyva (mind a budapestiek, mind a vidékiek között akadt 2-3 ilyen személy, akik azt mondták, hogy nincs ilyen helyszín), többnyire a már hivatalosan is tiltott nyilvános helyeket sorolták fel: üzletek, szórakoztató központok, éttermek, mozi, színház, könyvtár, hangversenyterem, múzeum, kiállítás, parlament, templom, temető, oktatási intézmények, bank, katonai szervezet, gyógyszertár, kórház, reptér, nyilvános közlekedési eszközök/vonat (csak 2 személy említette), repülő, illetve többen írták az autót. Ld. Kérdőív 8 kérdés: „Előfordul-e, hogy kikapcsolja a telefonját? Ha igen, mikor?” Ld. Kérdőív 7 kérdés: „Ön szerint mely(ek) az(ok) a helyek, ahol meg kellene tiltani a mobiltelefon használatát?” 15 16 20 Mindezek alapján azonban összességében az állapítható meg, hogy - az országos átlagot tekintve - a mobiltulajdonosok

kb. 78%-a nem használja napi 2 óránál többet a telefonját, illetve 53 %-uk fél óránál is kevesebbet használja. Ezek a számok megnyugtatóak annak tekintetében, hogy ezek alapján egyelőre találunk egyéb hasznosabb tevékenységet is, mint a készülékünk gombjainak nyomogatása. Ha belegondolok azonban a nap mint nap – helyszíntől függetlenül - körülöttem lévő mobilt kézben tartó személyek sokaságára, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az emberek alábecsülik azt az időmennyiséget, amit a készülékükre szánnak. 4.6 Kivel beszélünk leggyakrabban mobiltelefonon? A kérdőívemben feltett 5. kérdés 17 irányul arra, hogy kivel beszélnek, azaz milyen jellegű ügyeket intéznek leggyakrabban mobilkészülékükön a megkérdezett fiatalok. Az alábbi két ábra szemlélteti a kapott válaszokat: 5. Telefonbeszélgetéseinek kb hány százalékát bonyolítja a következő személyekkel? (BUDAPEST) 6% 18% 42% 34% Családtagok Barátok/

ismerősök Munkatársak/ üzleti partnerek Egyéb hivatalos ügyintézés 6. ábra: A kérdőív 5 kérdésének értékelése (Budapest) 5. Telefonbeszélgetéseinek kb hány százalékát bonyolítja a következő személyekkel? (VIDÉK) 8% Ld. Kérdőív 5 kérdés: „Telefonbeszélgetéseinek kb. hány százalékát bonyolítja a következő személyekkel? (családtagok; 15% barátok/ismerősök; munkatársak/üzleti partnerek; egyéb hivatalos ügyintézés)” 43% 17 21 34% 7. ábra: A kérdőív 5 kérdésének értékelése (vidék) Világosan leolvasható a diagrammokról, hogy elenyésző a különbség a vidéki és a budapesti fiatalok által adott válaszok között: döntő többségükben elsősorban a családtagokkal társalognak mobilkészülékükön (a budapesti fiatalok beszélgetéseinek 43,02 %-a, illetve a kisvárosi fiatalokénak 42,92%-a történik a családdal). Ezt követi a barátokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás (a budapestiek

beszélgetéseik 33,62%-át, míg a vidékiek a 34,28%-át bonyolítják velük). Némi eltérés tapasztalható a vizsgált csoportok között a munkatársakkal/üzleti partnerekkel folytatott beszélgetések mértékében. Ez a fővárosiak körében 3%-kal nagyobb értéket eredményezett, mint vidéken (17,62% és 14,68%). A jelenség összefügg a mobilkommunikáció privát és hivatalos szférában való használatának megoszlásával, melyet a dolgozatom előző fejezetében tárgyalok. Lényegében arról van szó, hogy a budapesti munkahelyek többségében a mobilkészülék használata nagyobb mértékben szükséges illetve elfogadott, mint a vidéki végek esetében. Ebből adódik a fentebb említett 3%-os eltérés. A 4. válaszként megjelölt egyéb hivatalos ügyintézés a fővárosi fiatalok beszélgetéseinek 5,70 %-át, míg a vidéken élő fiatalok beszélgetéseinek 8,12%-át teszi ki. Itt egyenlítődik ki tehát az előbbiekben leírt 3%-ok különbség

Mindkét vizsgált csoport eredményeit összevonva az állapítható meg, hogy a mobiltulajdonosok többsége elsősorban a családjával (kb. 10%-os nagyságrenddel megelőzve a barátokat), másodsorban a barátok, és ismerősök körével tartja 22 mobilon a kapcsolatot, messzemenően megelőzve minden egyéb mobilkészüléken történő ügyintézést és társalgást. 4.7 Hol használjuk leggyakrabban mobilkészülékünket? A kérdőívem 6. kérdése 18 alapján arra próbáltam választ kapni, hogy melyek a mobilhasználat legkedveltebb helyszínei. A kapott válaszok kiértékelését a következő diagrammok szemléltetik: 6. Telefonbeszélgetéseinek kb hány százalékát bonyolítja a következő helyeken? (BUDAPEST) 7% 6% 8% 38% 14% 27% Otthon Munkahely Utca Nyilvános hely Tömegközl. eszköz Autó 8. ábra: A kérdőív 6 kérdésének értékelése (Budapest) Ld. Kérdőív 6 kérdés: „Telefonbeszélgetéseinek kb hány százalékát

bonyolítja a következő helyeken? (otthon; munkahelyen; utcán; nyilvános helyen (étterem, üzlet stb.); tömegközlekedési eszközön; autóban)” 18 23 6. Telefonbeszélgetéseinek kb hány százalékát bonyolítja a következő helyeken ? (VIDÉK) 4% 7% 7% 47% 16% 19% Otthon Munkahely Utca Nyilvános hely Tömegközl. eszköz Autó 9. ábra: A kérdőív 6 kérdésének értékelése (vidék) Bár a megkérdezett fiatalok mindkét csoportja leggyakrabban az otthonában használja a mobilkészülékét, a vidékiek esetében a kapott érték kb. 10%-kal meghaladja a budapesti értéket. Ugyanis míg a fővárosiak a beszélgetéseik 39,10%-át bonyolítják otthon, addig a vidékiek esetében ez csaknem mobilhasználatuk felét, pontosan 48,40%-át teszi ki. Kisebb a szakadék – mindössze kb. 12,50% - a budapesti mobilfelhasználók által az 1. helyen megjelölt „otthon” és a 2 helyezett „munkahely” között (39,10% és 26,68%). Ez az

arány a vidékeik esetében jelentősen eltér, hiszen válaszaik alapján csak beszélgetéseik 18,58%-át bonyolítják munkahelyükön. A mobil munkahelyi népszerűségéről már több ízben szó esett, a jelenség magyarázata ismét abban keresendő, hogy a budapesti munkahelyeken elfogadottabb és támogatottabb egyelőre a mobilhasználat, mint vidéken. Nincs nagy eltérés lakóhely szerint a kérdezett személyek válaszaiban a tekintetben, hogy beszélgetéseik kb. 14-15%-át az utcán intézik (a budapestiek esetében a pontos érték: 13,90%; a vidékiek esetében: 15,58%). Ez magyarázatot ad arra, hogy miért találjuk szembe magunkat lépten-nyomon mobilt szorongató emberekkel, bármerre járunk. Jóval kisebb arányú, és ismét nem különbözik jelentős mértékben a nyilvános helyen történő mobilhasználat kapott értéke: Budapesten 7,64%, míg vidéken 24 6,92%. Az alacsony százalékarány véleményem szerint nagyban köszönhető annak, hogy

egyre több helyen (éttermek, szórakozó helyek stb.) kerül ki a „Mobiltelefon használata tilos” felirat vagy jelzés, illetve valószínűleg a mobiltulajdonos számára sok esetben zavaró és nem túl kényelmes, ha több ember füle hallatára kell elintéznie, vagy megbeszélnie valamit. Ilyenkor a legtöbben valóban igyekeznek a lehető legrövidebbre zárni a beszélgetést. 3%-os eltérés fedezhető fel a budapesti és vidéki fiatalok válaszarányában, ami a tömegközlekedési eszközökön való mobilhasználatot illeti: a budapestiek beszélgetéseik 6,72%-át, míg a vidékiek csupán 3,82%-át bonyolítják a nyilvános járműveken. Ezek az értékek már önmagukban nézve sem jelentősek, a köztük lévő eltérés magyarázata pedig rendkívül egyszerű. Budapesten a tömegközlekedés a mindennapi élet fontos kelléke, hiszen a fiatalok többsége nem rendelkezik autóval, emellett számos esetben gyorsabb és egyszerűbb is villamossal, metróval a

fővárosban a közlekedés. Vidéken viszont nincsenek olyan nagy távolságok egy településen belül, mint Budapesten, illetve a tömegközlekedési eszközök száma is korlátozott. Ebből adódóan nem meglepő, ha a kapott válaszok ennek arányában szintén alacsonyabb értéket eredményeznek. Az „Autó”-t megközelítően azonos arányban jelölték meg mind a budapesti, mind a vidéki fiatalok a mobilhasználat színtereként (Budapest: 5,96%; vidék: 6,90%). Az autóban történő mobilhasználat veszélyeire a mobiltelefon-használat negatívumai során részletesen is kitérek. Összességében az a következtetés vonható le a mobiltelefon használatának kedvelt helyszíneire vonatkozóan, hogy bár a mobil elsődleges előnye a mobilitás, mégis nem „mobil helyzetben”, hanem otthonunkban használjuk leggyakrabban. Tagadhatatlan azonban, hogy noha a hívást kezdeményezhetnénk vezetékes telefonunkról, az állandó elérhetőséget csakis

mobilkészülékünk által tudjuk biztosítani. Otthonunk után a munkahelyünkön használjuk leggyakrabban mobilkészülékünket, melyben valószínűleg a hivatalos, munkával kapcsolatos ügyintézés is szerepet játszik. Ezek után pedig jelentős lemaradással következik a nyilvános helyeken, tömegközlekedési mobilhasználat. 25 eszközön és autóban történő 5 5.1 Pozitív és negatív társadalmi hatások A mobilitás előnyei és hátrányai A mobiltelefonnak megvan az a magától értetődőnek tűnő előnye is, hogy méretéből illetve mobilitásából adódóan személyhez kötött eszköz, azaz használata révén alkalmas a kommunikációs célszeméllyel történő ténylegesen közvetlen kapcsolatfelvételre. Dr Buda Béla úgy fogalmazta meg a mobiltelefon-használat elsődleges pozitívumát, hogy ez a megnövekedett társadalmi participációban, a kapcsolatok létesítésének és fenntartásának szélesebb lehetőségében rejlik,

valamint abban, hogy a kommunikáció során növeli a személyességet és az emocionális kontaktust az emberek között 19. Meg kell azonban említeni, hogy a térbeli és személyes szabadság biztosításával egyidejűleg erőteljes társadalmi korlátozást is maga után von a mobiltelefon használata: általa ugyanis a kapcsolatfelvételre nem egyoldalúan nyílik lehetőség; mobilkészülékem segítségével nem csak én érem el tetszés szerint a kívánt személyt, hanem engem is bármikor elérhetnek. Ennek egyetlen akadálya a telefon kikapcsolása, vagy egyszerűen a hívás figyelmen kívül hagyása lehet, melyet azonban később többnyire indokolnom kell a hívó fél részére. A mobiltelefontulajdonos nem tud tehát maximálisan „észrevétlen” maradni olyan esetben sem, amikor nem szeretne részt venni az adott kommunikációs folyamatban. Ez pedig komoly korlátot jelent az egyén szabadságában, illetve pszichésen megterhelő annak tudata, hogy

állandóan – akár ismeretlen helyeken is - „készenléti állapotba” kényszerülünk, és nem tud az ember kikapcsolódni. Az esetleges pszichikai nyomás előidézéshez azonban természetesen jelentősen hozzájárulnak az egyéb modern elektronikus berendezések is (számítógép, fax stb.), melyek gyakorta szintén hasonló hatásokat váltanak ki a mindennapos élethelyzetekben. Mindennapi életünk komoly konfliktusforrásává válhat a rendszeres ellenőrzési lehetőség, mely a mobilhasználat révén jelentősen leegyszerűsödött, illetve a felek részéről tapasztalható egyenlőtlen kommunikációs igény, amely mind a munkahelyi, mind a magánéleti és személyes kapcsolatainkban súlyos következményekhez vezethet. 19 Dr. Buda Béla: A mobiltelefon problémái a pszichoterapeuta szempontjából; 260 o; http://21.stcenturyphil-insthu/2002 konf/hn3 kot/bbpdf ; letöltés ideje: 2005 február 8 12:26 26 Az ellenőrzési lehetőség egy extrém

formája a családon belüli „mobilos nyomonkövetés”, melynek igényét egy németországi mobilszolgáltató oly módon oldotta meg, hogy a keresett személy készülékére küldött sms alapján, megadja a készülék tulajdonosának megközelítő (utca pontosságú) koordinátáit 20. Hasonló helymeghatározó-rendszerrel ellátott készülékek vannak használatban Svédországban is. Erre persze elsősorban a sűrű bázisállomásokkal ellátott nagyvárosokban van lehetőség. A dolgozatomban feldolgozott kérdőíves felmérés során csupán néhányan jelezték, hogy igényük lenne hasonló szolgáltatás bevezetésére Magyarországon is. 5.2 5.21 A mobiltelefon-használat negatívumai Mobiltelefon-használat egészségkárosító hatása Vitatott egyelőre a mobiltelefon egészségkárosító veszélyforrásként való megítélése, illetve az a feltevés, hogy a mobilkészülékek által kibocsátott rádióhullámok rákos daganatot esetleg

DNS-károsodást okoznak-e az ember szervezetében. A szakemberek véleménye szerint különösen a gyermekek és fiatalkorúak – mint fejlődésben lévő szervezetek - lehetnek kitéve a mobil esetleges ártalmas hatásainak. A témával kapcsolatban folyamatosan folynak világszerte kutatások, konkrét bizonyítékot azonban a mobil egészségkárosító következményeire egyelőre nem találtak. Magyarországon - egyes felmérések szerint - a 7-10 év közti korosztály közel negyedének áll birtokában mobilkészülék, amely azt eredményezte, hogy a fiatalok „mobilmániájának” visszaszorítására konkrét kezdeményezést tervez Újhelyi István kormánymegbízott 21. Ennek természetesen pozitív hatása lenne az iskolai mobilhasználat korlátozására is, melynek szabályozása egyelőre mindössze az iskolai napirendben megfogalmazott pontok alapján történik. A tanulók körében növekvő mértékű „mobilozás” 20 Mobiltelefon és

vészhelyzet, Hálózati fejlemények; HVG / Monitor, XXVI. évfolyam, 16 sz, 2004. április 17, 40 o 21 Kun J. Viktória: Kölykök mobillal; Népszabadság, LXIII, 27/2 sz, 2005 február 2, 7 o 27 következtében azonban egyre sürgetőbb társadalmi igény tapasztalható az oktatási épületekben való telefonhasználat egységes szabályozására. A mobil egészségkárosító használatára visszatérve meg kell jegyezzem, hogy a probléma folyamatosan jelen van a köztudatban, melyet alátámasztanak az általam összeállított kérdőív 14. számú kérdésére 22 adott válaszok is A megkérdezettek döntő többsége (68-70%-uk) - Budapesten és vidéken egyaránt - azt felelte, hogy a rendszeres mobiltelefon-használat egészségkárosító hatású. A kérdőívem egyéb kérdéseire kapott válaszokból viszont az derül ki, hogy ez koránt sem rettenti vissza a mobil használatától a fiatalokat, hiszen sokan számoltak be arról, hogy készüléküket mindenhol

maguknál tartják, soha nem kapcsolják ki stb. (Ld a kérdőívem korábban tárgyalt kérdéseit) Nem csak Magyarországra jellemző azonban, hogy – noha a mobilhasználat népszerűsége nem csökken – a mobiltulajdonosok tudatában vannak az intenzív telefonálás esetleges káros hatásainak. Angliában egyes készülékeken már figyelmeztetésként szerepel annak lehetősége, hogy a mobil alvás- és memóriazavart idézhet elő, illetve Németországban is részletes tájékoztatást nyújtanak a mobiltulajdonosoknak – közülük is elsősorban a szülőket célozzák meg - a mobil lehetséges egészségkárosító hatásáról 23. 5.22 Ön dönt: mobiltelefon vagy autóvezetés? A mobil távközlés negatívumai között nem hagyható szó nélkül az a kockázati tényező, melyet azok a könnyelmű autóvezetők teremtenek, akik - az előírásokkal ellentétben - járművükben nem használnak vezetés során sem kihangosítást. Hozzá kell tegyem, hogy ezen

berendezések használata sem nyújt teljes biztonságot, hisz a telefonon zajló beszélgetés elvonja a sofőr figyelmét a közlekedésről. A kutatások során arra a meglepő eredményre is rámutattak a szakemberek, hogy a balesetek egy része nem is telefonálás közben történik, hanem a beszélgetés után eltelt 10 percben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a vezető reakcióidejében 22 Ld. Kérdőív 14 kérdés: „Vannak-e Ön szerint a mobiltelefon rendszeres használatának egészségkárosító hatásai? 23 Kun J. Viktória: Kölykök mobillal; Népszabadság, LXIII, 27/2 sz, 2005 február 2, 7 o 28 és figyelemkoncentrációjában lép fel jelentős változás 24. A legnagyobb veszélyt tehát nem a fél kézzel történő kormányzás hordozza magában, hanem a beszélgetés által lekötött figyelem, mely, mint lehetséges veszélyforrás, egyenértékűnek tekinthető az ittas vezetéssel. 5.23 Mobilhasználat, mint pótcselekvés - extrém példák a

mobilhasználati szokásokra További problémát vet fel az értelmetlen, valódi cél nélkül történő telefonálgatás, mely fogyasztói viselkedés több okra is visszavezethető. A következmény azonban minden esetben ugyanaz: rendkívül magas telefonszámla, melyet ugyan csak maga a készülék tulajdonosa tapasztal meg, az állandó mobilozással együtt járó időveszteségből adódó egyéb károkat viszont már a hívott fél is megérzi. De térjünk rá a jelenség okaira: a mobiltelefon használata sem kivétel a fogyasztói társadalom divatteremtő befolyása alól. Az iskolában „ciki”, ha egy tinédzser nem tudja órák után mobilon megbeszélni a délutáni randevúját. A kisebb korosztály esetében kicsúfolják, rosszabb esetben kiközösítik azt a gyereket, akinek a szülei karácsonyra nem mobilkészülékkel lepik meg csemetéjüket. A gyerekek „mobilellátottságának” szélsőséges példájáról számol be egy cikk, mely szerint a

svédországi óvodások körében elterjedt jelenség, hogy a gyerekek Teddymackóikba rejtett készülékeiken társalognak szüleikkel és egymással 25. Ugyanebben a cikkben van megemlítve - a mobiltelefonok népszerűségét alátámasztandó - az olasz szerzetesek új, mobiltartó-zsebbel ellátott rendi ruháinak kialakítása, a francia búvárok körében használatos „búvármobil”, melynek segítségével a tenger fenekén is lehetséges a telefonos kapcsolatfelvétel, illetve a Svédországban és Angliában rendszeresített „mobiltelefon-mentes” vasúti kocsik bevezetése, melyek megítélése meglehetősen vegyes a lakosság körében. Mindez a szokatlan újítás egyértelműen arról árulkodik, hogy a mobilhasználat korlátai egyre jobban kitolódnak, mivel az emberek gyakran extrém esetekben is ragaszkodnak telefonkészülékükhöz. 24 Mobil art – avagy ártalmas-e a mobiltelefon?; www.consultationmagazinhu ; letöltés ideje: 2005 február 8. 11:10 25

www.itkarrierhu/cikkek/europamobiltrendjeiphp ; letöltés ideje: 2005 február 7 14:34 29 5.24 Mobil-függősség A korosztályokat tekintve a legnagyobb ellenállás a mobilhasználattal kapcsolatban korábban az idősebbek részéről volt tapasztalható, mely azonban – ahogyan már korábban céloztam rá – mostanra szintén megszűnőben van, hiszen „haladni kell a korral.” Ennek oka természetesen nem pusztán a divat követésében keresendő, sokak számára a mobilhasználat tagadhatatlanul praktikus előnyei hatnak annyira meggyőzően, hogy feladja korábbi ellenérzéseit. Aggodalomra ad okot annak figyelembe vétele, hogy az új kommunikációs lehetőségek lehetővé teszik egy saját virtuális világ kialakítását, melybe menekülve az ember megszabadíthatja magát tényleges problémáitól, elhanyagolhatja mindennapi feladatait, elidegenedhet természetes és valós kapcsolataitól 26. A veszélyt azonban legfőképpen az hordozza magában, hogy a

mobil állandó használatához hozzá lehet szokni, mely a későbbikben kényszeres befolyást gyakorolhat a szóban forgó személy viselkedésére. Ilyen esetben a mobil hiánya – ha tulajdonosa véletlenül nem veszi magához, pl. otthon felejti munkába menetkor - feszültséget, türelmetlenséget idéz elő az illető viselkedésében. A mobiltulajdonos úgy érezheti, hogy lemarad valamiről, mert az információk megállíthatatlanul áramlanak, és figyelmetlensége miatt hozzá nem érnek el. A hozzászokás mögött egy állandó belső késztetés húzódik meg, hogy mobilunkat kézben tartva illetve a billentyűket nyomogatva mintegy sürgessük, hogy „történjen már valami”, azaz hívjanak már fel, illetve küldjön végre valaki egy üzenetet. Megnyilvánulásában hasonlít ez a jelenség a már közismertebb játékgépezésből eredő szenvedélyhez, illetve terjedőben van a modernizációval megjelenő ún. Internet-függőség is, amely kényszeresen a

világhálóhoz köti a számítógép felhasználóját. A jelenség antropológiai előzményeiről Dr. Buda Béla a következőképpen ír egyik tanulmányában 27: 26 Dr. Buda Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az Internet és a mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatban; Nyíri Kristóf: A 21 századi kommunikáció új útjai c. kötetében; Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 81 o 27 Dr. Buda Béla: A mobiltelefon problémái a pszichoterapeuta szempontjából, 264 o; http://21.stcenturyphil-insthu/2002 konf/hn3 kot/bbpdf ; letöltés ideje: 2005 február 8 12:26 30 „ A visszaéléssel kapcsolatos társadalmi aggodalmak ugyancsak az emberképet, az emberi természet felfogását érintik, és úgy tűnik, hogy visszanyúlnak egyfajta kultúrkritikai hagyományhoz, amely a 20. században vált erőteljessé és a modernizáció folyamatával összefüggésben változtatta fókuszait. Előbb

a nyugati civilizáció általános változásaival, például az urbanizációval (városkritika), illetve a tömegtársadalommal (eltömegesedés, a „tömegek lázadása”) kapcsolatosan jelent meg, majd az értékvesztés lehetőségével (Riesman), illetve a populáris vagy tömegkultúrával. A fő mozgatók között mind erőteljesebben irányult a figyelem a tömegkommunikációra. Előbb a sajtó és a szórakoztató könyvkiadás, majd a film és a televízió került a kritikák előterébe, elsősorban a lehetséges visszaélő, túlzott, hozzászokást generáló, és ezáltal a morált, a személyiséget rontó társadalmi szokások miatt {.} Újabban nagy irodalma van a számítógép, illetve Internetaddikciónak, ennek kórkép jellegét a klinikai pszichológia és pszichiátria elfogadta {} az Internet-addikció az első teljesen kommunikációs addikció forma, és ilyen minőségében mintegy előképe és modellje a mobiltelefon-addikció gondolatának.”

Egyelőre még kutatják a tudósok, hogy a mobil előidézhet-e tényleges függőséget, az azonban nyilvánvaló, hogy szabad pillanataiban sok ember hajlamos pótcselekvésként előkapni mobilkészülékét, hogy lefoglalja magát egy üzenet megírásával, vagy egy konkrét téma nélküli, pár perces beszélgetés lebonyolításával. Különösen jellemző ez a nyilvános közlekedési eszközökön, ahol ezzel mintegy kizárja magát az ember az őt körülvevő környezetéből, illetve készüléke babrálásával azt kommunikálja a többi utas felé, hogy elfoglalt, ezzel elkerülheti az esetlegesen kialakulható kapcsolatfelvételt velük. 5.25 Kérdőív: konkrét esetek megnevezése (negatív példák) Kérdőívem utolsó kérdésében 28 arra kértem a megkérdezetteket, hogy soroljanak fel tapasztalataik alapján negatív példákat a mobilhasználat hátrányaira. A vidéki és fővárosi fiatalok egyaránt ugyanazokat az eseteket említették meg. Ezek

közül a következők hangzottak el leggyakrabban: 31  pihenés/nyaralás alatt illetve ünnepnapokon/hétvégén történő telefonos megkeresés  horgászat nyugalmának megzavarása  éjszaka/alváskor telefoncsörgésre ébredés  orvosnál/ bankban/ autóvezetéskor/ bolti pénztárnál/ nyilvános helyen stb. rosszkor szólal meg a telefon  telefonos zaklatás, beleértve a nem kívánt reklámcélú megkereséseket  hiába való várakozás az ígért telefonhívásra (nem kizárólag a mobilkészülékek használatára vonatkozik!)  akkumulátor váratlan lemerülése okozhat bosszúságot  bizonyos helyeken (egyre kevesebb ilyen van) a térerő hiánya okozhat problémát  költséges „szórakozás”: minden apróbb, kisebb jelentőségű ügyet is hajlamos az ember mobilon intézni, mert „kéznél van” A felsorolt esetek úgy gondolom nem tekinthetők komoly problémának, hiszen a legtöbbjük egyszerűen megoldható a

készülék kikapcsolásával (pl. ha olyan helyen vagyunk, ahol nincs feltétlenül szükségünk telefonra, vagy tudjuk, hogy csörgése zavarhat; pihenni szeretnénk, éjszaka van stb.) Az akkumulátor lemerülése illetve térerő hiánya is csupán olyan szükséges rossz, amely a mobilhasználattal elkerülhetetlenül együtt jár. Ami a használathoz kapcsolódó költségeket illeti, odafigyelés és önuralom kérdése, hogy ki mekkorára tornázza fel a telefonszámláját. Ld. Kérdőív 16 kérdés: „Soroljon fel néhány olyan esetet, amikor hátránynak érezte, hogy a mobiltelefonnal rendelkezik.” 28 32 5.3 5.31 A mobiltelefon-használat pozitívumai Kérdőív: konkrét esetek megnevezése (pozitív példák) Mindenekelőtt szeretném kihangsúlyozni, hogy felmérésem 15. kérdésében29 mind a vidéki, mind a budapesti megkérdezett személyek elsöprő fölénnyel azt nyilatkozták, hogy egyértelműen mobiljuk előnyeivel találkoznak sűrűbben a

mindennapokban. Az arány a vidékiek esetében volt különösen kiugró: 92 %-uk hangsúlyozta a pozitívumokat (szemben a budapesti 76%-kal, mely szintén szép eredmény). Ezek után nem meglepő, hogy az utolsó kérdésre számos olyan szituációt soroltak fel válaszként, melyek során valóban rendkívül hasznos és kényelmes megoldást nyújthat a mobiltelefon. Ezek a következők:  sürgős segélyhívási lehetőség baleset, betegség esetén  közlekedési járművek (busz/autó) lerobbanásakor/ defekt esetén segítség hívása  taxi rendelése bárhol, bármikor  ha a kapucsengő nem működik, megkönnyíti a bejutást  útbaigazítás kérése, ha eltévedünk valahol (rossz vonatra szállás stb.)  menetrend információ lekérése bárhol, bármikor  vásárlás pontosítása (lista utólagos kiegészítése)  találkozó helyszínmódosítása akár az utolsó pillanatban; késés esetén a felesleges várakozás elkerülése 

váratlan vendég érkezéséről értesülés  álláspályázat esetén a munkaadó azonnali elérése  kommunikációs helyzet elhárítása, „elzárkózás a külvilágtól”  karóra helyett az óra/ébresztő funkció használata  WAP-moziműsor lekérése  Banki átutalással, bankkártya-használattal kapcsolatos információk 33  Internet/e-mail hozzáférés  Olcsó és praktikus üzenetküldés (sms) A mobilhasználat előnyeinek esetében tehát sokkal több, és konkrétabb élethelyzetet soroltak fel a megkérdezett személyek, mint a negatív példák megnevezésekor. A válaszokat ezúttal sem érdemes a lakóhely alapján megkülönböztetni, hiszen mindkét csoport képviselői ugyanazon szituációkat említették meg, legfeljebb más megfogalmazásban. 5.32 A mobilkészülékek elsődleges előnyei A fent említett helyzetek a mobilkészülék azon előnyös alaptulajdonságaira vezethetőek vissza, amelyekre a kérdőívem 13.

kérdésében 30 kérdeztem rá Kiértékelésem eredménye alapján a mobil alapvető előnyeiként a következőket tudom kiemelni:  elérhetőség bárhol/ bármikor (ezzel összefüggésben biztonságérzet, segélykérési lehetőség)  információáramlás lehetősége (ehhez kapcsolódik, és többen említették: magány ellen)  mobilitás  kényelem  gyorsaság  mérete (kicsi és praktikus)  funkciók: SMS, WAP, óra, ébresztés, emlékezető, számológép, fényképezés stb. A funkciókból adódó előnyöket mindkét kérdésnél említették, ezek részletes bemutatására külön fejezetben kerül sor (ld. 6 fejezet) Ld. Kérdőív 15 kérdés: „Ön a mobilhasználat pozitív vagy negatív következményeivel szembesül gyakrabban a mindennapokban?” 30 Ld. Kérdőív 13 kérdés: „Ön szerint melyek a mobiltelefon azon legfontosabb előnyei, amelyek miatt életünk mindennapos kellékévé vált?” 29 34 Kérdőíves felmérésemből

az derült ki, hogy - a felsorolt előnyös tulajdonságokon túlmenően - már a telefonkészülék csupán kézben tartásának is lehet jó oldala. Több személy – jellemzően fiatal lányok – számoltak be arról, hogy számukra veszélyesebbnek tűnő környéken, vagy bizonytalannak tűnő szituációkban mintegy védekezésül veszik kézbe készüléküket, és akár csak imitálják, illetve ténylegesen végrehajtanak egy hívást vagy üzenetírást, akár csak a készülék kézben tartásával is közvetetten jelzik, hogy azonnali segítséget hívhatnak. Ez persze nem feltétlenül rettenti meg a feltételezett támadót, de számukra megnyugtatásként szolgál ennek puszta lehetősége. Mint a leírtakból kiderült, az egyedülléttel való szembesülés ellen is hatékony védekezési módszerként funkcionálhat a telefonálás. Ilyen esetekben a használat célja a szorongás feloldása, szórakoztatás és ingerkeresés, mely ismét csak addig a határig

tekinthető pozitív hatásúnak, míg kényszeres használathoz nem vezet. A mobilhasználat gyakori használatából levezetett függőség kialakulását sem fogadhatjuk el egyelőre tényként, hiszen erről csak akkor abban az esetben beszélhetünk, ha a szenvedélyszerű telefonhasználat tartós, kimutathatóan negatív hatást gyakorol a telefonáló személyiségére, illetve társadalmi viselkedésformájára. A túlzott mobilhasználatnak azonban elsősorban csak a korábban már említett haszontalan időgazdálkodás illetve a magasabb összegű telefonszámla a közvetlen velejárója. A hosszútávon káros társadalmi következményeket egyelőre még nem támasztja alá konkrét vizsgálati eredmény. 5.4 Menekülés a „mobil lét” elől Napjainkban felfedezhető azonban egy meglepő ellenfolyamat is: a mobiltulajdonosok felső rétege már megengedheti magának, hogy ne legyen folyamatosan „vonalban”, és – legalábbis hivatalos vállalati -

készülékét egyre kevesebb alkalommal kapcsolja be. A maroktelefon használatának e látványos megtagadása valószínűleg abból ered, hogy ez a kis készülék valóban befészkelte magát életünk minden apró zugába. Kiváló példa erre, hogy az elmúlt öt év során bevett szokás lett a mozikban, színházakban, hogy a filmvetítés illetve előadás előtt 35 többszörös felszólítás hangzik el a mobiltelefon kikapcsolására. Ennek ellenére mindig akad olyan néző, aki ezt nem tesz meg, és a legfeszültebb vagy legmeghatóbb pillanatban csörren meg készüléke megtörve ezzel az előadás vagy film varázsát. 6 A mobilhasználat funkcionális megközelítése Kérdőívem 9. kérdése 31 irányul arra a témára, hogy melyek a mobiltelefon azon kiemelt jelentőségű funkciói, amelyeket a készülék tulajdonosai elsősorban használnak, illetve előnyben részesítenek. A feladat alapján a megkérdezettek használati gyakoriság szerint sorrendbe

állították a készülék egyes funkcióit, melyek grafikus ábrái a következők: 9. Mily en célokra használja elsősorban m obilkészülékét? Tegy e sorrendbe a felsorolt funkciókat! (BUDAPEST) Beszélgetés 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% SMS WAP Internet Játék/ szórakozás Fényképezés Banki szolg. Vásárlás Egyéb 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ábra: A kérdőív 9 kérdésének értékelése (Budapest) 9. Milyen célokra használja elsősorban mobilkészülékét? Tegye sorrendbe a felsorolt funkciókat! 31 Beszélgetés Ld. Kérdőív 9 kérdés: „Milyen célokra használja elsősorban készülékét?” (VIDÉK) 100% 36 SMS WAP 80% Internet 11. ábra: A kérdőív 9 kérdésének értékelése (vidék) Az ábrák egyértelműen árulkodnak arról, hogy a két legfontosabb mobilfunkció – mindkét vizsgált csoport esetében - a beszélgetés és az üzenetküldés (sms). Ezt követően már nem ennyire egyeznek meg a

budapesti és vidéki megkérdezettek mobilfunkciókra vonatkozó értékei. A mobilkészülékek funkcióit – kivéve a beszélgetést, mely gyakorlatilag az egész dolgozatom tárgyát képezi - külön fejezetekben tárgyalom, a válaszok alapján kiértékelt adatokat is ezeken belül mutatom be és hasonlítom össze részletesen. 6.1 SMS Általánosan megállapítható, hogy a mobilkészülékek egyik legkedveltebb funkciója az SMS, azaz a rövid szöveges üzenet küldése. (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10. és 11 ábra a 36 és 37 oldalon) Kezdetben azonban sokan fenntartásokkal fogadták ezt a szolgáltatást, és természetesen vannak, akik ma sem kedvelik az üzenetküldés lehetőségét. Az idősebbek, gyengébben látók érthető módon nehezebben kezelik a mobilkészülékek kis gombjait, ezért ha tudják, mellőzik ezt a szolgáltatást. Azonban rajtuk kívül is sokak számára lényegesen egyszerűbbnek tűnik felhívni valakit, és szóban

megbeszélni az adott problémát 37 vagy témát, mint a betűket hosszasan keresgélve percekig nyomogatni a billentyűket, amelyre a válasz sem érkezik meg feltétlenül azonnal. Ami miatt viszont kifejezetten szimpatikus ez a mobil szolgáltatás, az mindenekelőtt az ára. Az adott karakterszám betartásával – a hívás tarifájával összevetve – viszonylag olcsón adhatunk vagy kaphatunk információt akár csúcsidőben is. Az sms azonban elsősorban a fiatalok kedvenc funkciója. Ezt vizsgálta illetve ennek magyarázatát taglalta Lin Próitz, az Oslói Egyetem munkatársa egy budapesti konferencián 32. Az általa említett tinédzser lány példája arról tanúskodik, hogy az sms megfelelő módszerként működhet akár egy intim kapcsolat kialakításának kezdeményezésére is. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy az üzenetküldés az írásbelisége folytán kevésbé direkt, mint a személyes kommunikáció vagy telefonhívás, melyek során a

gondolatainkról, érzelmeinkről a szavainkon túl a nonverbális jelek is árulkodnak, akár szeretnénk azt, akár szívesebben titkolnánk el inkább őket. Az előadó azt fogalmazta meg, hogy az sms ugyanakkor egy „gátlásoktól mentesebb intimitásvilágot biztosít”, ahol az ember szabadabban, merészebben megnyilvánul, hisz ahogyan a kezdeményező fél rejtve marad bizonyos értelemben, úgy a címzett láthatatlan közvetlen reakciója sem hathat elrettentően. Sőt, bizonyos várakozással teli kíváncsisággal lehet készülni, hogy a másik fél, hogyan reagál. Ez növelheti a kezdeményező kedvet, melynek ez esetben nem szab határt a másik fél közvetlen jelenlétének vagy akár csak hangjának következtében fellépő visszafogottság, esetleg szégyenérzet. Szintén a fiatalokra jellemző elsősorban, hogy az sms csoportfenntartó illetve kapcsolaterősítő eszközként is funkcionálhat, a csoportokon belül státusszimbólumként van jelen és

a csoporthoz tartozást fejezi ki. Magyarországon annyira kedvelt szolgáltatás lett a szöveges –illetve a kép vagy hangeffektekkel bővített – üzenet küldése, hogy a telefontársaságok kedvezményes sms-keretet biztosító tarifacsomagokat is létrehoztak az előfizetők részére, valamint néhány éve már kifejezetten sms-íráshoz előnyösen kialakított készülékeket hoztak forgalomba. 32 Barta Judit: Bárki, bárhol;HVG, XXVI. Évfolyam, 29 szám, 2004 július 17, 69 o 38 Használatának népszerűségéhez hozzájárulhat az a pusztán kényelmi szempont is, hogy egy funkció-beállítással a megírt üzenetet több személy részére is azonnal elküldhetjük. A szöveg beírását segíti továbbá, hogy a leggyakrabban használt beszédfordulatok előre megírt formában eleve tárolva vannak a legtöbb készülékben. Sajátos jelenség az sms-ezők körében - a minél egyszerűbb és rövidebb kifejezésmód érdekében - az egyedi

szótömörítések, rövidítések használata, mely nagyfokú nyelvi találékonyságot feltételez. Pozitív hatása mellett ez meglehetősen káros befolyást is gyakorolhat az ifjúság nyelvi és fogalmazásbeli készségeinek kialakulására és fejlődésére. Ez Angliában odáig vezetett, hogy Cambridgeshireben megemelték a nyelvtanórák számát, mivel az iskolások által az sms-ekben használt nyelvi fordulatok a fogalmazásokban is megjelentek. Ezen új nyelvi sajátosságok jelentőségéről árulkodik továbbá az is, hogy a Concise Oxford Dictionary kiadó legújabb kiadásában már az sms-rövidítések is szerepelnek 33. Minimális költségért külön igényelhető olyan szolgáltatás, hogy bizonyos témával kapcsolatos híreket folyamatosan megkapjon a mobiltulajdonos. Ez adott esetben nagy segítséget és időmegtakarítást nyújthat annak, aki rendszeresen valamilyen meghatározott információhoz akar jutni. A Westel 34 mobilszolgáltatónál speciális

sms-szolgáltatás került 2003. évvégén használatba, melynek lényege, hogy szöveges üzenetben lekérhetünk bizonyos budapesti mozikban futó filmmel kapcsolatos információkat, ez alapján megrendelhetjük a kívánt számú mozijegyet a kívánt ülőhelyre, majd a mozijegyek árát a havi számlával köteles kifizetni a megrendelő. A Pannon GSM ezzel szemben emelt díjas tévévekker szolgáltatást vezetett be, amely az ügyfél számára fél órával az általa kiválasztott műsor előtt figyelmeztető értesítést küld a kezdési időpontról. Ebben a pontban említem meg a Budapest meghatározott körzeteiben 2003 évvége felé bevezetett parkolási díjfizető rendszert. A központban bejegyzett felhasználó autóján azonosító matrica található. A parkoláskor az autótulajdonosnak egyszerűen fel kell hívnia a kocsijához tartozó telefonszámot, mely a parkolás 33 www.itkarrierhu/cikkek/europamobiltrendjeiphp ; letöltés ideje: 2005 február 7 14:05

39 bejegyzését visszacsörgéssel igazolja. A parkolási idő lejáratáról szöveges üzenetben kap figyelmeztetés a tulajdonos. Bár ez a szolgáltatás rendkívül megkönnyíti a parkolási díj budapesti ügyintézését, kérdőíves felmérésem során nem volt valódi jelentősége a lehetőségnek, hisz a megkérdezett személyek nagy része korából adódóan nem rendelkezik saját autóval, illetve kényelmi szempontból a városban előnyben részesíti a tömegközlekedési eszközöket. Vidéken bevezetett hasonló szolgáltatásról pedig egyelőre nincs tudomásom. A felsorolt előnyök mellett azonban az sms-szolgáltatásnak is vannak hátrányai. A nem mindig kívánt program- vagy áruajánlatok ellen nehéz védekezni, ha egy marketinges adatbázisba valamilyen módon bekerült a telefonszámunk. Politikai szervezkedések eszközeként is kiválóan funkcionálhat az sms, hisz viszonylag olcsón, nagy mennyiségű embertömeghez juttatható el a

mozgósító üzenet vagy egyéb politikai hír. Az sms szerepe azonban kultúránként változó. Különösen gyakran használt kommunikációs forma a japánoknál, akik udvariasságuk jeleként a telefonhívás előtt üzenetben érdeklődik meg, hogy megfelelő-e az időpont a keresett félnek beszélgetésre 35. A felsorolt jellemzőket összevetve azonban több az üzenetküldéssel együtt járó pozitív következmény, mint a negatív tapasztalat. 6.2 WAP /Internet Kérdőíves kiértékelésem eredményeképp a 3. helyen (a játék/szórakozással megosztva), illetve a 4. helyen a megkérdezettek igen jelentős számban a WAP funkciót emelték ki. ( (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10 és 11 ábra a 36 és 37. oldalon) Ebben az esetben különbség mutatkozik a lakóhely szerint vizsgált fiatalok szokásaiban, bár a válaszaik közti eltérés nem jelentős. Míg a fővárosi fiatalok némelyike a WAP-funkciót a 2. helyre is besorolta, többségük

(10-15%-uk) 34 35 A Westel 2005. május 1-ai névváltoztatása óta a T Mobile név alatt működik Magyarországon Barta Judit: Bárki, bárhol;HVG, XXVI. Évfolyam, 29 szám, 2004 július 17, 70 o 40 egyenletes eloszlással elsősorban a 3-5. helyezéshez rendelte hozzá A vidékiek esetében a WAP funkciót jóval kevesebben említették meg, de akik besorolták, azok közül csaknem mindannyian a 3. pozícióba helyezték Ebből az derül ki, hogy bár vidéken nem túl széles körben használt funkció (hozzá kell tegyem, ebben valószínűleg anyagi okok is szerepet játszanak), azok számára, akik besorolták, fontos és rendszeresen használt mobilkommunikációs lehetőségről van szó. Ehhez kapcsolódva hasonlítom össze a mobil Internet vidéki és budapesti fiatalok által történő megítélését, hiszen a kiértékelt adatok nagyjából azonos tendenciát mutatnak a WAP felhasználásával. Az Internetet is a fővárosiak sorolták be nagyobb számban a

rendszeresen alkalmazott készülékfunkciók közé, de népszerűsége alacsonyabb 2-3 %-kal a WAP- esetében számolt értéknél. Ugyanakkor - a WAP-pal párhuzamosan – az Internetet is a 3-5. helyeken említették meg elsősorban a megkérdezettek. A vidékiek azonban jóval tartózkodóbbak ezen a területen: a 4-7. helyeken került besorolásra ez a funkció, de itt is csak elenyészően alacsony százalékban. (A 4 helyen 6%, a többi helyen pedig csupán 2-3%.) Annak, hogy a mobil-Internet nem tartozik a legkedveltebb mobil szolgáltatások közé, szintén anyagi, valamint technológiai okai is vannak. A legújabb technológiai fejlesztések, a 3G készülékek megjelenése épp ezen terület tökéletesítését célozzák. Az adatszolgáltatás jelenlegi lassúsága és ára többeket elriaszt az Internet mobiltelefonon történő rendszeres használatától. Az újabb generációs telefonok terjedésével párhuzamosan, számolni lehet azonban a mobil-Internet

jelentőségének megsokszorozódásával is. A gyakorlatban is megvalósult annak lehetősége, hogy WAP-os üzletekben igényeljünk meg – természetesen emelt díjas kategóriában - bizonyos szolgáltatásokat, illetve vásároljunk termékeket. Ezek köre – melyet a szolgáltató határoz meg - egyelőre fejlődőben van, de már ma is probléma nélkül lehet pl. hirdetésfeladást, katalógus-rendelést, újság-előfizetést, parkolójegy-rendelést, virágküldést, dalszöveg-letöltést stb. WAP-on keresztül, intézni A fizetés ebben az esetben a telefonszámlával történik. A telefon-előfizetők esetében létezik egy ilyen célokra előre meghatározott anyagi keret, melyet a hó végi számlafizetéskor kell kiegyenlíteni. A feltöltő-kártyás telefonnal rendelkezők 41 számára nincs hitelezési lehetőség, így ők bank-automatán keresztül kénytelenek bonyolítani a vásárolt áruk ellenértékének kiegyenlítését. A mobilkészülékes

vásárlás előnye, hogy gyors, időtől és helytől független, azonban éppen abból kifolyólag, hogy egy jelenleg kialakuló fázisban lévő szolgáltatatásról van szó, komoly hátrány a termékválaszték hiánya. A WAP-os ügyintézés tehát elsősorban kényelmi szempontokat szolgál, anyagi előnyökhöz nem lehet jutni használata révén. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a mobiltelefon vásárlás és egyéb kereskedelmi akciók bonyolítására történő használatának gyakorisága az általam vizsgált mobil-tulajdonosok esetében igen alacsony. A megkérdezettek meglehetősen alacsony százaléka él ezzel a lehetőséggel, és ezek nagy részét is kifejezetten a fővárosban élő személyek képezik. Míg ők esetenként használják készüléküket az említett funkciók végrehajtására, addig a vidéken élők csaknem 0%-a használja ki a vásárlás ezen lehetőségét. Többségük számára a mobil marketing fogalma is ismeretlen,

hacsak előfizetésükben nem igényeltek külön rendszeres tájékoztatást az aktuális akciókról. Ezen személyek száma azonban adataim alapján elenyésző. 6.3 Játék / Szórakozás Manapság már a legolcsóbb mobilkészülékek is rendelkeznek játékokkal, illetve csaknem mindegyikre letölthetők új játékok, melyek nagy közkedveltségnek örvendenek a készüléktulajdonosok körében. Ezt támasztja alá a kérdőíven megjelölt válaszok kiértékelése is, mely szerint a játék/szórakozás – a WAP funkcióval megközelítően azonos számú szavazattal - a 4. pozíciót foglalja el a mobilszolgáltatások népszerűségi sorrendjében. (Ld. a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10. és 11 ábra a 36 és 37 oldalon) A feldolgozott válaszok alapján kapott értékek szerint, a vidékiek magasabb számban jelölték ezt a funkciót a 3. illetve 4. helyen, valamint az ezt követő pozíciókba is többen besorolták Ebből az a következtetés vonható

le, hogy vidéken többen és gyakrabban használják mobilkészülékeik játékfunkcióját, mint a fővárosban. (Az eltérés nem jelentős ugyan, de egyértelműen felismerhető.) 42 A kezdetben unaloműzésre kitalált egyszerű játékprogramoknak mára számtalan bonyolult típusa és változata került forgalomba, komoly bevételt jelentve készítőik számára. Beszerzésük legegyszerűbb módja a mobilszolgáltatók WAP-portáljáról való letöltésük, melynek elszámolása (a korábban taglalt vásárlásokhoz hasonlóan) szintén a havi számlán történik, illetve a feltölthető kártya esetében az adatátvitel költsége automatikusan levonódik az egyenlegből. A játékok fajtái, árai és az, hogy milyen készülékekre tölthetőek le, mobil-szolgáltatónként eltér. A mobiljátékok népszerűségét hazánkban nagy mértékben fokozta, hogy az elmúlt két év során Magyarországon is elterjedt a színes kijelzős készülékek használata, mely

látványosabb szórakozást tett lehetővé a felhasználók számára. A következő lépés a mobiljáték-piacon a következő generációs készülékek (3G) megjelenése lesz, melynek bevezetési előkészületei már Magyarországon is megkezdődtek. A tervek szerint ekkor már térben egymástól távollévő játékosok is részt vehetnek közös játékban. A játékprogramokon kívül azonban a mobilkészülékek még számos egyéb olyan funkciót tartalmaznak, melyeket vizsgálatom során a szórakozás kategóriájába soroltam. Itt említem meg a fényképezés lehetőségét, mely mostanra teljesen természetessé vált a mobilhasználók számára. Elsősorban a fővárosi válaszadók jelölték nagy számban a fényképezés funkciójának használatát (a megkérdezettek 56%-a sorolta a 3-6. hely valamelyikére), de a vidéki fiatalok körében is népszerű funkció (34%uk jelölte meg ugyanezen intervallumon belül) (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10.

és 11 ábra a 36 és 37 oldalon) Szinte már eltűnőben vannak azok az „elavult” készülékek, amelyek nem alkalmasak digitális fényképek készítésére. A készíthető fényképek minősége pedig folyamatosan javul, így előbb–utóbb a digitális fényképezőgépek is komoly konkurenssel fogják szembetalálni magukat. A mobiltelefonnal történő fényképezés mindazonáltal felveti a kérdést, hogy hogyan egyeztethető össze a személyiségi jogok védelme, illetve az a jelenség, hogy bárkiről (természetesen, bárhol ha fényképet megfelelő készíthet készülékkel bármelyik rendelkezik). mobiltulajdonos Ezáltal ugyanis gyakorlatilag szinte bárkiből „lesifotós” válhat, akár anélkül, hogy ennek tudatában 43 lenne. Rosszabbik esetben ezzel azonban többen máris visszaélnek (pl strandon készült képek, kukkolás stb.) A problémára több cég próbál megoldást találni, olyan technológiát igyekeznek kifejleszteni,

melynek révén arcunk felismerhetetlenné válhat a készített fényképeken. A lesifotósokat pedig világszerte büntetéssel fenyegetik, ilyen tárgyú törvény azonban egyetlen országban sem született egyelőre. Az üzleti életben olyan veszélyekkel is fenyeget a szóban forgó mobilfunkció, hogy nagyban megkönnyíti az „adatcsempészek” tevékenységét, az ipari kémkedést, a bizalmas vállalati dokumentációk esetleges megszerzését és továbbítását. A negatív példák mellett meg kell azonban említeni a fényképezés funkciójának előnyeit is. Nem egyszer lehet hallani olyan esetekről, amikor nagy segítséget nyújt a rendőrség munkájában egy-egy jó pillanatban készített fotó az elkövetőről, vagy netán a bűncselekményről (pl. autólopás) Mindent egybevéve azonban a felsorolt problémák bőven gondoskodnak újabb technológiai kihívásokról e területen a fejlesztők számára. Mára a mobiltelefonok komoly konkurenciát

jelentenek a karóra, a számológép és ébresztőóra számára is, hisz ezek alapvető funkcióként jelennek meg már e legegyszerűbb készülékekben is. Egyelőre kevésbé elterjedtek, valószínűleg az újdonságokra jellemző magas bevezető ár miatt, a fénykép mellett videofelvétel készítésére is alkalmas mobilok. Ezek hétköznapivá válása azonban szintén csak idő kérdése, hiszen a folyamatos fejlesztés eredményeképp időről-időre korszerűbb funkciók jelennek meg a piacon, melyek „lehúzzák” a korábbiak árát. Ezt támasztja alá a Világgazdaság egy cikke is, melyben Suga János, a Motorola Mobil magyarországi vezetője arról számol be, hogy a régi készüléküket lecserélő ügyfelek többnyire kamerás illetve kártyafüggetlen típust választanak, melynek célja, hogy bármely mobilszolgáltatónál megjelenő újdonsághoz minél hamarabb hozzá tudjanak jutni. 36 36 Sági Gyöngyi: Rekord a mobiltelefon-piacon; Világgazdaság;

37. évfolyam, 21 sz, 2005 január 31.; 5 o 44 Egyes készülékek zsebrádióként is alkalmazhatók, valamint zene tárolására és lejátszására is alkalmasak, mely előrevetíti annak lehetőségét, hogy a mobilok multifunkcinalitásuk miatt a későbbiekben akár teljesen kiszoríthatják a walkmaneket, discmaneket illetve mp3-as lejátszókat a piacról 37. A mobil szélessáv lehetőségeivel bővülnek a zeneletöltési szolgáltatások, valamint megjelennek és folyamatosan bővülnek a mobilon keresztül elérhető közkedvelt televíziós filmsorozatok, filmelőzetesek, hír- és sportműsorok, melyek már a következő generációs mobilkészülékek használatát vetítik előre. Kevésbé elterjedt, de már a tavalyi év során megjelent funkciók egyes készülékekben a zseblámpa, iránytű, hő- és zajszintmérő, az üzleti élethez elengedhetetlen határidőnapló, azt gondolom azonban, hogy a magyar átlagember hétköznapi igényei egyelőre nem

követelik meg, hogy mobilkészülékük ezen alkalmazásokat tartalmazza. 6.4 Banki szolgáltatás Mostanra teljesen megszokott, a gyakorlatban hasznos szolgáltatásként van jelen a köztudatban a bankok által nyújtott azon lehetőség, miszerint külön tarifa ellenében a mobiltulajdonos számára sms-ben értesítést küldenek a lebonyolított pénzügyi tranzakciókról, vásárlásokról illetve készpénzfelvételről. Ennek elsősorban akkor van jelentősége, ha fennáll a veszély, hogy bankkártyánkkal más személyek is hozzáférhetnek az általunk vezetett folyószámlához, illetve nyomon lehet követni pénzügyi helyzetünk alakulását. Kérdőíves felmérésem eredménye azonban arról árulkodik, hogy népszerűsége egyelőre nagyobb a fővárosban, mint vidéken. Míg a budapesti fiatalok 54%-a a banki szolgáltatást a 3-6. pozíció egyikébe sorolta, addig vidéken ez a szám mindössze 10% volt. A mobil banki szolgáltatások igénybevétele tehát

gyakoribb és elterjedtebb jelenleg a fővárosban, véleményem szerint azonban rövid időn belül meg fog szűnni ez a különbség. (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10 és 11 ábra a 36. és 37 oldalon) 37 Schweitzer András: Egy gép és más semmi?; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004 július 17, 45 A következő táblázat 38 tartalmazza a jelenlegi magyarországi mobilbankiglehetőségeket: Mobilbanking SMS Kontroll WAP Számla- Bankkártya- információ információ OTP X X X X Raiffeisen X X X X* K&H X X X Postabank X BB X X X HVB X Citibank X Takarékbank X Erste Bank X X X CIB X X X MKB X Volksbank X IEB X X ING ÁÉB X X* X X X * Csak információ kérhető 57. o 38 VG: Elektronikus banki szolgáltatás Magyarországon; Világgazdaság; 37. évfolyam, 12 sz, 2005. január 18, 10 o (Forrás: Bankok internetes honlapjai, valamint a GKIeNet kérdőíves felmérésén alapuló jelentése) 46 Lehetőség

van továbbá több pénzintézetnél a közüzemi számlák (villany, gáz, telefon) automatikus banki átutalása előtt az összeg - egy szöveges üzenet segítségével történő – ellenőrzésére, illetve a tranzakció jóváhagyására is. Mindezt tekintetbe véve tehát egy rendkívül biztonságos és kényelmes szolgáltatásról van szó. Ennek ellenére hosszú ideig nem volt igazán népszerű a felhasználók körében a banki szolgáltatások lehetősége, melynek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a készüléktulajdonosok közül sokan nem is voltak/nincsenek tisztában, illetve nem is igényeltek részletes tájékoztatást az igénybevétel részleteiről, esetleg túl drágának találták azt. Ezen a téren is folyamatos fejlődés tapasztalható azonban: egyre több pénzintézet kapcsolódik a szolgáltatásnyújtásba, valamint szélesíti a szolgáltatások körét, az értük fizetendő összegek pedig ezzel párhuzamosan csökkennek. A

banki szolgáltatások népszerűségét várhatóan nagymértékben növelni fogja emellett a gyorsabb adatforgalmat biztosító 3. generációs készülékek forgalomba hozatala és elterjedése is. A Világgazdaság a tavalyi év júniusában számolt be arról az Európában egyelőre egyedi pénzügyi megoldásról, melynek keretében Magyarországon lehetővé vált – a Budapest Bank, az Elmű, a Pannon GSM és a T-Mobile közös megegyezése révén – az áramszámlák mobiltelefonon történő kiegyenlítése 39. A jövőben természetesen tervezik a szolgáltatás kiterjesztését további pénzintézetekre és közműcégekre is, összességben azonban egyelőre nem beszélhetünk a szolgáltatás elterjedtségéről. A magyar állampolgárok nagy része továbbra is a hagyományos postai úton történő csekkfizetéssel rendezi áramköltségeit. Személyes véleményem, hogy sok mobiltulajdonosban nem is tudatosult a számla- kiegyenlítés telefonos

kiegyenlítésének lehetősége, és ha találkozott is ezzel egy reklámban, nem nézett utána a kivitelezés pontos feltételeinek. Ennek ellenére nem csupán országos, hanem nemzetközi szinten is helytálló a megállapítás, hogy a bankok és mobilszolgáltatók összefogása számos egyelőre kiaknázatlan pénzügyi lehetőséget eredményezhetne. Jövőbeli – már körvonalazódó – vízió a részben már meg is valósult mobilfizetés, melynek során a 47 mobilkészülék hitelkártyaként funkcionálva pótolná a készpénz esetleges hiányát, sőt esetenként feleslegessé tenné azt. Egy hasonló rendszernek a bevezetése azonban még pontos, körültekintő pénzügyi kidolgozást igényelne a szerződő felek részéről, valamint fontos feladat lenne ennek mind az ügyfelek, mind a kereskedők részéről történő elfogadtatása. 6.5 Mobil kereskedelem (m-commerce) Egyelőre nem igazán széleskörben használt, de terjedőben lévő mobil

szolgáltatás a mobil vásárlások bonyolítása. A budapestiek körében valamivel népszerűbb szolgáltatásról van szó a vidéki adatokhoz képest, de náluk is - a funkciók sorrendjében - leginkább a 6., 7, 8 helyen áll, és csupán a megkérdezettek 1015%-a említette meg (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10 és 11 ábra a 36 és 37. oldalon) Az elektronikus kereskedelem egyik altípusa a mobil kereskedelem, melyben a mobiltelefon megkönnyíti a piaci szereplők közt a személyes kapcsolattartást. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy míg az elektronikus kereskedelem alapvető jellemzője a termék vagy szolgáltatás tömegigényeknek megfelelő kialakítása, addig a vevők mobilhasználat révén leegyszerűsödött közvetlen elérése ellensúlyozza a fent említett személytelenséget. Lényege a következőképpen foglalható össze: „ a mobil eszközökkel bármely pillanatban, bármely helyen, éppen a helyhez kapcsolódóan változó

szükségleteinknek megfelelően juthatunk információhoz, vásárolhatunk javakat, szolgáltatásokat.40” Ügyelni kell azonban arra, hogy a vásárlási információk a megfelelő időben érkezzenek a vevőhöz, és hogy privát szférájának határai sértetlenek maradjanak. Nincs az a kedvező kereskedelmi ajánlat, amely ha rossz pillanatban érkezik, nem vált ki ellenérzést! A mobil marketing eszközök használatának mértékét alapjában véve a vevő határozza meg azáltal, hogy megadja elérhetőségét, illetve személyes 39 VG: Mobilfizetés hazai fejlesztéssel; Világgazdaság, 36. évfolyam, 112 sz, 2004 június 11, 7 o. 48 adatokat szolgáltat ki magáról, kezelésük azonban mindenkor megfelelő körültekintést igényel. 6.6 Egyéb készülékfunkciók Mind a budapesti, mind a vidéki megkérdezett személyek viszonylag magas százalékban jelölték meg a készülékfunkciók sorrendjében az „Egyéb” címszót, illetve a legtöbben

magyarázatképp hozzáfűzték, hogy a mobilkészülék mely használati lehetőséget értik ez alatt. (Ld a kérdőív kiértékelt grafikonja; 10 és 11 ábra a 36. és 37 oldalon) Eszerint általánosan – lakóhelytől függetlenül - megállapítható, hogy a felhasználók jelentős része rendszeresen használja az ébresztőóra funkciót, az emlékeztetők illetve jegyzetek beírását, a számológépet, valamint nagyon sokan írták ide, hogy mobiljuk egyben karórájuk helyettesítésére is szolgál. Kérdőívem 10. kérdésében 41 olyan funkciók felsorolását kértem, melyekre a kérdezett személynek igénye lenne, noha készüléke jelenleg nem alkalmas rá. Meglepetésemre nem kaptam olyan választ, amely már jelenleg is ne létezne a bonyolultabb felépítésű mobiltelefonokban, illetve amelyek ne állnának jelenleg már fejlesztés alatt. A következő funkciókat hiányolják leginkább a kérdezett személyek (a budapestiek és vidékiek között e

tekintetben nincs számottevő különbség): hangrögzítés, fényképezés, videotelefon, beépített nyomkövető rendszer, digitális térkép, televízió műsor közvetítése, videofilm készítés stb. Ezek egy részét a rendszeresen használt mobilfunkciók között, másik részét pedig a jövőben megvalósuló, egyelőre tervezés és kialakítás alatt álló szolgáltatások témakörében tárgyalom a dolgozatomban. 40 Nyíri Kristóf: A 21. századi kommunikáció új útjai, Tanulmányok; Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; 164. o 41 Ld. Kérdőív 10 kérdés: „Milyen egyéb szolgáltatásra lenne igénye mobiltelefonját illetően?” 49 7 Mobilinternet és mobiltelefonok a jövőben Várhatóan idén évvégén illetve jövőre kerülnek Magyarországon is forgalomba a már széles körben emlegetett, gyorsabb adatletöltést lehetővé tevő harmadik generációs készülékek, melyekkel szemben magas elvárásokat támasztanak mind a

mobilszolgáltatók, mind az ügyfelek. A 3G hálózat kiépítésének lényege, hogy széles sávú adatátvitelt biztosít a mobilkészülékeken keresztül, melynek segítségével olyan gyorsan kapcsolódhatunk az Internetre, ahogyan most azt „hagyományos módon” számítógépes modemmel tesszük. Mobilkészüléken keresztül történő internetezési lehetőség természetesen eddig is létezett az úgynevezett második generációs EDGE technológia magyarországi kiépítése által, a folyamat azonban nagyon lassúnak és igen költségesnek bizonyult a használat során. Az ily módon történő adatletöltés sebességét csaknem megháromszorozza a várható technológiai újítás, mely sokkal gördülékenyebbé teszi az e-mailek letöltését, illetve a WEB-lapon való szörfözést. A szakemberek véleménye szerint azonban kiemelkedően magas ára miatt még jó ideig nem alkalmas a mobilinternet a széles sávú szolgáltatások leváltására 42. Akinek tehát

elegendő, ha otthon vagy a munkahelyén barangol a világhálón, annak anyagilag - legalábbis a bevezetést követő időszakban - nem lesz kifizetődő az új mobilinternetes technológiát alkalmazni. Ezen is túlmutat a 3G technológia tökéletesítése, mely ismét sokszorosára gyorsítja majd az adatforgalom sebességét. A fejlesztés első szakaszát előreláthatólag 2007 végén zárják le a vezető távközlési társaságok, használatba pedig csak 2009 körül kerülhet az új szolgáltatás 43. Ennek az új technológiának lesz várhatóan a vívmánya a mobilon történő televízió nézés elterjedése, mely az egyre jobb képminőségű kijelzőknek, a folyadékkristályos kijelzős készülékeknek köszönhetően megfelelő minőséget lesz képes garantálni a felhasználók számára. Az optimista jóslatok szerint nem fog gondot okozni az élő televízióadások közvetlen fogadása sem, illetve több tucat tévécsatorna közül választhat majd kedve

szerint a felhasználó. Varga G. Gábor: Feljövőben a mobilinternet; Népszabadság, Infovilág extra; LXIII, 23/2 sz, 2005. január 28; 2 o 43 VG-összefoglaló: Szupergyors mobilrendszer; Világgazdaság; 37. évfolyam 2 sz, 2005 január 4.; 8 o 42 50 Nyírő András IT-tanácsadó egy cikkben arra a technikai újításra hívja fel a figyelmet, mely saját készülékén már funkcionál: idővel tömegesen kerülhetnek forgalomba Magyarországon is a mobilra letölthető szótárprogramok, melyek az elektronikus szótárgépeket szoríthatják ki teljes mértékben a piacról 44. Megemlíti továbbá a mobilkészülék jövőbeni zsebprojektorként történő alkalmazását, amely elsősorban az üzleti élet résztvevői számára jelent majd hatalmas előnyöket. Lehetővé válna ugyanis az üzleti tárgyalások során spontán felkerülő témák azonnali, külön eszközt nem igénylő táblázatos vagy grafikonos tényanyaggal való alátámasztása és megvitatása.

Szintén a fenti cikk tárgyalja a japán NTT Docomo távközlési szolgáltató kutatásfejlesztési részlege által összeállított első hallásra hihetetlennek tűnő, de elviekben megvalósítható elképzeléseit, melyeket a Vision 2010 című filmben foglaltak össze: „ Vision 2010 című filmes ötletparádéjának szereplői autójukban a szélvédőhöz beszélnek, melyen feltűnik beszélgetőpartnerük képe. A tömegközlekedés is egyszerűbbnek tűnik az óriáscég kutatóin által rajzolt jövőben: az autóbusz például a mobilhálózaton keresztül összegyűjtött kívánságlista alapján optimalizált útvonalakon barangol, a reptereken pedig a mobilkészülék egyetlen pittyenése a „check in” és az útlevél- ellenőrzés 45.” A fent felsorolt valószerűtlen jelenségek listájába illik, mégis 2004 júliusában már megvalósította egy francia cég a „rugalmas, ruhába integrált színes képernyőt”, melynek képe szerkeszthető és

tetszés szerint lecserélhető 46. Ehhez kapcsolódóan említi meg a cikk írója, hogy a mobilkészülékek meghódították már a divat világát is, a kifutókon mobilt kézben tartó manökenek jelentek meg és fényképes, hangulatfüggő ruhakollekciók is bemutatásra kerültek már. A mobilkészülékek dolgozatom korábbi fejezetében már tárgyalt egészségkárosító hatását ellensúlyozza - ugyanakkor egyelőre inkább csak a jövő technológiájáról számol be - az az Interneten megjelent hír, hogy egy szívbeteg páciensbe holland kutatók mobiltelefonos funkciókkal is ellátott pacemakert ültettek be 47. Ez a 44 45 46 47 Schweitzer András: Jövő készülékei; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004 július 17, 57 o Schweitzer András: Jövő készülékei; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004 július 17, 60 o Schweitzer András: Jövő készülékei; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004 július 17, 60 o SMS küldésre is képes az új pacemaker; www.mobilkorhu,

Letöltés ideje: 20050210 7:40 51 készülék sms-ben tud információt küldeni az orvos számára a beteg aktuális állapotáról, és ezáltal biztosítja, hogy mindig időben megtörténjenek a szükséges intézkedések. Jelentős orvostörténeti előrelépésnek számít ez a mobiltechnológiai megoldás, mely beláthatatlan további lehetőségeket rejt magában az orvostudomány területén is. Nem csak tartalomban, hanem küllemükben is jelentősen megváltozhatnak a modern készülékek. A hagyományos anyagok helyett egyéb megoldásokat találnak ki a fejlesztők. Ennek bevezető példájaként tekinthető a textilborítású Nokia készülék, de a repülőgépgyártásban használt alumíniumból gyártott Motorola modell, valamint a drágakövek felhasználásával készült mobilkészülékek is arról árulkodnak, hogy a formatervezők előtt – amennyiben elegendő fantáziával rendelkeznek - korlátlan lehetőségek állnak a mobilkommunikáció

területén is. Az előbbiekben felsorolt, többnyire hihetetlennek tűnő fejlesztések messze meghaladják az alapvetően elvárt, hagyományos mobilfunkciókat. Azt mindenesetre egyértelműen tükrözik számunkra, hogy a XXI. századi technika sorozatosan megvalósuló csodái, az informatika és a távközlés összefonódásából eredő technológiai forradalom még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban az élet számos területén. A tudomány valamennyi ágát érinti a mobil kommunikáció modernizációja, hiszen az információ minősége és áramlásának gyorsasága - kialakulóban lévő tudástársadalmunk alapértékeként – az élet minden területen nagy jelentőséggel bír. A mobilkészülékek a tudásszerzés és kapcsolattartás eszközeként tehát várhatóan központi szerepet kapnak a mindennapi élet azon területein is, ahol ez eddig nem történt meg. Ennek első lépéseit már megtapasztaltuk, ami pedig ezután következik,

annak csupán a kreativitás szabhat határokat 52 8 Összegzés Munkám befejezéseként a kérdőíves felmérésem eredményeit, valamint az ez alapján felismerhető tendenciákat foglalom össze. Kérdőívem kiosztása során nem (!) találtam olyan alanyt, aki ne felelt volna meg felmérésem azon alapvető kritériumának, hogy birtokában áll egy mobiltelefon. Különösen meglepő volt a számomra, hogy a megkérdezett személyek mindössze 4%-a vásárolta / kapta mobiltelefonját az elmúlt év során (ők valamennyien a vidéki csoport tagjai voltak). Ez alapján tehát a budapestiek 100%-a, illetve a vidékiek 96%-a már minimum két éve mobiltulajdonos. A Magyarországi lefedettség korábban említett adatait tehát személyes tapasztalatom is megerősíti, mely szerint jelenleg a lakosság megközelítően 90%-a már rendelkezik mobilkészülékkel. Az adatok értékelésekor természetesen figyelembe kell venni, hogy ez a magas szám tartalmazza azon

eseteket is, amikor egy személynek több előfizetése is van. Az évekkel ezelőtt luxusnak és kiváltságnak tekintett mobiltelefonokból ma már gyakran 3 db is van egy-egy személy birtokában. A piac telítődését elsősorban épp az a folyamat gátolja, hogy a fejlettebb szolgáltatások, funkciók illetve modernebb készülékek megjelenése újabb és újabb mobiltelefon vásárlására készteti a fogyasztókat. A mobiltelefonok jelenléte országos viszonylatban a kitöltött kérdőívek eredménye alapján a fővárosban és vidéken egyaránt egyenletes. Kimutatásaim mindössze arra világítottak rá, hogy a mobilkészülékek használatának terjedése – összehasonlítva a vidéki adatokkal - kezdetben Budapesten volt nagyobb mértékű, a különbség azonban mára teljesen megszűnt. Felmérésem fontos pontja volt annak vizsgálata, hogy hol és kikkel beszél mobiltelefonján elsősorban a 20-40 éves fiatalok korosztálya, valamint hogy melyek azok a

mobilfunkciók, amelyeket leggyakrabban használnak, illetve igényelnek. A kapott válaszok alapján a beszélgetések lehetséges helyeinek fontossági sorrendje mindkét csoport esetében nagyjából megegyezik. Az egyetlen kis eltérés a sorrendben a tömegközlekedési eszközök hangsúlyosabb szerepe a budapesti fiatalok mobilhasználata során. 53 Az eredmények alapján tehát a telefonhasználat helyszíneinek népszerűsége a következőképp alakul: 1. otthon 2. munkahely 3. utca 4. nyilvános hely 5. és 6 tömegközlekedési eszköz és autó Arányaikban annyi a különbség a lakóhely szerint felosztott csoportok válaszaiban, hogy a munkahelyi mobilhasználat nagyobb mértékben jellemzi a fővárosban élőket, mint a vidékieket. Vizsgálatom másik lényeges tárgya azoknak a személyeknek a megismerése volt, akiket a megkérdezettek a leggyakrabban hívnak mobilon. Az eredmény csaknem százaléknyi pontossággal megegyezett a vidéken és Budapesten

összegyűjtött adatok alapján. Ennek megfelelően a következő a hívott személyek gyakorisági sorrendje: 1. családtagok 2. barátok / ismerősök 3. munkatársak / üzleti partnerek 4. egyéb hivatalos ügyintézés Az egyetlen felfedezhető apróbb eltérés a munkatársak hívásának gyakoriságában jelentkezett. Az előzőekben leírtakkal (azaz, hogy a budapesti munkahelyeken nagyobb mértékű mobilhasználat figyelhető meg) egybehangzó az a felismerés, hogy a fővárosban gyakrabban hívják üzletfeleiket és kollégáikat a kérdezett személyek. Az eredményeim tehát azt a kijelentést támasztják alá, hogy a budapesti vállalatok és cégek körében elfogadottabb és népszerűbb, sok esetben szükségszerűbb a mobilkészülékek használata, mint az ország más településein. Az eddigiekkel ellentétben az egyes mobilfunkciók használati gyakorisága nem olyan egyenletesen és analóg módon oszlik meg vidéken és a fővárosban. A két legfontosabb

mobilfunkció mindenütt egyértelműen a beszélgetés illetve az sms. Ezeket követően azonban megoszlanak a vélemények Budapesten többen és 54 sűrűbben használják az WAP-ot és Internetet, valamint nagyobb népszerűségnek örvend a fényképezés és a banki szolgáltatás, míg vidéken inkább a játék / szórakozás funkcióknak van nagyobb sikere. A WAP használata kevésbé elterjedt a körükben, de akik használják, azok fontosnak tartják. A fényképezés és banki szolgáltatás funkciója szintén kevésbé közkedvelt vidéken, a reklámok és árak csökkenésének eredményeképp azonban - véleményem szerint - ezek a különbségek hamarosan el fognak tűnni. A mobil Internet gyakori használata valószínűleg szintén csak idő kérdése, jelenleg azonban – felmérésem adatai alapján - vidéken jóval kevésbé jellemző, mint Budapesten. Mindezek alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a magyarországi mobilkommunikáció magas

fejlettségi fokon áll, mely a hazai mobilszolgáltató vállalatok magas színvonalú tevékenysége mellett a készülékekkel és szolgáltatásokkal szemben fennálló, folyamatosan megújuló fogyasztói igényeknek köszönhető. Mind a fővárosban, mind az ország egyéb településein széles körben ismerik és alkalmazzák az ebben rejlő lehetőségeket, bár bizonyos mobilfunkciók esetében, mint pl. a banki szolgáltatások, WAP - szolgáltatások, meggyőződésem, hogy a csekély használati gyakoriság hátterében a nem megfelelő tájékoztatás, illetve az elégtelen információmennyiség áll. (Elsősorban vidéken tapasztalható a felmérésem szerint.) Ennek ellenére bizonyos, hogy a hazai mobilkommunikációban kb. egy évtizede megindult fejlődés meglehetősen rövid idő alatt hihetetlenül jelentős eredményeket ért el, és a folyamat mára visszafordíthatatlanná vált. A magyarországi mobilszolgáltatás számára egyenes az út a

technológiai felzárkózás felé. 55 FELHASZNÁLT IRODALOM − Barta Judit: Bárki, bárhol;HVG, XXVI. Évfolyam, 29 szám, 2004 július 17.; 69-70 o − Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobil fónia; Nyíri Kristóf: A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; 18. o − Buzás Ottó: Távközléskultúra, Budapest: PressCon Kiadó Kft., 2001; 43 o − Dr. Buda Béla: A mobiltelefon problémái a pszichoterapeuta szempontjából; 260. o; http://21stcenturyphil-insthu/2002 konf/hn3 kot/bbpdf − Dr. Buda Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az Internet és a mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatban; Nyíri Kristóf: A 21. századi kommunikáció új útjai c kötetében; Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; 81. o − Kun J. Viktória: Kölykök mobillal; Népszabadság, LXIII, 27/2 sz, 2005 február 2. ; 7 o − Monitor:

Mobiltelefon és vészhelyzet, Hálózati fejlemények; HVG, XXVI. Évfolyam, 26. sz, 2004 április 17 ; 40 o − Nemeskéri István: Informatikai eszközök fogyasztása; Ifjúság 2000, Tanulmányok I.; Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László; Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002; 43. o − Nyíri Kristóf: A 21. századi kommunikáció új útjai, Tanulmányok; Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; 164. o − Sági Gyöngyi: Rekord a mobiltelefonpiacon; Világgazdaság; 37. évfolyam, 21 sz., 2005 január 31 ; 5 o − Schweitzer András: Jövő készülékei; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004 július 17. ; 57-60 o − Schweitzer András: Egy gép és más semmi?; HVG; XXVI. Évfolyam, 29 sz, 2004. július 17, 57 o − Varga G. Gábor: Feljövőben a mobilinternet; Népszabadság, Infovilág extra; LXIII., 23/2 sz, 2005 január 28; 2 o − VG: Elektronikus banki szolgáltatás Magyarországon; Világgazdaság; 37. évfolyam, 12. sz, 2005 január

18 ; 10 o − VG: Mobilfizetés hazai fejlesztéssel; Világgazdaság; 36. évfolyam, 112 sz, 2004. június 11, 7 o − VG: Tavaly közel tíz százalékkal nőtt a mobilpiac; Világgazdaság; 37. évfolyam, 22. sz, 2005 február 1 ; 11 o − VG-összefoglaló: Mobilban erősödik az Európai Unió; Világgazdaság, 37. évf, 27. sz, 2005 február 8, 8 o − VG-összefoglaló: Szupergyors mobilrendszer; Világgazdaság; 37. évfolyam 2 sz., 2005 január 4; 8 o − www.consultationmagazinhu: Mobil art – avagy ártalmas-e a mobiltelefon? − www.filhu/mobil/2004/magyar osszefoglalok webversiondoc − www.itkarrierhu/cikkek/europamobiltrendjeiphp − www.mobilkorhu