Nyelvtanulás | Magyar » Hangok egymásra hatásának törvényszerűségei

A hangok egymásra hatásának törvényszerűségei 1) A hang fogalma: A beszéd legkisebb eleme, csupán jelentés megkülönböztető szereppel bír. A hang a beszéd része, beszédjel A fonéma ennek a beszédjelnek az elvonatkoztatott nyelvi formája, tehát a fonéma a nyelvi rendszer része. A hangok írásban megjelenő jelei a betűk. 2) A hangok keletkezése: A magyar beszédhangokat kilégzés közben képezzük. Kilégzéskor a tüdőből kiáramló levegő a légcsövön áthaladva a gégébe jut. Itt helyezkedik el a két hangszalag, melyeknek különféle helyzetei befolyásolják a hangképzést a) Beszélő szerveink: tüdő, légcső, gégefő, garatüreg a nyelvcsappal, orrüreg, szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogak, ajkak) b) A magánhangzók és mássalhangzók képzése: • A magánhangzók képzésének jellemzői, hogy képzésük során mindig megrezegnek a hangszálak, tehát mind zöngések, képzésük során a kiáramló levegő nem ütközik

akadályba. • Amikor mássalhangzókat képzünk, a levegő a szájüreg valamelyik részén akadályba ütközik (kivétel a „h” hang képzése). Akadályt képezhetnek az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv. 3) A magánhangzókról: Minden magánhangzó tiszta zenei hang(=zönge) Csoportosításuk: a) Időtartam szerint lehetnek: • Rövidek: ezeket ékezet nélkül, vagy ponttal jelöljük • Hosszúak: ezeket egy vagy két ékezettel jelöljük a e i o ö u ü á é í ó ő ú ű b) A nyelv vízszintes mozgása szerint beszélhetünk elöl képzett, magas és hátul képzett, mély hangokról: c) A nyelv függőleges mozgása szerint elkülönítünk felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású magánhangzókat. d) Az ajak működése szerint a magánhangzó ajakkerekítéses illetve ajakréses lehet: Mély magánhangzók Ajakkerekítéses Ajakréses u, ú o, ó a á Magas magánhanzók Ajakkerekítéses Ajakréses ü, ű i, í ö, ő é e Felső

nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású 4) A mássalhangzókról: Csoportjai: a) Egyjegyű vagy kétjegyű b) Hosszúság szerint c) Képzés helye szerint d) Képzés módja szerint e) Zöngésség szerint (=keletkezés): A mássalhangzók kiejtésekor a hangszalag rezeghet, ez zöngés hang, vagy nem rezeghet, ez zöngétlen hang. zárhangok orrhangok réshangok zár-rés hangok pergő hangok Ajahkhangok zöngés zöngétlen b p Foghangok zöngés zöngétlen d t Szájpadláshangok zöngés zöngétlen g k Gégehang zöngés zöngétlen - Példa bádog m - n - ny - - - nyomon v f z, zs, l sz, s j=ly - - h súly - - dz, dzs c, cs gy ty - - csésze - - r - - - - - brrr! 5) Magánhangzó törvényszerűségek: a) Hangrend: Nyelvünk hangzásbeli sajátossága, hogy tősgyökeres magyar szavainkban a magánhangzó-előfordulás szabályhoz van kötve. • A mély hangrendű szavakban csak mély

magánhangzók vannak (pl.: kutya, kapu, boldog). • A magas hangrendű szavakban csak magas hangrendű magánhangzók vannak (pl.: kerék, telik, idő, üzen) • Vegyes hangrendű szó jön létre a mély magánhangzók + i, í, e, é hangok együtteséből alakult szavakban (pl.: fiú, leány, csillag, fazék) • Kötöttség nélkül fordulhat elő egymás mellett magas és mély magánhangzó az összetett szavakban és az újabban átjött jövevény- és idegen szavakban (pl.: ideális, operatőr, szárazföld) b) Illeszkedés: A hangrend állapotát fenntartó folyamat. Olyan toldalékot illesztünk a szóhoz, hogy az eredeti hangrend fennmaradjon. • Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot illesztünk (pl.: dolgoznak, gondolkodik) • Magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul (pl.: dicséretben, fésülködik). • Vegyes hangrendű szó esetén a toldalékok illeszkedése bonyolultabb szabályokhoz kötött:  Ha a szóban mély

magánhangzó + e, é, i, í hang fordul elő, akkor mély hangrendű toldalék járul hozzá (pl.: virággal, sziromban, kocsival, kávéja, hamisság).  Az idegen eredetű vegyes hangrendű szavak toldalékolását az utolsó szótag magánhangzója határozza meg (pl.: sofőrnek, kosztümben, parfümmel).  Ha a szó mély magánhangzó + e hangot tartalmaz, akkor ingadozó hangrendű a toldalékolás (pl.: Ágnesnek-Ágnesnak, fotelbenfotelban)  Az összetett szavak toldalékolását az utótag hangrendje szabja meg (pl.: kertajtóban, várkertből, gépkocsival) • Előfordul úgynevezett rendhagyó illeszkedés (pl.: hídon, céllal) 6) Mássalhangzó törvények: A beszédben az egymás mellett lévő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják vagy megváltoztatják az eredeti hangsort. A mássalhangzók egymásra hatásában a következő törvényszerűségek figyelhetők meg: a) Hasonulás: Két egymás mellé kerülő mássalhangzó a kiejtésben részlegesen

vagy teljesen hasonul egymáshoz. Részleges hasonulás: A hasonló mássalhangzó egyetlen képzési sajátosságban hasonul az utána következő mássalhangzóhoz.  Zöngésség szerinti: az első mássalhangzó megváltozik zöngésség szerinti tulajdonságában, hasonul az utána következőhöz.  Képzés helye szerinti: o Az „n” foghang a mellé kerülő ajakhang hatására „m” ajakhanggá hasonul. o Az „n” foghang a mellé kerülő „gy”, „ty” szájpadláshang hatására „ny” szájpadláshanggá hasonul. • Teljes hasonulás: A hasonuló mássalhangzó teljesen hasonul a mellé kerülő mássalhangzóhoz.  Írásban jelölt  Írásban nem jelölt b) Összeolvadás: Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egy harmadik hanggá olvad össze. c) Mássalhangzó-rövidülés: Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú mássalhangzót rövidnek ejtjük. d) Mássalhangzó-kiesés: Három különböző

mássalhangzó kerül egymás mellé és a beszédben a középső hang kiesik. Hasonulás Részleges hasoZöngésség szerinti hoztunk, részben, hegytető nulás Képzés helye szerinti színpad, azonban,konty, rongy Teljes hasonulás Írásban jelölt vassal, azzal, szabaddá • Összeolvadás Mássalhanzó-rövidülés Mássalhangzó-kiesés Írásban nem jelölt gondolja, egészség segítség, hatszor, mondjuk visszhang, hallható, mondd jelentkezés, röntgen